Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-05 / 30. szám

1983. február 5. A PETŐFI NÉPE • 3 A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1982. évi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról.) A kivitelező építőiparban fog­lalkoztatottak száma 4,7 száza­lékkal, kereken 16 ezer fővel csök­kent. Az egy foglalkoztatottra ju­tó termelés 2 százalékkal emel­kedett. Az év folyamán, 75 550 lakás épült fél, a tervezettnél valami­vel kevesebb. Az épített lakások­nak egynegyede állami, a többi túlnyomórészt államilag támo­gatott magánlakás volt. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás A mezőgazdasági termékek ter­melése 5 százalékkal haladta meg az előző évi szintet és nagyobb volt ai éves tervben előirányzott­nál. A növénytermelés 6 száza­lékkal, az állattenyésztés 4 szá­zalékkal nőtt. 1982-ben 14,8 millió tonna ga­bona termett, 15 százalékkal több az egy évvel azelőttinél. Búzá­ból 25 százalékkal, kukoricából 14 Százalékkal többet takarítot­tak be. A búza termésátlaga hek­táronként 4,39 tonna volt, ami 10 százalékkal több az 1981. évi­nél. Kukoricából minden eddigi­nél több, 6,85 tonna termett hek­táronként. Cukorrépából 14 százalékkal többet, napraforgóból 7 száza­lékkal kevesebbet takarítottak be, mint egy évvel azelőtt. A ré­pa cukortartalma alacsonyabb volt az 1981. évinél. A szántóföl­dön termelt burgonya mennyisé­ge a vetésterület csökkenése mi­att 12 százalékkal kevesebb volt, mint 1981-iben, a lakossági igé­nyek azonban — a kertekben termelt burgonyával együtt — így is kielégíthetők. A zöldségfélék szántóföldi ve­tésterülete 11 százalékkal csök­kent, miközben a kerti zöldség- termelés tovább bővült. A ter­mésmennyiség összességében a megelőző évihez hasonló volt. A gyümölcstermés meghaladta az előző évit. Almából több mint 1,2 millió tonna termett. Az 1981. évi visszaesés után ismét kiemel­kedően jó termés volt szőlőből: 960 ezer tonnát szüreteltek, hek­táronként minden eddiginél több, 6,40 tonna termett. 1982. év végén 9 035 000 darab sertést tartottak a gazdaságok, 9 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Az állományon be­lül az anyakocák száma is ki­emelkedően magas volt. A szarvasrriarha-állomány némileg csökkent, és az év végén 1 922 000 darabot tett ki. A juhok száma ugyenebben az időpontban 3 200 000 volt, 60 ezer darabbal több, mint egy évvel korábban. A vágóállattermelés 5 száza­lékkal nőtt az 1981. évihez képest és megközelítette a 2,2 millió ton­nát. Valamennyi fontosabb vá­góállat termelése növekedett. A tejtermelés az 1981. évihez ké­pest 1,6 százalékkal nőtt. Tojás­ból és gyapjúból valamivel töb­bet termelték, mint az előző év­ben. A mezőgazdasági nagyüzemek nem mezőgazdasági tevékenysé­ge 1982-ben is gyorsabban nőtt, mint alaptevékenységük. Ezzel összefüggésben a nagyüzemek­ben foglalkoztatottak évi átlagos száma mintegy 29 ezer fővel emel­kedett. A nagyüzemekben a fontosabb gépek közül a traktorok, az ara­tó-cséplő gépek és a tehergépko­csik száma | gyakorlatilag nem változott, összeségében — a gé­pek cserélődése folytán — bő­vült a gépi vonóerő kapacitása, amely 1982. végén csaknem elér­te a 8 millió kW-ot, Kedvezően alakult az ágazat energiagazdál­kodása, folyékony szénhidro­génekből csökkent a felhasználás. Műtrágyából az előző évinél 5 százalékkal vásárolt többet a me­zőgazdaság, így egy hektár me­zőgazdasági területre hatóanyag­ban számítva 236 kg jutott. Az erdőgazdálkodás fakiter­melése meghaladta, a 8 millió köbmétert, ami * százalékkal több az előző évinél. Az új erdők létre­hozására irányuló telepítés és fá­sítás — a beruházási lehetősé­gekkel összhangban — az 1981. évinél kisebb területre terjedt ki. A meglévő erdők felújítását szolgáló tevékenység 7,8 száza- ’ lékkai bővült. Vízgazdálkodás A vízgazdálkodás termelő-szol­gáltató tevékenysége a tervben számították ^kismértékben meg­haladóan. nőtt. A közüzemi víz­művek víztermelő kapacitása 2,1 százalékkal, bővült, több mint 100 ezerrel emelkedett a vezetékes ivóvízzel ellátottak száma, így arányuk az összlakosságon belül 78 százalékra nőtt. A csatorná­zott területen élők száma, illetve aránya gyakorlatilag nem válto­zott. A szennyvíztisztító kapaci­tás 4,8 százalékkal bővült, elké­szült 30 km árvízvédelmi töltés. Közlekedés és hírközlés A közlekedési vállalatok áru- szállítási teljesítménye 3 szá­zalékkal csokiként. A csökkenés nagyobb részt a nemzetközi, ki­sebb részben a belföldi szállítá­si igények mérséklődéséből adó­dott és elsősorban a vasúti • szál­lításokat érintette. A közúti és a csővezetékes szállítás tejlesít- ménye valamelyest emelkedett. A távolsági személyszállítást 1 százalékkal kevesebb utas vette igénybe. A vonaton utazók száma tovább mérséklődött. Az autóbu­szok utasainak száma megközelí­tette az 1981. évit. A helyi tö­megközlekedés utasainak száma 1 százalékkal nőtt. Villamoson ke. vesebben, metrón és autóbuszon többen utaztak, mint 1981-ben. A vasút az év folyamán , 39 villamos- és dízelmozdonyt, 50 személy- és 518 teherkocsit állí­tott forgalomba. 337 km hosszú­ságú pályát korszerűsítettek, 99 km-t villamosítottak. 120 km vo- nalhosszúságban- önműködő vo­nalbiztosító berendezést szerel­tek fel. A közúti tömegközlekedés ja­vítását többek között 1170 autó­busz, 35 trolibusz forgalomba ál­lítása szolgálta. Az év folyamán 97 ezer új személygépkocsit érté­kesítettek. Az év végi állomány megközelítette az 1,2 milliót, amelyből több mint 1,1 millió a lakosság tulajdonában volt. Foly­tatódott az úthálózat fejlesztése. Átadták a forgalomnak az M—1 autópálya Bicske—Tatabánya kö­zötti 22 km-es szakaszát, az M—3 autópálya budapesti bevezető sza­kaszához tartozó felszabadulás úti csomópontot, valamint az Ár­pád híd új déli hídpályáját és a Flórián téri közúti felüljárót. A bekapcsolt távbeszélő fő- és mellékállomások száma 41 700-zal, ezen belül a lakásokon felsze­relteké 13 500-zal bővült. A táv­beszélő főközpontok kapacitása Budapesten szerény mértékben, vidéken jelentősebben bővült. Az országos távhívó hálózatba a fő­állomások 78 százaléka van be­kapcsolva. / A közlekedésben es hírköz­lésben foglalkoztatottak száma 1 százalékkal kevesebb volt, 1 mint 1981-ben. A közlekedési vállala­toknál az összes és az egységnyi szállítási teljesítményire jutó üzemanyag-felhasználás némileg csökkent. Külkereskedelem 1982-ben a behozott áruk meny- nyisége ugyanannyi, a kivitt áru­ké kb. 7 százalékkal nagyobb volt, mint 1981-ben. A szocialista országokkal foly­tatott tervszerű együttműködés tovább erősödött. A rubel elszá­molású behozatal volumene 3 szá­zalékkal, a kivitelé 4 százalékkal nőtt. Jelentősen bővült mind az exportban, mind az importban az ipari késztermékek forgalma. Ezenkívül a behozatalban az al­katrészek és félkésztermékek, a kivitelben a mezőgazdasági-élel­miszeripari termékek forgalma emelkedett. Nyers- és alapanya­gokból az előző évinél kevesebbet hoztak be. A behozatali árak emelkedése nagyobb volt, mint a kiviteli áraké, ezért a behozatali többlet meghaladta az 1981. évit. A fejlett tőkés országokból szár­mazó behozatal csökkent, az oda irányuló kivitel nőtt. A fejlődő országokkal lebonyolított forga­lomban mind a behozatal, mind a kivitel nagymértékben emelke­dett. A nem rubel elszámolású behozatal együttes mennyisége kevesebb, a kivitelé lényegesen több volt az előző évinél. A nem rubel elszámolású beho­zatalban csökkent a nagy súlyt képviselő anyagok, főleg a nyers- és alapanyagok, valamint a fél­késztermékek importja. Számot­tevően mérséklődött a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari termékek behozatala, de kevesebbet impor­táltak ipari késztermékekből is. A kivitel növekedésében meghatáro­zó szerepe volt a gépeknek és az élelmiszeripari termékeknek. Erő­teljesen nőtt a komplett gyár- és gépberendezések, a közlekedési eszközök, a műszerek és a hír­adástechnikai gépek kivitele. Az élelmiszeripar exporttermékei kö­zül a legjelentősebb tételt képvi­selő hús- és | baromfiipari termé­kekből, továbbá gyümölcs és főze. lékkonzervekből, növényolajipari termékekből bővült a kivitel. Anyagjellegű termékekből ugyan­annyit, fogyasztási iparcikkekből kevesebbet exportáltak ebben a vi­szonylatba, mint 1981-ben. A for­galomban a kivitel növekedése és a behozatal mérséklődése követ­keztében — a cserearányromlás ellenére — kiviteli többlet kelet­kezett. Beruházások A szocialista szervek beruházá­sainak összege 185,4 milliárd fo­rintot tett ki, 2,6 milliárd forint­tal többet, mint 1981-ben. A be­ruházások volumene 2—3 száza­lékkal, a tervezettnél kevésbé csökkent. Az állami beruházásokra kifi­zetett összegek az előirányzatnak megfelelően, folyó áron egy szá­zalékkal mérséklődtek. 1982-ben 3 új nagyberuházást indítottak. “Az év folyamán a folyamatban le­vő 23 nagyberuházás közül ötöt befejeztek és többet részlegesen üzembe helyeztek. A vállalati beruházások összege kb. 3 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. Az évközi központi intézkedések a beruházási vásár­lóerőt korlátozták. A vállalati be­ruházások növekedési üteme mérséklődött, de az egész évben felhasznált összeg nagyobb volt a tervben számítottnál. A folyamatban levő beruházá­sok állománya az év folyamán nőtt, a beruházások átlagos ké­szültségi foka csökkent. A beruházások volumenének csökkenése szelektív beruházási politika mellett valósult meg. 1982-ben állami támogatásban és hitelezési előnyben részesültek többek között az energiaraciona­lizálási, a másodlagos nyersanya­gok felhasználását, a háttéripar fejlesztését szolgáló és a konver­tálható export árualapokat bőví­tő beruházások. Az előirányzot­tat meghaladó összegeket fordí­tottak a szénhidrogének kutatá­sának, termelésének, szállításá­nak, tárolásának és elosztásának, á gabonatároló-hálózat, a közmű- hálózat, a helyi közlekedés, az ál­talános iskolák, az óvodák, a böl­csődék fejlesztésére. Népesség, népmozgalom, fogla Ikoztatottsá g 1983. január 1-én az ország né­pessége 10 700 000 fő volt, 10 500- zal kevesebb, mint egy évvel ko­rábban. 1982 folyamán 133 600 gyermek született, 9300-zal keve­sebb, mint 1981-ben. A csökkenés oka egyrészt a 15—49 éves szülő­képes korú nők számának továb­bi csökkenése', másrészt a szülési kedv mérséklődése. 1982-ben 144 100-an haltak meg, valamivel kevesebben, mint az előző évben. A csecsemőhalandóság tovább mérséklődött: ezer élveszülöttre 19,7 egy éven aluli haláleset ju­tott, míg 1981-ben 20,8. 1983. »január 1-én 4 992 000 fő volt aktív kereső, számuk az el­múlt évben 10 ezer fővel, 0,2 szá­zalékkal csökkent. A csökkenés lényegében a nyugdíjkorhatárnál idősebb dolgozók körében követ­kezett be. A munkavállalási korú aktív keresők száma nem válto­zott, miközben az ilyen korúak létszáma csökkent. Az anyagi ágakban 21 900-zal csökkent, a nem anyagi ágakban 13 600-zal nőtt a foglalkoztatottak száma. Az anyagi ágakon belül az iparban, az építőiparban jelentő­sebb, a közlekedés és hírközlés­ben kisebb mértékű volt a lét­számcsökkenés. A kereskedelem­ben és a vízgazdálkodásban lé­nyegében változatlan maradt, a mezőgazdaságban pedig — a ki­egészítő tevékenység bővülése ré­vén — emelkedett a létszám. 1982-ben a népgazdaság szocia­lista szektorában — a mezőgaz­daság kivételével — befejeződött az ötnapos munkahétre való át­térés. Ezzel egyidőben kérült sor a szabadságolások új rendjének alkalmazására, amely növelte az egy dolgozóra jutó szabadságna­pok számát. A lakosság jövedelme és fogyasztása A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlagke­resete bérkiegészítésekkel együtt 4970 forint volt, nominálértékben 5,6 százalékkal több az 1981. évi­nél. A mezőgazdasági szövetke­zetekben dolgozók közös gazda­ságból származó nominális átlag- keresete 6,2 százalékkal emelke­dett, nagysága elérte a havi 4490 forintot. A pénzbeli társadalmi jövedel­mek összege 9 százalékkal nőtt és kb. 102,5 milliárd forintot tett ki. Emelkedett a természetbeni — egészségügyi, oktatási, kulturális — juttatások "összege is. Nyugdíjakra 69 rúilliárd forin­tot fizettek ki, 12 százalékkal töb­bet, mint 1981-ben. A növekedés­ben a 2 százalékos, illetve 100 fo­rintos kiegészítés mellett szerepe volt annak, hogy az év folyamán 45 ezerrel, 2 176 000-re nőtt a nyugdíjasok száma, valamint an­nak, hogy az új nyugdíjasoknak magasabb a nyugdíja. Kismérték­ben hozzájárult a növekedéshez az alacsony nyugdíjjal rendelke­zők részére az évközben végre­hajtott fogyasztói áremelések miatt folyósított nyugdíjkiegészí­tés. 1982-ben az égy nyugdíjasra jutó nyugdíjak és járadékok át­lagos havi összege 2660 forint volt. Családi pótlékra 1982-ben 15 milliárd forintot fizettek ki, ami közel 2 százalékos növekedést je­lentett. 1982 végén 233 ezer anya vette igénybe a gyermekgondozási se­gélyt, 8 ezerrel kevesebb, mint 1981 decemberében. Gyermekgon­dozási segélyre 3,5 milliárd fo­rintot folyósítottak, valamivel ke­vesebbet, mint 1981-ben. Á munkajövedelmeket és a tár­sadalmi jövedelmeket együttesen tartalmazó összes jövedelem nö­vekedése, valamint a fogyasztói árszínvonal 6,9 százalékos emel­kedése alapján az egy lakosra ju­tó reáljövedelem mintegy fél szá­zalékkal volt magasabb az előző évinél.' A lakosság összes fogyasztása 1 százalékkal emelkedett. A kiske­reskedelmi forgalom volumene 1,1 százalékkal haladta meg az 1981. évit. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása 0,5 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 2,7 százalék­kal nőtt, a ruházati cikkeké 2,4 százalékkal csökkent. A takarékbetét-állomány az év folyamán 15,7 milliárd forinttal emelkedett és december 31-én 175,7 milliárd forintot tett ki. Egészségügy, oktatás Az egészségügyi ellátás szemé­lyi és intézményi feltételei 1982- ben tovább javultak. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma 30 fö­lé emelkedett. A kórházi ágyak száma 1500-zal nőtt. 78 új álta­lános és gyermekorvosi körzet létesült. Csökkent a betöltetlen körzeti orvosi állások aránya. A bölcsődei helyek száma 2200- zal bővült. 1982 végén a bölcsődei helyek száma 70 ezer volt. Áz óvodai helyek száma 6800- zal nőtt és elérte a 408 ezret, mi­közben az óvodáskorú gyerme­kek száma csökkent. Az óvodák zsúfoltsága tovább mérséklődött. Az óvodáskorú, gyermekek 84,2 százaléka járt óvodába. Az 1982 83-as tanévben 31 ezer­rel nőtt az általános iskolák nap­pali tagozatán tanulók száma. Az általános iskola 8. osztályát be­fejezettek 90 százaléka tanul to­vább, 43 százalékuk középiskolá­ban, 47 százalékuk szakmunkás- képző- és szakiskolákban. Az előző tanévihez képest mind a szakmunkástanulók, mind a kö­zépiskolák nappali tagozatán ta­nulók száma emelkedett. A múlt évben 68 300 diák tett eredményes érettségi vizsgát, ebből 44 400 nappali tagozaton. A felsőfokú oktatási intézmé­nyekbe 100 600 hallgató jár, a nappali tagozaton lényegében annyian, a? esti és levelező ta­gozaton kevesebben tanulnak, mint egy évvel korábban. Az or­szág különböző felsőoktatási intézményeiben 25 400 hallgató kapott oklevelet, ebből 14 500 a nappali tagozaton. Az általános iskolák osztály- termeinek száma 1600-zal bővült. Az egy osztályteremre jutó tanu­lók száma kissé csökkent. Az alsófokú oktatásban dolgozó pe­dagógusok száma 2700 fő­vel, közel 81 ezerre emelkedett. A középiskolákban 16 400 peda­gógus tanít, 400-zal több, mint az előző tanévben. Javult a diákok szociális ellá­tottsága. Az általános iskolai ta­nulók 41,6 százaléka részesült napközi otthonos ellátásban az 1981. évi 39,9 százalékkal szem­ben. Emelkedett a diákotthonok­ban vagy kollégiumokban lakó szakmunkástanulók és egyetemi- főiskolai hallgatók aránya. A felsőfokú oktatási intézmények hallgatói számára kifizetett ösz­töndíj összege mintegy 30 száza­lékkal emelkedett. Idegenforgalom 1982-ben 9,8 millió külföldi lá­togatott az országba, 34 százalék­kal kevesebb, mint 1981-ben. A beutazók háromnegyede a szo­cialista országokból érkezett. A Magyarországra látogatók 2 3-a, 6,5 millió fő egy napnál hosszabb időre érkező turista .volt. Számuk az előző évhez ké­pest ugyancsak csökkent. A tu­risták átlagos tartózkodási ide­je, valamint a napi kiadásaik nőttek, így az idegenforgalomból származó bevételek 9 százalékkal meghaladták az előző évit. Magyar állampolgárok 3,9 mil­lió esetben utaztak külföldre. Ez az egy évvel korábbihoz viszo­nyítva 30 százalékos csökkenést jelent. A szocialista országokba utazott a külföldre látogatók 88 százaléka. Az idegenforgalmi ki­adások összege valamelyest meg­haladta az 1981. évit. A bevéte­lek és kiadások aktív egyenlege nagyobb volt-az előző évinél. Az év folyamán jelentősen, több mint 10 százalékkal bővült a kereskedelmi szálláshelyek száma. A szállodák befogadóké­pessége 5100-zal, ezen belül Bu­dapesten 4500-zal nőtt. Az egyéb szálláshelyek — turistaszállások, campingek, nyaralóházak, foga­dók, fizetővendéglátás — befoga­dóképessége 25 ezerrel lett több. Budapest, 1983., február 4. Központi Statisztikai Hivatal SZOLGÁLTATNAK-E A SZOLGÁLTATÓK? Országúton és műhelyben A kocsi. Egyfajta megfontolásból írhatnám naggyal minden betűjét. Gyorsaság. Kényelem. Önállóság négy keréken. Aki a vo­lánnál ül: nem lapozgat vasúti menetrendkönyvet. Egy autója­vító szerint: „Vannak .olyan férfiak, akik a feleségüket nem te­kintik annyira fontosnak, mint a kocsijukat. A fő, hogy az min­dig rendben (jó karban) legyen!” 9 Délelőtt a tágas munkacsarnokban. A leányvállalat első hónapja Ami az utóbbit illeti, ebben biz­tosan van némi túlzás. De ahogy az ember — ha teheti — egészsé­ge istápolásában kitart egy orvos mellett, hasonlóan gépkocsiját sem javíttatja mással, csak aki­ben megbízik. Aki pontosan és lelkiismeretesen dolgozik. A megszolgált bizalom olykor lehet egy egész közösségé. Az elmúlt évi — tízezret meghaladó — és az idei, januári ezer autó­javítással Kalocsán a Fém- és Villamosipari Vállalat Személy- és Tehergépkocsi-javító leány- vállalata mindenesetre igyekszik ezt a bizalmat megőrizni. Nagy Zoltán igazgató számítása, hogy a „Szervezetten, a tavalyinál na­gyobb munkafegyelemmel vég­zett szolgáltatásainkkal, úgy gon­dolom, lesz keresnivalónk 1983- ban is ebben a szakmában”, kezd beválni. A múlt hónapot 1 millió 300 ezer forint, munkadíjból szár­mazó bevétellel zárták. — iHa hívnak bennünket, kime­gyünk az országúira is! — igy Ács Tibor, aki nyolc éve autószerelő. A „Kimegyünk." a gyorsszolgá­latban nélkülözhetetlen mozgé­konyságot jelenti. Januárban tíz sürgős hívásuk volt, és nem is akármilyenek... Gyorsjavítás: 50 perc alatt! Egy Skoda tulajdonosának, mi­közben a kalocsai tanácsházán az ügyét intézte, gépkocsijában meg­repedt a hűtővízcső. Az épületből kijövet látta, hogy mi történt. Te­lefonált a vállalatnak. Ács Ti­bor nem késlekedett. Másodma­gával elindult a bajba jutott au-- tóshoz. Kiderült azonban, hogy az az alkatrész, ami kell, nincs a gyorsszolgálatnál. Nem tétováz­tak. Irány a Keravill-bolt! Meg­vették az alkatrészt — és beépí­tették az ügyfél kocsijába. Egy óra alatt készen voltak. Az autós folytathatta útját. Két hete az öregcsertői rend­őr jelezte: eltört Trabant .Combi­jának a féltengelye. A gyorsjayí- tók 50 perces országúti szerelés­sel használhatóvá tették a kocsit. A foktői úton is végeztek hason­lóan sürgős szolgáltatást. Máskor meg olyan kocsikhoz hívták őket, amelyekkel tulajdonosaik Duna- patajon át utaztak volna tovább Budapestre. A leányvállalat hetvenöt javí­tója azonban, ezektől az esetek­től eltekintve, a műhelyben vég­zi a legtöbb munkát. Reggel hozta — délben viheti Kovács László autószerelő Kiss András harmadéves tanulóval egy tízezer kilométert futott fe­hér Wartburgot vizsgál. — Találtak-e hibát? — Igen. Csörög a motor. A len­géscsillapító rosszul tömít. Szivá­rog az olaj. Ezek apró-cseprő hi­bák. Kijavításuk nem tart soká­ig. Akié a kocsi, itt várja. Reggel hatkor hozta, és legkésőbb dél­ben már viheti... Mellettük Matos János egy te-' herautó előrebillentett vezetőfül­kéje alatt szerel. Egy éve szak­munkás. Itt tanulta a gépkocsi­szerelést. Itt szabadult, itt akar dolgozni ezután is. Órabére ti­zennégy forint. Napi teljesítménye 1—4 kocsi — attól függően, hogy kis- vagy nagyjavítás-e a mun­kája. A legolcsóbb és a legdrágább szolgáltatás — a számlák vég­összegeiből és a főbb alkatrészek árából következtetve — úgy tű­nik, a gépkocsijavítás és -karban­tartás. Egy miskei lakos autójának a műszaki vizsgára való előkészíté­séért 399 forintot fizetett. „Négy kerék le- és felszerelése: 150, fék- hatásmérés: 29, az elektromos be­rendezések ellenőrzése: 30, a fényszórók beállítása: 24, a len­géscsillapító-vizsgálat: 48, a ko­csi alsó részének ellenőrzése: 60, az olaj- és a vízszint szabályozá­sa: 18, a műszaki vizsga: 30 fo­rint” — ekképp kerekedett ki a végösszeg. Egy mosás 30 forint. Egy zsírozás tizenkettő... de, ha az árak magasabb tartományait nézzük, igen költséges — akár az Állami Biztosító, akár az ügyfél állja a számlát — a kocsik fel­újítása. Az év első hónapja, mint Nagy Zoltán igazgató az udvaron levő roncsokat mutatja, bővelke­dett úgynevezett totálkáros au­tókban. Januárban több roncs­kocsit hoztak a javítóba, mint máskor fél év alatt. A karosszé­ria pedig drága. A Zsigulié pél­dául január óta huszonötezer fo­rintba kerül! Műhely, kettős értelemben Mit tehetnek tehát a kalocsai szolgáltatók, hogy munkájukra, még ebben a nehéz és költséges helyzetben is, több legyen a di­cséret, mint a panasz? — Az emberi oldali a szakmai felkészültséget erősítjük! — han­goztatják a műhelybeliek és ve­zetőik. S valóban, a kalocsai személy- és tehergépkocsi-javító kettős ér­telemben is műhely. Egyrészt na­pi (naprakész) szolgáltatást vé­gez; másrészt viszont olyan alko­tóközösség az övékj amely törő­dik a szakmai utánpótlás, az if­jú tanulók nevelésével. A tágas csarnokban és az udvaron negy­ven tizenéves tanulja az autó­villamossági szerelést és a ka­rosszérialakatos mesterséget, töb­bek között olyan rátermett szak­emberektől, mint amilyen Ko­vács László is. Az idén nyáron végző har­madéves tanulóknak több mint a fele úgy döntött, hogy nem megy el máshová dolgözni. Mint gya­korló szakmunkás társuk, Matos János, maradnak tovább. Foly­tatva munkájukat, országúton és műhelyben. Kohl Antal 9 A gyors- szolgálat emberei (balról Ács Tibor) útra, azaz ország­úira készen. (Méhesi Éva felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents