Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-05 / 30. szám
TUDOMÁNY • TECHNIKA [ Forgácsolás helyett — precíziós öntés A gépiparban és a gépgyártásban a bonyolult geometriai formájú alkatrészek döntő többségét még ma is forgácsolással állítják éío. Ez nem gazdaságos, mert a kiinduló anyagnak általában 50— 60 százaléka forgácsként elvész. De nagy az időráfordítás is, és értékes szerszámgépek szükségeseik a munkavégzéshez. A korszerű tömeggyártásban egyre inkább tért hódítanak a forgács nélküli gyártási eljárások. Ezek közé sorolható a már régóta ismert precíziós öntés is, amelynek a hagyományos öntéshez viszonyítva igen sok előnye van. Például az, hogy az egyes méreteket akár 0,02 mm-ig fokozható pontossággal lehet önteni. A precíziós öntés lényege a következő: az öntendő alkatrész alakjához hasonló méretű viaszmintákat készítenek, és ezeket az öntési rendszernek megfelelően „bokrosítják”. Ezt a mintát folyékony szilikát alapanyagú szuszpenzióba mártják, majd a felületét tűzálló anyagú szemcsékkel szórják be, és szárítással keményítik. A műveletet többször megismétlik, így fokozatosan egy kemény keramikus kérget készítenek a viaszminta felületén. Ezután a formából a viaszt kioívasztják, a formát kiégetik, majd elvégzik a fém formába öntését. E módszernek egyik hátránya, hogy nagy időráfordítást és gondosságot igényel. Előfordul, hogy a héjformák a sarkokon és az éleken lényegesen vékonyabbak, mint a forma egyéb részén, s emiatt gyakori a héjtörés, és ezáltal az öntési selejt. Mindezek kiküszöbölésére hazai szakemberek egy találmányával megreformálták a nagy szilárdságú keramikus formák készítését. Az eljárás azon a felismerésen alapszik, hogy a bevonó szuszpenziónak az élekről és a sarkokról való lehúzódását meg lehet gátolni szálas szerkezetű (tűkristályos) tűzálló anyagok hozzákeverésével. Így olyan nagy szilárdságú keramikus héjíormák készíthetők, amelyeknek falvastagsága mindenütt egyenlő, s a héj szilárdsága minden irányban azonos. Képünkön egy e módszeren alapuló héjformába történő öntést láthatunk. Brikettáló A brikettálás a darabosítás egyik módja. Az aprószemcsés, laza anyagból, megfelelő nyomással üregekben a nyersanyag minőségétől függően kötőanyaggal, vagy anélkül — brikett készíthető. Legelterjedtebb a szenek bri- kettálása. A kötőanyagos szénbrikettet leggyakrabban hengeres préssel gyártják. Egymással szembeforgó két henger palástján kivájt fémminták vannak, amelyek összezárod va készítik a tojásbriketteket. A szénhríkettekhez a legelterjedtebb szerves kötőanyag, a kőszénkátrányszurok, a bitumen, a petróleumaszfalt. Ezeket az anyagokat a gyártásban rendszerint kombinálják. Kötőanyag nélkül brikettálhatók a szárított barnaszenek, a lignitek. A francia Delatlre—Levivier konszern gyártotta a — képen látható — nagy teljesítményű bri- Uettáló berendezést Görögország számára. Óránként 25 tonna brikettet készít ez a 6 méter átmé- rőjű granulátor. Összeállította: Straszer András. gyár szerint nulláról 100 km/óra sebességre 17 másodperc alatt gyorsul, míg a fogyasztása 90 km-es átlagsebességnél 7,4 liter. 120-nál 10,5 litert, városban 10,6 litert iszik — természetesen 100 km-re. A szép külsejű, kicsit a Fiat Pandára emlékeztető Unoról kevesebbet tudunk; leglényegesebb, hogy háromféle: 900, 1000 és 1300 köbcentiméteres motorokkal kerül még ez évben a piacra. Nem teljesen hiteles forrásból a három .típus alapfogyasztása (90 km/órás sebességnél) 5,0—6,5 liter. A cím kettős értelmű. Meglévő járművekről van ugyan szó, de el kell még telni egy kis időnek ahhoz, hogy útjainkon megjelenjenek. Az egyik a Lada 2107-es típus, a másik a Fiat Unó. Mindkét jármű tulajdonképpen utód, az egyiknek a feladata a jelenleg nálunk futó 1500-as, Togliattiból érkezők felváltása, a másiké, h mindenütt népszerű Fial 127-es trónjának átvétele. Néhány csábító-műszaki adat: a Lada motorja 1452 köbcentiméteres, OHC- vezérlésű. 5600-as fordulaton 75/55. 1 (LE'kW) teljesítményű. A Der Fim Una soll die Nvn* mtr elás im Verkanfs- progrsnsra dm Italienischen Aatoflrmi werden KÉP- ÉS HANGMINŐSÉG „Gyerünk a moziba be” Nem is olyan régi idők mozija: olajos padló, nyikorgó székek, szigorú jegyszedő nénik, meleget ontó szeneskályhák. Pattogó, ser- cegő hangok. Fülelni kell, hogy érthető legyen a párbeszéd. Kar- cos, remegve pergő filmek, már hogyne, hiszen a kis falukba megkésve jutnak le a kópiák. Ó, a modern mozik! Mert azok is vannak szép számmal. A légkondicionált termekről azonban sok helyen csak álmodoznak, ennél talán fontosabb, hogy az akusztika tökéletes legyen. Az Otthon: KFT Kecskemét legfiatalabb filmszínházaként emlegetjük az Otthon mozit. Igen ám, de az Otthon mozinak története van. Hogyan szól a históriája? Az Iparos Otthonban 1935-iben vetődött fel a gondolat, hogy a teljesen kihasználatlan dísztermet moziként hasznosítsák. Nem volt könnyű „kiharcolni” a mozit. Dr. Hantz Jenőné hadiözvegy, budapesti lakos 1936-ban a belügyminisztertől személyre szóló elvi engedélyt kapott moziüzem létesítésére Kecskeméten, a Széchenyi tér 7. szám alatti ípairos Otthonban. A város polgármestere határozatában — a fennálló törvények előírásainak megfelelően — használati engedélyt adott ki. Mégsem lett mozi! Dr. H-antz Jenőné és a , háztulajdonos Kecskeméti Ipartestület és Iparegyesület között anyagi vonatkozású nézeteltérések voltak, ami meghiúsította a moziüzem létrehozását. Ojabb ’ próbálkozás: az Otthon mozi KFT (Korlátolt Felelősségű Társaság). Hozzá is láttak a munkához! Hogyan nézett ki akkor az Otthon mozi?, A bejárati ajtók feletti térben télikertet alakítottak ki. A földszinten két pénztárban vehettek jegyet a hajdani filmkedvelők. A nézőtér előcsarnokában helyezhették el kabátjaikat, s innen jutottak fel az erkélyre, illetve a páholyokba. A vetítőhelyiséget az erkély felől és a Hornyik János utcai szárnyrész folyosójáról is megközelíthette a mozigépész. A termeket központilag fűtötték, a ventillációs hőlégcsere szabályozható volt. Az Otthon mozit 1937. szeptember 18-án nyitották meg. Négyszázötvennégyen fértek be, a teltházas bevétel 225 pengő volt. Elsőként az Édes bosszú című magyar filmet pergették le, ami sikeresnek bizonyult: 2398 pengőt számoltak össze bevételként. Aztán Kecskemétet is elérte a háborús frontvonal... A mozikat 1948jban államosították, egységes központi irányító a MQKÉP lett. Jó néhány év eltelt — s az Otthon mozi tavaly novemberben újjászületett. A múlt emlékeit Baranyi Ferenc, egykori üzemvezető írásos emlékei alapján adtam közre.) Megyénk mozijainak állapotáról beszélgetek Molitorisz Kárőly- lyal, a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat műszaki osztályának vezetőjével. Megtudom, hogy 1979-ben a filmfőigazgatóság megállapította: az országos átlagnál jobb a megyei filmszínházak műszaki állapota. Álom marad a sztereo — Hogyan lehetne rangsorolni a mozikat? \ — Az első kategóriába a bemutató (premier) mozik tartoznak. Ilyen például a kecskeméti Otthon), a Városi és a bajai Uránia Filmszínház. A második kategóriába tartoznak a hasonló műszaki paraméterekkel rendelkező mozik. A harmadik csoport a többi normál filmet vetítő mozit számlálja. A negyedik kategóriába pedig a keskenyfilmszíniháza- kat soroljuk. Megyénk mozijai a jelenlegi követelményeknek kino- teohnikailag megfelelnek. Sajnos, a teremakusztikával még sok helyen bajok vannak, s a mozik kulturáltsága a kívánalmaknak tiz százalékát sem elégíti ki. — Milyen gépekkel * pergetik a filmeket? — A legelterjedtebb az új típusú FITE vetítőgép. Tíz helyen üzemel keskenygép. A legtökéletesebb a sztereorendszer lenne. Persze erre még várnunk kell, mert a mozikban az akusztikai viszonyok erre a célra nem megfelelőek. • Modern vetítőgépek az Otthon moziban. — Mennyit bír ki egy filmkópia? — Sok minden számít: a szállítástól a mozigépész lelkiismeretességén keresztül a gépek műszaki állapotáig. Körülbelül kétszáz pörgetés a kópiák élettartama. Lajosmizsei mozinézőben Lajosmizse. délután öt óra. Már néhányan szállingóznak, van még bőven jegy az este hétkor kezdődő előadásra. Az Elvis Presley című film van műsoron, Szolláth Mihállyal, a Dózsa Filmszínház üzemvezetőjével nézzük az amerikai film kópiájának „kísérőlevelét”. Jánoshalmáról érkeztél? a fémdobozok, innen Izsákra küldik. A kép minősége 85, a ' hangé 90 százalékos. Tehát még elég jó. Kérdés, hogy a nézők hogyan élvezik majd a filmet, ugyanis a lajosmizsei 417 személyes mozite- írem akusztikája nem a legjobb. Stix Károly és Pintér Zoltán mozigépészek a gépterembe hívnak. Bemutatják, hogyan működik a FITE-gép. Hamarosan indul is a szerkezet, kezdődik az esti előadás. Addig zene szól a magnóból. Szép számmal összegyűlték az előtérben. 1980-ban 30 ezer, 1982-ben már 58 ezer néző tért be Lajosmizsén a moziba. Március elsejétől minden nap vetítenek filmet, sőt éjszakai sorozatot tér. veznék. a □ □ Hazaérkezem a mozinézőből. Leülök a televízió, a filmek színházának nagy riválisa elé. Ahol a kép és a hang minőségét saját magam szabályozhatom. De mégsem szélesvásznon. Borzák Tibor Nikon - újdonság a hiteles fotó hiteléért A fotográfia technikai doku- II mentációs és művészi felhasználási területeinek bővüléséhez néhány évvel ezelőtt a fényképezőgép-gyárak egy szellemes megoldással járultak hozzá. Ez nem más, mint hogy egy kis rugós csappal megoldották a gépek hátfalának le- vehetőségét. Így különféle tartozékokat lehet kapcsolni a tükörreflexes (többnyire kisfilmes) gépekhez. Például: Polaroid-adapter, 17—60 méteres filmbefogadóképességű magazin és úgynevezett dátumhátlap. Ez . utóbbiak kezdetben mechanikus idő vagy dátumtárcsával rendelkeztek, míg az itt bemutatott Nikon készülék már quartz-vezérlésű adatbevivőrendszer. A filmrevilágítás mértéke éppúgy szabályozható, mint az esetleges „fényképezés-riasztás". Emellett természetesen a kijelzőjén bármikor leolvasható a fényképezés dátuma, időpontja és mivel az óra nem téved többet, mint havi ± három másodpercet, karórát is pótol. A készülék 2100 Becsület A maszek mércével is kis suszter műhelye a ** város főútvonalán van. No nem hivalkodó helyen, hanem afféle beugróban, aminek a sarka már jelentéktelen mellékutcácskára szolgál. Kartávolságnyi keskeny, de ménkű magas üzlethelyiség a cipészműhely. Egyedülálló’ öregember a mester. Volt kátéesz-tag is, de asztmája annyira kínozta a dohányfüstös nagy hodályban, hogy kénytelen volt otthagyni a közösséget; különben isten tudja, hol lenne már azóta. A szövetkezet azonban így is a háta mögött maradt: a szaktársak szeme rajta, van a koros kollegán, be-benéznek hozzá, s ha észreveszik, hogy nincs élet a parányi kócerájban — azaz uborkaszezon van — mindig juttatnak egy-egy kis munkát. Jól jön pótlásnak az a kis pépz a szerény nyugdíjhoz. A mester asztalkája a szurkos fonalak, tűk, re- szelők, dikicsek, I faszegek, bőrdarabok, vasvédők garmadájával az Üres auszlágrá néz. Mögötte görnyed az apró termetű idős kisiparos. Nappal is, késő este is csak pergamenszínű kopasz feje tetejét látni kívülről, amint előre buktatva mozog' a kalapács táncának ütemére. Ha valaki megáll a „kirakat” előtt, a kisöreg mindjárt észreveszi. Ilyenkor felpillant, vaksin hunyorog kifelé, és ritkás ősz bajusza alól készségesen, mosolyog az érdeklődőire. „Tálán kuncsaft is lehet belőle...” — ezt ^reményt fejezi ki tétova bólogatásá is. Ha' a leskelődő odébb áll, a mester feje visszacsuklik a kapott cipő fölé. Tapogatja, s eltűnődik, hogyan lehetne a legkisebb bőrdarabbal megoldani a foltozást, ott a kirepedt bütyöknél, összegörbedt, sivár robotba préselt kis alakját egyformán föld felé nyomják a magányos vénség terhei és az irdatlan magas helyiség feketére füstölt cellafalai. Cipőmről leestek az orr- és sarokvasak. Pant útba esett, beugrottam a kisöreghez. Éppen egy dra- bális fiatalemberrel számolt. Az öreg — kisujjával egy százast szorított a tenyeréhez, szabadon maradt ujjal közt zöld tízforintosok rezegtek. ; Míg üdvözölt, megilletődve hagyta abba a számolást, és bocsánatot kért, amiért néhány .pillanatra megvárakoztat. — Tehát, ugyebár, a cipők javításáért jár nekem összesen száz forint. Előlegbe tetszett fizetni harminc forintot, így jár még nekem hetven formt, ugyebár? — fordult a fiúhoz. — A százasból, amit most tetszett ideadni visszajár még... Tehát... A legény nem szólt semmit,, csak tartotta a markát. . Az öreg pedig kis görcsös szünet után leszámolt neki hét darab tízest. A fiatalember szinte megdermedt, aztán ujjai mocorogni kezdtek a pénzzel, látszott, lelkiismereté, vei vívódik. Rám nézett, mert, hogy végül is eltette volna a pénzt, közbeszóltam. — Nincs valami tévedés? Az öreg mester kínos mosollyal, reszkető kézzel kapott a .pénz után, és hirtelen visszavette. — Ugye, ugye, nem jól van? Nekem is úgy tűnt. Az ifjú olyan szemekkel méregetett, hogy nem szívesen mentem volna vele kettesben az utcára. A suszter újra számolt, de zavarodottságában megint csak hetven forintot adott vissza — harminc helyett. A fattyú szívfájdalom nélkül zsebre tette, gúnyosan rárrwiillant, és gyorsan kiperdült, hóna alatt az újságpapírba csomagolt lábbelikkel. A mester pedig félszeg udvariassággal hajlongott utána. Most már én is megzavarodtam. Talán nem jól értettem meg a helyzetet,' hiszen akkor toppantam be. .Kikérdeztem a töpörödött apóikét. Mikor elismételte a számolást, a fejéhez kapott. — Tetszik látni, tetszik látni... Volt szíve ilyen rozoga öregembertől annyi pénzt elrabolni... Majdnem hiába dolgoztam... Csak tudtam a nevét a gonosznak, meg hogy hol .lakik... A kis cipésztől távozóban önkéntelenül megtör-! pantam a küszöbön. A túloldali villanylámpa fénykúpjába épp akkor mozdult bele a fiatalember. Mit akarhat ez? Álltam hosszú pillanatokig, csak aztán indultam el, óvatosan, hátra fülelve. Hátha — mint becstelensége tanúját — „ki akar oktatni, s kézzelfoghatóan” ?! De nem követett senkii. Biztonságos távolságból visszanéztem. A/ fiú akikor lépett be a műhelyajtón, ffegvártam, míg el- megy, s én se restelltem visszafordulni. Az öreg szinte elérzékenyülten libegtette ujjai közt a jogtalanul elvett negyven forintot. — Visszaadta ... Így már igen. S hogy nekividult az öreg mester! — Tetszik tudni, pár perce még nagyon nekikeseredtem. Ki vagyok én már? Egy vén senki. Avval lehet ilyet művelni. Mit is ér egy foltozd varga a mai nájlonos világban? Tetszik látni, foltozó vargára jár a szám, pedig csináltam én csizmát, te jóisten! Az volt ám a munka! ... Nem akárkinek dolgoztam ám... Ha megláttam az ablakból, hogy Boksái t.iszteletes úr, vagy Sipos Gyula ármentesítő mérnök, netán Kosnagy István aranykalászos gazda jár erre, mindig kiálltam az ajtó elébe. .Elgyönyörködtem a nálam rendelt takaros csizmákban. De fáidul, ipászentosan állt rajtuk — tíz év múlya is! Tíz év ... Hol vannak a mai lábbelik tíz esztendő múlva? Hiszen máma mi mindent amúgy „hányd eí, vesd el, Gyurka” módra gyártanak. Minek .a tartós cipő, amikor jövőre már más, lesz a divat? Huzamosabb ideig semmiben, se lelünk már örömet... Csizma... Nem hiszi el, de az iskolában tanult vers kedveltette meg velem a csizmadia mesterséget. Az elejét máig se felejtettem el. Dani pajtás se hall, se lát, Hogyne, mikor nincs mezítláb. Megvan, meg, az első csizma, ■ Mint a tükör, fényes, tiszta. Apja hozta a vásárról, Kecskemétnek városából. Azt hittem, életem végéig csizmadia lehetek... Hiába értek régóta a cipészethez is, mit tudok kezdeni egy műbőr festéssel, .pláne ha a műanyag talphoz ragasztott felsőrész' itthon leválik ... No de van még hemme-hummi valódi bőrből is, és azt sajnálják eldobni az emberek, amíg javítani lehet. Így .a magamfajtának is jut megélhetésre... Szinte gáláns mozdulattal ejti a négy zöld tízest a kis asztalkára. — Látja, ez a negyven forint, visszaadta a kedvem. Mégse veszett ki a ibecsületérzés azi emberekből ... No lám, no lám — milyen igaz a régi vélekedés, hogy csizmadiák mind születetett filozófusok. Tóth István JY Két autó a jövőből
