Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-27 / 49. szám
1983. február 21. • PETŐFI NÉPE • 3 A szövetkezeti demokrácia segíti a gazdálkodást Beszélgetés Hedegűs Lajossal, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjával Aktuális, / különböző fórumokon manapság gyakran szereplő témákról beszélgetünk Hegedűs La. jóssal, a hartai Erdei Ferenc Termelőszöveikezet elnökével. Olyan általános kérdésekről esik szó, amelyek sok mezőgazdasági üzemet érintenek, partnerem ugyanis nemcsak gazdasági vezető, hanem' közéleti ember is. Az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Or. szágos Tanácsánál pedig az önkormányzati és tagi érdekeltségi bizottság elnöke. Azt is el kell mondani róla, hogy agrártudományi egyetemet végzett, és ahogy ő mondja, az Er. dei Ferenc Termelőszövetkezet a második munkahelye. A termelőszövetkezetek egyesülése előtt — egy évvel az egyetem elvégzése után — már az egyik jogelőd gazdaságnak volt a főmezőgazdásza. A jelenlegi termelőszövetkezet három egye. sütés során alakult ki, 5400 hektáron gazdálkodik. Hat éve tölti be az elnöki posztot. A termelőszövetkezet az V. ötéves terv időszaka alatt elért eredményei alapján 1981-ben a Minisztertanács Vörös Zászlaját, tavaly pedig a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium termelési nagydíját érdemelte ki. Mindehhez érdemes hozzátenni, hogy az egy hektárra jutó aranykorona-érték ebi ben a szövetkezetben alacsonyabb, mint a Bácskai és a Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó gazdaságok átlaga. — A mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresz- szusán elhangzott felszólalásában említette, hogy az emberi tényezőknek meghatározó szerepe van a gazdálkodásban. Hallhatnánk-e erről részlete- tesebben? — Az üzemek eredményei kü- lönbőzőkt A jelentős szóródást nem indokolják az eltérő termelési adottságok. A jó földeken gazdálkodó termelőszövetkezetek is hozhatnak gyengébb eredményeket, és a kedvezőtlen körülmények között, mostohább termelésű viszonyok esetén is érhetnek el sikereket. Véleményem szerint ..a becsületesen végzett munka, a vezetés színvonala meghatározó. Fontos, hogy jó legyen a közhangulat a szövetkezetben. Az. hogy ez miként alakul, a, vezetéstől is függ. Feltétele a termelékenységnek a technológiai fegyelem betanítása'. Az is lényeges, hogy a termelési szerkezet az adottságokhoz és a piac igényeihez igazodjon. Fontosnak tartom az összefogást, a különböző társulásokat, amelyeket a kölcsönös előnyök alapján hoznak létre, és segítik a kiaknázatlan tartalékok feltárását. Az anyagi érdekeltségrendszer szintén döntő jelentőségű. Ahol eredményes a gazdálkodás, tapasztalataim szerint szorgalmasabb, fegyelmezettebb a tagság, a vezetés megfontoltabban intézkedik, jobb a termelés szervezése. — Ugyancsak a IV. kongresszusi felszólalásában utalt a a vezetők kezdeményezőkészségének fontosságára. Érdemes-e a mezőgazdasági nagyüzemiek irányítóinak kockáztatni? Megvannak-e ehhez a feltételek? — Nagyon érdekes a kérdés. Véleményem szeriint az ésszerű kockázatvállaláshoz megfelelő belső és külső feltételek kellenek. Mindenekelőtt a vezetés és a tagság, valamint a vezetésen belüli egység szükséges. Csak ilyen belső viszonyok kijzött lehet és érdemes kockáztatni. Ilyen körülmények biztosítják esetleges kudarc, fiaskó esetén a védelmet, az egzisztenciális stabf-, látásit a vezetőnek. A külső fel-, tétel: olyan szabályozórendszer, hogy érdemes legyen kezdeményezni és kockáztatni. Ezt a jelenlegi szabályozás — mondjuk meg őszintén — nem segíti. Nem segíti a keresetszabályozás és más rendelkezések sem. Sokkal ‘inkább abban érdekeltek a tagok és a vezetők, hogy lassú lépésekkel haladjanak előre. A jelenlegi körülmények ugyanis anyagilag, de erkölcsileg is sokkal inkább a termelés dinamikáját, a lassú, de folyamatos fejlődést díjazzák, és nem a nagy kiugrásokkal, esetleg visszaesésekkel tarkított, de összességében magas termelési színvonalat. — Az Erdei Ferenc Termelőiszövetkezet közismert kezdeményezőkészségéről — vannak-e újabb tervek a gazdálkodás korszerűsítésére? — Ügy gondolom, nálunk az ésszerű kockázatvállaláshoz szükséges belső feltételek megvannak. Bár a külső feltételek nem eléggé ösztönöznek, ennek ellenére jelentős kezdeményezésekről szólhatok, amelyek az eredményes gazdálkodást segítik. Közös gazdaságunk 1974-től — a legutóbbi egyesüléstől számítva — 1980- ig dinamikusan fejlődött. Ez idő alatt 25 millióról 65 millióra emelkedett úgy a nyereség, hogy a földterület nem' változott, s a dolgozók létszáma is csak kevésbé emelkedett. Az 1981- es átmeneti kiis visszaesés után — ekkor 60 millió forint nyereséget értünk el — 1982ben újból jelentősen, 69 millió forintra emelkedett eredményünk. Megjegyzem, hogy a körülményeink és az adottságaink alapján elvárható normatív nyereség az utóbbi években 20—21 millió forint termelőszövetkezetünkben. Üjabb terveinkről, elképzeléseinkről érdeklődik? A február 25-én tartandó zárszámadási közgyűlésen beszámolhatok arról, hogy közvetlenül a megvalósítás előtt, a próbaüzemelés szakaszában van egy olyan szai matüzelésű kazán, amellyel évente mintegy 250—260 torma tüzelőolajat takarítunk meg, ezzel mintegy négyezer négyzetméter nagyságú baromfitelep energiaigényét elégítjük ki. 1 — Más üzemekkel ala- ku'lt-e hi együttműködés? — A Kiskőrösi Állami Gazdasággal olyan társulásit hoztunk létre, melynek értelmében 10 évre a szántóterületük megművelésére vállalkoztunk. Mindkét fél számára előnyös ez a megállapodás, azt várjuk, hogy több gabona terem, minit eddig, ami kedvező a népgazdaságinak is. Ez év áprilisában kezdi meg termelését a aipőfelsőrész-készítő üzemünk Akasztón. Közösen, az ot- tató Béke Szakszövetkezettel hoztuk létre. A mi gesztorságunkkal, az Alföldi Cipőgyárral fog együttműködni. — Milyen a kapcsolat a kisgazdaságokkal? — A hantaii és a környékbeli kisgazdaságokkal közösen segítjük a lsertéstenyésztést. Ennek során vemhes kocasüldőket adunk el a mi itenyészetünkből. Tőilünk telhetőén megteremtjük a kocatartás feltételeit, a háztáji gazdaságokban, és felvásároljuk. előre meghatározott szerződéses áron a választási malacokat. Jelenleg 600 koca van a környék kisgazdaságaiban, az év végére 1100—1200-zal számolunk. — Miként ítélik meg a háztájit? — Nálunk alapelv az, hogy mikor és ki végzi a munkát. Azt a ■ háztáji gazdaságot tartjuk ideálisnak, amelyben a munkavégzés nem zavarja a közösben végrehajtandó feladatokat. Szabály nálunk, hogy a háztájiban végzett munka nem mehet a közös rovására, és csak a saját, vagy a családtag tevékenységén alapulhat. Ugyanakkor ilyen elvek alapján nem akadályozzuk a vezetők háztáji tevékenységét sem. — Hogyan látja általában a szövetkezeti demokrácia alakulását, tapasztalható-e fejlődés, milyen mértékben és formában? A hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezetben miként segítik a szabad véleménynyilvánítást? Menynyiben vesz részt a tagság a döntésekben, és hogyan segíti ez a szövetkezet előrehaladását? _ Több éves tapasztalatom a lapján állíthatom, hogy hosszú távon a legeredményesebb a demokratikus vezetés. Különösen napjainkban, a szigorú gazdasági feltételek között. Nálunk mindert jelentősebb döntés előtt kikérjük a tagság véleményét. Ez sok segítséget jelent, növeli a felelősségérzetet, és javítja a közhangulatot. A munkahelyi tanácskozások, a demokrácia fontos fórumai. Ott dől el, hogy ki kap jutalmat, vagy kitüntetést a kollektívából, ki lesz hat hónap próbaidő után a termelőszövetkezetnek a tagja. Segítenek az alapszabály megszerkesztésében. a munkadíjszabályzat megalkotásában, és meghatározzák, hogy a munkahelyet ki képviselje a küldöttgyűlésben. — Milyen elvek alapján épül fel jelenleg a jövedelemelosztás, az önök termelőszövetkezetében? — Az a fő .törekvésünk, hogy a kifizetett munkadíj mögött legyen tényleges teljesítmény. Ennek érdekében ahol csak lehet, a teljesítménydíjazást alkalmazzuk. Arra is ügyelünk, hogy a munka minősége, eredményessége meghatározó legyen. Például a vetés minőségét prémiummal ismerjük el. Az anyag- és energiafelhasználás pedig — ahol csak lehet — ugyanúgy ésszerű meghatározója az egyéni kereketeknek, mint a ,teljesítmény. — Úgy értesültünk, hogy nem szabnak felső határt a napi keresetnek. Így van ez? — Igen. Főleg, ha azok kiemelkedő egyéni teljesíibmények eredményeként jöttek létre. Viszont a korszerű technológiák, eljárások és gépek bevezetésekor sohasem késlekedünk ívz új teljesítményinormák kialakításával, az igazságos jövedelemelosztás érdekében. Kereskedő Sándor A Bánk bán 150 éve Eljutott-e a Bánk bán első, kas_ ^ Sóit bemutatásának híre a drámaíró megszomorodott szüleihez? Aligha. Tudtommal az itt hozzáférhető újságok szóra sem érdemesítették a csaknem másfél évtizedét késett premiert. Takácsmester uraimék különben is ritkán olvashattak újságot. Haragudtak az őket kisemmizö, a család büszkeségét megcsaló, emlékét megszégyenítő hivatalosokra. A cenzor és a közöny által némaságra kárhoztatott Bánk bánt a kor legjobb magyar- művészei játszották a polgárvárosban tartott ősbemutatón. Udvarhelyi Miklósnak — akinek 1815-ben Katona fölolvasta a mű első változatát —, a régi barátnak köszönhető, hogy megmenekült a feledéstől „egyetlenünk a maga nemében", ö alakította Mikhál bánt, Melinda Déryné, Gertrudis Kántorné, Petur Szentpétery Zsigmond, Tiborc Szilágyi Pál, Ottó Egressy Gábor, Biberach Megyeri Károly, II. Endre Szerdahelyi József volt. A nemzeti tragédiához méltó vállalkozásnak bizonyult a‘százötven esztendővel ezelőtt rendezett előadás. Waldapfel Józief .és Orosz László kutatásaiból tudható, hogy a következő években több városban is eljátszották Udvarhelyiék' Katona drámáját. Kecskeméten csak 1847. október 24-én láthatták a színművészet iránt érdeklődők. Góts Ede igazgató hiába hívta tisztelettel a Katonahozzátartozókat az ünnepi alkalomra. Különböző kifogásokkal távolmaradtak az előadástól. A felszabadulás után először Szokoly Gyula társulata játszotta a drámaíróról elnevezett színházban a Bánk bánt. 1950 őszén — dr. Székely György rendezésében A SZÍNHÁZI MAGAZIN KÜLÖNKIADÁSAI —t II estén hangzottak‘ föl Tiborc szavai, öt esztendő múltán Nagy György vállalkozott színre- vitelére. Már 12 alkalommal szerepelt műsoron nemzeti tragédiánk. Tízezernél többen látták, 1962-ben, Seregi László kitűnő rendezésében a mindmáig legjobb magyar drámát Kecskeméten. 1971-ben Turián György irányításával mutatták be. Ezt az évadot Bánk bán több új szempontót érvényesítő előadásával nyitotta a kecskeméti társulat. i Az évforduló alkalmából a Magyar Rádió Színházi Magazinja két különkiadást készített. Benkö Tibor szerkesztő és Meczner János rendező sok hangfelvétellel dúsítva tekinti át a dráma, színházművészetünk színvonalát, törekvéseit és nemzeti közállapotainkat is tükröző pályafutását. H. N. • Az adóállomás transzformátorai. Háttérben a karcsú antennato. rony. • Háromóránként ellenőrizni kell a vezérlő. állvány műszereit. Sáfár János adókezelő munkában. Soltról az éterbe Hajnali 4 órakor kezdődik a nap. A 25 perc unúlva fölcsendülő Rákóczi-iindulót sípoló hangok előzik meg az éterben: az adót bekapcsolták, ellenőrzik a legfontosabb sugárzási mutatókat, meggyőződnek az üzembiztonság megannyi tényezőjéről. Hét órakor megbeszélés a karbantartási, mérési és egyéb feladatokról. Nyolc órától a két 1 megawattos adó közül csak az egyik működik, a másikon ‘karbantartás, javítás folyik, hogy 15 órától ismét együttes erővel továbbítsák a műsort Az átkapcsolások 7—8 másodpercet vesznek igénybe. Kéthavonta fél napra is leáll a solti Kossuth, adó: ekkor vizsgálják át az antenna- és energiaellátó rendszert, meg az úgynevezett tápvonalat. • Fabó Ferenc a két adó teljesítményösszegző bérén, dezésének hangolótekercseit vizsgálja. • A kezelőfülke állandó kapcsolatban van a rádió stúdióival. • A. nagy teljesítményű egyenirányító tirisztorait ellenőrzi Zsigmond Pál csoportvezető és Hlatky Béla. • Az adóállomás épülete a 300 méteres antennával. (Tóth Sándor képriportja) • A 10 kilovoltos kapcsolótér. • Az energiaellátó rendszer vezérlötáblájánál Ha. bér István, a solti rádióállomás vezetője.
