Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-26 / 48. szám
1983. február 26. • PETŐFI NÉPE 0 3 SZOLGÁLTATNAK-E A SZOLGÁLTATÓK? Gyorsjavítás az ingatlankezelőnél 0 Kőművesek a Széchenyi tér 5. szám alatt. A lapok viccrovataiinak időnként visszatérő figurája az ingat- lankarbanitartó. Általában gu- nyoros, hol csípős jelzőkkel illetik lassúságáért, kényelmességéért, vagy azért, mert túl sokat néz a pohár fenekére. Egy biztos: az átlagitól ő sem eltérő tulajdonságú ember. Késik. Hibázik. Megesik, hogy rossz napja van. Nincs olyan anyag a raktárban, ami egy sürgős javításihoz kellene. Hideg az idő, és fagyos az út. Ám akkor is mennie kell, ha tudja: napközben majd pocsolyában kell dolgoznia, hogy a törött" vízvezetékcsövet megkeresse. Zárlatos lámpa, leszakadt mosdókagyló Kecskemét. Hétfő. A Lenin tér 14. szám alatti tanácsi bérlakások lépcsőházában nem égett a villany. Zárlatos volt a lámpatest, és a kapcsoló. A lakók szerdán (!) jelentették az IKV gyorsszolgálatának. Határidő a javításra: csütörtök. Kedd: A Szegedi úton valamelyik teherautó nekihajtott az egyik bérlakás kerítésének. A jelzés alapján a karbantartók munkához láttak. Szerda: Peti Károly bérlő elektromos vízmelegítőjében megrepedt a cső. Szerdán értesítette a szerelőkét, akik a javítást másnapi feladatul kapták. Másutt az erős szél elfordította - a tv-antennát Mivel ez hatvan lakásban zavarta a vételt, helyreigazítását nem halogathatták sokáig. Nincs olyan nap, hogy a megyeszékhely 5748 tanácsi bérla0 Németh Antal jegyzetét és naptárát lapozza. „Melyik a legsürgősebb munka?” — ezt latolgatja. kása közül valahcinnét ne érkezne híradás szivárgó falikúiról, lyukas fürdőkádról, vagy bojlerről, eldugult szennyvíz-lefolyóról, rossz W. C.-tartályról,,kilincs nélküli ajtóról, hibás zárról, kitört ablakról és még| felsorolni is elég volna, mi mindenről. A Nagykőrösi utca 27-ben a héten leszakadt egy mosdókagyló. Ilyen helyzetben sem inni, sem kezeit mosni nem lehet. Tisztában voltak ezzel a gyorsszolgálatnál. Németh Antal művezető. Vas Istvá/n műszaki ellenőrrel és Kőrös Gyula előadóval intézkedett, hogy két szerelő azonnal menjen, és tegye föl a kagylót. Egyórás munka következett — és a mosdótartályt újra csavarok fogták a falhoz. Töltöttkáposzta rossz helyen — Ha akarunk, ha nem, találkozunk a bérlőkkel — ez Lacié István üzemeltetési osztály- vezető rövid sommázása. Valóban. De ez a találkozás nem annyira a szolgáltatókon, mint inkább a bérlőkön múlik. Miért? Egyrészt, a természetes elhasználódás következtében a falak, az ajtók, az ablakok, a kapuzárak, a levélszekrények, a lépcsőházi lámpák, a konyháig, a szobáig és a fürdőszobáig vezető közművek állapota idővel romlik. Megtörténik, hogy a korábban végzett javítás, vagy pótlás nem volt éppen szakszerű. Rosz- szul tömítettek egy csapot. Egykét csavart rém húztak meg alaposan. Ám igen gyakran maguk a lakók okoznak bajt. A havi 250—300 gvonsjavítás előzménye sokszor a gondatlanság. ,,Az első emeletről a lépcsőházba folyik a víz!!’’ A riadalom és más hasonló elkerülhető lenne, ha a csődugulások leletei: a töltött- káposzta. a csirkecomb, a savanyú uborka, a csont és a szakadt gyermekruha a szemetes edénybe kerülne, nem pedig a W. C.- be. A hét közepén másfél napig kínlódott az egyik szerelőpár, amíg, egy háznál ki bírta szedni a ’szennyvízvezetékből az üres konzervdobozt. Ki takarítsa az ereszcsatornát? A tudatos rongálás, a csővezetékek eltömítése felelőtlenségről árulkodik. A szomszédok, vagy egy egész ház közműves ellátá0 — Itt az IKV gyorsszolgálata! Leindler Erzsébet fogadja a bejelentéseket. (Tóth Sándor felvételei) sának megzavarását — ha a bizonyítékok egyértelműen ezt mutatják — az elkövető természetesen nem ússza meg szárazon. Fizeti a munka teljes költségét, s lakótársai előtt sem örvend túl nagy népszerűségnek. A hét szakmában dolgozó gyorsszolgálatról hallott megállapítás, ha igaz, hogy „Amit a lakosság ránk .hárít, azt 90—95 százalékban el tudjuk végezni", nem rossz. De talán még jobb lehetne, ha az állami lakásokban lakók — mindannyian — magukénak éreznék a házat, ahol élnek, ahol éveket, évtizedeket töltenek el. A földszintes épületek tavalyi falevéllel és földma- radvánnyad teli, eldugult ereszcsatornáinak a megtisztításával nem feltétlenül kell a gyorsszolgálat emberedre várni. Létra, vödör. kíslapát a legtöbb háznál akad. Vagy, ha a W. C.-víztartály öblítőjének 15 centiméteres, kapocsként működő drótja eltörik, ezt is, kis segítséggel, megcsinálhatja bárki. Amikor pedig valamely hiányszakmába vágó munka (bádogos karbantartás) esedékes, az Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat szívesen fogadja, hogy há a bérlő ajánl szakembert. Üzenetrögzítő és URH Az 5748 lakásban élő több tízezer bérlő gyorsabb ellátásában segít a 22-806-os telefonszámon hívható hétvégi üzenetrögzítő. Tervezik, hogy az idén megerősítik a rádiókapcsolátot az irányítóközpont és az úton levő szolgálati gépkocsik között. — Az elavult összeköttetésünk — mondja Laczó István — any- nyira gyenge volt, hogy mire a kocsink a Rákóczi út sarkára ért. a vezető már semmit sem hallott. Heti kőrútunkon, a kőművesekkel és a szállítómunkásokkal is találkozva. • azt tapasztaltuk: az ingatlankarbantartók, munkájuk révén „kivonulnak” a lapok viccrovataiból. Kohl Antal A gyönyör Ha az emberek ingben jártak, ő zakót hordott; ha másak zakót viseltek, ő ballon- kabátot vett föl; ha az emberek ballonkabátot öltöttek, ő nagykabátot húzott, és így indult útjára. A piacra. Komótosan sétálgatott a sátrak között, és megállt a mézet kínáló stand előtt. Hosszasan nézegette a teli üvegeket. — Milyen a méz? — kérdezte. — Kitűnő — válaszolta az ártatlan termelőszövetkezeti lélek. — A kitűnő általánosan hangzik. Milyen méz? — Valódi — javította ki magát a termelőszövetkezeti árus. — A valódi semmit sem jelent. Miből van? — Akácból — válaszolta az eladó.--- Én hársmézet keresek. Ha az árus azt válaszolja, hárs, a különc figura megjegyzi, hogy gyógymézet keres. Napnál is világosabb, ha a méz gyógyfüvekből készült volna, a különc alak napraforgómézet kér, ha napraforgóból készült volna, ö akácmézet akar. Ám ha mégis rendelkezésére állt a keresett méz, a beszélgetés tovább húzódott. — Ha gyógymézet akarsz, hát tessék gyógyméz — mondta az ártatlan lélek. — És biztos vagy benne, hagy ez tiszta gyógyméz? — kérdezte gyanakodva a különc. — Hát persze — felelte az árus. — Ügy-e? Jártál-e minden kis méhecske nyomában, és fel jegy ezted-e,~rnelyik hová telepszik? — Ha értesz a mézhez — vedd meg, ha nem, fel is út, le is út! — kiabálta idegesen az árus. — Én értek hozzá, de te, bátyuska, még a valódi mézet sem tudod megkülönböztetni a szilvalekvártól. — Hogy én ne tudnám? — mérgelődött az eladó. — Harminc évé foglalkozom kaptárokkal, bátyuska... — Dé ki is pusztultak neked — szakította félbe kárörömei a különc. — Miután kipusztítóttad a kaptárokat, ide küldtek mézet árulni. Ekkor az egészséges, fiatal mézárus idegei felmondták a szolgálatot, és ingerülten káromkodni kezdett, rámutatott az üvegekre, és az öklét rázta. A különc figura ilyenkor el- oldalgott, és egy közeli sátor mögött megbújva örvendezett a hatásnak. Szerette bosszantani azokat, akik mézet kevergetnek. Ki nem állhatta az édességet. Jordan Popov Fordította: Adamecz Kálmán HARMINC SZÁZALÉKKAL TÖBB TERMÉK A KISTERMELŐKTŐL Munkamegosztás a gyümölcstermesztésben Az ország gyümölcstermésének valamivel több mint felét a kistermelők adják. A mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők között más mezőgazdasági ágazatokban is tapasztalható munka- megosztás a gyümölcstermelésben is érvényesül; a munkaigényes gyümölcsfajok a mezőgazdasági nagyüzemek termelésében lénye_ gesen kisebb arányt képviselnek, mint a háztájiban és a kiskertekben — ezt állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal országos felmérése, amely a mezőgazdasági kistermelés eredményeit összegezte. ' A felmérés néhány érdekes jelenségre is felihívta a figyelmet, egyebek között például arra, hogy gyümölcsfajonként, területenként erősen szakosodik a termelés, továbbá arra, hogy a termés értékesítése még mindig gyakran, gondot okoz, a kisebb tételek zavartalan elhelyezéséért a következő időben többet kell tenni. A mezőgazdasági nagyüzemek gyümölcstermésének több mint 80 százaléka alma. jelentősebb mennyiségű ezenkívül a Ikörte, az őszibarack, a szilva és a meggy. A kistermelők nem sorolták eny- nyire előre az almát, náluk a betakarított készletnek csak a felét teszi ki, egyéb gyümölcsnek, például a bogyósoknak, a szilvának és a kajszinak van meghatározó szerepük. Jóformán csak a háztájiból és a kiskertekből számíthat a piac birsre, mandulára, naspolyára, mogyoróra és többnyire dióra, ,és gesztenyére is. Ezekkel a nagyüzemek nemigen foglalkoznak, olyannyira, hogy például a tsz-ek és az állami gazdaságok kajsziültetvényeit a legtöbb helyen felszámolták. A kistermelők tíz év alatt csaknem 30 százalékkal növelték eredményeiket, termésük kereken harmada a termelők háztartási szükségleteit elégíti ki, kétharmada megy piacra, konzervgyárba, tartósítóüzembe. Az adatokból kitűnik, hogy a házi kertekbe mind szívesebben telepítenek gyümölcsfákat, a kistermelőik faállományának már 75 —80 százaléka található itt örvendetes az is, hogy a házikertekbe a korábbinál korszerűbb, nagyobb hozamú fajtákat . ültették, és ezek gondozására is nagy figyelmet fordítanak. A kistermelésben gyümölcsfajonként területileg is-szakosodás figyelhető meg. Az almának majdnem a fele , Szabolcs-Szat- márban van, a szamócának egynegyede Pest megyében, a málnának jelentős része Győr-Sopron, Nógrád és Pest megyében. A kistermelőktől származó őszibarack közel felét adja Csongrád és Pest megye — illetve közvetlenül Budapest —, s a meggynek majdnem 40 százaléka terem Bács- Kiskum, Somogy és Pest megyében. A term'és értékesítése sokfelé továbbra is gondot okoz. Mindenekelőtt az almát nehéz elhelyezni a piacokon. Javul viszont a kistermelők vegyianyag-ellátása. A növényvédelem korábbi gondjai jórészt'megoldódtak, mivel általában többnyire kis adagokban is lehet vásárolni jó minőségű vegyszereket, készítményeket, s ez segíti a terméshozamok javítását is. (MTI) Innováció A z olyan jelentős újítást, amely ugrásszerű fejlődést, minőségi változást idéz elő a termelési folyamatban, innovációnak nevezik a gazdaság szakemberei. Kiterjedhet a műszaki fejlődés valamennyi belső mozzanatára: a munkaeszközökre, a felhasznált anyagokra, a technológiai folyamatra, a készített termékre, sőt a szervezésre is. Lényegéhez tartozik a legújabb tudományos kutatási eredmények alkalmazása. Tágabb értelemben innovációról beszélnek a gazdálkodási formákban és módszerekben, a piaci kapcsolatokban és a termelés szociológiai viszonyaiban születő újítás esetén is. Talán az eddigiekből kitűnik, hogy akik a fogalmat idehaza bevitték a műszaki-közgazdasági nyelvbe, nem ok nélkül „nyúltak” a latin szóhoz, hiszen többről van szó, mint amennyit magyar megfelelője, az újítás kifejez: egy-egy vállalat, üzem életében korszakosnak mondható változásról. Ilyen fejlődésbeli ugrásokat húsz évvel ezelőtt, sőt természetesen még régebben is megfigyeltek, de erről a jelenségről mostanában, a kiéleződött világgazdasági verseny idején beszélnek igazán sokat. Most került reflektorfénybe a megújulási képesség, a licencvásárlás, a tudományos és a termelő műhelyek kapcsolata, a nemzeti jövedelem fejlesztésre áldozott hányada, a korszerűség és még számos ezzel összefüggő dolog — legalábbis hazánkban. Az elemzők arra a következtetésre jutnak, hogy lassúak vagyunk, a magyar iparban napjainkban megfigyelhető innováció elégtelen a pozícióink tartós megerősítéséhez, javításához. Ennek tokai szerteágaznak, s jószerivel a — korábban különösen csekély önállóságot adó — gazdaságirányítás rendszerében keresendők. B ács-Kiskunt az utóbbi három évtizedben iparosították. A gyáregységek, a termelőkapacitások zömét nem azért telepítették ide, mert valamely nyersanyag helybeni feldolgozása, az itt rendelkezésre álló szakmunkaerő, vagy egyéb tényező a befektetett, lekötött tőke busás kamatozásának reményével kecsegtetett volna. Foglalkoztatási gondokat szüntettek meg elsősorban, s ez — anélkül, hogy ezeknek a lépéseknek a helyességét, politikai hasznosságát bárki kétségbe vonhatná — rányomta bélyegét a kialakuló termelési szerkezetre, annak piacképességére épp úgy, mint a műszaki-technikai színvonalra. Mi jellemezte a megye fiatal iparát? A vidékre „leadott” termelőeszközök és technológiák zömmel elavultak voltak. A készített termékek „életgörbéjük” leszálló ágában futottak, vagyis újdonságnak, korszerű cikknek éppenséggel nem számítottak. Tény, hogy a magas műszaki színvonalú gyártás és gyártmányok meghonosításának emberi oldala is hiányzott még az ötvenes, hatvanas években. A szakképzett munkásság kinevelése még csak elkezdődött. Az innovációs lánc elemei: a piackutatás, a tudományos kutatás, a műszaki fejlesztés, a gyártás és az értékesítés közül a nagy vállalatokhoz tartozó megyei üzemekben csupán egy — a gyártás — volt megtalálható, amennyiben az elméleti lehetőségeket vizsgáljuk. Ugyanis gyakorlati kezdeményezésre a gyáregységek központtól való teljes függősége nem adott lehetőséget. A piactól — világpiactól — való távoli „elhelyezkedés” miatt ennek szükségességét az itteni kollektívák sokkal kevésbé érezhették, mint a vállalati irányító gárda. A találmányok, a „kis újítások sorsa, ha lehet, még mostohább volt, mint a nagyüzemek centrumában. Az érdekeltség hiánya szintén azok közé a gátló tényezők közé tartozott, amelyek a szellemi erők újító cselekvésének útjában álltak. Az utóbbi három évtizedben végbement műszaki fejlődés egyik hullámát az iparági, központilag elhatározott rekonstrukciók lendítették IBács-Kiskun területére. Így korszerűsödhetett például a Bajai Finomposztó Vállalat termelőeszköz-állománya, ami önmagában még nem jelentett innovációt. A megye gépiparában olyan technikai színvonalváltozások következtek be, amelyeket nagyvállalatok államilag támogatott rekonstrukciós keretéből fedeztek. Példa erre a Ganz-MÁVAG halasi gyára. Egyes fejlesztéseket azért a megyében hajtottak végre, mert Budapesten nem volt elegendő létszám. A hetvenes évektől a hitelpolitikát egyre inkább a hatékonyságnak, a népgazdasági egyensúly ügyének rendelték alá. Kedvezményes hitelhez juthattak a konvertibilis valutáért exportáló, s kivitelük bővítésére beruházás útján képessé váló vállalatok, illetve azok, amelyek termékükkel tőkés importot helyettesítettek. Ezzel a lehetőséggel élt néhány üzem — a Kőbányai Könnyűfémmű kecskeméti gyára, a Bácska Bútoripari Vállalat, a Szerszám- gépipari Művek kecskeméti gyára és még mások — s esetükben már — némileg „késleltetett” — innovációról is beszélhetünk. S ajnos, a licencvásárlásokra nem jellemző, hogy átütő, azonnali sikert eredményeznének, mert sok esetben olyan termék gyártási jogát és technológiáját hozzák be az országba, amelyikkel újdonság korában az átadó már bezsebelte az átlag fölötti hasznot. Mikorra mi gyártani kezdjük — hosszadalmas felkészülés után — csak mérsékelt nyereséggel értékesíthető, vagy olykor az derül ki, hogy sem kül-, sem belföldön nincs a cikkre kellő kereslet. Az elmondottak részben vonatkoznak a Fémmunkás—FILLOD könnyűszerkezetes rendszerre is. A piaci viszonyokkal összhangban, gyorsan megvalósított innováció egyet jelent a hatékony termeléssel, a versenyképességgel, a nemzetközi színvonalhoz való igazodással. Ez követelmény ma a szűkebb hazánk iparával szemben is.'A következő hetekben megpróbálunk néhány közelképet megrajzolni az ilyen törekvésekről.^ a buktatókról, a sikerekről és a tanulságokról. A. Tóth Sándor TÜZNYELÉS, NAPTÁRCSERE, ÁLARCKÉSZÍTÉS Farsangi vigadó Kalocsán A kalocsai művelődési központ és ifjúsági ház a mai szombaton immár nyolcadszorra .rendezi meg vigadóját, ezt a sajátos közművelődési-szórakozási alkalmat. Ezúttal — lévén február utolsó napja — farsangra hívogatják a gyerekeket (az uszódi és a bátyai, meg a kalocsai 3. számú Általános Iskolával; a Csupó Imre Üttörő- házzal közösen). A vigadó ismerős szignálja háromnegyed tízkor csendül fel: azután, hogy a vendégek már megismerkedtek a művelődési házzal. Választhatnak a kisdobosok, az úttörők, hogy a kamarateremben, vagy az 1 14-es számú helyiségbe menjenek-e: itt is, amott, is egy sereg érdekesség várja őket. A mini-varieté olyan sztároknak ad fellépési lehetőséget, mint Gyányi Bálint (hajlékony akrobata és zonglőr), Dubsz- ki Károly (tűznyelő), Baranyai Lajos (bábművész, hasbeszélő), Csiszár Ildikó ás Somogyi Tibor (színészek). A mesesarokba Gubá- nyi Imréné naiv festő telepszik — öt hallgatni, s közben jelmezt; álarcot készíteni nem elvetendő foglalatosság. Tizenegy órakor farsangi bál kezdődik — természetesen nyitótánccal, a maskarák bevonulásával (a legjobb álruhák kiötlői jutalmat kapnak). Eközben a gyermekkönyvtárban ki-ki elcserélheti megunt játékát könyvét, naptárát, vagy a kamarateremben kisfilmeket nézhet meg. A folyosón játszáházi foglalkozások zajlanak. Készítenek farsangi kalapot és álorcát, bohócot, kígyót, csókát, papsapkát, az ügyesebbek pedig farsangi fánkot sütnek. A kézműves-stúdióban agyagfigurák, rongyszőnyegek kerülnek ki a gyerekek keze alól.
