Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-24 / 46. szám
1983. február 24. © PETŐFI NÉPE • 3 MUNKÁSŐR-RAJPARANCSNOKOK TOVÁBBKÉPZÉSE „Érdemes volt itt tölteni az időt” A hideg februári szél szinte . borotválta az ember arcát, s a ‘felhők mögül néha kíkandikáló *' napnak sem volt ereje. A fagyos ^homokban, amelyben korábban • mély barázdákat vágtak az erő- ‘ gépek, a gumitalpú „surranó” is keményen koppant. A cserjés lombtalan ágai, amelyhez közeledtünk, mint pucér ujjak mere- deztek az ég felé, de a magasra ' nőtt, a fagytól sárgára vált alj- i növényzet rejtekhelyül szolgálhatott. Szinte a lábunk alól har- l:sant a hang: — Állj! A kiáltás csalhatatlan jele volt annak, hogy az idősebb rajparancsnokoknak az objektumok őr- 'zését és védelmét szolgáló ki- 1 képzésének helyszínére érkezetünk. Budai József, a mynkásőr’- ‘ség megyei parancsnokhelyettese mondta el, mi is a célja, tartalma ennek a továbbképzésnek. — Az újonnan kinevezett raj• parancsnokok számára tízhapos •alapozó, az idősebbek részére pe- -dig ötnapos továbbképzés. Ennek keretében felkészítjük őket a harcvezetésre, a szolgálati csoportok irányítására, a kiképzési feladatok részfoglalkozásainak vezetésére. Rajparancsnokként a terepen gyakorolják a karhatalmi, az objektumőrzési és -védel- jni teendőket. Politikai, lőkikáp- '"zési és szolgálati ismereteiket is felelevenítjük. Munkásőr-rajpa- rancsnokainkkal együtt részt vesznek a foglalkozásokon rendőrök is, akik adott esetben ha- : sonlő beosztást látnak el. A közös 'tanulás, együttlét, tapasztalat-átadás tovább erősíti a két fegyveres testület barátságát, együttműködését. Mindezek után furdalt a kíváncsiság, ki Volt az, aki megállított bennünket, mert sem ő, sem fegyverének csöve nem bukkant elő. 'Néhány lépéssel távolabb egy bozót mögül lépett elő Gál Antal, a bácsbokodi szakasz rajparancsnoka. Számára mit je. lentett a továbbképzés? — Három éve vagyok ebben a beosztásban. Azóta új szabályzatok jelentek meg, tehát jó megismerni őket. Az sem árt, ha az ember felfrissíti a régebben tanúit anyagot. A szakaszban ebben az évben én vagyok a legrégibb rajparancsnok, tehát a foglalkozásokon a szakaszparancsnok már számít rám, segítenem kell neki. Figyelek is mindenre, szeretném jól megismerni azokat a tennivalókat, amelyeket nekem kell majd oktatni. Gál Antal mellett ugyancsak a bozótba -fekve húzódott meg Jurinovics Mihály rendőr őrmester, a bácsalmási rendőrőrs jár. őre, párttitkára. Neki mi újat hozott ez a tanfolyam? — Másodszor veszek részt ilyen közös továbbképzésen — mondta kissé dideregve. — Nagyon sokat tanultam, elméletben és gyakorlatban egyaránt, olyan dolgokat is, amit rendőri 'munkámban hasznosíthatok. Az előadók, a munkásőregység-parancs- nokok színvonalas, érdekes órá• Pásztor Miháiyné határozót, tan állította meg a parancsnoki kocsit. kát tartottak, s a bemutatók igazán visszaadták az elméletben tanultakat. Sikerült jó baráti kapcsolatokat is kialakítanom, egy szóval érdemes volt itt tölteni az időt. A hepehupás terepen a parancsnoki kocsi ugyancsak össze- rázta a foglalkozást ellenőrzőket, de amikor ezt éppen szóvá tettük volna a „pilótának", hirtelen lefékezett.. Aprócska, de határozott munkásőr, azaz mun- kásőrnő állította meg a járművet. Pásztor Miháiyné kiskunhalasi rajparancsnok szabályosan látta el feladatát. Ö így vélekedett a kiképzésről: — Januárban lettem rajparancsnok, s a mostani alapozó nagyon sokat adott. Eddig csak végrehajtottam, amit mondtak, de ezután már nekem kell parancsot adni, ami nagy felelősséget jelent. A szakszerű előadások a parancsnoki munka alap. jaival ismertettek meg, s már összefüggésében látom a tennivalókat. Sok tapasztalatot gyűjtöttem a régebbi rajparancsnokoktól, akik szívesen mondták el, mikor mi a teendő ... A fagyos homokot félkavarta a hideg februári szél. Apró tűhegyekként fúródtak az ember arcába, kezébe, a homokszemek. A ritkás fenyvesből géppisztolyropogás hallatszott, parancsszavak csattantak. Gyakoroltak a munkásőr-rajparancsnokok... Gémes Gábor Napközben Gyanúpör Fél kiló, rántanivaló sertéscombot kértem a hentestől. Bátortalanul előadtam óhajomat is: nem szeletelné-e föl, mert nekem ' nincs éles késem. Szeletelte, Amíg foglalatoskodott, a hűtőviitrinben felsorakoztatott árut nézegettem. Blokk, fizetés, csomag, a .jósvádájú hentes kedves szavainak kíséretében: — Remélem, megfelel, asszonyom! Mit mondjak? Aggasztott a megjegyzés. No, most aztán mócsíngot adott! Otthon szinte letéptem a papírt a hússzeletekről. Szépek, vékonyak, méretesek. Vasárnap ebédre elkészítem. A sertés hátsó fertályának legfinomabb részéből valók, puhák, mint a vaj. Két évtizedes háziasz- szonyi tevékenységem legprímább rántottszelete került asztalra. Ez vasárnap volt, most kedd délelőtt is nyugtalanít valami. Miért furcsa az a vásárlónak, ami természetes? Mi okból kételkedem az udvarias, a tisztességes kereskedői megnyilatkozás ■ valóságtartalmában? Miért sejtek kitolást a szívélyes hang mögött? Persze, tudom én a választ: nem ehhez voltunk szoktatva. Jobban mondva, egyes boltokban még ma sem ez a szokás. Mert a példabeszédben szereplő hentesüzlet melletti bolt (200 méter sincs a távolság) hetyke legénye háromujjnyira „szeleteli” a húst, kelletlenül, mintha rangon aluli lenne számára a pult túlsó oldalán állni... Hogy melyik viselkedés- mód az általános? És melyik a ma még különleges? Csoda, hogy gyanakszom?! Nagy Mária •I Gál Antal munkásőr.rajparancsnok és Jurinovics Mihály rendőr őrmester tüzelőállásban Építési tájékoztatás — helyben ÚJFAJTA SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK Az ezredfordulóig 4500-an költözhetnek Az ezredfordulóig mintegy 200 ezer idős embert részesítenek szociális gondozásban, még egyszer annyit, mint jelenleg, vagyis a J gondozásra szorulók 16 százalékát. Az idős korúak szociális ellátásának fejlesztésére kialakí- , tott távlati koncepció ugyanis — amely most készült el az Egészségügyi Minisztériumban — az ország szociális hálózatának je- ’ ientős bővítését, korszerűsítését , irányozza elő. Ázt a célt tűzték ^í, hogy az idős embereket egészségi állapotuk, szociális helyzetük szerint egyre inkább élet- "fn.ódjuknak, egyéni igényeiknek megfelelően lássák el és 2000-ig ' minden megyében megközelítően azonosak legyenek a gondozás feltételei. A következő két évtizedben a házi szociális gondozás lehetősé- ífeeit bővítik a legnagyobb mér- g tékben, mivel a tapasztalatok Bszerint az idősek többsége, még Hha gyengélkedik vagy beteg is, ■jobban érzi magát' otthonában, gcsaládja, ismerősei körében, a | megszokott környezetben. A ter- I vek szerint 80 ezer idős korút igondoznak majd a lakásán. A je- ilenleginél ötször több hivatásos gés kétszer több tiszteletdíjas gon- idozó látja el ókét. A gondozásban Bváltozatlanul számítanak a vö- Iröskeresztes ás más társadalmi Eaktivisták, fiatalok segítségére: [létszámukat ugyancsak kétszeresére Bkívánják növelni. Az állandó fel- Bügyeletre, gondozásra szorulóikat — ha igénylik — szociális ■otthonokban helyezik el. Általá- I ban kevés ember, az időskorúak imintegy két százaléka kéri ezt, lezárt a kórházak utókezelő osztá- llyain az ágyak számát nagyobb, |a szociális otthoni helyekét ki-i isebb mértékben tervezik fejlesz? ÍJ leni. A régi szociális otthonok ■ épületeit, berendezéseit viszont Hfelújítják, korszerűsítik, Mint- I egy 30 ezer időskorúnak adnak. I helyét ezekben az intézményekében. Újfajta szociális otthonokat is glétesítenek. Ezekben egy-kát '■ágyas szobái, lakrészt, teljes ellátást és gondozást igényelhetnek az idős emberek, házastársak — térítési díj ellenében. Az első ilyen szociális otthon a fővárosban és Szegeden létesül, előreláthatóan már ebben, az évben. A következő esztendőkben más városokban is építenek ilyeneket, s ezekbe mintegy 4500 személy költözhet az ezredfordulóig. Az önellátó idős emberek, házastársak a nyugdíjasok házaiban kaphatnak összkomfortos lakást, s ha megbetegednek, gondozásra szorulnak, hivatásos és társadalmi gondozók segítenek nekik. Mintegy 5 ezer — a jelenleginél ötször több — ilyen lakrész kialakításával számolnak. A jó egészségnek örvendő, ám egyedül élő társaságba vágyó időskorúak számára újabb napközi otthonokat rendeznek be. Ezeket klubszerűén kívánják működtetni, ahol olvashatnak, társasjátékokban, közös programokban vehetnek részt az idős emberek. Az aprófalvas településeken és városi külterületeken a napközi otthonokban lehetővé teszik, hogy a távol lakó, nehezen közlekedő idős emberek éjszaka is — és ha kedvük tartja egy-kát hétig vagy még hosszabb ideig — ott tartózkodjanak. Ezt a gondozási formát az országban már több helyen alkalmazzák, például Szentmár- tonkátán és Tiszakácskán. A napközi otthon egy másik, változatát is“- kialakítják. Ezekben főleg | tanyákon, kedvezőtlen körülmények közt lakó idős embereknek adnak otthont hosszabb ideig, a téli hónapokban, vagy amikor gyengélkednek. Az itt lakók, akárcsak a hetes napközi otthonbeliek, megtartják lakásukat, bármikor hazatérhetnek. Számos vállalat, tizem, termelőszövetkezet a tanácsokkal közösen gondoskodik nyugdíjasainak szociális ellátásáról saját napközi' otthonában vagy másként. Újabban humánus kisvállalkozók is gondoznak idős embereket, kezdeményezésüket támogatják a tánácsok,. az fegészség- ségügyi szervek. (MTI) Falun, városon egyaránt felerősödött a lakásépítési kedv. Sokain éveken keresztül gyűjtenek az új lakásra és ha összejött a pénz a telekvásárláshoz és az alapozáshoz, elindulnak az építkezés bizony labirintus jellegű útjain. A vállalkozókon segítendő, hozta létre a Kalocsai Járási Hivatal és a dunavecsei Nagyközségi Tanács — több me- gyénkbeli várost követve — a magánépítkezők információs irodáját. — Miben állnak az érdeklődők rendelkezésére? — kérdeztük Kiss Sándor építésztechnikust, az információs szolgálat vezetőjét. — Az építkezés helyének kiválasztása mellett segítünk a tervek adaptációjánál, valamint az OTP-kölcsönök ügyintézésénél is. Partnereink, a községi tanácsok építésügyi előadói, illetve a területen működő OTP-fiókok munkatársai minden segítséget megadnak munkánkhoz, de tőlünk függetlenül is foglalkoznak az ügyfelekkel. Leginkább olyan fiatalok keresnek meg bennünket, akik járatlanok ezekben az építési ügyekben. Természetesen nemcsak dunavecsei érdeklődőket fogadunk. Irodánk érdekeltségi területe kiterjed a környező községekre is: Apostagra, Szalkszent- mártonra és Tassra. Érezhető, hogy ez évtől már a kis községekben is ösztönzőbb Ember és ,gép készen áll a tavaszi munkálatokra a MÉM Repülőgépes Szolgálatának nyíregyházi bázisán, ahol jól használták- ki a téli holtszezont. A pilótái« már túl vannak a szakszolgálati engedélyt megvédő, évenként kötelező vizsgáikon, a szerelőcsarnokokból ás műhelyekből pedig a nagyjavítás után folyamatosan bocsájtják ki a gépmadarakat. A harminc gépből álló szabolcsi mezőgazdasági légiflotta négy megyében lát munkához. Feladatuk a feikvidéki területek nöfeltételek mellett építkezhetnek. Szerencsére, az említett településeken van is elég telek. Érdekes megfigyelni,-hogy a területünkön milyen nagy számmal kísérleteznek modern építési módszerekkel. Mindenütt természetes részei a faluképnek például a lakótelepek. Népszerűek a láncházas technológiával épített társasházak is. Irodánk felajánlja segítségét az anyagbeszerzésnél is, de a Duna- vecse és Vidéke ÁFÉSZ jóvoltából — amely négy jól ellátott TÜZÉP-telepet is működtet a körzetben — ezt nem szokták kérni, hiszen az ellátással nincs különösebb gond. Terveink között szerepel tájékoztató tevékenységünk kiterjesztése. Néhány hónapja nagy sikerrel mutattuk be a magánlakás-építési kiállítást. Ehhez hasonlóan szeretnénk kiállításokat, ismeretterjesztő előadásokait rendezni mi is. Végül még any- nyit: nemcsak az építtetők, hanem az építők informálói is vagyunk. Gyakran keresnek fel bennünket kisiparosok, különböző problémáikkal. * * • A dunavecsei Nagyközségi Tanács épületében nyílt iroda ingyenes szolgáltatásaival minden hétfőn és szerdán 8—12 óráig áll az érdeklődők rendelkezésére. F. P. J. vényvédelme jnéllett történelmi borvidékeink — a tokaji és az egri, valamint a gyöngyösi szőlők — védelme, ápolása is. Az idén várhatóan tizenötezer órát töltenek a levegőben a helikopterek és repülőgépek pilótái, és közel egymillió-háromszázezer hektárnyi termőterületen permeteznek, műtrágyaznak. A repülőflotta gépeinek jó kihasználására a gazdaságok társulásokba tömörültek, s egy-egy gesztor irányítja, hangolja össze a munkálatokat. (MTI) Felszállásra kéáz a mezőgazdasági légiflotta FEJLŐDŐ FALVAK: Például Madaras Bevételi lehetőségeink a tavalyihoz hasonlóak. A folyamatos fejlődés igézetében élve (s amikor a fejlődést szinte kizárólag a mennyiségi arányok növekedésében vagyunk hajlandók észrevenni), bizony kicsit pesszimistán hangzik ez a mondat, amely a madarasi falugyűlésen hangzott el nemrégiben, az. elnöki beszámolók során. A szövegösszefüggéseket kicsit tüzetesebben tanulmányozva azonban olyan akusztikát kap, hogy már-már inkább dicsekvésnek tűnik: mert Madaras azoknak a községeknek a sorába tartozik, amelyek az elmúlt esztendőben is- nagyot léptek előre Csak néhány példa: építettek több száz méternyi utat és járdát, korszerűsítették a világítást az iskolákban, a fűtést az orvosi rendelőkben, s felújították a művelődési ház nagytermét. És amit már régtől sürgetett a lakosság: végre helyben is rendel fogorvos, jól felszerelt rendelőben. 'Ez utóbbi eredmény szolgálhatott alapul a következő megállapításhoz: alapvető ellátási problémájuk -a madarasiaknak nincs. Ami természetesen egyáltalán nem jelenti azt, hogy a fejlődés, az életkörülmények jobbítása iránti vágy ne találna magának célt, sürgősen megvalósítandó feladatot az idei esztendőben is. Változatlan ütemben szeretnék építeni tovább az utakat és a járdákat, ami tiszteletre méltó el- szánás, hiszen erre 1982-ben több mint egymillió forintot fordítottak. Részben a középületek fenntartása, részben a magánerős építkezések támogatása érdekében saját költségvetési üzem élet- rehívását tervezik, ami szintén több százezer forintot köt le a közcélú pénzekből. Töretlen lendülettel folytatják az oktatási-, a közművelődési és az egészség- ügyi intézmények korszerűsítését is. Az olvasóban ezek után joggal ■merül fel a kérdés: Madaras talán kivonhatja magát a szigorodó gazdasági feltételek következményei alól, s rájuk nézve nem kötelező a visszafogottabb tervezés? Válaszul le kell szögezni: a madarasiak semmilyen tekintetben sem élveznek kivételt, s rájuk nézve is ugyanazok a gazdasági körülmények, ugyanazok az államigazgatási feltételek érvényesek, mint a másutt élőkre. Csakhogy ezek egyként azt sugallják manapság: meg kell keresni a módját annak, hogy a vékonyabban csörgedező központi forrásokat miként egészíthetik ki a helyiekből. . És úgy tűnik, hogy a madarasiak elszántan keresik ezeket a forrásokat. Erre volt jó alkalom a legutóbbi falugyűlés is, ahol az egyik felszólaló javasolta: teremtsenek módot arra, hogy mind a községfejlesztési hozzájárulást, mind pedig a közhasznú beruházásokhoz felajánlott összeget lehessen részletekben törleszteni — ez ugyanis módot adna a nagyobb lakossági tehervállalásra. Egy másik szót kérő arra hívta fel a figyelmet: ha az utcák lakói társadalmi munkában elvállalnák az útpadkák és az átjárók karbantartását, akkor az e célra fenntartott tanácsi pénz felszabadulna a más keretekből nem finanszírozható elképzelések megvalósítására. K. J. KÉPERNYŐ A nyomozás Krimit láttunk a múlt héten csütörtökön este? Azt. Krimi volt Somogyi Béla és Bacsó Béla meggyilkolása? A Rádió és Televízió Újságban megjelent előzetes szerint nem is akármilyen, hanem. „valójában megtörtént krimi”: Szerintem nehezen gyömöszölhető ez a történet egy bűnügyi játék sablonjaiba. Annyit már én is — efféle ügyekben meglehetős tájékozatlanságom ellenére — tudok, hogy századunk híres nyomozói mindig elkapják a gyilkost, a rablót, a szélhámost (a nem kívánt szó törlendő). >A nyomozás alaptörténetében az a legrettenesebb, hogy a gazemberek agyonverhetik a főde- tektívet, hajuk szála sem görbül, ami felesel a bűnügyi játékok íratlan szabályaival. 'Ha arra gondolok azonban, már az első pillanatban felismerhető, hogy ki a jó, ki a rossz, ha eszünkbe idézzük,, hogy ez utóbbiak által alkalmazott eszközöket közkeletűen alvilágiaknak mondjuk, akkor elfogadható a krimis hangvétel. Horváth Ádám rendező és a rutinos színészek fölényes biztonsággal jelenítették meg a bűnügyi történetek dramaturgiájával megírt kettős gyilkosságot. Nem a színészek tehetnek arról, hogy az adbtt helyzetekben előre kiszámíthatók gesztusaik. Tudjuk: a következő jelenetekben ki hogyan viselkedik; túl sokszor kaptak ilyeg jellegű feladatot. (Még mindig szűk körből válogatnak a rendezők.) Ha csupán kriminek tekinteném' tehát A nyomozást, akkor elégedett is lehetnék. Jobb a hasonló szándékú külföldiek többségénél. Sajnálom azonban, hogy nem érződik eléggé a történelmi tét. A békeszerződés nem sokkal korábban nyilvánosságra hozott tervezete nyugtalanított, felluibo- rított külföldi, nemzetközi | demokratikus szervezeteket. A Szocialista Internacionálé például javasolni akarta a legigazságtalanabb döntések módosítását, a népjogok mindenoldalú fokozottabb figyelembe vételét. A kettős gyilkosság hírére azonnal elálltak a szándékuktól- Horthy, aki kijelentéseivel legalábbis bátorította a gyilkosokat, jobb benyomást kelthetett volna hazánkról, ha (mint ezt álnokul ígérte külföldi lapoknak), szigorúan megbünteti a tetteseket. Nem lett volna az, aki, ha — mint egész életében — 'nem helyezi mindenek fölé saját karrierjét. Jól tudta: nem választják kormányzóvá, ha akár látszólag, átmenetileg is elfordul a fegyveres bandáktól. Sőt! Akkor még tartott is tőlük, hiszen* Prónay alig-alig titkolta: magát alkalmasabbnak tartaná a vezetésre, Héjjas Iván a „bűnös Pest” elfoglalásának lehetőségeit mérlegelte. ✓ „Szórakoztató” tudatformálás • A Vasárnap délután után azt írtam jegyzetfüzetembe: „Itt tartunk?” A Magyar Televízió egyik műsorában már-már menlevelet kaphatnak megtévedt fiatalemberek. Félreértés ne essék: magam is sajnálom a vétkeseket, elhiszem, hogy megbánták tettüket, de az áruházi lopást nem magyarázom azzal, hogy nálunk elmosódott a köz- és a magán- tulajdon, az enyém, a mienk, a másé közti különbség. Az egyik vendég furcsa elméletével szinte igazolta azokat, akik szigorúnak találták a megtévedt élsportoló megbüntetését, ö így gondolja, lelke rajta, de a műsorvezető nem hagyhatja kétségek között — mint az elmúlt vasárnap — a hallgatókat. Sokak számára ugyanis a televízió: iránymutató kinyilatkoztatás. Ha ott nem cáfolnak meg egy kijelentést, egy megállapítást, akkor nyilván igaz. Miután jó hosszan álmélkodhat- tunk a nyugati szórakoztatóipar bálványának a kultuszán, „megtárgyaltuk” a nyugati világ, mint óriási konzumbolt csábításait, a horoszkóp tudományosságéiról próbált egyik-másik meghívott meggyőzni bennünket a műsor, vezető szenvtelen asszisztálásá- val. A megszólaltatottak össze- zagyválták a tudományt és a hiedelmeket, összekevertek alapvető fogalmakat. Arra is hivatkoztak, hogy nyugati lapok rendszeresen közölnek horoszkópot. Ha így lenne, az mit bizonyítana? De nem így van. Magukra valamit adó, tekintélyesebb, komolyabb újságok, folyóiratok nem adnak helyt az efféle szédelgésnek, pedig a bevétel számukra sem közömbös. De hosszú távon többre becsülik — ha úgy tetszik — tudományos hitelüket pillanatnyi előnyöknél. Sohasem helyeseltem a tekintélyelvű kinyilatkoztatásokat, szerintem kényes kérdések sincsenek. Lehet, sőt kell beszélni, vitatkozni olyan tévhiedelmekről, mint a horoszkópos jövendölés, de legyenek ott felkészült, a tudomány álláspontját megfelelő szinten képviselő szakemberek is. Csak azt nem értem, hogy ilyen Vasárnap délután után miért ve. títették a Peltá-t. Heltai Nándor
