Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-23 / 45. szám

1983. február S3. 9 PETŐFI NÉPE • > I Harckocsik egy hadgyakorlaton. Ma ünnepük a szovjet hadsereg napját Immár 65 év telt el' azóta, hogy 1918-ban a szovjet kor­mány dekrétumot fogadott el a Vörös Hadsereg, majd a Ha­ditengerészeti Flotta létreho­zásáról. Azokban a történelmi napokban a császári Németor­szág megszegte a fegyverszü­netet. A szovjet ikormány fel­hívással fordult a néphez: „Veszélyben a szocialista ha­za!" Válaszul munkások és parasztok indultak a frontra. Az új hadsereg első ütközetei­nek tiszteletére azóta február 23-án ünneplik a szovjet had­sereg napját. A szovjet fegyveres erők rendeltetése kezdettől a dol­gozók forradalmi vívmányai, a szocialista haza védelme bolt. A Vörös Hadsereg becsü­lettel teljesítette történelmi feladatát a fasizmussal szem­beni halálos összecsapásban is. A szovjet haderők jelenleg el vannak látva a legmoder­nebb eszközökkel, többek közt korszerű hadászati rakéták­kal. Nagy tűz- és csapásmérő erővel, magasfokú manővere­zőképességgel rendelkeznek a szárazföldi csapatok. A leg­korszerűbb haditechnika van az ország légvédelmi csapatai­nak és haditengerészetének ke­zében is. Ám a félelmetes ere­jű fegyverek feladata válto­zatlanul a béke, a szocialista közösség biztonságának vé­delme. t Riadó a csendes-óceáni flotta egyik egységénél. BÁCSBOKODON, BÁCSBORSÓDON IS: Kiállítás, sportverseny, vöröskeresztes bál „Valamennyien szeretnénk kiegyensúlyozottak, derűsek, bol­dogok lenni. Már csak azért is, mert az ilyen emberekhez, mint a mágneshez vonzódnak a többiek. Míg a bizonytalan, kapkodó, állandóan nyomott hangulatú, vagy izgatott, ideges emberektől szint* menekülünk, mert fárasztanak, kimerítenek: az ő légkörük csüggeszt.” Ezt az idézetet az Együtt egész­ségünkért című kiadvány beve­zetőjében olvashatjuk, s már né- - hány mondatból is kitűnik, fon­tos, mindenkit érdeklő kérdéseket taglal a vidám rajzokkal illuszt­rált könyvecske. Jómagam a ' bácsbokodi művelődési ház kiál­lításán „szereztem” a többféle, az egészséges életmódot népsze­rűsítő füzetecskéket. Ügy hiszem, hogy a kiállítás látogatói is ha­sonlóan tesznek, átolvassák a ki­adványokat. És természetesen ^ megtekintik a- különleges tárlá- '"■tot is, amely a csecsemőkortól az öregségig szemlélteti a helyes táplálkozás, a célszerű öltözkö­dés módozatait. Ennek a kiállí­tásnak a megnyitásával kezdődött '■.meg hétfőn délután Bácsbokod és Bácsborsód egészségügyi heté- s&iek rendezvénysorozata. Még ugyanezen a napon dr. Gubacsi László, megyei főorvos tartott előadást mintegy félszáz ■ •'érdeklődőnek a környezetvéde- ‘iemről. A társközségben, Bácsbor­H'sódon dr. Bohner József járási­éi 'városi főorvosé volt a „nyitási ■^jog”: a borsodiak a káros szen- -IVedélyekről hallgattak előadást, s ■f'az alkoholizmus következményeit ■'szemlélhették meg — ebben az ■ ;ésetbén — a kiállítás"tablóin. *•<3! A február 28-ig tartó egészség- _9ügyi héten mindkét községben ■ ßnz iskolákban, munkahelyeken, a művelődési házakban számtalan előadást tartanak. Gazdag a té­maválaszték, a születésünk tit­kaitól a serdülőkor, az időskor jelenségeiről, a munkahelyi ár­talmak kivédésének lehetőségei­ről, a higiénés szokások alakítá­sáról éppúgy szó lesz, mint a há­zipatikák elburjánzásáról, a túl­zott gyógyszerfogyasztás rossz szokásairól. Az óvodások és az is­kolások sem maradnak ki a prog­ramsorból, filmeket, tekintenek meg, i a tanrendbe illesztett órá­kon az egészséges életmódról be­szélgetnek, játékos sportvetélke­dőt tartanak — közösen a „meg­mozgatástól” nem ódzkodó szülők­kel. A szombat este pedig a szóra­kozásé: mindkét község vendég­lőjében vöröskeresztes bál „áll” majd. A könyvkiállítások „tár­gyait” a helyszínen meg lehet vásárolni. A gyógyszertárakban (díjtalan) házipa.tika-„revíziót” tartanak a patikusok, gyógyszer- szedési tanácsadással egybeköt­ve. Érdemes tehát a bokodiaknak, a borsodiaknak áttanulmányozni a ' meghívót: választani az események közül kedvükre va­lót. A kéttucatnyi rendező szerv igyekezetét az érdeklődés, a meg­szerzett ismeretek honorálják majd... Nagy Mária SZERKESZTŐSÉGI ANKÉT A SOKGYEREKESEKRŐL A nagycsaládosok ügye — társadalmi ügy Dr. Szikszai Istvántól, a megyei tanács egész­ségügyi csoportvezetőjétől tudom, hogy a Bács- Kiskunban élő 163 876 család közül mintegy 1000 tekinthető nagycsaládnak. Fölfogása és a megyei tanács gyakorlata szerint 5 vagy ennél több gyermekes családok sorolhatók ebbe a cso­portba. Nem tartják nyilván, hogy közülük mennyi a cigányszármazású. A városi tanácsok, a járási hivatalok, az üze­mek, a gazdaságok, a tömegszervezetek — mint ez' a szerkesztőségünkben rendezett ankéton ki­derült — már a 3 gyermekeset is támogatásra jogosultnak tekintik. A lakásgondok a legsúlyosabbak Az is nyilvánvalóvá vált: ese­tenként és helyenként eltérnek a támogatás módjairól kialakult né­zetek. Míg a két világháború kö­zött, különösen a világgazdasági válság éveiben ilyen cikkek éb- resztgették a gazdagok lelkiisme­retét — „a kecskeméti pusztaságban él egy hatgyermekes család, mely heteken át nem evett egyebet tarlórépánál”; „a nyomorenyhítő akció révén sok száz gyerek me­nekült meg az éhhalál veszélyé­től” — most legfeljebb - néhány tucat családban fordul elő, hogy olykor-olykor zsíroskenyér az ebéd. Rongyos apróság, mezítlá­bas kisfiú, kislány ritka, mint a fehér holló! A rossz lakásviszo­nyok keserítik a sokgyereke­seket! Számításaim szerint csak minden harmadik-negyedik család él elfogadható körülmé­nyek között. Az ankét résztvevői — akiket F. Tóth Pál főszerkesz­tő-helyettes köszöntött — ezzel a kérdéskörrel kezdték a vitát, amelyet Heltai Nándor vezetett. DR. BAN IZABELLA, a kecs­keméti Városi Tanács igazgatási osztályának a vezetője: — Osztá­lyunk elsősorban a lakás- és gyámügyekkel kapcsolatban ta­lálkozik a sokgyerekesek .prob­lémáival. Külön is nyilvántart­juk lakásigényeiket. A csaknem 7000 kérelemből 280-at 3 vagy több gyerekesek adtak be. A ta­valy elosztott 581 lakásból 52 nagycsaládosoknak jutott. Évente külön kimutatjuk az erre a ka­tegóriára vonatkozó adatokat. Az új tanácsrendelet is előírja ügye­ik figyelmes kezelését. Arra .kell törekednünk, hogy amennyiben lehetséges, a harmadik gyerek megszületését követő 3 évben ön­álló otthonhoz segítsük a még la- kástalanokat. Nem könnyű ennek a vállalásnak a teljesítése §em, mert a korábbinál kisebb az úgy­nevezett célcsoportos, keret. Az egyes lakástípusoknái eltérő mér­tékű kedvezményt élveznek a la­kás-használatbavételi díj megál­lapításánál Bizonyos esetekben semmit sem kell fizetniük. A jö­vedelemtől függően részletfizeté­si kedvezmény is adható, ha­lasztás is engedélyezhető. LATÁK EDE, Kecel nagyközség tanácselnöke: — Csak hosszas utánjárással állapítható meg, hogy hány nagycsaládos él fa­lunkban. Azokat vesszük nyil­vántartásba, akik valamilyen problémával jelentkeznek. A nap­közis, óvodás kedvezményekből is következtethetünk számukra. Az így földerített 80—120 család lakáshoz juttatása még nehezebb, mint a városban, mivel itt nincs állami lakásépítés. De hogyan takarékoskodjanak ott, ahol 4—6 gyereket kell táplálni, ruházni? Tüneti kezeléssel próbálkoztunk. Üres családi házakat értékesítet­tünk, amilyen olcsón csak lehe­tett. Elképzelhető, hogy milyen állagú egy 80—100 000 Ft-os ház. Sokba kerül a karbantartá­suk. Arról nem is beszélve, hogy elsősorban cigánycsaládok köl­töztek ezekbe. Életvitelükből adó­dóan a holnappal .nem sokat tö­rődtek, a házak állagmegóvására nem gondoltak. Taktikát változ­tattunk : kidolgoztattunk egy csökkentett igényű, átmeneti megoldásnak tekinthető, lakás- építési tervet. Egy nagy- és több mellékhelyiségből állnak az ilyen házak. Több a pénz, mégis kevés DACZINÉ PRIKKEL MÁRTA, a Kecskeméti Konzervgyár szak- szervezeti bizottságának titkár- helyettese: — Sokgyerekes dol­gozóink közül számosán Orgo- vány, Szabadszállás környékéről járnak be. Kevesen engedhetik meg maguknak a saját ház örö­mét. A vállalat a fennálló ren­delkezések szerint falusi építke­zést nem támogathatott. HARKAI ISTVÁN, a Volán kiskunhalasi telepének a vezető­je, a városi tanács lakásügyi tár­sadalmi bizottságának ak elnöke: — Városunk nevében is köszö­nöm a meghívást és helyeslem az ankét összehívását. Társadalmi bizottságunk is pontosan érzékeli megváltozott teendőit; lakáselosz­tás helyett lakásgazdálkodás a tanács .feladata. Noha jól tudóim, hogy az igénylő sokgyerekesek száma nem azonos e családok számával, mégis néhány statisz­tikai adattal folytatom. 1976-ban 1261 igénylőből 87 volt a nagy- családos, tavaly 955-ből 52. Vala­mit javult a helyzet, de a mosta­ni megoldások csak átmenetinek fogadhatók el. Az a nagy baj, hogy nem épült és nem épül nagycsaládosok számára megfe­lelő lakás. Hiányzik a pénz, még inkább az alkalmas kivitelező. A „belépéshez” kell megteremteni azokat a pénzeszközöket, amelyek segítségével a család nekifoghat az építkezésnek vagy a vásárlás­nak. BARTA IMRÉNÉ, a Hazafias Népfront, kecskeméti Városi Bi­zottságának titkára: — Fölméré­seink során tapasztaltuk, hogy nem érzik jól magukat állami (tanácsi) bérlakásban a sokgyere­kesek. Szorgalmazzuk, segítjük a cseréket. PETŐFI NÉPE: — A tanácsok, a gazdasági egységek különböző jogcímeken segíthetik a rászoruló sokgyerekeseket. Dr. Szikszai István — aki egyéb elfoglaltsága miatt nem vehet részt megbe- szélésünkön — közölte, hogy az 1957. évi 21. számú törvényerejű rendelet lehetővé teszi anyasági segély kifizetését. A hatodik gye­rek után 1000 Ft utalványozha­tó, a hetedik után 1200 és így to­vább. A maximum esetenként — a tizenegyedik vagy ennél több gyerek után — 2000 Ft. Ezen a címen 1980-ban a helyi tanácsok 54 anyának összesen 74 000 Ft-ot fizettek ki. Mit tehetnek az üzemek? LATÁK EDE: — Kimondjam? Nevetséges ez az összeg, ha arra gondolunk, hogy némely mező- gazdasági üzemben az évi fizetés 50 százalékát kapják a tagok év végi jutalom, prémium címén. A családtervezést nem igazíthatjuk gazdasági-társadalmi körülmé­nyeinkhez. Fiatal koromban 380— 400 gyerek született Kecelen, most 100—120. Nem az elköltö­zés miatt fogyatkozik a lakosság­szám. Én hatodik gyerek voltam, édesanjfámék tizenhatan ültek az ebédlőasztalnál. DR. BÁN IZABELLA: — Más­fél évtizede dolgozom a tanács­nál. Azóta évről évre több pénz áll rendelkezésünkre szociális célokra. Az elmúlt esztendőben 508 gyereknek utaltunk ki rend­kívüli segélyt. Közülük csaknem 400 nagycsalád tágja. Elnézést a sok számért, de el kell monda­nom, hogy 29 nagycsalád, rend­szeres nevelési segélyt is kap. — BARTA IMRÉNÉ: — Nő- és pedagógiai bizottságunk mi­nél több információ szerzésére törekszik. Jelzi a tanácsnak, hogy hol szorulnak segítségre. Az én ajándékom akció kereté­ben az iskolákban ruhát, játé­kokat gyűjtöttek a szegényebb tanulók, főként a Kuruc téri is­kolába járó nehéz sorsúak részé­re. Újabban sokan kritizálják akciónkat. Fanyalognak: „Kinek kell ma használt ruha? Játék? Mi az, hogy szegényebb gyere­kek. Tehát vannak szegények?” — DACZINÉ PRIKKEL MÁR­TA: A nagycsaládos édesanyák egy műszakban dolgoznak. To­vábbra is fenntartjuk ingyenes nyári napközinket. Gondosko­dunk az apróságok ebédeltetésé­ről, hasznos programokat szer­vezünk számukra. Karácsonykor 50 000 Ft értékű ajándékot osz­tottunk szét. Az asszonyok az üzemi étkezdéből hazavihetik a családjuk számára előfizetett ebédet. 1982-toen már két nagy- családos üdült vállalati üdülőnk­ben. SZOT-beutalót nem kér­nek, mert sokba kerülne a gye­rekek felöltöztetése. Munkatár­saik között nem okoz gondot az egyszerűbb, nem pontosan az al­kalomhoz illő ruházat, de idege­nek között nem szívesen mutat­koznának így. Összehangoltabban! PETŐFI NÉPE: — Már hivat­koztam dr, Szikszai István írás­ban elküldött „hozzászólására”. Tapasztalatai szerint a tanácsi munkában sikerült érvényesíte­ni a szociálpolitikai szemléletet. Jól kiépített jelzőrendszer segíti a családpolitikai tevékenységet. Mégis felül kellene vizsgálni, össze kellene hangolni a családi élettel kapcsolatos államigazga­tási és munkahelyi feladatokat. — LATÁK EDE: — A taná­csok általában minden lehetsé­gest megtesznek, de — például — nincs, vagy csekély az építő­ipari kapacitásuk. Jó lenne, ha sok vállalat követné ipari szö­vetkezetünk példáját: családi há­zat építenek egy 8 gyerekes munkatársuknak. A Szőlőfürt lakásépítési alapot létesített. Emelni kellene az anyasági se­gélyeket. A szemlélet megválto­zása lenne a legsürgetőbb! Mi tagadás: sokan lenézik, lesajnál­ják, felelőtlennek vagy ügyefo- gyottnak tekintik azt a családot, ahová sűrűn kopogtat a gólya. És: ne csak négyes- vagy ötös­ikrek szenzációjára moccanjon a társadalom. Mi csak a megyei tanács elnökének személyes tá­mogatásával építtethettünk csa­ládi házat egy tíztagú családnak. — HARlKAI ISTVÁN: — Csat­lakozom az előttem szólóhoz. Mi tagadás, akadnak lumpen elemek a nagycsaládosok között is. Vannak, akik megpróbálnak visszaélni helyzetükkel. Mégis elkeserítően nyugtalanítónak ér­zem, hogy nem becsüli meg tár­sadalmunk azokat, akik több gye­rek felnevelését vállalják. Felül kellene vizsgálni a családi segé­lyek összegét is, hiszen nagyon megdrágult az élet. Magam is nagyobb összefogást sürgetek: a nemzet holnapjáról van szó. Mi­vel — mint említettem — a mai körülmények között nehezen ta­karíthatnak meg akár néhány ezer forintot is a nagycsaládosok, azt javaslom, hogy a célcsoportos építkezés terhére kaphassanak kedvezményt, 'esetleg kamatmen­tes hitelt. A tanácstestület, a tanács vezetői a jövőben még az eddiginél is átgondoltabban fog­lalkoznak a sokgyerekesekkel, ezt ígérhetem nevükben is. DR. BÁN IZABELLA: — Utalnom kell arra, hogy a böl­csődei, óvodai felvételeknél előnyben részesülnék a sokgye- rekesék. Kedvezményesen kap­hatnak telket. Ruhasegélyt is kér­hetnek. De ez mind-kevés. Ma­gam is'úgy vélem, hogy szociál­politikai rendszerünk eléggé ne­hezen összefogható. Falun talán könnyebben áttekinthetők a vál­lalatok, szervezetek ez irányú kezdeményezései, mint városon. A munkamegosztás elvi és gya­korlati kérdéseinek tisztázása azonban sürgető feladat. Az le­het az alpelv:«a nagycsaládosok ügye — társadalmi ügy. Ezzel a Petőfi Népe ankétján részt vevők valamennyién egyet­értettek. 9 Dr. Bán Izabella 9 Laták Ede I Dacziné Prikkel Márta 9 Harkai István 9 Barta Imréné. (Straszer And­rás felvételei) MIRŐL IR a Kertészet és Szőlészet? Szakaszos vetéssel június kö­zepétől augusztus közepéig folya­matosan szedhetjük a zsenge zöldborsót a saját kertből. A ked­velt zöldségnövény termesztésé­hez ad tanácsokat a Kertészet és Szőlészet most megjelent 8. száma. A cikkből az is kiderül, hogy hql, milyen fajtákat érde­mes vetni. Az ipari őszibarack-fajtákról, az amerikai bivalykabócáról, a törpe gyümölcsfákról, a karalábé­hajtatásról, a borecet és a bor- dóilé készítéséről olvashatunk hasznos ismertetést a lapban, amely a biológiai kertművelés sorozatában választ ad arra, hogy ássunk, vagy ne ássunk? Ezeken kívül a hazai őszirózsa nemesítéséről, új minősített szil­vafajtáról, a palántanevelés leg­egyszerűbb és legjobb módsze­reiről, eszközeiről közöl ismerte­tőt a lap. NSZK-BELI SZAKEMBER TART ELŐADÁST Ma mezőgazdasági akadémia Kiskunhalason Kiskunhalason novemberben kezdődött és a jövő hónapban fe­jeződik be a mezőgazdasági aka­démia előadássorozata az állami gazdaság kiskunmajsai úti oktatá­si központjában. Az érdeklődő szakemberek ma, február 23-án, délelőtt 10 órakor A sertés- és a szarvasmarhatartás technológiája a Német Szövetségi Köztársaság­ban címmel hallhatnak előadást. A külföldi vendég-előadó dr. Ul­rich Voss, az NSZK Agrártudo­mányi Társasága grossumstadti gépvizsgáló állomásának a mér­nöke. A következő alkalommal is­mét külföldi szakember tart elő­adást Kiskunhalason. Az Újvidé­ki Mezőgazdasági Kutató Intézet tudományos munkatársa a kuko­rica- és a napraforgó nemesítésé­nek jugoszláviai 'eredményeiről tájékoztatja a hazai szakembere­ket a kiskun városban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents