Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-23 / 45. szám

z 9 PETŐFI NEPE • 1983. február 23. I Magyar felszólalás Madridban TYIHONOV—PAPANDREU TALÁLKOZÓ Erősödő szovjet—görög kapcsolatok Kedden befejeződtek a szovjet —görög tárgyalások. Nyikolaj Tyiihonov és Andreasz Papand­reu elégedettségét fejezte ki a tárgyalások eredménye fölött, és siikiraszállt a Szovjetunió és Gö­rögország közötti magas szintű kapcsolatok folytatásáért. A' fe­lek hangsúlyozták, hogy a mosta­ni tárgyalások elősegítik a ha­gyományosan baráti szovjet— görög kapcsolatok további bővü­lését, a két ország együttműködé­sének megszilárdítását nemzet­közi kérdésekben, a béke és a biztonság érdekében. A tárgyalások eredményeként a Szovjetunió és Görögország kö­zött hosszú távú gazdasági, ' ipa­ri és műszaki-tudományos együttműködési programot .írtak alá, és elvi megállapodás szüle­tett anról, hogy a két ország kö­zött nemzetközi közúti szállítási, idegenforgalmi, valamint > film­művészéti együttműködési egyez­ményt írnak ma;jd alá. Megálla­podtak arról is, hogy görög terü­leten szovjet, közreműködéssel épül majd fel egy timföldgyár. A tárgyalásokról közleményt hoznak nyilvánosságra. NAPI KOMMENTÁR Pekingi küldetésben MADRID — „Európa népei szenvedtek legtöbbet a két világháború so­rán. Ezért is mindannyian érde­keltek a háború elkerülésében, a békés viszonyok, a normális ál­lamközi kapcsolatok fenntartá­sában. Ez a közös érdek az alap­ja az európai biztonsági és együtt­működési folyamatnak is” — hang­súlyozta Varga István nagykövet, a magyar delegáció vezetője a madridi találkozó keddi plenáris ülésén elhangzott felszólalásá­ban. A magyar delegátus többek kö­zött rámutatott, hogy földrészün­kön az elmúlt évtizedben — az enyhülés és különösen a helsinki folyamat eredményeként — jelen­tős előrelépés történt az államok közötti politikai viszonyok ren­dezésében, a kölcsönösen előnyös gazdasági, kereskedelmi, kultu­rális együttműködés fejlesztésé­ben. „A Magyar Népköztársaság — emelte ki küldöttségünk vezető­je — az európai viszonyok javí­tásához való hozzájárulás érde­kében továbbra is azon fárado­zik, hogy fejlessze, szélesítse a kölcsönösen előnyös kapcsolato­kat a helsinki záróokmányt alá­író államokkal. Készek vagyunk Ejt párbeszéd folytatására és az együttműködés erősítésére mind­azokkal, akik hajlandók az euró­pai béke és biztonság megszilár­dításáért tevékenykedni". A Palesztinái Nemzeti Tanács hétfői algíri ülésén úgy határo­zott, hogy szervezetet hoz létre az Izrael által megszállt terüle­teken élő palesztinok harcának összefogására. Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vezető­je hétfőn a PNT ülésén közölte: olyan értesülései vannak, hogy a dél-libanoni Szidon térségében élő palesztinokat néhány nappal A magyar küldöttség vezetője kiemelte a Varsói Szerződés tag­államai prágai nyilatkozatának jelentőségét. „Meggyőződésünk — mondotta —, hogy a madridi ta­nácskozás kimenetele szempont­jából is nagy horderejű állásfog­lalásról van szó. Olyan dokumen­tumról, amely egyértelmű elkö­telezettséget tartalmaz a madridi találkozó sikeres befejezésére, az európai béke- és biztonsági folya­mat továbbvitelére”. Varga István a továbbiakban utalt arra, hogy az európai biz­tonsági folyamat további alakulá­sa szempontjából is kulcsfontos­ságú a konfrontáció méreteinek és veszélyeinek csökkentése, az államok közötti bizalom meg­teremtése. Ezért tulajdonítunk megkülönböztetett jelentőséget annak, hogy a találkozón meg­állapodás jöjjön létre az európai bizalom- és biztonságerősítő in­tézkedésekkel és leszereléssel fog­lalkozó konferencia összehívásá­ról. A magyar delegáció szóvivője végezetül rámutatott: meggyő­ződése, hogy továbbra is fennáll a madridi találkozó ésszerű időn belüli sikeres befejezésének le­hetősége. A keddi plenáris ülésen a ma­gyar felszólalást megelőzően a másik országcsoport egy-egy kép­viselője is kifejtette véleményét a találkozó eddigi munkájáról, a további feladatokról. ezelőtt távozásra szólították föl. A palesztinoknak elkobozzák a vagyonát, és közülük mintegy húszezret máris elűztek otthoná­ból. A Bejrútban élő palesztinok ellen gyilkos terrorhadjárat fo­lyik, és sarcszerű, súlyos adók­nak vetik őket alá — mondotta Arafat, hozzátéve, hogy ezek mö­gött az intézkedések mögött Iz­rael és az Egyesült Államok áll. Nikaido Szuszumu pekingi kül­detése a japán miniszterelnök szerint rendkívül sikeresen zá­rult: mint Nakaszone kormányfő személyes megbízottja, a kormány­zó Liberális Demokrata Párt fő­titkára szinte valamennyi kínai párt- és állami vezetővel találko­zott. Megbeszélései azonban ko­rántsem bizonyultak olyan fel­hőtlennek, mint azt a miniszter- elnök állította. S ez érthető is: Japán és Kína ugyanis az ázsiai térség sok kérdéséről eltérő véle­ményt formál. Kínában vitatha­tatlan gyanakvással tekintenek bizonyos tokiói törekvésekre, amelyek az Egyesült Államok— Dél-Korea—Japán katonai együtt­működésének megteremtése irá­nyába hatnak. A tokiói politikus persze igye­kezett megnyugtatni tárgyaló- partnereit, hogy Japán katonai erőfeszítései csupán az ország biz­tonságát szolgálják, és nem irá­nyulnak egyetlen más ország el­len sem. Kérdés azonban, hogy vendéglátói csakugyan elfogad- ták-e érveit. Ügy tűnik, aligha. Nakaszone miniszterelnök wa­shingtoni és szöuli ígéretei ugyan­is gyanakvással töltik el Kínát, s bizonyos aggodalmakat a még oly meggyőzőnek szánt érvek sem oszlattak el. Rendkívül nagy visszhangot vál­tott ki egy másik, látszólag jelen­téktelenebb epizód. Hu Jaó-pang, a KKP főtitkára kijelentette: nem ért egyet azokkal, akik szerint a kínai—szovjet kapcsolatok csak nehezen normalizálhatók. Tanul­ságos lehetett Nikaido számára a váratlan bejelentés, hiszen Tokió az utóbbi énekben fokozatosan el­távolodott Moszkvától. Washing­tonban soha nem titkolták, hogy stratégiai terveik fontos eleme Tokió, és Moszkva „mélyhűtött” kapcsolata. Nemkülönben a kí­nai—szovjet ellentétek fennma­radása. Persze, az üzleti meggondolások más■ lapra tartoznak. Mert bár­mily nézeteltérések is mutatkoz­nak Tokió és Moszkva között, nem vethettek gátat annak, hogy minden eddiginél népesebb japán kereskedelmi küldöttség keresse föl a szovjet fővárost. A 252 tekinté­lyes üzletember szeretné kimoz­dítani a holtpontról a két ország ígéretesen indult, de' Utóbb meg­torpant gazdasági együttműkö­dését. S ez pozitív jelenség. Hí­ven jelzi, hogy az elszigetelés po­litikája tartósan nem követhető. Kiűzik a palesztinokat Libanonból Luka Reljics látogatása hazánkban Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter meghívására február 20—22. között hivatalos látogatá­son hazánkban tartózkodott Luka Reljics jugoszláv szövetségi ; ‘ , és általános gazdaságügy,i titkár (miniszter). A tárgyalások során áttekintették a határ' menti áru­csere helyzetét, s megállapítot­ták, högy a forgalom ■ 1982-ben mindkét részről mintegy 17 Szá­zalékkal nőtt az előző évhez ké­pest. A határ menti árucsere ke­retében a magyar üzletek vá­lasztékát többek között jugoszláv halkonzerveik, sör, kozmetikai készítmények, kötöttáruk, láb­belik és bútorok gazdagították, míg ellentételként tejet, sajtot, szárított zöldséget. cukorrépát, vágott tyúkot, konfekciót és mű­bőrt szállítottunk, A minisztará találkozón szót ^váltottak a határ menti árucsere fejlesztésének lehetőségéről, az áirustnuktúra szélesítéséről, a banki fizetések egyszerűsítéséről, az áruházi cserék kiterjesztésé­ről. Megvizsgálták a két ország közti' Idegenforgalom — elsősor­ban a szervezett turizmus — fej­lesztésének, valamint a harmadik piaci együttműködésnek a lehető­ségeit. Luka Reljieset ítt-tartózkodása alatt fogadta Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Zárszámadás Szabadszálláson (Folytatás az 1. oldalról.) jikból„ hát százalékkal többet, mint 1881-tben. Az idén a gabonaprogram, a gyepgazdálkodás, a CGM-es ned­ves kukoricatárolás továbbfej­lesztése és növelése, valamint a jobb energiagazdálkodás áll a tennivalók középpontjában. A szabadszállási üzemekkel' együtt tervezik a földgáz bevezetését is termelőegységeikbe. Az elnök és a. bizottságok be­számolója után a felszólalók gondjaikról, munkájukról szól­tak, közöttük Vén Ferenc, főmér­nök, az erőgépek kedvezőtlen műszaki állapotáról, a javítási és fenntartási költségek emelke­déséről tájékoztatta a jelenlévő­ket. A közgyűlésen részt vevő dr. Hetényi István pénzügymi­niszter felszólalásában az ország gazdasági helyzetéről beszélt, s arról, hogy eredményesebb, ha­tékonyabb munkával lehet a nép­gazdaság és egy-egy közösség helyzetét megszilárdítani. „Min­denki a saját munkaterületén emelje magasabbra a mércét, mert a tavalyinál az idén sem könnyebb feladatokat csakis úgy léhet megoldani, ha' a saját tel­jesítményünket növeljük. Ez vo­natkozik a mezőgazdaságra és az iparra egyaránt, ugyanis ez utób­bi nélkül az országban nem lehet jelentős javulást elérni. A piaci alkalmazkodás, a költségek ész­szerű csökkentése, a tartalékok hasznosítása, a szervezeti korsze­rűsítések mind olyan tennivalójc, amelyben előre kell lépni.” A többletjövedelem elérése érdeké­ben a pénzügyminiszter a fon­tosabb feladatok között említet­te az önálló belső elszámolási rendszer javítását, a dolgozók ér­dekeltségének növelését, a mun­ka szerinti bérezést, a takarékos­ságra törekvő energiagazdálko­dást, a takarmányozási költségek csökkentését, valamint — külö­nösen a kedvezőtlen adottságú szövetkezetekben — a kiegészítő, ipari tevékenység fokozását. Cs. L alatt megtanulhattuk — mondja a pártbizottság titkára —, milyen segítőkész, korrekt a szovjet part­ner. Húsz éve mindig az előzetes szerződés szerinti mennyiségben és határidőre kapjuk Tyumenből a nyersolajat, s a többi kőolajter­méket. Ez látszólag természetes, a korrekt üzleti kapcsolat velejáró­ja; a mai világgazdasági helyzet­ben mégis különös jelentőségű. Az egyik legszorosabb kapocs, amely a százhalombattaiakat szov­jet barátaikhoz köti: a szakma szeretete. Ez az oka, hogy szov­jetunióbeli testvérvállalatuk, az Omszki Petrolkémiai Kombinát szintén a kőolajfinomító szakma reprezentánsa E gyümölcsöző kapcsolat több mint tízéves. Omszk testvérmegyéje Pest me­gyének, a polgárháború idején magyar internacionalisták harcol­tak a környéken a Vörös Hadse­reg oldalán. A testvérmegyei kap­csolatok ma azonban már nem csupán a múlt haladó hagyomá­nyainak ápolására szorítkoznak. A százhalombattai DKV és az Omszki Petrolkémiai Kombinát vezetői is azt határozták el 1973- ban, hogy a politikai, a kulturá­lis együttműködés mellett a talál­kozóknak a technikai, a gazdasá­gi tapasztalatcserét is kell szol- gcüniok. Érré már csak azért is lehetőség nyílik, mert Omszkban a szá-hilombattainál háromszor nagyobb kombinátban is nyugat­szibériai olajat alakítanak át. Ha­sonlók a technológiák, a szakem­berek is könnyen megértik egy­mást. Nem csupán azért, mert itt is, ott is hasonló a feladat, hanem azért is, mért a százhalombattai műszakiak, olajmérnökök közül majd húszán a Szovjetunióban vé­gezték az egyetemet. A tapasztalatok kölcsönös hasz­nosítása mellett egymás jobb megismerését is szolgálják az évenkénti találkozók. Kiállítások­ról, művészeti csoportok vendég­játékáról számol be az a doku­mentumgyűjtemény, amelyet Őri Józseffel együtt lapoztunk végig. Például a szovjet testvérgyár mű. vészegyüttesének nagy sikerű ta­valyi koncertjéről, kiállításról, műszaki tanácskozásokról. Ilyen előzmények után már szinte természetes, hogy a Ma­gyar—Szovjet Baráti (Társaság tagcsoportjai nemcsak a városban, de a megyében is a legaktívabbak közé tartoznak. Tavaly több kiál­lítást, baráti találkozót szervez­tek, szovjet költőket látták ven­dégül, művészegyütteseket fogad­tak, s másodikok lettek az MSZBT és a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa „Távoli városok — közeli barátok” országos' vetél­kedősorozatán. Nagy érdeklődés kísérte a szov­jet műszaki napok rendezvényso­rozatát, amelyen a százhalombat­tai mérnökök előadásokon, kiállí­tásokon ismerkedhettek meg a szovjet kőolajipar legfrissebb mű­szaki újdonságaival, — Ahol olyan magától értető­dően szövődnek a magyar—szov­jet barátság szálai, mint itt Száz­halombattán, nehéz leltárt készí­teni a kapcsolatok eredményeiről. Nem szóltunk például azokról a közmegbecsülésnek örvendő szov­jet szakemberekről, akik szakér­tőként segítették az olajfinomító újabb és újabb üzemeinek építé­sét. Nem mondhattuk el, hogy mennyi személyes barátság fűzi az olajfiríomííóbart dolgozó embe­reket szovjet kollégáikhoz — így a kőolajfinomító pártbizottságá­nak titkára. S mert, ő nem említette, el­mondja a krónikás, hogy Űri Jó­zsef szobájának falán ott áll a Szovjet Baráti Társaságok Szö­vetségének díszes kitüntető okle­vele, melyet az orosz nyelvű szö­veg szerint a két nép megbontha­tatlan barátságának erősítéséért ítélt oda a gyár kollektívájának az adományozó. Cs. A. TÁVOLI VÁROSOK — KÖZELI BARÁTOK A tyumeni olaj magyar végállomásán Százhalombatta — az olajváros. Szerte Magyarországon így emle­getik ezt a Budapesttől alig 30 kilométerre, a Duna partján fekvő vadonatúj települést. Olajváros, hiszen itt található a Barátság II. kőolajvezeték egyik végállomása, s az évi több mint hatmillió tonna szénhidrogént fel. dolgozó óriás, a Dunai Kőolajipari Vállalat. Húszegynéhány éve még csak girbe-görbe utcás kis falu és sok-sók kukoricaföld volt ezen a helyen, Most húszezer lakosú, egyre terjeszkedő, felnőttebbé vá­ló város. Iskolákkal, üzletekkel, sportpályákkal, sétányokkal. S a képhez még ma is hozzátartozik a daruk, az egyre magasabbra tö­rő falak, az építkezések látványa. A tyumeni kőolajra épített ipar évről évre fejlődik, gyarapodik, s több hasznot hoz az országnak, a városnak. Miközben Őri Józseffel, a Dunai Kőolajipari Vállalat pártbizottsá­gának titkárával felidéztük az üzem és a város történetét, az el­ső, majd az őket követő építők arcát, nevét, a szovjet vállalatok, tervező intézetek munkatársai is eszünkbe jutottak. Mert, nemcsak a feldolgozott olaj, de az épületek tervei, és a berendezések jelentős része is a Szovjetunióból származik. így volt ez két évtizeddel ezelőtt, s most sincs másképp. Friss példa is van rá: tavaly szovjet tervek alapján láttak hozzá a repülőgéphajtó- anyag-gyártó üzem építéséhez. Szovjet eredetűek az eljárások, a különböző műszaki dokumentá­ciók; szovjet szakemberek tanács­adóként részt vettek a szerelés­ben. Az idén februártól segítették a berendezések szerelését. így nincs már szükség ebből a ter­mékből sem importra, sőt gazda­ságos exportra is nyílik lehetőség, hiszen a külföldi repülőgépek Bu­dapesten is vásárolhatnak hajtó­anyagot. * — Fennállásunk két évtizede 9 Lepárló - tornyok a gyáróriásban. (Barcza Zsolt felvételei—KS) • Szerelik a hulladékgázt hasznosító üzem berendezését. A külkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról.) zalékkal bővült. A legnagyobb KGST-partnerünkkel, a Szovjet­unióval folytatott árucsere a múlt esztendőben 12 százalékkal növekedett, és értékben megköze­lítette a 7 milliárd rubelt. Az együttműködés néhány területen többek között az élelmiszer-terme­lésben, a járműiparban, a mikro­elektronikában és az atomener­getikai iparban kiemelten gyor­san fejlődött.. Az európai szocia­lista országokkal folytatott külke­reskedelemben 'kivitelünk a ter­veknek megfelelően alakult. a behozatal pedig 3,, százalékkal meghaladta az előirányzottat. A konvertibilis külkereskedel­mi forgalomban a kivitel 9 szá­zalékkal bővült, míg a behozatal 2 százalékkal csökkent. Ennek eredményeként 1982-ben szerző­déses paritáson 733,4 millió — a fuvarköltségeket leszámítva 516 millió — dolláros aktívummal zárult a külkereskedelmi mérleg. Kedvező, hogy a fejlett tőkés or­szágokkal lebonyolított árucse­rében is sikerült javítani az egyenleget, a magyar export 1982-ben 6,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél, míg,az Import 7 százalékkal visszaesett. Bővült a mezőgazdasági gépek, erőművi berendezések, közúti jár­művek és acélszerkezetek kivite­le, az átlagosnál gyorsabban nö­vekedett a mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek exportja. Veress Péter a továbbiakban beszámolt arról, hogy, 1982-ben számos fontosabb kereskedelem­politikai megállapodást is kö­töttünk, amelyek elősegítik a kö­vetkező időszakban a tőkés áru­csere további bővítését. Egyebek mellett Svédországgal, diszkrimi­nációmentes elbánást biztosító hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodást írtunk alá, Auszt­riával egyezményt kötöttünk a két ország számára fontos cikk­csoportoknál a vámok csökkenté­séről. A fejlődő országok jelentősége hazánk Icülgazdasági kapcsolatai­ban tavaly tovább növekedett — mondotta Veress Péter — annak ellenére, hogy ebben a térség­ben egyre élesedő verseny ta­pasztalható, és egyes olajexpor­tőr, országok gazdasági gondjai megszaporodtak. A múlt eszten­dőben a fejlődő országokba sike­rült a leggyorsabban — 14,5 szá­zalékkal — növelni kivitelünket, és gyorsan bővült — 17,3 száza­lékkal — behozatalunk is. A külkereskedelmi miniszter hangsúlyozta, hogy idén a külpia­ci helyzet nem ígérkezik ked­vezőbbnek a tavalyinál. A fel­adatokat változatlanul nehéz fel­tételek mellett kell teljesíteni. Továbbra is fontos, hogy a.szocia­lista országokkal kötött megálla­podásokat maradéktalanul telje­sítsük. Ugyanakkor a népgazda­ság fizetőképességének fenntar­tása érdekében lényeges a kon­vertibilis forgalomban az- aktí­vum további növelése, mégpedig elsősorban az export/ fokozásá­val. A miniszter rámutatott, hogy parancsoló szükségszerű£ ség az exportkapacitások jobb kihasználása, a kivitel ütemessé­gének javítása, a belső kooperá­ciók gyermekbetegségének meg­szüntetése, valamint a termelés és a külkereskedelem zavartala­nabb együttműködése minden téren, a termékek tervezésétől kezdődően egészen áz értékesíté­sig. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Ünnepség a szovjet hadsereg születésének 65. évfordulóján A szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta születésének 65. év­fordulója alkalmából kedden ünnepi megemlékezést tartottak a Ma- I gyár Néphadsereg Művelődési Házában. Az ünnepségen jelen volt. I Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi I ‘Bizottság titkára, Borbánéi János, a Minisztertanács elnökhelyetite- I se,. Rácz Sándor,'az MSZMP KB osztályvezetője, Horváth István bel­ügyminiszter és Borbély Sándor., a munkásőrség országos parancsnoka. I Megjelent [.Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagy- I követe, Nyikolaj Szilesenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagor- I szágai egyesített fegyveres erői főparanqsnökánaik magyarországi kép- I viselője, Konsztantyin Kocsetov vezérezredes, a szovjet Déli Hadse- I regcsoport parancsnoka, valamint a közélet és a fegyveres erők szá- I mos képviselője.

Next

/
Thumbnails
Contents