Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-20 / 43. szám

1983. február 29. • PETŐFI NÉPÉ 3 A KSH megyei igazgatósága jelenti (Folytatás az l. oldalról.) relési munkára kötöttek év végé­ig szerződést. Az év folyamán el­végzett építési-szerelési munkák értéke mindkét szektorban 10 százalék körüli mértékben ha­ladta meg a’ tervezettet. A szö­vetkezetek 1982. éves előirányza­tának 95,3 százaléka volt szerző­déssel lekötött, de a ténylegesen elvégzett építési-szerelési' mun­kák értéke elmaradt attól, annak ellenére, hogy építési igényt is elutasítottak. A megye szocialista kivitelező építőiparában 1982-ben 11 ezer 917 főt foglalkoztattak, ' másfél százalékkal többet, mint az előző évben. Dolgozóik 81,6 százaléka volt fizikai foglalkozású. Az ösz- szes foglalkoztatott havi átlagke­resete 4459 forint, ezen belül a fizikaiaké 4268 forint volt. Ez 6,2. illetve 5,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. 1982-ben a szocialista építőipar 2015 lakás építését kezdte meg, I a korábbi években megkezdet­tekkel együtt 2072 lakás műsza­ki átadására került sor. Az előző években 12—113 száza­lékos volt a fenntartási tevékeny­ség aránya. Ennek értéke .1982- ben 437 millió forintot tett ki, fo­lyó áron 14 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A felújítási­fenntartási munkák 40 százalékát a tanácsi vállalatok, a többit a minisztériumi és szövetkezeti épí­tőipar végezte. A megye építő­ipari vállalatai több mint 41 mil­lió forint értékű építési-szerelési tevékenységet végeztek külföldi megrendelők részére. Mezőgazdaság A mezőgazdaság termelése 1982. évben kedvező képet muta­tott. A növénytermelési főágazat hozamait és az 'állatállományt fi­gyelembe véve elérte a tervezett szintet. A nagyüzemi gazdaságok — a megfigyelt fontosabb szán­tóföldi növények közül — kuko­ricából mintegy 17 százalékkal, cukorrépából 26 százalékkal nö­velték termelésüket. A gyepter­melés hozama 19 százalékkal nőtt. Csökkent viszont — csaknem 36 százalékkal — a burgonya, 13 százalékkal a silókukorica és mintegy két és fél százalékkal a lucernaszéna termésmennyisége. A zöldségfélék közül a fejes káposzta, a vöröshagyma és a fű1-, szerpaprika 'nagyüzemi termés- mennyisége emelkedett, paradi­csomból és zöldpaprikából vi­szont kevesebbet termeltek, mint egy évveí korábban. A fejes ká­poszta és a vöröshagyma termés­átlaga nem érte el az előző évi szintet. Kedvezően alakult a sző­lőtermés, amelynek jelentős há­nyadát a nagyüzemek közösen művelt és részművelésű területei adták. A gyümölcsfélék betakarí­tott termése jelentősen megha­ladta az előző évit. Az alma és a cseresznye kivételével minden gyümölcsből több termett az 1981. évinél. A megye szarvasmarha-állomá­nya — 137 ezer darab —, a ko­rábbi évekénél 3—4 százalékkal kevesebb. Az állományon belül a tehenek száma ennél is nagyobb mértékben csökkent. A sertések száma meghaladta az egymillió százezret, ami viszont .U száza­lékkal több az 1981. évinél. A me­gyében tartott mintegy 368 ezer darab juh 11 százalékkal több az előző évinél. A baromfiállomány 7 millió darab, ennek 92 százalé­kát a tyúkfélék tették ki. A me­gye szarvasmarha-állományá­nak 74 százalékát, a sertésállo­mánynak 42 százalékát, a juhál­lomány 69 százalékát a nagyüze­mekben tartották. A .háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságok töretlen állattartási kedvét jelzi, hogy 1982. év végén 18 százalékkal több sertést és 20 százalékkal több juhot tartottak, mint egy évvel korábban. Élelmiszergazdaság A fűszerpaprika-őrlemény elő­állítása 1979—1982 között igen in­gadozó volt Az utóbbi három év folyamán 1980-ban termelte az ipar a legkevesebbet — mindössze 8 ezer tonnát — ennél az 1982. évben gyártott mennyiség 22 szá­zalékkal volt magasabb. A külke­reskedelmi célú értékesítés több­nyire követte a termelés alakulá­sát, s 1982-ben 27 százalékkal ha­ladta meg az 1980. évit. Az 1981. évi gyenge szőlőtermés miatt a szocialista élelmiszeripar 4982-ben hordósborból 5,7 száza­lékkal, palackozott borból 22 szá­zalékkal állított elő kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ennek ellenére az exportcélú értékesítés számottevően emelkedett, a palac­kozott boré egynegyeddel, a hor­dósboré 19 százalékkal volt több az 1981. évinél. A felvásárolt 196 ezer tonna vá­góállat 10 százalékkal haladta meg az előző évit. Vágómarhából 8 százalékkal, vágósertésből tíz szá­zalékkal többet értékesítettek, mint 1981-ben. Az élőállat külke­reskedelmi eladása meghaladta a 13 ezer tonnát, a csontos nyershú­sé a 11 ezer tonnát. A vágóbaromfi felvásárlása 1982-ben 51 ezer tonna volt, ami 12 százalékkal több az előző évi­nél. Ennek 70 százaléka került külkereskedelmi értékesítésre. A felvásárolt 55 millió darab tojás kétharmaddal volt több az 1981. évinél’ A tehénállomány csökkenése 6 százalékkal kevesebb tej felvásár­lását tette lehetővé. Kisvállalkozások 1982. december 31-én a megyé­ben 735 új típusú gazdasági szer­vezet működött. Ezen belül a vál­lalatoknál, szövetkezeteknél 107 gazdasági munkaközösség alakult. Ezek többsége (71 százaléka) ipa­ri, egyötöde építőipari munkákat végzett. Magánszemélyek 107 gaz­dasági munkaközösséget hoztak létre, ezek több mint fele ipari, 17 százaléka építőipari, illetve szolgáltatói megrendeléseket tel­jesített. 1982. év .végéig összesen 7 új típusú gazdasági szervezet zűnt meg. A lakosság ^ Ä életkörülményei A megfigyelt népgazdasági ágakban foglalkoztatottak száma 1982-ben lényegében megegyezett az előző évivel. Az építőiparban és a mezőgazdaságban kismértékű növekedés, másutt valamelyest csökkenés következett be. 1982-ben az án^jbér 4,5—7 szá­zalék között növekedett. A havi keresetek 2—7 százalékát képezte a béren felüli jövedelem. A lakosság — a MNB Bács-Kis- kun megyei Igazgatóságának je­lentése szerint — (a nyugdíjak nélkül számítva) 7,5 százalékkal több készpénzbevételhez jutott, mint egy évvel korábban. A kész- pénzbevételek 41 százalékát kite­vő bérek és bérjellegű juttatások 1982-ben 6,5 százalékkal haladták meg az 1981 évit. A mezőgazdasági lakosság kész- pénzbevétele 7 százalékkal nőtt. A termelőszövetkezetekben a tagok munkadíjára 7,2 százalékkal, az alkalmazottak munkabérére 19 százalékkal fordítottak többet, mint 1981-ben. Az utóbbira a to­vábbra is bővülő kiegészítő tevé­kenység volt hatással. A termék- értékesítésből származó készpénz- bevételek 1982-ben 6,3 százalékos növekedésében főleg a jó szőlő- és fűszerpaprika-termés és a ser­téseladás játszott szerepet. 1982. december 31-én a lakos­ság takarékbetétállománya — az OTP Bács-Kiskun megyei Igazga­tóságának jelentése szerint — majdnem 10 milliárd forint volt, 10 százalékkal több, mint egy év­vel korábban. A lakosság hitelál­lománya 7,3 milliárd forint volt, 12 százalékkal nagyobb, mint 1981. december 31-én. Több mint egy­negyeddel emelkedett a mezőgaz­dasági és 40 százalékkal a kisipa­ri, kiskereskedelmi hitelek össze­ge. Az előző évihez képest csök­kent az áruvásárláshoz nyújtott hitelállomány. A megye kereskedelme 21,5 mil­liárd forint értékű árut forgalma­zott, összehasonlítható áron 1,9 százalékkal többet, mint 1981-ben. A forgalom felét a vegyes ipar­cikkek adták, amelyből 9,5 száza­lékkal több fogyott el 1982-ben, mint az előző évben. A szocialista kiskereskedelmi egységek száma harminchéttel nőtt, s így a megyében összesen 2865 bolt és kereskedelmi vendég, látóhely működött. Alapterületűk 3,5 százalékkal, több mint 13 ezer négyzetméterrel bővült. Az 1982- ben átadott új létesítmények át­lagos alapterülete 350 négyzetmé­ter fölötti volt. 1982. év végén 102 bolt és 154 vendéglátóhely műkö­dött szerződéses rendszerben. Lakásépítés 1982-ben az előző évinél 3,3 százalékkal több, összesen 4129 lakás készült el. Csaknem 3600 lakás épült magánerőből. 1982- ben 737 lakás szűnt meg, a lakás­szanálások száma 1980 óta foko­zatosan csökken. Népmozgalom­egészségügy 1982-ben mindössze 6851 élve- születés történt a megyében. Ugyanakkor a halálozás a leg­utóbbi 3 évben már jóval megha­ladta az évi 8 ezret. Ennek követ­keztében 1980. óta évről évre fo­kozódó természetes népességfogyás jellemző Bács-Kiskun megyére, amely' 1982-ben már 1300 fölé emelkedett. A csökkenő születésszám tükrö­ződik a csecsemő- és terhesgondo- zók forgalmában. 1982-ben mint­egy 7400 terhesanyát és 6890 cse­csemőt vettek nyilvántartásba. Javult a megye bölcsődei ellá­tottsága. 1982 végén — az egy év­vel korábbi több mint 140-nel szemben — csak 90 felvételt kérő kisgyermeket nem tudtak elhe­lyezni bölcsődében A csaknem 6 százalékos bővítés elsősorban a megyeszékhely intézmény-hálóza­tát gyarapította. Bács-Kiskun megyének 1982 vé­gén 1204 orvosa volt, az előző évi­nél harminchárommal több. A létszámgyarapodás abból adódott, hogy az év folyamán 50 új diplo­más, kezdő orvos került a megyé­be. A kórházi kapacitás a kecske­méti megyei kórház 1980. év végi átadása óta nem változott: jelen­leg is 4190 ágyon tudnak fekvő­betegeket elhelyezni. A betegfor­galom 1982-ben csaknem azonos volt az előző évivel: mintegy 108 ezren vették igénybe a megye kórházait. Csökkent a járói- és fekvőbeteg­forgalom ez tükröződik a táppénz­re vonatkozó adatokban is. A me­gye dolgozói 1982-ben 2,6 millió napot töltöttek táppénzes állo­mányban, egytizedével kevesebbet az előző évinél. Kismértékű növe­kedés csak a mező- és erdőgazda­ságban tapasztalható. RADNÓTI MIKLÓS: Február Üjra lebeg, majd letelepszik a földre, végül elolvad a hó; csordul, utat váj. Megvillan a nap. Megvillan az ég. Megvillan a nap, hunyorint. S íme fehér hangján rábéget a nyáj odakint, tollát rázza felé s cserren már a veréb. (Pásztor Zoltán felvételei) A baleset A z élet gyönyörű, az ** élet csodálatos. Csizsi- kov a Zsigulijában ült, er- re-arra nézegetett, és várta, hogy a lámpa zöldre vált­son. Mert akkor, ugyebár, tovább lehet menni. Minden valószínűség sze­rint így is történt volna, ány az események, hajh, váratlanul egészen más irányt vettek. Csizsikov erős ütést érzett hátulról a kocsin, a Zsigulin görcsös rángás futott végig. Aztán 'kilendült helyéből, és neki­vágódott az elöl álló Vol­gának. Az a harmónia, amely eddig betöltötte Csizsikov lelkét, egy pillanat alatt semmivé omlott, még a szilánkjai is űrsebességgel fröccsentek széjjel. A lám- pí' zöld fénye immáv seho­vá sem hívogatott. Az el­képedt Csizsikov szeme előtt, mint valami abszurd filmben, hol egy tropára ment csomagtartótető, hol 'az ügyben érintett gépko­csivezetők legörbülő szája', hol a szétzúzott országúti reflektor, hol a ködlámpa, no meg a közlekedésren­dészetiek rendíthetetlen ar­ca villant fel. Aztán fel­hangzott a baleset folytán veszélyeztetett járókelők méltatlankodása I§. — Ez, ez iszonyat! — fogta a fejét két tenyere közé Csizsikov, immár ott­hon, aznap este felé. — Nem kellett volna bal­esetet okozni — így a fele­sége. — De hiszen nem én vá­gyó}« a hibás! — hördült föl Csizsikov. — Úgy jöttek belém, amikor a kereszte­ződésben vártam. Ezt a helyszínelő rendőr is így vette jegyzőkönyvbe. — Mehettél volna más ut­cába is — folytatta logikai műveletét a felesége. — Sőt, akár ezen is, csak men­tél volna öt perccel később. Néhány nap múlva aztán kiderült, hogy a gépkocsi- szervizben, a felvételnél egyelőre akad még egyné­hány nehézség, s előfordul bizonyos' összhangbéli hiá­nyosság is. — Először is feszített a lemezmegmunkálás ütemp, aztán nincs elég szakembe­rünk, azonkívül festéket sem kapunk az igényelt színárnyalatokban. Egyéb­ként — váltott nyugta-több hangra a felvevő admi­nisztrátornő, amikor Csi­zsikov semmi jót nem ígérő arcára nézett —, csak ne keseredjen el. Mire magára kerül a sor, lesz ez is, az is. — S az mikor lesz? — tört ki Csizsikov elég ta­pintatlanul. A kérdésre azonban a szerviz munkatársnőjétől nem kapott választ. Úgy átnézett Csizsikovon, mint­ha az egyszeriben ablak­üveggé változott volna. Tönkrement gépkocsijá­ról álmodott éjszakánként. Egyes gyanús •'alakok pe­dig, akik kilesték, mikor van otthon, hol azt ajánl- gatták, adja el nekik a ko­csit, hol meg azzal jöttek, hogy megjavítják valami őrületesen magas összegért. Csizsikov egyre vac&kabbul érezte magát. — Hívd fel Zjabkint — mondta a felesége. — Vég­tére is nagykutya lett az Autóközlekedésnél. Gye­rekkori barát, nem teheti, hogy ne segítsen. — Nem akarózik — húzta el a száját Csizsikov. — Nem láttuk egymást száz éve. — Hát akarózzék — csör- dített rá az asszony. — Hol élsz te? Milyen akkor egy gyerekkori barát? Zjabkin emlékezett és se­gített. Egy hétbe sem telt, és Csizsikov már ott ült a szerviz vezetőjének irodájá­ban. — No, nézzük csak — fu­totta át a ’levelet, aztán felsóhajtott. — Jól van. — Akkor tehát idehozha­tom? — ivíit? — Hát a gépkocsit. — Ja? Majd szólunk. Egyelőre besorolom magát. — Hát nem az áll a levél­ben, hogy soron kívül? — De. Éppen ezért -én most a soronkívüliséget él­vezők közé sorolom be. Az­zal egy zsúfolt asztalra mu­tatott, amelyen nagy rakás hasonló levél hevert. Es Csizsikov megértette, hogy az a boldog nap, ami­kor átvette kocsiját, tulaj­donképpen élete legszeren­csétlenebb napja volt. Irta: Leonyid Naumov Fordította: Konczek József

Next

/
Thumbnails
Contents