Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-20 / 43. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évf. 43. szám Árat 1,40 Ft 1983. február 20. vasárnap ZÁRSZÁMADÓ KÖZGYŰLÉSEKEN JÁRTUNK Barátság Tsz-ben Minden eddiginél magasabb nyereség a kecskeméti Magyar—Szovjet Szombaton reggel lett készen a • kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz üzemi étterme, amelyben pár órával később már közgyűlést tartottak. A szövetkezet fennállása óta a harminc- ötödik zárszámadás a közös gazdaság saját helyiségében zajlott le. A nagy terem az építése közben is hasznára volt a közösségnek, hiszen két esztendőn át több ezer tonna gabonát tároltak benne. Kivitelezői igen dere- kas munkát végeztek, a szövetkezet szolgáltató főágazatának huszonnyolc dolgozója külön jutalmat is kapott a közgyűlésen. Dr. Kása Antal elnök a vezetőségi beszámolóban a közös gazdaság valamennyi főágazatának együttes tervteljesítéséről tájékoztatta a közgyűlést. Még a szántóföldi növénytermesztés is túlszárnyalta az előirányzott nyereséget, holott a csapadékhiány ezt sújtotta leginkább, nemcsak 1982- ben, hanem a megelőző években is. <A Magyar—Szovjet Barátság Tsz ezért a szántóföldi növényterft A Leninvárosi Általános Iskola úttörői népek dalaival köszöntötték (Folytatás a 2. oldalon.) , a Magyar—Szovjet Barátság Tsz közgyűlésének résztvevőit. A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI: Bács-Kiskun 1982. évi gazdasági és társadalmi fejlődéséről A népgazdaság fejlődése 1982-ben — a nemzetközi feltételek romlása mellett is — az alapvető célok és a főbb mutatószámok tekintetében megfelelt az éves terv előirányzatainak. A nemzeti jövedelemnek az előző évihez mért növekedése -mellett a belföldi felhasználás csökkent, ami — a korábbi évekhez hasonlóan — a felhalmozás jelentős mérséklődése tett lehetővé. A népgazdaság fejlődéséhez Bács-Kiskun megye, 1982-ben — a főbb mutatók alapján — az országosnál dinamikusabb növekedéssel járult hozzá A beruházások folyó áron számítva is valamelyest csökkentek az előző évihez mérten, míg országosan kis mértékben növekedtek. Beruházások A megyében a .szocialista szervek üzembe helyezett beruházásainak értéke 7,3 milliárd forint volt. .Ennek kétharmada az iparban; valamint a mező- és erdő- gazdálkodásban valósult meg. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1982-ben 1,6 milliárd forintot költöttek fejlesztésre, ami folyó áron csaknem egy százalék- .kal több az előző évinél. A kifizetések több mint felét gépi beruházásokra fordították. A nem szocialista importból származó gépekre 1982-ben 7 százalékkal többet költöttek, mint egy évvel korábban. Az elmúlt év végén a mégyé- ben 76 olyan fontosabb beruházás volt folyamatban, amelyek egyedi költségelőirányzata meghaladta a 25 millió forintot. Évközben 25 fontosabb létesítményt adtak át. Ezekre összesen 3465 millió forintot fizettek ki, ami az előirányzottnál .5 százalékkal kevesebb. Közülük 4 célcsoportos állami, és 3 vállalati konvertálható export árualapot bővítő beruházás volt. Tavaly öt 100 millió forint feletti beruházást kezdtek meg a megyében. Ipar Az elmúlt évben 1981-hez képest 3,7 százalékkal növekedett a megye szocialista iparának termelése. Ezen belül a minisztériumi iparé 5,5 százalékkal emelkedett, míg a tanácsi iparé 2,5 százalékkal, a szövetkezetié 3,3 százalékkal csökkent. Az ágazatok közül az élelmiszeripar számottevően, 12,3 százalékkal bővítette termelését.- Az utóbbi három évben dinamikusan fejlődött a megye kőolaj- és földgázkitermelése, valamint a hidroglóbusz, a kész gyapjú, és gyapjútípusú lakástextília előállítása. Ugyanakkor csökkenő tendencia jellemezte a fürdőkád, a parketta és a takarószövet termelését. 1982-ben a megyei szocialista ipar termelékenysége — az egy főre jutó termelés alapján — tovább javult, s 4,9 százálékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Számottevő emelkedés elsősorban az élelmiszeriparban mutatkozott. A szocialista ipar létszáma 1982-ben is kis mértékben csökkent, foglalkoztatottainak száma mintegy 65 ezer fő volt. Az előző évhez mérten bekövetkezett fogyás (2,5 százalék) elsősorban a könnyűipart érintette. A fizikai foglalkozásúak aránya ebből 82,8 százalék. Az iparban dolgozók havi átlagbére 4001 forint, átlag- keresete 4150 forint volt, 6,6, illetve 6,9 százalékkal magasabb mint egy évvel korábban. A bérek és a keresetek a legerőteljesebben az élelmiszeriparban emelkedtek. A megyei székhelyű szocialista ipar értékesítése tavaly elérte a 23.3 milliárd forintot, ami — ösz- szehasonlító áron — 0,8 százalékkal haladta meg, az egy évvel korábbit. A szocialista országokba irányuló kivitel — folyó áron — 4,5 százalékkal emelkedett a tőkés export pedig megközelítette a 4,6 milliárd forintot, de alig haladta meg az 1981. évit. Építőipar A megye szocialista kivitelező építőiparának teljes saját termelése 1982-ben csaknem 4,4 milliárd forint volt, folyó áron 12,7 százalékkal több, mint 1981-ben. A saját építési-szerelési munkák értéke 1982-ben 3,4 milliárd forintot tett ki, összehasonlító áron 7.3 százalékkal haladta meg a tavalyit. Ez a növekedési ütem országosan is kiemelkedő. A minisztériumi vállalatok éves előirányzatuknál 1,4, a tanácsiak 15,7 százalékkal több építési-sze(Folytatás a 3. oldalon.) Hazánkba látogat a lengyel külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására február 21-én hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Stefan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere. (MTI) FEBRUÁR 3. oldal PN MAGAZIN 4. oldal A PN Magazinba ezúttal tücsköt-bogarat gyűjtöttünk egybe. Furcsa találmányok címmel jelent meg a közelmúltban a Móra Kiadónál egy könyv, erről Is írunk, s néhány ötletet be is mutatunk. Mellékelt illusztrációnkon például a kalappróbáló készüléket, 1879-ből. Kíváncsiak olvasóink arra, hogy miért nem fázik télen a jegesmedve talpa? Ezt is megtudhatják a Kíváncsiak vagyunk ... című írásunkból. Egy másik cikkben pedig az érdekességeket gyűjtőkről szólunk. Írunk a kecel) autogramvadászról is. S ha a negyedik oldalra lapoznak, az is kiderül: igaz-e, hogy sziget van a Balatonban? ESZKÖZÖK FELÚJÍTÁSHOZ*. KISLAKÁSÉPÍTÉSHEZ Tőkés exportra is számít a kalocsai ÉPGÉP # A finomvakolót már sorozatban gyártják hazai megrendelők részére, de közülük egy Svédországban „vizsgázik”. Kalocsán remélik, hamarosan többet is vásárolnak belőle. Az Építőgépgyártó Vállalat Kalocsai Gyára egyike azoknak az üzemeknek, amelyek gyorsain és érzékenyen reagálnak a piaci változásokra. Ebben a gyárban a tervezéstől a prototípus megalkotásáig, majd a sorozatgyártás kezdetéig viszonylag rövid idő telik el. Amikor néhány évvel ezelőtt azt .tapasztalták,, hogy hagyományos termékeik — különböző építőipari kisgépek, vibrátorok — iránt a házgyári technológia térhódítása - következtében megcsappant a kereslet, nem estek kétségbe. Jól alkalmazkodott a gyár a megváltozott körülményekhez, így az építési ágazatban egyre jelentősebb1 hányadot képviselő épületfelújítások és karbantartások, eszközigényeihez is. Sallay Béla termelési osztály- vezetőt kértük arra, mutassa be a gyár legújabb termékeit és tájékoztassa olvasóinkat: menynyire kelendőek ezek a gépek. Mindenekelőtt a tavalyi BNV-n látott 16 méteres szerelőállvány sorsa felől érdeklődtünk. — Az általunk gyártott szerelőállvány-család negyedik tagja, a 16 méteres típus azóta is sokat változott. A BNV után tovább korszerűsítettük, a korábban mereven rögzített szerelőkosár immár oldalirányban elmozdítható, körbe forgatható. Az eredmény: a felújításra szoruló épületek balkonjaihoz, erkélyeihez minden oldalról hozzá lehet férni. , A termelési osztály vezetője hozzátette, hogy ebből a típusból az idén öt darabot készítenek, amelyeket a MÜÁRT fog értékesíteni. Majd a további újdonságokról így számolt be: — A vásár után kifejlesztettük az MM 301-es vakológépet, amely a vakolóanyag keverését is elvégzi. Sokan érdeklődnek iránta, mint ahogy keresett a parkettacsiszoló gépet kiegészítő szegélycsiszolónk is. Ebből háromszázat gyártunk 1983-ban. De továbbfejlesztik, korszerűsítik az állványcsaládot is. Elkészül a 6 méteres típus, autóalvázra szerelt, önjáró változata és az ugyancsak gépesített csuklógépes rendszerű személyemelő. Utóbbit úgy tervezik, hogy a kasban tartózkodó szerelő maga tudja majd irányítani annak mozgását. — Még egy új termékünkről szólhatok, amely különösen a kislakásépítők számára hasznos. Ez az úgynevezett ferde felvonó: különböző építési anyagoknak az emeletre vagy a tetőtérbe juttatására alkalmas. A termelési osztályvezető végül elmondta, hogy a gyorsított ütemű gyártmányfejlesztés számos műszaki problémát vet föl, ami nem lenne baj, ha idejében hozzájutnának a szükséges, jó minőségű alapanyagokhoz. Sajnos, ez többnyire nem így van, de, hogy jó hírrel fejezze be, elárulta: a gyár finomvakoló gépéből mintadarabot vásárolt egy svéd vállalat. Kalocsán arra számítanak: komoly üzlet lesz belőle. 8. B. KEVESEBB PORTA KELT EL Telekigény és -kínálat Kiskunfélegyházán Friss felmérés dokumentálja, hogy Kiskunfélegyházán és városkörnyéki községeiben, Gáté- ron, Kunszálláson, Pálmonosto- rán és Petőfiszálláson nincsenek különösebb gondok a telekellátás körül. Pontosabban: a magánerőből különböző formákban építkezni szándékozók mindenkor választhatnak megfelelő házhelyet. Igaz, a lakosság pénzügyi lehetőségei itt is beszűkültek kissé az utóbbi időben, és emiatt a vártnál valamivel kevesebb porta kelt el. Ám minden remény megvan arra, hogy — a megváltozott hitelfeltételek és a telekkínálat további bővülésének hatására — ismét növekszik az építési kedv. Dr. Albrecht Sándortól, a városi tanács csoportvezető főmérnökétől kaptunk részletesebb tájékoztatást a telekgazdálkodás jelenlegi helyzetéről. Az elmúlt két évben, mondotta, a telekkínálat meghaladta, és ma is meghaladja az igényeket. Kiskunfélegyházán tavaly 41, a városkörnyéki falvakban pedig összesen 40 használatbavételi engedélyt adtak ki új családi házakra. Korszerű csoportos formában húsz otthon épült fel, a Móra-város- részen. Ugyanakkor a bikahegyi területen még több mint 250 telek alakítható ld folyamatosan, családi házak építésére. Bankfaluban négylakásos kistársasházakhoz nyolc, láncházakhoz ugyancsak nyolc, hagyományos családi házas beépítésre pedig hat telket kínál jelenleg a tanács. Az utóbbi helyen további 85 házhelyet jelölnek ki, készítenek elő. E célra, valamint a bikahegyi városrész útjának a kiépítésére másfél millió forint áll a tanács rendelkezésére. Korszerű csoportos — félkész — családi házak építését tervezi a Kiskunfélegyházi Húsipari Vállalat is, saját dolgozói lakásigényének a kielégítésére. Harmincnégy telket kértek a városi tanácstól, melyeket meg is kapnak rövidesen az Alpári út mentén, a Tanyasor és a Ligeti út közötti területen. A felmérés szerint mintegy 250-en szeretnének telket vásárolni Kiskunfélegyházán 1985-ig. Közülük 90-en hagyományos családi házra vágynak, százhatva- nan pedig kistársas és telepszerű, többszintes épületbe, illetve korszerű csoportos családi házba kívánnak majd költözni. Ennél jóval nagyobb igényt is ki tudnak elégíteni. Ugyanez a helyzet a négy községben is, ahol 191 porta alakítható ki folyamatosan. Az újonnan beépülő területeken egyébként idejében elkészítik a (Folytatás a 2. oldalon.) A kereskedéshez áru kell meg vevő. És természetesen kereskedő, aki a boltot „összehozza”. Akár az eladásra szánt árufélékből van kevés, akár a vásárlóképes (pénzes) vevőkből, máris hamisan szól a verkli. Jó emlékezetű idősebbeknek elég említeni, hogy \'az új forint megjelenésekor 2 forint 60 fillér volt a sertéshús ára, de aligha emlékezhet- - nek arra, hogy a mészárszékben lett is volna disznóhús ... Üzleteinkben ma már nemcsak áru van, de kínálat is, a 'vevő válogathat, mire költse ’a pénzét. Változott a kereskedelem helyzete is, a „mindent a vásárlóért” — jelszó sem túlzás a törekvések jellemzésére. Az első szezonvégi kiárusítást még bizalmatlanul méregettük: csak nem a bóvlit akarják ránk sózni? Ma már nem is leértékelésnek nevezzük, hanem vásárnak, s bekalkuláljuk a család fölruházásá- 'nak költségvetésébe. Nem kétséges, jól jár a vevő is (olcsóbban vásárolhat), s a kereskedelem is (kiürülnek a raktárai). Két éve a diszkont értékesítés bevezetése után kérdeztük: mi ebben a jó nekünk? Nem kellett sok idő, hogy rájöjjünk, a zsebünk jár jól, ha 'elhisszük: olcsóbban az EXPO- ban! A minta utáni értékesítés terjedését az iparral szembeni (olykor előlegezett) bizalom segíti... A kereskedelmi tevékenységhez áttételesen kapcsolódnak a különböző rendezvények. Az Alföld Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat például évek óta gyermeknapot tart az áruház melletti tereken, Kecskeméten. Föltehetjük a kérdést, miként térül meg a játékos vetélkedők megszervezése, a dijak osztása a kollektívának? Egyáltalán van-e haszna az egész vasárnapi „talpalás- nak”, mert szinte mindany- nyian ott sürgölődnek a majálison? A kérdést megkockáztattam és meg is válaszolták: a gyermeknapi nagy játékkal „csak” annyit szeretnének elérni, hogy a legkisebbeket is megnyerjék. Érzelmi kapcsolatot alakítsanak ki a jövendőbeli vásárlókkal. És forintokkal aligha kifejezhető ennek hasznossága __ A reklámra sokáig rásüt-' hettük, a fogyasztói társadalom manipulációjának eszköze, a szocialista kereskedelemben nincs szükség rá. Pedig a szolid értelmes reklámokra igenis van! Tájékoztatni kell a vevőket, hisz ki segítene nekik az önkiszolgáló áruházak gondolasorain felpúpozott flakonok, dobozok, üvegek rengetegében tájékozódni? Vagy vegyük példának a termékkóstolókat. Az emberek többsége ösztönösen ragaszkodik a megszokotthoz. Az ételek •közül azokat szereti, amiket édesanyja főzött. A majonézes burgonyasalátát — névről — elvből utálja. De ha megkóstolja?! A tejtermékek megismertetése, megszerettetése is kereskedelmiegészségnevelési közös feladat. A hazai kereskedelem — s ezt nem kell restellni — sokat eltanul a külföldi ötletekből. Van, hogy nem sikerül a honosítás, mint például a házhoz szállítás megszervezésével. Am semmiféleképpen nem lehet lemondani a kezdeményezésekről. Hisz a kereskedelem amióta az emberiség létezik, szüntelenül változó formában kíséri a történetét. És mindig is meg kell őrizni valamit abból az örömből, amit a jó vásárlás (vagy a jó eladás) jelent.., Nagy Mária