Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-17 / 40. szám
« » PETŐFI NÉPE 9 1983. február 17. JANUÁR ELSEJÉTŐL ÉRVÉNYES Korszerűsítették a szakszövetkezeti tagok társadalombiztosítását Cj társadalombiztosítási jogszabályok léptek életbe 1983. január 1-től. Ennek során a mezőgazdaságot érintően bővült a családi pótlékra jogosultság a társadalombiztosítási járulékot fizető mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok részére, valamint a szolgálatiidő-szerzési lehetőség azoknál is, akik a társadalom munkájában sajátos egyéni tevékenységgel vesznek részt. Az általános nyugellátás feltételeihez történő közelítésre, az üzemi baleset meghatározására is sor került az új rendelkezésekben, A szakszövetkezeti tagok társadalombiztosításában, közős munkában résztvevők közül azokra, akik 100 (nők esetében), 150 (a férfiaknál) 10 órás munkanapot teljesítenek, továbbra**!* az eddigi szabályok érvényesek. Több lehetőség Az új rendelkezések lényegében az előző naptári évben 100, illetve 150 munkanap teljesítést el nem érő szakszövetkezeti tagok járulékfizetését szabályozzák. Havi 700 forint járulékot fizet az a tag, akinek a közös munkavégzésből és a mezőgazdasági kistermelői tevékenységből származó együttes jövedelme legalább az évi 36 ezer forintot, illetve a havi háromezer forintot eléri. Ennek ellenében jogosult: szolgálati idő szerzésére, lehetőség van arra is, hogy beszámítsák a növelt összegű szakszövetkezeti járulékot is, vagyis azokat az éveket, amikor a tag ezt fizette. Ebben az esetben a nyugdíj korhatára a nőknél 55, a férfiaknál 60 év. Az említett összegű járulék fizetése után családi pótlék is jár — két gyermek után 980 forint —, valamint baleseti táppénz is. Ez a figyelembe vehető havi 3 ezer forint jövedelem 65 százaléka. Másik változat; a szakszövetkezeti tag havi 300 forint növelt ösz- szegű — ez azelőtt 100 forint volt — szakszövetkezeti járulékot fizet. Ebben az esetben magasabb járadékot is ;kap. Itt is a nyugdíj- korhatár nőknél 55, férfiaknál 60 év. Vállalhatja viszont a 700 forint társadalombiztosítási járulék fizetését a szakszövetkezethez küldött írásbeli nyilatkozatában. Ezt a nyilatkozatot ez év december 31-ig kell benyújtani. Ebben az esetben a már előzőekben említett ellátás illeti meg, sőt olyan kedvezményt is kap —, egy teljes naptári év szolgálati idő után, hogy az eddigi növelt összegű járulékfizetést is beszámítják. Havi 200 forint járulékot is fizethet a tag, amennyiben sem munkavégzése, sem jövedelme nem éri el az előírtakat. Ebben az esetben viszont a nők csak 65, a férfiak pedig 70 évtől kapnak járadékot. Ezek a rendelkezések a megyében mintegy 10 ezer szakszövetkezeti tagot lérintenek. Valameny. nyiüknek nyilatkozniuk kell, hogy milyen formát választanak. Ha ezt elmulasztják, a járulékfizetés módját — a tag jövedelmét — a szakszövetkezet állapítja meg. A közeljövőben ezzel kapcsolatban közös MÉM- és TOT-közlemény jelenik majd meg. Mentesítések Nem köteles a szakszövetkezeti tag a társadalombiztosítási járulék fizetésére például abban a hónapban, amelyben a nő 8, a férfi 13 munkanapot teljesített a szövetkezetben. Továbbá, ha a hónap teljes tartama alatt baleseti táppénzben részesült, katonai szolgálatot teljesített, gyesen van, betegségi segélyben, kórházi ápolásban részesült, népi ülnök, tanulmányi szabadságon van. Kérelmére mentesíteni kell a szülési szabadság, a keresőképtelenség időtartamára, továbbá ha ipari szövetkezetben mint tag, vagy ha bedolgozóként biztosított, illetve más munkavégzéssel kapcsolatban társadalombiztosítási járulékot fizet. Ezek az — a szövetkezetben elbírált és engedélyezett — időszakok nem szakítják meg az egyes ellátások folyamatosságát. A szakszövetkezet a társadalombiztosítási igazgatóság vezetőjének javasolhatja a tag ideiglenes mentesítését, különös méltánylást érdemlő esetekben, de ez nem jelent nyugdíjjogszerző időt. Állandó ellenőrzést Megváltozott a járulékfizetés módja is. A tanács helyett havon, ta utólag a szakszövetkezet fizeti a társadalombiztosítási igazgatóságnak. A tag részére járó pénzbeli juttatásból levonja a járulékot, vagy a tag az érintett hónapot követően köteles befizetni az összeget. Ha ezt nem teszi, a közadók behajtására vonatkozó rendelkezések érvényesek. A napokban a szakszövetkezeti vezetők ismételten megtárgyalták az új jogszabályokat. A tanácskozáson hangsúlyozták, hogy fontos feladat figyelemmel kísérni a járulékfizetők helyzetében bekövetkezett változásokat, nyilvántartást vezetnek a tagság vagyoni helyzetéről. Kétségtelen, hogy a társadalombiztosítási ügyintézőkre több tennivaló hárul. Dr. Sasi István a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének osztályvezetője Jóban, rosszban együtt... Munkásokkal beszélgettem, lakatosokkal, olyan embérekkel,' akik évtizedek óta jóban, rosszban kitartottak az üzem, a gyár mellett. Olyan szakmunkásokkal, akik szavakkal kevésbé tudták megfogalmazni, mi köti őket a munkahelyükhöz, a nagy kollektívához, de tetteikkel igazi munkás módon bizonyították: ha kevesebb is a pénz, ha több, fáradtságosabb í munka, ha áldozatot kell hozni, rájuk mindig számíthatnak. Bővült az építőipari kisiparosok tevékenységi köre Az építésügyi és városfejlesztési miniszter az ipari miniszterrel és a KlOSZ-szal egyetértésben rendeletet adott ki, amely az építőipari kisipari tevékenységet szabályozza. A rendelkezések .kiterjednek a mestervizsga és az ipari igazolvány alapján gyakorolható kőműves, ács-állványozó, felvonószerelő, gázvezeték- és készülékszerelő, kőzpontiffités- és csőhálózatszerelő, épületvillamossági és szerelő kisipari, valamint a szakmunkásbizonyítvány és a kisipari működési engedély alapján folytatható építőipari javító-karbantartó tevékenységre. Az új rendelet leglényegesebb vonása, hogy bővíti a lakosság sajátház-épitkezéseihez nyújtható kisipari közreműködés lehetőségeit. Korábban a kőműves kisiparos egyemeletesnél, illetve 2 ezer légköbméteresnél nagyobb házat nem építhetett. Az új rendelet viszont lehetővé teszi, hogy négyszintes (földszint plusz háromemeletes), 4 ezer légköbméteres házat létesítsen a korábbival azonos feltételek mellett, tehát a jogszabályban meghatározott felelős műszaki vezető irányításával. A kőműves kisiparos hatáskörének szélesítése tehát lehetővé teszi, hogy ne csak egy. és kétszintes családi és ikerházak, hanem nagyobb társasházak építésére is vállalkozzon. Hasonlóképpen bővült az építőipari 'javító-karbantartó kőműves kisiparos tevékenységi köre azzal, hogy most már nemcsak bonthatja és javíthatja, hanem újonnan meg is építheti a 40 négyzetméternél kisebb alap- területű beton-, kő- és téglaépületeket. Ez az új lehetőség elsősorban a háztájival rendelkező lakosok gazdasági épüie. telnek létesítését könnyíti meg. Nagyobb lehetőséget nyitott a rendelet az építőipari javítókarbantartó, ács-állványozó kisiparosoknak is, akik most már vállalhatják a 60 négyzet- méternél kisebb alapterületű Taépületek építését. Az új rendelet január 1-től lépett hatályba. — Olyan ez az egész, mint a házasság — mondta elgondolkodva Kovács Ferenc, az ősz hajú, nagydarab 50 éves férfi, aki párt- csoportbizaltni, s a Kecskeméti Konzervgyár pártbizottságának tagja. Néha csörren a tányér, a kanál, de válásról szó sincs.. Huszonhat éve dolgozom a gyárban, s volt bizony olyan időszak, különösen 1965—75 között, amikor más kecskeméti vállalatnál jobban fizettek. Sokan a nagyobb órabérért itt hagyták a gyárat, engem is hívtak művezetőnek, de nem akaródzott elmenni innen ... Miért, miért? ... Nehéz ezt szavakba önteni... Mert mi köti az embert ide, ehhez a gyárhoz? Sorolom: a gépek, amelyek közül jó néhány nemcsak kezünk munkáját viseli magán, de egyes alkatrészek elkészítése a mi fejünkből pattant ki, a jó szakember- gárda, a sok barát, ismerős, meg az is, hogy á főnökök számítanak ránk... □ □ D — A fizetés? — Nem elhanyagolható, de higgyen nekem, még akkor sem elsődleges, ha esetleg otthon berzenkedik az asszony... Én itt. mindent ismerek, ha baj van, valamelyik gépsoron, a vákuum- rendszerben, a hunistereknél, tudom hová kell nyúlni, mit kell megjavítani. Engem is ismernek, tudják már mikor vagyok igazán -dühös, vagy jókedvű... Az sem mindegy, hogy a munkatársaknak, a többi melósnak mii a véleménye róíam. Ügy gondolom szeretnek, megbecsülnek ... nem szaporítom a szót, itt szeretek dolgozni, magaménak érzem ezt a gyárat.., □ □ □ Huszár Mihály tmk-csoportve- zető alacsony, fürge tekintetű férfi, aki két évtizede dolgozik itt, negyvenéves. „Bolondja” a szakmájának, eddig hallgatott, de láthatóan nem bírta tovább. — Kecskeméten egy kisiparosnál szabadultam, mint a szakma kiváló tanulója. Fiatal voltam, keresni akartam, felmentem Pestre. Nehezen illeszkedtem be, a szaktársak előtt bizonyítanom kellett. Sikerült, sőt egy olyan idős segéd mellett is megálltam a helyemet, akit mindenki tisztelt, de aki.nem tűrt el maga körül senkit.-,. Jól kerestem, de mégis visszavágytam Kecske9 Kovács Ferenc métre. Itt elismerték szaktudásomat, szívesen fogadtak, igaz a pénz kevesebb volt. Az ismerkedés könnyen ment, hiszen isko- latársakkál, barátokkal, rokonokkal dolgoztam együtt. Néhány év után hívtak máshova engem is ... Ha jól emlékszem, egy tsz-be mehettem volna 800 forinttal több fizetésért; de maradtam... — Megbánta? — Határozottan tudok rá felelni, nem! S arra is választ adhatok, -miért nem... Az ember a közösséget nem szívesen adja fel, ki tudtam élni szakmaszeretetemet, érdeklődésemet, mert itt mindent kell és lehet csinálni. Szerszámot, gépet javítani, pneumatikát, hidraulikát, mechanikát újjávarázsolni éppen úgy a mi dolgunk, mint a gyártóvonalak kialakítása, vagy éppen egy kulcs, vagy egy zár elkészítése. .. A kezünk mellett kellett a fejünket is használni. Szóltak, gyorsítani kellene a szalagot, de ez más áttételt, fogaskereket, egyéb szerkentyűket kívánt. Gondolkoztunk, dolgoztunk, s észre sem vettük, hogy régen vége a műszaknak... □ □ □ — Így igaz — szólt közbe Kovács Ferenc — legfeljebb haza szóltunk, hogy ne várjanak ... Emlékszel Miska, amikor egy hétig bent voltunk? ... — Kérdezhetné miért csinálom? — töprenkedett Huszár Mi• Huszár Mihály hály, aztán mintha csak önmagának mondaná, folytatta: — Azt is mondhatnám öntudatból, de ezt a szót nagyon lejáratták ... Én azt hiszem, magas fokú szakmaszeretet, munkásbüszkeség, s a bizalom, amely -körülvesz bennünket, az ami erre késztet. Az itt töltött húsz év alatt a gépesítés számokban alig kifejezhető módon fejlődött. Kézi meghajtású gépek voltak egykor, s ma elektronikus vezérlésű berendezéseken készülnek a konzervek ... S talán még valami, nem biztos, hogy egy forintért vagy többért érdemes munkahelyet változtatni, mert mi sem, de máshol sem szeretik a vándormadarakat... □ □ □ Munkások, munkásdinasztiák, amelyek úgy kötődnek a gyárhoz, mint csiga a házához, akik jóban, rosszban együtt élnek, lélegeznek, tesznek az üzemért, mert sajátjuknak érzik. A nagy, a régi iparvárosok jellemző munkáscsoportjai voltak ilyenek, amelyek nálunk is kezdenek megteremtődni, kialakulni. Bizonyság erre e két munkás is, hiszen Kovács Ferencnek a fia, Huszár Mátyásnak a bátyja is itt, ebben a gyárban lakatos ... Gémes Gábor IrányjelzőJ A Magyar Autóklub a közlekedésbiztonság javításáért A Magyar Autóklub a magánautósok és motorkerékpárosok érdekképviseleti szerve, segíti az autósok és motorosok társadalmi összefogását, szervezését és érdekképviseletét. Feladata á kulturált és -balesetmentes közlekedésre való nevelés, ezért -ennek érdekében szorosan együttműködik a közlekedésbiztonsági tanácsokkal. Szervezetünk érdek- képviseleti programjában is szerepel mindez. Gyakorlati szolgáltatásokkal is párosuló eszmei célkitűzéseink megvalósításához azonban a tagság segítő közreműködésére is szükség van. Minél többen tartoznak az Autóklub társadalmi közösségébe, annál eredményesebb lehet az érdekképviseleti program is. A Magyar Autóklub országos taglétszáma az elmúlt évben elérte a 300 ezret. Ebből a kecskeméti szervezet taglétszáma 12 500, amely megközelítőleg 30 százalékos szervezettséget jelent. Ez nagyságánál fogva olyan társadalmi bázis, amely a szolgáltatások jellegét, nagyságát is meghatározza. Szolgáltatásainkat a közlekedésbiztonságát jelentő feladatok határozzák meg, így elsősorban a műszaki, oktatási és az autósturizmus körébe tartozó feladatok. Műszaki szolgáltatásainkon belül a klubtagok személygépkocsijainak minden nemű diagnosztikai hibafeltárását és azok kijavítását, valamint a hatósági időszakos műszaki felülvizsgálatra történő előkészítését és vizsgáztatását végezzük. Diagnosztikai vizsgálatok keretében a kecskeméti műszaki állomáson végezzük a gépjármű- motorok műszeres beszabályozását, az üzemanyag-fogyasztás optimális beállítását, futóművek geometriai beállítását, kerekek kiegyensúlyozásált, fékek hatásosságának mérését és a lengés- csillapítók .vizsgálatát. Az it,t fe)-| tárt hibák kijavítását és a Zártt technológiában '1 lörfénov ítíös’za- kos műszaki felülvizsgálatot a KFM Autófelügyelet engedélye alapján klubtagjaink tulajdonában lévő személygépkocsik, pótkocsik és motorkerékpárok vonatkozásában egyaránt elvégezzük. Műszaki szolgáltatásaink elérhetősége céljából ■ Kiskunfélegyházán, Kiskunmajsán. Gátőrön, Nagykőrösön, Kunszálláson, Kiskőrösön, Solton Tasson és Inárcson működtetünk egy és két szerelővel úgynevezett mi- ni-segélyállomást, ahol a központi műszaki állomással együttműködve megközelítőleg azonos diagnosztikai és javítási munkák elvégzését vállaljuk. Továbbá helyszínre történő kivonulással (20—30 kilométeres körzetben) segítenek az úton maradt autósoknak, motorosoknak. Országúti segélyszolgálatunk az E—5-ös úton az év minden napján, az 52-es és 44-es úton pedig a nyári időszakban segít a bajba jutott autósoknak. Autómentő szolgálatunk éjjel-nappal igénybe vehető ‘országhatáron belüli és azon túli szállítási feladatokra egyaránt. Oktatási szolgáltatásunk a társadalmi elvárásoknak megfelelően a segédmotorvezetői, motorkerékpár- és személygépkocsi-vezetői alap- és továbbképzésből áll. Az év. minden hónapjában a megyében szervezzük tanfolyamainkat és képezzük a leendő járművezetőket. A kötelező képzési tematikán kívül általános ismereteket is adunk az Autóklub tevékenységéről és feladatairól. A közlekedésre való nevelés .ilyen formáival évente 1500—1800 személyt képezünk ki. A' személygépkocsi-vezetői képzésünket úgy alakítottuk ki, hogy lehetőséget adunk a tanuló részére az oktató gépkocsi .típusának kiválasztására. Az autósturizmus és klubtagjaink üdülésének, pihenésének zavartalanná tétele érdekében lehetőséget adunk az utazáshoz kapcsolódó biztosítások, hitellevelek, campingigazolványok és egyéb okmányok irodánkban történő kiváltásához. Kapcsolódunk az Autóklub önálló Utazási Irodája által szervezett programok lebonyolításához. . Lakókocsi kölcsönzéssel segítjük klubtagjaink szállásgondjainak megoldását. A szolgáltatások elérhetőségét nagyban segíti a szervezetünkhöz tartozó 29 önálló klubcsoport is. A tagság összefogása és szervezése érdekében együttműködési megállapodást kötöttünk az Állami Biztosítóval, takarékszövetkezetekkel. Skála-Coop-pal. TOT-tal. Az Autóklub kiadja a magánautósok részére a 10—15 és 25 éves „Balesetmentes közlekedésért” járó igazolványt, amelyet igénylőlap kitöltésével a klubirodánkban lehet kiváltani. Az erkölcsi elismerésen túl az embléma gépkocsiablakra történő felragasztásával valamennyi közlekedő számára ez egyben megfelelő figyelemfelhívás is. Nyúl József Ismét a vasúti átjárókról A közelmúltban országos tanácskozáson vitatták meg a közlekedés egyik legveszélyesebb pontját, a közút—vasút szintbeli kereszteződésének problémáját. E tanácskozás kapcsán a szakemberek emlékeztettek többek között a Kecskemét Korhánközi úti tömegszerencsétlenségre, amelynek bekövetkezésében az autóbuszvezető felelőtlensége játszotta a legnagyobb szerepet. Igaz, akkor ez a kereszteződés „biztosítatlan” volt, s ma már a megyében az ilyenek száma egyre csökken. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy a biztosított — fénysorompóval, félsorompóval, vagy teljes sorompóval — közút—vasút kereszteződések esetében is fellelhetők a súlyos, tragédiát előidéző szabálytalanságok. Nem egy járművezető borzon- gott meg attól a látványtól, amelyet felelőtlen autósok, motorosok, de olykor tehergépkocsi-vezetők, tömegközlekedési járművek vezetői követnek el fénysorompós vasúti átjáróknál. A fénysorompó piros jelzése ellenére áthajtanak y 'kereszteződésen, veszélynek téve ki saját, utasaik és a vasúti járművön közlekedők életét, testi épségét. Azt nem lehet kívánni, hogy a rendőrség a megyében levő 52 fénysorompóval biztosított közút—vasút kereszteződésébe egy-egy rendőrjárőrt állítson, a gépjárművezetőknek kell a szabályok betartásával megfontoltan, óvatosan közlekedniük. A biztosítatlan vasúti átjárók esetében is hiányzik a közlekedők fegyelme. Akár belátható, akár nem, a járművezetők úgy hajtanak át a kereszteződésen, mintha nem számíthatnának vasúti jármű érkezésére. Köztudott pedig, hogy a vonat féktávolsága sókkal nagyobb, mint a gépjárműveké, s ha a vasúti járművet vezető észlelés után azonnal gyorsféket alkalmaz, a vasúti szerelvény legfeljebb 50—100 méter távolságban áll csak meg. Egy közúti és egy vasúti jármű ütközése esetén csak tragédia lehet az eredmény. A sietség, a kapkodás, a szabályok felrúgása nem rövidíti meg a célhoz érkezés idejét, de köny- nyen a baleset forrásává válhat. 9 A Korhánközi átjáró Kecskeméten.
