Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-01 / 26. szám
* • PETŐFI NÉPE 9 1083. február 1. Holtai Imre látogatása Líbiában TRIPOLI Hollai Imre, az ENSZ-közgyű- lés 37. ülésszakának elnöke, magyar külügyminiszter-helyettes a líbiai kormány meghívására január 39. és február 1. között látogatást tett a Líbiai Arab Szocialista Népi Dzsamahirijában. A látogatás során fogadta őt (Moamer El-Kadhafi ezredes, a líbiai forradalom vezetője. Megbeszélést folytatott Abdelati El- Obedivel, a legfelsőbb népi bizottság külkapcsolatökkal foglalkozó irodájának titkárával egyes nemzetközi kérdésekről, valamint a magyar—líbiai kapcsolatokról. A találkozón jelen volt Gál Bálint, a Magyar Népköztársaság trlpoli nagykövete. események sorokban PÁRIZS Vasárnap véget ért az a háromnapos tanácskozás, amelyet a Franciaország—Szovjetunió Társaság rendezett Párizsban a francia-szovjet együttműködés kérdéseiről. A kollokviumon részt vett Jean-Pierre Chevenement ipari és kutatási államminiszter, Ariicet Le Pors, közigazgatásügyi rriiniszter, a szovjet küldöttséget pedig Vjacseszlav Jeljutyin felső- oktatási miniszter vezette. A tanácskozáson részletesen megvitatták a két ország közötti politikai, gazdasági és kulturális együttműködés kérdéseit TOKIÓ Á távol-keleti kőrútjának első állomásán, Tokióban tartózkodó George Shultz, amerikai külügyminiszter hétfőn tárgyalásokat folytatott Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnökkel, valamint Abe Sin taróval, a japán diplomácia vehetőjével. A megbeszélések középpontjában a nemzetközi helyzettel, s a kétőldalú kapcsolatokkal összefüggő kérdések álltak. Első helyen a szovjet—amerikai fegy. verzetkorlátozási tárgyalásokat tekintették át. Nakaszone hangoztatta, hogy kormánya a reagani „nullamegoldást” támogatja, már csak azért is, mert Tokió — úgymond — tart a szovjet közép-hatótávolságú rakéták esetleges ázsiai áttelepítésétől. AMERIKAI VÉDNÖKSÉG ALATT Tehetetlenség a tárgyalásokon BEJRÜT A fokozódó izraeli nyomás légkörében kezdődött meg hétfőn a Bejrút melletti Khaldétian az amerikai védnökség alatt folyó izraeli—libanoni tárgyalások 11. fordulója. Ariel Sáron izraeli hadügyminiszter a múlt héten nyíltan meg. fenyegette Amin Gemajel libanoni államfőt: kétli, hogy továbbra is az elnöki poszton maradhat, ha állandóan Szíriától, Szaúd- Arábiától és a PFSZ-től kapja az utasításokat. Sáron azzal toldotta meg a fenyegetést, hogy Izrael visszavonhatja csapatait a 45 kilométer mélységű dél-libanoni biztonsági övezetbe és sorsukra hagyhatja a keresztényeket, amennyiben Libanon továbbra is elveti az izraeli rendézési javaslatokat. Valid Dzsumblatt, a haladó szocialista párt elnöke két bejrúti lapnak nyilatkozva kifejtette, hogy nem lát különbséget az izraeli és az amerikai politikai között, az Egyesült Államokat terheli a felelősség az izraeli agresz- szióért és minden- következményéért. Dzsumblatt kétségbe vonta, hogy törvényes alapja volna a tárgyalásokon való / amerikai részvételnek. A szocialista politikus a falangista térhódítást támogató izraeli megszállókat tette felelőssé a falangista—szocialista fegyveres konfliktusért, amely hétfőn is folytatódott. Sedli Kilbi, az Arab Liga főtitkára a Monday Morning című bejrúti hetilapnak ádott interjújában arra figyelmeztetett, hogy Izrael új támadásokra készül a térség arab államai ellen. Az amerikai diplomácia lassúságát és tehetetlenségét bírálva Klibi jelezte, hogy az arabok kezdik elveszteni türelmüket és a Washington szavahihetőségébe vetett bizalmukat. NAPI KOMMENTÁR Üres táskával Még mielőtt vasárnap elindult volna George Bush álelnök nyugat-európai kőrútjára, kétféle amerikai álláspont körvonalazódott. Az egyik szerint Bush feladata egyértelműen a hidegháborús elképzelések támogatása, a „szovjet veszély“ érzetének ébrentartása, s — ami mindebből következik — az Egyesült Államok „kemény magatartása" — a nullaváltozat — rákényszeríté- se a NATO-partnerekre. A másik felfogás ezzel ellentétes. Abból indul ki, hogy az álelnök küldetése — mint a The Washington Post fogalmaz — „csaknem képtelen", hiszen még az NSZK-ban is csupán Kohl kancellár az, aki leginkább kitart a Reagan-féle nullaváltozat mellett, s Rómában, Londonban inkább hajlanak ésszerű kompromisszumra. Mi lehet az igazság? Az, hogy az álelnök alighanem üres táskával indult Nyugat-Európába. Sokak úgy vélik: semmiféle amerikai módosító indítványt nem hozott magával, s csak kevesen hajlanak arra a véleményre, hogy Bushnak van felhatalmazása esetleges egyéb javaslatok megvitatására. Első állomásán, Bonnban némely források tudni vélik, azt keresi tárgyalópartnereivel, hogy miként lehetne a Reagan elnök által meghirdetett, úgynevezett nullaváltozat helyett Genf ben más tervet letenni az asztalra, anélkül, hogy az USA súlyos presztízsveszteséget szenvedjen. Sajnos, a jelekből ítélve a stratégiai koncepcióban Washington makacsul védelmezi korábbi álláspontját. Nyugat-Euró pában pedig már hivatalos és nem hivatalos megfogalmazásban mind gyakrabban látnak napvilágot — a Szovjetunió számára elfogadhatatlan nullaváltozattól eltérő — megoldás-ötletek. A bonni, a párizsi, de a brüsszeli és a római közvélemény rugalmasságot követel az Egyesült Államoktól. Nyilvánvaló, hogy követelésüket Bush alelnöknek minden tárgyaláson megismétlik. S erre aligha válaszolhat azzal, hogy az USA megtette a maga módosító javaslatait. Ugyanis a Szovjetunió, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé ésszerű, az erőegyensúly megőrzésén alapuló javaslatain kívül más indítványról a világnak nincs tudomása. Bush álelnök üres bőröndje körútja végén elnehezülhet. Megtelhet szemrehányásokkal, bár kerülhet bele sok életrevaló javaslat is, jeléül annak, hogy Nyu- gat-Európában másként ítélik meg a világ dolgait, mint az óceánon túl. Különösen a sorsdöntő kérdésekben húzódhat mély szakadék a két kontinens között. Az álelnök misszióját ezért minősíti csaknem képtelennek a tekintélyes washingtoni újság. Qy. D. A szejm kétnapos ülése A lengyel külpolitika alapjait sem a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzet, sem a lengyelországi belső változások mélyreható folyamata nem ingatja meg. Annak fő pillérét, akárcsak az elmúlt 38 évben, továbbra is a Szovjetunióhoz fűződő barátság és együttműködés szövetségesi kapcsolata képezi. Ezt hangsúlyozta Stefan Ol- szowski külügyminiszter, aki a lengyel külpolitika időszerű kérdéseiről szóló kormánybeszámolót terjesztette elő a szejm hétfőn kezdődött kétnapos ülésén. Rámutatott, hogy Lengyelország nagy jelentőséget tulajdonít az európai szocialista országokkal fenntartott kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének, és annak, hogy szilárduljon a Varsói Szerződés országainak egy. sége, bővüljön a KGST keretében megvalósuló gazdasági integrációja. í Olszowski a továbbiakban kifejtette, hogy tavaly elsősorban a szocialista közösségen beiül sikerült megszilárdítani Lengyelország helyzetét, amelyet a válság korábban meggyengített. Hangoztatta: az Egyesült Államok és más NATO-tagországok lengyelellenes politikája eddig sem hozott eredményt, s a jövőben is kudarcra van ítélve a különféle szankciók, beavatkozási kísérletek irányvonala. Párbaj olasz módra ft Tüntető fémmunkások Róma belvárosában. Pártközi ellentétek Ez azonban a válságnak csak egyik tényezője. Legalább ilyen súllyal esik latba a pártok közti civódás elmérgesedése. Tulajdonképpen a kereszténydemokraták és a szocialisták ásták ki a csatabárdot — a kisebb, úgynevezett laikus pártok: a szociáldemokraták, a liberálisok és a republikánusok legfeljebb a párbajsegéd szerepét töltik be ebben az egyre zajosabb pengecsattogtatásban. A kereszténydemokraták főtitkára, de Mita előbb saját soraiban teremtett rendet, megzabolázta a torzsalkodó frakciókat. Célja, hogy pártját visszavezesse az egyeduralom biztonságos bástyái mögé. Craxi, a szocialisták vezére ezzel szemben magának és pártjá. nak szeretne a törvényhozásban kialakult számarányánál jelentősebb hatalmat. Arról próbálja meggyőzni a közvéleményt, hogy a jelenlegi csődhelyzetből csakis idő előtti választások jelentenek kiutat. Pertini államfő és a többi párt ellenzi ezt a megoldást. Előfordulhat azonban, hogy végül is nem kínálkozik más lehetőség, mint a törvényhozás feloszlatása és az urnák megnyitása. Craxi vádjai Mindenesetre a szocialisták heves támadásba lendültek a kereszténydemokratákkal és a kommunistákkal szemben. Előbbieket fékevesztett klikkrendszerrel, utóbbiakat kőkorszakbeli maximaliz- mussal vádolták. Sajnálatos, hogy a pártviták a szakszervezetekre is átterjedtek, veszélyeztetik a nehezen kikovácsolódott egységet. A jelekből ítélve, Itália csakugyan kormányozhatatlanná vált. Hibás következtetés lenne az ebből eredő felelősséget —, mint azt a kereszténydemokraták és a szocialisták teszik — az ellenzékben levő kommunistákra hárítani. Bár Rómában sokan úgy vélik: mindez már a voksvadászat jegyében, a választási előkampány keretében történik. Gyapay Dénes Fanfani kormányának sikerült elérnie, hogy az olasz társadalom szinte valamennyi rétegét magára haragította. A tehetősebbek az adóemelések miatt kárhoztatják a koalíciót, az ipari dolgozók pedig január derekán nagyszabású általános munkabeszüntetéssel fejezték ki elégedetlenségüket. Elsősorban a mozgóbérskála körül támadt heves vita a szakszervezetek és a munkaadók között. Ha ugyanis eltörölnék az inflációért némileg kárpótlást nyújtó automatikus bérkiegészítést, akkor a pénzromlás valamennyi káros következménye a dolgozókat sújtaná. Nem gyógyír Itáliát olyan társadalmi-gazdasági feszültségek emésztik, amelyekre a Spadolini-kormány bukása és az új kabinet megalakulása nem nyújtott — nem is nyújthatott — gyógyírt. Pedig a kereszténydemokraták egyik legtapasztaltabb politikusukat, Amintore Fanfanit küldték „szorítóba”. Szigorú takarékossági intézkedései olyan szférákat érintenek, amelyekre már évek óta ráfért volna a fejlesztés: az egészségügyet, az oktatást, a társadalombiztosítást, a déli országrész iparosítását. A tőkések szerint az olasz gazdaság hanyatlásának legfőbb oka a termékek túl magas önköltsége. Kétségtelen, hogy az erős szak- szervezeti mozgalom az utóbbi évtizedben sok jelentős vívmányt harcolt ki, amiről magától értetődően nem hajlandó lemondani. A munkáltatók szövetsége szerint a többi között ezért szorulnak ki az olasz áruk a világpiacról. Arról persze nem szívesen beszélnek, hogy jó néhány iparág elmaradt az európai versenyfutásban: új, korszerűbb technológia bevezetése helyett a vállalkozók profitja kifizetődőbb külföldi befektetésekben vagy éppen amerikai bankbetétekben kamatozik. ft Akcióban az olasz rohamrendőrök. Az iskolarendszerű technikusképzés előkészítése Elkészült az iskolarendszerű technikusképzés bevezetésének hároméves programja — tájékoztatták a Művelődési Minisztérium illetékesei az MTI munkatársát. ' Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete alapján a következő években újra iskolarendszerben képezik majd a középfokú műszaki munkaköröket betöltő technikusokat. A cél, hogy az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság, a szállítás és hírközlés különböző területein dolgozó technikusokat jól megalapozott általános műveltséggel, a napi és a jövőbeli igényeknek is megfelelő szaktudással, szervezési, vezetési, ideológiai-politikai ismeretekkel — egyes munkakörökben idegennyelvi ismerettel — bocsássa ki az iskola. Olyan középfokú szakembereket, akik képesek a termelési, üzemeltetési folyamatok előkészítésére és végrehajtására, a kutatási, fejlesztési részfeladatok önálló végzésére, alsó szintű vezetői, valamint magasabb szakmai igényű fizikai munkakörök ellátására. Tevékenységüknek szorosan kapcsolódnia kell a mérnökök, üzemmérnökök és a szakmunkások feladataihoz. E követelményekhez igazodva ezekben a hetekben alakítják ki az oktatási szakemberek a tantervi irányelveket, amelyeket a közeljövőben széles körű szakmai vitára bocsátanak. Az illetékes minisztériumok az oktatási szakemberekkel együttműködve elkészítik az úgynevezett szakosítási jegyzéket, vagyis meghatározzák, milyen szakterületekre képezzenek technikusokat. Dolgoznak már az egyes szakok ,főbb követelményeinek kialakításán is. Ennek alapján a Művelődési Minisztérium 1983 közepére tervezi a technikusi szakok óraterv-tervezetének elkészítését. Az általános és a szakmai nevelési terveket október végére dolgozzák ki, ezeket szintén szak* mai vitára bocsátják. Ugyanezen időszak feladata a technikusképzés indítására alkalmas iskolád kijelölése, valamint annak az 1984-ben induló, felnőttképzési forma létszámának meghatározása, amelynek során érettségizett szakmunkások technikussá lesznek. A jövő év elején véglegesítik ás kiadják a technikusképzés nevelési és oktatási terveit. 1984 őszéig elkészülnek azok a szakmai tankönyvek és tankönyvpótló jegyzetek, valamint a módszertani dokumentumok, amelyek a felnőtt technikusképzéshez szükségesek. Folyamatosan dolgoznak az 1985-től fokozatosan bevezetendő, nappali technikus- képzés tananyagain, dokumentumain is. A jövő év során készítik fel az iskolák vezetőit, pedagógusait, á vállalati szakemberek közül kikerülő óraadó tanárokat a nevelési és oktatási tervek alkalmazására. A technikusképzéssel ösz- szefüggően módosítják a szakközépiskolai rendtartást. Felmér rik az 1985-ben indítandó, nappali. technikusképzés létszámig?, nyeit. A technikusképzés 1985. évi feladatai közül kiemelkedik á nappali képzés megindítása; a képzésbe kapcsolódó iskolák vezetőinek, pedagógusainak, vállalati óraadóinak felkészítése; az eddigi szakközépiskolai-érettségi- képesítő vizsgaszabályzat módosítása, a technikusképesítés vizs'-* gaszabályzatának kidolgazása. (MTI) r KIELÉGÍTŐ KÍNÁLAT Áruforgalmi gyorsjelentés A Belkereskedelmi Minisztérium legutóbbi áruforgalmi gyors- jelentése szerint a lakosság 1982-ben több mint 41Ö milliárd forintot költött áruvásárlásra, pénzbevételeinek nagyobb hányadát, mint ■ 1981-bér), , kiskereskedelmi, t~. f orgajoip 1982-ben folyóarakon *7,8 százalékkal haladta meg az előző évit. összehasonlítható árakon a növekedés valamivel 1 százalék fölött volt. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalma a tervezett mértékben alakult, a ruházati kereskedelemben némi lemaradás volt tapasztalható, a ve- gyesiparcikk-kereskedelem valamelyest túlteljesítette a tervet. A szövetkezetek részesedése a teljes forgalomból az 1981. évi 36,4 százalékról 36,7 százalékra növekedett. Az elmúlt évben a kereskedelem összességében kiegyensúlyozott ellátást nyújtott a lakosságnak. Élelmiszerekből kifogástalan volt, a ruházati cikkekből pedig javult a kínálat. A vegyes iparcikkek közül a háztartási vegyitermékek — elsősorban a mosószerek — kínálatát kedvezőtlenül befolyásolta a nyári-őszi hónapokban az ipar anyagellátási gondja. A tartós fogyasztási cikkekből és vasárukból egy-két ismert cikktől eltekintve, mint például a hűtőgép, a bojler, a zár, a lakat, a vasalás, a szeg — egész évben megfelelő választék állt a vásárlók rendelkezésére. -.-Egyes kultyfClkkekből szintén - voltak átmeneti ellátási problémák; gyakran nem lehetett kapni gyermekbútort és alufóliát, de a kínálat összességében jó volt. A múlt év decemberében a kiskereskedelmi forgalom 40,6 milliárd forintot tett ki, folyóárakon lil,8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az összforgal- mon belül az élelmiszerek és élvezeti cikkek értékesítése 9,4, a ruházati cikkeké 8,3, a vegyes iparcikkeké 15,5 százalékkal növekedett. Az átlagosnál élénkebb keresletet decemberben a kiskereskedelem összességében is és részleteiben is megfelelő színvonalon elégítette ki. A forgalom egész decemberben igen élénk volt, s különösen kiemelkedett az ezüstvasárnap, amikor lényegesen több árut értékesítettek, mint egy éyvel korábban, valamelyest mérsékelt volt az aranyvasárnapi forgalom, de nem maradt el az 1981. évitől. (MTI) A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZA- ÉS VALUTAÁRFOLYAMAI ÉRVÉNYBEN: 1983. FEBRUAR 1-TÖL Devizanem Vételt KBeép Eledáel árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 8113,09 Ausztrál dollár 3883,89 Belga frank ' 83,10 pán korona 464,78 Finn márka 738,39 Francia frank 978,08 Hollandi forint 1487,04 Japán yen <1000) 168,89 Kanadai dollár 3322,82 Kuvaiti dinár . 13842,28 Norvég korona 998,01 NSZK márka 1629,08 Olasz lira (1000) 28,41 Osztrák schilling 232,01 Portugál escudo 41,99 Spanyol peseta 30,80 Svájci frank - 1981,62 svéd korona 839,78 Tr. és cl. rubel 2997,40 USA dollár 3983,04 6110,77 6125,89 0887,76 3891,67 83,27 83,35 465,23 465,70 736,89 736,63 575,66 576,24 1488,53 1490,02 166,82 166,98 3225,7$ 3228,98 13655,94 13669,60 559,43 559,98 1630,69 1632,32 28,44 28,47 232,30 232,53 42,03 42,07 30,91 30,94 1983,60 1985,58 536,32 536,86 2600,00 2602,60 3087,03 3991,02 Államközi megállapodások™ alapuló hivatalos Árfolyamok VÁLTOZATLANUL AZ 1982. SZEPTEMBER 21-1 KÖZLÉSNEK MEGFELELŐEN VANNAK ÉRVÉNY BEN. VALUTA. (BANKJEGY. ÉS CSEKK.) ÁRFOLYAMOK Érvényben s n»j. február i-tol Pénznem Vételi Eladáal árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 5036,18 6303,36 Ausztrál dollár 3771,15 4004,41 Belga frank * 80,77 451,27 85,77 Pán korona 479,19 Finn márka* 714,01 758,17 Francia franki 558,39 592,93 Görög drachma" 43,25 45,93 Hollandi forint 1443,87 1533,19 Japán yen (1000) 161,82 171,82 Jugoszláv dinár* 50,67 53,81 Kanadai dollár 3128,98 3322,52 Kuvaiti dinár 13246,26 14065,62 Norvég korona 542,65 576,21 NSZK márka 1581,7f 1679,61 Olasz lira (1000) 27,59* 29,29 osztrák schilling 225,33 239,27 portugál escudo 40,77 43.29 Spanyol peseta 29,98 31,84 Svájci frank 1924,09 2043,11 Svéd korona* 520,23 552,41 USA dollár 3867,42 4106,64 •Vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 100-as ••Vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 900-as
