Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-16 / 13. szám

1983. január 16. • PETŐFI NÉPE • 3 Akadémiai székfoglaló Pénteken kora délután a Ma- íyar Tudományos Akadémia nagytermében a hazai agrárku­tatók gyűltek össze. Dr. Balázs Sándor, az MTA levelező tagjá­nak, a Zöldségtermesztési Kuta- ó Intézet főigazgatójának szék­foglalóját hallgatták meg. A ku­tató, az ehető gombák termeszté- íének helyzetéről és lehetőségei- ■51 beszélt. Megyénk egyetlen tkadémikusával hazatérte után i kutatóintézetben beszélgettünk. — Gratulálunk az akadémiai agságához. Az ön esetében mi­yen munka, tevékenység előzte neg azt-, hogy a tudományos életben a legmagasabb címet vi­telheti? — Röviden nehéz - lenne erre válaszolni. Az előző tudományos okozatok: a doktori, kandidátu- i cím elérése még tervezhető, ízek feltételrendszere adott és a lolgozatok elbírálása, megvédése itán a pályázó, ha sikerrel te- ■ékenykedett, viselheti a címet, tz akadémiai szék megszerzése nár kiszámíthatatlanabb, las- úbb folyamat. A közgyűlés min­ien harmadik esztendőben a tu- lományos osztályok javaslata lapján néhány tagot választ, akinek kötelessége, hogy a soron övetkező közgyűlésig székfogla- 5 beszédét megtartsa. — Mit jelent önnek és a ZKl- •ek, hogy a főigazgatói székben gy akadémikus ül? — Elsősorban ez erkölcsi elis­merés. A gyakorlati munkában s elfoglaltságaimban alig jelent többet, hiszen az MTA agrártu­dományok osztályának és a ker­tészeti bizottságnak már eddig is tagja voltam. Mindenesetre a gombák vizsgálatát tovább foly­tatom. Az utóbbi időben sikerült végre elérni, hogy a gombák' tör­zse a termesztésben is a megfe­lelő helyre került/ Az élővilág­nak ezt a különleges kategóriá­ját a zöldségkutatók vizsgálják. Azért, mert termesztési techno­lógiája leginkább a hajtatott zöldségekhez teszi hasonlatossá. Magyarországon messze a lehe­tőségek alatt foglalkozunk ezzel a fehérjedús. könnyen emészthe­tő, a korszerű táplálkozás felté­teleit megteremtő gomba ter­mesztésével. Az NSZK-ban és Hollandiában a zöldségtermesztés bruttó értékének mintegy 15 szá­zalékát a gomba adja. Nálunk ez messze a 10 százalék alatt van. A hazai gombafogyasztás évente mintegy 40 dekagramm. — Ismerve a hazai zöldségter­mesztés helyzetét, sajnos elmond­hatjuk, válságban van. Egyes fa­jok kivételével szinte csak a ház­táji ikisebb kertekben láthatunk zöldségnövényt. A ' felvásárlók, a forgalmazók, de a feldolgozók sem állnak a helyzetük magas­latán. /Mit tehet ebben az eset­ben u kutató, illetve a kutatóin­tézet? — Az értékesítési és az érde­keltségi gondok következtében kialakult helyzetet nem szabad — nekünk kutatóknak — holt­időnek tekinteni! A hagyományo­kat a hazai kutatás eddigi ered­ményeit folytatva igyekszünk új, az eddiginél előnyösebb tulaj­■ donságú fajtákkal, hibridekkel, technológiákkal' a termesztés se­gítségére sietni. Már mi is készü­lünk a vállalatszerű gazdálkodás­ra, éppen ezért meg kell talál­nunk helyünket a hazai zöldség- termesztés vertikumában. Véle­ményem szerint, ha nehezebben is, a jelentősen csökkentett ál­lami támogatással folytatni tud­juk tevékenységünket. Hosszú távon azonban úgy tűnik, ki fogjuk tudni alakítani intézetünk megváltozott, a jelenlegi gazdasá­gi helyzethez jobban illő profil­ját. Cz. P. V GYEREKEK MÁR NEM FÁZNAK — ÉVENKÉNT 1ARMINC ÚJ CSALÁDI HÁZ — TIZENKÉT UTCÁBAN iZILÁRD BURKOLAT Falugyűlés Dusnokon Megyeszerte zajlanak a falugyűlések. Januárban több mint hatvan izségben kerül sor e hagyományos lakóközösségi fórumokra. Az el­ült napokban egyebek között Bátyán, Kiskőrösön, Bócsán, Kiskun, ilason, Dusnokon és Hartán találkozott, s beszélgetett a lakosság a tzség vezetőivel. Dusnokon mintegy kétszázan voltak kíváncsiak yuricza Imre tanácselnök és Ambrus Vince áfész-elnök beszámolójára. Mindkét előterjesztés a tavalyi unka eredményeivel és az idei ládátokkal foglalkozott. Az el- ingzottakból kitűnt, hogy 1982- n — a szűkös anyagi lehető- gek ellenére — sikerült előbb­lépni a községfejlesztésben. A irösmarty utcában betonutat lítettek több mint 270 ezer fo­lt költséggel, amelyhez a la- >sság 119 ezer forinttal járult >zzá. Az elmúlt öt évben egyéb- nt a falu tizenkét utcájában tesült szilárd burkolatú út, gyrészt társadalmi segítséggel. : megyei viszonylatban is sí­rnék számít. Folytatták, s az én is folytatják a járdaépítést, yancsak a lakosság társadalmi gítségével, A községi tanács új óvoda épí- iét határozta el. Az idén el­szül az intézmény terve, a ki- telezéséhez pedig 1984-ben kez_ nek majd hozzá. Ebben is szá­ntanak a lakosság segítségére, ^újítanak még három szolgá­ti lakást, de egyéb fejlesztésre ár nem futja a pénzből, mert fejlesztési alap nagy részét ez ben is az óvoda építésére tar- lékolják. A falu fejlődésére jellemző az is, hogy évenként átlagosan har­minc új családi ház épül, s ezzel néhány nagyközséget is „lekö­röznek” a dusnokiak. Az idén nyolcvanhárom házhelyet jelöltek ki, s több mint harminc máris gazdára talált. Általában javult a falu áru­ellátása* A Fájsz—Dusnok Kör­zeti ÁFÉSZ gondoskodik arról, hogy az alapvető élelmiszerekből ne szenvedjen hiányt a lakosság. Nehézségek azért adódnak e té­ren is. A húsellátást például min­den igyekezet ellenére sem tudták eddig megnyugtatóan megoldani. Ezen úgy próbálnak segíteni, hogy a húsboltot átadják szerződéses üzemeltetésre. Az utóbbi időben sikerült többet beszerezni a ko­rábban hiányzó iparcikkekből. Ja­vult a faiazóanyag-ellátás. bővült aninák választéka. Van elegendő tűzifa, bár olykor gondolt okoz az akadozó szállítás. Az áfész az idén új élelmiszerbolt építését tervezi Dusnokon. A falu lakóinak közügyek irán­ti érdeklődésére jellemző, hogy huszonketten szólaltak fel, mond­ták el véleményüket, észrevéte­leiket, panaszaikat a találkozón. Szóvá teltték például, hogy nincs játszóterük a gyerekeknek, nincs sportolási lehetőségük a fiatalok­nak. Épült ugyan egy játszópark, de azt letaposták, tönkretették. Hangoztatták: jobban kellene vi­gyázni a közösségi létesítmények, re. Nincs a falunak étterme, s nagyon hiányolják — különösen a fiatalok — a filmszínházat, a zenés presszót, a kultúrtermet. Tűrhetetlen, mondották, hogy az iskolások a kocsmában kóláz- nak. Kifogásolták a gázcseretelep szolgáltatását. A telepen hol van gáz, hol nincs, s ez az állapot sok embernek okoz bosszúságot. / Megannyi hasznos felszólalás hangzott el ezen a fórumon. S ami a legjellemzőbb: a dusno­kiak kinyilvánították, hogy nem csak kérnek; adni is akarnak. Többen elmondták: szívesen tá­mogatják anyagiakkal és társa­dalmi munkával is az óvodaépí­tést. csakhogy a létesítmény mi­előbb elkészüljön. Felajánlották a segítségüket más fontos mun­kákhoz is, hogy ütemesebben fej­lődjék lakóhelyük. Tisztában van­nak ugyanis azzal, hogy a tanács­nak az évi 300 ezer forint fej­lesztési alapja beosztva és rang­sorolva is csak akkor elegendő, ha azt a lakosság a sajátjából is megtoldja. A maga és a közösség érdekében. R. M. VIOST JELENT MEG építőipari statisztikai évkönyv, 1981 Az évkönyv tartalmát tekintve korábban nagyobb időközön­ént megjelent építőipari adat­árak folytatásának tekinthető, Lblázatai azonban szakágazati és krcarészlelezést is tartalmaznak. Összefoglaló fejezete módot yújt a visszatekintésre, 1981. vre vonatkozó részletes táblá­ztai pedig az építőipar tevé- enységének, szerkezetének átte- intéséhez biztosítanak adatbá- tst. Helyet kaptak a kötetben a krmelési, munkaügyi, gépesítési, ppkihasználási,. pénzügyi, anyag­A kiadvány részletes bontás­án ismerteti Magyarország né­pségének, valamint részletes p mesterséges népmozgalmának patait. Sokrétűen dolgozza fel a szüle­ssek, vetélések, házasságköté- pk, válások, halálozások, hálál­tok és a csecsemőhalandóság, alamint a belföldi vándorlások trületi és összesített adatait. felhasználási stb. adatok, vala­mint az építőipari árak alakulá­sára és a befejezett építmények­re vonatkozó mutatók is. A kivi­telező vállalatok és szövetkezetek eredményein túl számot ad a ter­vezőintézetek, a „házilagos” és a magánépítőipar tevékenységéről is. Az évkönyv részletes és teljes körű adatai hasznos segítséget nyújtanak az építőipar vezetői és szakemberei számára, egyúttal elősegítik a Közvélemény széles körű tájékoztatását. Táblázatai a hazai mutatószámo­kon kívül nemzetközi adatokat is tartalmaznak a népesség szá­máról, az élveszületések, halálo­zások és a természetes szaporo­dás arányairól. A kötet hasznos adalékokkal szolgál a népesedés napjainkban különös aktualitással bíró kérdé­sét mélyebben tanulmányozni kí­vánók számára. Beruházási statisztikai évkönyv, 1981 A kiadvány mélyebb közgazda- sági elemzésekhez is alapot nyújt­va ismerteti a népgazdaság fon­tosabb összefüggéseit a beruházá­sok, a nemzeti jövedelem, a fel­halmozás, az állóeszköz-állomány alakulásában. összefoglaló fejezete folyóáron és volumenben tekinti át a be­ruházások szektor, ágazat, anya­gi-műszaki összetétel szerinti megoszlását, lehetőséget nyújtva a részletes adatok hosszabb idő­szakot felölelő visszatekintő ösz- szehasonlítására. A továbbiakban szakágazati mélységben foglalkozik a szocia­lista szervezetek 1981. évi beru­házási és fenntartási tevékenysé­gének részletes eredményeivel, megyei bontást ad a pénzügyi és üzembe helyezési adatokról. Ter­mészetes mértékegységben is tar­talmazza üzembe helyezett, illet­ve használatba vett, valamint a befejezetlen és megvalósulás alatt álló beruházások jellemzőit. Az évkönyvet nemzetközi mu­tatószámok teszik teljessé. demográfiai évköny, 1981 A tó élete 9 „Indulás!” Két Velencei-tavi halász a vadkerti nádasok felé tart. • Hálódobás. Méhest Éva képriportja. 9 Nem könnyű a duzzadt kötelet feltekerni::: 9 .... még nehezebb a hálót húzni. 9 „Hej halászok, halászok, Mit fogott a hálótok?...” Most egészséges, eleven a hal­állomány. A pontyok jól telelnek a víz alatti tanyáikban. 9 Mekkora ez a ponty? Nézzük csak! Megüti a 20 centimétert. 9 Ez a jeles hal, akárcsak a töb­bi, szemrevételezés után visszake­rül a vízbe. Aki a kopoltyújába akasztott kis, fekete tárcsáról a nyáron megismeri, elmondhatja: él a ponty, mint a hal a vízben.

Next

/
Thumbnails
Contents