Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-16 / 13. szám

8 • PETŐFI NÉPE • 1983. január 16. Gazdaságpolitikai céljaink megvalósításáért Segít a népfrontmozgalom is HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ:. Kormányellenes miinkásmegmozdulások Olaszországban. — Argentína provokációnak minősíti Thatcher brit miniszterelnök látogatását a Falkland-szigeteken. — Lawrence Eagleburger ame­rikai külügyminiszter-helyettes tárgyalásai Bukarestben. KEDD: Jurij Andropov fogadta Vogelt, az SPD kancellárjelöltjét. — Nakaszone japán miniszterelnök látogatása Dél-Koreában. — Csao Ce-jang kinai kormányfő Tanzániába érkezett. SZERDA: Andropov. Gromiko és Ponomarjov tárgyalt a Palesztin Felszabadítási Szervezet küldöttségével, élén Jasszer Arafattal. — Lemondott az amerikai egészségügyi miniszter, továbbá Rostow, a fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatal igazgatója. — Bonni kormánynyilatkozat az amerikai „nulla-megoldás” támogatására. CSÜTÖRTÖK: A Varsói Szerződés tagországainak honvédelmi mi­niszterei ülést tartottak Prágában. — Izrael és Libanon képvise­lői amerikai nyomásra elfogadták kétoldalú tárgyalásuk kompro­misszumos napirendjét. — Mitterrand francia köztársasági elnök Togóba érkezett, újabb afrikai kőrútjának első állomására. PÉNTEK: Pérez De Cuellar, az ENSZ főtitkára Ronald Reagan ame­rikai elnöknél járt. — A japán kormányfő cáfolta az USA, Dél- Korea és Japán hármas katonai szövetségének létrejöttét. — Len­gyelországban megkezdődtek a vajdasági pártértekezletek. SZOMBAT; ’ Bagdadban. Irak fővárosában tárgyal Jasszer Arafat. — Üjabb kétértelmű bonni nyilatkozatok az eurorakéták telepítésé­ről. — Mitterrand Beninbe látogatott. — Amerikai javaslat min­den külföldi katonai erő kivonásáról Libanonból, Szíria az im­perialista tervek veszélyes voltára figyelmeztet. — Reagan rend­kívüli sajtóértekezleten ismét készségét jelenti ki „minden ko- ' moly fegyverzetkorlátozási javaslat” megvitatására. A hét három kérdése: • Moszkvában tárgyalt a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt kan­cellárjelöltje. Képünkön: Hans-Jochen Vogel találkozott Jurij And- ropovval, az SZKP KB főtitkárával is. (Fotó — TASZSZ — MTI — KS) W Folytatódtak a libanoni—izraeli—amerikai tárgyalások. Képünkön: Antoine Fattal, a libanoni delegáció vezetője (balra) az egyik khaldei megbeszélésen. Mi van Jasszer Arafat útjainak, tárgyalásainak hátterében? A Palesztinái Felszabadítási Szervezet diplomáciája ezekben a hetekben rendkívüli aktivitást mu­tat. Tíz napja még' Damaszkusz- ban volt, aztán a jordán főváros­ban tárgyalt, onnan mént Moszk­vába Jasszer Arafat, utána pedig Bagdadba utazott. A szovjet fővá­rosban a PFSZ delegációját And­ropov,. Gromiko és PonpmarjoV biztosította a Szovjetunió támo­gatásáról. A palesztin küldöttség­ben Arafat mellett ott volt Kha- led El-Fahum, a Palesztin Nem­zeti Tanács elnöke és Faruk Kad- dumi, akit a palesztin mozgalom „külügyminiszterének" szoktak nevezni. Arafat tájékoztatást adqjtt Moszkvában a PFSZ céljairól. Megemlítette, hogy a palesztin mozgalom síkraszáll a létrehozan­dó független palesztin állam .és Jordánia majdani önkéntes kon­föderációja mellett. Mint a meg­beszélésekről kiadott közös köz­vélemény megjegyzi: „a>-szovjet fél megértéssel viszonyult a PFSZ vezetőségének állásfoglalásához ... i Az izraeli kormány szélsősége­seinek! például Saronnak a tele- , püléspolitikája előrevetíti azt a veszélyt, hogy bekebelezik Cisz- jordániát, ami pedig a leendő pa­lesztin állam területéhez kell. hogy tartozzék. Az úgynevezett Reagan-tervnek is ellentmond az ilyen izraeli törekvés. Az ameri­kai elnök' által tavaly előterjesz­tett elképzelés a palesztinoknak autonómiát helyez kilátásba az 1967-ben Izrael által megszállt te­rületeken, de úgy, hogy azok Jor­dániához’ kapcsolódjanak. Nincs kizárva,, hogy az USA csak Husz- szein királyt vállalja partnernak, és ha egyszer Izrael kiürítene bi­zonyos területeket, azokat Jordá­niának adatná vissza. Arafat helyzete nem könnyű; ha diplomáciailag száll is kell ér­tenie Husszeinnal, az nagy poli­tikai kockázattal jár számára a rríozgalmon belül, s februárban Algírban a palesztin „parlament”, a nemzeti tanács minden bizony­nyal vitájának középpontjába ál­lítja a Jordániával szembeni ma­gatartás kérdését. De az is bonyo-, lítja a helyzetét, hogy a szomszé­dos arab országok, amelyektől a PFSZ támogatást kér, egymással rossz viszonyban vannak. Szíria és Jordánia szembenállása az egyik oldalon, Szíria és Irak majdnem ellenséges viszonya a másik oldalon! Mit hozott a héten a kelet—nyugati diplomáciai kötélhúzás? 1983 eddig eltelt napjai, az elmúlt hét eseményei is igazolták az előrejelzést: ez az esztendő rendkívüli izgalmakat hoz a nem­zetközi küzdőtéren. A diplomáciai tevékenység két pólusa Moszkva és Washington, de közbülső fon­tos színhellyé emelkedik- Bonn, az NSZK fővárosa is, ahol a jövő hét elején Gromiko szovjet kül­ügyminiszter hivatalos tárgya­lásokat folytat a nyugatnémet kormány tagjaival. Jelentős sze­repet vállalt Vogel, az SPD új kancellárjelöltje, aki korábbi Wa­shingtoni útja után Moszkvába ment, majd onnan Párizsba sie­tett. A nyugatnémet szociálde­mokrata politikusnak módjában volt egy hét leforgása alaitt szá­mos értesülést és' benyomást gyűj­teni a fegyverzetkorlátozási tár­gyalások lehetőségeiről, a szem­ben álló (de tárgyaló) felek szán­dékairól, elképzeléseiről. A nyu­gati sajtó például szenzációs tá. lalásban közölte a Vogel-környe- zetből kiszivárogtatott informá­ciót. amely szerint a Szovjetunió ismét továbbmegy egy lépéssel javaslataiban, s hajlandó szét- szereini, nem pedig egyszerűen csak eltávolítani Európából bizo­nyos számú rakétáját. Ugyanak­kor — mintegy az ellenzéki kan­cellárjelölt .tárgyalási eredmá- nyeit megkérdőjelezve — a bon­ni kormány olyan nyilatkozatot adott ki, amely a nyugatnémet hivatalos álláspont megmere­vedését akárta kifejezni... Washingtonban is történt egy s más, ami — persze; a tárgyalási taktika és praktika szem,pontjá­ból érthetően — megint kemé- nyedésre vall. Reagan elnök me­nesztette Rostow-t, a fegyverzet- rzési és leszerelési hivatal :i tóját, helyébe egy olyan (öt állítana, aki még szov. i sebb nézeteiről ismert, ősik jelzés: Javier Pérez uellar, az ENSZ főtitkára egy nyilatkozatában az ENSZ New York-i székiházát javasolta egy esetleges szovjet—amerikai csúcstalálkozó színhelyéül. De amikor az ENSZ-főtitkár meg­jelent Reagan elnöknél, az nyíltan éi, ősére adta, hogy még nincs szó bármilyen csúcs- találkozóról ..'. Viszont nyotruban utána rendkívüli sajtóértekezle­ten jelentette ki, hogy Kész „meg­vitatni minden komoly fegyver­zetkorlátozási javaslatot” a Szov­jetunióval. Ugyanakkor a Fehér Ház szóvivői sietnek hangsúlyoz­ni, hogy Reagan „bátorítónak” tartja a genfi szovjet—amerikai tárgyalások helyzetét, s hogy az elnök szerint ott már „lerakták az előrehaladás komoly alap­jait” ... Hogyan alakul Franciaország Afrika-politikája? Mitterrand francia köztársasá­gi elnök ismét afrikai körútra indult. Immár harmadszor meg­választása, azaz 1981 májusa óta. Látogatása Togóban, Beninben. Gabonban azt mutatja, hogy több-kevesebb változtatással foly­tatja elődeinek politikáját. Tudnivaló, hogy De Gaulle tá­bornok a 60-as évek elején úgy hajtotta végre a francia gyar­matbirodalom felszámolását, hogy biztosítsa a francia mono­poltőke újgyarmatosító tevékeny­ségét. A francia bányatársasá­gok, iparvállalatok, nyersanyag­felvásárló cégek minden újonnan függetlenné Vált országban meg­maradtak, sőt, bővítették üzleti körüket, növelték profitjukat. A francia tőkések annak a „kollek­tív újgyarmatositásnák” az elő­nyeit is élvezték, amelyre a Kö­zös Piac adott lehetőséget. Az Európai Gazdasági Közösséghez társultak az afrikai országok, mindenekelőtt azok, amelyek ko­rábban a francia gyarmatbiroda­lomhoz tartoztak. Az úgynevezett európai fejlesztési alapból a volt francia gyarmatok több mint két­szer annyit kaptak, amennyit a francia államkincstár oda befize­tett. S a versenytárgyalások út­ján odaítélt afrikai megrendelé­Tollhegyen Nem könnyű meghatározni és elemezni világunk egyik je­lentős és érdekes nemzetközi jelenségét, az el nem kötele­zett országok, vagyis a tömbön kívüliek mozgalmát. Ennek ne­héz voltára példát szolgáltat­hat az a külügyminiszteri ér­tekezlet, amelyet Managuában, Nicaragua fővárosában rendez­tek az el nem kötelezettek. (A márciusra Űj-Delhibe tervezett csúcsszinten megrendezendő tanácskozás előkészítésére is, de főként a latin-amerikai problémák azonnali megvita­tására.) Amennyire pozitívum, hogy az el nem kötelezett országok képviselői elmentek Nicaragua fővárosába, az USA nyomásá_ nak olyannyira kitett közép­amerikai országnak ezzel egy­fajta diplomáciai támogatást is nyújtva, annyira negatívnak mutatkozott számos < tömbön kívüli delegáció megtartása magán az értekezleten. Az im­perialisták megbélyegzését cél­zó határozattervezet ellen sor- ra-rendre felszólaltak az úgy­seknek hozzávetőleg a fele fran­cia cégeknek jutott... Természetesen most már , szá­mos államosított francia nagy- vállalat érdekeltségéről van szó — de az érdek továbbra is ér­dek. Itt és ott Franciaország hi­vatalos állami támogatást is nyújt egy-egy szegényebb or­szágnak, volt gyarmatának, de másutt, ahol a’föld mélye kin­cseket rejt — az uránérctől az olajig —, ott kifizetődőbb "Párizs számára a korábbi kolóniával való kapcsolat ápolása. Ez áll Gabonra. Nem vélet­len, hogy 1960 óta van Gabonnal Franciaországnak olyan megálla­podása, amely a helyi hatóságok kérésére lehetővé teszi a francia hadsereg beavatkozását is. Togo pedig éppen 20 évvel ezelőtt kö­tött ilyen megállapodást. (Mit­terrand elnök egy évforduló nap­ján érkezett Loméba: 1963. ja­nuár 13-án gyilkolták meg pucs- csisták Sylvanus Olimpio köztár­sasági elnököt.) Lomé városának neve egyéb­ként bevonult a Közös Piac tör­ténelmébe: 1975-ben ott írták alá az Európai Gazdasági Közösség és a fejlődő országok kereskedel­mi és segélyegyezményét. 1979- ben a második loméi egyezményt már 63 fejlődő ország írta alá! Egyik-másik közös piaci főváros­ban néha szót emelnek az ellen, hogy a francia ipar érdemtele­nül nagy hasznot húz a loméi egyezmény alapján kötött fej­lesztési megállapodásokból. Mitterrand újra v csak ■ azt igyekszik elérni, hogy még szo­rosabb szálakkal kötődjenek az egykori gyarmatok az egykori anyaországhoz. Pálfy József nevezett „mérsékelt” országok küldöttei. Így például Egyip­tom, Zaire, Nigéria, Szenegál és Szingapúr képviselője több­ször is követelte a szövegben az USA-ra vonatkozó részek enyhébb megfogalmazását. A zaire-i küldöttség azzal érvelt, hogy az el nem kötelezett moz­galom nem vállalkozhat a „bí­róság" szerepére. Mit kellett volna enyhíteni? A határozattervezet megálla­pította például, hogy Hondu­ras területéről indítanak ak­ciókat a volt somozista gár­disták Nicaragua népe és kor­mánya ellen, s hogy ezeket a katonai csoportokat „a je­lenlegi észak-amerikai kor­mányzat ösztönzi, pénzeli és irányítja... Amikor az ilyen vélemény­nyel azon az alapon szállt vi­tába egyik-másik el nem köte_ lezett ország minisztere, hogy nem akar „bíró" lenni, akkor tulajdonképp más szerepet vál­lalt. Nem is a „védőügyvédét”, inkább a „tettestársét”. Meg­mutatva, hogy el nem kötele­zettsége ellenér'e igenis elköte­lezett az imperializmus mel­lett. (p). Az idén még szigorúbbá vál­nak építőmunkánk külső és belső feltételei. Hogyan vesz részt gaz_ daságpolitikai céljaink .megvaló­sításában a népfrontmozgalom ? Milyen kezdeményezésekkel kí­vánja előmozdítani az erőtelje­sebb lépésváltást? S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára e kér­désekről nyilatkozott Seregi Lászlónak, az MTI munkatársá­nak. — A fejlődés új szakaszában megnövekedett a társadalmi yi- ták, eszmecserék fontossága. Most, ebben a különösen nehéz gazda­sági helyzetben, még inkább szük­ség van arra, hogy az állampol­gárok ne csak a végrehajtásban, hanem a döntések előkészítésé­ben is részt vegyenek. Ez gya­korlatilag a demokrácia és a de­centralizálás szélesítését jelenti, egyszersmind növeli a helyi, il­letve országos gondokkal foglal­kozó fórumok szerepét. A moz­galom másik kiemelt feladata, hogy a társadalmi közreműködést a tennivalók megvalósítására szervezze. Természetesen itt a termelőmunka mellett, a szabad időben végzett, önként vállalt kö­zösségi tevékenység szervezésére gondolok. — Eredményesen dolgozni csak akkor tudunk, ha központi nép­frontszerveink ezután is részt vesznek — kezdeményezőként, és vitapartnerként — a politika for­málásában, végrehajtásában. Or­szágos tanácsunk a közeljövőben ismét napirendjére tűzi például a terület- és településhálózat fej­lesztési koncepcióját. Testületeink e témával behatóan foglalkoztak, több alkalommal nyílt vitát is rendeztek. E fórumok tapaszta­latait ás felhasználva, azt a ja­vaslatot terjesztették elő, hogy az országos tanács az illetékes kor­mányzati szervnél kiegyenlítet­tebb, arányosabb településpoliti­kát szorgalmazzon. — Szeretnénk közreműködni a tervezési és pénzügyi reform ki­dolgozásában' is. Arra törekszünk, hogy már 1985-re, a VII. ötéves tervidőszak kezdete előtt, elhatá­rolódjanak egymástól az orszá­gos, a megyei és a helyi felada­tok. Növelni kel* a helyi szervek jogkörét, felelősségét, s így csök­kenthető ■ lesz a központi i szervek túlterheltsége, mentesülnek olyap feladatok alól, amelyek megoldá­sához esetleg nem rendelkeznek elegendő, éppen helyi ismerettel. Ezeket az elveket annak idején az MSZMP és a Hazafias Népfront kongresszusa is megerősítette. A kedvezőtlen gazdasági helyzet nem gátolja, ellenkezőleg sürgeti az elvek következetes átültetését a gyakorlatba. Ugyanez vonatko. zik a gazdaságirányítás és a gaz­dasági szervezet reformjának to­vábbfejlesztésére is. Gazdaságpo­litikai munkabizottságaink e té­makörben is számos fórumot szer veztek, annak ellenére, hogy él­nek olyán nézetek ás: ilyen spe­ciális ismereteket kívánó kérdé­sekhez a laikusok aligha tudnak érdemmel hozzászólni. Nem oszt­juk ezt a nézetet, s egyetlen olyan törekvést sem, amely az állam­polgárok szerepének csökkenté­sét, háttérbe szorítását szorgal­mazza. — A közeljövő fontos kérdésé­nek tartjuk, vajon sikerül-e op­timálisabbá tenni ipari szerveze rendszerünket, növelni tudjuk-e kis- és középüzemek számát. Ni gyobb figyelmet fordítunk a nag; üzemek integrációst feladata irj Meglehetősen elmaradott és se esetben anakronisztikusnak bizj nyúl a bel- és külkereskedele szervezeti rendszere. A nagytó reskedelem és a specializált kit kereskedelmi vállalatok munká az idők során ügyintézésjellegi vé vált. Mind kevésbé képes« közvetíteni a fogyasztó és a td melő között. Mcfcopolhelyzetü kényelmességre szoktatta őket, ez csak nekik hozott haszne Legalábbis eddig. A kormány ml számos lépést tett a korszerűs tésért, de mi továbbiakra biztaj juk. Továbblépésünk alfája ómegája, hogy szocialista elos tási elveinknek megfelelően , n véljük a teljesítmény, még' ii kább az eredményesség szerin érdekeltséget. — A népfront részt vett, s- ka resist venni politikai programé állami intézkedések kidolgozás ban. Tervezzük, hogy a kormát vezetésével megbeszéljük, mikp pen lehetne kapcsolatunkat renj szeresebbé és intézményesen: tenni. Szorgalmazni fogjuk azt hogy a munkabizottságaink y tái DŐvebb teret kapjanak a n tóban, mert a közvéleményt ner csak a döntésről, hanem az oda vezető útról, a felvázolt egyj alternatívákról, az egymásnak ö köző, ellentmondó álláspontokig is tájékoztatni kell. — Szólni kell arról is. hogy] működünk közre a feladatok vá rehajtásában, munkánk alapelvi tovább erősíteni a nemzeti eg! séget, a társadalmi egyetértél A politikai eszközök elsőbbséj nyilvánvaló, ám az egység, i egyetértés fenntartásában, me ‘szilárdításában meghatározó a | fületeken végzett • aprómunka 1 Az aprómunka elnevezés valói! ban jelentős feladatokat takar. — A települések fejlesztésem is nélkülözhetetlen a társadalój az állampolgárok részvétele. Sj talmas erőforrásról van sí amely koránt sincs teljesen kia! názva. Előre azonban csak kor léphetünk, ha a szervezi akciók a lakosság közvetlen' fá dekeit szolgálják. Éppen érni* becsülendő az a buzgalomtyrl arrjellyel a lakosok Vr.agászkocjÁ egy-egy városképi alakzathoz.,; távoli műhelyekben végzett te vezés — legyen bármilyen száj szerű is —, a hivatalok racipr lis intézkedése mit sem ér, sértik ezeket a nemes, tiszteién érzelmeket. — Továbbra is fontosnak táji juk. hogy részt vegyünk a ríni sodnyersanyagok begyűjtését)! Nemcsak településtisztasági oka bői — bár ez a szempont sem j hanyagolható —, hanem azé; mert az így kapott összeggel^ helyi tanács önállóan rendelkez és arra a társadalompolitikai fi adatra fordíthatja, amelyre megoldását a legsürgősebbig! ítéli. Megítélésünk szerint ezíl kezdeményezés is hozzájárul a jj mokrácia fejlesztéséhez, váll céljaink megvalósításának e mozdításához. Mindennapos gjl korlatunkban így kapcsolót össze az „aprómunka” polifi]: alapelveinkkel — mondotta, Hegedűs László. m A Falkland-szigetekre látogatott a brit miniszterelnök. Képünkön: Margaret Thatchert (jobbra) a sziget vezetői üdvözlik Port Stanley repülőterén. Érdemes a duna földvári Skála Áruházban vásárolni ! NYEREMÉNNYEL EGYBEKÖTÖTT AKCIÓNK INDUL 1983. január 18., február 1. közölt 30 száza lék engedménnyel férfi, női kabátszövetek, női, gyermek kötöttsapkák, sálak, műszőrme férfi-, női sapkák. Akcióink alatt az akciós osztályokon 500 Ft feletti vásárlás^ nál nyereményjegyet adunk. Nyereményjegyek húzása április 5-én, áruházunkban. Főbb nyeremények: 1 db fehérneműs szekrény 6460 Ft 1 db Akord rádió 5400 Ft 1 db csillár 2200 Ft 1 db kristály tál 2192 Ft 1 db pézsmasapka 2800 Ft 1 db gyermekkerékpár 1590 Ft ÁFÉSZ, DUNAFÖLDVÁR 126

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents