Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-16 / 13. szám
\Z MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA CXXVIII. évi. 13. szám Ara: 1,40 Ft 1983. január 16. vasárnap VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NYILATKOZAT A LEMP HELYZETÉRŐL Pozitív tendenciák A Lengyel Egyesült Munkáspártban az 1980 nyarán kirob- >ant válság nyomán mélyreható nennyiségi és minőségi változónk mentek végbe, s a pártban na már pozitív tendenciák tapasztalhatók — fnondotta a Központi Bizottság szervezési osztá- yának vezetője, Kazimierz Cyp- yniak a kormány lapjának, a tzeczpospolitanak nyilatkozva. Mint elmondta, 1980 augusztu- ától 1982 decemberéig -a párt aglétszáma 779 ezer fővel csőként. Jórészt olyanok távoztak, kik nem bírták ki a politikai llenfél részéről a párttagokra yakorolt nyomást, vagy már :orábban sem kötődtek igazán zoros szálakkal a LEMP-hez. Igyesek önként léptek ki, voltak iszom olyanok, akiket kizártak pártból, mert osztályidegen né- eteket vallottak, vagy megsér- tték a szervezeti szabályzatot. A LEMP tagjainak és tagje- iltjeinek létszáma jelenleg 2 íillió 370 ezer, ennek fele mun- ás és paraszt. Az utóbbi hóna- okban a kilépések száma lénye- esen csökkent, ezzel szemben legnövekedett a pártba belépni kívánók száma. Ezt bizonyítja a többi között, hogy 1982-ben november végéig összesen mintegy hétezer embert vettek fel a pártba. A tagjelöltekkel szemben igen magas követelményeket támasztanak, nincs szó semmiféle „toborzásról”. Az eddig megtartott beszámoló taggyűlések jó politikai légkörben folytak, és arról tanúskodnak, hogy a pártban lényeges minőségi változások történtek. Fokozódott a tagság aktivitása, erősödött akcióegysége. Elmondható, hogy a LEM!P, bár taglétszáma csökkent, ma minőségileg más, mint két vagy három évvel ezelőtt volt. Ugyanakkor az is' tény, hogy egyes üzemi pártszervezetek még nem tudtak feléledni a bénultságból. Cypryniak végezetül" úgy fogalmazott, hogy az utóbbi időben kezd feloldódni a párttagok és pártonkívüliek közötti, nemrég még igen éles megosztottság. Egyre több ember számára tudatosul, hogy csak közös erőfeszítéssel küzdhető le a válság, s csakis így lehet elérni az élet- körülmények javulását. PRAVDA-CIKK A szocialista országok békekezdeményezései ' A szocialista országok nagy bé- keoffenzívája kezdetének nevezi a Pravda szombati számában Ju- rij Zsukov azokat a javaslatokat, amelyeket Jurij Andropov ■ ismertetett múlt év december 21-i beszédében, illetve a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének prágai ülésén fogadtak el január 5-én. Az ismert külpolitikai szakértő külön kiemeli annak az indítványnak a jelentőségét, hogy a Varsói Szerződés és a NATO szerződésben mondjon le a katonai erő alkalmazásáról. Ezek a kezdeményezések olyan nagy horderejűek, s oly mértékben megfelelnek valamennyi ország érdekeinek, hogy még a NATO- tagállamok vezetői is szükségesnek tartják alaposan megvizsgálni őket mutat rá a szemleíró, emlékeztetve arra. hogy korábban az európai NATO-országok politikusai azonnal visszautasítottak minden, a szocialista országoktól származó kezdeményezést. Megváltozott magatartásuk oka, hogy tartanak a háborúellenes. a fegyverkezési hajsza megállítását követelő mozgalom még erősebbé válásától. Az európai 'WATO-partrierek magatartásának nem kis szerepe van abban, hogy az Egyesült Államok sem tartotta lehetségesnek .nyíltan visszautasítani a szocialista országok kezdeményezését, s Reagan elnök szavaiból ítélve késznek mutatkozik azok megvitatására. Sajtójelentések viszont arról tanúskodnak, hogy a közvéleménynek szánt, mértéktartó állásfoglalásaikkal az amerikai vezetők csak leplezni kívánják valódi szándékaikat — mutat rá Zsukov, idézve a Wall Street Journalt, az amerikai üzleti körök lapját, amely szerint Washingtonban lényegében már eldöntötték, hogy nem fogadják el a prágai tanácskozás politikai nyilatkozatában szereplő javaslatokat. (MTI) Igybehangolt korszerűsítés : w«: örkép kórházaink konstrukciój áról kecskeméti megyei kórház ÚJ épületegyüttese, vala- ,nt a kiskunhalasi, 1974-ben átadott intézet még íegfel- ób karbantartást igényel. Am a többi megyebeli kórház konstrukciójára, felújítására — a lehetőségek szerint — Inden esztendőben jelentős összegeket kell fordítani, hogy ykor a működés legelemibb feltételeit meg tudják te- mtenl. iskunfélegyháza . Talán legszorongatottabb helyzetben van a kis- infélegyházi, a második világháború idején szük- gkór,házként létesített „ispotály", amelynek falai 73-ig alig láttak mesterembert. Egy 1975-ben le- lytatott munkavédelmi minősítés a mosoda, a >nyha és az alagsori műhelyek állapotát találta leg- sszabbnak, azonnali intézkedéseket előírva. Az elit időben elkészült a mosoda, részben ki’költöztet- k a műhelyeket, s már épül az új konyha, melyet év első felében remélhetőleg átadnak. Hatszáz ag étel főzésére tervezték, de már most úgy néz hogy legalább 900 adagot keli naponta előállíta- mert a szociális otthon lakóinak ellátásáról is len gondoskodnak. A technikai feltételek javítása mellett a betegek ógyításának körülményein is változtattak. Az 30-ban átadott új belgyógyászati pavilon ágyszá- >t nem növelt, csak lehetővé tette, hogy szerve- sel-iköltözködéssel elkezdődhessék a régi épületek instrukciója. Az idén kezdenek hozzá a röntgen- a műtőrészleg építéséhez, melyre 35,8 millió foltot fordítanak. alocsa \ kalocsai kórház tervszerű rekonstrukciójának ő — 7 évvpl ezelőtti — állomása a „B” épület átlósa (konyha, gyógyszertár, laborok) volt. Három p a 25 munkahelyes új szakrendelő készült el, pgteremtve a kórház-rendelőintézet egységét. A kazánház átépítése az idén fejeződik be, hosz- & távra megoldjá a hőenergia-ellátást. Tart a körne tani részlég építése, a tervek szerint már ta- iszra végeznek a munkával az építők. Sajnos a bsoda korszerűsítésére ebben a tervidőszakban ar nem jut pénz. Átmenetileg a kecskeméti kór- jz néhány gépét kapják meg, hogy a rekonstruk- várható időpontjáig (VII. ötéves terv) a feladást elláthassák. Ha a kórház berendezéseit kar- Intartó műszaki műhelyeket is sikerül a város és kórház területéről egy helyire csoportosítani, korI * A tó élete (3. oldal) Milyen élete van az egyik tősgyökeres lakos szerint 600—800 évesre becsült soltvadkerti Pe- tőfi-tónaik? Erre akkor kezdtek aggodalmasan odafigyelni, amikor tavaly, július végéri*fellázadt a tó élővilága. Élő?... Hiszen akkor már épp, hogy lélegzett ... Biológiai egyensúlya megbomlott. Annyira, hogy — idézve 1982. július 27-i tudósításunkból — „a szombat reggeli mérések szerint a víz oxigéntartalma 0 volt.” Ezen a nullán, ezen a mélyponton pusztult el a tóban 350 mázsa hal! Jóllehet, főleg növényevő halak (busa, amúr, csuka, dévér) estek áldozatul az oxigénhiánynak, amelynek jelenléte a sekély vízben, kékalgaképződést okozó ürülékükkel, szintén károsító tényező volt — mégsem intézhették el ilyen egyszerűen a kérdést Soltvadikerten. Felkérték tehát a Magyar Országos Horgászszövetség Velencei-tavi kirendeltségét, végezzen felmérést, még az üdülőszezon előtt: milyen most a tó élővilága? Az állományt felmérő halászok e héten több- ’ szőr megmerítették hálójukat a vízben. A halállomány összetételét jónak, egészségesnek találtak. A víz tiszta. A biológiai egyensúly visszaállt. (Részletesen később még visszatérünk a‘ tapasztaltaikra.) Vagy mégse? A halászok hálóeregetés közben egy vízibiciklire bukkantak. (Nem az első.) Némely lakos meg a nádas mögött rakta le rozsdás tűzhelyét, mintha ott szemétdomb volna. Sétálunk a vízparton. A nyárról ittmaradt söröskupakok mint sok-sok egyforintos alkotnak vonulatot, látjuk a víz tükrén át. — Ez semmi! — mondja Zsikla Zoltán, a helyi horgászegyesület elnöke. — Azt látnák, ami nyáron folyik itt! A mintegy négyezer ember közül, aki naponta fürdik a tóban, sokan — mit szépítsem a dolgot? — már néhány üveg sör után érkeznek ide. Így aztán, aki négy-hat üveg sört még itt fogyaszt el, esze ágában sincs (már) vécét keresni, hanem úgy találja jónak: a víz mindent elbír! Ha ehhez hozzávesszük a többi károsító tényezőt; a bőrhámot, a napi fogyasztásnál keletkezett hulladék egy részét, a tó alján összegyűlt 60—80 centiméteres iszaprátsget, a csapadékhiány miatti apadást, s azt a sok száz víkendházat, ahonnét közmű (csatorna) híján a laza talaj elvezeti a különféle szennyezőanyagokat a teknőszerűen elhelyezkedő tóhoz — egyértelmű a tó élete iránti kollektív felelősség. Esőt nem tudunk foosalogatni, kedvünkre, a felhőkből. A csatornázás költsége sem teremthető elő egyik napról a másikra. De azért, hogy élővizeink tékozlásának és" rombolásának véget vessünk, személyes hozzájárulást tehet az egyes ember is: a környezete iránt — remélhetően — növekvő felelősségével. A tó (még) megmenthető!!! K—1 Törekvés a gabonatermelés fejlesztésére Űjabb kezdeményezés megyeszerte A gabona: kenyér, élet. Hazánk felszabadulásáig az emberek milliói a maguk sanyarú sorsán keresztül győződtek meg arról, hogy ez a három fogalom mennyire összetartozik. A hárommillió koldus országában a gabona a kenyeret, az életet jelentette, ha kenyér nem volt, semmi sem volt. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, 1959—ti962 óta hazánkban a termelés olyan színvonalra emelkedett, hogy nemcsak a kenyérnek való búza, a növekvő állatállomány tartásához szükséges kalászos és kukorica terem meg. Exportra is jut. A tavalyi kedvező termésből a tervezettnél mintegy 20—25 százalékos volt a gabonakiviteli többlet. Az országnak érdeke a gabona- termelés növelése. Kormányintézkedés is serkenti erre a gazdaságokat. Ebben az esztendőben tonnánként 60 forinttal nő a búza, és 150 forinttal a kukorica felvásárlási ára. Érvényben marad a többlettermelési prémium is, a műtrágya ára pedig nem emelkedik. Tavaly Bács-Kiskun gazdaságai együttesen 52 millió forint többlettermelési prémiumot vettek föl a gabonaipartól, s ebből az összegből 22 millió a kiskunsági nagyüzemeknek 1 jutott jóllehet azok gabonatermelési adottsága nem a legkedvezőbb. Törekvésük azonban megvan arra, hogy a kalászos és a kukorica hozamát növeljék, a vetésterületet is ennek megfelelően módosítsák. Bács-Kiskun megyében harmadéve 93.5 ezer hektár volt a búza vetésterülete. Az állami és szövetkezeti gazdaságok tavaly már 105,8 ezer hektárról takarítottak be kenyérnekvalót. Az őszi vetéskor pedig a nyáron le- aratottnál is nagyobb területen került a búza magágyba, s emelkedett a rozs, valamint az őszi árpa vetése is. A megye igen jelentős gabonatermő táján, a Bácskában és a Duna mellékén gazdálkodó 58 szövetkezet több búzát vetett, mint az előző esztendőben. A gabona a tél beköszöntéséig kevés kivételtől eltekintve jól megerősödött, s ez ideig megfelelően telelt. Kifogástalan munkát végzett az évek óta rendszeresen nagy prű tmk-részleget kialakítva, akkor a kórházre- nstrukció következő lépése a detoxikálóállomás ftí itése lesz. • Ráfér a felújítás a bajai kórházra is! Baja A pavilonrendszerű bajai kórház a második világháború idején épen maradt, de a mostani áldatlan helyzet kialakulása éppen ebből a „szerencséből” következett. Tudniillik tudatos kórházfejlesztésre nem. fordítottak energiát. Legfeljebb ha itt-ott maradt le egy kis pénz, az lett Bajáé... 1971-ben készült el az I-es belgyógyászati pavilon. A sebészeti pavilont 1978-ban avatták, a tüdőosztály megszüntetése után az épületben saját erőből traumatológiai részleget alakítottak ki. A városi tanács beruházásában 1980-ban épült meg a Il-es belgyógyászati pavilon, lehetővé téve a bácsalmási kórház „visszatelepítését”. A kiszolgáló épületek állapota sem volt kifogástalan: 1976-iban központi keretből létesítették a kazánházat. Most tart az átépítése gázfűtésre. A nem egészen tervszerű fejlesztések következtében (<az ágy létszám gyors növelése miatt), bizonyos aránytalanságok keletkeztek, pedig a zavartalan munkához a mosoda, a konyha, a gyógyszertár, a véradó- állomás stb. zökkenőmentes üzemelése elengedhetetlen. Éppen ezért a VI. ötéves tervben, s az azt követő években a szakmai programnak megfelelő, tudatos rekonstrukció végrehajtását határozták el. A szülészet épületének teljes felújítását követi a betegellátó egységek újjáépítése, majd a gazdasági és diagnosztikai részlegek fejlesztése. N. M. Munkám során nap mint nap tapasztalom, hogy a közélet különböző fórumain — megbeszéléseken, értekezle. teken, párt- és tömegszerve, zeti rendezvényeken — á2 elnökségben mindig ugyanazok a személyek ülnek, szólalnak fel, mondják el véleményüket. Akadt olyan nap, amikor három különböző, témájánál fogva jelentős megbeszélésen az előadói gárda néhány személy kivételével azonos volt. Félreértés ne essék, nem vitatom ezeknek az embereknek a hoz. záértését, meggyőződését, munkabírását, inkább sajnálom őket ezért a rendkívül nagy leterheltségért. A minap alkalmam volt egy ilyen vezetővel kissé eldiskurálni, aki jogosan panaszolta, hogy esti időtöltése másból sem áll, mint elkészülni a következő nap más és más értekezleteire, s emiatt bizony éjfélig vagy még tovább jegyzetel, tanulmányozza az anyagot, alig jut ideje pihenésre, a családra, a szórakozásra. Mint mond. ta, szívesen átadna társadalmi funkcióból néhányat azok. nak, akik szakértelmüknél, felkészültségüknél fogva, legalább ugyanolyan jól vagy talán még jobban tudnák a politikai, a gazdasági, a társadalmi célkitűzéseket megfogal. mazni, a végrehajtáshoz szűk. séges tennivalókat elmondani. Kétségtelenül a terheket, a közéletben végzett társadalmi tevékenységet valahogy már korábban nem jól osztották el, képletesen szólva, mindig arra a lóra pakoltak, amelyik húzott. Azzal senki sem törődött — szerencsére, ma már foglalkoznak ezzel az illetékes pártszervek —, hogy ez a túlzott társadalmi elfoglaltság milyen veszélyeket rejt magában. Kezdjük talán azzal, hogy az igen sok társadalmi megbízatást, közéleti szereplést vállaló vagy kényszerűségből ellátó ember, vezető saját, nyil. vánvalóan nem kevés munka, ját kénytelen félretenni, hazavinni, hogy felelősséggel eleget tudjon tenni hivatásának és megbízatásainak. Ez egyrészt egészsége, másrészt családi élete rovására történik, nem is beszélve arról, hogy az ilyen „befogott” emberek alig jutnák hozzá a társas kapcsolatokhoz, felüdüléshez. A másik veszély abban gyökerezik, hogy a közéleti fótenmést betakarító hartai Erdei Ferenc Tsz, a madarasi Béke, a jánoshalmi Petőfi, a mélykúti Lenin, a borotai, a felsőszent- iváni termelőszövetkezet, s még számos gazdaság, amelyek azóta a kalászosok téli ápolására, fejtrágyázására is megtefték az előkészületeket. A Bácska és a Duna mellék szövetkezetei közül 21 nagyüzem vesz részt a BKR által kezdeményezett, gabonatermelést fejlesztő program végrehajtásában. A Kiskunság szövetkezetei a kenyérgabona 80 százalékát valamelyik termelési rendszer technológiája alapján termesztik. Legújabban a BKR — a mező- gazdasági szakigazgatás, a területi szövetség közreműködésével — a Homokhátság kedvezőtlen adottságú nagyüzemeinek a talajművelő és betakarító, terménykézelő gépállományuk kiegészítésére, gyarapítására és annak jobb kihasználására egyszerű társulás alakítását tervezi. Ez már a nyári betakarításkor, terménytároláskor javíthatja a munka feltételeit. Kedvező hatását azonban az elkövetkező esztendőkben lehet igazán lemérni. K. A. rumokon ismét, és újra megjelenő vezetők részvétele előbb-utóbb formálissá válik. A szélesebb körű demokrácia, a beleszólás joga, a konst- rüktivitás alapvető követel- ■ ménye, hogy nagyobb társadalmi alapokon nyugvó bizottságokat hozzunk létre, amely egyben azt is jelenti, hogy azokban olyanokat delegáljunk, akik más fórumokon nem szerepelnek, s valóban egy. azonos témában kevesebb időráfordítással, jobban felkészülve, hozzáértően tudjanak megnyilatkozni, javaslatot tenni, vagy éppen határozatot hozni. Ehhez pedig nem kellene más, mint jobban elosztani a társadalmi munka terheit, felülvizsgálni azt, hogy kinek mennyi,' milyen megbízatása van, illetve olyanokat is bevonni ebbe a körbe, akik ki- vülállóan bírálnak ugyan, de semmit sem tesznek egy-egy ügy, elképzelés megvalósítása érdekében. Az ilyenfajta teherelosztás, túl azon, hogy ösztönözné a kényszerűségből „fúnkcióhalmozókat”, társadalmi megbízatásaik átadására, szélesítené azoknak a körét, akik beleszólhatnának, véleményt nyilvánítanának különböző politikai, társadalmi, gazdasági kérdésekben. Gémes Gábor
