Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-13 / 10. szám
4 9 PETŐFI NÉPE 9 1983. január 13. BIZAKODÓ HANGULATBAN IGV-irány: fölfelé a lejtőn Az utóbbi években válságos helyzetbe jutott az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat. A tétova profilalakítás, a nemzetközi műszaki haladással lépést tartó gyártmányfejlesztés hiánya és a piackutató apparátus gyengélkedése indította el lefelé a „lejtőn”. Tavaly már olyan hírek keringtek, hogy megszüntetik a céget, s a kecskeméti és kiskőrösi gyára más keretek közt folytatja tevékenységét. Végül az utolsó szót kimondó Gazdasági Bizottság novemberben bizalmat szavazott az IGV-nek a „visszaforduláshoz”. A múlt esztendőt már terv szerinti — nem véletlenek hatására alakuló — veszteséggel fejezte be a vállalat. — Ez biztató jelnek tekinthető? — kérdezem Fodor Andrástól, a kecskeméti gyár új igazgatójától. — A Gazdasági Bizottság által előírt árbevételt elértük, a készleteket a megszabott ütemben csökkentettük. Egyelőre ez minden, de bizakodunk, hogy muta- tósabb eredmények is következnek majd. — A megyeszékhelyi gyár elmozdult a mélypontról? — Hisszük, hogy igen. Bár olykor ez lehetetlennek tűnt: a dolgozóink tavaly egyetlen napra sem maradtak kereset nélkül. Amikor munka bíján mást nem tehettünk, két hét fizetés nélküli szabadságra küldtünk el kilencven embert. A mi szervezésünkben almát szüreteltek ez idő alatt állami gazdaságoknak. Akinek az ottani keresete kevesebb» volt a bentinél, bár igyekezett, azét kiegészítettük. — Melyik termékből esett visz- sza a kereslet? — A hagyományos mechanikus pénztárgépekből sokkal kevesebbet tudtunk értékesíteni, mint amennyit szerettünk volna. A súlyos gondok ellenére tömeges elvándorlás nem következett be. — Együtt maradt a szakképzett gárda a talpraálláshoz? — Sajnos, ezt azért nem mondhatom. Akik kitartottak, jó szakemberek, de sokan mások elmentek, s érezzük a hiányukat. Nemcsak a fizikai dolgozókét, hanem a műszakiakét is. Különösen azért, mert a múlt évben életre keltettük a korábban elhalásra ítélt saját fejlesztési osztályunkat, s ott, bár már többen jöttek hozzánk újak, még mindig nincs elég szakemberünk. Nehezíti a helyzetet a régi műszakiak alacsony bérszínvonala. Csak feszültségek árán tudjuk fölvenni a jelentkezőket. Talán az idén rendezhetjük ezeket a munkabéreket. — Tavaly úgy hirlett, hogy nagyon rossz itt a hangulat. • Fodor András. — A kritikus gazdasági körülményeket személyi ellentétek tetézték. Jelenleg már más a kollektíva közérzete. Azon az alapon rendezzük sorainkat, hogy csak azoknak van helyük köztünk, akik jól beilleszkedve, becsületesen vesznek részt a munkáiban. — A klímaváltozásban gazdasági lépések is közrejátszottak? — Az óév végén úgy döntöttünk, a vállalat- egyetértésével, hogy a vásárosnaményi társgyártól átvesszük az egyik Hermes táskaírógép-típus készítését, nemcsak a végszerelést, hanem részben az alkatrész-előállítást és az előszerelést is. Ezzel 100—>120 dolgozónak meglesz az egész évi munkája. Mintegy 17 ezer írógépet bocsátunk ki az idén, 10 ezret tőkés exportra. — Mekkora részét alkotja majd ez az össztermelésnek? — Körülbelül 30 százalékát. A tervezett volumen felét a hagyományos kasszagépek adják, a fennmarad? húszat pedig az új, elektronikus pénztárgépek. Vagyis 50 százalékban új termékeket állítunk elő.\ \ • A pénztárgép-szereidében. (Méhest fivn felvételei) — A kínálat ilyen nagymérvű és gyors módosítása nem mentes a kockázattól. — A vállalati és a gyári célunk elérése érdekében vállalnunk kell ezt. Másféle kivezető utunk nincs. A hagyományos mechanikus pénztárgépék komplett gyártása az idén véget is ér nálunk. — Mi a kockázat az írógépgyártásban, és mit lehet nyerni általa? — Annyit máris nyertünk, hogy bizakodóbb a közösség, hiszen részben tőkés exportra termelünk, amire itt még nem volt példa. Ha ez menni fog, s mennie kell, az emberek nem félnek az új terméktől, megváltozik talán a gyár külső megítélése is valamelyest. Persze, hogy minden tekintetben egyenesbe jöjjünk, ahhoz időre van szükség. Kockázat ebben a vállalkozásban az, hogy tudjuk-e azt a minőséget nyújtani, amelyet a tőkés vevő igényel. Ez a munka szakmai, műszaki tekintetben többet kíván a pénztárgépgyártásnál, s többet szervezettségben is. Ehhez az igényességhez kell felnőnünk, hogy képesek legyünk később még bonyolultabb feladatok megoldására. — Mikor kezdik az írógép- gyártást? — Márciusban. Most folynak az előkészületek, negyven dolgozó Vásárosnaményban veszi át a szükséges ismereteket. — Az elektronikus pénztárgépet már évekkel ezelőtt bemutatta a vállalat a BNV-n. — Valóban, de sajnos, az első, saját fejlesztésű típussal műszaki problémák voltak, és a sorozat- gyártásig még a mai napig sem jutott el. Viszont az idén sor kerülhet erre, mert a hibákat kijavítottuk. — Lesz a korszerű masinának újabb változata is? — Igen. Eddig három tagja van a családnak, a harmadik elektronikáját már mi fejlesztettük ki itt, Kecskeméten. Kizárólag szocialista elemekből áll ez a fontos részegység. Az egész gépben az anyagnak csak egy százaléka származik jelenleg tőkés importból, de már ennek a helyettesítésére is kész a tervünk. Vannak elképzeléseink pénztárgéprendszer kifejlesztéséről. Megvizsgáltuk az együttműködés lehetőségét a BRG-vel és a MET- RJLPON'D mérleggyárral. Az idén felmérjük, hogy távlatilag milyen termékeket várnak tőlünk a hazai áruházak, s a kisebb üzlet- hálózatok. — Elegendő ehhez az önállóságuk? — Az önelszámolásra ezután térünk át, amihez közgazdászokra is szükségünk lesz. Mint említettem, s ezt nagyon fontosnak tartom a jövőre nézve, a fejlesztés teljesen a gyár hatáskörébe került, ami perszé nem jelenti azt, hogy a vállalattal nem egyeztetnénk. — Tehát ön bízik a kibontakozásban. — A cégében és a magunkéban egyaránt. Enélkül itt sem lennék. Ha ez az évünk terv szerint alakul, az sokat jelent. A műszaki főiskola .katedráját cserélte föl gyárigazgatói posztra. Anyagi szempont vezérelte? — Most lényegesen kevesebbet keresek, tehát nem. Az itteni egy izgalmas gyakorlati feladat, amelynek a megoldásánál nem válik hátrányomra a műszaki elméleti fölkészültségem. Egyébként régebben néhány évig már dolgoztam itt főmérnökként. — Milyen vezetőideált követ? — Furcsa ismérvet mondok: a legfontosabb, hogy a vezető szeresse az embereket, akikkel dolgozik. Enélkül csak sereg nélküli vezér lehet valaki. A. Tóth Sándor ■rányjelzö Emberi kapcsolatok a közlekedésbe A motorizáció rohamos fejlődése a közlekedésben alapvető változásokat hozott. A közlekedés felgyorsult, amelyhez az embernek — mint aktiv résztvevőnek — alkalmazkodnia kell. Az alkalmazkodást elősegítő ismeretek elterjedtsége, a tudományos megállapítások alkalmazása viszont nem tart lépést a műszaki fejlődéssel és így válik az ember leggyengébb láncszemévé e bonyolult rendszernek. A közlekedést — az ember érdekében — biztonságossá kell tenni. A közlekedés- biztonság helyzetét, a közlekedés kulturáltságának színvonalát leghűbben a balesetek alakulása jellemzi. A balesetek mögött emberi tévedések, konfliktusok vannak. A feladat, hogy ezeket csökkenteni lehessen, ami azért is nehéz, mert a közutakon különböző korú, különböző családi és társadalmi gondokkal küzdő, különböző végzettségű és társadalmi állású emberek találkoznak és. egyenrangú partnereknek kell lenniök. A közlekedés az emberi kapcsolat egyik formája, aminek a színtere a közút. Ebből adódik, hogy a forgalmi viszonyok emberi viszonyok. A közlekedésben előforduló konfliktusok megértéséhez és csökkentéséhez fel kell ismerni azokat a lélektani törvényszerűségeket, amelyek az emberi viselkedés meghatározói és irányítói. Ezek ismeretével olyan irányba kell a közúti közlekedést befolyásolni, hogy hatására csökkenjenek a konfliktusok, illetve emberileg elviselhetőbbek legyenek. A kapcsolatainkat, egymáshoz való viszonyulásunkat az értelem és az érzelem határozza meg. Rendkívül nagy szerepe van a megfelelő önkontrollnak. Például: kívülállóként csak ítéljek és ne elítéljek! Alkalmazkodjak a forgalmi helyzethez úgy, hogy azzal mások esetleges Indulatait csök- kentsem, mondjuk udvariassággal. Ezzel távoltarthatom magam mások indulati erőterétől. A defenzív taktika „távoltartás!” elvét éppen a közlekedő partnerekkel történő esetleges konfliktusok csökkentése érdekében kell kiterjeszteni. Ez azt jelenti, hogy nem a karosszériát kell távoltartani — különösen akkor, amikor nem is lehet — hanem magamat kell távoltartani a másik ember érzelmi és indulati erőterétől. Ne vegyem át a közlekedő partnerek indulatait, ne válaszoljak károsan kihívásaikra. A kihívás legtöbbször olyan magatartásnak tekinthető, amelyet a virtus, az önmagának és másoknak való bizonyítani akarás motivál. A nagy hiba, hogy sokszor kihívásnak vélünk nem annak szánt ct is. A veszély még nei a van, hanem a válaszba^ . módjában. Egy országútok dó konvojból kiváló mentőautó előzését senki nem veszi kihívásnak, de egy másik gépkocsi előzését már annak« pedig az előzés indítéka azonos 1» lehet. Gyakor1 eset, hogy az este közlekedő autos — többnyire nem szándékosan — távolsági fényszóróval halad a szemből érkező jármű felé. Ezt sokan kihívásnak ítélik meg, és t távolsági fényszó. rót bekapcsolta válaszolnak. A jó vezető a fényszóró felvillantásával emlékeztet a feledékenységre, és ez a helyes magatartású ember. Igazi veszélyhelyzet akkor alakul ki, ha a kihívás indulatokat eredményez. Akit indulatai vezérelnek, az mindig támad Az akkor is támadás, ha utólag rákény- szerített védekezésnek állítják be. Ezek a viselkedésformák kizárják a-defenzív taktika alkalmazását a közlekedésben. A tapasztalat szerint általában rutintalan és ezért a többiek tempóját visszafogó vezetőt teszik meg „bűnbaknak”, <5 az, akire rávillognak, rádudálnak és sokszor segítség helyett „bűn- tetést” kap. Egy elromlott gépjármű akadályozza a forgalmat. Vezetője tanácstalan, látszik rajta a rutintalanság. A forgalmi dugó miatt a tehetetlen autós bűnbakká válik. A mögötte közlekedő két autósnak kellene — esetleg a gépkocsi félretolásával — megoldani a konfliktust. Ezt nem téve csak okolják a megállásáért. Ez is példa arra, hogy néha mennyire nem az értelem vezérli az emberek cselekedetét. A közlekedésre nevelés szempontjából fontos feladat, hogy az íratlan és írott társadalmi normákat értelmileg és érzelmileg elfogadtassuk az emberekkel, és így szokásaikká váljanak. Példák a normákkal ellentétes szokásokra: járdán való p kolás, sebességtúllépés, feleslegesen hangosan járatott motor, viztócsába hajtás.sebességcsökkentés nélkül. A közlekedők közül sokan betartják a szabályokat, de csak azt —, és nem többe' — amit a társadalom törvényest fogad el. Az ilyen közlekedő ca önmaga felmentését próbálja biztosítani mások előtt. Az ésszerűen és udvariasan közlekedő, aki emberi értékelt osztogatva autózik, érdekes dolgot tapasztalhat: kevésbé fogja fárasztani a vezetés, kevésbé lesz ingerlékeny, mert udvarias magatartásának nagy része megtérül a többiek elismerésében. Mmjthénjri László k TÚL A MEGYEHATÁRON_____________________________ Tömlők a Taurus szegedi gyárából 9 Az üzemcsarnok, ahol a sok millió forint értékű gumiáru készül. Rendszeresen láthatók az E5-ösön azok a speciális kamionok, amelyekkel a huszonegyné- hány méteresre szabdalt gumitömlőket szállítják. Ezeket a Taurus Gumiipari Vállalat szegedi gyárában készítik, és néhány ezer kilométernyi utazás után Norvégiában valamelyik tengeri olaj- feltáró torony elengedhetetlenül szükséges szerkezeti elemeivé válnak ... A JET-tömlőnek jellemző tulaj, donsága: bírnia kell az 1100 at- 1, moszférás nyomást, nem tehet , benne kárt az olaj és szükséges L; ellenállnia az ólzon hatásával _j szemben is. ;! A felvilágosítást Csikós Zoltán, a hengerüzem vezetője adta, az ő -i irányítása alatt működő üzemben keverik, homogenizálják, sajtol- ; ják a késztermékhez szükséges anyagokat. A kaucsuk például hosszú úton, Malaysiából érkezik Szegedre. Itt teszik hozzá a töltő- . anyagokat, a vulkanizáló szereket. A tömlőgyártók különleges re- ceptúrákkal érik el, hogy a gumi . igény szerint kopásálló legyén, ne n kezdje ki az olaj, s hogy elviselje a nagy belső nyomást is. j. Jandzsó Imre csoportvezető ar- ca, ruhája oly’ kormos, hogy bár- r melyik kéményseprőn túltesz. Az egyik legnehezebb munkát, a ho- mogenizálást irányítja. Ha a szükség úgy hozza, ő maga is beáll ' egy-egy prés mellé, ahol gyúrják, keverik, tömörítik a félkemény : masszát. Mechanikai műszerész a 1 szakmája, de csábította a nagyobb kereseti lehetőség. Úgy tervezte, hogy csak néhány évig csinálja, de aztán, miként a többiek, ő is itt ragadt. Ennek már tizenkét esztendeje. Hogy mi a szép a szakmájában? — Az, hogy nehéz! — érkezik a válasz. A hatalmas teremben impregnálják, gumizzák azokat a szöveteket, amelyeket majd a hevederekbe, tömlőkbe „építenek”. Az üzemcsarnokban állítják elő a hidraulika-tömlőket is. A gépnél fiatal, tizennyolc éves lány, Tóth Cecília, aki két hete dolgozik itt. Tulajdonképpen nem is számít még vonalban dolgozónak. Munkaruhájának színe sárga E tény is magyarázatra szorul. Á kékruhásokkal szemben ők még újak a gyárban. Rájuk vigyázni kell a többieknek... Az üzemcsarnokban járva előtűnik a munkahelyeken elég szokatlan felhívás. Íme: A.rosszul préselt szövet minden négyzetmétere átlagosan 120 forinttal csökkenti nyereségünket! Továbbá: Ha az F-kalander egy őlrát áll, akkor a kieső termelési érték: 150 ezer forint. Különös, de a szegedi gumigyárral kapcsolatban ez a felhívás maradt meg bennem légin-- kább. Magas munkahelyi szervezettséget feltételez, s ami jó, hógy apellálnak az ott dolgozók lelkiismeretére. Igénylik, kérik a segítséget, hogy a közös nyeresége minél nagyobb legyen. Megcsodáltam az északi tengeren használandó JET-tömlőket, a sokféle célra alkalmas hevedereket, azokat a hidraulika-tömlőket is, amelynek látványát sok anyag- beszerző megirigyelné, amikor traktorhoz,' munkagéphez keres alkatrészt. Azt mondták a gyárban, bárkinek, bármikor korlátozás nélkül eladják ezeket. A szegedi gyár egymilliárd 360 millió forint gumiárut állít elő évente. Hevedereket, hidraulikatömlőket, mélytengeri olajkutatás, nál, feltárásnál nélkülözhetetlen JET-tömlőket, amelyeknek folyómétere 45 ezer forint bevételt hoz a vállalatnak. Továbbá itthon és határainkon túl is hírt, nevet a magyar munkásnak. Szabó P&l Miklós Az elsősegélynyújtás alapelvei .«Érdeklődéssel olvastuk — írja az Országos Mentőszolgálat főigazgatója, dr. Bencze Béla — lapjuk 1862. november 18-i számában a Mielőtt a mentő megérkezik című írását. A magunk részéről örömmel, egyben köte- lességszerűen kísérünk figyelemmel minden olyan .törekvést, ami az elsősegélynyújtás ismereteinek, tudni- és tennivalóinak a lakosság körében történő elterjesztésére irányul. A téma időszerű és hasznós. A közlemény néhány része nem tükrözi a laikus elsősegélynyújtás kórszerű elveit, illetve gyakorlatát. Szükségesnek tartjuk az összeállítás egyes részeinek kiegészítését az alábbiak szerint: Újraélesztés során a szívmasz- százst csak olyan elsősegélynyújtó alkalmazhatja, aki erre tanfolyamon a szükséges elméleti és clapos gyakorlati kiképzésben részesült. A nem megfelelő időben és módon végzett szívmasszázsnak számos szövődménye lehet, például bordatörés, szegycsonttörés, belső szervek (szív, tüdő, mellhártya, máj, gyomor) sérülése stb. Az akár végzetessé váló szövődmények esélye miatt a szívmasszás oktatását az alap- és elemi szintű elsősegélynyújtási oktatásból ki kell hagyni. A vér- zéscsillapitásoknál az elszorító körülkötés nem ajánlható, mert előnytelen. Helyette a korszerű módszert, az artériás nyomókötést kell alkalmazni. A laikus elsősegélynyújtótól elvárható egyik fontos beavatkozás a stab’l oldaltfektetés. Végzetes félreértésekre vezethet a „sérült s<’ ’■sen kórházba szállítandó” '■galmazás. Az olvasó éf ében ez a sérült betegs 'lkalmatlan, bármely a legközelebbi gyógyi /.állítását jelentheti, e /színi elsősegélynyújtás Az elsősegélynyújtó ak jár el helyesen, ha elvégzi a szükséges helyszíni beavatkozásokat, egyidejűleg gondoskodik a mentők értesítéséről. A sérült gyógyintézetbe szállítása optimálisan így biztosítható.” MIT TUDNAK A DIAKOK? Nemrégiben Kecskeméten rendhagyó közlekedési órát tartottak a Bu- day Dezső Általános Iskolában, ahol az alsó és felső tagozatos tanulók mérték össze tudásukat. Most mutatkozott meg először, hogy mit is tudnak azok a diákok, akik az elmúlt évben rendszeresen kaptak órát közlekedési Ismeretekből. Említésfe méltó, hogy a százpontos tesztlápon többen értek el 80—97 pontot. Ezek a gyerekek a forgalomban is megállják helyüket. Mivel taz óvodáskortól a még Járóképes emberig mindenki közlekedik — a szabályokat hol be, hol be nem tartva — nagyon sok baleset keletkezik a gyalogosok hibájából. Ha többet foglalkozunk a gyermekek közlekedésével, máris nagyot léptünk előre. A közlekedési Ismeretek gyakorlati részének elsajátítására legalkalmasabbak a KRESZ-parkok. Kecskeméten a legnagyobb a Czollner téren van, amely hamarosan felújításra kerül. Ezután hetente két alkalommal fogadóórát Is tartanak. A fogadóórán lehet bejelenteni a közlekedési gárdák, szakkörök gyakorlati foglalkozását, ahol majd elsajátítják az útburkolati Jellel, táblával, lámpával, vasúti átjáróval ellátott kereszteződésekben a közlekedés szabályait. K. G. y
