Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-12 / 9. szám
4 • PETŐFI NfiPE 9 1883. juuir 18. Bérszabályozás R. Az idén megváltoznak a szabályozók egyes elemei, így példáiíl a bérszabályozás, amely fontos eszköze a gazdaságirányításnak. Meghatározza, bogy a vállalatok n\i- lyen föltételek mellett, menynyi keresetet fizethetnek ki dólgozóiknak, illetőleg mekkora lehet az évenkénti növekedés mértéke. A korábbi években a népgazdaság különböző területein a szabályozás más és más változatait alkalmazták, s a tapasztalat az volt, hogy ezek nem serkentették eléggé a munkahelyi közösségeket a gépekkel, berendezésekkel, az anyagokkal és a saját emberi teljesítőképességükkel való ésszerűbb sáíárkodásra. Ezért vált szükségessé e szabályok megváltoztatása. A népgazdaság mechanizmusát kevésbé ismerő emberekben fölvetődhet a kérdés: miért kell a béreket központilag szabályozni? Képzeljük el, ml történne, ha mindenki annyi fizetést kaphatna, amennyit kérne, függetlenül a munkateljesítményétől. Pénzt ehhez lehetne gyártani elegendőt, s legföljebb hosszabb lenne a bankókon a nullák sora. Ám mivel az össztársadalmi termékmennyiség nem nőne a kibocsátott forlntmennyiség- gél együtt, rövid Időn belül üresek lennének a boltok, s a pénzünk értékét vesztené. Ebben az egyszerűsítő példában benne foglaltatik a lényeg: a gazdasági egyensúly alapföltétele, hogy a rendelkezésre álló anyagi javak és a lakossági vásárlóerő összhangban álljon egymással. De nemcsak ez a szerepe a 'bérszabályozásnak. Garantálnia kell, hogy a különféle ágazatokban dolgozó emberek teljesítményét, szorgalmát és szakértelmét — a munka szerinti elosztás elve ajapján — a lehető legigazságosabban ismerik el. Közös célunkat, az életszínvonal-megőrzést vagy -emelést lehetővé tevő nemzetijö- vedelem-növelést csak úgy érhetjük el, ha — a termelő vállalatokra szűkítve a kört — a sok egyéb gazdasági tényező mellett, javítjuk a hatékonyságot. Hogy az üzemek jól felfogott érdeke is minden esetben ez legyen, azt a korábbinál jobban elősegíti — ösztönző funkciójánál fogva — az új bérszabályozás, amit persze még a gyakorlatnak kell majd igazolnia. Az ország jelenlegi, nem könnyű helyzetében — amikor az Intenzív úton való gazdasági növekedésnek még csak az első lépéseinél tart. s különösen érzékeny a világ- gazdaság fékező hatásaira — a bérszabályozás, magától értetődően, nem a könnyítések, hanem a szigorítások irányában változik meg. Mégpedig abban az értelemben szigorúbb az új a réginél, hogy a forintok kifizetését erősebben köti a tevékenység gazdaságosságának alakulásához. Eddig az előírások évente meghatározták a béremelés egy bizonyos mértékét, s külön adót csak az ezen felüli százalékok után kellett az államkasszába befizetni. Az új bér- szabályozás szerint azonban az adófizetési kötelezettség már a bérnövekedés első forintjától fennáll, s a vállalatok annak függvényében mentesülhetnek ez alól, hogy jövedelmezőségük színvonalát milyen magasra tudták emelni. Summa summárum: az a vállalati közösség engedhet meg magának 1983-ban nagyobb bérnövelést, amelyik jobban gazdálkodik. Ha a gazdálkodás színvonala áll, akkor áll a béré is. Ha kisebb létszámmal old meg nagyobb feladatokat a kollektíva, előnyére válik. Űj vonasa a bér- szabályozásnak, hogy igyekszik a részesedés szerepét növelni az ösztönzésben, a bérhez képest enyhébb adóterhek megszabásával. A terveket Bács-Kiskun megyében is, most az év elején öntik végleges formába' az ipari üzemek, s jól oda kell figyelniük e fontos munka részygvőinek arra,’ hogy csak teljesítménnyel megalapozott bérekkel számoljanak. Akik — mint például á Bács megyei Építési és Szerelőipari Vállalat — a belső ösztönzésben már új, célszerű módszereket alkalmaznak, azoknak ez előnyükre válik. Jobban ki tudják használni már a startnál a szigorúbb bérszabályozás nyújtotta lehetőségeket. A gazdasági elemzések, a kulcsszerepet játszó jövedelmezőségi mutató kimunkálása mellett politikai teendők is adódnak az ipari vállalatoknál. A döntéseket a párt- és a tömegszervezetekkel együtt még alaposabban elő kell készíteni, mint máskor. S nem lehet arról lemondani, hogy az emberek értsék: a változások értük és nem ellenük történnek. A. Tóth Sándor n ü MMR Élet a szállón Kiskunhalason, a „Jó szerencsét1’* szálló teraszán nyáron színes napernyők alá telepedhet le a hűsítőre vágyó, eltikkadt vendég. — Most — hidegebb idő lévén — az Olajbárban üldögélnek a szabadnapos, vagy műszakból Jött száilólakók. De betérhet ide bárki, akinek erre visz az útja. Amíg a kávémra várok, dátumokon gondolkodom. A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat Kiskunsági Üzemének területén néhány évvel ezelőtt 1,5 milliárdos fejlesztésbe kezdtek. A beruházási program a végéhez közeledik: részben már dolgozik az új kiskunhalasi főgyüjtőállomás, csaknem készen van az ipartelep, épül az olajipari hírközlőrendszer. Am a leghamarabb — 1982. május 1-re — ez a 110 olajbányásznak otthont adó szálló készült el. A porta akár egy elegáns luxushotelé. Berta Istvánná portás, takarító és éttermi ruhatáros egy személyiben. — A legújabb lakóink a szan- iki fúrósok. Huszonnégyen költöztek be a harmadik emeletre a minap. Bajszos fiatalember közeledik, a szobája kulcsát kéri. Madácsi János a geofizikai csoport tagja: gazdasági ügyintéző. A második emeleti 213-as szoba lakója. — Kiskőrösi vagyok, korábban az állami gazdaságban, dolgoztam. Aztán a város környékén is elkezdtek kőolaj, földgáz után kutatni, olvastam róla valamelyik újságban, érdekelt, jelentkeztem. Tavaly április óta Halas és Kecel környékén dolgozik a geofizikai csoport, amelynek tagjai korábban csaknem valamennyien albérletben laktak. Szerencsére nem sokkal utóbb megnyílt a „Jó szerencsét" szálló. Madácsi János vállalkozott rá, hogy megmutatja az olajbányászok új otthonát. A szobák a második, a harmadik és a negyedik szinten helyezkednek el. A földszinten az Olajbár, a gazdasági helyiségek és az 500 adagos konyha, valamint az étterem található. Beléptünk a kétszáztizenhár- masba, amelyben — csakúgy, mint a többi szobában — modern bútorok, fotelek, könyvespolc, rádió szolgálják az ott lakók kényelmét. Az előszobában tágas beépített szekrény áll, és minden szobához fürdőszoba és erkély is tartozik. S még valami: szobatelefon! — Ezen szoktunk- példáuFséb- resztőt kérni a portástól, ha korán akarunk felkelni — mondja János. Megnéztük a második emeleti társalgót és a melegítőkonyhát is. (Minden szinten van egyik is, másik is.) A társalgóban könyvek, játékok, sztereó rádió, színes tv. A konyhában két hűtőszekrény, gáztűzhely, mosogató, meg . ami csak kellhet: tányérok, kanalak, minden. — Szeretnek itt a szállón az emberek — mondja Bertáné. — Volt, aki alighogy beköltözött, már kijelentette, úgy érzi magát, mintha otthon lenne. A fúrósok három, a csőszerelők, motorszerelők, geofizikusok egy műszakban dolgoznak. A 1 szállón ennek megfelelően nagy a fprga• Mit ír az újság? Vég József fúrómester és Máté Lajos fúró- munkás harmadik emeleti szobájukban. lom. Az ebédlőben nemcsak az olaj- és földgázbányászok étkeznek, itt jut ízletes, meleg ételhez háromszáz halasi kisiskolás is. A falakat hangulatos tapéta borítja, a kerámiapadozatra sző' nyeg simul, ragyogó tisztaság. És fény, sok természetes fény mindenütt. Csillog-villog Pándi László kazánfűtő birodalma is. No nem — mint hinnénk — a pincében, hanem a „padláson"’. Azaz: fönt az ötödik szinten. Automata gázkazánok szolgáltatják az épület minden helyiségébe a meleget, a forró vizet. Az étteremben a végéhez közeledik az ebédidő. A terem lassan kiürül, ám — azt mondják — az esti órákban benépesül újra. A „bárban” fáradhatatlanul főzi a feketét a presszóskisasszony. Sitkéi Béla • Ketten a társalgóban: tévét néz Szak Sándor fúrómcstcr és Beeső Sándor kapcsoló. SAJTÚPOSTA- A. CIKKÜNK NYOMÁN Lesz zöldterület — de mekkora? Az elmúlt évben többször foglalkoztunk e hasábokon a kecskeméti Hunyadivárosban szembe, ötlő egyik legégetőbb gonddal, a tágas zöldfelület hiányával. Közöltük: főleg a Czollner köz, a Tinódi, valamint a Liszt Ferenc utca által határolt térség új emeletes házaiban lakó gyermekeik érezhetik magukat a legkel. lemetlenebbül. Szóltunk arról, hogy a testedzést, vagy éppen a füves-fás öve. zétben való egyszerű sétát kedvelő felnőttek sincsenek jobban elkényeztetve, amit bizonyít a tény, miszerint Kecskemét sűrűn beépített körzeteit tekintve talán ebben a városrészben a legszegényesebb a közparkellátott, ság. Végezetül tolmácsoltuk olvasóink figyelmet érdemlő javas-, tatait, egyebek között azt, hogy a környéken jelenleg található szabad négyzetméterek — például a Czollner közi ABC.áruiház melletti terület — maradjanak meg az ottani családok számára, me- lyeknek olyannyira fontos a pihe- nést, kikapcsolódást jelentő zöld, mint a levegő, a napfény. Közérdekű írásunkra az alábbi választ kaptuk a kecskeméti Városi Tanács műszaki osztály- vezetőjétől, Hegyes Ferenctől: A Hunyadlváris fejlesztése, kiépítése a 60-as évek eleje éta folytató- dik tervszerűen, az előre meghatározott ütemben. Vannak már arrafelé kisebb-nagyobb társasházak — némelyek önálló telekkel —, munkaadói kezdeményezéssel létesült modern otthonok, s egyéb lakóépületek. A tanács oly módon sietett e vállalati építkezők segítségére, hogy Igen mérsékelt áron bocsátotta rendelkezésre a házhelyeket, azzal a feltétellel, ,hogy a lakók teszik rendezetté a környezetüket, s alakítanak ki Játszótereket. végrehajtó bizottsági döntés született annak érdekében, hogy a felújított, és az esztétikai értéket is Jelentő környékbeli nemzeti parkot — , nyitvatartási rend alapján — díjmentesen látogathatják az emberek. Természetesen sok még a megvalósításra váró teendő a városrészben, ahol tovább bővül a zöldövezet, így a rajzfilmstúdió és a nemzeti park Igazgatósága mellett, valamint a Liszt Ferenc utca és a Czollner köz emeletes házai által határolt szakaszon, az ezután felépítendő szolgáltatóház szomszédságában, S meg kell említeni az épülő általános Iskolát is, melynek udvara nyitva lesz hétvégeken a mozgásra, sportolásra vágyók előtt. A baromfiipari váUalat kerítése mentén pedig erdősítésre kerül sor, s bár ez zárt mező lesz, a sok fa lényegesen javítja majd a mikroklímát. Meggyőződésem, ha a lakosság gaz-, daszerepet vállal az említett feladatok elvégzésében,. és az Így keletkezett közvagyon Védelmében, messzemenően teljesül a zöldfelület Iránti Igénye, □ □ n E köszönettel vett tájékoztatásból a Hunyadiiváros további gyarapításának, csinosításának szép perspektívája tárul elénk. Az ezzel kapcsolatos derűlátásunkat azonban kissé leiohasz- totia az ismételt helyszíni tapasztalatunk, minek alapján fontosnak tartjuk elmondani a következőket : Az egymás mellett sűrűn sorakozó lakóépületek „jóvoltából” egyáltalán nincs hely a megfele- lő nagyságú és felszereltségű játszótér létesítésére. jA környezet kívánatos rendbetételét viszont nehezíti az a gyakorlat, hogy a gyerekek jobb híjén nemcsak az úttestén, a járdán, de a többi hozzáférhető területrészen is fut-’ károznak, ugrálnak. A békeritett nemzeti parkról pedig tudni kell: ott heti egy alkalommal valóban ingyenesen lehet tölteni rö. vidke időt, de korántsem játszá. sí célból; vagy azért, hogy a fa alatti pádon pihenjen, esetleg a füvön heverésszen az ember, hanem a ritkaságnak számító növényeket és az intézmény különféle dokumentumait illik megtekinteni. A mozgásteret keresők pedig nem ez utóbbi élményről álmodoznak elsősorban. Ami az új parkosítást illeti, az arra kijelölt parcellák is szűkös, nek tűnnek, ahol a gyereksereg, nek csak egy töredéke férhet el. És az a bizonyos nyitottabbá váló iskolaudvar sem kínálhatja egy igazi játszótér minden kellékét. Aztán gondoljunk azokra a szülőkre, s más felnőttekre, akik szintén igénylik a rendszeres mozgást — futást, labdázást —, Illetve a csöndes sétát. Az ilyen rendeltetésű park létrehozásának is hiányoznak már a feltételei. Mindezért aligha kárpótolhat az új erdősáv előidézte kellemes klíma. Mint megtudtuk, jó néhányszor módositott-átdolgozott tervdokumentáció eredménye az ezrek otthonául szolgáló új lakótelep, s kár, hogy e változtatások nem nagyon váltak az előnyére. Mivel a zsúfoltság állapota végleges, így csak egyetértőén adhatjuk közre a szeikesztőségünkhöz fordult érdekelt lakosok kérését: az Illetékesek mielőbb fogjanak hozzá a parképítéshez — ebben számíthatnak társadalmi se. gítőkre —, de semmiféle rendel- 'tetésű új építménnyel ne csökkentsék tovább q térség szabad területeit! KÉRDEZZEN — FELELÜNK Folytatólagos lehet-e a lakásigénylés? LEVELEKBŐL RÖVIDEN Udvariasak Budapestről költözött Kecskemétre nemrégen a kétgyermekes Gyón! Tamás. A fővárosban két éve tartották nyilván a lakásigénylését, s most az új lakóhelyén is szerette Volna benyújtani kérelmét. Olyan tájékoztatást kapott azonban, hogy a korábbi igényét nem lehet figyelembe venni, amit sérelmesnek tart, mert ezáltal hátrányosabb elbírálás alá esik. Olvasónk ezt Írja: „Családi okból volt szükséges a lakhelyváltoztatás. Jelenlegi körülményeink sem kedvezőek azonban, így hát minden igyekezettél azon kell lennünk, hogy mint fiatal házasok, mielőbb önálló otthonba juthassunk. Nem értjük, miért nem lehet elhinni a „hírős” városban, hogy már Pesten van hasonló igényünk. Kérjük, derítsék ki: he- lyes-e az illetékes álláspontja?” A lapunkhoz címzett levelét Kepeien postára adó anyuka csaknem két hónapja szült. Az egészséges kisbaba gondozásával, nevelésével járó Örömteli napjait azonban máris aggodalom árnyékolja be, mert arról értesült a munkahelyén, hogy az 1981-es keresete szerint számfejtik a terhességi-gyermekágyi segélye összegét. Olvasónk a továbbiakban ezeket írja: „81-ben hosszú ideig betegeskedtem, s a táppénzen töltött hetek miatt sokkal kevesebb bért kaptam, mint tavaly, amikor a szülésig egyszer sem hiányoztam a munkából. Furcsa, hogy éppen a legkedvezőtlenebb keresetem szolgál alapul e segély megállapításához. Ismerős kismamáktól is azt hallottam, hogy a régebbi bérük után részesülnek ebben az el. látásban. Tartok attól, valami nincs rendjén az ügyem körül. Kérem, derítsek ki: mit mond a vonatkozó jogszabály?” Deák László az egyik hétköznapi délután tért be Kecskeméten a Dózsa György úti fodrászatba, ahol közölték vele, sokan vannak a bejelentkezettek, így hosszasan kell várakoznia, míg sorra kerül. Ellenvetés nélkül békéit meg a kényszerhelyzettel, csak akkor fejezte ki nemtetszését, amikor másfél óra elteltével sem érkezett utána senki. Addig pedig egyetlen vendéggel foglalkozott a fodrász, azért nem jutott ideje olvasónkra, aki végül is e szolgáltatás igény- bevétele nélkül távozott. A város másik fodrászüzletében pedig hideg dauert készíttetett magának egy fiatal nő, ám csupán 1—2 napig élvezhette frizuráját — jóllehet nagyon óvta. A Kecskeméti Fodrász Szövetkezet elnöke. Hegedűs János elmondta érdeklődésünkre, hogy a csaknem 80 helyi üzletük mintKérdésünkkel felkerestük dr. Bán Izabellát, a kecskeméti Városi Tanács igazgatási osztályvezetőjét, aki elmondotta, az ügyben tévesen informálták^r^. Régi^yq*., korlat ugyanis —, is jat jendelet írja elő —, hogy'^‘vrrraátkí' állaői--' igazgatási szervnél nyilvántartott lakásigénylés folytatólagosan elismerhető, ha a kérelmező bemutatta a szükséges iratokat. A tanácsok nem kérnek egymástól hivatali úton ilyen jellegű igazolást, mert az igénylőlapot az érdekelt személy veheti birtokába és adhatja le ’másutt. Ezek után javasoljuk, ön is mielőbb tegyen eleget e feladatának, s jelentkezzék a hivatalos papírokkal a kecskeméti lakásügyi csoportnál. Semmi oka gyanakvónak, bánatosnak lenni, fhiszen a munkaadója a ’hatályos előírások szerint tájékoztatta önt. A társadalombiztosítási törvény ugyanis leszögezi, hogy a tenhességí-gyer- mekágyi segély összegének meghatározásánál a szülést megelőző naptári évben elért kérését napi átlagát kell figyelembe venni. Ezt az átlagkeresetet/ teljes egészében megkapja az anya, ha a szülése előtti két éven belül 270 napon át volt ’biztosított, a legalább 180 napi biztosítás esetén viszont csak az összeg 65 százalékára tarthat igényt. - Még annyit: ha a kismama az előző esztendőben egyetlen napot sem dolgozott, a szóban forgó- segély alapját a szülése évében időarányosan — s a táppénzzel' kapcsolatos szabály szerint — kiszámított átlagbér képezi. egy fele szerződésesen működik már. Az ott dolgozók maguk határozzák meg, milyen módszer alapján várjak-fogadják a vendégeiket. Náluk elsősorban előzetes bejelentés révén lehet kérni a szolgáltatást — mindennek a célja az úgynevezett törzsvendégkor kialakításá —„sehonnan sem küldhetők el azpnban az úgymond váratlanul bekopogó emberek. , A közvetiei} irányítású fodrászatokban is ehhez hasonló a gyakorlat. - Viszont mindegyik üzletben általános követelmény, hogy a fodrászok viszonylag rövid .időn belül és maximálisan jó minőségben lássanak él' egy-egy vendéget. Informátorunk' közölte a szóvá tett sérelmekkel kapcsolatosan, hogy azok valóban sajnálatosak, s a jövőben eléjét kell venni a megismétlődésüknek. voltak és segítettek... ti Minden évben visszatérő ,esemény a postán, hogy a karácsonyi és az újévi ünnepek előtt csúcsforgalmat bonyolít le. Ez óhatatlanul járhat zökkenőkkel, hiszen a túlfeszített munkatempó miatt idegesebbé válhat a tisztviselő, mint ahogy türelmét vesztheti a sokáig sorban álló ügyfél is. Tavaly szintén bekövetkeztek az efféle esetek több helyütt, derül ki olvasóink jelzéseiből. Ám eljutott hozzánk olyan történet is. amely örömről. köszönetről szól, s példásan bizonyítja. az átlagosnál több feladat ellenére lehet úgy dolgozni, s ráadásul még pluszmunkát is végezni a posta- hivatalban, hogy kiváltsa e szolgáltatást Igénylő őszinte elismerését. A kalocsai Adám Ferenc december 17-én, egy pénteki napon járt a helyi postán, s a tumultus közepette véletlenül dobta be a ládába az ajánlottnak szánt és bélyeg nélküli levelét. Lejárt már a félfogadási Idő, amikor félve kopogtatott be a főnöki irodába: Amint elmondtam bánatomat, máris intézkedett egy kedves hölgy a láda azonnali kinyitása iránt, s mert erre csak később kerülhetett sor, ígértet az esti kiürítéskor szabályszerűen kezelik a küldeményemet, a feladóvevényt pedig elküldik címemre. Kifizettem a megfelelő összeget, átadtam a kitöltött vevényt, s távoztam. Négy nap múlva már a lakásomon volt a papiros, igazolva azt, hogy a kalocsai postán segítőkész emberek dolgoznak. Nagyon Jólesik róluk hírt adni. Illegális szemetelők Elgondolkodtató észrevételével keresett fel a minap bentiünket dr. Juhász Magdolna, aki szóvá tette, hogy Kecskemét több részében illegális szemeteinkkel lehet találkozni. E titulusukat amiatt érdemlik ki. mert látni arcukon, csak azért sietnek a hulladékok lerakásával, nehogy sok járókelő felfigyeljen rájuk. Olvasónk eseteket Is említett: A tejipari üzem szomszédságában Is éktelenkedik gyakorta szemétdomb. Ha elszállítják, rövidesen ott az utánpótlás. Még rosszabb a helyzet a Halasi úti Iskolánál, ahol szinte tradíciója van a szemetelésnek. Emiatt korábban már patkányok ts megtelepedtek arra. Tavaly a pedagógusok és a gyerekek közösen kerítették be dróttal a kritikus helyet, süt tásitot- tak is annak mentén, most pedig már csak a vandál pusztítás nyoma látható, vagyis az eltépett kerítés, a ki- döntött oszlopaival. Legutóbb lovas kocsiról került oda a hulladék, majd egy közületi Jármű érkezett, ahonnan használt kötszereket, meg gipszcsizmákat dobáltak le. Miért történhet meg Ilyesmi? Sokszor megírtuk már. hogy a megyeszékhelyen szervezett a szemét- szállítás, sőt külön megrendelésre Is házhoz megy hulladékért, törmelékért a kommunális üzem. Ha hívják. Csakhogy ügy tűnik, egyesek notóriusan elmulasztják az ilyen lehetőséget — ami természetesen költséggel Jár együtt'1—, s az Illegális módszert, a szabálytalanságot választják. Talán a szigorúbb felelősségrevonással elejét lehetne venni ezeknek a sajnálatos eseteknek I Szerkeszti: Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabádság tér 1/a. Telefon: 20-111. Hogyan állapítják meg a terhességi-gyermekágyi segélyt? Mit kell tudni a kecskeméti fodrászatokról?
