Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-12 / 9. szám

8 • PETŐFI NÉPE 9 1983. január 18. CSÜTÖRTÖKÖN TARTJÁK A TÁRGYALÁSOK KÖVETKEZŐ FORDULÓJÁT Libanon elfogadta a napirendi javaslatot események sorokban SZÓFIA ______________________ G rlsa Flllpov bolgár miniszter- elnök kedden hivatalos baráti lá­togatásra Irakba utazott. A bol­gár kormányfő bagdadi tárgyalá­sainak középpontjában a kedve­zően fejlődő gazdasági kapcsola­tok állnak. MANAGUA___________________ Nicaragua fővárosában a napi­rend és az elnökség megválasztá­sának kérdéseiről tartott szakértői vitával kezdődött meg hétfőn az el nem kötelezett országok koor­dinációs irodájának értekezlete. TOKIO ______________________ A kölcsönös bizalom megterem­tésére és az együttműködés elmé­lyítésére való közös törekvés je­gyében mentek végbe az első na­pi tárgyalások Nakaszone Jaszu- hlro, japán miniszterelnök és ven­déglátója. Csőn Tu Hvan, dél-ko­reai elnök között. Nakaszone ked­den érkezett negyvennyolc órás látogatásra Szöulba. A megbeszé­lések során megállapodtak a csak­nem két éve függőben levő, s emiatt a kapcsolatok korábbi le­hűlését eredményező, dél-koreai hitelkérelem mielőbbi kielégítését illetően. Börtönlázadás A New York 'állambeli Ossining börtönének fellá­zadt rabjai kedden hajnal­ban ibejelentették, hogy véget vetnek szombat óta tartó akciójuknak és sza­badon bocsátják valameny- nyi túszukat. Az elítéltek a levél- és csomagküldemények szá­mának növelését, szabad idejük tartalmasabb eltöl­tésének biztosítását, jobb egészségügyi ellátást és végül azt követelték, hogy a túszok elengedésekor je­len lehessenek az újságírók. A rabok 19 fegyőrt ej­tettek foglyul, ide vasárnap két sérültet gyógyszerért cserébe szabadon engedtek. Hétfőn négy túszként fog­va tartott börtönőrt cserél­tek ki élelmiszerre és Cl- ‘gárettára. A lázadás befejezését hi­vatalosan még nem erősí­tették meg, de la hatóság egyik képviselője koráb­ban közölte: a követelések nyilvánosságra hozatala volt a lázadók utolsó kö­vetelése. Böcz Sándor, az MTI tudósító­ja jelenti: BEJRŰT Bejrútiban kedden hivatalosan közölték, hogy Libanon elvben elfogadta azt a kompromisszumos napirendi javaslatot, amelyet Morris Draper amerikai megbí­zott terjesztett hétfőn Khaldéban az izraeli és a libanoni küldött­ség elé. Az izraeli kormány a Draperrel folytatott megbeszélé­seket követően várhatóan szer­dán nyilvánít véleményt az ame­rikai tervezetről, amely a koráb­bi találkozókon elhangzott iz­raeli és libanoni javaslatoik ötvö­zetének tekinthető. „Ez az ország nem lábal ki a válságból, amíg a keresztényde­mokrácia kormányozza!" — En­rico Berliinguer, az OK'P főtitká­ra vélekedett hazájáról nemrég egy televíziós interjúban. Csakugyan úgy tűnik: Itália nemcsak nehezen kormányozha­tó, hanem a gazdasági-pénzügyi bajokkal, sem képes leszámolni. Mert igaz ugyan, hogy a tőkés világ egésze recesszióval küszkö­dik, infláció és munkanélküliség emészti, az olasz válság azonban már régen és lényegesen mélyebb gyökereket eresztett. Egy gazdasági előrejelzés sze­rint az ország 1983-ban legföl­jebb negyedszázalékos növekedé­si ütemmel számolhat, ami egy­értelmű az egyhelyben topogás- sal. A gazdasági „helybenjárá§" nem újkeletű. Az idei, a harma­dik esztendő, amely ilyen borús kilátásokkal köszönt Itáliára. A legfejlettebb tőkés országokat tö­mörítő szervezet, az OECD prog­nózisa nem sok jót vár a Fán- fani-kabinet takarékossági intéz­kedéseitől sem. Sőt, az elemzés­ből kiderül: az olasz megszorí­tásokat csupán rövid távon tart­ják hatékony _ fegyvernek, a tá­volabbi jövő számára egyenesen károsaknak vélik. Spadolini, az előző miniszter- elnök azt ígérte: az inflációt visz- szaszorítja. Ám a pénzromlás üteme, alig lassult. Farifani,' áz. új' kormányfő — aki "alig több- mint egy hónapja áll a koalíció élén — legfőbb céljának ugyan­csak az inflációellenes küzdel­met mondta. Intézkedései azon­ban vihart kavartak, A terheket ugyanis nagyrészt a bérből és fi­zetésből élőkre szeretné háríta­ni. Növelné az adókat, a külön­böző szolgáltatások tarifáját és A libanoni kormány úgy véli, hogy az összevont napirendi ja­vaslat megfelelő alap az érdemi tárgyalások megkezdéséhez, - de a munkaokmányban szereplő kér­déseket csupán vitatémáknak, nem pedig kötelező irSnyelveknek tekinti. láibanon ugyancsak megelége­déssel nyugtázta, hogy a tárgya­lások egyhelyben topogása miatt elégedetlen Reagan amerikai el­nök visszaküldte a térségbe sze­mélyes megbízottját, Philip Ha­bibot, aki nem a találkozók részt­vevőjeként, hanem az izraéli és a libanoni vezetőkkel közvetlenül érintkezve egyengeti a megálla­podás útját. csökkentené a szociális költsége­ket, az oktatásra és az egészség­ügyre szánt keretet, megfosztva az alkalmazottakat a scala mo­bile, a mozgó bérskála jótékony hatásától, a béreknek az inflá­ciót követő -kiigazításától. Az államháztartás egyenlege Rómában tartósan negatív. A múlt évet hetvenezer milliárd líra hiánnyal zárták. Fanfani kormánya — akárcsak az előző kabinet — szeretné a deficitet legalább húszezer milliár'd lírá­val (1000 líra egyenlő 28,29 forint) mérsékelni. A tervezett rendsza­bályok azonban részben a mun­káltatókat tömörítő confindustria. részben a szakszervezetek köré­ben heves ellenállásra találtak. A tőkések szerint az olasz gaz­daság versenyképtelenségének egyik fő oka a termékek viszony­lag rendkívül magas — Nyugat- Európában egyik legmagasabb — költségtényezője. Szerintük tehát az alkalmazottak reálbérét és' -jövedelmét kell lefaragni. A szakszervezetek — hivatkozva a megélhetési költségek szüntelen növekedésére — ennek éppen az ellenkezőjét követelik. Az utóbbi időiben elszaporodott sztrájkok és munkásmegmozdulások arra utal­nak, hogy ebben a kérdésben nehezen jön létre kompromisz- szum. A kommunisták értékelése sze­rint a legfőbb bajok forrása a kereszténydemokrácia. A keresz­ténydemokraták viszont elég erősnek érzik magukat ahhoz, hogy visszatérjenek a régi mód­szerekhez. Ezek pedig nem a gaz­dasági-társadalmi bajok orvoslá­sát. hanem a párt hatalmi pozí­cióinak megszilárdítását szolgál­ják. Gy. D. A következő tárgyalási fordu­lót, mint ismeretes, csütörtökön az izraeli Kirdat Smonában tart­ják. Miközben az észak-libanoni Tripoli lakossága keddeíi a har­madik egymást követő napon él­vezte a rendőrjárőrök révén is szavatolt tűzszünet nyugalmát, Bejrúttól délkeletre ismét heves tüzérségi összecsapás robbant ki a keresztény-falangista és a drúz- szocialista milíciák között. A har­cokiban öt személy vesztette éle­tét. Két ágyúlövedék a baabdai elnöki palota közelében robbant fel, de nem okozott személyi sé­rülést. Moszkvába érkezett Jasszer Arafat MOSZKVA Rövid munkalátogatásra ked­den Moszkvába érkezett a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet kül* döttsége, élén Jasszer Arafattal, a szervezet végrehajtó bizottságának elnökével. A palesztin vendégek fogadá­sára a repülőtéren megjelent töb­bek között Karen Brutyenc. áz SZKP KB nemzetközi osztályá­nak helyettes vezetője, Mihail Kapica külügyminiszter-helyettes. Magyar-lengyel tárgyalások Marjai József miniszterelnök- helyettes Varsóban befejezte tár­gyalásait Zbigniew Madej lengyel miniszterelnök-helyettessel. A magyar—lengyel gazdasági és mű. szaki-tudományos együttműkö­dési bizottság társelnökei a meg­beszélések során megállapították, hogy 1982-ben a két ország kö­zötti együttműködés sikeresen fejlődött, és olyan új formák ki­alakítását eredményezte, amelyek­re alapozva a most aláírt 1983. évi külkereskedelmi áruforgalmi jegyzőkönyv már jelentős növe­kedést irányoz elő. Elvi megálla. podás született a hosszú távú és nagy volumenű járműipari együttműködés alapvető kérdései­ben, amely az autóbuszokon kí­vül tehergépkocsik és személy- gépkocsik gyártását, illetőleg köl. csönös szállítását is érinti. A ma­gyar miniszterelnök-helyettest hétfőn fogadta Wojciech Jaru­zelski hadseregtábornok, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára. Marjai József kedden hazaérke­zett Budapestre. (MTI) NAPI KOMMENTÁR Helybenjárás Rómában VÁLASZTÁSRA VÁRVA? A finn népi demokraták lépése • ... a finn építészek a pihenés és a szórakozás szolgálatá­ban: a leg­újabb tipus- vikendház... ... de Kalevi Sorsa mi­niszterelnök, az új kor­mány két tagjával, mintha két­kedéssel néz­ne a jövő­be.. , (Fotó: MTI—KS) A riporter, aki a nyáron járt Finnország nemzeti bankjának al- elnökénél, ezt jegyezte fel blokk­jába: „Az ENSZ-statisztika sze­rint az egy főre eső évi nyolc-ki- lenc ezer dolláros nemzeti jöve­delemmel a világon a tizenhetedik helyen állunk. Nem rossz. Itt sen­ki nem hal éhen. De évek óta van 150 ezer munkanélkülink, aki se­gélyen él. Ez pedig nemcsak pénz. kérdés, hanem, lelki probléma...” A bankalelnök-politikus szavait megerősítette az általános, derűs stabilitás első pillantásra látható képe. Némely külföldiek egyene­sen „európai Japánnak” mondják Suomit. És most mégis kormány- válság híre érkezett Helsinkiből, mégpedig nem akármilyené. A kormány körüli villámgyors ese­mények éppenséggel a pénz körül forogtak. Pénz és összeférhetetlenség Nagy pénzről volt szó a költség- vetés egyik rubrikájában. A kor­mány 19 százalékkal emelni java­solta a katonai tárca kiadásait. Arra hivatkozott, hogy a finn had­sereg felszerelése elavult, korsze­rűsíteni, kell. A kommunistákat is magában foglaló Finn Népi De­mokratikus Unió (FNDU) viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy fölösleges ez, mert az ország biztonságát leginkább pozitív, semleges külpolitikája szolgálja és garantálja. A finn parlamentben a költség- vetési szavazás rendszerint csu­pán formális aktus. A kormány­pártok között/ az egyezség már ko­rábban létrejön. Most nem így történt. Az FNDU a katonai ki­adás növelése ellen szavazott. Igaz, a költségvetést — az ellen­zéki jobboldal segítségével — a parlament elfogadta, a szociálde­mokrata Kalevi Sorsa miniszter- elnök rámutatott: miután egy kor­mánypárt a kormány ellen szava­zott, összeférhetetlen helyzet állt elő, s benyújtotta kormánya le­mondását. A — szintén szociál­demokrata — köztársasági elnök ismét őt bízta meg kormányalakí­tással, s az új kormányból a népi demokraták kimaradtak. Az esemény különös, de nem váratlan. Az ország politikai éle­tének mélyén ugyanis másfél-két éve többféle folyamat kezdődött. Mozgolódik és erősödik a konzer­vatív jobboldali ellenzék, össze­szedi erejét a kormányban levő — a Liberális Párttal látványosan egyesült — Centrum Párt, s az el­lenzéki konzervatívokra kacsint­gat. Finnországban márciusban parlamenti választás lesz, s az említett erők jelentősebb súlypont- eltolódást szeretnének kierősza­kolni. Velük szemben a baloldal építhet ugyan a viszonylagos gaz­dasági stabilitásra, a nyugalomra, de kérdés, hogy ennek hol a ha­tára? Árstop és fanyar gúny A tavalyi, kétszeres, összességé­ben 13 százalékos devalvációt ak­kor ugyan árstop követte, de az a karácsonyi vásár küszöbén véget ért. A nagy árugrás után pedig most, január elején, elmaradt az ősidők óta szokásos árleszállítás, sőt tovább szöktek föl az árak. A kisember úgy érzi, hogy mind szűkösebben él, akkor is, ha van munkája Mély és bonyolult a baloldal egységének, vagy megoszlásának háttere. Az biztos, hogy a Sorsa- kormány a devalvációval az ál- ♦ lamnak, de elsősorban a munkál­tatóknak, kedvezett. Vagyis az or­szág külkereskedelme a dolgozók terhére jutott lélegzethez. Ez azonban a szociáldemokratáknak csak az egyik arca. A másikat — óvatosan — a szakszervezetekben mutatják. Ott megkezdődött a — szokásos évi — vita a kollektív szerződésekről, A jórészt szociál­demokrata vezetésű szakszervezeti tanács erre az évre kétszer más­fél százalékos béremelést követel, a kommunista párt a kétszer há­rom százalék mellett áll ki. A munkáltatók szövetsége viszont még a szaktanács követeléséről sem akar hallani. Érdem vagy hiba?* A kollektív szerződés- vitája el­húzódhat tavaszig, s közben az áremelkedés aligha áll meg. Ez kemény, ellenzéki politikai erővé válhat, bár vannak, akik szerint a finn társadalom zömére ez idő szerint inkább a jól felfogott passzivitás a jellemző. Kérdés, hogy a finn választó az urna előtt a mai életszínvonalat eredmény­nek, vagy hibának minősíti-e? A kérdésekre pillanatnyilag nincs Válasz. A választási csatát hivatalosan’Ugyan még'nem kezd­ték meg, de a népi demokraták döntése már az első húzásnak te­kinthető. Firon András Andropov és Vogel találkozója (Folytatás az 1. oldalról.) béke megszilárdításának ügyében elfoglalt álláspontjáról. Ezzel kapcsolatban röviden ismertette az SPD elnökségének az utóbbi időben e kérdésekről elfogadott dokumentumait. Vogel annak a véleményének adott hangot, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szer­ződés tagállamainak legújabb, a fegyverkezési hajsza megállításá­ra és a feszültség csökkentésére vonatkozó javaslatai konstruktí­vak és igen komoly tanulmányo­zást érdemelnek. .Mindkét részről kedvezően ér­tékelték a két ország kapcsola­tainak alakulását. A kölcsönös előnyök, a jószomszédság szelle­mében, valamint az 1970. évi moszkvai megállapodás megbíz­ható alapjain a Szovjetunió és az NSZK kapcsolatai eredménye­sen fejlődnek a legkülönbözőbb területeken — hangsúlyozták. A tárgyaló felek annak a meggyő­ződésüknek adtak hangot, hogy a két országnak, az európai és az egyetemes béke megszilárdítása érdekeinek megfelelően,' jó lehe­tőségeik vannak az együttműkö­dés további bővítésére. Szovjet részről a tanácskozáson jelen volt Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsa külügyi bizottságának elnöke. Andre) Alekszandrov, az SZKP KB tagja, a KB főtitkárának ta­nácsadója, Viktor Komplektov külügyminiszter-helyettes, vala­mint Nyikola) Cservov vezérez­redes, a szovjet fegyveres erők vezérkarának főcsoportvezetője. Nyugatnémet részről a megbe­szélésen részt vették Egon Bahr és Hans-Jürgen Wishnewski, az SPD elnökségének tagjai, vala­mint az NSZK moszkvai nagy­követe, Andreas Maier-Candrut, • Kedden Moszkvában Nyikolaj Tyibonov, az SZKP KB PB tag­ja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke fogadta Hans-Jo- chén Vogelt, a Német Szociálde­mokrata Párt elnökségének tag­ját, az SPD kancellárjelöltjét. A találkozón a kétoldalú kap­csolatokról cseréltek véleményt. Különös figyelmet fordítottak a két ország közötti gazdasági kap­csolatok helyzetére, további bő­vítésének lehetőségeire. Megelé­gedéssel szóltak a kétoldalú ke­reskedelemben és együttműkö­désben eddig elért Színvonalról, amit a megállapodások és a hosz- szú távú együttműködési progra­mok végrehajtása eredményeként sikerült elérni. Rámutattak arra is, hogy lehetőség van a kölcsö­nösen előnyös gazdasági csere további bővítésére, új nagybe­ruházások megvalósítására. Országos tanácskozás a párt eszmei-ideológiai tevékenységéről (Folytatás az 1. oldalról.) tünket napjainkban is élénken foglalkoztató nemzeti é^s nemze­tiségi kérdésről, a szocialista de­mokrácia problémaköréről, a marxizmus hegemóniájának fej­lesztése érdekében megoldandó feladatokról. A tbVäUbiakbani «"sstóéíalizmus*' szülte1 iíj ^társadalmi ^ptáft, elv kölest ’ élvek és viszonyok erősít tésének szükségességéről, felada­tairól szólt Aczél György. Hang­súlyozta, hogy a társadalom Fégi, ám ma is időtálló, illetve új' ér­tékeinek védelmére, elfogadtatá­sára az eddiginél nagyobb fi­gyelmet kell fordítani. Ezzel ösz- szefüggésben elemezte az ifjúság körében folytatott politikai és ne­velőmurika időszerű tennivalóit, kitérve arra, hogy a korábbinál nehezebb körülmények között kell megnyerni céljainknak a felnö­vekvő nemzedékeket. Ezután arról beszélt, hogy az oktatás, a tudomány, a korszerű műveltség, az emberi tényezők szerepe mindinkább növekszik a közösségi és egyéni alkotószellem felélénkítésében. Népünk kultu­rális felemelkedésének történelmi útjára visszatekintve, különösen fontosnak nevezte az emberek ér­dekeltségére, aktivitására jobban építő kultúra kibontakoztatását, a demokratikus, sok színű, de egy. ségesen szocialista tartalmú mű­veltség fejlesztését. A szellemi műhelyek, művészeti alkotókö­zösségek munkájának eredmé­nyeiről, s időszerű problémáiról szólva a mai valóság kritikai elemzését, tanulságainak feldolgo­zását vállaló művészet támoga­tásának ösztönzésének szükséges­ségét emelte ki. Foglalkozott kul­turális életünk néhány jellemző szemléletbeli kérdésével, a kriti­ka helyzetével, a marxista kri­tika szerepével. A kulturális mű­helyek vezetőinek önállóságával és felelősségével kapcsolatos kö­vetelményeket áttekintve rámu­tatott az elvi, elemző-irányító te­vékenység javításának szükséges, ségére. Ezt követően a társada­lomtudományi kutatás időszerű feladatairól, a marxista elmélet fejlesztésének tennivalóiról szólt, majd a hatékonyabb tudatfor­máló, agitációs és propaganda- munka lehetőségeivel, módszerei­nek, eszközeinek további gazdagí­tásával foglalkozott. A kulturális-ideológiai munka előtt álló megnövekedett felada­tok aktivitásunk kezdeményező­készségünk fokozását, a nem marxista nézetekkel folytatott vi­ták erősítését, s mindettől elvá­laszthatatlanul a párt ideológiai, politikai és cselekvési egységének megszilárdítását kövtJel ik min­den szinten — mondotta. * Aczél György előadását vita követte, amelyben felszólaltak: Hajdú János, a Televízió A Hét című műsorának főszerkesztője. Ekler György, az MSZM'P Sza- bolcs-Szatmár megyei bizottságá­nak titkára, Szalai Sándor aka­démikus, a Magyar Szociológiai Társaság elnöke, Lipkovits Ká­roly, az MSZMP Politikai Főis­kolájának rektorhelyettese, Ne­mes János, a Budapestéi' Rund­schau főszerkesztője, Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottságának titkára, Malonyay Dezső, a Nemzeti Szín­ház igazgatója. Nyers Rezső, az MTA Közgazdaságtudományi In­tézetének tudományos tanácsadó­ja, Hermann István akadémikus, Koncz János, az MSZMP Csong- rád megyei bizottságának titká­ra, Kiss Kálmán, a Magyar Rádió elnökhelyettese és Vámos Tibor akadémikus, az MTA Számítás­technikai és Automatizálási Ku­tató Intézetének igazgatója. Az országos agitációs, propa­ganda- és művelődéspolitikai ta­nácskozás szerdán folytatja mun­káját. (MTI) Az élelmiszeripar ez évi feladatai (Folytatás az 1. oldalról.) szekszárdi citopángyártó üzem átadása. (A citopán a jobb minő­ségű kenyér sütéséhez szükséges adalékanyag.) Ugyancsak az idei beruházások körébe tartozik a za­laegerszegi sajt üzem rekonstruk­ciója. Folytatódik az első szövet­kezeti sörgyár, a mezőhéki üzem építése. Pályázati rendszerben az idén is lehetőség nyílik gabonatá­rolók építésére állami támogatás­sal. Megkezdődik a Győri Keksz- és Ostyagyár rekonstrukciója. A gépi rekonstrukcióknak némi­képp gátat szabnak a szűkös tő­kés importlehetőségek. Előnyös viszont az üzemek számára a ja­nuár 1-től életbe lépett termelői árnövekedés. Az elmúlt években megemelkedett ráfordítási költsé­gek egy része kompenzálódik ily módon. A termelői árnövekedés a fogyasztói árak zömét nem érinti. Az idén, a tavalyihoz hasonlóan, mintegy 100—120-féle új élelmi­szer is megjelenik a választék gazdagítására. Az üzemek törek­vése főként az olcsóbb termékek körének bővítése, elsősorban a hús-, a baromfi-, a tej- és az édes­ipar jelenik meg ilyen cikkekkel, Újdonság az úgynevezett fehér­áru, ami azt jelenti, hogy szeré­nyebb és olcsóbb csomagolásban, a hagyományossal azonosan jl minőségű terméket forgalmaznak, A bor- és a konzervipar gyári majd ilyen termékeket. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents