Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-12 / 9. szám
1 ..................... ■ Wjgfl IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: A kőd több körzetben tartósan megmarad. Az északnyugati szél mérséklődik, általában gyenge légmozgás várható. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 2, —3, a legmagasabb nappali hőmérséklet i, 9, a tartósan ködös helyeken 0, plüss 4 fok között valószínű. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évi. 9. szám Áfl! 1,40 Ft 1983. Január 18. szerda Megkezdte ülését a Varsói Szerződés honvédelmi minisztereinek bizottsága A Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi minisztereinek bizottsága kedden Prágában megkezdte ülését Martin Dzur hadseregtábornok, Csehszlovákia nemzetvédelmi miniszterének elnökletével. , A tanácskozáson részt vesz Dobri Dzsurov hadseregtábornok, Búlgária nemzetvédelmi minisztere, Martin Dzur hadseregtábornok, Csehszlovákia nemzetvédelmi minisztere, Florian Siwicki vezérezredes, Lengyelország nemzetvédelmi miniszterhelyettese, Czinege Lajos hadseregtábornok, Magyarország honvédelmi minisztere, Heinz Hoffmann hadseregtábornok, az NDK nemzetvédelmi minisztere, Constantin Oltenau, altábornagy, Románia nemzetvédelmi minisztere, Dmitrij Usztyinov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, továbbá Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsalljä, a Varsói Szerződés. tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és Anatolij Gribkov hadsereg- táboornok, az egyesített fegyveres erők vezérkari főnöke. ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁS A párt eszmei-ideológiai tevékenységéről Országos agitációs, propaganda- és művelődés- politikai tanácskozás kezdődött tegnap — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának rendezésében — a XIII. kerületi pártbizottság székházában. Az értekezlet résztvevői társadalmi-politikai életünk vezető személyiségei, az ideológiai-kulturális, a tudományos élet képviselői, írók, újságírók, művészek, a művelődési intézmények vezető munkatársai. A tanácskozást — amelynek elnökségében foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Köpeczi Béla művelődési miniszter is — óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára nyitotta meg. Ezt követően Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott előadást „A párt eszmei-ideológiai tevékenységének néhány időszerű kérdése” címmel. Beszédében áttekintette ideológiai munkánk feladatait, egyebek között azt, miként hozhatunk nagyobb mozgást, élénkséget ideológiai-szellemi életünkbe. Szólt arról, hogy az ideológiai munka színvonala gyorsíthatja, de akadályozhatja is társadalmunk rugalmas alkalmazkodó képességének fejlődését, a megújulási kész_ ség kibontakozását. Teendőink nemzetközi hátterét felvázolva, a nemzetközi politi-, kai viszonyokról szólva hangsúlyozta a fegyverkezési verseny veszélyeit, összevetve az imperializmus szélsőséges, agresszív köreinek törekvéseit a Szovjetunió és a szocialista országok őszinte békeakaratával. Elemezte a nyu. gáti világ sok tekintetben újszerű válságtüneteit. Vázolta közgondolkodásunk szocializmusképén ék fő vonásait. Beszélt a szellemi éle(Foly tatás a 2. oldalon.) LEHETŐSÉGEK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS BŐVÍTÉSÉRE Andropov és Vogel találkozója Moszkvában MOSZKVA Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára kedden fogadta Hans- Jochen Vogelt, a Német Szociáldemokrata Párt Elnökségének tagját, az SPD kancellárjelöltjét. A nyugatnémet politikus hétfőn érkezett a Szovjetunió a szovjet baráti társaságok szövetsége elnökségének meghívására. A nyílt, konstruktív légkörű találkozón a tárgyalófelek részletes véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű problémáiról, valamint a két ország kapcsolatait érintő néhány kérdésről. Az SZKP és az SPD képviselői aggodalmuknak adtak hangot a nemzetközi helyzet éleződése, az erősödő fegyverkezési hajsza miatt, amely komolyan fenyegeti a békét. Jurij Andropov részletesen szólt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket az SZKP és a szovjet állam fejt ki a fegyverkezési hajsza — köztük a nukleáris fegyverkezési hajsza — megfékezése, a nukleáris világháború veszélyének elhárítása, az európai és az egyetemes béke alapjainak megszilárdítása, valamint a különböző társadalmi berendezkedésű államok közötti széles körű, kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése érdekében. Az SZKP KB főtitkára részletesen ismertette az európai közép-hatótávolságú és a hadászati nukleáris fegyverzetekről az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokon előterjesztett szovjet javaslatokat. Andropov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió javaslatai reális lehetőséget teremtenek az igazságos, egyik fél biztonságát serrí sértő megállapodáshoz a nukleáris arzenál radikális csökkentéséről, a kölcsönös bizalom és a nemzetközi biztonság rtiegerő- sítéséhez. Ugyanezt'a célt szolgálják a Varsói Szerződés tagállamainak javaslatai, amelyeket a politikai tanácskozó testület prágai ülésén elfogadott politikai nyilatkozatban fejtettek ki., Jurij Andropov felhívta tárgyalópartnere figyelmét arra, milyen súlyos következményekkel járna az európai békére nézve az Egyesült Államok és a NATO terveinek valóra váltása az új amerikai nukleáris közép-hatótávolságú fegyverek nyugat-európai — köztük az NSZK-ban történő telepítéséről. Hans-Jochen Vogel hangsúlyozta, hogy minden békeszerető erő számára ma mindennél fontosabb a fegyverkezési hajsza megfékezése, a béke megszilárdítása, a nukleáris háború veszélyének elhárítása. Az SPD ezt tekinti egyik alapvető feladatának nemzetközi tevékenységében. A szociáldemokraták koncellárjelöltje tájékoztatást adott pártjának a biztonsági kérdésekben, valamint a (Folytatás a 2. oldalon.) Németh Károly látogatása a KISZ Központi Bizottságánál Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kedden látogatást tett a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságánál, ahol találkozott a KISZ KB titkáraival. Meghallgatta Fejti Györgynek, a KISZ KIB első titkárának és a KISZ KB titkárainak tájékoztatóját az ifjúsági szövetség múlt évi munkájáról és ez évi terveiről. Németh Károly az ifjúsági szövetség vezetőivel folytatott megbeszélésen szólt a párt. az ország előtt álló feladatokról, és ezek megoldásában a KISZ, a magyar ifjúság felelős részvételének fontosságáról. (MTI) Baja.Újváros — ugye ez a nyolcezres lakótelep is olyan, mint a többi? Témánk ezúttal nem a hasonlóság, hanem a különbség: az itteni általános iskola sokszínű közművelődési tevékeny, sége. Filmvetítés és kiállítás, háziasszonyok tornája és főzőtanfolyam, játékdélelőtt és fúrókölcsönzés mind ugyanannak az el- képzelésnek a jegyében: az oktatás céljait a közművelődés segítsége nélkül nem lehet elérni. A bajai példa (3. oldal) Hatékonyságnövelő termelésszervezés A KISKUNHALASI BAROMFI- FELDOLGOZÓ VÁLLALATNÁL StÉÉSaWEUÉSIBinaBÉMMnHB»«*«!» • A múlt évben teljessé vált a vállalatnál a gépi anyagmozgatás. Ké. pünkön: exportárut rakodnak. Egyelőre nincsenek arra kilátások, hogy a baromfiipari termelés gazdaságosságát az exportárak lényeges emelésével lehetne javítani az idén. Ezért a vállalatok a hatékonyság fokozásának más, belső útjait szintén keresik. A Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalatnál a termelés egészét, sőt a tervszerű megelőző karbantartást is átfogó, új fajta szervezéstől várnak az új esztendőben mintegy 15 százalékos termelékenység-növekedést. Az NSZK- beli DIBOLD és a hazai SYSTEM cég márciusra fejezi be az új módszerek alkalmazásának előkészítését. A múlt évben — mint dr. Nagy Gyula, a vállalat igazgatója el- ' mondta — 30 ezer tonna élő szárnyast, ezen belül 21 ezer 500 tonna broilercsirlkét, 1400 tonna kövér libát, 1000 tonna pecsenye- libát, 2500 tonna pecsenyekacsát, 1500 tonna tyúkot és még egyebeket, köztük galambot dolgoztak fel. A partnergazdaságoktól a szerződéseknek megfelelően minden árut átvettek. Az exporttervük túlteljesítése mellett igyekeztek színvonalasan eleget tenni belföldi kötelezettségeiknek. Fontos előrelépésnek tekintik, hogy az országban a baromfiiparon belül elsőként kezdtek húspépet készíteni a húsipari tröszt megrendelésére, amelynek vállalatai töltelékáruk előállításához használják fel az új terméket. A halasi nagyüzem egész esztendőben fizetőképes volt 1982- ben. Mezőgazdasági partnereivel és az iparági társüzemekkel tovább erősítette együttműködését. Bár a nyeresége kevesebb lett a tervezettnél, szilárd alapról indulva kezdte 'meg az új esztendőt. Az idén a tavalyival egyező árumennyiséget terveznek készíteni, amihez a szükséges nyersanyagok szállítására még a múlt év végefelé megkötötték a szerződéseket: Az érdekeket egyeztetve határozták meg a mezőgazda- sági üzletfelekkel á fajtánként! baromfiszállítások ütemezését. Az exportigények minél teljesebb kielégítése érdekében az idén is nagy hangsúlyt helyeznek a nyersanyagok kifogástalan minőségére. A csirke esetében csak az ejső félévre kötöttek megállapodásokat, hogy a kereslet esetleges változásaihoz könnyebben alkalmazkodhassanak a második hat hónapban. 'Ebben az évben érezteti majd hatását, hogy sikeresen megvalósította a kiskunhalasi vállalat az energiaracionalizálási élképzelé- seit. Az olajfűtésről áttért a gázra, fölkészült az úgynevezett hul- ladókihő hasznosítására, ami költségmegtakarítást eredményez. Kínálata átalakításának érdekében tavaly már fontos lépést tett meg a cég a húspépkészítő- berendezés üzembe helyezésével. Terveiben szerepel e gyártmány továbbfeldolgozása töltelékáruvá, s foglalkoznak a libamájkon- zerv-előállítás gondolatával is. Az ez irányú kísérleteket ebben az esztendőben folytatják. Az új termékek kifejlesztésével az export- és a belföldi választékot egyaránt szélesíteni akarják. A hagyományos áruféleségek körét is bővítik a hazai forgalomban. A Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállal»* az új évben energiatakarékos tv. rimológiával megkezdi a keletkező hulládé^ feldolgozását. Darálással és vegyi kezeléssel sertéseledelt állítanak elő, amelyet a Bácsalmási Állami Gazdaság sertéstelepén hasznosítanak. Az igazgató az 1983. évi feladatok közé sorolta a külkereskedelmi tevékenység jobb összehangolását az exportot bonyolító partnervállalattal, s a tervszerűség javítását, amiben sokat segít majd a meghonosítás alatt álló új munkaszervezés. A. T. S. Az élelmiszeripar ez évi feladatai Az élelmiszeripar ez évi legfontosabb feladata, hogy a tavalyihoz hasonló egyenletes, jó színvonalú ellátásról gondoskodjanak. Az export értékét pedig 7,7 százalékkal növelje. Az ágazat változatlan áron számítva — bruttó termelési értékének 2 százalékos növelését tervezi, ezen belül azonban az állati eredetű termékek feldolgozását 3,2, a növényi eredetűeket pedig 1,1 százalékkal növelik. Az édes-, á szesz-, az ásvány- és szikvíz-, a sütő. és tésztaipar termelése 3 százalékkal csökken az 1982-eshez képest. A terv az egy főre jutó fogyasztás további növelésével számoL Eszerint húsfélékből a fogyasztás 1,3 százalékkal, ezen belül a baromfié 4,1 százalékkal, a tejtermékeké 2,3, a tojásé 2,2, a gyümölcsé 1,4 százalékkal növekszik, míg zöldségből megközelítően a tavalyival azonos mennyiséget vásárolunk. A terv megvalósításához mindenekelőtt a minőség javításába, a termékek beltartalmi értékének növelésére, a csomagolás fejlesztésére van szükség, annál is inkább, mert a külpiaci versenyképesség megőrzésének ezek elengedhetetlen feltételei. Ugyanakkor a sikeres export érdekében célszerű korszerűsíteni a külkereskedelmi munkát, ehhez következetesebb piackutatásra, a vásárlókör bővítésére van szükség. Az idén új beruházás nem indul ugyan, de a tavalyihoz hasonlóan 700—800 millió forint értékben vásárolnak, illetve újítanak fel gépeket, berendezéseket az üzemek. A jelentősebbek közé tartozik a cukoripari rekonstrukció folytatása, a tatabányai húsüzem építésének befejezése, a já- nossomorjai cikóriaüzem és a (Folytatás a 2. oldalon.) Szellemi tartalékok Közismertek a nemzetközi és hazai gazdasági viszonyok — és az ezekből adódó nehézségek, gondok. S az is köztudomású, hogy hányán és hányféleképpen keresik a kiutat, a megoldásokat. Ezzel kapcsolatban egy dologban mindenki egyetért: a hatékonyabb, kor_ szerű bb színvonalú termelés nélkül semmire sem megyünk a továbbiakban. Valamint a társadalmi-gazdasági ,szerkezetek állandó ésszerűsítése nélkül. Ez viszont többek között a kísérletezéseket, merész kezdeményezéseket, a kockázatok bátor és egyértelmű wál_ lalását követeli meg. A szelle_ mi erők jobb kihasználását. Mit jelent ez? Azt például, hogy a kiválóan felkészüli szakmunkást ne udvarseprésre. raktári rendcsinálásra használják. Vagy a technikus, a mérnök ne a gépiesen isme- . telhető, monoton, jellegtelen, előképzettséget nem igénylő munkát végezzen, amire, sajnos, van példa elég. Panaszko_ dott már fiatal mérnök, hogy nemegyszer az udvarseprők „irányítását" ,bízzák rá. Az ilyen embernek jogos a duzzo- gása: hiszen nem ezért tanult sok éven keresztül. Ez tehát szellemi tartalékaink jobb kihasználásának egyik — talán legfőbb — eszköze. S mi még? Mondjuk a köztünk élő nyugdíjasok felhalmozódott tapasztalatainak a jobb kihasználása. Sajnos, ilyen tekintetben nincs minden rendben, enyhén szólva. Ismerek volt államigazdaság- i gazgatót, akit alkalmaznak ugyan, ám egészen periférikus területen; vagyis egészen formálisan. Ügy, hogy közben jóformán semmit nem képes hasznosítani közismerten átlagon felüli szakmai tudásából. Tudok olyan nyugdíjas tudományos kutatóról, ' aki szinte teng-leng egészségesen, anélkül, hogy érdemben igénybe vennék tanácsait, hatékonyan belefolyhatna volt munkahelyén a döntések előkészítésébe. Míg az idő rohamosan múlik, az illetőnek az alkotói kedve naponta romlik. Mert erősödik a kiábrán_ dulás abban a tudatban, hogy őrá tulajdonképpen már nincsen szükség. Vagy csak im- mel-ámmal veszik öt igénybe. Társadalmi életünk minden területéről, valamennyi termelési-gazdasági szférából említhetnénk példát arra, hogy vannak ilyen esetek, ilyen kihasználatlan lehetőségek. A műszaki és mezőgazdasági, jogi és közgazdasági szakemberek mellett a nyugdíjas pedagógusok, közművelődési dolgozók, valamint a művészeti élet képviselői egyaránt várják, hogy számítsanak rajuk, munkájukra, nem lankadó alkotói kedvükre. Vannak jó példák is. Tudok olyan mezőgazdasági szak_ emberről, aki jelenleg nyolcvanévesen is naponta jelen van az egyik szakszövetkezet életében. Felbecsülhetetlen tapasztalataira rendszeresen igényt tartanak. Van olyan munkahely, ahol csökkentett munkaidőben valamennyi olyan dolgozót foglalkoztatnak, aki az elmúlt esztendőkben lett nyugdíjas. S akinek fájna a tétlenség, a mellőzöttség; az a felismerés, hogy 6 már nem kell. Az említettek mellett vannak másfajta szellemi tartalékok is. Többek között a rendelkezésre álló szakirodalom. Ám ilyen tekintetben sincs minden rendben. Ezt az is mutatja, hogy az egyik diplomás ismerősöm nemrégiben panaszkodott: tudományos publikációit a kollégái nem olvassák el, teljes közömbösséget mutatnak. És vannak munkahelyek, ahol a tucatnyi előfizetett szakfolyóirat felhalmozva áll, anélkül/ hogy egy két vezetőn kívül abba bárki is beleolvasna. Ide kívánkozik, hogy a múzeumokban. levéltárakban és könyvtárakban százszámra találhatók a kéziratos tanulmányok: az egyetemi, szakdolgo_ zatok, kandidátusi disszertációk és pályázati művek. Ezek iránt meglehetősen csekély az érdeklődés. Pedig tanulmányozásuk, felhasználásuk jócskán gazdagítaná szellemi életünket. Varga Mihály
