Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-11 / 8. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1983. jMOir 11. TŰL A MEGYEHATÁRON ; A fábiáni palántagyár... Ha Szentesről Gádorosra tart az ember, az út fele táján két éles kanyar után, a bal oldalon látni egy üvegházvárost. A fábiánsebestyéni Kinizsi Termelőszövetkezet 2,4 hektáros hajtatóház-rendszerében decemberben, januárban is nagy­üzem van. Az év végéig paradicsomot termeltek, januártól azonban a legnagyobb feladatot a „hideg” és fűtött fóliák alá kikerülő palánták nevelése adja. A hétmillió tápkockás, néhány leveles zöldség java részét a tsz tagjai nevelik piacképessé. Salá­tából 1 millió, karalábéból 1 mil­lió, s kínai kelből is 1 millió pa­lántát vásárolnak a közeli hóna­pokban. Megkezdték már a 3 mil­lió darab fehérpaprika nevelé­sét is. A palántagyár nemcsak a kör­nyékbelieknek termel, hanem jut belőle például a tompái Kossuth Tsz-nek is. a két nagyüzemi gjazdaság között ugyanis évek óta gyümölcsöző tfermelői kap­csolat van. Az idén 240 ezer kínai kel palántát vásárolnak a Bács megyeiek a „szomszéd­ból”. A kínai kel mellett nevel­tetnek itt áprilisi palántázásra paprikát és káposztát is. • George Abou-Abdo főágazat- vezető-helyettes a hétmillió pa­lánta közül az egyikkel. George Abou-Abdo. a termelő- szövetkezet kertészeti főágazatá­nak helyettes vezetője hosszú utat tett meg, amíg Fá'biánsebestyénre ért. Valamikor a 60-as évek kö­zepén még Libanon fővárosában. Bejrutban élt. Ott volt a háború kitörésének kezdetén is. Hatvan­hat őszén a Libanoni Kommunis­ta Párt javaslatára került Buda­pestre. Jeles eredménnyel elvé­gezte a Kertészeti Egyetemet, ha­zájába visszamenni azonban már nem tudott. Felesége Kassán szü­letett csehszlovák állampolgár. Az internacionalista család meg­találta helyét Fábiánsebestyéner.. Az itteni dolgokra, feladatokra terelődik a szó. Megtudom a fő- ágazatvezető-helyettestől, hogy a termelőszövetkezetben a háztáji­val együtt 30 hektáron foglalkoz. nak hajtatásos zöldségtermesztés­sel-. A 45 millió forint termelési ér­téket adó háztáji integrálása a i kertészet feladata, ök adják a fó­liát. a palántát, segítenek a nö­vényvédelemben és megoldják az értékesítés, sokszor nem is oly’ könnyű feladatát. A tag, igény szerint a növény neveléséhez, ápo­lásához szükséges kézi munkát adja. A központi irányítás révén elérték, hogy megfelelő ütemezés szerint szállíthatják a portékát, javarészt külföldi piacokra. Rövid információk: tavaly, ta­valyelőtt slágerzöldséggé vált kí­nai kelnek 50 százaléka a svéd és a finn vevők között talál gazdára. Ismerik az üvegházi termesztés egyik legnagyobb rovarkártevő­jének, a lisztecskének elszaporo­dását gátló titkot is. A biológiai védekezés lényege: jelen van az üvegház légterében az a fürkész­• December végén is szállítottak paradicsomot Fábiánsebestyénről az üzletekbe. darázs, amelyik tojását a íisztecs- ke tojásába rakja. Feltűnik, hogy az üvegházat fó­liaborítással látták el a hideg el­len. Bár az idei tél eddig kegyes volt hozzánk, mínuszaival nem kész­tette nagyobb teljesítményre a hőtermelő egységeket. Ez a tény nem csökkenti a fábiánsebestyé- niek ötletének értékét. A dupla takarás, amelyet kiterjesztettek a fóliasátrakra is, 15—20 százalé­kos energiamegtakarítást jelent. S ami legalább ennyire fontos, hogy a módszerrel a palántázást két héttel korábban kezdhetik meg. A talajfűtött sátraknál pél­dául, március 15-én a paprikapa­lánta végleges helyére kerül. Szabó Pál Miklós SZŐLŐTERMESZTŐ SZAKCSOPORT T1SZAALPÁRON Tavasszal kezdik a telepítést ' A honfoglalás kozd Alpár ép­pen tíz esztendeje társult a szomszédos Tiszaújfaluval. Az egyetlen községgé válás előnyét egyre többen élvezik Uszaalpá- ron. A kezdetben sűrűn emlege­tett hátrányok jórészt tovatűn­tek. A falu két része évről évre közelebb kerül egymáshoz, és az összefogás eredménye itt is, ott is szembetűnő. Az is bizonyos, hogy a tisza- aLpári szövetkezetek ápolják a termelési hagyományt; a ker­tészkedést, a szántóföldi növény­termesztést és a halászatot. A Búzakalász nagy költséggel üze­mi ültetvényeket telepít. A Vi­rágzó a maga módján a halászat fejlesztésével próbál előbbre jut­ni. A Tiszatáj kenyér- és takar­mánygabonát, s dohányt ter­meszt, valamint a szarvasmar­ha-tartásiban igyekszik tisztes eredményt felmutatni. A hajdan neves, újfalui szőlő­művelés feltámasztására pedig a közelmúltban szakcsoportot szer­vezett a Tiszatáj Tsz. A tagoltsá­ga miatt, nagyüzemi termesztés­re kevésbé alkalmas területén, tartós használatra, — 30 eszten­dős (bérletre — személyenként 3 ezer négyzetméter háztáji földet mért ki a szakcsoportot alapító húsz tagjának a közös gazdaság. Ezen kezdik meg az idén tavasz- szal a tagsági szőlő ültetését a szakcsoportbeliek. akik Papp Imre növénytermesztési főága- zatvezetőt. választották meg a szőlős szakcsoport elnökének. A Tiszatáj Tsz a talaj előkészí­tésében, a tőzeggel, tápanyaggal való feltöltésberi nyújt segítséget a közösségnek. A szövetkezet közbenjárására a szőlészeti ku­tatóintézet szakemberei vizsgál­ták meg a telepítésre szánt te­rületet, amelyet a javaslatok alapján jelölt ki a termelőszö­vetkezet. A szőlőtermesztő szakcsoport még a múlt év végén megren­delte a szaporítóanyagot, s már­cius végén, április elején fognak hozzá tagjai a gyökeres vesszők ültetéséhez. A telepítés táblásán történik, ami a talajművelés, a trágyázás, a növényvédelmi mun­ka gépesítését mozdítja elő. A tiszaalpári szakcsoport szá­mára egyelőre 25 hektárt adott át a közös gazdaság. Később az igények szerint készít elő újabb területeket a telepítésre vállal­kozók számára. Közülük mind többen érdeklődnek a kezdemé­nyezés iránt, hiszen a háztáji szőlő számára bérbeadott 3—3 ezer négyzetméter földet, a kö­zös gazdaság nem számítja az alapszabály szerint járó háztáji földterületbe. Ily módon a zöld­ség- és a dohánykertészetre is jut alkalmas föld a Tiszatáj Tsz tagságának. K. A. Mezőgazdaság és kistermelés A magyar mezőgazdaság fejlő­dése, elért eredményei, amelyek megközelítik a legfejlettebb me­zőgazdaságú európai országokét, világszerte figyelmet keltenek és elismerést váltanak ki. A fejlődés' fő útját és biztosíté­kát a korszerűen termelő szocia­lista mezőgazdasági nagyüzemek jelentik. Ugyanakkor a fejlődés nem lebecsülendő és nélkülözhe­tetlen forrás a háztáji gazdálko­dás, a kistermelés gyors korsze­rűsödése, intenzitásának növeke­dése és az ezekben kifejeződő pa­raszti szorgalom, vállalkozókedv és termelési igyekezet. Másfél millió kisgazdaság A háztáji gazdálkodásnak, a kistermelésnek az 1960-as évek végétől tapasztalható erőteljes fellendülése azokban a mezőgaz­dasági ágazatokban érezhető, amelyek hagyományosan belter­jes, munkaintenzív ágazatok és amelyek jellegüknél fogva legin­kább megkövetelik a kézi mun­kát és a termelői gondosságot. Jelenleg a szocialista mezőgaz­dasági nagyüzemekkel szoros együttműködésben, azok kiegészí­tőjeként és jelentős támogatásá­val az országban mintegy másfél millió kisgazdaság működik, ame­lyek munkájában mintegy 5 mil­lió ember vesz részt. A növény- termelés 24 százaléka, az állatte­nyésztés 42 százaléka származik a kistermelésből. Szerepe a munka­intenzív ágazatokban, a zöldség- és gyümölcstermelésben, vala­mint az állattenyésztésben jelen­tős. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint országosan 1981- ben — folyó áron számítva — a háztáji és kisegítő gazdaságok ré­szesedése a zöldségtermelésben 63,6 százalék — amely az elmúlt években még nőtt is —, a szőlő- termelésben 45,9 százalék, a gyű. mölcstermelésben 50,9 százalék, a sertéstenyésztésben 53,4 százalék, a baromfitenyésatésben 41,8 szá- zalék volt. Ezek az tadatok azt ta­núsítják, hogy a mezőgazdaság­ban, az élelemtermelésben nél­külözhetetlen a kistermelés szere, pe, főleg az említett ágazatokban, amelyekben a termelés gépesíté­se csak korlátozottan és csak rész­ben oldható meg, így a ‘kézi mun­kára továbbra is nagy szükség van. Más oldalról; gazdasági éle­tünkben óriási emberi erőforrást jelent a háztáji és kisegítő gazda. Ságokban foglalatoskodó milliók, nak, tsz-tagoknak és családtag­jaiknak, továbbá munkásoknak és más foglalkozásúaknak, a nyugdíjasoknak a terihelőmunká. ja, szorgalma, igyekezete és vál­lalkozókedve. Nagyüzemi háztáji termelés’ A termelőszövetkezetek, a nagy- gazdaságok egyre nehezebben birkóznak meg a kézi munkát nagymértékben igénylő növényi kultúrák — zöldség-gyümölcs — termelésével, mert erre a mun­kára a szokásos munkadíjazás mellett egyre kevesebben vállal­koznak. Ezért kényszerülnek ar­ra, hogy a terméseredménytől, a bevételtől függő részesedési és munkaszervezési formákat ala­kítsanak ki. A zöldségtermelő vidékeken több termelőszövetkezetiben már évek óta alkalmazzák az úgyne­vezett nagyüzemi háztáji terme­lést, amelynek az a lényege, hagy az adott növény nagyüzemi gépi munkáit együttesen kialakított nagy táblákon a tagoknak — té­rítés ellenében — a termelőszö­vetkezet végzi el, a kézi munká­ról pedig — mint háztáji gazdák — maguk a tsz-tagok gondoskod­nak. Az értékesítés a közösön ke­resztül történik. A bevétel a tagé. de a kockázatot is neki kell vál­lalnia. Mégis mind a tsz-ek, mind a tagok ragaszkodnak ehhez a formához, mert et teremti meg a tagok teljesebb érdekeltségét, amely gondosabb, hozzáértőbb munkát és a termelési költségek ésszerű leszorítását eredményezi. A szőlő- és bortermelő vidéke­ken pedig tagjai részére jó né-' hány szövetkezet nagyüzemi mó­don és nagyüzemi táblákon ház­táji szőlőt telepít. A költségeket a tagok fedezik, a telepítés után az egyes családok háztáji terüle­tét kiparcellázzák és a kézi mun­kát mindenki külön végzi. Á ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a nagyüzemi háztáji szőlőparcel­lákon a termés általában jóval "nagyobb, mint az ugyanakkor, ugyanolyan fajtájú szőlőből tele­pített közös táblákon. Jól kiegészítik egymást A mezőgazdasági termelés, az állattenyésztés egyes területein, bizonyos növényfajták, termelési kultúrák esetében a kézi munkát még hosszú ideig nem lehet más­sal helyettesíteni. A kistermelés támogatásával, a nagyüzemi gaz­dálkodásban megfelelő érdekelt­ségi, munkaszervezési formák al­kalmazásával az emberi erőfor­rásokat jobban lehet hasznosítani. A nagyüzemi mezőgazdaság és a kistermelés jól kiegészítik egy­mást. Együttműködésük mező- gazdaságunk kiegyensúlyozott fejlődését, a lakosság jó ellátását eredményezi és lehetővé teszi me­zőgazdaságunk, élelmiszeripari exportunk növelését is. T. M. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: isaa^w&iRfe.-4­Síéi®? Egy diáklány halála Mélyen megrázta és jogosan felháborította a közvéleményt az a közlekedési tragédia, amely a múlt év április 26-án, egy hétfői napon történt a Kecskemétről Soltra vezető, 52-es számú útvo­nalon. Az esetről annak idején, tavaly április 28-án egy rövid rendőrségi tudósításban tájékoz­tattuk olvasóinkat, közöltük az összeroncsolódott 1500-as Ladáról készített fényképet is. Akkor azt írtuk, hogy a baleset okára egye­lőre nincs magyarázat. Ez termé­szetes is volt két nappal a tragé­dia után. Most azonban, amikor a Kecs­keméti Megyei Bíróság Ítéletet hirdetett az ügyben, már kétség­telenül megállapítható, hogy mi­lyen okok és körülmények vezet­tek a 15 éves diáklány halálához, hiszen erre kereste a választ a nyomozás, majd azt követően a bírósági tárgyalás, a műszaki szakértő, az igazságügyi orvos­szakértő is. Valójában mi is tör­tént az említett hétfői napon? Mindenekelőtt mutassuk be Dá­vid Józsefet, az ügy vádlottját, a halálos baleset okozóját. Az ak­kor 31 éves férfi Kecskeméten, az Akadémia körút 65. szám alatti házban lakott. Kilencéves kisfiát felesége neveli, akitől elvált. Az elektroműszerész képzettségű Dá­vid József az ÁFOR lajosmizsei üzemanyagtöltő állomásán dolgo­zott, mint csoportvezdtő/l967-ben motorkerékpárra, majd egy év múlva személygépkocsi vezetésére jogosító engedélyt kapott, azóta körülbelül 350 ezer kilométert ve­zetett. Noha neki is volt saját gépkocsija, a múlt év áprilisá­ban rendszeresen használta egyik ismerőse 1500-as Ladáját, ame­lyet „sportosra” alakított át. “Ez azt jelentette, hogy például ki­sebbre cserélte ki a kormányke­reket és szélesebb gumiabroncso­kat szereltetett a járműre Ugyan­akkor az említett időben a gép­kocsi bal oldali első keréktárcsá­ja egy korábbi ütközés miatt de­formálódott és a felerősítő csa­varok fellazultak. Emiatt és a kisebb méretű kor­mány, valamint a szélesebb gumi­abroncsok miatt a gépkocsi nem teljesen felelt meg a biztonságos közlekedés műszaki követelmé­nyeinek, különösen akkor, ha — amint a baleset idején — az autó több. mint száz kilométeres órán­kénti sebességgel haladt. A gép­kocsi biztonságos kormányzását és annak érzékelését a változtatások nem megfelelő mértékben tétték lehetővé. Nos, Dávid József április 26-án délelőtt 11 óra körül, az 52-es számú úton 102—104 kilométeres óránkénti sebességgel vezette a Lada 1500-as autót, Solt felé ha­ladva. Mellette, a jobb oldali ülé­sen foglalt helyet N. M. 15 éves kecskeméti lakos, gimnáziumi ta­nuló, akinek biztonsági öve nem volt becsatolva. Az elvált férfi már hosszabb ideje ismerte a lányt, közöttük szexuális kapcso­lat is kialakult. A hosszan egyenes, majdnem hét méter széles, száraz burkolatú úton haladtak, s a leírt sebesség­gel közelítették meg az előttük azonos irányba, az út jobb olda­lán, annak széléhez lehúzódva baktató lovas kocsit, amellyel Hajnal József és Barna Pál kecs­keméti lakosok 30—35 mázsa trá­gyát szállítottak. Mindketten a bakon ültek. Ezt a lovas kocsit Dávid József már több száz méterről észlelte, s a szembejövő forgalom elhaladá- / sát követően — amikor már előz­hetett volna — figyelmetlensége miatt körülbelül 22—25 méterre közelítette meg a lovas kocsit, anélkül, hogy az előzést meg­kezdte volna. Ebben a pillanatban kisebb -mértékben balra kormá­nyozta a járművet, de a túlzott megközelítés és a nagy sebesség miatt az ütközést már nem tudta elkerülni. Az enyhe balra kor­mányzás csupán arra voilt elegen­dő, hogy az egyenesen haladó lo­vas kocsi bal hátsó sarka alatt a személyautó jobb eleje elcsússzon, de a lovas kocsi acélból készült hossz, és kereszttartójának, vala­mint a rugótartó baknak és a fá­ból készült rakfelület hátsó ré­szének a Lada nekiütközött. Ennek során a lovas kocsi az autó tetejét szinte leborotválta, a bakon ülő két ember az út mel­letti árokba repült, a diáklány pedig szörnyethalt, s mintegy hét méter távolságra, a bal oldali árokba esett. Dávid József a bal­eset során csak a fejét ütötte meg, ennek azonban külsérelmi nyoma nem volt, eszméletét egy pillanat, ra sem vesztette el. Kiszállt az autóból, odament az árokban fekvő lányhoz, s miután meggyő­ződött róla, hogy halott, egy ép­pen oda érkező autóval Kecske­métre ment. Előtte azonban még mintegy öt percig a helyszínen tartózkodott. Látta, hogy a tőle húsz méterre levő árokban Hajnal József és Barna Pál igyekszik fel­állni, de nem ment oda hozzájuk meggyőződni arról, vajon megsé­rültek-e? Kecskeméten először az apja lakására ment, azután a megyei rendőr-főkapitányságra vitette magát, innen a közlekedési alosz­tályra szállították, majd vissza­vitték a baleset helyszínére. Ve­zetői engedélyét természetesen be­vonták, őrizetbe vették, majd le­tartóztatták. Dávid József az eljárás során tagadta bűnösségét. A lényeget il­letően azt adta elő, hogy a bal­eset azért történt, mert a mellet­te ülő N. M. belenyúlt a kormány­ba, azt jobbra rántotta, azáltal a járművet jobbra térítette, s ez­után már nem volt helye és ide­je arra, hogy elkerülje a balese­tet. Azt hangoztatta, hogy a bele­nyúlás nélkül veszélytelenül meg­előzte volna a lovas kocsit. Azt nem tudta megjelölni, hogy ami­kor ez az állítólagos „belenyúlás” történt; hány méterre lehettek a lovas .kocsitól. Azért nem, mert mint mondta: rossz a távolság­becslő képessége. Ezt a „védekezést” a műszaki szakértők világosan és egyértel­műen több oldalról is meg­cáfolták. Nevezetesen: ha a több, mint száz kilométeres óránkénti sebességgel haladó gép­kocsi kormányába belenyúlnak, majd újra visszatérítik azt. a szá­raz útburkolaton a gumiköpeny nyomot hagyott volna. Ilyen nyom azonban nem volt. Továbbá az ügyészségi kihallgatás során azt adta élő, hogy az előzéshez ak­kor készült fel, amikor 50—60 méterre megközelítette a lovas kocsit, s körülbelül 5—10 méterre lehetett, amikor a lány belenyúlt a kormányba. Ha ezek a távolsá­gok elfogadhatók, akkor a lány már az ütközés előtti másodper­cekben nyúlhatott a kormányhoz, látva a kikerülhetetlen tragédiát. Márpedig az’ 50—60 méter elfő. gadható, hiszen ha Dávid József­nek — minit állította — valóban rossz 'lenne a távolságbecslő ké­pessége, hogyan verethetett volna azt megelőzően baleset nélkül 350 ezer kilométert? Ilyen körülmények között két­ségtelenül megállapítható volt, hogy az ötven—hatvan métert a gépkocsi két másodperc alatt tet­te meg, s Dávid József már csak akkor akart előzni, amikor alig néhány méterre volt a lovas ko­csitól. Ez természetesen nem sí. kerülhetett. A bíróság megállapí­totta, hogy „ ... a vádlottnak az ügy érdemére tett védekezése el­fogadhatatlan, az műszakilag ki­zárt, s a többszörös ellentétés adatok miatt elvesztette hite­lét ..De nem fogadható el azért sem, mert a helyszínen készített jegyzőkönyvben még nem tett említést arról, hogy a lány bele­nyúlt volna a kormányba, sőt a tárgyaláson ezt a jegyzőkönyvet helyesnek ismerte el. Csak később „jutott eszébe” az immár meghalt lány közbeavatkozására hivat, kozni. A megyei bíróság végül is meg­állapította Dávid József bűnössé­gét, és halálos közúti baleset gon­datlan okozása, valamint segít­ségnyújtás elmulasztásának a ve­szélyhelyzetet előidéző által elkö. vetett bűntette miatt (mert nem segített a lovas kocsiról leesett két embernek), halmazati bünte­tésként két év és három hónapi börtönre ítélte, és három évre el. tiltotta a járművezetéstől. Enyhí­tő körülményként' vette figye­lembe a bíróság, hogy büntetve még nem volt, s egy kiskorú gyer­mek eltartásáról gondoskodik. Sú. lyosbító tényező volt viszont a többszörös — részben szándékos — szabályszegés, a jelentős anya­gi kár, s hogly az áldozaton túl to­vábbi két személy életét közvet­lenül veszélyeztette. Az ítélet még nem jogerős. G. S.

Next

/
Thumbnails
Contents