Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-11 / 8. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1983. jMOir 11. TŰL A MEGYEHATÁRON ; A fábiáni palántagyár... Ha Szentesről Gádorosra tart az ember, az út fele táján két éles kanyar után, a bal oldalon látni egy üvegházvárost. A fábiánsebestyéni Kinizsi Termelőszövetkezet 2,4 hektáros hajtatóház-rendszerében decemberben, januárban is nagyüzem van. Az év végéig paradicsomot termeltek, januártól azonban a legnagyobb feladatot a „hideg” és fűtött fóliák alá kikerülő palánták nevelése adja. A hétmillió tápkockás, néhány leveles zöldség java részét a tsz tagjai nevelik piacképessé. Salátából 1 millió, karalábéból 1 millió, s kínai kelből is 1 millió palántát vásárolnak a közeli hónapokban. Megkezdték már a 3 millió darab fehérpaprika nevelését is. A palántagyár nemcsak a környékbelieknek termel, hanem jut belőle például a tompái Kossuth Tsz-nek is. a két nagyüzemi gjazdaság között ugyanis évek óta gyümölcsöző tfermelői kapcsolat van. Az idén 240 ezer kínai kel palántát vásárolnak a Bács megyeiek a „szomszédból”. A kínai kel mellett neveltetnek itt áprilisi palántázásra paprikát és káposztát is. • George Abou-Abdo főágazat- vezető-helyettes a hétmillió palánta közül az egyikkel. George Abou-Abdo. a termelő- szövetkezet kertészeti főágazatának helyettes vezetője hosszú utat tett meg, amíg Fá'biánsebestyénre ért. Valamikor a 60-as évek közepén még Libanon fővárosában. Bejrutban élt. Ott volt a háború kitörésének kezdetén is. Hatvanhat őszén a Libanoni Kommunista Párt javaslatára került Budapestre. Jeles eredménnyel elvégezte a Kertészeti Egyetemet, hazájába visszamenni azonban már nem tudott. Felesége Kassán született csehszlovák állampolgár. Az internacionalista család megtalálta helyét Fábiánsebestyéner.. Az itteni dolgokra, feladatokra terelődik a szó. Megtudom a fő- ágazatvezető-helyettestől, hogy a termelőszövetkezetben a háztájival együtt 30 hektáron foglalkoz. nak hajtatásos zöldségtermesztéssel-. A 45 millió forint termelési értéket adó háztáji integrálása a i kertészet feladata, ök adják a fóliát. a palántát, segítenek a növényvédelemben és megoldják az értékesítés, sokszor nem is oly’ könnyű feladatát. A tag, igény szerint a növény neveléséhez, ápolásához szükséges kézi munkát adja. A központi irányítás révén elérték, hogy megfelelő ütemezés szerint szállíthatják a portékát, javarészt külföldi piacokra. Rövid információk: tavaly, tavalyelőtt slágerzöldséggé vált kínai kelnek 50 százaléka a svéd és a finn vevők között talál gazdára. Ismerik az üvegházi termesztés egyik legnagyobb rovarkártevőjének, a lisztecskének elszaporodását gátló titkot is. A biológiai védekezés lényege: jelen van az üvegház légterében az a fürkész• December végén is szállítottak paradicsomot Fábiánsebestyénről az üzletekbe. darázs, amelyik tojását a íisztecs- ke tojásába rakja. Feltűnik, hogy az üvegházat fóliaborítással látták el a hideg ellen. Bár az idei tél eddig kegyes volt hozzánk, mínuszaival nem késztette nagyobb teljesítményre a hőtermelő egységeket. Ez a tény nem csökkenti a fábiánsebestyé- niek ötletének értékét. A dupla takarás, amelyet kiterjesztettek a fóliasátrakra is, 15—20 százalékos energiamegtakarítást jelent. S ami legalább ennyire fontos, hogy a módszerrel a palántázást két héttel korábban kezdhetik meg. A talajfűtött sátraknál például, március 15-én a paprikapalánta végleges helyére kerül. Szabó Pál Miklós SZŐLŐTERMESZTŐ SZAKCSOPORT T1SZAALPÁRON Tavasszal kezdik a telepítést ' A honfoglalás kozd Alpár éppen tíz esztendeje társult a szomszédos Tiszaújfaluval. Az egyetlen községgé válás előnyét egyre többen élvezik Uszaalpá- ron. A kezdetben sűrűn emlegetett hátrányok jórészt tovatűntek. A falu két része évről évre közelebb kerül egymáshoz, és az összefogás eredménye itt is, ott is szembetűnő. Az is bizonyos, hogy a tisza- aLpári szövetkezetek ápolják a termelési hagyományt; a kertészkedést, a szántóföldi növénytermesztést és a halászatot. A Búzakalász nagy költséggel üzemi ültetvényeket telepít. A Virágzó a maga módján a halászat fejlesztésével próbál előbbre jutni. A Tiszatáj kenyér- és takarmánygabonát, s dohányt termeszt, valamint a szarvasmarha-tartásiban igyekszik tisztes eredményt felmutatni. A hajdan neves, újfalui szőlőművelés feltámasztására pedig a közelmúltban szakcsoportot szervezett a Tiszatáj Tsz. A tagoltsága miatt, nagyüzemi termesztésre kevésbé alkalmas területén, tartós használatra, — 30 esztendős (bérletre — személyenként 3 ezer négyzetméter háztáji földet mért ki a szakcsoportot alapító húsz tagjának a közös gazdaság. Ezen kezdik meg az idén tavasz- szal a tagsági szőlő ültetését a szakcsoportbeliek. akik Papp Imre növénytermesztési főága- zatvezetőt. választották meg a szőlős szakcsoport elnökének. A Tiszatáj Tsz a talaj előkészítésében, a tőzeggel, tápanyaggal való feltöltésberi nyújt segítséget a közösségnek. A szövetkezet közbenjárására a szőlészeti kutatóintézet szakemberei vizsgálták meg a telepítésre szánt területet, amelyet a javaslatok alapján jelölt ki a termelőszövetkezet. A szőlőtermesztő szakcsoport még a múlt év végén megrendelte a szaporítóanyagot, s március végén, április elején fognak hozzá tagjai a gyökeres vesszők ültetéséhez. A telepítés táblásán történik, ami a talajművelés, a trágyázás, a növényvédelmi munka gépesítését mozdítja elő. A tiszaalpári szakcsoport számára egyelőre 25 hektárt adott át a közös gazdaság. Később az igények szerint készít elő újabb területeket a telepítésre vállalkozók számára. Közülük mind többen érdeklődnek a kezdeményezés iránt, hiszen a háztáji szőlő számára bérbeadott 3—3 ezer négyzetméter földet, a közös gazdaság nem számítja az alapszabály szerint járó háztáji földterületbe. Ily módon a zöldség- és a dohánykertészetre is jut alkalmas föld a Tiszatáj Tsz tagságának. K. A. Mezőgazdaság és kistermelés A magyar mezőgazdaság fejlődése, elért eredményei, amelyek megközelítik a legfejlettebb mezőgazdaságú európai országokét, világszerte figyelmet keltenek és elismerést váltanak ki. A fejlődés' fő útját és biztosítékát a korszerűen termelő szocialista mezőgazdasági nagyüzemek jelentik. Ugyanakkor a fejlődés nem lebecsülendő és nélkülözhetetlen forrás a háztáji gazdálkodás, a kistermelés gyors korszerűsödése, intenzitásának növekedése és az ezekben kifejeződő paraszti szorgalom, vállalkozókedv és termelési igyekezet. Másfél millió kisgazdaság A háztáji gazdálkodásnak, a kistermelésnek az 1960-as évek végétől tapasztalható erőteljes fellendülése azokban a mezőgazdasági ágazatokban érezhető, amelyek hagyományosan belterjes, munkaintenzív ágazatok és amelyek jellegüknél fogva leginkább megkövetelik a kézi munkát és a termelői gondosságot. Jelenleg a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekkel szoros együttműködésben, azok kiegészítőjeként és jelentős támogatásával az országban mintegy másfél millió kisgazdaság működik, amelyek munkájában mintegy 5 millió ember vesz részt. A növény- termelés 24 százaléka, az állattenyésztés 42 százaléka származik a kistermelésből. Szerepe a munkaintenzív ágazatokban, a zöldség- és gyümölcstermelésben, valamint az állattenyésztésben jelentős. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint országosan 1981- ben — folyó áron számítva — a háztáji és kisegítő gazdaságok részesedése a zöldségtermelésben 63,6 százalék — amely az elmúlt években még nőtt is —, a szőlő- termelésben 45,9 százalék, a gyű. mölcstermelésben 50,9 százalék, a sertéstenyésztésben 53,4 százalék, a baromfitenyésatésben 41,8 szá- zalék volt. Ezek az tadatok azt tanúsítják, hogy a mezőgazdaságban, az élelemtermelésben nélkülözhetetlen a kistermelés szere, pe, főleg az említett ágazatokban, amelyekben a termelés gépesítése csak korlátozottan és csak részben oldható meg, így a ‘kézi munkára továbbra is nagy szükség van. Más oldalról; gazdasági életünkben óriási emberi erőforrást jelent a háztáji és kisegítő gazda. Ságokban foglalatoskodó milliók, nak, tsz-tagoknak és családtagjaiknak, továbbá munkásoknak és más foglalkozásúaknak, a nyugdíjasoknak a terihelőmunká. ja, szorgalma, igyekezete és vállalkozókedve. Nagyüzemi háztáji termelés’ A termelőszövetkezetek, a nagy- gazdaságok egyre nehezebben birkóznak meg a kézi munkát nagymértékben igénylő növényi kultúrák — zöldség-gyümölcs — termelésével, mert erre a munkára a szokásos munkadíjazás mellett egyre kevesebben vállalkoznak. Ezért kényszerülnek arra, hogy a terméseredménytől, a bevételtől függő részesedési és munkaszervezési formákat alakítsanak ki. A zöldségtermelő vidékeken több termelőszövetkezetiben már évek óta alkalmazzák az úgynevezett nagyüzemi háztáji termelést, amelynek az a lényege, hagy az adott növény nagyüzemi gépi munkáit együttesen kialakított nagy táblákon a tagoknak — térítés ellenében — a termelőszövetkezet végzi el, a kézi munkáról pedig — mint háztáji gazdák — maguk a tsz-tagok gondoskodnak. Az értékesítés a közösön keresztül történik. A bevétel a tagé. de a kockázatot is neki kell vállalnia. Mégis mind a tsz-ek, mind a tagok ragaszkodnak ehhez a formához, mert et teremti meg a tagok teljesebb érdekeltségét, amely gondosabb, hozzáértőbb munkát és a termelési költségek ésszerű leszorítását eredményezi. A szőlő- és bortermelő vidékeken pedig tagjai részére jó né-' hány szövetkezet nagyüzemi módon és nagyüzemi táblákon háztáji szőlőt telepít. A költségeket a tagok fedezik, a telepítés után az egyes családok háztáji területét kiparcellázzák és a kézi munkát mindenki külön végzi. Á tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagyüzemi háztáji szőlőparcellákon a termés általában jóval "nagyobb, mint az ugyanakkor, ugyanolyan fajtájú szőlőből telepített közös táblákon. Jól kiegészítik egymást A mezőgazdasági termelés, az állattenyésztés egyes területein, bizonyos növényfajták, termelési kultúrák esetében a kézi munkát még hosszú ideig nem lehet mással helyettesíteni. A kistermelés támogatásával, a nagyüzemi gazdálkodásban megfelelő érdekeltségi, munkaszervezési formák alkalmazásával az emberi erőforrásokat jobban lehet hasznosítani. A nagyüzemi mezőgazdaság és a kistermelés jól kiegészítik egymást. Együttműködésük mező- gazdaságunk kiegyensúlyozott fejlődését, a lakosság jó ellátását eredményezi és lehetővé teszi mezőgazdaságunk, élelmiszeripari exportunk növelését is. T. M. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: isaa^w&iRfe.-4Síéi®? Egy diáklány halála Mélyen megrázta és jogosan felháborította a közvéleményt az a közlekedési tragédia, amely a múlt év április 26-án, egy hétfői napon történt a Kecskemétről Soltra vezető, 52-es számú útvonalon. Az esetről annak idején, tavaly április 28-án egy rövid rendőrségi tudósításban tájékoztattuk olvasóinkat, közöltük az összeroncsolódott 1500-as Ladáról készített fényképet is. Akkor azt írtuk, hogy a baleset okára egyelőre nincs magyarázat. Ez természetes is volt két nappal a tragédia után. Most azonban, amikor a Kecskeméti Megyei Bíróság Ítéletet hirdetett az ügyben, már kétségtelenül megállapítható, hogy milyen okok és körülmények vezettek a 15 éves diáklány halálához, hiszen erre kereste a választ a nyomozás, majd azt követően a bírósági tárgyalás, a műszaki szakértő, az igazságügyi orvosszakértő is. Valójában mi is történt az említett hétfői napon? Mindenekelőtt mutassuk be Dávid Józsefet, az ügy vádlottját, a halálos baleset okozóját. Az akkor 31 éves férfi Kecskeméten, az Akadémia körút 65. szám alatti házban lakott. Kilencéves kisfiát felesége neveli, akitől elvált. Az elektroműszerész képzettségű Dávid József az ÁFOR lajosmizsei üzemanyagtöltő állomásán dolgozott, mint csoportvezdtő/l967-ben motorkerékpárra, majd egy év múlva személygépkocsi vezetésére jogosító engedélyt kapott, azóta körülbelül 350 ezer kilométert vezetett. Noha neki is volt saját gépkocsija, a múlt év áprilisában rendszeresen használta egyik ismerőse 1500-as Ladáját, amelyet „sportosra” alakított át. “Ez azt jelentette, hogy például kisebbre cserélte ki a kormánykereket és szélesebb gumiabroncsokat szereltetett a járműre Ugyanakkor az említett időben a gépkocsi bal oldali első keréktárcsája egy korábbi ütközés miatt deformálódott és a felerősítő csavarok fellazultak. Emiatt és a kisebb méretű kormány, valamint a szélesebb gumiabroncsok miatt a gépkocsi nem teljesen felelt meg a biztonságos közlekedés műszaki követelményeinek, különösen akkor, ha — amint a baleset idején — az autó több. mint száz kilométeres óránkénti sebességgel haladt. A gépkocsi biztonságos kormányzását és annak érzékelését a változtatások nem megfelelő mértékben tétték lehetővé. Nos, Dávid József április 26-án délelőtt 11 óra körül, az 52-es számú úton 102—104 kilométeres óránkénti sebességgel vezette a Lada 1500-as autót, Solt felé haladva. Mellette, a jobb oldali ülésen foglalt helyet N. M. 15 éves kecskeméti lakos, gimnáziumi tanuló, akinek biztonsági öve nem volt becsatolva. Az elvált férfi már hosszabb ideje ismerte a lányt, közöttük szexuális kapcsolat is kialakult. A hosszan egyenes, majdnem hét méter széles, száraz burkolatú úton haladtak, s a leírt sebességgel közelítették meg az előttük azonos irányba, az út jobb oldalán, annak széléhez lehúzódva baktató lovas kocsit, amellyel Hajnal József és Barna Pál kecskeméti lakosok 30—35 mázsa trágyát szállítottak. Mindketten a bakon ültek. Ezt a lovas kocsit Dávid József már több száz méterről észlelte, s a szembejövő forgalom elhaladá- / sát követően — amikor már előzhetett volna — figyelmetlensége miatt körülbelül 22—25 méterre közelítette meg a lovas kocsit, anélkül, hogy az előzést megkezdte volna. Ebben a pillanatban kisebb -mértékben balra kormányozta a járművet, de a túlzott megközelítés és a nagy sebesség miatt az ütközést már nem tudta elkerülni. Az enyhe balra kormányzás csupán arra voilt elegendő, hogy az egyenesen haladó lovas kocsi bal hátsó sarka alatt a személyautó jobb eleje elcsússzon, de a lovas kocsi acélból készült hossz, és kereszttartójának, valamint a rugótartó baknak és a fából készült rakfelület hátsó részének a Lada nekiütközött. Ennek során a lovas kocsi az autó tetejét szinte leborotválta, a bakon ülő két ember az út melletti árokba repült, a diáklány pedig szörnyethalt, s mintegy hét méter távolságra, a bal oldali árokba esett. Dávid József a baleset során csak a fejét ütötte meg, ennek azonban külsérelmi nyoma nem volt, eszméletét egy pillanat, ra sem vesztette el. Kiszállt az autóból, odament az árokban fekvő lányhoz, s miután meggyőződött róla, hogy halott, egy éppen oda érkező autóval Kecskemétre ment. Előtte azonban még mintegy öt percig a helyszínen tartózkodott. Látta, hogy a tőle húsz méterre levő árokban Hajnal József és Barna Pál igyekszik felállni, de nem ment oda hozzájuk meggyőződni arról, vajon megsérültek-e? Kecskeméten először az apja lakására ment, azután a megyei rendőr-főkapitányságra vitette magát, innen a közlekedési alosztályra szállították, majd visszavitték a baleset helyszínére. Vezetői engedélyét természetesen bevonták, őrizetbe vették, majd letartóztatták. Dávid József az eljárás során tagadta bűnösségét. A lényeget illetően azt adta elő, hogy a baleset azért történt, mert a mellette ülő N. M. belenyúlt a kormányba, azt jobbra rántotta, azáltal a járművet jobbra térítette, s ezután már nem volt helye és ideje arra, hogy elkerülje a balesetet. Azt hangoztatta, hogy a belenyúlás nélkül veszélytelenül megelőzte volna a lovas kocsit. Azt nem tudta megjelölni, hogy amikor ez az állítólagos „belenyúlás” történt; hány méterre lehettek a lovas .kocsitól. Azért nem, mert mint mondta: rossz a távolságbecslő képessége. Ezt a „védekezést” a műszaki szakértők világosan és egyértelműen több oldalról is megcáfolták. Nevezetesen: ha a több, mint száz kilométeres óránkénti sebességgel haladó gépkocsi kormányába belenyúlnak, majd újra visszatérítik azt. a száraz útburkolaton a gumiköpeny nyomot hagyott volna. Ilyen nyom azonban nem volt. Továbbá az ügyészségi kihallgatás során azt adta élő, hogy az előzéshez akkor készült fel, amikor 50—60 méterre megközelítette a lovas kocsit, s körülbelül 5—10 méterre lehetett, amikor a lány belenyúlt a kormányba. Ha ezek a távolságok elfogadhatók, akkor a lány már az ütközés előtti másodpercekben nyúlhatott a kormányhoz, látva a kikerülhetetlen tragédiát. Márpedig az’ 50—60 méter elfő. gadható, hiszen ha Dávid Józsefnek — minit állította — valóban rossz 'lenne a távolságbecslő képessége, hogyan verethetett volna azt megelőzően baleset nélkül 350 ezer kilométert? Ilyen körülmények között kétségtelenül megállapítható volt, hogy az ötven—hatvan métert a gépkocsi két másodperc alatt tette meg, s Dávid József már csak akkor akart előzni, amikor alig néhány méterre volt a lovas kocsitól. Ez természetesen nem sí. kerülhetett. A bíróság megállapította, hogy „ ... a vádlottnak az ügy érdemére tett védekezése elfogadhatatlan, az műszakilag kizárt, s a többszörös ellentétés adatok miatt elvesztette hitelét ..De nem fogadható el azért sem, mert a helyszínen készített jegyzőkönyvben még nem tett említést arról, hogy a lány belenyúlt volna a kormányba, sőt a tárgyaláson ezt a jegyzőkönyvet helyesnek ismerte el. Csak később „jutott eszébe” az immár meghalt lány közbeavatkozására hivat, kozni. A megyei bíróság végül is megállapította Dávid József bűnösségét, és halálos közúti baleset gondatlan okozása, valamint segítségnyújtás elmulasztásának a veszélyhelyzetet előidéző által elkö. vetett bűntette miatt (mert nem segített a lovas kocsiról leesett két embernek), halmazati büntetésként két év és három hónapi börtönre ítélte, és három évre el. tiltotta a járművezetéstől. Enyhítő körülményként' vette figyelembe a bíróság, hogy büntetve még nem volt, s egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Sú. lyosbító tényező volt viszont a többszörös — részben szándékos — szabályszegés, a jelentős anyagi kár, s hogly az áldozaton túl további két személy életét közvetlenül veszélyeztette. Az ítélet még nem jogerős. G. S.
