Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-11 / 8. szám

s • PETŐFI NÉPE 9 1983. január 11. Gustáv Husák 70 éves Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az MNK Elnöki Tanácsának elnöke levélben köszöntötte 70. születésnapja alkalmából Gustáv Husákot, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának főtitkárát, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnökét. Az Elnöki Tanács ebből <az alkalomból Gustáv Husáknak a szocia­lista országok közösségiében, a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalomban kifejtett internacionalista tevékenysége, valamint ha­zánk és Csehszlovákia sokoldalú együttműködésének elmélyítésében szerzett érdemei elismerésül a Magyar Népköztársaság Gyémántokkal Ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. (MTI) Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság el­nöke 1913. január 10-én Pozsony­ban született munkáscsalád ne­gyedik gyermekeként. Szüleinek szegénysége miatt csak úgy vé­gezhette el a gimnáziumot, majd a pozsonyi egyetem jogi karát, hogy közben kenyérkereső mun­kát is végeznie kellett. Még gimnazista korában, 16 évesen belépett a Csehszlovák Kommunista Ifjúsági Szövetség­be. majd 1933-ban tagja lett Csehszlovákia Kommunista Párt­jának. Sokirányú mozgalmi mun­kássággal vett részt abban a küz­delemben, amelyet a polgári Csehszlovák Köztársaság idején legális CSKP — a viszonylag de­mokratikus rendszer lehetőségeit kihasználva — a kizsákmányolt dolgozók és a nemzetiségileg el­nyomott tömegek sorsának javí­tásáért, a csehszlovák államiság­nak, a csehek és szlovákok közös köztársaságának a külföldi és ha­zai fasizmustól való megmenté­séért vívott. Vezető tisztségeket töltött be különféle haladó ifjúsá­gi szervezetekben, 1937-től pedig szlovákiai titkára volt a Szov­jetunióhoz való gazdasági és kul­turális közeledés társaságának. Polgári foglalkozású, jogi diplomá­ját megszerezve egy ügyvédi iro­da munkatársaként, majd tisztvi­selőként dolgozott. 1943-ban egyik tagja lett a há­romtagú illegális szlovák országos pártvezetőségnek, amely létrehoz­ta az összes nemzeti antifasiszta erőt tömörítő Szlovák Nemzeti Tanácsot, s előkészítette és irá­nyította az 1944. augusztus 29-én elkezdődött szlovák nemzeti fel­kelést. A Szlovák KP-nak a fel­kelés központjában, Besztercebá­nyán 1941 szeptemberében tar­tott kongresszusán Gustáv Husá­kot a párt alelnökévé választot­ták. &z egész ország felszgbad,ulfísa. után Gustáv Husák tagja volt a CSKP Központi Bizottságának, éfi a nemzetgyűlésnek, továbbá je­lentős állami tisztségeket is ka­pott, például több éven át a leg­főbb szlovák népképviseleti szerv, a Szlovák Nemzeti Tanács végre­hajtó szervének, a megbízottak testületének elnöke volt. Tevéke­nyen részt vállalt az 1948 feb­ruári országos baloldali fordulat, a szocialista rendszer kialakításá­hoz szükséges forradalmi válto­zás szlovákiai előkészítésében. En­nek megtörténte után azonban fokozatosan kiszorították a politi­kai életből, 1950-ben burzsoá na­cionalizmus koholt vádjával meg­fosztották párt- és állami tisztsé­geitől, 1951-ben letartóztatták, és 1954-ben törvénytelen perrel élet­fogytiglani börtönre ítélték. 1950- ban ugyan amnesztia alapján sza­badon engedték, de a politikai tevékenységtől eltiltották, s há­rom évig építőmunkásként dolgo­zott, 1963-ban rehabilitálták, s utána 1968-ig a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia Állam- és Jogtu­dományi Intézetének munkatársa volt. Ekkor írta meg „Tanúságté­tel a szlovák nemzeti felkelésről" című könyvét, amellyel elnyerte a történettudományok kandidátusa címet. Közben a párt egyszerű tagjaként következetesen bírálta az ország súlyos társadalmi és politikai válságához vezető hibá­kat és torzulásokat, s szorgal­mazta a felgyülemlett problémák marxista—leninista megoldását. 1968 áprilisában miniszterelnök­helyettesi tisztséget kapott a cseh­szlovák kormányban. 1968 augusztusában a testvéri szocialista országok internaciona­lista segítségnyújtása megterem­tette a lehetőségeket a csehszlo­vákiai válság leküzdéséhez, az élet normalizálásához, s ebben Gustáv Husák kezdettől fogva kiemelkedő szerepet töltött. be. Augusztus végén megválasztották a Szlovák KP KB első titkárává, továbbá a CSKP KB elnökségé­nek tagjává, majd 1969. április 17-én a CSKP Központi Bizottsá­gának első titkára lett. Az általa irányított új pártvezetés fordula­tot hajtott végre a párt politiká­jában, következetesen marxista— leninista programot dolgozott ki a válság leküzdésére. A CSKP 1971. évi XIV. kong­resszusa,, megerősítette ezt az irányvonalat, s a párttagság teljes bizalma fejeződött ki abban, hogy Gustáv Husák a párt központi bizottságának főtitkára lett. E tisztében a XV., majd a XVI. kongresszuson megválasztott központi bizottság is megerősítet­te. Vezetésével a párt sikeresen valósította és valósítja meg a kongresszusi határozatokat, s az ország jó eredményeket ér el a fejlett szocialista társadalom épí­tésében. Gustáv Husák 1975 óta az or­szág köztársasági elnöki tisztségét is viseli. Gustáv Husák a CSKP KB fő­titkáraként és köztársasági elnök­ként több alkalommal járt Ma­gyarországon, legutóbb tavaly szeptemberben tett látogatást Bu­dapesten és tárgyalt Kádár Já­nossal. A kétoldalú találkozókon is hangsúlyozni szokta, milyen nagy jelentőséget tulajdonít a szomszédos és testvéri Magyaror­szággal való barátság és minden­irányú együttműködés fejlesztésé­nek. ROMÁNIA Minden talpalatnyi föld Romániában az elmúlt időben fokozott figyelmet fordítottak a mezőgazdaság fejlesztésére. Az RKP decemberi országos konfe­renciáján hangsúlyozták, hogy a lakosság jobb ellátása és az ex­port növelése érdekében megfelelő intézkedéseket kell hozni. Az 1983-as terv a mezőgazdasági össz­termelés 5,1—5,6 százalékos növe­lését irányozza elő. Ennek érde­kében újabb traktorokkal, kom­bájnokkal és más mezőgazdasági gépekkel látják el a gazdaságokat. A népgazdasági beruházások több mint 20 százalékát fordítják a mezőgazdaság fejlesztésére. Románia jelentős részét hegyek és erdők borítják, így viszonylag kevesebb a művelésre alkalmas terület. A sajtó a közelmúltban sokat foglalkozott azzal, hogy az utóbbi évtizedek során még ebből is milyen sokat áldoztak fel az iparosítás, a közlekedés és a vá­rosi települések „oltárán”. A szak­értők szerint csak r974-től 1980-ig beruházási létesítmények céljaira több mint 200 ezer hektár termé­keny szántóföldet vettek el a me­zőgazdaságtól. Azért folyik most a kampány, hogy az elvett szán­tóterületekből a lehető legtöbbet visszaadják a mezőgazdaságnak. Ennek egyik módja, hogy a „gyár­kapukon belül" zöldséget is ter­messzenek, vagy gyümölcsfákat telepítsenek. Most programot fo­gadtak el, hogy legalább a Duna deltájában 80 ezer hektár új szán­tóterülethez jussanak — ám ehhez igen nehéz talajjavító munkát kell elvégezni. Arra számítanak, hogy az évti­zed közepe táján mintegy tízmil­lió hektár lesz a mezőgazdasági földterület. Ez azt jelenti, hogy a valamivel több mint 22 millió la­kosra fejenként 0,45 hektár jut. Szakértők szerint azonban ennek kevesebb mint a fele is elegendő lenne egy lakos évi táplálásához, ha a földet megfelelő módszerek­kel művelnék meg. Mindez arra ösztönöz, hogy széles körben meg­magyarázzák, mit jelent minden talpalatnyi föld ésszerű kihaszná­lása, illetve a legyengült termő­erejű területek javítása. A Ro­mania Libera lap megállapítja, hogy „a föld túlságosan drága ah­hoz, hogy könnyelműen hagyjuk tönkremenni.” A szántóterületek felesleges rongálásáért jelentős pénzbünteté­seket szabnak ki. A Fiacara című hetilap megállapítása szerint egy IZRAEL-LIBANON Egyelőre eredménytelenek a tárgyalások BEJRŰT Kettős elutasítással kezdődött az izraeli—libanoni—amerikai tárgyalások ötödik fordulója hét­főn délelőtt a Bejrút melletti Kihaldéban. Libanon elvetette a Morris Draper amerikai megbí­zott által legutóbb előterjesztett ötpontos napirendi tervezetet, amely első helyen indítványozta az „Izrael és Libanon közötti nor­mális kapcsolatok jövőbeni lehe­tőségének” tanulmányozását. Mi­után Izrael a libanoni döntéstől tette függővé a saját állásfogla­lását, képviselője magától értető­dően csatlakozott az elutasító bej­rúti válaszhoz. Morris Draper ezt követően új, kompromisszumos napirendi ja­vaslatot terjesztett elő, amely az izraeli és a libanoni küldöttség vezetőjét egyaránt arra késztette, hogy konzultáljon a kormányá­val. Délután ismét tárgyalóasztal­hoz ült a három küldöttség. •Az izraeli részről állítólag fenn­tartással fogadott új amerikai ' javaslat tartalma egyelőre nem ismeretes. Eredménytelenül ért véget hét­főn délután a Bejrút melletti Khaldéban az izraeli—Libanoni— amerikai tárgyalások ötödik for­dulója. Bolíviai kormányválság LA PAZ Vasárnap lemondott a bolíviai kormány hat minisztere, mind­annyian a Forradalmi Baloldali Mozgalom (MIR) tagjai. A párt továbbra is a kormánykoalíció, és a demokratikus népi egység elnevezésű pártszövetség tagja marad — közölte Jaime Paz Zamora, a MIR vezetője, aki vál­tozatlanul betölti a latin-ameri­kai ország alelnökének tisztségét. A lemondás a legfontosabb gazdasági tárcákat, többek közt a pénzügyit, az energiaügyit és az iparit érintette. A miniszterek távozását a három kpaliciós párt, a MIR, az államfő vezette bal­oldali Nemzeti Forradalmi Moz­galom és a Bolíviai Kommunista Párt képviselőinek tanácskozásai előzték meg. A kormányból tá­vozni kívánó miniszterek azt ál­lítják, hogy az országban nem a kellő ütemben mélyült el a ta­valy októberben elkezdődött de­mokratikus folyamat. Hernán Siles Zuazo köztársa­sági elnök még nem közölte, hogy elfogadja-e a hat minisz­ter lemondását. NAPI KOMMENTÁR Vogel és a közhangulat Moszkvába érkezett Hans-Jo- chen Vogel, a Német Szociálde­mokrata Párt kancellárjelöltje. A bajor származású, tanáros külse­jű veterán politikus ma a Német Szövetségi Köztársaság egyik leg­jelentősebb személyisége. Életé­ben mindenképpen választóvona­lat jelent majd az 1983. március 6-i dátum. Mint ismeretes, mi­után Carstens államfő feloszlat­ta a parlamentet, mqst már jo­gilag is minden akadály elhárult az elől, hogy ezen a napon meg­tartsák a nyugatnémet általános választásokat. Március hetedikén már tudni fogja a világ,- hogy Moszkva mostani vendége a két legfontosabb közül melyik kulcs- pozíciót mondhatja magáénak, vagy a -Német Szövetségi Köztár­saság kancellárja lesz, vagy az ellenzék vezére. Hazája és személye jelentősé­géből egyaránt az következik, 'hogy Vogel moszkvai látogatását nemcsak a Szovjetunióban és az NSZK-ban várták nagy érdeklő­déssel, 'hanem világszerte. Uta­zása fontosságát tovább növeli á tény, hogy az SPD kancellárje­löltje közvetlenül washingtoni lá­togatása után utazott a szovjet fővárosba. A tengerentúl újra bebizonyo­sodott, hogy napjaink legfonto­sabb kérdéseiben a kancellárje­lölt Vogel véleménye nem telje­sen azonos a kancellár Kohléval. Bár Wörner hadügyminiszter nagy vihart kavart amerikai út­ja óta Kohl a közvélemény nyo­másara némileg módosította ál­láspontját, kabinetjének a raké­tatelepítéssel kapcsolatos maga­tartása jóval közelebb áll Wa­shingtonéhoz, mint Vogelé. Az SPD kancellárjelöltje ugyanis egyértelműen a tárgyalásokat tartja fontosabbnak a telepítés­nél, és egészen addig elment, hogy közölte, adott esetben — éppen a tárgyalások sikeréért — akár „el is lehetne halasztani” a telepítést. Hans-.Jochen Vogelt Washing­tonban érte a prágai javaslatok híre és azokra — a Reagan-kor- mány hangnemének módosulása előtt! — azonnal reagált: „a Var­sói Szerződés tagállamainak ja­vaslatait — hangzott Vogel sokat idézett washingtoni nyilatkozata — meg kell vizsgálni, mert azok haladást jelenthetnek. Az erő­szak, a katonai erő alkalmazásá­ról való kölcsönös lemondás megítélésem szerint jó dolog, jó elképzelés, amelyet igen komo­lyan kell venni.” ‘Bár Vogel el­lenzéki vezérként tette ezt a nyilatkozatot, a megfigyelők megállapítják, hogy kijelentésé­nek tartalma és hangvétele a vá­lasztási kampány kezdetén „ben­ne van a levegőben”, ami kedve­ző közeget jelenthet a jövő hé­ten Bonnba érkező Gromiko szovjet külügyminiszter tárgya­lásai számára is. Hogy ez a közhangulat ma mi­lyen elterjedt az NSZK-ban, arra jellemző, hogy még Edmund Stoiber is, úgy nyilatkozott: „a prágai javaslatok nagyon gondos tanulmányozást igényelnek”. A nyilatkozó pedig nem más, mint Strauss pártjának, a CSU-nak a főtitkára... H. E. • A Duna árterületén újabb földdarabot tesznek alkalmassá a mező- gazdasági termelés számára. (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS) hektár tönkrement, leromlott te­rület rendbehozásának költsége mintegy 7500 lej. Ezért megtiltot­ták, hogy a, jobb földeken beruhá­zási és egyéb létesítményeket épít­senek: csak az alacsonyabb kate­góriájúak használhatók fel, ilyen célra. A mezőgazdasági akadémi­kusok, az Era Socialista című el­méleti folyóiratban arra figyel­meztettek, hogy a szántóterületek több mint felét megtámadta az erózió. Az 1983-as terv újabb nagyarányú lecsapolási és egyéb talajjavítási munkákat ír elő, s külön kiemeli a rétek és legelők feljavításának szükségességét. Gáti István Az erdőgazdálkodás idei tervei A nemzetközi fapiacon és szá­mos terméknél itthon is kedve­zőtlenek az értékesítési lehetősé­gek, mindez meghatározza az er­dőgazdálkodás és az úgynevezett elsődleges faipar idei terveit. A VT. ötéves tervben előirányzott­nál mérsékeltebb ütemű fejlődés­sel, számolnak, az elmúlt évihez képest 3—3,5 százalékkal emelik a termelés értékét. Az elmúlt, két évben kialakult piaci helyzetben ez a visszafogottabb tervezés lát­szik indokoltnak. Az elmúlt évben a nemzetközi fapiacon további romlás követke­zett be, a legnagyobb felhaszná­lók, az építőipar, bútoripar, a mélyépítőipar stb. világszerte csökkentette megrendeléseit és emiatt szinte valamennyi fater­mékből kevesebbre volt szükség. A fakereskedelemben csak az utóbbi időben tapasztalható né­mi élénk-ülés és ez várhatóan le­hetőséget ad az export fellendí­tésére. A népgazdasági terv is ezt irányozza elő. Ám ez komoly fel­adatot ró az ágazatra; bővíteniük kell a külföldi vevőkört és a leg­kisebb tételeket sem szabad le­becsülniük, élniük kell a viszony­lag kisebb megrendelésekkel is. 1983-ban a hazai erdőrészeken 21,5 ezer hektárt újítanak fel, eb­ből legtöbbet az erdőgazdaságok­ban, s emellett jelentős területe­ket — 7500 hektárt — a termelő-, szövetkezeti erdők területén. Az erdőfenntartási alap kellő pénz­ügyi fedezetet biztosít a munkák elvégzéséhez. A cél az, hogy a ki­termelt erdők helyére gyorsan növő és nagy termőképességű, to­vábbá jó minőséget adó faállo­mány kerüljön. Az új erdők telepítéséhez a pénzügyi források egyelőre szű­kösek. A munkákat támogató cél- csoportos beruházási kedvezmé­nyeket pályázat útján nyerhetik el a gazdaságok. Azok az üzemek számijainak kedvező elbírálás­ra, akik a kivitelezésben nagyobb saját terhet vállalnak és erdősí­tésre,.szánt területeik alkalma­sabbak a tervezett fejlesztésre, to­vábbá szakember-ellátottságuk és műszaki felkészültségük is jobb. Az elmúlt időszakban az ener­giahordozók drágulása és a taka­rékossági intézkedések nyomán nőtt a tűzifa iránti kereslet. Az elmúlt évhez képest az idén 1,5 százalékkal növekszik a faki­termelés, ami az egy évvel ko­rábbinál valamivel szerényebb előirányzat. Az erdőgazdaságok változatlan mennyiségű fát termelnek ki, el­lenben kevesebb fa kerül majd ki a nem erdőjellegű fás terüle­tekről, az erdőfoltokról, az út menti rendezetlen fatelepítések­ről és emiatt az idén jobban igénybe kell venni a mezőgazda- sági üzemek, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek fakészleteit. A kitermelést elsősorban itt nö­velik. A fajösszetétel alig válto­zik; az ipar fapiacának élénkülé­sével összefüggésben a tölgy, a bükk és a nyár kitermelésénél számolnak kisebb növekedéssel. A gazdasági nehézségek legér­zékenyebben- a fafeldolgozókat érintették. Az innen kikerülő ter­mékek iránt csökkent a legna­gyobb mértékben a kereslet és az idei értékesítési kilátások sem túlságosan rózsásak. Nagyobb kö­rültekintést k-íván termékszerke­zetük alakítása és szorosabbra kell fűzniük a kapcsolatot a fel­használókkal. Fenyő-fűrészáruból az idén annyit adnak, rhint ta­valy, a faforgács-lemez előállítá­sa olyan ütemben nő, ahogyan el­készülnek a felújított üzemek. A parkettagyártás, amely tavaly mélyponton volt, az idén némileg -T- 3—4 százalékkal — növekszik. Furnérból az elmúlt évivel azo­nos a termelési előirányzat. (MTI) . Környezetvédelem és tápanyag-gazdálkodás (Folytatás az 1. oldalról.) A Szikrai Állami Gazdaságban például a négy évvel ezelőtt be­vezetett program alapján meg­szervezték iaz előrejelzésen alapu­ló integrációs növényvédelmet. E bonyolultnak tűnő megfogalmazás azt jelenti, hogy a meteorológiai előrejelzés szerint,' tudományos» alapon már két-három nappal előre jelzik, hogy mikor nem kell védekezni peronoszpóra ellen. Az elmúlt esztendők tapasztalata: négyszer-ötször kevesebbszer per­meteztek, mint korábban. Az ül­tetvények egyik jelentős kártevő­je a szőlőmoly. Ennek megjelené­sét is 10—12 nappal előre megha­tározhatják. Négy-öt esztendővel ezelőtt a szőlő- és gyümölcstelepítésnél nagy mennyiségű műtrágyát dol­goztak be a talajba. Lényegesen többet, mint amennyit a homok megtartani képes. A mindenre ki­terjedő vizsgálatok bebizonyítot­ták, hogy a korábban alkalmazott dózisnak a fele is elegendő. A költségkímélés mellett lényeges, hogy a többletműtrágyával nem szennyeződhet a talajvíz, s nem borul fel a tápanyag-háztartás sem. Nemcsak a megnövekedett mű­trágyaárak kényszerítik a gazda­ságokat arra, hogy körültekintő­en vizsgálják a termőtalaj táp­értékét. A mai módszerek szerint már pontosan megállapítható, hogy megfelelő tápanyagszint is­meretében meghatározott, rggn nyiségűi terméshez mennyi mű­trágya szükséges. A korábbi esztendőkben az ál­lattartó telepek környékén a trá­gya elvezetésének egyik legegy­szerűbb módja az volt, hogy a szerves anyagokban, mikro- és makroelemekben gazdag „mel­lékterméket” vízzel felhígították, s a csatornába engedték. Így a tápanyag-utánpótláshoz külön­ben felhasználható trágya kör­nyezetünket szennyezte. Ezt kí­vánják megakadályozni a szom­szédos Szolnok megyében, ahol jelentős kísérleteket végeznek a mélyalmos állattartás nagyüzemi alkalmazására. A szalmával ke­vert trágya felhasználása nem­csak tápanyagban bővíti a talajt, hanem javítja annak vízháztartá­sát is. Sz. P. M. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZA- ÉS VALUTAÁRFOLYAMAI DeiiKaBtm Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Hollandi forint Japán yen <1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (100) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci, frank Svéd korona Tr. és cl. rubel 'BEN: 1983. JANUAR 11-TÖL Vételi Közép Eladial árfolyam 100 egységre, forintban 6282,25 6288,54 6294.83 3883,89 3887.78 3891.67 85,33 85,42. 85,51 . 476,20 476,68 477,16 747,70 . 748,45 749.20 593,27 593,86 594.45 1519,12 1520,64 1522,16 172,56 172,73 172.90 3193,20 3196,40 3199.60 13642.28 13655,94 13689.60 565,24 565,81 566,38 1680,11 1681,79 1683.47 29,14 29,17 29,20 239,12 239,36 239,60 44.09 44,13 44,17 31,51 31,54 31,57 2002.50 2004.50 2006,50 543.55 ■ 544,09 544,63 2597.40 2600,00 2602.60 3923.89 3927.82 3931.75 Államközi megállapodásokon alapuló hivatalos Árfolyamok VÁLTOZATLANUL AZ 1982. SZEPTEMBER 2I-I KÖZLESNEK MEG­FELELŐEN VANNAK ÉRVÉNY BEN. viiiiTi /naVKTFr.v ÉS CSÉKK-1 ÁRFOLYAMOK Pénznem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka* Francia frank Görög drachma**“ Hollandi forint Japán yen (1000) Jugoszláv dinár* Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona* USA dollár Vételi Eladási árfolyam 100 egységre. forintban 6099,88 6477,20 3771,15 4004,41 82,86 87,98 462,38 490,98 726,00 770,90 576.04 611,68 45,63 48,45 1475,02 1566.26 167.55 yf 177.91 54.29 57,65 3100.51 3292,29 13246.26 14065,62 548.84 582.78 1631.34 1732,24 28.29 30,05 232,18 246,54 42,81 45,45 30,59 32,49 1944*37 2064,64 527,77 560,44 3809,99 4045,65 •Vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 100-as ** Vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet; 500-as

Next

/
Thumbnails
Contents