Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-09 / 7. szám
Jog és gazdaság Interjú dr. Markója Imre igazságügyi miniszterrel Fontos eredménye a jogalkotásnak, hogy a 70-es évek végére a gazdasági élet területén Is kialakítottuk a fejlett szocializmust építő társadalmunk követelményeinek megfelelő magas szintű szabályozást. Ugyanakkor az utóbbi években különösen nyilvánvalóvá vált, hogy — bár gazdaságirányítási rendszerünk alapvető elvei a gyakorlatban jól beváltak — állandó feladatnak kell tekinteni irányítási rendszerünk korszerűsítését. Különösen fontossá teszi ezt, hogy közismerten nehezebbé váltak gazdasági építőmunkánk külső és belső feltételei, s a gazdaságirányításban is elengedhetetln a gyors alkalmazkodás a megváltozott követelményekhez. E követelményrendszer hátterét, feladatait megvilágítandó, kért interjút dr. Mankója Imre igazságügyi minisztertől Tóth Ferenc, az MM főmunkatársa: a jog és a gazdaság kapcsolatáról, a jogalkotásnak a népgazdaság eredményesebb működésében, a vállalatok és más gazdálkodó szervezetek gördülékenyebb kapcsolatainak kialakításában betöltött szerepéről kérdezte a minisztert. — Mindenekelőtt hangsúlyozni szeretném — mondotta dr. Markója Imre —, hogy a jogot végső fokon a társadalmi és gazdasági viszonyok határozzák meg. A jog ugyanakkor nemcsak kifejezi ezeket a viszonyokat, hanem hatást is gyakorol rájuk, tehát egyaránt fontos funkciót tölt be társadalompolitikánk és gazdaságpolitikánk megvalósításában. Persze bármennyire fontos feladatok is hárulnak a jogra, szerepét hiba lenne túlbecsülni. A társadalom igazgatásában és a népgazdaság eredményesebb működésének segítésében a jog nem az egyedüli és nem is az elsődleges eszköz. Ebben a politikai és közgazdasági eszköztár széles körű igénybevételének van döntő jelentősége. A jog csak ebhez kapcsolódva, a politikai és közgazdasági intézkedésekkel teljes összhangban töltheti be megfelelően a reá háruló szolgálati szerepet. Gazdálkodási szervezetünk rugalmas működésében, ugyanakkor a jogszabályi rendelkezések szigorú betartásában hogyan lehet összhangot teremteni? A jog miként tud lépést tartani az élet gyorsan változó gyakorlatával? — Egy olyan jogi szabályozás, amelynek megvalósulásához még nincsenek meg a szükséges gazdasági feltételek — a gyakorlatban nem érheti el a célját. A jog funkciójának betöltését azonban nemcsak az „előreszaladás” akadályozza, hanem az is, ha nem halad együtt a gazdasági viszonyokban bekövetkezett változásokkal, nem alkalmazkodik a megváltozott feltételekhez. Ez esetben a jog gátolja az előrelépést '— holott az az alapvető feladata, hogy előmozdítsa a gazdaságfejlődést, helyes irányba befolyásolja a gazdaságban végbemenő folyamatokat. Gazdaságirányítási rendszerünk alapvető elve, hogy együttesen érvényesüljön a hatékony központi irányítás és a gazdálkodó szervezet önállósága, kezdeményezőkészsége. — Problémáink megoldása érdekében nem csak a központi irányítás egyik eszközét jelentő jogalkotásnak kell lépést tartania a változó követelményekkel, hanem a gazdálkodó szervezetek „magatartásának” is. Meggyőződésem, hogy fejlődésünknek itt még jelentős tartalékai vannak, egyebek között a vállalatok, szövetkezetek belső irányítási, érdekeltségi mechanizmusa terén. Egy valóban hatékony belső mechanizmus kiépítését nem lehet a jogi szabályozástól várná; hiszen ennek a mechanizmusnak a gazdálkodó szervezet adottságaihoz kell alkalmazkodnia, s nem valamilyen sémához. A jog itt csak a fő irányokat jelölheti meg, s közvetve járulhat hozzá ahhoz, hogy a gazdálkodás szervezeti rendszere reformjának „kiegészítéseképpen” a gazdálkodó szervezetek kialakítsák a belső irányítás és érdekeltség korszerű, sajátosságaiknak megfelelő mechanizmusát. Hogyan mérhető, miként értékelhető a jog szolgálati szerepe a gazdaságban? Milyen további kodifikációs Vagy jogszabálykorszerűsítési elképzelések vannak a jogi és a gazdasági élet szorosan összefüggő kapcsolat- rendszerének javítására? — Ügy ítélem meg, hogy a magasabb szintű szabályozás területén a jog alapvetően jól tölti be funkcióját, szolgálati szerepét. Ez vonatkozik a gazdasági élet szabályozására is. Nem ilyen egyértelműen kedvező a helyzet az alacsonyabb szintű jogszabályokkal és az úgynevezett jogi irány- mutatásokkal kapcsolatban. A túlszabályozás — már érintett — problémája is elsősorban itt jelentkezik. Ami a további jogalkotási feladatokat illeti, ezek alapját az 1981—1985. közötti időszak jogalkotási feladatairól szóló minisztertanácsi határozat jelenti. Hangsúlyozni szeretném, hogy itt a XII. pártkongresszus határozatához és — különösen a gazdasági élet területén — az ötéves népgazdasági tervhez kapcsolódó programról, nem pedig merev előírásokról van szó. A változó körülményekhez igazodás ugyanis szükségképpen olyan feladatok elvégzését is megkívánja, amelyeket a minisztertanácsi határozat előkészítésekor még nem lehetett figyelembe venni. A gazdasági élet szabályozásával kapcsolatos, előttünk álló feladatok közül a következőket szeretném kiemelni. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdálkodó szerkezetek nagyobb önállóságával szükségkeppén égyüt ftiátó fní3ko* zottabb felelősség érvényesülése terén gondok vannak; felelősségi rendszerünk nem minden esetben működik megfelelően. Előfordul, hogy a népgazdaság számára kimutathatóan jelentős károkat okozó mulasztásokért a felelősségre vonás elmarad, vagy az alkalmazott szankcióik nem állnak arányban a népgazdaságnak okozott hátránnyal. Napirenden van ezért felelősségi rendszerünk átfogó vizsgálata és továbbfejlesztése. Tervezzük a gazdasági bírságról szóló jogszabály módosítását annak érdekében, hogy ez a szankció hatékonyabbá váljon, s a gazdálkodó szervezet bírságolását követően a felelős személyekkel szemben is következetesen alkalmazzák a szükséges szankciókat. Rendezni kívánjuk a testületi felelősség kérdését, azért is, mert ma a gazdasági életben mind szélesebb körűvé váló kollektív döntés gyakran „elmossa” az egyéni felelősséget. A tisztességtelen gazdálkodás tilalmáról szóló törvényerejű rendelet várható megalkotása szintén előmozdíthatja a felelősségi rendszer jobb működését. Jelenleg nincs olyan jogszabályunk, amely ezt a kérdést átfogóan rendezné. A tisztességtelen versenyről szóló törvény tartalmaz ugyan egyes idevágó szabályokat, de ez a törvényünk több mint hatvan éves, s a megváltozott társadalmi viszonyok között alkalmazása a gyakorlatban nagy nehézséget okoz. Ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek megnövekedett önállósága, a piacT kapcsolatok fokozódó jelentősége megköveteli, hogy a jog — a gazdálköcTS szervezetek és a fogyasztók számára — hatékony védelmet adjon a gazdasági életben tanúsított tisztességtelen magatartásokkal '(például a gazdasági erőfölénnyel visszaélés különböző esetéivel) szemben. Várhatók-e az állampolgárok kezdeményezőkészségét, élet- és munkakörülményeit közvetlenül érintő új szabályozások? Társadalmi termelésünk hatékonyabbá tételének, nemzetközi versenyképességünk fokozásának egyik kulcskérdése az innovációs folyamatok eredményesebb kibontakoztatása. A jogalkalmazás során szerzett tapasztalatokra és a megnövekedett műszaki-gazdasági követelményekre tekintettel szükségessé vált az újításokra és a találmányokra vonatkozó joganyag korszerűsítése. Ez az igény erőteljesen merült fe| az újítók és feltalálók nemrégiben megtartott V. országos tanácskozásán is. A továbbfejlesztés fő célja az újítók és feltalálók ösztönzésének, jogvédelmének erősítése, az újító mozgalomban a műszaki értelmiség részvételének fokozása, a beruházási újítósokra, az energiamegtakarítással, környezetvédelemmel, munkavédelemmel kapcsolatos újításokra vonatkozó érdekeltség növelése, az újítási és találmányi eljárások gyorsítása, egyszerűsítése. A földek és telkek tulajdonára. használatára, az- ingatlanforgalomra és a földvédelemre vonatkozó jogi szabályozás jelenleg igen széttagolt. Külön jogszabályok tartalmazzák például az állami földtulajdonra, az állami szervek magánszemélyektől történő ingatlanvásárlásaira, a tartós földhasználatra, az állampolgárok telektulajdonának mértékére, a földvédelemre vonatkozó rendelkezéseket. A joganyag áttekintése, az eligazodás a hatályos rendelkezésekben nemcsak az állampolgárok, de a gazdálkodó szervezetek számára is nehézkes. Szükséges ezért, hogy az alapvető földjogi szabályokat egy átfogó jogszabály, a földjogi kódex állapítsa meg. Az egységesítésen túl cél az is, hogy a gazdasági-társadalmi viszonyok változásait követve a joganyagot tartalmilag is felülvizsgáljuk, korszerűsítsük. A szabályozás alapvető kérdéseinek, koncepciójának kidolgozását az érdekelt minisztériumokkal, országos hatáskörű szervekkel együtt megkezdtük; jogászok, közgazdászok, földhivatali szakemberek bevonásával folyamatban van az elméleti megalapozó munka. A törvény tervezete előreláthatólag 1985-ben kerül az országgyűlés elé. Társadalmi viszonyaink fejlődése és gazdasági céljaink elérése szükségessé teszi új Munka Törvénykönyve megalkotását. Ez ugyancsak távlati jellegű feladat. A szabályozásnak eddigi szocialista vívmányaink megőrzéséből kell kiindulnia, s a teljes és hatékony foglalkoztatás feltételeinek megalapozását, további fenntartását kell elősegítenie. Ennek érdekében a munkáltatók és a dolgozók jogainak és kötelezettségeinek az eddiginél pontosabb összhangját kell kialakítani. Célunk az is, hogy a szabályozás rugalmasabbá tételével és egyszerűsítésével a jogalkalmazás számára is kedvezőbb feltételeket teremtsünk — zárta az interjút dr. Markója Imre. FIÚNEVELŐ INTÉZET KALOCSÁN A jelszó: bizalom 9 A rend elemei a hálóteremben és a magatartásban 9 Tanulás és munka Straszer András fotói U gyef milyen sokan megfogadtuk szilveszter éjszaká-. ján, hogy új életet kezdünk! De milyet? Könnyű petárdaként pukkannak el az elképzelések, vagy maradandóbb nyomot hagynak az életünkben, munkahelyünkön, családunkban? Attól függ. Mitől? Például a megalapozástól, a tudatos emberi tevékenységtől, amit tervezésnek nevezünk. Ám lehet-e egyáltalán tervezni, és különösen lehet-e társadalmi méretekben megbízhatóan előre látni a jövőt? Nem árt erről szólni az új év legelső hetének végén, amikor néhol, meg némelyikünknél máris kezdenek halványulni a dohányzás vagy a túlzott kávézás megszüntetésére, az' úszás, kocogás beléptetésére szóló, egészségesebb élethez segítő szilveszteri fogadkozások. Van tervünk, országnyi elképzelésünk az idei évre is — meghatározták és elfogadták ezt ve- zető politikai testületek, köztük az országgyűlés tagjai. Nem kiszámíthatatlan mindaz, ami a további 360 napban vár ránk. Mégis, mi történik ott, ahol az élet nap mint nap újra fölteszi a kérdést: hogyan tovább? Egyáltalán, lehetséges megteremteni az egyensúlyt a helyi igények és az országos lehetőségek között? Az egyik állandó módosító tényező az, hogy az igények mindig megújulnak *— mint a megyei tanács .elnöke hangoztatta egy beszélgetésben. Valóban, az ötéves tervet megelőző fölmérések során tízezren jelezték Bács-Kiskunban, hogy lakáshoz szeretnének jutni. Ma már látható, hogy minden bizonnyal kétszer ennyi kívánság teljesül. Akkor hát rendben van minden? Nem, hiszen az is látható, hogy mégsem lesz minden családnak önálló, külön bejáratú otthona. ,A lehetőségek ugyanis megszabják, hogy a 20 ezer lakás nyolcvan százaléka saját erőből készüljön el. Mindenki viszont nem tud telket és építőanyagot vásárolni. Aztán: aki ma garzont kér, holnap két vagy még több szobára jogosult. A fiatalok egy része nem akar közös portán élni a szülőkkel, bár idővel rendszerint kiderül, hogy de jó lenne elérhető közelben tudni a nagymamát, nagypapát! Nagy a sorbanállás Kecskeméten, de a községekben és városközeli falvakban is elhagyott, üres házak találhatók. Pedig ott még igazából ki is lehetne nyújtózkodni, és a mai világban az serp hátrány, ha szénnel vagy fával fűiének a családok olaj helyett. Előfordul, hogy a népgazdaság helyzete csökkentést, úgynevezett „lefaragást” követel az eredeti és nem is mindig, mindenütt kellő mértéktartással vagy realitásérzékkel elhatározott tervekből. Egyszerűen azért, mert nincs rájuk fedezet, és addig kell nyújtózkodni, amíg a takaró ér, különben prüszkölhet az ember, miután fölébredt Mi pótolhatja a kiesést? Vagy inkább: ki? Mindannyian; az érForrások - helyben telmes célokhoz való lakossági hozzájárulással. De hogy mire fordítjuk az erőt, azt meg kell határozni. Léteznek népképviseleti szervek, amelyek fontossági sorrendet állítanak fel. Bács-Kiskun megyében (is) a lakások, az általános iskolai tantermek, az emberről való gondoskodást példázó szociális létesítmények és hiánypótló közművek állnak az élem így döntöttek a tanácsülések, és inkább másról mond le a fejlesztés, még akkor is, ha az élet olykor nehéz választásokra kényszerít A települések persze azt ruháznak be saját forrásaikból, amit a közösség jónak tart. Nincs joga senkinek megsérteni az önkormányzatot. De például pályázati támogatásokkal befolyásolni lehet a célkitűzéseket. A megyei tanács közösségi érdekekből kiindulva hozzáteszi a nélkülözhetetlen ösz- szeget egy-egy létesítményhez, útvagy gázvezetéképítéshez, telekkialakításhoz, ha a helyi gazdaságok, tanácsok — a lakossági erők mozgósításával is — állják a többit. Az apostagiak alig egymillió forintos megyei támogatással is neki mernek vágni egy kisebb iskola fölépítésének, hogy néhány megroggyant régi tanteremből átköltöztessék a gyerekeket. Es igazuk van: a szocialista brigádoktól a helyi kisiparosokig sokan segítenek alapozni, építeni. Épp a Petőfi Népe egyik újságíró—olvasó találkozója adott alkalmat a tanácselnöknek, hogy a kétkedő hangokra válaszolva kifejtse elképzeléseit. Igenis, lesz új iskola: ültette át másokba is a hitet. S nem eredménytelenül, amit az egyszercsak teljesen váratlanul felcsattanó, az egész termet betöltő taps bizonyított legérzékletesebben. Ahhoz, hogy megmozduljanak az emberek, legelőször is módot kell találni arra, hogy elmondják: mit gondolnak és akarnak. Szót kap a lakosság a mostani, sokfelé zajló falu- és városkörzeti gyűléseken is. December végéig huszonhárom tanácskozás zajlott le, újabbra a héten ic sor került Bátyán, s lesznek olyan napok, amikor tizet rendeznek megyeszerte különböző helyeken. A tapasztalatok szerint éppenséggel nem a csönd jellemzi ezeket a találkozókat. De sokatmondó lehet néhol, vagy némelyeknél a hallgatás is. A félrehúzódás, befelé fordulás okait megszüntetni — mégha csupán esetenkénti tényezőkről is van szó — alighanem a legfontosabb ' dolgok közé tartozik. Még igazibb, a központi akaratot sem nélkülöző szocialista demokratizmus segítheti elő, hogy meggyőződésből fakadó vállalások, egyéni és közösségi hozzájárulások — helyi források — egészíthessék ki az országraszóló terveket, a gazdasági, településfejlesztési és más elképzeléseket. És főleg mindezek i valóra váltását. Halász Ferenc . 9 Ebédidőben 9 Figyelem 9 Gondos, kodás 9 Kimenő előtt
