Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-07 / 5. szám

4 • PETŐFI NÉPE 9 1#83. január 1. HÁGUNK IÁJA KECSKEMÉTI MAGYAR—SZOVJET BARÁTSÁG TSZ Vessünk fejessalátamagot Megdupláztál az exportot SOS December végétől január köze­péig magról vethető a fejes saláta. Ez a legnagyobb felületen hajta­tott előnövény megyénkben. Rö­vid a tenyészideje, kicsi a hőigé­nye, ezért jól beilleszthető a fű­tött és a fűtetlen fóliás termesz­tésbe a paradicsom, a paprika, il­letve az uborka elé. A palántákat nevelhetjük táp­kockában, vagy enélkül; vetéssel illetve tűzdeléssel. Fontos, hogy jól csírázó magot vessünk, ezért fő­leg drazsírozott szaporítóanyagot vásároljunk. A vetőágy előkészítéséhez a pa­lántaneveléskor földkeveréket használjunk. Ugyanígy készítsük a tápkockát is. A legjobban be­vált az istállótrágya, a tőzeg és a homok 1:1:1 térfogatú keveréke. Vigyázni kell azonban a sótarta­lomra, mert a növény erre igen érzékeny. A salátamag csírázás! optimu­ma 15 Celsius-fok körül van. A csírázás — igaz vontatottan — 3 Celsius-foknál is megindul. A ki­kelt növény sok fényt és alacsony .hőmérséklete' tóényel. Éjjel 5—8 Celsius-fok, nappal borult időben 10—12 Celsius-fok, napos időben pedig 16—18 Celsius-fok elegendő a saláta számára. A palántaneve­lés során gyakran szellőztessük a fóliasátrat, mert így csökkenthe­tő a páratartalom, ezzel lényege­sen megkönnyíthetjük növényvé­delmi munkáinkat. A növény tenyészidejének hosz- sza általában a hőmérséklettől és a fényviszonyoktól függ. Általá­nosságban azonban elmondható, hogy december—januárban ele­• A kisebb és nagyobb fóliate­lepeken ezekben a napokban javá­ban dolgoznak, készítik a palántá­záshoz szükséges vetőágyakat, tápkockákat. gendö 35—40 nap, tavasszal pedig 30—35 nap a kifejlődésig. Heten­te 5 milliméter vizet öntözzünk, lehetőleg a kora délelőtti órák­ban. Ha a palánták fejlődése nem kielégítő és ennek szemmel lát­hatólag a tápanyaghiány az oka, egy-két alkalommal juttassuk a növényeket 0,1—0,2 százalékos Volldünger vagy Peretrix III. műtrágya oldatához. A korai karalábé és retek he­lyett — külpiaci okok miatt — érdemes fejes salátát, korai ká­posztát vagy kínai kelt termesz­teni. Cegléd szépe K73 A kíónfajtát Katonatele­pen egy nemesítő kollek­tíva fdr. Füri József, dr. Szegedi Sándor, Erős Já­nos és Visontai Erzsébet) többlépcsős módszerrel szelektálta ki a Mathiász János által 1903-ban elő­állított és azóta erősen le­romlott Cegléd szépe alap­fajtából. A 'kiónt 1973-ban jelen­tették be az Országos Me­zőgazdasági Fajtaminősítő Intézetnek, 1978-ban ka­pott államilag előzetes el­ismerést és elsősorban, a ' házikertekben történő sza­porításra engedélyt. Az alapfajtához viszonyítva a klón előnyös tulajdonsága, , hogy tőkéje erőteljesebb növekedésű, bogyói pedig szebben, és egyenleteseb­ben színeződnek. Vesszőinek, vitorlájá­nak színe, fürtjének, bo­gyóinak alakja megegyezik az alapfajtáéval, viszont nagyobb, tetszetősebb és egyenletesebb a termésho­zama. Nyolc éves termés­átlaga 12,5.tonna hektáron­ként, amely 23 százalékkal több, mint az alapfajtáé. A hengeres, vagy kissé vál­las, áz 1 alapfajtánál na­gyobb, átlagosan 204 gram­mos és tetszetősebb fürtje­in átlag 4,0 grammos egyenletesen színeződő hús­piros, roppanó^ de olvadó héjú, kellemes ízű, lédús bogyók helyezkednek el. Szeptember utolsó de- kádjáiban érik. A szárazsá­got jól elviseli, de szerves- trágyázást igényel. Alkal­mas jiosszú szállításra. Nem rothad és téli tárolásra az egyik legjobb csemegesző­lő-fajtánk. Terméséből fi­nom, mérsékelt alkoholtar­talmú asztali bor is készít­hető, Jó télálló, ezért az al­földi területéken is java­soljuk telepítésre. V. E. Teendők enyhe téli napokon A legtöbb kistermelő tenyere viszket a napsütéses téli napo­kon. A föld már fagyos, akinek nincs fóliája és nem kockáztat­ja a korai rpetszást, bizony tét­lenségben szenved. Ajánlható er­re az időszakra a faápolási mun­kák elvégzése. Ilyenkor eltávolíthatjuk a fer­tőzött, elpusztult ágrészeket, a fán maradt száraz leveleket, gyu- mölcsmúmiiákat. Emellett érde­mes, a vastagabb ágrészeket a törzset fakaparóval „megdolgoz­ni”. Vegyük alaposan szemügyre az üvegszárnyú almafalepkével, vértetűvel, kéregmollyal fertőzött fák kérgét és tisztítsuk ki a kár­tevők által elpusztított részeket. A kacorral simára dolgozott fe­lületet Gellcid-del, Santar SM- mel kenjük be. Jó tudni, hogy Bács-Kiskun megyében erős gyümölcsfata­kácsa tka-fertőzésre számítha­tunk. Az eddigi enyhe tél, a hosz- szantartó meleg ősz következté­ben igen sok áttelelő tojást ta­lálhatunk sokfelé. A vesszők szinte vöröslenek a tojásoktól! Éppen ezért már kora tavasszal veszélyhelyzetre számíthatunk. Az erősen fertőzött ültetvények­ben az áttelelő tojások elpusztí­tására a virágzást megelőző vé­dekezéseket fokozott gonddal vé­gezzük el. A lemosó permetezé­seikhez ajánlható a Novenda 1,5— 2 százalékos; a Neopol vagy Bó- riumpoliszulfid 5 százalékos ol­data. Lakótelepi disznótor • Sokan megtalálják a módját, hogy lakótelepi kör­nyezetben vágjanak hízót. A bérházak­ban, a panella­kásokban élő családok is szí­vesen fogyasz­tanák a házia­sán készített hurkát, kol­bászt. Sajnos azonban a mo­dern lakóte­lepek íratlan erkölcsi, nor­mái szerint: a disznóvágás ti­los! Nem in­kább tilos, csu­pán nincs mód és' hely a ser­tések levágá­sára, szétbon­tására, a füs­tölésre. Bár a minap a Szé- chenyiváros szélén a Nép­hadsereg útja és a Balaton utca találko­zásánál az egyik négy- emeletes ház tövében, fa- rácsokon le­helte ki a lel­két egy jó más­fél mázsás disznó. A vi­dám társaság szakértői mó­don perzselte és darabolta. Napjaink­ban, a vállalkozások korában ta­lán ötletként is elfogadható a köyetésre méltó hódmezővásár­helyi példa. Ott ugyanis a helyi áfész gazdasági munkaközössége, háztáji sertésvágási társulást ho­zott létre. A szövetkezet kis vá- góhídján bökik le a hízót, s a szétbontott, előkészített“ húsokat, szalonnát szállítják a házhoz. A többi már a megrendelő dolga, kd-kí ízlése szerint készítheti el a disznótorost. A szalonna, a gömböc, a sonka, a kolbász füstö­léséről megint csak a társulás gondoskodik. Összeállította: Czauner Péter Meddig lehet fokozni az exportot? Erre a kér­désre választ senkitől sem várhatunk, különösen olyan külpiaci körülmények között, mint amilyen az 1982-es évben volt, olyan környezetben, amikor a tőkés világ gazdasági válsága elmélyült, s a KGST-országok kereskedelme sem zökkenőmentes. Azonban mindenképpen el kell mondani, hogy az export növelése valamennyi termelőegységnek egyik legfontosabb feladata. Ebben az is benne foglaltatik, hogy szükséges keresni a lehetőségeket, nemcsak az értékesítésben, hanem olyan belső tar­talékok feltárásában, amely e munkát segíti. Ez utóbbiban különösen sok a tennivaló. Például az áruszerkezet módosítása, a minőségi termékkészítés, a gondos és ízléses csomagolás, va-1 lamint a megbízhatóság növelése, a partneri kap­csolatok „karbantartása” ... hogy csak néhány fontosabbat említsünk! Ahol a felsoroltak egyiké­ben másikában sikerült lépni, ott az eredmények sem maradtak el. Sikeresen módosítottak a korábbi évek gyakor­latán a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz- ben is. Először belső dolgaikat rendezték. Szakem­berre bízták az exporttal összefüggő feladatokat. Céljuk, hogy a nem egészen hatszáz hektáros ter­mő ültetvényről szüretelhető gyümölcsfélékből mi­nél többet adjanak el külföldi megrendelőknek. Eh­hez olyan információkra is szükségük volt. amely­ből a piac kereslet-kínálat helyzetét időről időre nyomon követhették. Az információk birtokában pedig eldönthették nemcsak azt, hogy hová és mit érdemes szállítani, hanem arról is határozhattak, hogy milyen minőségű, küllemű árut hogyan cso­magoljanak a vevőknek. Korábban a göngyölegellá- tás is gondot okozott a szövetkezetben. Saját fa­ipari üzemükben a ládákból azonban elegendőt gyártottak. A dolgozók is „vették a lapot”. Nem számított hogy szombat vagy vasárnap. Válogattak, csomagoltak és; kamionokba rakták az árut. Lelki- ismeretes, kiváló munkát végeztek, különösen a tsz borbási telepén az alma és szilva előkészítésé­ben dolgozók. Az eredmény pedig: a HUNGAROFRUCT közre­működésével 1982-ben kétszer annyi terméket ex­portált a szövetkezet, mint egy évvel korábban. Különlegességet is, szárazvirágot és a gladiólusz vi­rág hagymáját. Ezekből az összes termés 80 száza­lékát tőkés országokba szállították. A több mint két­ezer tonna gyümölcsnek is jelentős része nyugati piacokon talált gazdára. Ha kissé módosított változatban is. de ismét elő­bújik az alapkérdés: jövőre fokozható-e az ex­port? Valamint még egy gondolat: megéri-e kül­földön eladni? Az elsőre igent mondani bár köny- nyelműség, ugyanis nem tudni — például az idő­járás jóvoltából — lesz-e elegendő árualap, de hogy még vannak lehetőségek, az bizonyos: Mert ha a szövetkezetnek sikerült az INTERÁG-.gal és a GENERÁLIMPEX-el is kialakítani a jó üzleti • A Helicrysum nevű szárazvirágból jelentős meny- nyiscget exportálnak. (Tóth Sándor felvétele) kapcsolatot — bővül a kör. S ha késlekedés nélkül a korán érő gyümölcsöket is értékesítik... szóval van még „tartalék”. Ami a második kérdést illeti: nem mindig —még gazdasági szempontból sem — a nagyobb jövede­lem a döntő, sokkal inkább az, hogy a megtermelt teljes mennyiség nyereséggel értékesíthető legyen. Vagyis a biztos piac, nem pedig .,a ma hopp, hol­nap kopp” szemlélet. A megbízhatóság és folyama­tosság érdeke eladónak, vevőnek egyaránt, ugyan­akkor az ország gazdasági érdekeit is ez szolgálja: nő vagy legalább egyenletes marad az export. Az említettek szerint gondolkodnak a Magyar—Szov­jet Barátság Tsz-ben. Az 1983-as exportértékesíté­si feladataikat, teendőiket úgy határozták meg, hogy termékeikből minél több kerülhessen külföldi vevőhöz mégpedig úgy, hogy az importőrök köré­ben eddig kiérdemelt bizalmukat, elismerésüket megőrizzék. Cs. I. Új martonvásári búzafajták Két új fajtával gyarapo­dott, s ezzel tizenkettőre bővült a martonvásári bú­zacsalád: a közelmúltban állami elismerést nyert az MV 11-es és az MV 12-es fajta. Az MTA Martonvá­sári Mezőgazdasági Kuta­tóintézetében előállított új búzák tulajdonságai megfe­lelnek a korszerű nagyüze­mi termesztés követelmé­nyeinek, bőtermőek, géppel arathatok, a betegségeknek, időjárási viszontagságoknak ellenállók. Az MV 11-es fajta a ko­rai érésű búzák választékát gazdagítja; a kísérleti par­cellákon több éves átlagban a legmagasabb hozamokkal fizetett, a legjobb fajták kö­zé sorolható. Az MV 12-es középkorai érésű. Magas termőképességével, s igen kedvező agronómiái tulaj­donságaival hívta fel magá­ra a figyelmet. A két mar­tonvásári újdonságból két év múlva már a nagyüzemi termesztéshez elegendő ve­tőmag áll a gazdaságok ren­delkezésére. Az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóinté­zetének búzanemesítői 1971 óta minden évben egy-egy új fajtával gazdagították a kenyérgabona-választékot. A kísérleti eredmények azt igazolták, hogy a kutatóin­tézetben kinemesített fajták termőképessége ötken szá­zalékkal meghaladja a há­rom évtizeden át termesz­tett, kiváló Bánkúti 1201-es fajtáét, genetikai termőké­pességük ugyanis általában tíz tonna körül van. Ennek nyolcvan-nyolcvanöt száza­lékát ki is használják a jó búzatermesztő gazdaságok. Az új fajták előállítása lehetővé tette, hogy a hazai mezőgazdaság a búzater­mesztést öt-hat agronómiai- lag egyenértékű, de néhány tulajdonságában különböző fajtára alapozza, jelentősen megnövelve ezzel a terme­lési biztonságot. EMBEREK, ÉVTIZEDEK A felvásárló örsi Sándor solti születésű Szü­lei parasztemberék: édesapja im­már 80, édesanyja 77 éves. Ö ma­ga, midőn felnőtté cseperedett, a MÁV-nál helyezkedett el. Vonal­bejáró volt három évig. Ezután Dunaújváros következett: a Szál­lítási és Raktározó Vállalat. Ez sem tartott túl sokáig. Azután — valószínűleg végleg — megállapo­dott örsi Sándor. * 1957. augusztus 15-e óta, azaz több mint 25 éve a Bács-Kiskun megyei Állatforgal- , mi és Húsipari Vállalat dolgozója. — 1949-ben megnősültem — meséli. — Apám szerette volna, ha vele együtt gazdálkodók. De hát nehéz idők voltak azok. in­kább a vasutat, majd a Duna túl­partján épülő várost választottam. Nyáron motorral, télen busszal járt át. 1956 áprilisában azonban fö<Imondtak neki, így hazajött a falujába. Hodik István akkori köz­ségi állatfelvásárló éppen nyug­díjba készülődött, a. tanácselnök meg —, akit a húsipari vállalat megkért, segítsen utódot keresni — őt szemelte ki. r— Belevágtam. Nem mondom, hogy könnyen szántam rá magam, mert hát ilyet azelőtt még sose csináltam. No, és az akkori kö­rülmények!... Kerékpárral, 125-ös Csepel motorral jártam a falva­kat. Emlékszem, a dunavecsei já­rásban az egyik esztendőben 15 ezer sertés felvásárlását tervez­ték. Heten voltunk rá felvásárlók, még se tudtuk teljesíteni a jter- vet. Most meg? Tavaly csak ' in­nen, Soltról több mipt 20 ezer sertés ment el. Évről évre javultak a feltételek. A munka ma már könnyebb, mint két évtizeddel korábban volt. A kocsijával járja a községet. Nem úgy, mint amikor motorral járt át Szabadszállásra télen is a jeges utakon. Akkoriban bádogból volt a „mázsaház”, az átvevők keze, lába elgémberedett, a töltőtollba belefagyott a tinta. Most jól fű­tött irodahelyiség várja a mázsád ház mellett. — Mit mondjak még? Nagyon szeretem a munkahelyemet. Volt, amikor hívott a Szikra Tsz elnö­ke: „Sándor, gyere át, ennyi lesz, meg annyi lesz. Adok három nap gondolkodási időt”. Mondom ne­ki, nincs ezen mit gondolkodni, maradok! Pedig nem volt könnyű, volt úgy, hogy két malomkő kö­zött őrlődtem. Előfordult már, hogy készen volt 100 disznó, de csak ötvenet szállíthattam, mert a vállalatnak pillanatnyilag annyira volt szüksége. Már most a Pista bápsiét vegyem-e át, vagy a Jani bácsiét? Mindenkit ismer, és őt is ismeri mindenki. Azt mondja, nagyon szeret a gazdákkal foglalkozni. Érzi, bíznak benne, gyakran a ta­nácsát kérik. A termelőszövetke­zetek elnökeivel, agronómusaival, a felvásárlási megbízottakkal is kitűnő a kapcsolata, ötvenhat éves múlt: négy éve van még a nyugdíjig. — Apám azt mondja nekem a múltkor: „Fiam, ez igen szép do­log, hogy te is, meg a Boriska is — ő a feleségem — ennyi időt egy helyen töltöttetek”. A felesége a nagyközségi tanács dolgozója már több mint harminc éve. Anyakönyvvezető. A fiuk az Állami Biztosító alkalmazottja, jelenleg a katonai szolgálatát töl­ti. A felvásárló azt mondja: ők hárman nagyon jól megértik egy­mást. Szépen megépített, otthono­san berendezett lakásuk van, közel a község központjához. örsi Sándor háromszoros kiváló dolgozó. Amikor a 25 évet a vál-- lalatnál betöltötte, a kalocsai ki- rendeltségen kis ünnepséggel tisz­telték meg kollégái. Elégedett, tudja, elismerik a munkáját. S, ami nem kevésbé fontos, az állat-, tartó gazdák is tisztelik, becsülik; Sitkéi Béla I X

Next

/
Thumbnails
Contents