Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-07 / 5. szám

4 • PETŐFI NÉPE 9 1#83. január 1.

HÁGUNK IÁJA

KECSKEMÉTI MAGYAR—SZOVJET BARÁTSÁG TSZ

Vessünk fejessalátamagot

Megdupláztál az exportot

SOS

December végétől január közepéig magról vethető a fejes saláta. Ez a legnagyobb felületen hajtatott előnövény megyénkben. Rövid a tenyészideje, kicsi a hőigénye, ezért jól beilleszthető a fűtött és a fűtetlen fóliás termesztésbe a paradicsom, a paprika, illetve az uborka elé.

A palántákat nevelhetjük tápkockában, vagy enélkül; vetéssel illetve tűzdeléssel. Fontos, hogy jól csírázó magot vessünk, ezért főleg drazsírozott szaporítóanyagot vásároljunk.

A vetőágy előkészítéséhez a palántaneveléskor földkeveréket használjunk. Ugyanígy készítsük a tápkockát is. A legjobban bevált az istállótrágya, a tőzeg és a homok 1:1:1 térfogatú keveréke. Vigyázni kell azonban a sótartalomra, mert a növény erre igen érzékeny.

A salátamag csírázás! optimuma 15 Celsius-fok körül van. A csírázás — igaz vontatottan — 3 Celsius-foknál is megindul. A kikelt növény sok fényt és alacsony .hőmérséklete' tóényel. Éjjel 5—8 Celsius-fok, nappal borult időben 10—12 Celsius-fok, napos időben pedig 16—18 Celsius-fok elegendő a saláta számára. A palántanevelés során gyakran szellőztessük a fóliasátrat, mert így csökkenthető a páratartalom, ezzel lényegesen megkönnyíthetjük növényvédelmi munkáinkat.

A növény tenyészidejének hosz- sza általában a hőmérséklettől és a fényviszonyoktól függ. Általánosságban azonban elmondható, hogy december—januárban ele• A kisebb és nagyobb fóliatelepeken ezekben a napokban javában dolgoznak, készítik a palántázáshoz szükséges vetőágyakat, tápkockákat.

gendö 35—40 nap, tavasszal pedig 30—35 nap a kifejlődésig. Hetente 5 milliméter vizet öntözzünk, lehetőleg a kora délelőtti órákban. Ha a palánták fejlődése nem kielégítő és ennek szemmel láthatólag a tápanyaghiány az oka, egy-két alkalommal juttassuk a növényeket 0,1—0,2 százalékos Volldünger vagy Peretrix III. műtrágya oldatához.

A korai karalábé és retek helyett — külpiaci okok miatt — érdemes fejes salátát, korai káposztát vagy kínai kelt termeszteni.

Cegléd szépe

K73

A kíónfajtát Katonatelepen egy nemesítő kollektíva fdr. Füri József, dr. Szegedi Sándor, Erős János és Visontai Erzsébet) többlépcsős módszerrel szelektálta ki a Mathiász János által 1903-ban előállított és azóta erősen leromlott Cegléd szépe alapfajtából.

A 'kiónt 1973-ban jelentették be az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Intézetnek, 1978-ban kapott államilag előzetes elismerést és elsősorban, a ' házikertekben történő szaporításra engedélyt. Az alapfajtához viszonyítva a klón előnyös tulajdonsága, , hogy tőkéje erőteljesebb növekedésű, bogyói pedig szebben, és egyenletesebben színeződnek.

Vesszőinek, vitorlájának színe, fürtjének, bogyóinak alakja megegyezik az alapfajtáéval, viszont nagyobb, tetszetősebb és egyenletesebb a terméshozama. Nyolc éves termésátlaga 12,5.tonna hektáronként, amely 23 százalékkal több, mint az alapfajtáé. A hengeres, vagy kissé vállas, áz 1 alapfajtánál nagyobb, átlagosan 204 grammos és tetszetősebb fürtjein átlag 4,0 grammos egyenletesen színeződő húspiros, roppanó^ de olvadó héjú, kellemes ízű, lédús bogyók helyezkednek el.

Szeptember utolsó de- kádjáiban érik. A szárazságot jól elviseli, de szerves- trágyázást igényel. Alkalmas jiosszú szállításra. Nem rothad és téli tárolásra az egyik legjobb csemegeszőlő-fajtánk. Terméséből finom, mérsékelt alkoholtartalmú asztali bor is készíthető, Jó télálló, ezért az alföldi területéken is javasoljuk telepítésre.

V. E.

Teendők enyhe téli napokon

A legtöbb kistermelő tenyere viszket a napsütéses téli napokon. A föld már fagyos, akinek nincs fóliája és nem kockáztatja a korai rpetszást, bizony tétlenségben szenved. Ajánlható erre az időszakra a faápolási munkák elvégzése.

Ilyenkor eltávolíthatjuk a fertőzött, elpusztult ágrészeket, a fán maradt száraz leveleket, gyu- mölcsmúmiiákat. Emellett érdemes, a vastagabb ágrészeket a törzset fakaparóval „megdolgozni”. Vegyük alaposan szemügyre az üvegszárnyú almafalepkével, vértetűvel, kéregmollyal fertőzött fák kérgét és tisztítsuk ki a kártevők által elpusztított részeket. A kacorral simára dolgozott felületet Gellcid-del, Santar SM- mel kenjük be.

Jó tudni, hogy Bács-Kiskun megyében erős gyümölcsfatakácsa tka-fertőzésre számíthatunk. Az eddigi enyhe tél, a hosz- szantartó meleg ősz következtében igen sok áttelelő tojást találhatunk sokfelé. A vesszők szinte vöröslenek a tojásoktól! Éppen ezért már kora tavasszal veszélyhelyzetre számíthatunk. Az erősen fertőzött ültetvényekben az áttelelő tojások elpusztítására a virágzást megelőző védekezéseket fokozott gonddal végezzük el. A lemosó permetezéseikhez ajánlható a Novenda 1,5— 2 százalékos; a Neopol vagy Bó- riumpoliszulfid 5 százalékos oldata.

Lakótelepi disznótor

• Sokan megtalálják a módját, hogy lakótelepi környezetben vágjanak hízót.

A bérházakban, a panellakásokban élő családok is szívesen fogyasztanák a háziasán készített hurkát, kolbászt. Sajnos azonban a modern lakótelepek íratlan erkölcsi, normái szerint: a disznóvágás tilos! Nem inkább tilos, csupán nincs mód és' hely a sertések levágására, szétbontására, a füstölésre. Bár a minap a Szé- chenyiváros szélén a Néphadsereg útja és a Balaton utca találkozásánál az egyik négy- emeletes ház tövében, fa- rácsokon lehelte ki a lelkét egy jó másfél mázsás disznó. A vidám társaság szakértői módon perzselte és darabolta.

Napjainkban, a vállalkozások korában talán ötletként is elfogadható a köyetésre méltó hódmezővásárhelyi példa. Ott ugyanis a helyi áfész gazdasági munkaközössége, háztáji sertésvágási társulást hozott létre. A szövetkezet kis vá- góhídján bökik le a hízót, s a

szétbontott, előkészített“ húsokat, szalonnát szállítják a házhoz. A többi már a megrendelő dolga, kd-kí ízlése szerint készítheti el a disznótorost. A szalonna, a gömböc, a sonka, a kolbász füstöléséről megint csak a társulás gondoskodik.

Összeállította: Czauner Péter

Meddig lehet fokozni az exportot? Erre a kérdésre választ senkitől sem várhatunk, különösen olyan külpiaci körülmények között, mint amilyen az 1982-es évben volt, olyan környezetben, amikor a tőkés világ gazdasági válsága elmélyült, s a KGST-országok kereskedelme sem zökkenőmentes. Azonban mindenképpen el kell mondani, hogy az export növelése valamennyi termelőegységnek egyik legfontosabb feladata. Ebben az is benne foglaltatik, hogy szükséges keresni a lehetőségeket, nemcsak az értékesítésben, hanem olyan belső tartalékok feltárásában, amely e munkát segíti. Ez utóbbiban különösen sok a tennivaló.

Például az áruszerkezet módosítása, a minőségi termékkészítés, a gondos és ízléses csomagolás, va-1 lamint a megbízhatóság növelése, a partneri kapcsolatok „karbantartása” ... hogy csak néhány fontosabbat említsünk! Ahol a felsoroltak egyikében másikában sikerült lépni, ott az eredmények sem maradtak el.

Sikeresen módosítottak a korábbi évek gyakorlatán a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz- ben is. Először belső dolgaikat rendezték. Szakemberre bízták az exporttal összefüggő feladatokat. Céljuk, hogy a nem egészen hatszáz hektáros termő ültetvényről szüretelhető gyümölcsfélékből minél többet adjanak el külföldi megrendelőknek. Ehhez olyan információkra is szükségük volt. amelyből a piac kereslet-kínálat helyzetét időről időre nyomon követhették. Az információk birtokában pedig eldönthették nemcsak azt, hogy hová és mit érdemes szállítani, hanem arról is határozhattak, hogy milyen minőségű, küllemű árut hogyan csomagoljanak a vevőknek. Korábban a göngyölegellá- tás is gondot okozott a szövetkezetben. Saját faipari üzemükben a ládákból azonban elegendőt gyártottak. A dolgozók is „vették a lapot”. Nem számított hogy szombat vagy vasárnap. Válogattak, csomagoltak és; kamionokba rakták az árut. Lelki- ismeretes, kiváló munkát végeztek, különösen a tsz borbási telepén az alma és szilva előkészítésében dolgozók.

Az eredmény pedig: a HUNGAROFRUCT közreműködésével 1982-ben kétszer annyi terméket exportált a szövetkezet, mint egy évvel korábban. Különlegességet is, szárazvirágot és a gladiólusz virág hagymáját. Ezekből az összes termés 80 százalékát tőkés országokba szállították. A több mint kétezer tonna gyümölcsnek is jelentős része nyugati piacokon talált gazdára.

Ha kissé módosított változatban is. de ismét előbújik az alapkérdés: jövőre fokozható-e az export? Valamint még egy gondolat: megéri-e külföldön eladni? Az elsőre igent mondani bár köny- nyelműség, ugyanis nem tudni — például az időjárás jóvoltából — lesz-e elegendő árualap, de hogy még vannak lehetőségek, az bizonyos: Mert ha a szövetkezetnek sikerült az INTERÁG-.gal és a GENERÁLIMPEX-el is kialakítani a jó üzleti

• A Helicrysum nevű szárazvirágból jelentős meny- nyiscget exportálnak. (Tóth Sándor felvétele)

kapcsolatot — bővül a kör. S ha késlekedés nélkül a korán érő gyümölcsöket is értékesítik... szóval van még „tartalék”.

Ami a második kérdést illeti: nem mindig —még gazdasági szempontból sem — a nagyobb jövedelem a döntő, sokkal inkább az, hogy a megtermelt teljes mennyiség nyereséggel értékesíthető legyen. Vagyis a biztos piac, nem pedig .,a ma hopp, holnap kopp” szemlélet. A megbízhatóság és folyamatosság érdeke eladónak, vevőnek egyaránt, ugyanakkor az ország gazdasági érdekeit is ez szolgálja: nő vagy legalább egyenletes marad az export. Az említettek szerint gondolkodnak a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben. Az 1983-as exportértékesítési feladataikat, teendőiket úgy határozták meg, hogy termékeikből minél több kerülhessen külföldi vevőhöz mégpedig úgy, hogy az importőrök körében eddig kiérdemelt bizalmukat, elismerésüket megőrizzék.

Cs. I.

Új

martonvásári

búzafajták

Két új fajtával gyarapodott, s ezzel tizenkettőre bővült a martonvásári búzacsalád: a közelmúltban állami elismerést nyert az MV 11-es és az MV 12-es fajta. Az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetében előállított új búzák tulajdonságai megfelelnek a korszerű nagyüzemi termesztés követelményeinek, bőtermőek, géppel arathatok, a betegségeknek, időjárási viszontagságoknak ellenállók.

Az MV 11-es fajta a korai érésű búzák választékát gazdagítja; a kísérleti parcellákon több éves átlagban a legmagasabb hozamokkal fizetett, a legjobb fajták közé sorolható. Az MV 12-es középkorai érésű. Magas termőképességével, s igen kedvező agronómiái tulajdonságaival hívta fel magára a figyelmet. A két martonvásári újdonságból két év múlva már a nagyüzemi termesztéshez elegendő vetőmag áll a gazdaságok rendelkezésére.

Az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének búzanemesítői 1971 óta minden évben egy-egy új fajtával gazdagították a kenyérgabona-választékot. A kísérleti eredmények azt igazolták, hogy a kutatóintézetben kinemesített fajták termőképessége ötken százalékkal meghaladja a három évtizeden át termesztett, kiváló Bánkúti 1201-es fajtáét, genetikai termőképességük ugyanis általában tíz tonna körül van. Ennek nyolcvan-nyolcvanöt százalékát ki is használják a jó búzatermesztő gazdaságok.

Az új fajták előállítása lehetővé tette, hogy a hazai mezőgazdaság a búzatermesztést öt-hat agronómiai- lag egyenértékű, de néhány tulajdonságában különböző fajtára alapozza, jelentősen megnövelve ezzel a termelési biztonságot.

EMBEREK, ÉVTIZEDEK

A felvásárló

örsi Sándor solti születésű Szülei parasztemberék: édesapja immár 80, édesanyja 77 éves. Ö maga, midőn felnőtté cseperedett, a MÁV-nál helyezkedett el. Vonalbejáró volt három évig. Ezután Dunaújváros következett: a Szállítási és Raktározó Vállalat. Ez sem tartott túl sokáig. Azután — valószínűleg végleg — megállapodott örsi Sándor. * 1957. augusztus 15-e óta, azaz több mint 25 éve a Bács-Kiskun megyei Állatforgal- , mi és Húsipari Vállalat dolgozója.

— 1949-ben megnősültem —

meséli. — Apám szerette volna, ha vele együtt gazdálkodók. De hát nehéz idők voltak azok. inkább a vasutat, majd a Duna túlpartján épülő várost választottam.

Nyáron motorral, télen busszal járt át. 1956 áprilisában azonban fö<Imondtak neki, így hazajött a falujába. Hodik István akkori községi állatfelvásárló éppen nyugdíjba készülődött, a. tanácselnök meg —, akit a húsipari vállalat megkért, segítsen utódot keresni — őt szemelte ki.

r— Belevágtam. Nem mondom, hogy könnyen szántam rá magam, mert hát ilyet azelőtt még sose csináltam. No, és az akkori körülmények!... Kerékpárral, 125-ös Csepel motorral jártam a falvakat. Emlékszem, a dunavecsei járásban az egyik esztendőben 15 ezer sertés felvásárlását tervezték. Heten voltunk rá felvásárlók, még se tudtuk teljesíteni a jter- vet. Most meg? Tavaly csak ' innen, Soltról több mipt 20 ezer sertés ment el.

Évről évre javultak a feltételek. A munka ma már könnyebb, mint két évtizeddel korábban volt. A kocsijával járja a községet. Nem úgy, mint amikor motorral járt át Szabadszállásra télen is a jeges utakon. Akkoriban bádogból volt a „mázsaház”, az átvevők keze, lába elgémberedett, a töltőtollba belefagyott a tinta. Most jól fűtött irodahelyiség várja a mázsád ház mellett.

— Mit mondjak még? Nagyon szeretem a munkahelyemet. Volt, amikor hívott a Szikra Tsz elnöke: „Sándor, gyere át, ennyi lesz, meg annyi lesz. Adok három nap gondolkodási időt”. Mondom neki, nincs ezen mit gondolkodni, maradok! Pedig nem volt könnyű, volt úgy, hogy két malomkő között őrlődtem. Előfordult már,

hogy készen volt 100 disznó, de csak ötvenet szállíthattam, mert a vállalatnak pillanatnyilag annyira volt szüksége. Már most a Pista bápsiét vegyem-e át, vagy a Jani bácsiét?

Mindenkit ismer, és őt is ismeri mindenki. Azt mondja, nagyon szeret a gazdákkal foglalkozni. Érzi, bíznak benne, gyakran a tanácsát kérik. A termelőszövetkezetek elnökeivel, agronómusaival, a felvásárlási megbízottakkal is kitűnő a kapcsolata, ötvenhat éves múlt: négy éve van még a nyugdíjig.

— Apám azt mondja nekem a múltkor: „Fiam, ez igen szép dolog, hogy te is, meg a Boriska is — ő a feleségem — ennyi időt egy helyen töltöttetek”.

A felesége a nagyközségi tanács dolgozója már több mint harminc éve. Anyakönyvvezető. A fiuk az Állami Biztosító alkalmazottja, jelenleg a katonai szolgálatát tölti. A felvásárló azt mondja: ők hárman nagyon jól megértik egymást. Szépen megépített, otthonosan berendezett lakásuk van, közel a község központjához.

örsi Sándor háromszoros kiváló dolgozó. Amikor a 25 évet a vál-- lalatnál betöltötte, a kalocsai ki- rendeltségen kis ünnepséggel tisztelték meg kollégái. Elégedett, tudja, elismerik a munkáját. S, ami nem kevésbé fontos, az állat-, tartó gazdák is tisztelik, becsülik;

Sitkéi Béla

I

X