Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-30 / 25. szám

1983. Január 30. 9 PETŐFI NÉPE • 3 Mit csinál, hogyan él a nyugdíjas tanácsvezető? Napokig tartott a tele­fonálgatás, mire sikerült időt egyeztetni a találko- ; zásra Bene Andrással, a megyei tanács kecske­méti járási hivatalának nyugalmazott elnökével. Amikor végül is össze­jött, a randevú, mente­getőzve mondta: — Sok az elfoglaltsá­gom, s pontosan be kell osztani az időmet, hogy mindenre jusson... Húsz évig volt ebben a beosz­tásban, de már 1953-tól dolgozott a tanácsig apparátusban. Nyugdí­jazása előtt egy évvel ismét meg­választották a járási pártbizott­ság és végrehajtó bizottság, illet­ve Kerekegyháza és Fülöpháza megyei tanácstagjává. — Fanatikusa vagyok az agitá­ciós és propagandamunkának, ami talán abból táplálkozik, hogy harminc éve végzem ezt a társa­dalmi megbízatást. Még most is szívesen tartok társadalompoliti­kai kérdésekről előadásokat, sze­mináriumokat. Nagyon szeretek olvasni, mert érdekel minden, s úgy vélem, az olvasás hozzájuttat a szellemi kondíció fenntartásá­hoz. Két unokám van, s rájuk is több időt fordítok, mint azelőtt. A hét végén mindig nálunk van­nak, de hét közben sem tudom megállni, hogy ne foglalkozzam yélük. ‘ Nyugdíjazása nem okozott ben-, ne .lelki törést, bár fél évig ke­reste a helyét, hiányzott számá­ra az aktív elfoglaltság. Azt tudo­másul vette, hogy életkoránál fog­va nyugdíjas, de hogy az életé­ben hiányzó rést betöltse, keres­te is a munkát. — I^ekem a politikai munka hiányzott, a lakosság szolgálata. Változatlanul fontos számomra, hogy a -köz­ségekben, a kecskémé­ig» ti járásban épüljenek, szépüljenek az utcák, újabb és újabb gyermek- intézmények jöjjenek létre. Ma is sikerélményt jelent egy-egy négyzet- méter járda, egy új út, vagy egy felépült közin­tézmény. A nyugdíjas­nak, legyen az bármilyen foglal­kozású, keresnié kell a tevékeny­séget, nem szabad várnia a sült galambot, bár azt is fel kell mér­nie, mire képes. Nemcsak a párt járási vezető szerveinél, a megyei tanácsban végez munkát, de éppen fizikai erőnléte fenntartása és szakmai elkötelezettsége miatt is vásárolt Tiszakécskén, a Tisza-parton egy száz négyszögöles telket. A sze­rény épület előtt gyümölcsfák, szőlő, pázsit, virágok bizonyítják természetszeretetét, unokacentri- kusságát. — Kiegyensúlyozott légkörben élek, dolgozom, nagyon vigyázok arra, hogy a társadalmi munkára éppen úgy jusson időm, mint a kertre, a takarításra, a bevásár­lásra. Tartom a kapcsolatokat azokkal a tanácsokkal, amelyek a hivatalhoz tartoznak, hiszen ha megbízatásommal összefüggően a községekben járok, ha csak öt percre is, benézek hozzájuk. S ezt nagyon szívesen veszik. Mon­danom sem kell, én is örülök. Nyugdíjban, de mégsem nyuga- lomban_— így lehetne summázni a volt tanácsi vezető mai tevé­kenységét, amelyet sem ő, sem pedig a társadalom nem nélkülöz­het. Gémes Gábor HANGVERSENY KÉT VENDÉGMŰVÉSSZEL Szólisták estje ■ A muzsika kedvelőinek rövid, Ide színvonalas zenei estben volt Irószük szerdán Kecskeméten a jPiarista Gimnáziumnak — a deb- jreceni tudományegyetem hasonló [célú termére emlékeztető — jó Iakusztikájú dísztermében. A ter- [vßzptjih műsortól eltérő program h- a Kecskeméti Városi Szimfoni Bcus Zenekar önálló száma elma- feadt — kielégítette a termet zsú­folásig megtöltő közönséget. I Három művet játszott ezen az festen a nagyon tehetséges, fia­ttal csellista, Petényi Miklós. Vi- lyaldi c-moll, Carl Philipp Bma- buel Bach (a „berlini Bach”) A- púr gordonkaversenyét, valamint üoihann Sebastian Bach Esz-dúr Szvitjének három tételét. Első- Borban virtuozitását akarta be- piutatni Perényi a kecskemétiek­nek. Ez sikerült is. A fölsorakoz­tatott három mű erre jó löhetősé­fcet adott. Az előadó csillogott, könnyedséggel szárnyalta túl a teohnikailag legnehezebb része­ket. Bach szólócsellóra írt hat szvitje közül felcsendülő Esz-dúr fesztán intonált, korrekt elhang­zása e stílust ismerő művészre kall. Hasonlót 1 emelhettünk a két versenymű meghallgatásától Is, azonban csak részben tcijesü't I várakozás. A XIV—XV. század levegőjéből jutott kevesebb. Ép­pen a csillogás, a tempó-egyenet­lenségek, a lassú tételek túlfű­töttsége vitte távolabb ettől a kor- lói az előadóját. Hatalmas belső Érzelmi energia szabadult fel Perényiiben a művek megszólal­tatásakor. A preromantikusnak tekinthető „berlini Bach” ver- lenyművénél okozott ez kisebb «avart, a Vivaldi-műnek azonban kifejezetten ártott. Szeretném Itgyanezeket a versenyiműveket lat-bét év múltán ismét hallani Perényitől, hiszem, hogy addig lietisztul”, egy pohár kristály­tiszta víz egyszerűsége, üdesége E árad majd a gordonkaverse­nyekből. A vastaps azonban most B, az említettek ellenére is, ki­járt a kiváló' interpretációkért. I Szeretettel fogadta a közönség téczeli Saroltát, akit többször attak és hallottak Kecskeméten, zsupán évtizede szánta rá ma­gát művészi önkifejezésre, s kez­dett énektanulmányokba. Mint­egy négy éve, hogy koncertezik, több európai fővárosban járt, s az idén is dél-európai és tenge­rentúli hangversenykörútra ké­szül. Tehetségét ezen az esten bi­zonyította. Bár korántsem volt ereahejá hogy befejezett e nem nyílt, fatyolozottan borús, drá­maiba hajló szopránhang csi- szoltsága, mindezt azonban át- szellemültséggel, érzelmi gazdag­sággal feledtette. Előadásából su­gárzott a boldogság, az éneklés qróme. A több mint két oktávot átívelő hanganyagának alsóbb re­gisztered színesebbek, érettebbek. Nem lepődnék meg, ha néhány év elteltével althangra írt művek is szerepelnének a repertoárjá­ban. Mozart hangverseny-áriája és Haydn Canzonettáiból öt dal bemutatása nagy sikert aratott. Az utóbbiakat Radványi Mária zongorakiséretével hallottuk. A muzikális pianista teljesítményét külön elismerés illeti, ugyanis a dalokat próba nélkül, csak a kon­certen játszotta együtt az előadó­val. Néhány szót a zenekarról, ame­lyet most is Kemény Endre di­rigált. Szép teljesítmény volt a szólisták kíséretére vállalkozni. Talán éppen ebbéli felfogás kí­ván némi megjegyzést. Nevezete­sen azt, hogy kíséretre, nem pe­dig partneri társ-játékra helyezték a hangsúlyt. Különösen kitetszett ez a két cselló-versenymű hallga­tásánál. Szerénységébe, finomsá­gába a zenekar olykor elveszett, s így kellő alapot, támaszt sem adott a szólistának. Vivaldi és Ph. E. Bach is egyenrangú, vi­tatkozó, beszélgető partnernek te­kinti a zenekart még akkor is, ha a mű fő gondolatát, mondani­valóját a szólóhangszerre bízza. Azért sincs okuk visszahúzódás­ra, netán félelemre, mert a ké­nyesebb, „fogósabb” részeket is képesek lejátszahi, megformálni. A kecskeméti zenekar egyénileg is jól • képzett zenészekből áll. A határozottság és bátorság azon­ban szükséges, amely továbblen­dítheti a lelkes muzsikusokat. Cs. I. K Pártélet februári száma | A Pártélet februári számának vezércikke elemzi a Varsói Szerző- rs prágai tanácskozásának állásfoglalását. I Vezető helyen foglalkozik az országos agitációs, propaganda- és mű­I észetpolitikai tanácskozás anyagával. A folyóirat közli Aczél György svezető előadásának több fejezetét, Övári Miklós hozzászólását, va- mint részletesebb összefoglalót a tanácskozás vitájáról. I Elemző írás vizsgálja a falu szocialista fejlődését a nemrégiben le- fejlott kecskéméti tanácskozás alapján. ■A fiatalok vezetővé válásának kérdéseire keres választ a „Fiata- Ik a vezetésben” címmel rendezett kerekasztal-beszélgetés. I ^ folyóirat február 1-től az előfizetés mellett utcai árusításban is Megvásárolható. A félegyházi ötösikrek 9 Meglátogatta a kismamát dr. Kardos András tanácselnök-helyettes is, s emléklap átadásával fe­jezte k* » kiskunfélegyháziak jókívánságait.- 9 Dr. Gáti István professzor. 9 Dr. Lux János főorvos. Tarjányi Sándor, a 25 éves, hatgyerme­kes családapa elfogódottan mosolyog. Aligha érti-sejti, miként alakul a nagyra növekedett család élete ezután. Brigi él­vezi a felhajtást, derűs egyéniség. Cset- lik, botlik az újságírók között. Tarjányiné édesanyja alig tud időt szakítani a moso­gatásra. Kálmán József (a nagypapa) már azon morfondírozik, hogy a kilenc unoka aligha fér be a Trabantjába... Tarjányiné a klinikai különszoba csönd­jében lassan lábadozik, a picik az inku­bátor dédelgető biztonságában, óvó fel­ügyelet mellett alusznak, sírnak, esznek, élik öntudatlan újszülött életüket. Dr. Gáti István professzor ennek a szü­lésnek a levezetésével egyedülálló szak­mai sikert mondhat magáénak, hiszen he­lyi érzéstelenítés (epidurális anesztézia) alkalmazásával a világon először segített császármetszéssel öt ép, egészséges kisba­bát a napvilágra. Derűsen fogadja a mindenhonnan érkező gratulációkat, elis­meréssel nyilatkozik kollégájáról, dr. Lux Jánosról: — Korszerűen gondolkodó szakember, aki a progresszív betegellátás elveit al­kalmazva időben kiszűrte a többszörös terhességet, konzíliumot kért a megyei kórháztól, majd tőlünk. Készséggel vettük át a kismamát, s nagyon örültem én is az eseménynek. Hallatlanul mutatós volt a műtét, melyet képmagnón is megörökítet­tünk. Mondhatom, nagy sikerélmény volt számunkra. Dr. iLux János főorvos: — Gáti professzor hétfőn délután tele­fonált, hogy sikerült a „koprodukciónk”, az újszülöttek életkilátásai jók. Valóban mindent megtettünk a terhesség kihordá­sának érdekében, szigorú ágynyugalmat biztosítottunk a kismamának, hiszen a kettes ikerterhesség is fokozott védelmet igényel. Hat hétig feküdt nálunk, majd a kecskeméti megyei kórházban elvégzett ultrahangos vizsgálat után másfél héttel mentőn szállíttattuk Budapestre az OTKI női klinikájára, ahol a további gondozás­ra. a szülés levezetésére minden feltétel adott volt. Tarjányi Sándorné és a kicsinyek előre láthatóan még legalább másfél—két hóna­pot töltenek Budapesten, s ha kellően meg­erősödnek, akkor térhetnek haza Kiskun­félegyházára. A Báthori utcai kislakásban már aligha férne el a család. A városi tanács elnök- helyettese, dr. Kardos András úgy tájé­koztatott, hogy a család most választja ki jövendő otthonát a megvételre felkínált kertes házak közül. Mint azt már hírül adtuk, a tanács és Tarjányiné munkahe­lye, a megyei állategészségügyi és élelmi­szer-ellenőrző állomás főhatósága, a MÉM közösen állja a házvásárlás költségeit. Halomban érkeznek a levelek a városi ta­nácshoz a segítségnyújtásról. Az Állami Húsipari Vállalat, a férj munkahelye, a lakás berendezésében segít. A Budapesti Bútoripari Vállalat a gyerekszobát búto­rozza be. Kapnak konyhabútort, automata mosógépet, bevezetik a házba a telefont. A Magyar Vöröskereszt, a Centrum áru­házi vállalat pénzzel segíti a családot, a KUiNÉP kollektívája mindenféle építőipa­ri munkát ajánlott fel a lakás rendbeho­zásához. Az OTP-nél letéti számlát nyi­tottak (ötösikrek jelszóra, száma: 603—33828il—0653), melyre péntekig 50 ezer forint érkezett. A debreceni Húsipari Vállalat Egyetértés szocialista brigádja felhívással fordult a szaktársakhoz, hogy brigádtagonként 10—10 forinttal segítsék a hirtelen nagyra nőtt családot. Félezer kötetes házikönyvtárat kapnak a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesü­letétől, a Budapesten élő Osváth Miklós festőművész öt akvarellt ajánlott fel, hogy mint írja, a növekedő gyerekek ne csak az életet, hanem a művészetet is szeressék. Egyébként táviratban gratulált Farkas Bertalan és Magyart Béla is a szülőknek. Aligha lehetne felsorolni mindazokat az intézményeket, vállalatokat, szocialista kollektívákat, a jó szándékú (és a névte­lenségben maradó) magánszemélyeket, akik a Tarjányi család segítségére sietnek. Megható a mindenfelől áradó együttérzés, szeretet. Tarjányi Sándornak és feleségének, Kálmán Ilonának szívből kívánjuk, hogy Szilviát, Melindát, Hajnalkát, Sándort, Erikát és Brigittát becsülettel felneveljék. Nagy Mária 9 A szülésben segítkezők egy része. 8 Ez a rádió is bemondta, hogy megszülettek a testvérek! Brigitta és az édesapja otthonukban. 9 Ezt a házat kinőtték Tarjányiék. • Tarjánylné munkatársai örömmel értesültek az eseményről. 9 A szomszédok összefutnák megbeszélni a nagy eseményt. 9 Kálmán József mesél: itt eb­ben a szobában született Ica, a harmadik gyermeke, az ötösik­rek édesanyja. 9 A nagymamának mosogatni sincs ideje az új­ságíróktól. swgggrt (Tóth Sándor felvételei) 6 Ez a ház nekem tetszene — mondja Brigitta.

Next

/
Thumbnails
Contents