Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-27 / 22. szám

1983. január 27. • PETŐFI NÉPE • 3 IFJÚSÁGI ELŐADÁS ______________________________________________________________________________ FELELŐSSÉG SZAVAKBAN, TETTEKBEN M átyás király juhásza Népmesék és mesévé szépült ha­ft Egyedi Klára (Csuporka), Fabó Györgyi (Beatrix), Juhász Tibor (Mátyás király). Morva Ernő (Gergő, a juhászfiú). Falugyűlés Vaskúton gyomanyok motívumaiból szőtte Jékely Zoltán Mátyás király ju­hásza című mesejátékát. Ismerő­sek figurái, történetét is mintha olvastam volna. Időpocsékolás az ösztönző források kutatása. Jéke­ly költészetének fényeiben új su­gárzást kapnak az ősi fordulatok. Néprajzkutatók a megmondhatói, hogy miért szerepel oly gyakran juhászfiú a becsület, az igazság megtestesítőjeként. S miért vált a burkus király a csalfa uralkodó szimbólumává.) Méltán kedvéit a kitűnő forma­érzékű költő ifjúsági játéka. Ősi funkciójához híven állásfogla­lásra készteti nézőit, a tisztessé­get hozsánnázza a — mi tagadás — kicsit vékonyszálú mese. Kívül- marad a varázslaton, aki nem hisz az ilyen egyszer volt, hol nem volt mesékben. Sajnálatra méltó lény, nem sok öröme lehet az életben. A történtek hitelesí­tését erőszakoló, a fantáziát zab- lázó fölfogás éltető nedveitől foszthatja meg a színművet. Konter László, a kecskeméti előadás rendezője különösen a kezdő és a befejező képsorokban érezte meg Jékely mesevilágát. Kedvesen mulatságosra sikeredett Mátyás király országát (majd­nem) megfelező jelenet, az ural­kodó család civódása. Sajnos más, szürkébb, szinte a szövegfelmon­dásra korlátozódó részekből ép­pen ez a naiv báj hiányzott. Az előadás csak helyenként nemese­dett költészetté, mesévé. Nem utolsósorban azért, mert sutának tűnt egyik-másik jelenet meg- komponálása az olykor leszűkített játéktéren. Nagy érdeme ugyan­akkor, hogy kerülte az olcsó ha­tásvadászatot, a gügyögést. A szerepek kevés játéklehető­séget adtak a színészeknek. Nem­csak a burkus király lánya, ha­nem a nézőtéren helyet foglaló nagyobbacska ifjú hölgyek is szí­vesen szemlélték az aranyszőrű bárány gondozóját, a feladata szerint is rokonszenves juhászle­gényt, Morva Ernőt. Szívesen di­csérem Egyedi Klárát (Csuporka) és Berderics Dánielt (Kölönte), mert jóízűen, ízlésesen, lelemé­nyesen szolgálták az igazságot. Zsiba Ágnesről (Kunigunda) most csak annyit állapíthattam meg: kellemes jelenség. Elismerést érdemel az a felelős lelkesedés, amivel Lengyel János megformál­ta Burkus királyt. A többieknek Juhász Tibor (Mátyás király), Fabó Györgyi (Beatrix), Horváth Ferenc (Berengár) alig jutott va­lami eljátszható. Sajnálatos, hogy majd mind­egyikük gyöngén énekel, pedig Kocsár Miklós gyönyörű számo­kat illesztett szerepeikbe. Jól tu­dom, hogy meg kell fogni minden forintot, mégis hiányolom az élő muzsikát. Egy furulyás, egy cite- rás alkalmasabb hangulatot kel­tett volna, mint a gépzene. Poós Éva jelmezeinek néhai Jékely Zoltán is tapsolt volna. Nem hiányoztak a praktikus öt­letek Szakácsi Márta díszleteiből, de — mint említettem — olykor szűkösnek érződött a játéktér és illúziótlan a juhászlegény biro­dalma. Heltal Nándor Mezeinyulak exportra Ha igaz, hogy a falugyűlések látogatottsága és tartalmassága egyben tükörképe annak, hogy milyen a lakosság és a tanács kapcsolata — márpedig igaz —, akkor a vaskútiaknak nem kell szégyenkezniök. Egyrészt, mert a művelődési ház hatalmas díszter­mében kevésnek bizonyult a mintegy négyszáz ülőhely. Más­részt, mert még azoknak a zöme is végighallgatta a tanácselnöki beszámolót követő vitát, akik — bevallottan — csak a műsor ked­véért öltöttek magukra ünnepi ruhát. Tény, hogy a helyi fúvószene­kar által kísért tánccsoport — amely az általános iskolába járó fiúktól-lányoktól a nyugdíjukat élvező nénikig-bácsikig minden korosztályt magába olvaszt — le­nyűgözően színes összeállítással mutatkozott be: a magyar után délszláv, ezt követően pedig sváb néptáncokat jártak. De legalább ilyen sokoldalúnak bizonyult Mihálovics Attila ta­nácselnök beszámolója is. Beveze­tőjében érzékeltette: a helyi tö­rekvések miként kapcsolódnak az országoshoz, s hogy ezen belül hol jelentkeznek erős kölcsönha­tások. Különösen tanulságos volt végighallgatni a falu munkahe­lyeiről szóló tájékoztatást. Mert meglehet, a helybenlakók zöme tudja: a költségvetési üzem épí­tőinek munkáját dicséri egyebek mellett a bajai csillagvizsgáló épülete is, aztán, hogy a Bácska Bútoripari Vállalat vaskúti te­lephelyén bútorokat szerelnek össze és kárpitoznak, továbbá, hogy a helyi ipari szövetkezetben a kettős létrától a gyúródeszkáig egy sereg terméket gyártanak — nos, azért mégis jó volt egymás mögé sorakoztatva hallgatni a tényeket. Rádöbbentett, hogy megszűnt az a világ, amikor az ipar színtere kizárólag a város, a mezőgazdasági termelésé pedig csak a falu volt. A Bácska Termelőszövetkezet­tel kapcsolatosan megemlített adatok viszont éreztették: Vas­kúton meghatározó súlya a föld­művelésnek van — az, hogy a tsz-ben tavaly átlagon felüli ter­mést takarítottak be kukoricából, napraforgóból, meggyből és diny- nyéből, meggyőzően bizonyítja ezt. De nem csupán a földszere­tetnek és a szakmai hozzáértés­nek — a vállalkozókedvnek is le­téteményese a közös gazdaság: az általuk gyártott dróthuzalszö- vet keresett cikk országszerte, a nyúlvágóüzem termékei pedig a legfejlettebb tőkés országokban találnak piacra, ami jelentős de­viza-bevételekhez juttatja a nép­gazdaságot. Mindennek persze az egész fa­lu haszonélvezője, hiszen a ter­melőszövetkezet bevétele az egész lakóhelyi közösséget gazdagítja. £s nem csupán a tagok jövedel­mén keresztül — tehát közvetve — hanem igen sok esetben köz­vetlenül is: tavaly például egy új élelmiszerboltot építettek saját erőből, s egymillió forinttal támo­gatták a telefonhálózat korsze­rűsítését — arról már nem is beszélve, hogy az általános iskolai oktatás színvonalának emelésé­hez minden esztendőben jelentős összeggel járulnak hozzá. S hogy ez az adakozókedv nem csupán a termelőszövetkezetre, hanem szinte minden vaskúti la­kosra is jellemző, azt a beszá­moló a társadalmi munkában megvalósult létesítmények sorá­val bizonyította. Jó néhány utca így kapott aszfaltozott járdát, szi­lárd burkolatú utat, s az egyéni áldozatvállalások segítik jelenleg az egészségesebb vízellátás ügyét is. A hozzászólásokból kitűnt, hogy mindez nem elég, s hogy számos feladat vár még megoldásra: sok a sáros és a kivilágítatlan utca, kicsi a könyvtár, és elhanyagolt a ravatalozó, az egész temető. Akik ezt szóvá tették, nem hagytak kétséget afelől, a változások ér­dekében maguk is készek áldoza­tot hozni. K. J. ft Lengyel János (Burkus király), Zsiba Ágnes (Kunigunda). (Straszer András felvételei.) MINDENT TUDNAK A MEGYÉK ÚTJAIRÓL Hogyan dolgozik az Űtinform? Hallgatom a rádió jelentését: áprilisra jellemző időjárás válta­kozik márciusban szokásossal. Január van. Pascal aforizmájá szerint kedélyünk nemigen függ az időjárástól. Derűnk és borúnk önmagunkban rejlik. Pascal azon­ban sosem autózott. Kevesen tudják, hogy merre van az Űtinform székháza. A Rózsadomb alján, az aprócska Fényes Elek utcát elkerüli a for­galom. Annál inkább kísérik fi­gyelemmel a forgalmat az Űtin- form munkatársai. Egyik szobá­juk stúdió gyanánt szolgál. A sa­rokba állított üvegkalicka fölött kigyullad a piros fényű lámpa, kezdődik a szokásos rádióadások egyike. Marnitz László, az Űtin­form • mérnöke áll a mikrofon előtt, „öröm ma reggel autóba ülni. Mindössze három megyé­ben, Borsodban, Szabolcs-Szat- márban és Hajdú-Biharban ned­vesek az utak, az ország többi részén szárazak”. . — Meglepetésekkel szolgál ez a tél — mondja Virág Lajos, az Űtinform vezetője —, ezúttal kel­lemesekkel. Ebben a szezonban tulajdonképpen még egyetlen téli napunk sem volt. A Bakonyban, a Tapolcára vezető úton volt ugyan már hófúvás, de azt is sikerült néhány óra alatt felszá­molni. — Tavaly és tavalyelőtt annál több volt a hó. Mennyibe kerül az országnak egy havas tél? — A számla több száz milliós. Ennyibe kerül a sózás, a gépek működtetése, a munka. Ha a szükség úgy kívánja, nemcsak a KPM gépeit, hómaróit veszik igénybe, hanem a Volán-vállala­tok és az állami gazdaságok meg­annyi gépkocsiját is felszerelik hóekékkel. Havazáskor jóelőre elkészített menetrend szerint lát­nak munkához a közúti igazga­tóságok emberei. — A tapasztalatok szerint van-e különbség hazánk tájegy­ségei között hófúvásveszély szempontjából? — Kicsi az ország, nagyon nagy különbségek nincsenek. Ha mégis előfordulnának, lehetőség van az erők átcsoportosítására, így például a Bakony területén a múltban gyakran besegítettek a dél-dunántúli igazgatóságok apparátusai. Végszükség esetén a katonákra is lehet számítani. Az idei tél mintha elmaradni látszana. Ettől függetlenül no­vember 15-e óta az ország vala­mennyi közúti igazgatóságán éj­jel-nappali ügyeletet tartanak egészen március végéig. A he­lyiek által jól ismert telefon­számokat feltárcsázva készsége­sen adnak a megye közlekedési helyzetéről, forgalmi rendjének esetleges változásairól tájékozta­tást. S telexgépeken, országosan kiépített URH-láncon továbbít­ják óráról órára, hogy hol mi­lyen a helyzet. így aztán az Űt- informnál, a Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztérium információs központjában mindenki hozzá­juthat a számára fontos közleke­dési tudnivalókhoz. — Naponta legalább százan hívnak bennünket — mondja Asztalos Zoltán —, de havas na­pokon nemritkán ezer fölé emel­kedik az érdeklődők száma. Bár a rádióban elhangzó adásainkat sokan hallgatják, ott csak a leg­fontosabb információk ismerteté­sére jut idő. Meglepő hallani, hogy Európá­ban az Otinformon kívül nincs is több, állami irányítású orszá­gos közlekedési információs köz­pont. Másutt többnyire az autó­klubok igyekeznek ezt az űrt be­tölteni. — A központ munkájának többségét nem a lakossági szol­gáltatás teszi ki — tájékoztat Karády László. — Az Űtinform foglalkozik a szokásosnál nagyobb tengelynyomásiú gépjárművek, különleges rakományok útvona­lának kijelölésével, az útvonal- engedélyek kiadásával. Azért te­heti ezt, mert nálunk az ország teljes úthálózatának, valamennyi hídjának minden adata megvan. Ez egy igen gazdag, négymillió tényt tartalmazó adatbank. En­nek ismeretében lehet rangsorol­ni az utakon az elvégzendő mun­kát: korszerűsítést, felújítást, helyreállítást. A mindenkori helyzetet szembesítjük a forgal­mi igényekkel. E két szempont a döntő a rangsorolásban. Az Űtinformnál nem titkolják, hogy bár a lakosságnak nyújtott szolgáltatás ingyenes, tulajdon­képpen mégsem fizetnek rá, mi­vel a közutakon közlekedők szá­mára különféle csatornákon el­juttatott tájékoztatással lényegé­ben befolyásolni tudják a forgal­mat, az információk által csök­kenteni képesek az utak zsúfolt­ságát. — Télen kevés az elterelés — mondja Virág Lajos. — Ilyenkor ugyanis nincsenek nagyarányú útépítések, legfeljebb a halaszt­hatatlan javításokat végzik el, ha az időjárás engedi. Mint ezúttal is például. Enyhe a tél, de azért a kötelező óvatosságról nem szabad megfeledkezni. Gyakori a köd, a látási viszonyok kedve­zőtlenek. Érdemes felhívni az autósok, gépjárművezetők figyel­mét arra is, hogy ajánlatos tom­pított fényszóróval közlekedni. Mégiscsak első a biztonság. F. Gy. A feltaláló Szó szerint szópergőtűz alá vettek a munkatársaim, ami­kor szabadságomról vissza­térve az üzembe mentem. — Micsoda? Hát te még nem tudod? — Hiszen maga Petrov jött hozzánk! — Ügy ám, a híres Petrov! Valóban nem hallottál volna még róla? Elismertem, hogy ismere­teim szerfölött hiányosak er­ről a híres Petrovról. — ő jelentős feltaláló! ■ — Azt beszélik, hogy talál­mányainak műszaki rajzai két hatalmas bőröndben sem fér­nek el. — A személyzeti osztályon láttam munkáinak a jegyzé­két. Hozzá képest Edison ka­laposinas! — Majd meglátom, ha meg­nézem ... — morogtam. Petrov hétfőn állt munká­ba. Nyomában két szekrényt cipeltek a rakodók. Erre már rendkívül kiváncsiak lettünk! Ráadásul Petrov naponta ka­pott leveleket. Meglestük a feladók nevét. Rendszerint tu­dományos kísérleti intézetek voltak, az egyiken azonban magának a tudományos aka­démiának a címét olvastuk! — Ohó! — kiáltottunk föl a meglepetéstől. — Egyenest az akadémiától! Onnan pedig nem irkáinak csak úgy akár­kinek ... Most már mindent tudtunk. Csak a legfontosabbat nem: azt, hogy mit is talált föl ez a Petrov. Szégyenletes dolog és otromba figyelmetlenség is, hogy együtt dolgozunk . egy ilyen hírességgel, és nem tud­juk, mi a találmánya! Pár hétig bökte az oldalun­kat a kíváncsiság. Mikor már nem bírtuk, kulcsokat készít­tettünk a szekrényekhez, s mihelyt Petrov kitette a lábát a műhelyből, nyomban kinyi­tottuk mindkettőt. A meglepetéstől szólni sem tudtunk, csak bámultunk egy­másra. A szekrényben mindennapi, közönséges alumínium merő­kanál volt, s annyiban külön­bözött a többitől, hogy fából készült a nyele. Rajta egy táb­lácska fityegett: „Egységesí­tett kanál forró ételeknek egyik edényből a másikba való átmérésének céljából. Az át- mérési művelet ideje alatt az ujjak nem égnek meg. Felta­láló: Iván Petrovics Petrov.” A Krokogyilból fordította: J^> -^íerencz Győző •sssSSíS GYORSUL AZ ÁRUSZÁLLÍTÁS IS Javuló raktározási feltételek a kereskedelemben Hét méter magasan egymásra rakott állványok, rajtuk katonás rendben sorakozó alkatrészek, az állványok közti folyosón sínen ft Kecskemét határában a Pe­tőfi Vadásztársaság megkezdte a mezeinyulak hálóval történő be­fogását. Az utóbbi években ugyanis jelentősen csökkentették ezek vadászatát: így az állomány­ból közel 300 élő nyulat foghat­tak ki hálósor segítségévek Az állategészségügyi szempontból gondosan ellenőrzött állatokat Nyugat-Európába szállítják vér- felfrissités céljából. A képen: szállításra készítik elő a nyula- kat. Űj eljárás a koszorúér tágítására Az Országos Kardiológiai Inté­zetben is alkalmazzák a ballon- katéteres értágítást, a szív-koszo­rúér betegségének egyik legkor­szerűbb, világviszonylatban is új kezelési módját, amelyet Andreas Grüntzig svájci orvos dolgozott ki. Hazánkban elsőként hasznosí­tották a gyakorlatban ezt az el­járást. Vékony katétert vezetnek át a betegek koszorúerének szű­kületén és a katéter végén levő ballont ellenőrzött nyomással fel­pumpálják. Az eredmény: az ér szűkülete csökken, a szív vérellá­tása javul. A ballonkatéteres ko­szorúér-tágítás azonban csak ak­kor alkalmazható, ha egyetlen koszorúéren van katéterrel elér­hető kritikus szűkület. Ha több éren mutatható ki szűkület, akkor műtéttel lehet áthidalni a szű­kült szakaszt. Heveny szívinfarktusban is al­kalmazzák a ballonkatéteres ér­tágítást, a vérrögoldó kezelés után. Ekkor nagy koncentrációjú gyógyszert juttatnak a katéteren át az elzáródást okozó vérröghöz, amely ily módon feloldódhat. Ilyenkor majdnem mindig je­lentős a szűkület, ez azonban bal­lonkatéterrel esetenként jól tá­gítható. A két módszer együttes alkalmazásának eredményeként az előzőleg teljesen elzáródott koszorúér is jól funkcionálhat. közlekedő hatalmas gépek, amelyek ki-be rakodják az árut. A sí­nek végén nyomógombos telefonok, amelyeken a raktári dolgo­zók számítógép segítségével lehívják a megrendelésen feltünte­tett árut, amelyet az okos rakodógépeknek továbbítanak. A termékek szinte az emberi kéz érintése nélkül kerülnek a szállítókonténerekbe — ez a lát­vány fogadja a belépőt Budaörsön a MOBIL Kereskedelmi Vállalat raktárában, ahol a kétéves üzem­szerű munka tapasztalatait a Bel­kereskedelmi Minisztérium szak­embereivel közösen értékelték. A modern raktárbázis — ahonnét 18 000-féle cikket szállítanak hét­száz helyre, s naponta kétmillió forint értékű árut továbbítanak — jelentős mértékben hozzájárult az alkatrészellátás javításához. Fenn­állása óta csupán Budapesten több mint száz 50—60 négyzetméteres, kisméretű, korszerűtlen raktárt tudtak megszüntetni. A gépekkel, valamint a számítógépes nyilván­tartással a megrendelés kézhezvé­tele után mindössze három nap telik el a szállításig, de szükség esetén 24 óra leforgása alatt is tel­jesítik a megrendelést. Hasonlóan látványos a MOBIL-raktár mel­letti AMFORA-bázisraktár is, ahol tízezer négyzetméternél na­gyobb területen tárolják a 6—8 ezer-féle, átlagosan mintegy 85 millió forint értékű cikket. A korszerű raktározással a vállalat csak a törési veszteséget évente 2,5 millió forinttal mérsékelte. A Belkereskedelmi Minisztérium illetékeseinek tájékoztatása sze­rint országosan is sokat javult a nagykereskedelmi vállalatok rak­tárhelyzete az elmúlt években. Jelenleg mintegy 4,8 millió köb­méter légtérben és egymillió négyzetméter alapterületen tárol­hatják az árut, s a raktárak több­ségét felszerelték korszerű gépek­kel is. Az országban 850 ezer ra­kodólap, 42 ezer konténer, négy­ezer kézi hidraulikus targonca, 1500 emelővillás elektromos tar­gonca, s a raktárakon kívül 400 dízelüzemű targonca segíti a ke­reskedelmi raktározás munkáját. A legnagyobb előrelépést a magas- | raktárakban alkalmazott állvány- 4 kiszolgáló gépek jelentik, ezekből |? jelenleg 99 van az ország külön- böző városaiban. Legnagyobb f mértékben az iparcikk-kereske- g delem raktárhálózata fejlődött, szakmánként azonban nem egyen­lő mértékben. így például az AM­FORA Budaörsön, Győrött, Pé­csett, Szegeden és Szolnokon egy­aránt korszerű raktárakkal ren­delkezik, a PIÉRT-nek viszont a fótin kívül egyetlen jól felszerelt raktára sincs. A vas-műszaki szakmában a VASÉRT és a RA- VILL gépesített raktárakat létesí­tett, a szakmában azonban nagyon sok még a régi, elavult tárolóhely. Az élelmiszer-nagykereskede­lemben is változatos a kép; a Du­nántúlon — Vas megye kivételé­vel megfelelőek a raktárak. A leg­nagyobb gondot az élelmiszer-ke­reskedelemben Borsod megye je­lenti, ahol évek óta húzódik a korszerű raktár létesítése. A korszerű nagykereskedelmi raktárhálózat nagy előnye, hogy jelentős mértékben gyorsult az áruszállítás, javult a nyilvántar­tás, a boltvezetőket naprakészen tájékoztatni tudják arról, milyen áru rendelhető a nagykereskede­lemtől, s csökkent az áruk tárolás közbeni sérülése is. A jelenlegi raktárterület — a minisztériumi szakemberek véleménye szerint — általában elegendőnek bizonyul, s a továbbiakban — kivéve a befe­jezés előtt álló létesítményeket — nem építenek újabbakat. A re­konstrukciók során azonban a ka­pacitást kis ráfordítással 10—20 százalékkal növelni lehet, s meg- . Vein a lehetőség korszerű gépek, berendezések beszerzésére is. A nagykereskedelemnél jóval hátrányosabb helyzetben vannak a raktározás szempontjából a kis­kereskedelmi vállalatok, ahol több fizikai munkát kell végezniük a dolgozóknak, mert hiányos a mű­szaki felszerelés. A korszerűsítés­re kevés a lehetőség, mert több­nyire kicsi a hely, s még a nem­régiben létesített ABC-áruházak- nál is olyan lépcsőket, küszöböket építettek, ahol nem gördülhet ke­rekeken az áru. A jövőben a legfontosabb fel­adat a raktározás és a szállítás egységének megvalósítása, az, hogy az áru gyorsabban jusson a raktárakból a fogyasztókig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents