Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-22 / 18. szám

1083. Január 22. • PETŐFI NÉPE • 3 SZOLGÁLTATNAK-E A SZOLGÁLTATÓK? MIHEZ AD KÖLCSÖNT AZ OTP? (I.) Nemcsak a cégér a fontos! Ha a pékek letennék a sütőlapátot arra az időre, ahány tízezer órát eltölt nálunk a lakosság tévéje, rádiója, lemezjátszója stb. javíttatá­sával, igencsak kihűlnének a kemencék. Mondhatjuk azt is, hogy életünk egy részét szervizekben, vagy odahaza töltjük, mivel várjuk a szerelőt. „Lesz-e hang? Lesz-e kép?” Ismerős, napi kérdések, ame­lyekre a megyében nyolc szakembertől kértünk választ. * Steinmetz Miklós Akasztóra, Tabdira és Csengődre is kijár javí­tani. (Méhesi Éva felvételei) „Venném a kezembe a forrasztót.. Temesi József, a Kiskőrösi Ve­gyesipari Szövetkezet tv-, rádió­javító műhelyének a vezetője: — Gyorsabban dolgozhatnánk, több készüléket tudnánk megja­vítani, ha jobb lenne az alkat­rész-ellátásunk. Nézze meg ezt a megrendelőlapot! Tizenötféle tás­karádió-alkatrészt rendeltünk a raktárból,' de a kért 112-ből csu­pán három darabot kaptunk! Se ferritrúd, se érintkezők, se hul­lámváltó, se hangszóró nincs. Holott nagyon kellenének, mivel tele a műhely hibás Sokol 404- es kiskészülékkel. 'PCL 86-os, PL 500-as és PY 88-as tv-elektroncső is hiányzik. A központi elosztó­raktárakban, úgy tapasztaljuk, bürokratikus az anyagkiutalás. Az illetékes csak akkor hajlan­dó alkatrészt szállítani, ha az anyag megnevezése rovat mellé beírom az egyes cikkszámokat is. 'Hát nem elég, ha nevén ne­vezem az alkatrészeket?! Steinmetz Miklós, műszerész: — Nyolc éve ez a munkahe­lyem, a kiskőrösi szövetkezet. Az első rossz tv-t két hétig, javítot­tam, mivel még kezdő voltam. Ma is előfordul hosszadalmas ja­vítás, de nem a gyakorlatlanság­ból. Kibontom egy tv hátulját. Kicsavarok hét-nyolc csavart. Megnézem, hol a hiba. Venném a kezembe a forrasztót, de eszem - be jut: ami kell hozzá, alkatrész, olyan éppen nincs. Morgok egyet magamban. Visszacsavarozom a hátlapot, félreteszem a készülé­ket, hogy majd legközelebb... Így lesz egy munkából kettő~né- ha három. A fizetség pedig csak egy érte. Milyen a szolgáltatásunk a fal­vakban? Amit lehet, elvégzünk. Akasztóra, Tabdira, Csengődre, Soltszentimrére és Kaskantyúra hetente egyszer járok ki javíta­ni. Egy nap — húsz cím! Valaki­től — általában egy-egy helyi boltostól — megtudom: ki, hol, mferré' lakik? Így indulok aztán' a megadott címekre. A falvak ellá­tásához azonban ez a heti egy­szeri utazás, kevés. Darin János, műszerész: — Olyan nagy baj azért nincs nálunk, hogy nem megy az ipar. A Vásárlók könyvében nem sok bejegyzés található. Néhány, a mainál jobb technikai eszközzel azonban javíthatnánk műhelyünk hatékonyságán. Itt ez a sztereó generátor például. Amatőr szín­vonalú. Amatőráron hozták for­galomba: :12100 forintért. De jó, ha van benne 860 forint értékű alkatrész! Hasznavehetősége kor­látozott. A hazai ultrarövidhullá­mú sáv közepén csupán 70 me­gahertzes beállításra alkalmas, ahol az adók hangolása, az erős vétel következtében különben sem nehéz. Anyagbeszerzőt szerződtettek Mészáros Ferenc, a Kecskemé­ti Elektromos Karbantartó Vál­lalat vezetője: — A névváltozáson túl — az új évben már nem GELKÁ-nak hívják szervizeinket — a javítta­tok semmi különöset nem tapasz­taltak. A nyitvatartási idő és az áraink változatlanok. Tegnap a széchenyivárosi körzetünkben hetven, hibás készüléket jelen­tettek. Tulajdonosaik részére a munkát gyorsan elvégezzük, ha csak közbe nem jön valami.. Ficsor Károly, főművezető: — Valami. Azaz, a krónikus anyaghiány, összes következmé­nyével, ami régóta sújtja a mi szakmánkat, és természetesen a megrendelőket. Mint a nagytól különvált kisvállalat, ettől a te­hertől máról.holnapra, a naptári fordulóval nem szabadultunk meg, de próbálónk segíteni ma­gunkon, hogy talpon maradhas­sunk. Anyagbeszerzőt szerződ­tettünk. Elmegyünk mindenhová alkatrészért. Az ugyanis nagy luxus (költséges) lenne a szá­munkra, ha garanciális javítási kötelezettségeinkkel, a mi hi­bánkból elmaradnánk. A csere­utalvány, amelyet — alkatrész Híján — egy-egy javíthatatlan tv, sztereó rádió, vagy automata mo­sógép esetében szoktunk kiállí­tani, zsebbevágós dolog. Ezek­nek az új ára, felerészben a jót­állási szolgáltatással megbízott szervizt terheli. Utalvány he­■‘*l$etf*téRá1 'idéjéribhMílfeáj&vítotf; Jó készüléket sjze^etngnk jiigyfe- leinknek (víssza)adni. Szegény Junoszt Fekete Attila műszerész: — A napi gyakorlatból tudom, milyen rossz, ha egy-egy ké­szülékhez nincs mindjárt kéznél alkatrész. Rakosgatom, kerülge­tem. Kétszer dolgozóm vele. Ám a tulajdonosnak még rosszabb! Az övé, és mégsem az övé, mert nem használhatja. Ott a polcon egy Junoszt tv. Leejtették. Eltört a kávája. Már egy éve ott poro­sodik, mivel nem kapunk hozzá dobozt. Mádi Antal a határ menti Tom­pán rádió- és tv-műszerész: — Tavaly körülbelül félezer tv-vel és rádióval foglalkoztam. Alkatrészem van. Más, ami en­gem aggaszt. _ ? — Csodálom, hogy idetalált. Ebben a sarki üzletben, a Beloi­annisz utcában, ahol két és fél éve dolgozom, egyesek még ma is kenyér után érdeklődnek, mi­vel azelőtt élelmiszerbolt volt. Cégtábla sincs, amely tudatná, hogy ez a Kecskeméti Elektromos Karbantartó Vállalat kiskunha­lasi fiókjának a szervize. Se cím, se embléma. Hogyan lehet így — inkognitóban — egy szolgáltatást eredményessé tenni? Timár Pál tompái tv- és rádió­javító több jó javaslattal állt elő, amikor felkerestem. — Javára válna a mi szolgál­9 A sztereo hangológenerátor, amely csak 70 megahertzet „is­mer”. 9 Mészáros Ferenc: — Tegnap hetven hibás készüléket jelentet­tek. tatásunknak, ha az alkatrész-üz­letekben, mindenütt jól képzett eladóktól vásárolhatnánk. Má­sodszor: jó lenne, ha mint kis­iparos, éppúgy rendelhetnék anya­got a volt GELKA, Vagy a RA- MOVILL raktáraiból, mint bár­mely más szerviz. Ez jelentene igazi konkurrenciát! Mindenre ható gyógyír nyilván nincs ebben a többet szidott, rit­kábban diósért műszerészi szol­gáltatásban. A nehézkesség, a bürokrácia, egyes alkatrészüzle­tekben az eladói szakértelem hiá­nya ma még fékező. Előbbre lép­ni viszont kell, ha a műhelyek­ben — mint Ficsor Károly fő­művezető mondta — talpon akar­nak maradni. Kisvállalat, szö­vetkezet, magánkísiparos — egy- remegy. A tv- és rádióbulajdono- sokat nem a cégér érdekli, ha­nem, hogy az idén csökken-e az a több tízezer óra, amelyet eddig szervizekben, vagy otthon, hibás készülékeink javítására várva töltöttünk. Kohl Antal Lakótelepi kommunisták A kecskeméti műkertvárosi iskola zsú­folt, s mi lesz, ha beköltöznek azok a csa­ládok, akik most építkeznek a környéken. Sem a szülőiket, sem a pedagógusokat nem vigasztalja az a magyarázat, hogy a me­gyeszékhely sok más intézményében ha­sonló, sőt néhol rosszabb a helyzet. Nem vigasztalódnak, de tudomásul veszik: tan­terembővítésre nincs pénz. Es még mennyi másra nincs! Ugyancsak a kertvárosban szükség lenne bölcsődére, postahivatalra, gyermekorvosi rendelőre, az ABC előtti parkírozó lebetonozására, nagyobb búsboltra, a csúcsforgalomban több autóbuszjáratra. Az utak, a járák rendezetlenségéről, a drágán megvásárolt telkek közművesítésének elhúzódásáról ne is beszéljünk! Korántsem véletlen tehát, hogy a mű­kertvárosi körzeti pártalapszervezet — több fontos feladata mellett — kiemelt figyel­met fordít a lakossággal való élő kapcso­latra. A lakótelepi alapszervezet titkára, dr. Tapodi János így fogalmazza meg e munka jelentőségét: — Pártunk politikáját az emberek az őket közvetlenül érintő problémák meg­oldása,, illetve megoldatlansága szerint mé­rik. S igaz, ml nem tudunk több pénzt elő­teremteni, mint amennyi van, de éppen ezért a kommunistákra kettős kötelezett­ség hárul. Egyrészt a lakosság jelzései, igényei alapján javasolni a rendelkezésre álló eszközök ésszerűbb elosztását. Más­rész^ nap mint nap, újra és újra elnyerni a tömegek, a lakosság segítő egyetértését, támogatását. Az agitáció, a meggyőzés, a tények és az adatok erejével mozgósítani az embereket a párt programjának helyi megvalósítására. A negyvenfős alapszervezet tagjai nagy gondot fordítanak a lakosság tájékoztatá­sára. Az elmúlt évben igen gyakran került sor személyes beszélgetésekre is. Ám mégin- kább élték a népfront, a KISZ helyi szer­vezeteivel, a tanáccsal és a tanácstagokkal való jó együttműködés előnyeivel. A köz­hangulatot befolyásoló kérdésekről város­politikai, gazdaságpolitikai fórumokat, na­pokat tartottak. Segítettek a kommunisták a tanácstagi beszámolók és a társadalmi munkák megszervezésében. Visszatérve dr. Tapodi János fejtegeté­seihez, beszélgetésekkel, fórumokkal va­lóban nem lehet bővíteni az anyagi esz­közöket. A nyílt és őszinte válaszokkal, a részletes tá jékoztatásokkal viszont csökken­teni lehet a feszültségeket. Mert máskép­pen ítéli meg az az állampolgár a Széche- nyi-liget, a csillagvizsgáló, a játékház épí­tését, ha magyarázatot kap, milyen forrá­sokból és milyen céllal költöttek éppen ezekre, mint az, aki csak magában meditál azon, miért nem a háza előtti utat beto­nozták le. S vitathatatlan, a Műkertváros lakói is éppen olyanok, mint a máshol élők. A mindennapos feszültségeket okozó problémák között nem teszik mérlegre az elért eredményeket. A tanácstagok, a népfrontaktívák — élükön a kommunistákkal — egyáltalán nem akarják a lakosság jogos elégedetlen­ségét a múlt fejlődésének emlegetésével megszüntetni. De bizonyságául annak, hogy ez a környék sem mostohagyereke a ta­nácsnak, felsorakoztatják a megvalósult létesítmények példáit is. Egyebek mellett a szolgáltatóházat, a gyógyszertárat, és természetesen a jövő lehetőségeit is. Min­denekelőtt a gyermekorvosi rendelő létre­hozását. Tudomásul kell azonban venni, hogy ezután még fokozottabb szükség van a társadalmi munkára. A lakosság anyagi és fizikai erejére, hozzájárulására a környék fejlődése, szépítése érdekében. A lakótelep kommunistái miközben a társszervek tá­mogatásával erre mozgósítanak, biztosan csak egyet ígérnek: nemcsak a szervezés­ben, hanem a társadalmi munkában is ők lesznek az élen! A zömmel idős párttagok elkötelezettségét, tenniakarását azt hi­szem, ez a példa mindennél beszédesebben j ellemzi... V K. K. KÖNNYŰFÉM ÁRUHÁZ 9 A Magyar Alumíniumipari Tröszt kereskedelmi vállalata, az „ALUKER” megnyitotta új Könnyű­fém Áruházát Budapesten, a X,, Keresztúri út 39— 4L szám alatt. Az áruház 600 négyzetméter alapte­rületű, és nyitókészlete mintegy 10 millió forint értékű. Kaphatók lesznek többek között alumínium nyílászárók, alumínium kerítésfonat, alumínium ételtálcák, fóliatépő, alumínium plomba, ipari és mezőgazdasági célú alumínium létrák. Az áruház környékén biztosították a kulturált parkolás és ra­kodás feltételeit. Lakásépítés és -vásárlás A lakás vételára, illetőleg az építés költsége — hacsak nincs a vállalkozónak együtt a teljes ösz- szeg készpénzben — két részből tevődik össze: a saját erőből és a kölcsönből. S mivel a kölcsön csak a saját erő kiegészítésére adható, a vásárlás, építkezés előtt mindenképpen szükség van az előtakarékosságra. A Hitelpoliti­kai irányelvekben előírták az előtörlesztés minimális mértékét, ami egyúttal meghatározza az igényelhető legmagasabb összegű kedvezményes kölcsönt is. Ennek felső határa az építési, vásárlási költség teljes összegének a szo­ciálpolitikai kedvezmény (gyer­mekenként 30 ezer, eltartottan­ként 20 ezer forint) levonása után számított megfelelő száza­léka lehet, de legfeljebb a már korábban lapunkban ugyancsak közölt mértékig terjedhet. Hitelek A takarékpénztári fiókok fel­adata segíteni a lakásépítést, -vá­sárlást, s ennek megfelelően kell elbírálni a benyújtott kölcsön­igényeket is. Alapelv a kedvez­ményes kölcsön odaítélésekor, hogy elsősorban a visszafizetési idő és a havi törlesztő részlet megállapításánál differenciálja­nak. A maximális összegű és le­járatú kölcsönnel főként a fiatal házasokat, a nagycsaládosokat, a pályakezdőket és a bérlakásra jogosultakat támogatják. Noha az átlagos alapterületű, felszereltségű lakások, házak árához — némi takarékoskodás után — elegendő a kedvezményes kölcsön, az új rendelet lehetővé teszi, hogy az igényesebb kivite­lű, nagyobb, több generációs ott­honokhoz bankkölcsönt vegyenek fel a tulajdonosok. Természete­sen csak az adott határokon (70, illetőleg 60 százalékon) belül, s 8 százalék kamattal, legfeljebb 15 évre. A kettő havi részlete együtt már nem kis teher, külö­nösen akkor, ha az építkező a saját erő kiegészítésére igénybe veszi az előtörlesztési kölcsönt (8 százalék kamat, maximum 5 év), amely az induló tőkének a fele lehet, de nem több, mint 70 ezer forint. Saját erő Jóllehet a lakáshoz kölcsönre is szükség van, de ahhoz, hogy a kölcsönt egyáltalán igényelni le­hessen, rendelkezni kell az épí­téshez, vásárláshoz bizonyos megtakarított pénzzel. A saját erő azonban kiegészíthető a már említett előtörlesztési kölcsönnel, az ifjúsági takarékbetét után felvehető külön kölcsönnel (leg­feljebb 70 ezer forint, 3 százalék kamat). Itt veszik figyelembe a leadott bérlakásért járó haszná­latbavételi díj visszatérítést, s a saját részhez is felhasználható a munkáltatói kölcsön. Bár ez utóbbi a bankkölcsön, vagy a kedvezményes kölcsön csökken­tésébe is betudható — kedvezőbb kamata is indokolhatja ezt. Ugyancsak elszámolható építke­zésnél a telekár, vagy a tartós használatbavételi díj, mint saját erő. Fizetőképesség, törlesztés Az OTP a hitelkérelem elbí­rálásakor körültekintően tájéko­zódik, s csak akkor ad kölcsönt, ha biztosítottnak látja a vissza­fizetést is. Mégpedig oly módon, hogy az ne okozzon erőn felüli megterhelést a családoknak. Ezért ismerni kell az igénylők vagyo­ni helyzetét, igazolt havi jöve­delmét, vagy — szabadfoglalko- zásúaltnál — az éves jövedelem- adó alapját. A vagyoni állapot tisztázására nemcsak a garanciák miatt van szükség, hanem azért is, mert nem adható kedvezmé­nyes kölcsön annak, akinek a birtokában levő telek, ' üdülő, vagy egyéb ingatlan értéke na­gyobb mint a vásárolni; építeni szándékozott lakásé. A havi törlesztő részletek megállapításakor is a családok jövedelme a döntő tényező. En­nek megfelelően lehet több vál­tozatból is választani. Az egyen­letes összegű visszafizetés mel­lett mód van folyamatosan nö­vekvő és csökkenő részletek vál­lalására is. Előbbi az alacsony jövedelmű, s később várhatóan kedvezőbb anyagi körülmények közé kerülőknek, például pálya­kezdő fiataloknak jut. Utóbbi azok számára előnyös, akik nyug­díjas éveikben akarnak kisebb terhet viselni. Megjegyzendő, hogy mindkét változat csak a kédvezményes kölcsönnél alkal­mazható. Indokolt esetben — sor­katonai szolgálat alatta — a tör­lesztést egy-másfél évig szüne­teltetni lehet. Szabad keretből Az új lakásokéval megegyező feltételek érvényesek azon épü­letek újjáalakítására is, amelye­ket az államtól vásároltak meg a tulajdonosok. Tehát igénybe ve­hető kölcsön, munkáltatói tá­mogatás és a szociálpolitikai ked­vezmény is. Az OTP szabad keretébe tar­tozó lakásokat — legyenek újak vagy használtak — továbbra is azok kapják meg, akik többet fi­zetnek. Csak azonos összeg fel­ajánlása után érvényesülnek egyéb szempontok. Az eddig ismertetetteken túl létezik még az 1985-ig fennma­radó tanácsi értékesítésű lakás. Ilyen esetben a kijelölt vevőnek a vételár egytizedét kell befizet­ni készpénzben, a fennmaradó 90 százalékot pedig 1 százalékos ka­mattal 35 év alatt lehet törlesz­teni. Váczi Tamás A NÉPI ELLENŐR Számviteli szakember Találkozásunk előtt keveset tudtam Ferenczi Im- rénéről. Mindössze annyit, hogy a Ganz-MÁVAG pénzügyi csoportjának vezetője, és 25 éve népi el­lenőr. Bizalmi munkakör, és fontos társadalmi funk­ció, ráadásul a számvitel birodalmában! Vizsla­tekintetű, hibákat kurkászó, könyörtelenül szigorú embert képzeltem magam elé. Melléfogtam. Fiatalos, kedves asszony a tekintélyt parancsoló foglalkozások művelője. Szabad­kozik, hogy bizonyosan nem lesz jő „riportalany”, mert a szakmá­jában aligha adódik olyan mun­kanap, amikor nevezetes sztorik esnek, és ritkán kísérik kacagá­sok a számlák, a bizonylatok egyeztetését. A munkájáról, an­nak állomásairól azonban szívesen beszél: — Kiskunhalason érettségiztem a Szilády. Áron Gimnáziumban 1951-ben. A Nemzeti Bankhoz ke­rültem előbb adminisztrátor, majd beosztott előadó, ezt követően termelőszövetkezeti, hitelügyi elő­adó lettem. Az ötvenes években különleges feladat volt a nehéz körülmények között működő kö­zös gazdaságok ügyeit intézni, a könyvvitelt (ha volt egyáltalán) ellenőrizni. Most talán hihetetlen­nek tűnik, hogy akadt termelőszö­vetkezet, amelynek irattára a kul­túrotthon színpada alatt volt... Onnan kotorta elő a „főkönyvelő” az egérrágta dokumentumokat. Én pedig sohasem kedveltem az ege­reket ... Mindenesetre a termelőszövet­kezetek dolgaiban való jártassá­gomnak köszönhetem, hogy a né­pi ellenőrzés szervezetének létre­hozásakor rám gondoltak, s mint fiatal előadót, engem küldtek a bejelentések kivizsgálására. Talán mondanom sem kell, hogy ezeket a látogatásokat elsősorban a segítő szándék vezérelte, min­denképpen támogatni kellett a termelőszövetkezetek vezetőit, hogy elsajátítsák az ügyvitel tud­nivalóit. A megizmosodó közös gazdaságok már nem igényelték az efféle istápolást. Közben a népi ellenőrzés programja is megválto­zott; megyei, országos célvizsgála­tok végzésébe vontak és vonnak be. Évente kétszer mindig számit a városi-járási NEB a munkámra. Persze ilyenkor kikérnek a cégtől, de utána pótolni kell a lemara­dást ... A mostani munkahelyemre 1966- ban kerültem. Igaz, a személyim úgy néz ki, mintha váltogattam volna az állásokat, de csak a vál­lalat, és így a neve is változott. Most a Ganz-MÁVAG pénzügyi csoportvezetőjeként intézem kol­légáimmal együtt a pénzügyeket: számlákat fizetünk, a vevőkkel, a kooperációs partnerekkel tartjuk a kapcsolatot. — És otthon ki a pénzügymi­niszter? — A férjemmel közösen gaz­dálkodunk, de úgy, hogy ne le-' gyen pénzügyi zavar... Persze, hogyan is lehetne zavar ott, ahol a forintok beosztását a „népi ellenőrzés” kíséri figyelem­mel!? N. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents