Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-04 / 2. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1083. január 4. ÁZ ÉREM KETTŐNÉL IS TÖBB OLDALA Minőség a knnszentmiklósi VÁV-ban • A meo nem vár Síbe tett kézzel. Fábián Lajos műszaki ellenőr munka közben. (Straszer András felvétele) T ermésingadozás a gyümölcsösökben Mit jelent a jó minőség? — kérdeztem meg Zsíros Sándortól, a Villamosberendezés és Elektronikai Vállalat kunszentmilkló- si VÁV-gyaregységének vezetőjétől. A beszélgetésre nem sokkal azután került sor, hogy Budapesten, a gyári központban igazgatói értekezlet tanácskozott arról, hogy milyen a VÁV-ter- mékek minősége, hogyan dolgozik a gyártáselőkészítés, a termelés, a meó. — Azt jelenti, hogy a megrendelő elégedett a termékeinkkel — válaszolta a gyáregységvezető. — Nem reklamál, mert nincs miért kifogást emelnie. A berendezések megbízhatóan működnek a legszélsőségesebb időjárási viszonyok közepette is. Gyártáselőkészitetlenség ? Az utolsó mondat különösen hangsúlyos. A gyáregység termékeinek 40 százalékát tőkés piacokon értékesítette 1982-ben. Négymillió dollárt ér összesen az a 81 szivattyútelep és transzfor- mátor-allomas, amelyek helyszíni szerelését tavaly tavasszal kezdték el a magyar szakemberek Egyiptomban. A transzformátor-állomások kapcsolószekrényeit, védelmi berendezéseit, reléit és működtető elemeit Kunszentmiklóson készítik. A műszaki követelmények — gondoljunk a forró égövi viszonyokra — igen magasak. — Az igazgatói értekezlet megállapította, hogy a gyáregység termékeinek minősége jó — mondja a gyáregységvezető. — Ám mi nem hallgattuk el ott sem, hogy bár több területen előreléptünk, még számos nehézséggel küszködünk, sok tényező nehezíti a minőségi munkát. A gyáregységvezető véleményét osztja Fóbián Lajos műszaki ellenőr, az üzemi pártalapszervezet titkára is. A fiatal szakember sok éven át a termelésben dolgozott és ma is ott él a műhelyben munkálkodók között. Véleménye szerint főként a gyártás előkészítése" az, amelyik ma rhég ‘némi tud lépést tartani a megnöveke- detí követelményekkel. A megrendelő óhaja szerint Sajátos helyzetben van a kun- szentmiklósi gyáregység. Termékeinek ugyan mindegyike nagy- vagy kisfeszültségű villamos berendezés. ám ezen belül a skála igen változatos. Van úgy, hogy egy kórház, máskor egy lakótelep, gyár, a budapesti metró, vagy a Ferihegyi repülőtér áramellátásáról kell a berendezéseknek gondoskodniuk. Az egyik megrendelő az udvaron kívánja elhelyezni a transzformátor-állomást, a másik az épületben, és így tovább a pincétől a padlásig. Itt, ha valamiből ötöt kell gyártani, az már nagy sorozatnak számít! — A termékeink valóban egyediek és ez nem könnyíti meg a dolgunkat— hagyja helyben Zsíros Sándor. — Szinte minden darabot újra meg kell tervezni, szerkeszteni. Mindegyikhez más és más anyagok, alkatrészek szükségesek. Éppen ezért foglalkozunk bizonyos egységes típusok kialakításával, amelyeknek előre elkészített elemeit raktárról vételezik a szerelők és belőlük igen rövid idő alatt állítják össze a kívánt konstrukciót. Gondok, remények Ezt a célt szolgálja az új acél- szerkezeti üzem is. A hagyományos idomacélból hegesztett szerkezeteket fokozatosan fölváltják a lemezprofilból korszerű technológiával kialakított építőszekrény rendszerű, tetszőlegesen összeszerelhető részegységek. Az új csarnokok révén jelentősen nőtt a termelőterület, csökkent a zsúfoltság, ami, az új gépek munkába állításával együtt a minőség javulásához vezetett. Igaz, korábban jeleztük, gondoknak sincsenek híján. — A gyártáselőkészítés fogyatékosságait említettem — kanyarodik vissza a problémához Fábián Lajos. — Melyek ezek? Hibás műhelyrajzok, technológiák okoznak zavart, határidőcsúszást. Ha többnyire egyediek is a gyártmányaink. azért , vannak visszavisszatérő típusok. Azt gondolná az ember, hogy ezeknek a dokumentációja — mivel korábban már jeleztük a kifogásainkat — pontos. Sajnos, nem így van, a hibák ismétlődnek. Együtt Az anyagbeszerzés nehézségei a VáV kunszentmiklósd gyáregységét is sújtják. Számtalan esetben nem az előírt alkatrész érkezik, hanem valami más, azt helyettesítő darab. Abban az esetben, ha a tőkés importból származó készülék helyett olyan hazai vagy szocialista terméket építenek be, amelyik ugyanazt tudja, ezt csak helyeselni lehet (bár van megrendelő, aki ragaszkodik a — például — nyugatnémet műszerekhez). Ám akkor vannak gondban a vezetők, ha a végellenőrzéskor derül ki: az adott készülék nem működik, nem illeszkedik a rendszerbe. A gyártás előkészítés, a termelőüzemek és a, meo együtt igyekeznek' kiszűrni a munka folyamatosságát akadályozó, a határidőket veszélyeztető tényezőket'. A gyártási dokumentáció jelentős hányada ma már Kunszentmiklóson készül. Óriási előny: ha hiba van, azonnal lehet a rajzot, technológiát, anyagkiírást módosítani, nem szükséges a budapesti gyártmányszerkesztő, technológus stb. jobb esetben is csak napok múlva megérkező hozzájárulása. A termelőüzemek idejében jelzik a problémákat, olykor a műszakiakkal együtt keresik a megoldást. A minőség ellenőrei pedig nem várnak ölbe tett kézzel, míg elkészül (esetleg hibásan) a gyártmány, bevezették a gyártásközi ellenőrzést, akkor teszik szóvá a hibákat, amikor még könnyű segíteni rajtuk. Sitkéi Béla Brigádok dicsérete Korábban nem mindig volt elégedett Tiszaalpár lakossága az áramszolgáltatás színvonalával. Most Novák Lajos tanácselnök több olyan fejleményről tájékoztatott, amelyek lényeges javulást eredményeznek, illetve máris eredményeztek. A gondok fő oka az volt, hogy a DÉMÁSZ kiskunfélegyházi kirendeltsége mun. kaerőhiánnyal küzd. Am még ilyen esetben is lehet megoldást találni, mint a Déry Miksa és a Móra Ferenc szocialista brigád példája bizonyítja. A két kollektíva kommunista műszakokat vállalt az óév második felében, s a pihenőnapjain szerelt föl a községben 160 higanygőzlámpát a közvilágítás korszerűsítésére. Jövőre folytatják ezt a munkát. Dicséret illeti őket a tanyavillamosítási feladatok elvégzéséért is. A Kátai soron, a borsihalmi és a vasút menti körzetben húsz családot juttattak emberibb körülmények közé. Külön említésre érdemes Fehér János mozgássérült nyugdíjasnak a megsegítése. Az ő tanyáját soron kívül villamosították. (A megyei tanács 9 ezer forinttal támogatta az idős embert, gyors elbírálás alapján.) A falu villamosenergia-hálóza- tát egyéb módon is korszerűsítették, ami azzal az eredménynyel járt, hogy kisebb az üzemzavar, a hiba lehetősége, a javításhoz pedig csak az érintett szakaszt • kell áramtalanítani. Takarékossági szempontból nem közömbös, hogy alkotivkapcsolókat szereltek föl. amelyek sötétedéskor be-, virradatkor pedig ki_ kapcsolják az utcai lámpákat. Áz úgynevezett sötétcímes — ha csak egy-egy lakás marad világítás nélkül — javítást az új évben a vállalattól kapott külön díjért Kopjás Mihály, a DÉMÁSZ helyben lakó bejáró dolgozója végzi el munka után, tehát nem kell napokat várni rá. A. T, S. Tungsram-lámpák, gépsorok A beruházások visszafogottsága, a világpiaci recesszió a különféle fényforrások exportját nem befolyásolja.lényegessn, hiszen az elektromos' halözát bővítését a következő éyekben mindenütt folytatják. így a Tungsram márkájú izzóknak továbbra is van piaca: az Egyesült Izzó 105 országba rendszeresen exportál. Legnagyobb partnerük és vásárlójuk a Szovjetunió. ahová hosszú távú egyezmények alapján szállítanak, és ez biztos piacot is jelent a Tungsram-termé- keknek. Fontos piacaik a fejlődő országok is. ahol mind több magyar normállámpa-gyártó gépsort szerelnek fel. Nőtt az igény az Izzó fénycső-, halogén- és más speciális lámpagyártó technológiái iránt. Nagy a kereslet a fényforrásokat előállító technológiák, gépsorok és kulcsrakész gyárak szállítására. A nagyvállalat eddig 25 országban telepített komplett üzemeket, s az ilyen szállítások iránt újabban a tengerentúlról is érdeklődnek. A TRÉFÁLKOZÁST a gyümölcsösben ildomos elkerülni. Egyszerűen nem ülik megkérdezni, hogy végül is mennyi gyümölcs terem az országiban — mert sok kerül a fák alá —, és udvariatlanság arról faggatózni, milyen lesz a termés jövőre? Akik erről beszélgetnek, azoknak illik olyan képet vágniok, mintha savanyú almába haraptak volna. A derűnek a szájszegletben sem szabad feltűnnie, mert talán úgy tűnhetne, hogy az illető tud valami üdvözítő megoldást a termelésben-forgalmazás- ban. Persze olyat, ami saját háza táján lenne megoldás és nem másutt, i ahonnan — úgy tudja — mindig is szívesen mutogatnak át hozzá, amikor a guruló gyümölcs ellekvárosodásának folyamatát elemzik hosszasan. A folyamat ugyanis — mita- gadás — eléggé bonyolult. Az őszi gyümölcs-folyam olyan szitokáradatot hozott magával, ami sokak szerint odavezethet, hogy az áruját sirató tsz-elnök egy- szercsak csúnyát talál mondani a felvásárlónak, vagy éppen fordítva. — JÖ LENNE, ha egyszer rendeznénk dolgainkat! — Sok tanácskozáson hangzott ez el, de mindig többes számban. Ami már ott és akkor gyanús volt, mármint a kívülállónak, aki nem ismerte a szakma mesterfogásait, amihez — mondjuk — már nemcsak a permetezés, hanem — újabban — a ködösítés is hozzátartozik. A tények közül persze némelyik nagyon is világos; olyan ..egyszer hopp — másszor kopp” — állapotban van a magyar gyümölcstermesztés. A termésingadozások a hullámvasút pályájához hásonlatosak. ember legyen a talpán, aki a kilengéseket két lábon kiállja. A Kertészeti Egyetemen Mádi Rezső adjunktus a szakemberek körében élénk reagálást kiváltó elemzést készített gyümölcsöseink hozamáról. Nem is igazán megdöbbentő megállapítása nem az, hogy a jó és a rossz évjáratok között hazánkban kétszeres termésingadozások tapasztalhatók. hanem az, hogy egyes gazdaságúk ‘között 'gyakörtö ötszöröst egyes- gyümöllesfajókhái pedig tízszeres’ eltérések is mutatkoznak! A biológiai, a természeti és más szakmai tényezők néha any- nvira felerősítik egymást, hogy a bőséges gyümölcsáldás egyszer- csak nem kívánt gyerek lesz, máskor pedig ki kell seperni a raktárakat is. A szakember így fogalmaz: a gyümölcstermelésben előttünk járóknál a technológia szerves része, hogv mindent meg kell tenni a termésingadozás kiküszöböléséért! Mert a piac kegyetlen. és ezzel a ténnyel idejekorán szembe kell nézni! És, ha ott nem ülnek ölhetett kézzel, ahol kajszibarackból hektáronként történetesen 18 tonnát terem (nem úgy. mint nálunk, ahol az átlag valahol 2 5 tonna alatt van), akkor tényleg lehet valami a dologban. Mert alapjában véve erre a 2,5 tonnára még jobban kellene vigyáznunk ... A KUTATÓ szerint meg kellene állítani a tavaszi fagyok ámokfutását. Dermesztő hidegével csak a vele szemben viseltetett közöny fagyossága vetekedhet. A cégeknek, vállalatoknak még az sem érdekük, hogy tudományos módszerekkel meghatározzák ; valójában milyen károkat is okozhat náluk a fagy úgy általában,' mert már a biztosítás mai rendszere sem ilyen irányban tereli érdekeiket. Másutt kedvetlenül egyszerűsítették a dolgot: szabadulnak a fagyérzékeny gyümölcsöktől. A mandula például eltűnt a nagyüzemi termelésből, jó, ha egy üzem foglalkozik vele, az is azért, mert hatósági úton megakadályozták a fák kivágását. Más gyümölcsfajoknál meg éppen fordítva; egy-egy, a korábbinál két-három- szorta nagyobb termés értékesítési gondjai nyomán készítik elő a fejszéket, éspedig — furfang- gal. Egy országos hírű gyümölcs- termesztő szakember azt állította, ő pontosan tudja, hol vannak a kivágásra előkészített területek — így nevezte ezeket —, azok, amelyekben a termelés felszámolását központi akaratból nem engedélyezik addig, amíg az ültetvény egyáltalán egy ültetvény képét mutatja. És a termelők tesznek arról,,hogy ne sokáig mutassa ... DE HONNAN ered ez a keserű összefüggés a hazai gyümölcs- termesztés és a fagy között? Onnan. hogy a korábbi tervutasításos rendszeriben fagyjárta helyekre kerültek nagyobb ültetvények, holott a legokosabb védekezés: a termőhely helyes kijelölése. Ma már tudjuk: nincs olyan kényszerítő ok. hogy ne alkalmas helyre telepítsék az új gyümölcsöst. Keserű tanulság ez! Még akkor is az. ha közben tudjuk, nem mindenki telepít azok közül, akiknek igazán alkalmas termőhelyük lenne. Tartva a kockázattól. látva a szomszéd balsikereit. Mindegy, az elvet pern szabad feladni: a termés biztonsága, amely az áruvá válás egészséges folyamatát megalapozza, a kiválasztásnál kezdődik. Nem véletlenül dolgoznak az MTA megbízásából több tudományos intézmény kutatói egy országos felmérésen, amely több tudományág bevonásával végre tisztázza. • hogy hol és milyen gyümölcsöknek érdemes helyet szorítani. NAGY KÉSÉSSEL ugyan, de végre megkezdődtek a próbálkozások a nagyüzemi módon alkalmazható fagyvédelmi eljárásokkal. Például a kaliforniai eredetű szélgépet használják, amely hatalmas lapátjaival a felső rétegek langyosabb levegőjét keveri össze a fagyos zónáéval. A vegyszeres megoldás kínálja magát, szóba jöhet az esőztető védelem is, ehhez azonban a hazai ipar nem gyárt speciális szórófejet, holott szükség lenne rá, mert a külföldi — nagyon drága. Túlságosan drága mulatság a termés ingadozása, hullámzása, ami olykor azokat is megszépíti, akik tisztán akarnak látni. J. F. •>Ké mmmrnrnmmmmmmmmmmMwmmmmmmmMmmmmmmmmmmmmmmmm» Az imrehegyi siker titka • Jól megfér egymás mellett a „maszek” és a szakszövetkezeti traktor. Mint minden mezőgazdasági témára szakosodott vidékjáró újságírónak, nekem is vannak akár idézőjelbe is tehető kedvenc helyeim. Ott már szinte otthonosan mozog az ember. Egy-egy Iá. itogatás alkalmával a régebben megismert vezetőkkel, szövetkezeti tagokkal a néhány hónapja abbahagyott beszélgetéseket az írás, a jegyzetelés kényszere nélkül folytatjuk. Ismerősek a gondok, örömök... Az imrehegyi Űj Élet Szakszövetkezetben is már jó néhányszor megfordultam. Utolsó látogatásomkor. nyár volt, az elnökkel, Béla Lajossal akkor a szüret várható eredményét még csak latolgattuk. Akkor még az angóra- nyúltelep épülő óljait a szak- szövetkezet udvarán álló víztorony tetejéről néztük. Az újszerű megoldásról, a gépesítési szakcsoportról még a jövő ismerete nélkül, félve nyilatkozott. Azóta sok minden megváltozott, csak a veszteségmentes, eredményed gazdálkodásra törekvés nem... Kihasználni a segítséget Az óesztendő végére ß víztorony előtti maltertörmelékdomb helyén már pucolásra váró téglaház áll. Nemsokára öltöző, fürdő lesz. A virágzó szőlőből pedig már bor lett... Ahogy a környék gazdaságai, az Új Élet Szakszövetkezet is főleg szőlőtermesztő. A korszerű gazdálkodás feltétele a rotáció. Így az ültetvény zömét, ereje teljében levő, bőven termő tőkék adják. Ennek ellenére napjainkban egyre kevesebben vállalják a jelentős eszközlekötéssel járó telepítés kockázatát egyedül. Az erősen szabdalt, hagyomíá- hyos, alacsony törzsű szőlőben már nem tudták számottevően növelni a hatékonyságot. Az im- rehegyiek előtt két út áll. A lassúbb saját vagy ... ... partnert kerestek és találtak az új ültetvény létesítéséhez. A KözépU magyarországi Pincegazdasággal közösen 1982. november 30-ig háromszáz hektár szőlő telepítését fejezték be. Mivel az alvállalkozók gépei a határban dolgoztak, végezték a meliorációt, a mélyforgatást stb., a tagi telepítési kedv is fellendült. A vállalkozók 180 hektáron dugták földbe a gyökeres vesszőket. Tehát néhány év múlva közel ötszáz hektárral nagyobb területen fognak minőségi mustot érlelni az imrehegyi tőkék. Ez a kooperáció mindkét félnek kedvező feltételeket teremt. A pincegazdaság elsősorban saját feldolgozásra rendezkedett- be, ezért partnereitől főleg szőlőt vásárol — így jó minőségű alapanyaghoz jut. A szakszövetkezet pedig kockázatot vállalva, pénz• Nyúlfodrászat. Keresett exportcikk az angóranyúl „bundája”. Nyolc osztályba válogatva szállítják a nyugatnémet partnernek. ügyi segítséggel meg tudja vagyonát, a termelési értékét sokszorozni. Pecsenyecsirke helyett »»gyapjas nyúl” A szőlő mellett a hetvenes években próbálkoztak broiler- csirke-tartással. is. Az évtized végén az ágazat mélypontra jutott. A kevés és bizonytalan jövedelmet hozó szárnyasok helyett a környéken alig látott, nagy bundájú, fehér angóranyulak ketrecei váltották fel. A szakmát saját kárukon tanulva kezdték elsajátítani. Ez olyannyira sikerült, hogy messzi földön híresekké váltak. Még Ausztriából is jöttek kistermelők ismerkedni az imrehegyi technológiával, amelyet egyébként a Bikali Állami Gazdasággal közösen forgalmaznak is. Eddig két házat adtak el. Természetesen ahhoz, hogy ver_ senyben maradjanak, állandóan változtatni kell a módszeren. Megoldották például az energia- takarékos fűtést. Olaj helyett akácfahasábok lobognak a saját készítésű kazánjaikban. Az áramfaló ventillátoroknál olcsóbb természetes szellőzéssel, kézzel nyitott ablakokkal sikerült a légcserét megoldani. Egy kis lelemény, no meg kőműveskalapács segítségével a régi téglaólban 16 ventillátor helyett kettő is elegten- dő lett... Túllátni a kerítésen Azért, hogy egy kis közösség, a szakszövetkezet, néhány év alatt megharmincszorozza a nyereségét — 1978-ban 250 ezer forint volt —, többnek kellett történni, mint pusztán szemléletváltozás-, nak. Az imrehegyiek nemcsak magukat önmagukhoz mérték, ha_ nem a kerítésen túllátva felzárkóztak a környék gazdag szövetkezeteihez. Kérdezhetik, miben áll a titok. Tulajdonképpen egyszerű. Felül kell vizsgálni minden tevékenységet; ahol az eredmény javítható, ott meg kell adni a lehetőséget; ahol pedig minimális a kilátás a fejlődésre, ott a termelést abba kell hagyni. , Jó példa erre az elmúlt évben létrehozott gépesítési szakcsoport is. Tizennégy darab gyakorlatilag nullára írt erőgépet adott e) a szakszövetkezet a vállalkozóknak, akik szerződésben kötelezték magukat a közösben elvégzendő munkákra. A traktorok árából saját eszközparkjukat tudták felújítani, és vásároltak két új, kis erőgépet. Ezzel egycsa- pásra számos felesleges bonyodalomtól szabadultak meg. A legfőbb haszon, hogy a munkavégzés hatékonyságát mutató úgynevezett normálhektár költsége majd harmadával csökkent. Hasonló módon felülvizsgálták a vendéglátóüzleteik tevékenységét. Megfelelő személycserékkel bővítették a hálózatot. A régi három helyett már tíz boltot létesítettek. A Kecelen, Kecskeméten, Budapesten és Dunakeszin levő vendéglők évente 1,5—2 millió forinttal gyarapítják a gazdaság nyereségét. Szívesen járok Imrehegyre, mert minden negyedévben valami újjal rukkolunk ki. Példát állítva a megfontolt kockázat- vállalási eredményességének. Czauner Péter
