Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-18 / 14. szám

4 • PETŐFI NÉPE 9 1983. január 18. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Tudományos munkaprogram a háztartási vegyszerek előállítására A szocialista országok háztar­tási vegyszerekre kiterjedő tudo­mányos és műszaki együttműkö­désiének kezdete 1973-ra tehető. Akkor az illetékes bolgár, ma- gyaj, NDK-beli, lengyel, román, szovjet és csehszlovák miniszté­riumok egyezményt kötöttek új háztartási vegyszerek gyártásáról, gyártásuk kifejlesztéséről és töké­letesítéséről. Berendezések korszerűsítése Asi 1976—1980. évi együttműkö­dési program 48 témát foglalt magában, amelyek kiterjedtek a termékválaszték bővítésére, a mi­nőségjavításra. Természetesen ve­zető helyeit foglaltak el az ener­giatakarékossági, a termelésgépe­sítési és automatizálási, a kör­nyezetvédelmi feladatok, öt év alatt 24 technológiai folyamatot fejlesztettek ki, vagy tökéletesí­tették, amelyeket ipari méretek­ben alkalmazni kezdtek, illetve amelyek lényegesen javították a termelés gazdasági jellemzőit. Csak két példát hadd említsek. Számottevő mértékben javította a termékek minőségét, hogy Bul­gáriában és a Szovjetunióban több szintetikus mosóporgyártó berendezést korszerűsítettek. Vég­ső soron a kísérletező üzemek kézzel fogható gazdasági haszon­ra ‘főttek szert, amelyet Bulgáriá­ban 150 ezer levára, a Szovjet­unióban pedig 1,8 millió rubelre becsülnek. Bonyolult műszaki problémák merülnek fel a vegyszerek ki­szerelésénél és csomagolásánál is. NDK-beli, csehszlovák és szov- jet szakemberek olyan gépsort fejlesztettek ki, amely a folyé­kony mosószert polimer flako­nokba cnti. Egy ilyen gépsort be­szereltek á csehszlovákiai Rakov- nik Rakona nevű vállalatnál. He­lyi' szakemberek számításai sze­rint üzemeltetése 235 százalékkal növeli a munkatermelékenységet a korábbi, üvegflakonokkal mű­ködő gépsorhoz viszonyítva, ezzel egyidejűleg pedig felére csökken. Télálló rozs A földművesek .rég Jtu álmodoz­nak olyan gabonafajtákról, ame. lyek nem dőlnek meg. Ez a probléma izgatja a baskíriai Szabirzjan Kunakbajev növény- nemesítőt is. Már a harmincas években, a Moszkvai Tyimirjazev Mezőgazdasági Akadémia elvég­zése után új mezőgazdasági nö­vényfajták kinemesításével fog­lalkozott. A tudós egy sor magas terméshozamú, télálló őszi búza­fajtát, hajdinát és más gabonafaj­tákat nemesített ki. Kunakbajev fő figyelme azon­ban az őszi rozs szelekciójára össz­pontosult. Több évtizedet szén. telt ennek a munkának. A kísér­letek eredményéképpen új, rövid szárú, intenzív típusú rozsfajtát sikerült előállítania, amelyet Csulpannak nevezett el. — A Csulpan — mondja Nazif Báhtyizin, a Baskír Mezőgazda­tl a munkaerő-ráfordításit. Az át­lag haszon 4 millió 663 ezer koro­nára tehető. Aranyérmek, diplomák Magas itudományos-műszaki színvonalon végezték el az 1976— 1980. évi együttműködési prog­ramból következő kutatásokat. Sok áru a világ legjobb termékeivel összehasonlítva s kiállja a pró­bát. Ezt biztonyitja az is, hogy az öt .év folyamán a gyártók 14 szabadalmait és 34 szerzői tanú­sítványt kaptak, illetve 45 arany­érmet és 20 diplomát szereztek az 1981-es pozsonyi nemzetközi INCHEBA háztartási vegyszer-ki­állításon. A legérdekesebb fej­lesztések között tartják nyilván a háziasszonyok, gépkocsitulajdo­nosok, sőt zenerajongók igényeit kielégítő eszközöket, a csehszlo­vák Intim habkészítményt, a bol­gár Baby pelenkamosószert, a magyar Chemotox rovarirtót, a szovjet Oktava hanglemeztlsztitó- szert stb. A KGST-tagországok tudomá­nyos-műszaki munkaprogramja a jelenlegi ötéves tervidőszakban ti­zenöt témából áll, amelyek az áruk összetételének tökéletesíté­sére. új alapanyagok létrehozásá­ra. korszerűbb, kevésbé energia, igényes szintetikus mosószerter­melő folyamatok kifejlesztésére, a különböző soraygyártó berende­zések javítására vonatkoznak. A választék bővítése A program az országok gyár­tásszakosítására és kooperációra épülő aktív együttműködését fel­tételezi. Az NDK. a Szovjetunió és Csehszlovákia tudósai és szak. emberei például egy aerosolos- palacktöltő és -csomagoló gépsort fejlesztenek ki. Ha a KGST-or- szágok vegyészei .teljesítik ötéves tervüket, lényegesen bővíteni le. hét a mindennapi életben oly­annyira szükséges termékek vá­ladékát, javítani lehet minősé­güket. N. Sz. sági Tudományos Kutatóintézet igazgatója — a világon páratla­nul álló fajta. Nagy terméshoza­mával télállóságával, száraz­ságtűrésével tűnik ki. A fajta jól alkalmazkodik a különböző ter­melési körülményekhez, az inten, zív földművelés valamennyi kö­vetelményének megfelel. A bas­kír rozs terméshozama a kísérleti parcellákon eléri a 80 mázsát hek­táronként. A Csulpan rozsfajtát a KGST- tagországdkban — így Magyar, országon is — kipróbálják. A 80 éves tudós, Szahirzjan Kunakbajev, tovább folytatja ne­mesítő munkáját. Nemrég új, rö. vid szárú rozsfajtát adott át álla­mi fajtaminősítésre, a Csulpan— 3-at, amely még jobban ellenáll a megdőlésnek, s fokozottabb mértékben télálló. A. J. Gyógyászati segédeszközök — patikából Január 1-től a gyógyszertárak feladata a különféle segédeszkö­zök és bizonyos OMKER-cikkek forgalmazása. Természetesen az eredeti munka, a tabletták és egyéb medicinák kiadása mellett. Az Egészségügyi Minisztérium döntése értelmében tehát a jövő­ben a patikákban lehet és kell beszerezni a gyógyászati eszközö­ket, egyebek között a rögzítőpó­lyát, csuklószorítót, lúdtalpbetétet, támaszkodóbotot, vagy akár a cu­korbetegek helyzetén könnyítő önbelövős fecskendőt. A megyei gyógyszertári központ — a területi elhelyezkedést is fi­gyelembe véve — hét egységet je­lölt ki a gyógyászati segédeszkö­zök árusítására. Bácsalmáson a Hősök téri, Bajaszentistvánon a Dózsa György úti, Kiskőrösön a Petőfi téri patikában szolgálják ki az igénylőket, Kiskunfélegyhá­zán a Vörös Hadsereg úti, Kalo­csán a széchenyi-lakótelepi, Ha­lason a Kossuth utcai gyógyszer- tár gondoskodik a városban és a vonzáskörzetben lakók gyógyásza­ti cikkekkel való ellátásáról. Mindez azonban nem korlátoz­za azt, hogy bárki bármelyik egy­ségben megkaphassa a részére fel­irt, szükséges segédeszközt. így például akár a megyeszékhelyen, a Bajcsy-Zsilinszky utcai átalakí­tott, úgynevezett kisegítő gyógy­szertárban is. Ez azonban némileg eltér a többitől, itt ugyanis nem­csak a naponta keresett cikkeket tartják és árusítják majd, hanem valamennyi különlegesnek, vagy ritkának számító gyógyászati se­gédeszközt is, amelyet az ország­ban be lehet szerezni. V. T. Tejpor Csornáról Hazánk egyik legmodernebb lejporgyárában — a Csornai Tej­porgyárban — 1983-ban több mint négyezerháromszáz tonna tejport állítanak elő a Győr-Sopron me­gyei mezőgazdasági nagyüzemek­ből szállított tejből. Hagymás gépek Kubába A Hódmezővásárhelyi Mező- gazdasági Gépgyártó Vállalat hagymatermesztési gépeinek el­ső szállítmányát indította útnak Kubába, ahol a tavaly küldött mintapéldányok jól beváltak. Al­kalmazásukkal a hagymatermesz­tés csaknem teljes gépesítése megoldható. A gyár most tíz ágy- húzó-magvető és tíz betakarító­gépsort szállít a tengerentúlra, együttesen tizenötmillió forint értékben. (MTI) amíg az ötletből valóság lesz Cipőgyáriak új cipőben 9 A kísérleti műhely kicsi és zsúfolt. Rövidesen tágasabb helyre költözik. Azt mondják a tervezők, a szép, új, divatos cipő is először csak egy gondolat, szerencsés ötlet. Sok ember együttes munkája szüksé. ges ahhoz, hogy a vázlat, a terv­rajz valósággá — lábbelivé — váljék. Persze ötlete, újszerű gon­dolata nemcsak a modelltervező- nek, hanem például az igazgató­nak, a főmérnöknek, az üzem- szervezőnek is lehet. Ezeknek a hatékonyság növelését célzó el­képzeléseknek a valóra váltása azonban olykor nehezebb, mint divatos cipőt készíteni. Más felállásban Az Alföldi Cipőgyár központja Kecskeméten, gyáregysége Kis­kunfélegyházán található. (A ta­tai gyáregység az idén janüar l-től önálló vállalatként dolgo­zik, ez a körülmény azonban nem függ össze e cikkben tárgyalt szervezeti és egyéb változások­kal.) Kopogtassunk most be a gyár irodaházának egyik második eme. leti szobájába, ahol azonnal ta­núi lehetünk valaminek, ami a magyar iparban valószínűleg olyan, mint ama bizonyos fehér­holló. Az asztaloknál dcllgozó nőket és férfiakat arra kértem, mutatkozzanak be. — Sinkó Ottóné gyártmánytel'- vező vagyok, az osztály vezetője. — Grónai Emese technológus. — Tóth Judit vagyok, tervező iparművész. — Gross István a nevem, kap­tafa- és talptervezéssel foglalko. zom. íme a meglepetés. Megmagya­rázom. Egy gyárban ugyebár gyártanak valamit, mondjuk fú­rógépet. Akik azon fáradoznak, hogy a fúrógépek egyre jobbak, megbízhatóbbak, korszerűbbek le­gyenek, azok a gyártmányfej lesz. tők (vagy gyártmánytervezők). Másoknak viszont az a feladatuk, hogy a fúrógépek termelését kor­szerűsítsék, a gyártási eljárást, a ! echnológiát Itegyék termeléke­nyebbé. ök a gyártásfejlesztők (vagy technológusok). Külön csa­pat az egyik lis, a másik is, hol­ott a példában szereplő fúrógép­gyárban nem is esik olyan mész. sze az egyik tevékenység a má­siktól. Mármost" az Alföldi11 tó Őögyár- ban — pedig cipőt - tervezni, és cipőgyártó gépsort, technológiát korszerűsíteni: ez a két munka nem éppen egy tőről fakad! — tavaly májusban merész húzással összevonták a gyártmány- és gyártásfejlesztési osztályokat. Álom és valóság Ez tehát a kecskeméti „új ci­pő” egyik — legfontosabb — ele­me. Lovas István műszaki-gazda­sági tanácsadó szerint: — Egészséges és szerencsés megoldásnak bizonyult e két te­vékenység összekapcsolása. Egé­szen röviden a következőről van szó. A modellező megtervez, „megálmodik” valamit, ami kez­detben legfeljebb csak egy szín, egy forma. Igen ám, de hogy az el­képzelés testet öltsön, ahhoz konkrét technológia, valóságos gé­pek, kézzel fogható anyag és még temérdek minden szükséges. Hangsúlyozom, az elsőbbség a tervező iparművészeké, ők kell, hogy korszerű, divatos modelle­ket alkossanak, s ehhez iglazod­9 Együttes munkával készül a mo­dell. Tóth Judit tervező iparmű­vész és Gross István kaptafa- és talptervező. (Méhesi Éva felvéte­lei.) jón a technológia. Ám megvan­nak a magunk korlátái, s ezért legyen egy terv bármilyen cso­dálatos, ha a cipőt az Alföldi Cipőgyárban nem lehet elkészí­teni. számunkra értéktelen. Vagy­is üdvös dqI<M„,Ji.íi a tervező egy kicsit technológus is és fordítva. A magyarázat logikus, az át­szervezés gyorsítja az ötlettől a megvalósulásig tartó folyamatot, még akkor is, ha annak menete még nem zavartalan, és az új „felállásnak” megfelelő működési szabályzat sem készült még el. Kövessük mt is a láncszeme­ket. Idő, idő, idő! Tervezők és technológusok te­hát közös munkával megalkot­ják az új modellt. Mi a követke­ző lépés? A választ Sinkó Ottó- nétól várjuk. — Minden új termék hazai megjelenését szigorú minőségvizs­gálat előzi meg.- Mielőtt a cipő a boltokba kerül, a mintadarabokat elküldjük a Kereskedelmi Minő­ségellenőrző Intézetnek, valamint a hordáspróbát megvalósító Ma­gyar Divatintézetnek. Ezzel kap­csolatban a következő gondjaink vannak. Gyárunk kísérleti műhe­lyének kapacitása rendkívül szűk. ezért az ilyenkor szükséges 25— 100 pár lábbelit a kecskeméti, vagy a kiskunfélegyházi gyáregy. ségben tudjuk csak elkészíttetni. Ez némileg megnöveli az átfutási időt, amihez aztán hozzá adódik a vizsgálat több hetes, olykor hó­napokig tartó időszaka. A cipő — divatcikk. Nem mind" egy, hogy mikor kerül a modell az üzletekbe. A korszerű termék is divatjamúlttá válhat, ha túlsá­gosan hosszú idő telik el a ter­vezéstől az árusításig. Hiszen a minőségi bizonyítványok megszer­zésével még nem ért véget a fo­lyamat. Házi zsűri következik (fő szempont a gazdaságosság), majd elkészül az előkollekció, végül a kollekció, amit bemutatnak a ke­reskedőknek a börzén. Sorozat­gyártásra csak a tényleges igé­nyek ismeretében kerülhet sor. Mit szól mindehhez Lovas Ist­ván? Tovább az úton — Először is: vannak objektív körülmények. Nyári szandált tél­víz, idején nem lehet kiadni hor_ dáspróbára. Ha tetszik, ha nem meg kell vele várnunk a jó időt. De a dolgok jórészt rajtunk múl­nak. A kísérleti műhelyt például hamarosan új helyre költöztet­jük, a kapacitását megnöveljük. Ha szükséges, soronkívüli elbírá­lást kérünk a minőségvizsgáló .in­tézetektől — erre is van mód. De .tudomásunk van arról is, hogy 1983. július l-től a Bőr, Műbőr Kutató Intézet veszi át a hordás­próbák megszervezését — ettől a változástól ugyancsak a folyamat élénkülését várjuk. A műszaki gazdasági tanácsadó véleménye egybeesik ígért János gyárigazgatóéval. Az Alföldi Ci­pőgyár első számú vezetője is úgy véli, csak akkor sikerül az elképzeléseket maradéktalanul valóra váltani, ha a vállalat lé­péselőnyre tesz szert. Ezért az igazgató azt várja a gyártmány- fejlesztőktől, hogy dolgozzanak előre,- és legyen mindig a .tarso­lyukban 4—5 új,, teljesen kidol­gozott modell, amelyekkel, ha el_ jön az ideje, kirukkolhatnak, és meghódíthatják a piacot. íme így fest a cipőgyáriak „új cipője”; nincsen még ugyan ké­nyelmesre taposva, itt-ott szorít is kissé, ám az út. amelyiken el­indultak benne, jó felé vezet. Sitkéi Béla A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Érzelmi csapda ■is velük ment. Munkásruháját A házasság évszázadokig ked­venc -témája volt — és ma Is az — az irodalomnak. Olyan bősé­ges forrás ez, amely egyaránt nagy változatossággal ontja a ko­mikus és a tragikus történeteket, s csupán az író lelkialkatán múlik, hogy melyiket választja megírandó regénye, színműve alapjául. Nehéz volna összeszá­molni, hogy a humoros, az élcelő­dés, vagy pedig a sorstragédia-sze- rű történetek vannak-e túlsúly­ban a világirodalomban, vagy csupán idehaza. De nem is ez a célunk, hanem annak érzékelteté­se, hogy minden jelenségnek leg­alább két oldala van. A humoris­ták előszeretettel ékelődnék a felszarvazott férjen, a hoppon maradt vőlegényen, udvart ón mindaddig, amíg másokról van szó. Persze nem könnyű megér­teni két' ember *-**' egy házaspár — bonyolult lelki kapcsolatát, s hogy e kapcsolat mitől és mikor­tól romlik meg véglegesen. Álta­lános igazság: ha így történik, abban mindkettő vétkes. Csupán az a kérdés, hogy milyen arány­ban. Ez a? arány érzékletesen mu­tatkozik meg abban a bűnügyben. amelyet a Kecskeméti Megyei Bíróság tárgyalt a közelmúltban. Igaz, nem házassági bontóperről, hanem emberölés kísérletéről volt szó, de ennek előzményei, közvetlen kiváltó Oka tulajdon­képpen az az érzelmi csapda volt, amelybe Kelemen István, kerek- egyiházi lakos esett. Ezt a csapdát részben önmaga állította föl, de hozzájárult ehhez felesége is, akit 1982. augusztus 28-án két tőrszú. rással életveszélyesen megsebe­sített, s akit csak az azonnali mű­tét mentett meg. Mitől fajult el ennyire ennek a házaspárnak a kapcsolata? Tu­lajdonképpen erre kereste a vá­laszt a büntetőbíróság is, hiszen ebből eredt, ebből a megromlott kapcsolatból táplálkozott Kele­men István indulata, amellyel fe­leségére — pontosabban elvált feleségére — támadt. Pontosan húsz évig tartott ez a házasság, amelyből három gyerek szüle­tett: két fiú és egy lány, aki már nagykorú és férjezett. Kelemen szerette és ma is szereti gyer­mekeit, érzelmileg erősen kötő­dik hozzájuk éppen úgy, mint fe­leségéhez. Az asszonyról azonban ugyan­ez — mármin t, hogy ragaszkodna a férjéhez — nem mondható el. Mindenképpen „szabadságot” akart, válni szeretett volna. Szán­dékát azzal erősítette, hogy más férfiakkal kapcsolato­kat teremtve, alkalmat adott a férjének a veszekedésre, a verekedésre. Kölcsönösen ütöt­ték egymást, de csak akkor, ha Kelemen ittas volt. A férfi egy alkalommal — még 1973-ban — úgy megverte a feleségét, hogy annak súlyos testi sérülést oko­zott, s ezért bíróság elé került, felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Az asszony válni akart. Erre látszólag kedvező körülményt kí­nált, hogy a házat — egy vasút­állomás épületét — vételre aján­lották fel Kelemen'éknek. De mert a férjnek nem volt állandó mun- Káhelye. az asszony a-« «« „jogi tanácsot” kapta valakitől válja­nak el, és vevőként Kelemenné szerepeljen, aki a helyi szövetke­zetnél dolgozott. A válás szüksé­gességéről az asszony meggyőzte Budapesten, egy kisiparosnál al­kalmazott férjét azzal az ígéret­tel megtoldva, hogy amennyiben Kelemen beleegyezik a válásba, az ingatlan várótermi részét át­adja neki. , A válóper jogerős befejezése, után azonban az asszony nem tar­totta be ígéretét, sőt a várótér, mi részt raktárnak adta ki, a férj pedig lakás nélkül maradt. Az év legnagyobb részét Budapesten töltötte, egy magánszemélynek épülő ház felvonulási épületében. Nyáron felutaztak hozzá a gye­rekei, s két hónapot töltöttek az apjukkal, aki szerényen, csende­sen élt, s csak akkor ittasodott le, ha valaki hírt hozott családjáról, onnan levelet kapott, vagy meg­látogatták. Amikor kiskorú fiai­val találkozott, azok panaszkod­tak neki az anyjukra, elmondták, hogy udvartója van. Tavaly nyáron . — több mint egy évvel a válás után — Kele-; men István már nem utazott ha-' za Kerekegyházára, gyerekei ná­la töltötték a szünidőt. Augusz­tus 27-én, a délutáni órákban meglátogatta Kelemen Istvánt a budapesti felvonulási épület­ben lánya és veje: Este vendéglő­be menteik, az éjszakát nála töl­tötték a fiatalok. A vendéglőben a lányával történt beszélgetés so­rán megtudta, hogy elvált felesé­gének újabb udvarlója van. Másnap, vagyis 28-án, délelőtt két üveg sört ivott, munkaadója látta, hogy ittas, dolgozni már nem fognak. Ezért megígérte a fiataloknak, hogy hazaviszi őket Kerekegyházára. De mert az au­tóban volt hely. Kelemen István nem vetette le, az öveben — mint máskor is szokta — magával vit­te a tőrkését. Kora délután érkez­tek meg. Kelemen Istvánná, az elvált feleség, az autó hangjáról vette észre, hogy megérkeztek. Kinézett és látta, hogy volt férje is jött és ittas. Köszönés nélkül visszament a lakásba és mosott. Kelemen a szobába érve ott ta­lálta az egyik fiát, akivel beszél­getni kezdett, kérdezgette, hogy valóban van-e az anyjának szere­tője, egyben felelősségre vonta a gyereket, hogy ezt neki nem említette. Az asszony hallotta a beszélge­tést, tudta miről van szó, bement hát a szobába és rákiabált volt férjére,, hogy ne fagassa a gyere­ket. Ekkor Kelemen István fel­ugrott, előkapta a tőnt és közepes erővel hasba szúrta a feleségét, közben kiabált, az asszony véde­kezett, s a férfi újból megszórta. Ezután Kelemen Istvánná átsza­ladt a másik szobába, nyomban orvoshoz vitték, majd kórházba szállították. % Másfél hónap alatt gyógyult meg ... Kelementől a lánya vette el a kést, az udvaron egy bokorba dobta, de a férfi megtalálta, és a lakásban a kály­hában rejtette el. A rendőrök ott találták meg, amikor Kelement őrizetbe vették. A .tárgyaláson a vádlott elis­merte bűnösségét, őszinte vallo­mást tett. Elmondta: cselekménye elkövetésére az késztette, hogy volt felesége durván szidalmazta. Kiderült az is a bíróság előtt, hogy a válás után ritkán járt ha­za, mégis minden érdékelte, ami otthon történt, főleg volt felesé­gével. A válás ellenére lelkileg- érzelmileg kötődött az asszony­hoz. Kelemen István gyakran le- részegedett, de ezt mégsem lehet kizárólag az asszony viselkedé­sére visszavezetni, hiszen Kele­ment már 1967-ben elvonó keze­lésre kötelezte a bíróság, amikor pedig még csupán hatéves háza­sak voltak. Végül is a bíróság — mérlegel­ve az összes tényeket, és körül­ményeket — emberölés bűntetté­nek kísérlete miatt Kelemen Ist­vánt háromévi börtönre ítélte, s további három évre eltiltotta a közügyektől, ugyanakkor elren­delte kényszergyógyítását. A büntetés kiszabásánál figyelembe vette a bíróság a vádlott bűnössé­gére is kiterjedő, beismerő vallo­mását, hogy cselekménye végül is kísérleti szákban maradt, s hogy azt nem egyenes szándékkal követte el. Súlyosbító tényező volt viszont, hogy hasonló cselek­mény miatt már egyszer megbün­tették. tettét különösen veszélyes eszközzel és italos állapotban kö­vette el. Az ítélet még nem jog­erős. G. S.

Next

/
Thumbnails
Contents