Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-18 / 14. szám
4 • PETŐFI NÉPE 9 1983. január 18. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Tudományos munkaprogram a háztartási vegyszerek előállítására A szocialista országok háztartási vegyszerekre kiterjedő tudományos és műszaki együttműködésiének kezdete 1973-ra tehető. Akkor az illetékes bolgár, ma- gyaj, NDK-beli, lengyel, román, szovjet és csehszlovák minisztériumok egyezményt kötöttek új háztartási vegyszerek gyártásáról, gyártásuk kifejlesztéséről és tökéletesítéséről. Berendezések korszerűsítése Asi 1976—1980. évi együttműködési program 48 témát foglalt magában, amelyek kiterjedtek a termékválaszték bővítésére, a minőségjavításra. Természetesen vezető helyeit foglaltak el az energiatakarékossági, a termelésgépesítési és automatizálási, a környezetvédelmi feladatok, öt év alatt 24 technológiai folyamatot fejlesztettek ki, vagy tökéletesítették, amelyeket ipari méretekben alkalmazni kezdtek, illetve amelyek lényegesen javították a termelés gazdasági jellemzőit. Csak két példát hadd említsek. Számottevő mértékben javította a termékek minőségét, hogy Bulgáriában és a Szovjetunióban több szintetikus mosóporgyártó berendezést korszerűsítettek. Végső soron a kísérletező üzemek kézzel fogható gazdasági haszonra ‘főttek szert, amelyet Bulgáriában 150 ezer levára, a Szovjetunióban pedig 1,8 millió rubelre becsülnek. Bonyolult műszaki problémák merülnek fel a vegyszerek kiszerelésénél és csomagolásánál is. NDK-beli, csehszlovák és szov- jet szakemberek olyan gépsort fejlesztettek ki, amely a folyékony mosószert polimer flakonokba cnti. Egy ilyen gépsort beszereltek á csehszlovákiai Rakov- nik Rakona nevű vállalatnál. Helyi' szakemberek számításai szerint üzemeltetése 235 százalékkal növeli a munkatermelékenységet a korábbi, üvegflakonokkal működő gépsorhoz viszonyítva, ezzel egyidejűleg pedig felére csökken. Télálló rozs A földművesek .rég Jtu álmodoznak olyan gabonafajtákról, ame. lyek nem dőlnek meg. Ez a probléma izgatja a baskíriai Szabirzjan Kunakbajev növény- nemesítőt is. Már a harmincas években, a Moszkvai Tyimirjazev Mezőgazdasági Akadémia elvégzése után új mezőgazdasági növényfajták kinemesításével foglalkozott. A tudós egy sor magas terméshozamú, télálló őszi búzafajtát, hajdinát és más gabonafajtákat nemesített ki. Kunakbajev fő figyelme azonban az őszi rozs szelekciójára összpontosult. Több évtizedet szén. telt ennek a munkának. A kísérletek eredményéképpen új, rövid szárú, intenzív típusú rozsfajtát sikerült előállítania, amelyet Csulpannak nevezett el. — A Csulpan — mondja Nazif Báhtyizin, a Baskír Mezőgazdatl a munkaerő-ráfordításit. Az átlag haszon 4 millió 663 ezer koronára tehető. Aranyérmek, diplomák Magas itudományos-műszaki színvonalon végezték el az 1976— 1980. évi együttműködési programból következő kutatásokat. Sok áru a világ legjobb termékeivel összehasonlítva s kiállja a próbát. Ezt biztonyitja az is, hogy az öt .év folyamán a gyártók 14 szabadalmait és 34 szerzői tanúsítványt kaptak, illetve 45 aranyérmet és 20 diplomát szereztek az 1981-es pozsonyi nemzetközi INCHEBA háztartási vegyszer-kiállításon. A legérdekesebb fejlesztések között tartják nyilván a háziasszonyok, gépkocsitulajdonosok, sőt zenerajongók igényeit kielégítő eszközöket, a csehszlovák Intim habkészítményt, a bolgár Baby pelenkamosószert, a magyar Chemotox rovarirtót, a szovjet Oktava hanglemeztlsztitó- szert stb. A KGST-tagországok tudományos-műszaki munkaprogramja a jelenlegi ötéves tervidőszakban tizenöt témából áll, amelyek az áruk összetételének tökéletesítésére. új alapanyagok létrehozására. korszerűbb, kevésbé energia, igényes szintetikus mosószertermelő folyamatok kifejlesztésére, a különböző soraygyártó berendezések javítására vonatkoznak. A választék bővítése A program az országok gyártásszakosítására és kooperációra épülő aktív együttműködését feltételezi. Az NDK. a Szovjetunió és Csehszlovákia tudósai és szak. emberei például egy aerosolos- palacktöltő és -csomagoló gépsort fejlesztenek ki. Ha a KGST-or- szágok vegyészei .teljesítik ötéves tervüket, lényegesen bővíteni le. hét a mindennapi életben olyannyira szükséges termékek váladékát, javítani lehet minőségüket. N. Sz. sági Tudományos Kutatóintézet igazgatója — a világon páratlanul álló fajta. Nagy terméshozamával télállóságával, szárazságtűrésével tűnik ki. A fajta jól alkalmazkodik a különböző termelési körülményekhez, az inten, zív földművelés valamennyi követelményének megfelel. A baskír rozs terméshozama a kísérleti parcellákon eléri a 80 mázsát hektáronként. A Csulpan rozsfajtát a KGST- tagországdkban — így Magyar, országon is — kipróbálják. A 80 éves tudós, Szahirzjan Kunakbajev, tovább folytatja nemesítő munkáját. Nemrég új, rö. vid szárú rozsfajtát adott át állami fajtaminősítésre, a Csulpan— 3-at, amely még jobban ellenáll a megdőlésnek, s fokozottabb mértékben télálló. A. J. Gyógyászati segédeszközök — patikából Január 1-től a gyógyszertárak feladata a különféle segédeszközök és bizonyos OMKER-cikkek forgalmazása. Természetesen az eredeti munka, a tabletták és egyéb medicinák kiadása mellett. Az Egészségügyi Minisztérium döntése értelmében tehát a jövőben a patikákban lehet és kell beszerezni a gyógyászati eszközöket, egyebek között a rögzítőpólyát, csuklószorítót, lúdtalpbetétet, támaszkodóbotot, vagy akár a cukorbetegek helyzetén könnyítő önbelövős fecskendőt. A megyei gyógyszertári központ — a területi elhelyezkedést is figyelembe véve — hét egységet jelölt ki a gyógyászati segédeszközök árusítására. Bácsalmáson a Hősök téri, Bajaszentistvánon a Dózsa György úti, Kiskőrösön a Petőfi téri patikában szolgálják ki az igénylőket, Kiskunfélegyházán a Vörös Hadsereg úti, Kalocsán a széchenyi-lakótelepi, Halason a Kossuth utcai gyógyszer- tár gondoskodik a városban és a vonzáskörzetben lakók gyógyászati cikkekkel való ellátásáról. Mindez azonban nem korlátozza azt, hogy bárki bármelyik egységben megkaphassa a részére felirt, szükséges segédeszközt. így például akár a megyeszékhelyen, a Bajcsy-Zsilinszky utcai átalakított, úgynevezett kisegítő gyógyszertárban is. Ez azonban némileg eltér a többitől, itt ugyanis nemcsak a naponta keresett cikkeket tartják és árusítják majd, hanem valamennyi különlegesnek, vagy ritkának számító gyógyászati segédeszközt is, amelyet az országban be lehet szerezni. V. T. Tejpor Csornáról Hazánk egyik legmodernebb lejporgyárában — a Csornai Tejporgyárban — 1983-ban több mint négyezerháromszáz tonna tejport állítanak elő a Győr-Sopron megyei mezőgazdasági nagyüzemekből szállított tejből. Hagymás gépek Kubába A Hódmezővásárhelyi Mező- gazdasági Gépgyártó Vállalat hagymatermesztési gépeinek első szállítmányát indította útnak Kubába, ahol a tavaly küldött mintapéldányok jól beváltak. Alkalmazásukkal a hagymatermesztés csaknem teljes gépesítése megoldható. A gyár most tíz ágy- húzó-magvető és tíz betakarítógépsort szállít a tengerentúlra, együttesen tizenötmillió forint értékben. (MTI) amíg az ötletből valóság lesz Cipőgyáriak új cipőben 9 A kísérleti műhely kicsi és zsúfolt. Rövidesen tágasabb helyre költözik. Azt mondják a tervezők, a szép, új, divatos cipő is először csak egy gondolat, szerencsés ötlet. Sok ember együttes munkája szüksé. ges ahhoz, hogy a vázlat, a tervrajz valósággá — lábbelivé — váljék. Persze ötlete, újszerű gondolata nemcsak a modelltervező- nek, hanem például az igazgatónak, a főmérnöknek, az üzem- szervezőnek is lehet. Ezeknek a hatékonyság növelését célzó elképzeléseknek a valóra váltása azonban olykor nehezebb, mint divatos cipőt készíteni. Más felállásban Az Alföldi Cipőgyár központja Kecskeméten, gyáregysége Kiskunfélegyházán található. (A tatai gyáregység az idén janüar l-től önálló vállalatként dolgozik, ez a körülmény azonban nem függ össze e cikkben tárgyalt szervezeti és egyéb változásokkal.) Kopogtassunk most be a gyár irodaházának egyik második eme. leti szobájába, ahol azonnal tanúi lehetünk valaminek, ami a magyar iparban valószínűleg olyan, mint ama bizonyos fehérholló. Az asztaloknál dcllgozó nőket és férfiakat arra kértem, mutatkozzanak be. — Sinkó Ottóné gyártmánytel'- vező vagyok, az osztály vezetője. — Grónai Emese technológus. — Tóth Judit vagyok, tervező iparművész. — Gross István a nevem, kaptafa- és talptervezéssel foglalko. zom. íme a meglepetés. Megmagyarázom. Egy gyárban ugyebár gyártanak valamit, mondjuk fúrógépet. Akik azon fáradoznak, hogy a fúrógépek egyre jobbak, megbízhatóbbak, korszerűbbek legyenek, azok a gyártmányfej lesz. tők (vagy gyártmánytervezők). Másoknak viszont az a feladatuk, hogy a fúrógépek termelését korszerűsítsék, a gyártási eljárást, a ! echnológiát Itegyék termelékenyebbé. ök a gyártásfejlesztők (vagy technológusok). Külön csapat az egyik lis, a másik is, holott a példában szereplő fúrógépgyárban nem is esik olyan mész. sze az egyik tevékenység a másiktól. Mármost" az Alföldi11 tó Őögyár- ban — pedig cipőt - tervezni, és cipőgyártó gépsort, technológiát korszerűsíteni: ez a két munka nem éppen egy tőről fakad! — tavaly májusban merész húzással összevonták a gyártmány- és gyártásfejlesztési osztályokat. Álom és valóság Ez tehát a kecskeméti „új cipő” egyik — legfontosabb — eleme. Lovas István műszaki-gazdasági tanácsadó szerint: — Egészséges és szerencsés megoldásnak bizonyult e két tevékenység összekapcsolása. Egészen röviden a következőről van szó. A modellező megtervez, „megálmodik” valamit, ami kezdetben legfeljebb csak egy szín, egy forma. Igen ám, de hogy az elképzelés testet öltsön, ahhoz konkrét technológia, valóságos gépek, kézzel fogható anyag és még temérdek minden szükséges. Hangsúlyozom, az elsőbbség a tervező iparművészeké, ők kell, hogy korszerű, divatos modelleket alkossanak, s ehhez iglazod9 Együttes munkával készül a modell. Tóth Judit tervező iparművész és Gross István kaptafa- és talptervező. (Méhesi Éva felvételei.) jón a technológia. Ám megvannak a magunk korlátái, s ezért legyen egy terv bármilyen csodálatos, ha a cipőt az Alföldi Cipőgyárban nem lehet elkészíteni. számunkra értéktelen. Vagyis üdvös dqI<M„,Ji.íi a tervező egy kicsit technológus is és fordítva. A magyarázat logikus, az átszervezés gyorsítja az ötlettől a megvalósulásig tartó folyamatot, még akkor is, ha annak menete még nem zavartalan, és az új „felállásnak” megfelelő működési szabályzat sem készült még el. Kövessük mt is a láncszemeket. Idő, idő, idő! Tervezők és technológusok tehát közös munkával megalkotják az új modellt. Mi a következő lépés? A választ Sinkó Ottó- nétól várjuk. — Minden új termék hazai megjelenését szigorú minőségvizsgálat előzi meg.- Mielőtt a cipő a boltokba kerül, a mintadarabokat elküldjük a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézetnek, valamint a hordáspróbát megvalósító Magyar Divatintézetnek. Ezzel kapcsolatban a következő gondjaink vannak. Gyárunk kísérleti műhelyének kapacitása rendkívül szűk. ezért az ilyenkor szükséges 25— 100 pár lábbelit a kecskeméti, vagy a kiskunfélegyházi gyáregy. ségben tudjuk csak elkészíttetni. Ez némileg megnöveli az átfutási időt, amihez aztán hozzá adódik a vizsgálat több hetes, olykor hónapokig tartó időszaka. A cipő — divatcikk. Nem mind" egy, hogy mikor kerül a modell az üzletekbe. A korszerű termék is divatjamúlttá válhat, ha túlságosan hosszú idő telik el a tervezéstől az árusításig. Hiszen a minőségi bizonyítványok megszerzésével még nem ért véget a folyamat. Házi zsűri következik (fő szempont a gazdaságosság), majd elkészül az előkollekció, végül a kollekció, amit bemutatnak a kereskedőknek a börzén. Sorozatgyártásra csak a tényleges igények ismeretében kerülhet sor. Mit szól mindehhez Lovas István? Tovább az úton — Először is: vannak objektív körülmények. Nyári szandált télvíz, idején nem lehet kiadni hor_ dáspróbára. Ha tetszik, ha nem meg kell vele várnunk a jó időt. De a dolgok jórészt rajtunk múlnak. A kísérleti műhelyt például hamarosan új helyre költöztetjük, a kapacitását megnöveljük. Ha szükséges, soronkívüli elbírálást kérünk a minőségvizsgáló .intézetektől — erre is van mód. De .tudomásunk van arról is, hogy 1983. július l-től a Bőr, Műbőr Kutató Intézet veszi át a hordáspróbák megszervezését — ettől a változástól ugyancsak a folyamat élénkülését várjuk. A műszaki gazdasági tanácsadó véleménye egybeesik ígért János gyárigazgatóéval. Az Alföldi Cipőgyár első számú vezetője is úgy véli, csak akkor sikerül az elképzeléseket maradéktalanul valóra váltani, ha a vállalat lépéselőnyre tesz szert. Ezért az igazgató azt várja a gyártmány- fejlesztőktől, hogy dolgozzanak előre,- és legyen mindig a .tarsolyukban 4—5 új,, teljesen kidolgozott modell, amelyekkel, ha el_ jön az ideje, kirukkolhatnak, és meghódíthatják a piacot. íme így fest a cipőgyáriak „új cipője”; nincsen még ugyan kényelmesre taposva, itt-ott szorít is kissé, ám az út. amelyiken elindultak benne, jó felé vezet. Sitkéi Béla A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Érzelmi csapda ■is velük ment. Munkásruháját A házasság évszázadokig kedvenc -témája volt — és ma Is az — az irodalomnak. Olyan bőséges forrás ez, amely egyaránt nagy változatossággal ontja a komikus és a tragikus történeteket, s csupán az író lelkialkatán múlik, hogy melyiket választja megírandó regénye, színműve alapjául. Nehéz volna összeszámolni, hogy a humoros, az élcelődés, vagy pedig a sorstragédia-sze- rű történetek vannak-e túlsúlyban a világirodalomban, vagy csupán idehaza. De nem is ez a célunk, hanem annak érzékeltetése, hogy minden jelenségnek legalább két oldala van. A humoristák előszeretettel ékelődnék a felszarvazott férjen, a hoppon maradt vőlegényen, udvart ón mindaddig, amíg másokról van szó. Persze nem könnyű megérteni két' ember *-**' egy házaspár — bonyolult lelki kapcsolatát, s hogy e kapcsolat mitől és mikortól romlik meg véglegesen. Általános igazság: ha így történik, abban mindkettő vétkes. Csupán az a kérdés, hogy milyen arányban. Ez a? arány érzékletesen mutatkozik meg abban a bűnügyben. amelyet a Kecskeméti Megyei Bíróság tárgyalt a közelmúltban. Igaz, nem házassági bontóperről, hanem emberölés kísérletéről volt szó, de ennek előzményei, közvetlen kiváltó Oka tulajdonképpen az az érzelmi csapda volt, amelybe Kelemen István, kerek- egyiházi lakos esett. Ezt a csapdát részben önmaga állította föl, de hozzájárult ehhez felesége is, akit 1982. augusztus 28-án két tőrszú. rással életveszélyesen megsebesített, s akit csak az azonnali műtét mentett meg. Mitől fajult el ennyire ennek a házaspárnak a kapcsolata? Tulajdonképpen erre kereste a választ a büntetőbíróság is, hiszen ebből eredt, ebből a megromlott kapcsolatból táplálkozott Kelemen István indulata, amellyel feleségére — pontosabban elvált feleségére — támadt. Pontosan húsz évig tartott ez a házasság, amelyből három gyerek született: két fiú és egy lány, aki már nagykorú és férjezett. Kelemen szerette és ma is szereti gyermekeit, érzelmileg erősen kötődik hozzájuk éppen úgy, mint feleségéhez. Az asszonyról azonban ugyanez — mármin t, hogy ragaszkodna a férjéhez — nem mondható el. Mindenképpen „szabadságot” akart, válni szeretett volna. Szándékát azzal erősítette, hogy más férfiakkal kapcsolatokat teremtve, alkalmat adott a férjének a veszekedésre, a verekedésre. Kölcsönösen ütötték egymást, de csak akkor, ha Kelemen ittas volt. A férfi egy alkalommal — még 1973-ban — úgy megverte a feleségét, hogy annak súlyos testi sérülést okozott, s ezért bíróság elé került, felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Az asszony válni akart. Erre látszólag kedvező körülményt kínált, hogy a házat — egy vasútállomás épületét — vételre ajánlották fel Kelemen'éknek. De mert a férjnek nem volt állandó mun- Káhelye. az asszony a-« «« „jogi tanácsot” kapta valakitől váljanak el, és vevőként Kelemenné szerepeljen, aki a helyi szövetkezetnél dolgozott. A válás szükségességéről az asszony meggyőzte Budapesten, egy kisiparosnál alkalmazott férjét azzal az ígérettel megtoldva, hogy amennyiben Kelemen beleegyezik a válásba, az ingatlan várótermi részét átadja neki. , A válóper jogerős befejezése, után azonban az asszony nem tartotta be ígéretét, sőt a várótér, mi részt raktárnak adta ki, a férj pedig lakás nélkül maradt. Az év legnagyobb részét Budapesten töltötte, egy magánszemélynek épülő ház felvonulási épületében. Nyáron felutaztak hozzá a gyerekei, s két hónapot töltöttek az apjukkal, aki szerényen, csendesen élt, s csak akkor ittasodott le, ha valaki hírt hozott családjáról, onnan levelet kapott, vagy meglátogatták. Amikor kiskorú fiaival találkozott, azok panaszkodtak neki az anyjukra, elmondták, hogy udvartója van. Tavaly nyáron . — több mint egy évvel a válás után — Kele-; men István már nem utazott ha-' za Kerekegyházára, gyerekei nála töltötték a szünidőt. Augusztus 27-én, a délutáni órákban meglátogatta Kelemen Istvánt a budapesti felvonulási épületben lánya és veje: Este vendéglőbe menteik, az éjszakát nála töltötték a fiatalok. A vendéglőben a lányával történt beszélgetés során megtudta, hogy elvált feleségének újabb udvarlója van. Másnap, vagyis 28-án, délelőtt két üveg sört ivott, munkaadója látta, hogy ittas, dolgozni már nem fognak. Ezért megígérte a fiataloknak, hogy hazaviszi őket Kerekegyházára. De mert az autóban volt hely. Kelemen István nem vetette le, az öveben — mint máskor is szokta — magával vitte a tőrkését. Kora délután érkeztek meg. Kelemen Istvánná, az elvált feleség, az autó hangjáról vette észre, hogy megérkeztek. Kinézett és látta, hogy volt férje is jött és ittas. Köszönés nélkül visszament a lakásba és mosott. Kelemen a szobába érve ott találta az egyik fiát, akivel beszélgetni kezdett, kérdezgette, hogy valóban van-e az anyjának szeretője, egyben felelősségre vonta a gyereket, hogy ezt neki nem említette. Az asszony hallotta a beszélgetést, tudta miről van szó, bement hát a szobába és rákiabált volt férjére,, hogy ne fagassa a gyereket. Ekkor Kelemen István felugrott, előkapta a tőnt és közepes erővel hasba szúrta a feleségét, közben kiabált, az asszony védekezett, s a férfi újból megszórta. Ezután Kelemen Istvánná átszaladt a másik szobába, nyomban orvoshoz vitték, majd kórházba szállították. % Másfél hónap alatt gyógyult meg ... Kelementől a lánya vette el a kést, az udvaron egy bokorba dobta, de a férfi megtalálta, és a lakásban a kályhában rejtette el. A rendőrök ott találták meg, amikor Kelement őrizetbe vették. A .tárgyaláson a vádlott elismerte bűnösségét, őszinte vallomást tett. Elmondta: cselekménye elkövetésére az késztette, hogy volt felesége durván szidalmazta. Kiderült az is a bíróság előtt, hogy a válás után ritkán járt haza, mégis minden érdékelte, ami otthon történt, főleg volt feleségével. A válás ellenére lelkileg- érzelmileg kötődött az asszonyhoz. Kelemen István gyakran le- részegedett, de ezt mégsem lehet kizárólag az asszony viselkedésére visszavezetni, hiszen Kelement már 1967-ben elvonó kezelésre kötelezte a bíróság, amikor pedig még csupán hatéves házasak voltak. Végül is a bíróság — mérlegelve az összes tényeket, és körülményeket — emberölés bűntettének kísérlete miatt Kelemen Istvánt háromévi börtönre ítélte, s további három évre eltiltotta a közügyektől, ugyanakkor elrendelte kényszergyógyítását. A büntetés kiszabásánál figyelembe vette a bíróság a vádlott bűnösségére is kiterjedő, beismerő vallomását, hogy cselekménye végül is kísérleti szákban maradt, s hogy azt nem egyenes szándékkal követte el. Súlyosbító tényező volt viszont, hogy hasonló cselekmény miatt már egyszer megbüntették. tettét különösen veszélyes eszközzel és italos állapotban követte el. Az ítélet még nem jogerős. G. S.
