Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-18 / 14. szám
1983. január 18. (9 PETŐFI NÉPE • 5 SEGÍTENEK A PÁRTSZERVEZETEK - MEGSZŰNTEK A FEHÉR FOLJOK A pártirodalom terjesztői A Kossuth Könyvikiadó .két esztendővel ezelőtt ünnepelte fennállásának huszonötödik évfordulóját. 1956 óta működik a megyei kirendeltség is Kecskeméten. A főtéren, a sajtóház földszinti helyiségeiben tevékenykedik az az öt dolgozó, aki fontos feladatának érzi, hogy a politikai és pártirodalom termékei minél több emberhez eljussanak. Munkájuk eredményét jól mutatja, hogy az utóbbi tíz évben négyszeresére emelkedett a forgalmuk. Megbízatásként végzik — Hogyan sikerült elérniük ilyen nagyarányú növekedést? Vannak-e különleges módszereik a terjesztésben? — kérdeztük dr. Székeli Imrénét, a kirendeltség vezetőjét. — Semmiféle különleges dolgot nem tudok mondani. Legfeljebb azt, hogy igyekeztünk rendszeresen dolgozni, és kerestük a legcélravezetőbb megoldásokat. Az ismétlődő téli politikai könyvhetek nagyszerűen beváltak, különösen az utóbbi években sikerült szélesíteni, gazdagítani a programokat. — Kikre támaszkodnak sajátos munkájuk végzése közben? Arra gondolok, hogy önök itt a kirendeltségen csupán öten vannak. Ugyanakkor ezer és ezer emberhez kopogtatnak be rendszeresen. Hogyan csinálják? — Csaknem ezer terjesztő propagandista működik a hálózatunkban, az egész megyére kiterjedően. Általuk eljutunk — városban, falun — a munkahelyekre. Üzemekbe, gyárakba, vállalatokhoz, az iskolákba és más intézményeikbe egyaránt. Terjesztőink pártmegbízatásként végzik a munkát, a legtöbben immár öt, tíz, vagy húsz esztendeje. És vannak, akik annál' is'régebb óta. Az eredményes esztendő — Ügy tudom, hogy elkészültek már a tavalyi év értékelésével. Milyen az összkép? — A végleges értékelésre nemsokára sor kerül. Akkör a megyei pártbizottság kibővített osztályértekezlete tárgyalja munkánkat. Természetesen néhány dolgot azért máris megemlíthetek. 1981- hez képest tizenhét százalékos növekedést sikerült elérnünk. Hogyan? Például huszonnégy helyen tartottunk terjesztői tanácskozást, s ezek nagy lendületet adtak a munkának. A. téli politikai könyvhetek idején négyszázféle kiadvány közül lehetett válogatni, vásárolni á helyszínen. Sikeresnek bizonyult az „Egy diák — egy könyv" mozgalom is. A középfokú intézményekben bevezetett világnézeti oktatáshoz is eredményesen kapcsolódtunk. Ugyanígy a marxista-leninista középiskolák tanítási rendjéhez, programjához is. Sokoldalú szervezőmunkával sikerült elérni, hogy tavaly több mint ezerhat- száz új előfizetővel gyarapítottuk a folyóiratok olvasóinak a számát. Különösen a Pártélet és á Társadalmi Szemle iránt nőtt meg az érdeklődés. Mindent egybevetve: igazán kedvező, eredményes évet tudhatunk magunk mögött. Kiválasztás, beszámoltatás — Említette a pártmegbízatásokat. Ezzel kapcsolatban nyilW Raktárrendezés közben. váfi nagy szerep jut a pártbizottságoknak, az alapszervezeteknek. Tőlük milyen mértékben kapnak segítséget? — A pártszervekkel gyümölcsöző a kapcsolatunk. A legtöbb helyen ma már remekül választják ki a legalkalmasabb személyt terjesztő propagandistának. Az érdeklődésük, felkészültségük, ügyszeretetük egyaránt jó. Évente legalább egyszer beszámoltatják őket a munkájukról. Ha kell. elmarasztalnak, ha úgy látják jónak, dicsérnek, jutalmaznak. Itt jegyzem meg, hogy olykor egyes helyeken akadozik a terjesztés. Ilyenkor kimegyünk a helyszínre, és segítünk, ahogyan csak lehet. Ennek a törekvésünknek általában van eredménye. Egyébként is sűrűn járjuk a megyét: tavaly például több mint hatvan alapszervezetet látogattunk meg. — Bács-Kiskun egész területére sikerült kiterjeszteni a hálózatot? — Ma már nincsenek fehér foltok. Eljutunk a megye minden zugába. És ez nagyon jó dolog. Hogy vannak olykor jócskán eltérések az eredményeket illetően? Szerintem ebben sincs semmi különös. Vagyis: ha egy dolgozóra megyei szinten húsz forint értékű politikai könyv jut, illetve ennyi Kossuth-kladvány, akkor ez az egyes helyeken jóval nagyabb összegű, máshol viszont kevesebb. — Mondana példákat erre is, arra- is? — 1981-ben Kalocsán, Kecskeméten és Félegyházán, valamint a bajai város-járás területén meghaladta a terjesztési eredmény a megyei átlagot. Ugyanakkor a kiskőrösi városi-járási eredmények alulmaradtak a megszokottakon. A legsikeresebb könyvek — Tehát, ahol jó a terjesztési propaganda, ahol szívügyüknek tekintik az ilyen munkát, ott nem marad el az eredmény. — Igen, ez így van. De hozzáteszem, hogy ahol az ilyen jellegű tevékenység a pártmunka szerves részét képezi, ott születnek előbb-utóbb a legnagyobb si(9 Dr. Székeli Imréné kirendeltségvezető. kerek. Hadd jegyezzem meg, hogy a szocialista brigádmozgalomra való alapozás sokat segíthet, és segített is eddig. De a kérdésre válaszolva: a bajai Kismotorban és az ugyancsak ottani Ganzban, a miskei Március 15. Tsz- ben, a félegyházi Villamosszigetelő és Műanyaggyárban, a kecskeméti Megyei Kórházban, valamint többek között a bajai Tóth Kálmán Gépészeti Szakközépiskolában figyelmet érdemlő eredményt tudtak elérni közös összefogással, az új módszerek keresésével. — Kíváncsi lennék és nyilván az olvasókat is érdekli: melyek azok a kiadványok, amelyek iránt a legnagyobb volt az érdeklődés? — Sajnálom, hogy nem sorolhatok fel minden köteteimet. De néhány feltétlenül idekívánkozik. Ilyenek: Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén, Gergely: A pápaság története: Tatár: Üt a semmibe, Aczél: Beszélgetések Magyarországról, szocializmusról. De nagy érdeklődés mutatkozott a Politika.tudományi tanulmányok és a kétkötetes Világtörténelmi Enciklopédia iránt' is, hogy egyebet ne említsek. — Talán nem felesleges a kérdés: a Kossuth Könyvkiadó megjelentet szakácskönyvet, krimit, kalandregényt és kézimunkakönyvet is. Nem mond ez ellent az alapvető törekvéseknek? — Szerintem egyáltalán nem. Hiszen ezáltal még több olvasóhoz, érdeklődő emberhez eljutunk. Varga Mihály Judit első díja A XXX. jubileumi országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtő- pályázaton szép kecskeméti siker született. Jambrik Judit, a Bányai Júlia Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola másodikos diákja az ifjúsági kategóriában első díjat nyert. — Miről szólt a pályamunkád? — Egy ezermesterről írtam — dokumentumok, kéziratok, fényképek, mesterlevelek alapján. A díjat azonban a Szobabelsők című dolgozatomért kaptam meg a napokban. Bugaci vagyok, s ott két ismerősöm régi berendezésű lakását tanulmányoztam. — Hogyan? — Negyvenhat választ váró kérdőívet kellett kitölteni, majd feldolgozni. Részletesen jellemeztem a bútorokat, a szoba berendezési tárgyait. Rajzokat is készítettem. — Honnan az érdeklődés? — A bugaci általános iskolában honismereti szakkörbe jártam. Történelemtanárom dr. Szabó Gáborné szerettette meg velem a néprajzot. Most a kecskeméti középiskolában Bajtai Mária magyartanárnőm hívta fel a figyelmemet az országos pályázatra. — Milyen pályára készülsz? — Ápolónő leszek, majd szeretném elvégezni a népművelés szakot a tanárképző főiskolán. — Üjabb pályázatra nevezel-e? — A tavaszi Országos Diáknapok honismereti felhívása hozzám is eljutott. Sok színes diaképem van szobabelSökről, ezeknek a részletes leírását küldöm el. . B. T. MÁSODSZOR A SZÜLŐFALUBAN Kustár Zsuzsa kiállítása Dunavecsén Egyre többen ismerik Kustár Zsuzsa nevét szűkebb hazájában, Bács-Kiskúnban is. A dunavecsei származású, Nagykanizsán élő művész néhány alkotásával már bemutatkozott az 1980-as zománcművészeti alkotótábor csoportos tárlatán, Kecskeméten. Szülőfalujában második alkalómmal állít ki. A most bemutatott nagyszámú, változatos technikájú — rézkarc, tempera, pasztell, batik, szövés, hímzés, zománc — alkotás ismét igazolja Kustár Zsuzsa tehetségét. Bizonyított: dolgozzon bármely anyaggal, vagy technikával, kifejezőereje hatásosabbá, mondanivalója hitelesebbé válik általuk. Az Iparművészeti Főiskolát végzett művész mestere a szerkesztésnek. Ennek köszönhető, hogy az ábrázoláshoz használt síkok — kartonok vagy vász. nak — képesek befogni a teljes univerzumot. Egy kicsit másképp fogalmazva Kustár Zsuzsa szerint a Mesebeli Jánosok elérik céljukat, megmásszák az égig érő fát, kiszabadítják a Királylányt, legyőzik a Sárkányt., Végre egy művész, aki optimista, aki meg is győz a reményről. Hiszünk neki... Mit kívánhat egy festő mást, ha nem ezt? F. P. J. (9 A halász cs az aranyhal. Barna kréta. a Égig érő fa. Színes gobelin. Csurgó, házasságkötő terem. Felvételi előkészítő szakmunkásoknak Az Agrárfelsőoktatási Intézmények Felvételi Előkészítő Bizottsága Szakmunkásokat Előkészítő Tanfolyama (SZÉT) felvételt hirdet a tanfolyam 1983/84. tanévére. Jelentkezhetnek azok a mezőgazdaságban, élelmiszer- iparban. erdészeti, fagazdasági üzemekben, MEZÖGÉP-vállala- toknál, szakszövetkezetekben dolgozó fiatal szakmunkások, akik a 10/1978. (VIII. 29.) OM—MüM sz. együttes rendelet 3. és 4. §-ában foglalt feltételeknek megfelelnek. A tanfolyamra előzetesen levélben 1983. február hó 28-ig lehet jelentkezni a következő címen: Agrárfelsőoktatási Intézmények Felvételi Előkészítő Bizottság^ SZÉT Tanfolyam, Gödöllő, Páter Károly u. 1. 2103 A jelentkező szakmunkásoknak a tanfolyam vezetősége megküldi a SZÉT részletes felvételi tájékoztatóját és a felvételihez szükséges jelentkezési lapot. Ez utóbbit kitöltve 1983. április hó 15-ig kell visszajuttatni. A felvételi feltételeknek megfelelt pályázók 1983 májusában pályaalkalmassági vizsgán vesznek részt, végleges felvételükről ennek alapján történik döntés. A képzési idő 10 hónap (szeptember—június), ebből 28 hét intenzív, bentlakásos oktatás. A tanfolyam elvégzése után a hallgatók bármelyik agrárfelsőoktatási intézményben felvételi vizsgát tehetnek. Sikeres felvételi vizsga után a választott intézmény hallgatóiként agrármérnöki, üzemmérnöki diplomát szerezhetnek. PÁLYÁZAT I A Komárom megyei Tanács művelődési osztálya pályázatot hirdetett az 1983. évi alkotói ösztöndíjakra. A különböző művészeti ágakban, a társadalom- és természettudományokban, valamint az alkalmazott tudományok bármelyik területén dolgozó szakembereket támogatják ily módon, ha Komárom megyével kapcsolatos az alKjtó, tudományos vagy elméleti munkájuk. Az egy-három hónapos ösztöndíjak összege a huzamosabb ideje dolgozó, elismert alkotóknál havi 6000, a pályakezdőknél 5000 forint. Ezen belül a képzőművészeknek lehetőségük van arra, hogy egy hónapon át a győri grafikai műhelyben dolgozzanak. Az ösztöndíjat szabadságra, fizetés nélküli szabadságra, vagy csökkentett munkaidőre adják. Pályázni január 31-ig lehet a megye városi, járási művelődési osztályain beszerezhető jelentkezési lapon, vagy közvetlenül a Komárom megyei Tanácsnál. DEÁK MÓR: Játékrádió* (Végtelenített, egyre gyorsuló szalag, a lányos apáknak, és Lázár Ervinnek ajánlva.) — Gizi néni hol van? — Anyukád? Anyukád nincs itthon. — Ez nekem nem itthon. — Hogy mondhatsz ilyet? — És a Gizi néni nekem nem anyukám. — Ugyanúgy, ahogy a Zoli bácsi is apukád, a Gizi néni is anyukád. — Az én anyukám otthon van, Siófokon. — Zoli bácsit hogy hívod? — Apunak. — És öt miért? — Mert megengedte, hogy így hívhassam. — Most akkor én kid vagyok neked? — Apukám, de nem szeretlek téged. — Elfelejtettem. — Ha szeretnél engem, úgy mint régen, akkor biztosan nem felejtetted volna el. De így én se szeretlek, mert te nem szeretsz. — Ne bütáskodj. Ha nem szeretnélek, nem hoztalak volna magammal. — Ha szeretnél, nem hagytál volna minket egyedül. — Ezt anyád mondta? — Igen, de én is tudom. — Az a fontos, hogy van már új apukád. — Nem is az a fontos, mert kaptam tőle egy játékrádiót, én mégis a te hangodat hallom belőle. — Talán magnót kaptál, nem? — Nem, játékrádiót kaptam, és ha esténként bekapcsolom, akkor te mesélsz belőle, mert másképp már úgyse mesélsz nekem. — Nincs miről mesélnem, kislányom. — Régebben se volt, mégis mindig kitaláltál nekem egyet. — Az régen volt. — Anyu azt mondfa, hogy te rossz ember vagy. — És mit mondott még? — Hogy le már senkinek nem tudnál mesélni. — Hát ezt meg honnan vette anyád? — Onnan, hogy sokat iszol, és aki sokat iszik, az nem lehet tiszta, és aki nem tiszta, az nem tud már mesélni. — És? Elhitted? — Nem, még nem, mert a rádióból mindig mesélsz nekem. — És miről mesélek? — Arról, hogy egyszer majd ott fogsz állni az isi előtt és hazaviszel. — Nem vagy éhes? I • Deák Mór írása a Központi Sajtószolgálat isi', évi novella- és tárca-pályázatán tárca kategóriában 1. dijat nyert. 1 — Meg arról, hogy a törpefenyőt Jázminkának hívják, és karácsonykor mindig eljön látogatóba hozzánk, mint egy régi, jó barát. — Kicsípi magát, feldíszíti a ruháját, és egyszeresük ké- zenfogja anyut, hogy hozzánk vezesse. — Igen. És az csak úgy lát-, szik, hogy anyu hozza, igazán-/ diból mindig előreszalad, mert már nagyon szeretne nálunk lenni. — És most hogy hívják a törpefenyőt? — Már nincs neki neve. — Na, na, na, Dóra. Egy ek-, kora kislány nem sir. — De a rádió sem Ordiben- kó Zdenkó már, csak rádió! — És? A játékrádiónak biztosan van neve? — Igen. Ö Szegedi Gábor. — Szegedi Gábor én vagyok, Dóra. — Meg a rádióm. — Nem vagy éhes? , — Nem, inkább mesélj ne--- kém. — Miért, a Zoli bácsi nem szokott? — Nem. Szerintem ö is iszik, mert ő~ sem tud mesélni. — Butus vagy. Nem mindenki iszik, aki nem tud. — Nektek van karácsonykor Jázminkitok? — Mindenkinek van, Dóra. ■ — Régen Punilla Bigybigy- nek szólítottál. — Mindenkinek van Jáz- minkája, Punilla Bigybigy. — A Gizi néni is Nagybigyinek hív téged, apu? — Nem. Csak anyukád nevezett engem Nagybigyinek. — És Nagybigyi vagy még? — Nem tudom. De hiszem. — Ha visszajönnél, visszakapnád a nevedet. — Azt már soha nem kaphatom vissza, Dóra. — Figyusz! Az előbb hazudtam ám. A rádiót nem is Szegedi Gábornak hívják. — Hanem? — Nagybigyinek. — Miket találsz ki! — Most mért nevetsz? — Mert te legalább Punilla Bigybigy maradtál. — És mesélsz nekem? — Mesélek. — Mondjuk arról, hogy Gizi néni hol van. — Anyukád? Anyukád nincs itthon. — Ez nekem nem itthon. — Most ekkor én kid vagyok neked? — És a játékrádiót hogy hívod? — Egy ekkora kislány már nem sir. — Régen Punilla Bigy- bigynek szólítottál. — Ha visszajönnél, visszakapnád a nevedet. — Miket találsz ki! — Most mért nevetsz? W Karácsony. Hímzett gobelin.
