Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-12 / 292. szám

1982. december 12. • PETŐFI NÉPE • 3 Kommunisták eszmecseréje A végéhez közeledik az egy hónapig tartó őszinte, mindenre kiterjedő eszmecsere, amely­nek során a megye kommunistái egyéves mun­kájukat elemezték, vitatták meg, szabták meg a következő időszak feladatait. A beszámoló tag­gyűlések valóban a pártmunka fórumai voltak, s túl azon, hogy összegezték az eredményeket, ön­kritikusan, elvtársi módon bírálták a hibákat, fogyatékosságokat is. A tapasztalatok igazolják: a párt tagjai sokat tettek a termelés segítéséért, a munkaidő jobb kihasználásáért, a minőség ja­vításáért, szőkébb környezetük megváltoztatá­sáért, a párt szervezeti életének élénkítéséért, a káderek neveléséért, ideológia, politikai tu­dósuk gazdagításáért, a közélet tisztaságáért. Nem egy termelő üzemben, munkahelyen, lakóterületi párttaggyűlésen a kommunisták a szorosabb ösz- szefogást, a gyors és érvelő információáramlást sürgették, a nehezebb gazdasági helyzet köve­telte jobb és hatékonyabb termelés, az export növelése érdekében. Eszmecsere volt ez más vonatkozásban is. A beszámoló taggyűlések alkalmat adtak arra, hogy a felsőbb pártszervek választott vezetői, tagjai, a pártapparátusban dolgozók tapasztala­tot szerezzenek, kifejtsék nézeteiket, javaslatai­kat. Hasznosak, konstruktívak, gazdagok voltak a taggyűlések. Most a munka jobbítására hozott határozatok végrehajtásán a sor mindenütt, a gyárakban, mezőgazdasági üzemekben, intézmé­nyekben, a lakóterületeken. BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK Előtérben a gazdasági munka őszinte, kritikus, olykor szigo­rú hangú beszámolót hallottak a borotai párttagok a napokban megtartott beszámoló taggyűlé­sen. A pártvezetőség értékelését ismertető Mikó Péter titkár még azt is szóvá tette, hogy a község szövetkezetének 9,3 tonnás hek­táronkénti kukoricatermése lehe­tett volna jobb is ... Pedig ez az eredmény dicséretes, de ha a le­hetségesnél mégis kevesebb száz kilóval — s ezzel még a tsz szak­emberei is egyetértenek —, már­is érdeimes volt említeni, ezzel is ösztönözni a még jobb munkára. A kiskunhalasi városi-járási pártbizottság közvetlen irányítá­sa alá tartozó borotai pártszer­vezet titkára a község fejlődésié­ről és a gondokról, valamint a pártmunka hatékonyságáról, a társadalmi és gazdasági szerveze­tekkel kialakult együttműködés­ről és a gazdaságpolitikai célok­ról beszélt. Egyebek között arról, hogy a községben megoldódott a gyermekétkeztetés, a művelődési ház építése elkezdődött, kielégítő az áruellátás, javult az emberek élet- és munkakörülménye. Nem kedvező viszont a Borota környé­ki tanyákon élő emberek sorsa. Több helyen kiszáradtak, elapad­tak a kutak, és emiatt ivóvízel­látási gondok is előfordultak. Kedvező változásra számítanak a községlakók a közrend és köz- biztonság terén is. Foozatosan nőtt a háztáji ter­melésbe bekapcsolódók száma és a termelés mennyisége is. A szö­vetkezet mindenben segíti a ház­táji gazdálkodókat, akár kertésze­ti növények, termesztésével, vagy állattenyésztéssel foglalkoznak. A háztájiból felvásárolt termé­kek éntéke az idén megközelíti a 25 millió forintot. A szövetkezet évről évre javí­tani tudott gazdálkodásán, alkal­mazkodott a megváltozott körül­ményekhez és feltételekhez, így a zárszámadáson a tavalyival azonos nyereségről adhatnak majd számot a tagságnak. A gazdálko­dásban levő tartalékok is jelen­tősek, mint ahogyan erről a fel­szólalók közül Geiger Ferenc, a tsz üzemgazdásza beszélt. Az ál­lattartó telepeken még jobb munkával egy év alatt négymil­lió forint értékű takarmány is megtakarítható. Az idén az ener­giatakarékossági erőfeszítéseket koronázta siker: száz tonna gáz­olajjal használtak kevesebbet, mint az elmúlt esztendőben. Az éves munkából a szocialista brigá­dok jócskán kivették részüket, amiről Ádám József, a szövetke­zet személyzeti vezetője szólt. Egyebek között említést tett ar­ról is, hogy a brigádok segítik az úttörőcsapatokat, megismertetik a tanulókkal a mezőgazdasági mun­kát. Az úttörők pedig a betakarí­tásban, a szüretben segédkeztek. A diákság és a szövetkezet jó együttműködését említette felszó­lalásában Bisztriczki Ferenc isko­laigazgató és Horvai Mihályné vezető óvónő, valamint Munding Antal tanár. A párttagok jövőbeni feladatai­ról is szóltak, kiemelve a szemé­lyes példamutatás fontosságát és a fiatalok jobb mozgósítását, a KISZ szervezeti életének felpezs­dítését. Áz említettek szükséges­ségét Halász Lajos, a kiskunha­lasi városi-járási párt végrehaj­tó bizottságának tagja részlete­sen elemezte és az időszerű poli­tikai, valamint gazdasági felada­tokat is vázolta, majd Farkas Lajosnak Kiváló Pártmunkáért oklevelet adott át. Cs. I. A község fejlesztéséért fáradoznak A munkába menet aznap töb­ben is megszólították az utcán Marin István iskolaigazgatót, a községi pártvezetőség titkárát. Megkérdezték: igaz-e, hogy a szomszédos állami gazdaságban már földgázzal fűtenek, melegí­tenek és hogy Császártöltésre mi­kor ér el a vezeték, mert ők is szeretnének részesülni abbarí a szolgáltatásban, kényelemben, amelyet a földgázhasználat nyújt. Pár órával később a császár­töltési pártalapszervezetek össze­vont taggyűlésén újból szóbake- rült ez a kérdés, sőt határozatba foglalták: a községi pártvezető­ség és a tanács tegye meg a szükséges lépéseket a földgáz be- vezettetése érdekében. A községi pártvezetőségnek az 1982-es együttes munkát elemző beszámolójából, Cserjés Sándor tanácselnök tájékoztatójából ki­tűnt, hogy Császártöltés lakossá­ga hosszú esztendők óta kétkezi munkával, anyagi áldozattal se­gíti az egész település fejlődé­sét. Az előző ötéves teridőszak- ban hat tanteremmel egészítet­ték ki az általános iskolát, és olyan szemléltető eszközökkel szerelték fel a tanács, az ipari, a mezőgazdasági szövetekezet, az erdészet, a vadásztársaság köz­reműködésével a természetrajzni, földrajzi előadótermet, hogy messze földre eljutott híre. Míg az 1976—80-as évek között az anyag; és szellemi erőforrásokat a közművelődési intézmények korszerűsítésére összpontosítot­ták, a VI. ötéves tervre az egész­ségügyi hálózat fejlesztését irá­nyozták elő. Természetes, hogy az előző években felépített isko­lai tornaterem kiegészítésére, ta­valy elkészült a tanuszoda, amelyre az idén tetőzet került, és az uszoda vizének melegítésé­re is berendezkedtek, hogy az őszi. tavaszi hónapokban is hasz­nálni lehessen. Mindezeket tár­sadalmi összefogással teremtet­ték elő. Szabó Tibor, a kiskőrösi vá­rosi-járási pártbizottság titkára a községi pártvezetőség munkáját értékelő járási pártvégrehajtó­bizottsági minősítés ismertetése­kor nem véletlenül említette meg a császártöltéai kommunisták és pártonkívüliek példás helytállá­sát a községünk kommunális fejlesztésében, s azt a felvilágo­sító, szervező munkát, amelyet a pártvezetőség, a Hazafias Nép­front, a tanács kifejt az egész lakosság mozgósítása érdekében. Egy kérdésben nem sikerült eddig számottevő haladást elérni: a község kereskedelmi ellátásá­nak fejlesztésében. Ennek hiá­nyosságait a beszámoló taggyű­lésen többen szóvátették. öt év óta nem tudtak előbbre jutni a régen kért ABC áruház felépít­tetésében. Sajnos, a keceli áfész ezideig nem volt ebben partne­re a császártöltésieknek, össze! úgy jutottak almához a község boltjai, hogy a helyi tanács ve­zetői a Hosszúhegyi Állami Gaz­daságnál jártak el'. Rendszere­sen hol a kenyér, hol a tej hi­ányzik, arról nem is beszélve, hogy más kereskedelmi ágazat­ban sincs kellő, a lakosság vá­sárlóerejéhez, kívánságaihoz méltó választék. Pedig a község nem zárkózik el a társadalmi segítségtől. A Kossuth Tsz például 200 ezer forintos költségből fel is építené azt a támfalat, amely az ABC áruháznak kijelölt he­lyen szükséges. K. A. Az idősek alapszervezetében Kecskemét IV. körzeti párt- szervezetének százötvenhárom tagja közül sokan távolmarad­tak a Budai utcai székházban megtartott beszámoló taggyűlés­ről. Nem valamiféle közömbös­ség miatt, hanem azért, mert öregek, mert betegségük a lakás­hoz köti őket. Nézem a jelenlevőket. Alig lá­tok köztük fiatalokat. A közép- korosztályúak is kevesen vannak. Az idősek pártszervezete ez. Tag­jainak átlagos életkora 65 év. öt­ven éven aluliak mindössze ti­zenhatan vannak. Mégis aktív, figyelmet érdemlően cselekvőké­pes a IV. kprzeti pártszervezet. A vezetőség beszámolóját előter­jesztő Tamás Gyula alapszerve­zeti titkár hangsúlyozta: 1982- ben számosán részesültek elis­merésben a politikai, a társadal­mi életben végzett önzetlen, se­gítőkész munkájukért. A beszá­molóban sok mindenről szó esett, a pártépítésről, a Hazafias Nép­front kerületi bizottságával, a tanácstagokkal való jó együttmű- ködésről, mely a lakókörzet fej­lesztésében kamatozik elsősor­ban. Megkapó .mondatok hangzottak el az alapszervezet bizottságai­nak — különösen a szociális bi­zottságának — a munkájáról. Egyetlen évben harminc esetben keresték fel a gondoskodásra szo­ruló kommunistákat. A hetven éven felüli párttagokat külön is szeretettel köszöntötték. Jól sike­rült nőnapi ünnepséget szervez­tek, októberben pedig ismételten megrendezték az öregek napját. Az idősek pártszervezetének vezetősége több esetben eredmé­nyesen intézkedett a rendkívül alacsony nyugdíjban részesülők ügyében. Az illetékes városi szer­vekkel egyetértésben tizennégy párttag részesült nyugdíjkiegé­szítésben, nem azért, mert párt­tag, hanem mert egyébként is jo­gosult volt erre. És sorolhatnánk tovább a körzeti pártalapszerve- zet vezetőségének, szociális bi­zottságának jótékony tevékenysé­gét, mellyel nagy örömet szerez­tek az idős embereknek, éreztet­vén velük sok évtizedes közéleti munkájuk megbecsülését. A beszámoló taggyűlésen sok szó esett a pártcsoport-bizalmiak szerepéről. Arról például, hogy rajtuk keresztül van gyümölcsöző kapcsolata az alapszervezet ve­zetőségének a körzet lakóival, a munkában megfáradt idős párt­tagokkal. ök tájékoztatják a pártrendezvények látogatása alól felmentett beteg öregeket az alapszervezet életéről, munkájá­ról. A taggyűlés határozatot foga­dott el arról, hogy ismételten na­pirendre tűzik az MSZMP Poli­tikai Bizottságának a lakókörze­ti, lakóterületi pártmunka fej­lesztésével kapcsolatos határoza­tát, s az alapszervezet ezzel kap­csolatos 1983. évi feladatait. Ügy döntöttek, hogy a jövőben növe­lik az információs munkabizott­ság szerepkörét, annak érdeké­ben. hogy a körzeti pártszerve­zet tagjai az eddiginél jobban tájékozódjanak a napi kül. és belpolitikai kérdésekről. Elhatá­rozták továbbá, hogy a pártszer­vezet a jövőben fokozott segítsé­get nyújt a tanácstagi beszámo­lókhoz. a népfront körzeti bizott­ságának munkájához. R. M. Betakarítás után, új év előtt • Még nem fejezték be az imrehegyi Üj Elet Szak- szövetkezetben a tizenötezer férőhelyes, harminc­millió forint értékű nyúltelep építését, de az elké­szült ólakba folyamatosan történt a gyapjútermelő angóranyulak betelepítése. A tapsifülesekről az idén négy tonna gyapjút nyírtak, amelyet az NSZK-ba exportáltak. Még az idén átadják a telepet, s jövő­re a teljes állomány gyapjútermelése eléri majd a tíz tonnát. • Evek óta ügyesen, jól szerve­zetten dolgoznak a kiskunmajsai Jonathán Tsz baromfifelvásárlói és -értékesítői. Feldolgozójukból a tervezettnél húsz százalékkal több, mintegy 1200 tonna árut szállítanak el az év végéig. Az ünnepekre a Budapesti KÖZÉRT Vállalatnak 33 tonna tyúkot, csir­két és kacsát küldenek. • Melyiket az 55 ezerből? Noha egy felvételre nem is fér annyi bárány, amennyit az idén felne­vetlek a rémi Dózsa Tsz-ben, az viszont természetes, hogy az im­portőrök igénye szerinti súlyban és minőségben szállítják a hizlalt expressz pecsenyebárányokat Európa több országába. • Tápkockákban hajtatott salátapalántákat ültetnek ki a tiszakécs- kei Béke és Szabadság Tsz-ben. A fűthető fóliasátrakból hatvanezer, • Hétmillió-hatszázezer liter tejet dolgoz fel az idén a kiskunfélegy­házi tsz-tejüzem. A város és a környező öt község teljes ellátása tej- és tejtermékből jó munkájuk eredménye, de eljutnak készítményeik még az ország öt más megyéjébe is. Űj termékük a kefir, amelyből a Bács- Kiskun megyei igényeket maradéktalanul teljesíteni tudják, és ugyan­ez jellemző az ízesített joghurtokra is, amelyből a málnaízü ugyan­csak új termék. Karamellás és csokoládéd tejből — felvételünkön — naponta tízezer liter tejet szállítanak el a tejüzemből. • A szocialista és a tőkés országokban, de a hazai fogyasztók körében is kedveltek a Hosszúhegyi Álla­mi Gazdaság pezsgői, borai, valamint alkoholmentes italai, amelyekből ebben az esztendőben húszmillió litert értékesítenek. Az idei, minőségében is kitűnő szőlőtermésből, íz- és zamatanyagban gazdagabb italféléket készítenek, amelyek iránt — piackutatásaik szerint — nagyobb keresletre számíthatnak. (Tóth Sándor felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents