Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-10 / 290. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. december 10. HÁZUNK TÁJA Növényvédő szerek téli raktározása A növényvédő szerek csoma­golása, szállítása, tárolása (rak­tározása), forgalomba hozatala és felhasználása előírásait a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztálya által kiadott Munka- védelmi óvó rendszabályok nö­vényvédő szerekkel dolgozók ré­szére című kiadvány és a Nö­vényvédő szerek, műtrágyák 1982 című összeállítás tartalmazza, melyeknek előírásai kötelező ér­vényűek. Az egyéni növényvédőszer-fel- használók a kemikáliák közül csak azokat használhatják, ame­lyeknek az engedélyokirata erre vonatkozóan külön rendelkezést tartalmaz. Egyéni termelők növényvédő szert csak tűzveszélyt, illetve tűz­és robbanásveszélyt kizáró kö­rülmények között tárolhatnak. Ezért a raktárnak kinevezett he­lyiséget, szekrényt, ládát avatat­lan felnőttek, gyermekek vagy haszonállatok számára hozzá nem férhető (kulccsal lezárt) módon lehet csak használni! A tárolóba a növényvédő szerek eredeti csomagolásukban vagy használat után szabályszerűen le­zárt eredeti csomagolásban ke­rülhetnek be. A növényvédő szerek nagy ré­sze, különösen a por és a kristá­lyos alakú készítmények, száraz levegőjű tárolót kívánnak. Ned­ves levegőjű raktárban megcso­mósodnak, elfolyósodnak, tönkre­mennek. (Ilyen szer például a rézgálic.) Vannak viszont olyan növényvédő szerek is, amelyek a túl száraz levegőjű raktárban könnyen beszáradnak, súlyuk je­lentősen csökken. Ilyen szerek tárolására kiválóan alkalmasak a pincehelyiségek (például az ol­tóviasz). Fagy iránt érzékeny növényvédő szerek főleg a folya­dékok, olajos készítmények (pél­dául a Gyümölcsfaolaj E vagy az Ágról) fűthető raktárhelyiséget kívánnak. Egyes növényvédő sze­rek tűzveszélyesek, magas hő­mérsékleten öngyulladás álllhat elő (például a kénpor és általá­ban a kénkészítmények). A fa- sebkátrány, a hernyóenyv magas hőmérsékleten megolvad, elfo- lyósodik. Ezért ezeket a szereket ne rakjuk a raktárban olyan helyre — napsütéses ablak alá —, ahol károsodás következhet be. A raktár hőmérséklete 5—25 C-fok között ingadozhat. (A rak­tárban dohányozni, nyílt lángot használni tilos.) Vigyázzunk, mert a legtöbb szer a helytelen tárolás következ­tében rövid idő alatt tönkreme­het. A raktárakban tartsunk ál­landóan rendet, hogy a készlet mindenkor áttekinthető legyen. A gyomirtó szereket mindig kü­lön helyen tartsuk mert így az esetleges keveredés megakadá­lyozható. A megsérült növényvé­dőszer-göngyölegeket azonnal csomagoljuk át, s jelöljük meg, hogy felhasználás esetén zavar ne keletkezzen. A növényvédő szerek kezelésére szolgáló esz­közöket: lapát, mérleg, hordó stb. más célokra használni — a mér­gezések elkerülése céljából — ti­los ! Zsákos árut közvetlenül a be­tonpadozatra helyezni, a falhoz támasztani nem szabad, mert át­nedvesedik. Mind a padozatra, mind pedig a fal mellé helyez­zünk deszkát. Egyes növényvédő szerek még szakszerű kezelés mellett is aránylag rövid tárolá­si idő után megváltoznak (csök­ken hatóanyag-tartalmuk), és ez­által értéktelenné válnak. Tehát gondos előrelátással csak annyi szert tartsunk raktáron, ameny- nyire szükségünk van. Először mindig a régebben tárolt szert használjuk fel, hogy ezáltal is elejét vegyük a hatóanyag-csök­kenésnek. A mérgezési veszély elkerülése céljából a raktár bejáratán (a szekrény ajtaján vagy a láda te­tején) halálfejjel ellátott táblá­ra írjuk ki „NÖVÉNYVÉDÖ- SZER-R AKTÁK, ENGEDÉLY' 'NÉLKÜL BELÉPNI TILOS!” Óvjuk környezetünket a felelőt­len vegyszerszennyezéstől, mert a környezetvédelem embervéde­lem a szó legnemesebb értelmé­ben is. A szegfű rovarkártevői A fólia alatt nevelt szegfű sa­játos termesztéstechnológiája le­hetővé teszi, hogy egész évben kiváló díszítőértékű, jól csoma­golható, szállítható vágott virág álljon a virágkedvelök rendelke­zésére. A korszerű termesztés jelentősen megnövelte a négy­zetméterenként kiültethető tö­vek számát, s a sűrű növényállo­mány, a fólia alatti légtér speciá­lis mikroklímája megváltoztatta a rovarkártevők hagyományos életmódját is. Szabadföldi kör rülmények között a szegfűben károsító dohány tripsznek évente csak 4—5 nemzedéke fejlődhetett ki, de a fólia alatt 8—10 generá­ciója is követheti egymást. ■ A tripszek szívogatása először a leveleken mutatkozik meg ezüstfehér foltok formájában, amelyek idővel megbámulnák. A fiatalabb levelek a károsítás kö­vetkeztében megcsavarodnak, be­sodródnak. A fertőzött növények fejlődésükben visszamaradnak. A legtipikusabb kár a bimbó­kon látható: a bimbók deformá­lódnak, féloldalasán nyílnak, vagy — erős fertőzés esetén — ki sem nyílnak. A sötétebb vi­rágszirmokon — különösen a pi­ros virágú fajtákon — a szívások helyén fehér foltok jelennek meg. Így a virágok díszítő- és piaci értéke jelentősen romlik. Ezért sárga tálas — vizes csap­dákkal — kísérjük figyelemmel a tripszpopulációk mozgását. így javíthatjuk a védekezések idő­pontjának precízebb meghatáro­zását és a permetezések haté­konyságát. A kifejlett rovarok alig egy mm hosszúságúak, sárgásbarna vagy szürkéssárga színűek, s jel­legzetes hólyagos lábakkal és pillás szárnyakkal rendelkeznek. A lárvák hasonlóak az imágók- hoz, de kisebbek és a szárnyaik is hiányoznak. Jó hatású készítmény a trip­szek ellen az illékony, ezért első­sorban légzési, de kontakt- és gyomorméregként ható 0,1 szá­zalékos Unifosz 50 EC, vagy a 0,1 százalékoi Fekama Dichlorphes EC. A szisztematikus hatású Bi 58 EC 0,1 százalékban, vagy a Rogor L 40 0,1 százalékban kitű­nő rovarölő hatással rendelke­zik. A szobafenyő gondozása A szobafenyő ^Norfolk szi­getéről származik. "Hazájában lucfenyő méretűvé növő örök­zöld faj. Télen lehetőleg 8—10 Celsius- fokú helyiségben, ^_párás viszo­nyok között, az ablak közelében tartsuk. Nagyon vigyázzunk ar­ra, hogy az érzékeny növényre ne nyissuk rá az ablakot, mert nem bírja a huzatot, Nem érzi jól magát füstös poros szobában sem, mert ha a szennyeződés na­gyobb mennyiségben rárakódik a levelekre, légzési zavarok léphet­nek fel. Ilyenkor csak' langyos vi­zes lemosással segíthetünk. Bo­rús időben tartózkodjunk öntö­zésétől, de napsütéses, meleg napokon a déli órákban locsol­juk. Nyáron, ha lehetőségünk van rá. helyezzük ki a kertbe, félár­nyékos helyre, ahol gyakori ön­tözéssel páratelt levegőt tudunk biztosítani számára. Ha a rovarkártevők közül trip­szek támadnák meg, jó hatású nö­vényvédő szer a 0,15 százalékos ANTHIO 33 EC ködszerűen ki­permetezve. SOKFÉLE SZOLGÁLTATÁS A MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEKNEK A cél: a tartalékok feltárása Hazánkban még csak a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkeze­tek Területi Szövetsége alakított ki önálló szolgáltató ágazatot, amelyet a megye összes közös gazdaságai igénybe vehetnek. Hat évvel ezelőtt jött létre’ a jelenlegi szervezet kiskunhalasi szék­hellyel. Sokféle szolgáltatást végez a gazdaságok kérésének meg­felelően. Egyszerű együttműködések keretében alakult ki a kap­csolat az ágazat és az üzemek között. Nincs arra lehetőség, hogy valamennyit részletezzük. Bábud Károly ágazatvezetővel inkább néhány említésre méltó kezdeményezésről beszélgetünk. — Napjainkban különösen az energiagazdálkodásra figyelnek az üzemek. Negyvenhat közös gaz­dasággal kötöttünk megállapodást. Az energiagazdálkodási csoport feladata egyrészt a villanyáram gazdaságos felhasználásának elő­segítése, másrészt az ötvenezer kilokalória feletti olaj- és gázé­gők biztonságtechnikai felülvizs­gálata és szabályozása. A villa­mos energia, jóllehet az összes fel­használt energiának csupán tíz százaléka, mégis számottevő költ­séget jelent a szövetkezeteknek, különösen akkor, ha nem a meg­felelő vételezési időben igényel­nek áramot. Tavaly tizennégy szö­vetkezetei vizsgált meg ilyen szempontból a csoport, és a ki­dolgozott javaslatok alapján csak adminisztratív úton majdnem egy­millió forint takarítható meg. Az idén mintegy kétmillió fo-» rint a vizsgált gazdaságokban a megtakarítási lehetőség. Hasonló összegről van szó a tüzelőberen­dezéseknél is. Kétszázat ellenő­riztek szakembereink, sok helyen találtak technikai hibákból faka­dó pazarlást, amelyet átalakítás­sal meg lehetett szüntetni. Az ágazatvezető azt is elmond­ja, hogy a becslések szerint 50—60 millió forint értékű felesleges anyag és alkatrész található a közös gazdaságok birtokában. Ezek között számos olyan van. amelyre szüksége lehet egy má­sik üzemnek. Az ágazat szakem­berei összesítették, kartonokra vezették ezeket. így az anyagbe­szerzők mielőtt országjáró körút­ra indulnának, esetleg egy csa­varért, előbb a szolgáltató ága­zatnál informálódnak. Olyan eset is előfordult, hogy amit kerestek, a szomszéd gazdaságban megta­lálták. — Ki hinné, hogy még mennyi tartalék van az üzemekben — hangoztatja Bábud Károly. — Jártunkban-keltünkben többször láttuk, hogy a majorságok udva­rán kiselejtezett gépek, ócskava­sak csúfítják a környezetet. Meg­kérdeztük a vezetőket, hogy mi­ért nem szabadulnak meg tőlük, hiszen nemcsak esztétikailag, kel­lemetlenek, hanem értéket is kép­viselnek. Ilyenkor legyintenek és azt mondják: nincs értelme tö­rődni vele. hisz az elszállításuk, többe kerül, mint amennyit kap­nak értük. Elhatároztuk, hogy-mi ezt nem hagyjuk annyiban. Le­velet írtunk valamennyi szövet­kezetnek. A visszajelzések megle­pőek. Eddig mintegy tíz gazdaság közölte, hogy 50—100 tonna hul­ladékvassal nem tud mit csinálni. Máris felvettük a kapcsolatot a Kohászati Alapanyagellátó Válla­lattal. amely kapva-kapott az ajánlatunkon. Még azt is hozzá­% • Bábud Károly: — Igyekszünk bővíteni a szolgáltatások körét. tenném, hogy ezekben a kiselej­tezett gépekben esetleg felújítha­tó alkatrész is akadhat. Meg­egyeztünk tehát a halasi Vörös Szikra Termelőszövetkezet veze­tőivel, hogy egyszerű együttmű­ködési társulás keretében felújít­ja ezeket, hiszen megfelelően fel­szerelt gépműhelye van. Mi pedig egy brigádot szervezünk,- amely hegesztőberendezésekkel feldara­bolja és szállításra alkalmassá teszi az ócskavasat. Ügyes kezdeményezés, mint ahogy az is dicsérendő, hogy jö­vőre új szolgáltatásként megkez­dik a gépjárművek fogyasztás- mérésének ellenőrzését. Az ehhez szükséges géppark két és félmil­lió forintba kerül. Több mint egymillió forintot a közös gazda­ságok adnak. Huszonegy szövet­kezet vesz részt a társulásban. A beruházási költség nagyobb részét a területi szövetség juttatja az ágazatnak. Az olcsóbb megoldás érdekében a kiskunhalasi Mező- gazdasági Gépészképző Szakisko­la műhelyében történik a fo­gyasztásmérés. Megállapodtak, hogy egy héten egyszer a tanu­lók is részt vesznek a munkában, természetesen ellenőrzés mellett. Ezzel egyúttal ismerkednek is az üzemek életével. Tervezési csoportjuk is van. Szakemberei rendkívül rövid fdő alatt, szerény díjazásért megter­vezik és műszakilag ellenőrzik a közös gazdaságok kisebb beruhá­zásait. Ehhez megkapták az Épí­tési és Városfejlesztési Miniszté­rium engedélyét. — Mindig valami újon törjük a fejünket. A szolgáltatások kö­rét bővítjük az. igényeknek meg­felelően. Amennyiben esetleg egyikre-másikra nincs szükség, azt megszüntetjük, — mondja búcsúzóul Bábud Károly. Kereskedő Sándor • Bakos Ist­ván mérnök és Jäger László tech­nikus fűtő­berendezést ellenőriz. (Méhest Éva felvételei) Műanyag zsákok, táskák, védőkesztyűk a lajosmizsei Kossuth Tsz-ből Az idei kedvezőtlen időjárás, a fagy, majd az aszály jelentős károkat okozott a lajosmizsei Kos­suth Tsz növénytermesztésében is. Gyenge volt a búzatermés, de a szőlő és gyümölcsös eredményei­vel sem tudnak dicsekedni. — Hogyan ellensúlyozzák a kieséseket? — kér­deztük a napokban Sikár József elnöktől. 1 — Nem volt könnyű, de minden jel arra mutat, hogy erőfeszítéseinket, a menetközbeni áttervezé­seket siker koronázza — hangzott a válasz. — So­kat segít terveink teljesítésében — sőt, túlteljesí­tésében, állattenyésztőink lelkiismeretes, gondos munkája. Tavaly 850 hízott marhát értékesítettünk, az idei tervben pedig 900 darab szerepelt. Lehető­ségeinket felmérve elhatároztuk, hogy a hízómar­hák számát ezerre kerekítjük. Így is lett. Külön érdemes megemlíteni, hogy az állatok 88 százaléka exportra kerül, ami természetesen a jövedelmet is növeli. Libatenyésztésünk eredményességét akadályozták az értékesítési gondok, de bízunk abban, hogy ez az ágazat nem lesz ráfizetéses. Az idén 8 millió fo­rintos beruházással építettünk egy keltetőt, s eb­ben már 80 ezer kisliba látta meg a napvilágot. Reméljük, jövőre majd át tudjuk állítani ezt a lé­tesítményt gázfűtésre — ha a program szerint tel­jesedik az egész községet érintő gázprogram. Hozzájárult a kiesések pótlásához az is, hogy a tervezett 150 ezer pecsenyecsibs helyett 250 ezret adunk át a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat­nak az év végéig. — Segít a melléküzemág is? — Az immár 14 éve meglévő műanyag-feldolgo­zó üzemünk már sokszor billentette helyre pénzügyi egyensúlyunkat. Az itt dolgozók — 130-an, közülük alig tíz férfi y- szorgalmas munkával, kiváló mi­nőségű termékekkel elégítik ki a megrendelők igé­nyeit. Mint más években, az idén is túlteljesítik árbevételi tervüket. 60 millió helyett várhatóan 63 millió forinttal fejezik be az esztendőt. Termékeik jórészt hagyományosnak mondhatóan. műanyag zsákokat, polietilén bevásárlótáskákat (szatyrokat), takaróponyvákat, polietilén védőcsiz­mákat és kesztyűket, és még sok mast gyártanak. A fröccsöntő részleg partnere például a kiskun- halasi Papíripari Vállalat, részére műanyag doboz­fedelet készítenek. A Villamosszigetelő és Műanyag­gyár kecskeméti gyára is kap üzemünkből számos kisebb terméket, évente mintegy 3 millió forintért. • Polietilén munkavédelmi kesztyűt hegeszt Szabó Mihályné. Az idén lépett megrendelőink sorába a Gabona­forgalmi és Malomipari Vállalat, 3 millióért ké­szítünk részére tápok csomagolásáRöz szükséges műanyag zsákot. Az üzem ebben az évben tovább fejlődött, használatba került egy felületkezelő be­rendezés és egy festőgép. Ezek segítségével már tud­juk vállalni a megrendelőktől felülnyomott áruk készítését. Így például a HALÉRT Vállalat részére most készül több tízezer emblémás műanyag zacs­kó, ebben adják át a vásárlóknak a halat. "Ehhez hasonló felülnyomott bevásárlótáskákat készítünk az UNIVER AFÉSZ-nek, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz-nek és még több más megrendelőnek. — Végül is, milyen kilátásokkal készülnek az év zárására? — Előzetes becsléseink szerint, az eddig elmon­dottak alapján, a kiesések ellenére, termelőszövet­kezetünk 216 millió forintos árbevételi tervét 220 millióra teljesíti... O. L. A BALTIKUMTÓL A CSENDES-ÓCEÁNIG A következő napokban a Szovjetunió 15 szövetségi köztársasá­gával ismertetjük meg olvasóinkat. Valamennyiről egy-egy össze­foglaló ismertetőt adunk és képeket mindennapjaikból. A terüle­tileg és lakosságszámát illetően legnagyobbat, az Oroszországi Szo­cialista Szovjet Köztársasággal kezdjük, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársasággal folytatjuk, majd a magyar ábécé sorrend­jében mutatjuk be a többieket. Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság Azért nevezik szövetségi köz­társaságnak, mert 16 autonóm köztársaságot, 5 autonóm te­rületet és 10 nemzetiségi kör­zetet foglal magában, 139 és fél millió ember lakja. Átfoghatatlanul nagy területe több mint 17 millió négyzekilo- méler, —, ami a Szovjetunió te­rületének háromnegyede, Föl­dünk lakott területének körülbe­lül egynyolcad része. Ukrajna és a balti köztársaságok határai­tól a tízmillió négyzetkilométer­nyi Szibérián át a távol-keleti !Kamcsatka-félsz?getig húzódik. Keleti határait a Csendes-óceán mossa. A szélsőségek országa, amelyhez az örök fagy birodal­ma éppúgy hozzátartozik, mint a 40 fokos hőség a déli körze­tekben. Legészakibb autonóm köztársasága Jakutföld, amely­nek hárommillió négyzetkilomé - ternyi területén Európa egyhar- mada elférne. Ide már különle­ges hőmérők kellenek: a higany­szál néha mínusz 70 C-fok alá süllyed, nyáron pedig plusz 36 • Az oroszországi SZSZSZK-ban az egyik legjelentősebb ipari vá­ros Kuznyeck. Kohászati kombi­nátjában készülnek egyebek kö­zött a sínek a Bajkál-Amúr vas­útvonal számára. Képünk: az üzem sínrakodó részlegében ké­szült. C-fok fölé emelkedik. Vannak városai a sarkkörön túl, ame­lyekben a téli éjszaka 45 napig tart. A híres orosz admirális, Sztyepán Makarov „Oroszország jeges-tengeri homlokzatának” ne­vezte Északot, amely Murmanszk- tól a hóviharos Csukcs-félszige- tig terjed. ^ Ez a terület nemcsak az örök fagy hazája, hanem a természet hatalmas nyersanyagraktára is. Található itt kőolaj, földgáz, szén, különféle ércek, amelyek kiak­názása nélkül az ország jövője elképzelhetetlen. Itt vannak a Szovjetunió leghatalmasabb fo­lyók végtelen erdők és halban gazdag tengerek. Napjainkban a Kóla-félszigettől a Bering-szo- rosig terjedő vidék hatalmas épí­tési területté változott: autóutak, kőolaj- és földgázvezetékek épül­nek. sokasodnak a kikötők és az elektromos energiát termelő atom-, hő- és vízerőművek. „Ebben az országban, arra a kérdésre, „hol a kincs?”, bárki toppanthat a lábával: „Itt!” És ha elkezdenének ásni azon a he­lyen. valóban mesébe illő, óriási kincsre bukkannak” — írta egy utazó. Ma Nyugat-Szibérióban egy év a'att több, mint 300 millió ton-

Next

/
Thumbnails
Contents