Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-10 / 290. szám
1982. december 10. ® PETŐFI NÉPE • 5 KÖNYV EGY SZAKSZÖVETKEZETRŐL Két évtized a homokon A napokban hagyta el a nyomdát a kecskeméti Alföld Mező- gazdasági Szakszövetkezetről készült kiadvány, amely a Két évtized a homokon címet viseli. Felépítettségében, tartalmában eltér a hasonló alkalmakra íródott jubileumi krónikáktól. A Két évtized a homokon az Alföld Szakszövetkezet múltjáról, jelenéről és jövőjéről szól ugyan, ám nem csupán arról. Az áttekintés igényével mutatja be azt a társadalmi-gazdasági környezetet, amelyben megszületett, majd megizmosodott hazánkban „egy új — s azóta sok szempontból életképesnek bizonyult — mezőgazdasági szervezési—szerkezeti—gazdasági—termelési forma, a szakszövetkezet”. A történeti áttekintés mindösz- sze 22 oldalt kapott, történései alig több mint egy oldalt. S a szakszövetkezet eddigi „történelme” mégis plasztikus hitelességgel rajzolódik ki az olvasó előtt. Portrékon, párbeszédeken, gm- beri sorsokon keresztül! Megszólalnak az egykori alapítótagok: a hetvenhat éves Bodor Imre bácsi, Tóth Istvánná, Mariska néni és a többiek. Dolgukról, sorsukról beszélnek a jelenlegi vezetők, beosztottak, társadalmi tisztségviselők. Tudósításokat olvashatunk a munkahelyekről, és tájékoztatást kapunk a tagokról és az alkalmazottakról való szociális gondoskodásról. a kulturális életről. Kirajzolódik dr. Domokos Zoltán elnök portréja, aki kandidátusi értekezésének ezt a címet adta: „A szakszövetkezetek jellemzői és fejlődésük tendenciái a szocialista mezőgazdaságban”. A krónikaírás nem veszélytelen műfaj. Akarva-akaratlanul is kegyes szebbítésre, jobbításra csábítja az óvatlan szerzőt. Rapi Miklós, Szabó Pál Miklós és Varga Mihály ellenálltak a kísértésnek , mindvégig tárgyilagosak maradtak. Pedig az Alföld Szak- szövetkezet esetében, ahol egy hektár földre az elmúlt évben több mint 380 ezer forint nettó árbevétel jutott, igazán nincs ok fukarkodni az elismeréssel. Ám a könyv éppen visszafogottan tárgyilagos hangvétele révén tudja hitelesen ábrázolni egy szak- szövetkezet és azon túl az egész szakszövetkezeti mozgalom helyzetét; eredményeit és gondjait is. A Két évtized a homokon-hoz dr. Romány Pál írt előszót. „Sokan nem értik külföldi érdeklődők, barátaink köréből sem — néha itthon sem —, hogy mi is a szakszövetkezet. Fontos pedig tudni, hiszen a Duna—Tisza közén számos, jól működő ilyen típusú mezőgazdasági szervezet található, és különösen a kertészeti termelésben ígéretes ezeknek a jövője is. Ugyanakkor érthető a tájékozatlanság, mert nem könnyű összefoglalni, megjelölni e szövetkezeti forma sajátosságait. Ügy gondolom, ez a könyv is. amely elé ez a néhány soros ajánlás került, jó szolgálatot tehet majd ebben” — írja a megyei pártbizottság első titkára. A fotókat Pásztor Zoltán készítette. Sitkéi Béla A kecskeméti Patikamúzeum Magánügynek tűnő közléssel kezdem: az elmúlt nyáron a Dunántúlon barangolván láttam mind a négy Patikamúzeumot: a sopronit, a győrit, a kőszegit és a székesfehérvárit. Mind a négy helyen kalauzom is volt, azonos büszkeséggel mondták, hogy a múzeum a város egyik nevezetessége! De hiszen nekünk is van ilyen! — villant át rajtam, magam is láttam régebben. A kérdést mindezek után a gyűjtemény életre- hívójának, gondozójának, Lóránd Nándornak teszem fel: miért nem látható a kecskeméti, tudomásom szerint nemzetközileg is elismert gyógysze- részettörténeti szakgyűjtemény? — Sokan kérdezték ezt már tőlem az elmúlt másfél évtized alatt, de erre a kérdésre egyértelmű választ adni én sem tudok. A tárgyak — köztük számos ritkaság, sőt, egyedi darab — raktárban állnak. Az anyag feldolgozása így is folyamatos. Vannak ,remények, biztatások, de a végleges hely- lyel, vagy megnyitás időpontjával kapcsolatban semmit nem tudok mondani. Azt viszont gyorsan hozzáteszem, hogy van még egy, hasonló gondokkal küzdő gyűjteményvezető a városban: dr. Réthy Aladár nyugalmazott főorvos orvostörténeti tárgyakból álló gyűjteménye. Az is raktárban áll. Nevezzenek lokálpatriótának, vállalóm, de hiszek abban, hogy a város gazdagabb lenne, ha megnyitnánk — akár közösen — a kultúrtörténeti állandó kiállítást! — Láttam, néhány tárgyat a Szabadság téri gyógyszertár kirakatában .x . — Igen! És most ide térnek be a környéken parkírozó autóbuszok utasai érdeklődni: hol látható az egész gyűjtemény? Kollegáim pedig kénytelenek elutasító választ adni. hiszen a gyűjtemény jelenleg ládákban van . .. De beszéljünk inkább arról, hogy öröm is ért bennünket: 'Kalocsáról visszakerült hozzánk városunk második patikájának, a Mátyás király nevét viselő patikának a bútora. A századfordulón készült, neoreneszánsz és eklektikus stílusjegyeket vitt Méltó helyen van a hajdani Mátyás király patika bútora. Kecskeméten a Czollner téri patikát rendezték be vele. selő bútor méltó környezetbe az árnyas Czollner téren megnyílt patikában kapott helyet, és megfelelően illeszkedik a békés hangulatú városképbe. A régi Kecskemét egykori terjeszkedésének érdekében ugyanis már '1778-ban lezárták a Czollner téri, mintegy két és fél hold területű, már akkor is réginek ismert temetőt, és helyét lassanként beépítettek. Ám az ide vezető utcát ma is Ötemető utcának nevezik. Az új patika az orvosi rendelő tövében kapott helyet, és úgy hiszem, előbb-utóbb városunk érdekes színfoltja lesz. — És ezzel a gyógyszerész-történész lemondott a Patikamúzeum létesítéséről és megnyitásáról? — Nem ... semmiképpen. Én bízom abban, hogy mielőbb jut hely a gyűjteménynek is, hiszen akárcsak bármelyik múzeum, ez is valamennyiünk szellemi épülését szolgálná. Az pedig, hogy mi, kiskunságiak büszkék is lehetnénk rá — mint az első Dunántúlon kívüli Patikamúzeumra — ez csak tetézné a végleges helyre kerülés örömét, indokát. S. K. na kőolajat és 160 milliárd köbméter földgázt termelnek ki. Az OSZSZSZK-ban, Novoszi- birszk mellett épült fel az a tudósváros, amely ma a világ egyik legnagyobb tudományos központja. A Káma folyó partján létesült gyár pedig évente 150 ezer teherautót ad az országnak. A KAMAZ gépkocsik ma pótolhatatlanok a termésbetakarításnál, az ipari és építőipari szállításoknál. Az évszázad vasútvonala, a 3200 kilométer hosszú Bajkál— Amur vasúti fővonal is az OSZSZSZK területén épül. Oroszországban van Földünk legtisztább és legmélyebb vizű tava, az 1620 méter mély Bajkál-tó. A köztársasághoz tartozik a nem fekete földű övezet, ahol 61 millió ember él, a lakosság 43,7 százaléka. Az övezet 11 ezer 400 ipari üzeme adja a köztársaság ipari termelésének csaknem a felét. 1476 város és ipari központ található itt, köztük olyan hatalmasak, mint Moszkva, Leningrád, Gorkij, Szverdlovszk és mások. A XI. ötéves tervben az övezet talajjavítási munkálataira 6 milliárd rubelt fordítanak. A tervek szerint 1.4 millió hektár művelhető területet adnak át mezőgazdasági hasznosításra, 360 ezer hektárnyi területen építenek öntözőrendszereket. Századunk elején Oroszországban négy emberből három analfabéta volt, ma viszont a tudományos fejlődését tekintve a világon az egyik első helyet foglalja el. Az az ország, amely év• Leningrád látképe az új Moszkva Szállóval. századokig csupán szőrmét, lent, kendert adott el, ma teherjáró hajókat, légibuszokat, elektronikus műszereket exportál. Így például a félévszázados Kuznyecki Kohászati Kombinát 200 acélmárkát és 500 különféle profilú és méretű hengerelt árut állít elő, ötezer szovjet vállalatnak szállítja, 37 országba exportálja termékeit. Évente több mint 20 ezer tonna sínt szállít a Bajkál— Amur vasútvonal építőinek. Hat évtized alatt az OSZSZSZK az egyik legfejlettebb ipari országgá vált. és a Szovjetunió többi köztársaságával együtt megnyitott^ a világűrbe vezető utat. GYERMEKÉVEK-GYERMEKÉLET Itt a HA—8 KVO jelentkezik... • Szepesi János cs Nagy János együtt keresnek kapcsolatot a világ rádióamatőreivel. Hívójclükre, a HA—8KVO-ra már sok száz vételt igazoló lapot kaptak a gátéri iskola rövidhullámú úttörő Rh-adóállo- mása címére. A gátéri Dobó István úttörő- csapat tagjai érdekes szakkörre járhatnak: rövidhullámú rádiós szakkörük van! A hét esztendeje működő szakkört Hever Gáspár tanár vezeti, olyan sikerrel, hogy tanítványai pályaválasztását is nagyban befolyásolja. — Mit jelent neked, hogy rádiózol — teszem fel a kérdést a nyolcadikos Nagy Jánosnak, aki számos versenyen vett részt, legutóbb első lett a Lenin ifjú távi- rásza elnevezésű versenyen, négy megye legjobbjai között. — Először a morzét szerettem meg, amikor pedig magam is kapcsolatot tudtam teremteni, úgy éreztem, kinyílt előttem a világ. Hiszen az úgynevezett általános hívójelemre bárki válaszolhatott. aki ugyancsak kapcsolatot keresett egy másik rádióssal. Amikor pedig megjött az első „visszaigazoló”-lap, nagyon örültem, tudtam, életem összefonódik a rádiózással... — Hova készülsz továbbtanulni? — Elektroműszerész szeretnék lenni! — Számodra mi a legérdekesebb a szakkörben? — a kérdés a hatodikos Kurucz Erikáé. — A szerelést nyomban megkedveltem, egy éve már morzéz- ni is tanulok! Ónodi Attila ugyancsak hatodikos, a morzézás jól megy neki! — Eredményeinket folyamatosan mérjük. Jelenleg percenként 60 jelet tudók adni, és 50-et venni! Nézzük meg együtt a szakkör műhelyét, ahol a tagok hetenként egy alkalommal összejönnek, hogy Hevér Gáspár irányításával gyakorolják a morzézást, a rövidhullámú rádiózáshoz szükséges tudnivalókat. Itt vannak az MHSZ félegyházi rádiósklubjától kapott műszerek, a helyi termelőszövetkezet segítségével vásárolt eszközök. Nagy János és a már szakközépiskolás Szepesi János ülhet az adókészülékhez, adják az úgynevezett QSO-szöveget, az általános hívójel után. Csakhamar befut az első válasz. Jugoszláviából jelentkezik a YU—5 KPU jelű rádiós. Közli, hogy a vétel nagyon rossz, bár neki dipól antennája van. Bú-^ csúzik is hamar, ígéri, hogy küldi a vételt igazoló lapot. A második rádiós Bulgáriából, Elena városból, Mitkó. Hívójele: LZ—2 KAE. Kiválóan veszi a Gátérről érkező jeleket, köszöni a hívást, érdeklődik a rádiósmunkát annyira befolyásoló időjárás után és búcsúzik. Pillanatokon belül a harmadik amatőrrel is sikerül kapcsolatot teremteni. Angliából, Plymouth- ból küldi a morzejeleket Fred, aki nyomban közli, hogy a vétel rossz, a szigetek felett magas a páratartalom. ígéri, hogy küldi a vételt igazoló lapot... A sort folytathatnánk, bizonyára folyamatosan akadna beszélgetőpartner, olyan is. aki már régi ismerőse a gátérieknek. A szakkör tagjai ebben az esztendőben hozzávetőlegesen másfél ezer vételt igazoló lapot kaptak, többet Dél-Afrikábói. Távol- Keletről és az Amerikai Egyesült Államokból. Búcsúzóul jó vételt, jó légköri viszonyokat, sok új rádiós barátot kívánunk valamennyiüknek! HÍREINK A Jót, s jól — jelmondat szellemében tevékenykednek az idén a kecskeméti Damjanich János úttörőcsapat tagjai. (Halasi úti általános iskola). Az emlékezetesen szép Csapatzászló-ünnepély után októberben a nyolcadikosok Budapesten a Planetáriumban és a Szépművészeti Múzeumban jártak. A hatodikosok és hetedikesek ugyancsak Budapestre mentek, múzeumba, állatkertbe, valamint a Vidám Parkba. Az ötödikesek most készülnek Kiskőrösre, a Petőfi-emlékházba, a kisdobosok pedig folyamatosan látogatják a helyi múzeumokat. November végén nagyszabású hasznosanyaegyűjtő versenyt tartottak, a MÉH-től kapott pénzt táborozásra fordítják. Decemberben megkezdték a rajtitkárok be« számolóinak meghallgatását. Eddig a hatodikos Almási Kati beszámolóját ítélték a legjobbnak, ami nem véletlen a lelkiismeretes, szorgalmas, sokoldalú közösségi munkában mindig élenjáró úttörőtől, — olvastuk Kovács Ildikó levelében. □ □ □ Kétszer is köszöntötték a község nyugdíjasait Tasson —, írja Gáspár Rita rajtudósító. Először a termelőszövetkezetben, azután a helyi nyugdíjasklubban. Ritáék szavaltak, énekelitek, táncoltak —, sok-sok tapsot kaptak, örömmel, a jól végzett munka tudatával mentek haza. □ □ □ Két megyénkben úttörő sikere. Az elmúlt napokban Leninváros- ban rendezték meg a zeneiskolák növendékeinek II. országos fafúvósversenyét. A mezőny igencsak erős volt, hiszen minden megyéből csak a legjobbak vehettek részt rajta. A kiskőrösi Állami Zeneiskola növendéke, Szabó Bálint a^ klarinétosok II. korcsoportjában az első, a kecskeméti Ének-Zenei Általános Iskola 8 b-s úttörője, Ittzés Gergely a fuvolisták H. korcsoportjában a II. helyen végzett. Mindkettőjüknek és tanáraiknak gratulálunk ! □ □ □ ÚTTÖRÖKARÁCSONY! — december 23-án, Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban, a Katona József Színházban, a Szórakaténusz-játék- házban, az Űttörő- és Ifjúsági Házban 10 órától 15,30—ig ötszáz kisdobos és úttörő részére rendezik meg az úttörőkarácsonyt. Belépés jó tanuló és kiváló mozgalmi munkát végző kisdobosoknak és úttörőknek! □ □ □ Holnap, december 11-én, Kiskunhalason rendezik meg a Túlit Péter nemzetközi kisdobos- és úttörő-tornászversenyt. December 18-án, szombaton Kecskeméten a Sportcsarnokban kerül sor a 18. téli úttörőolimpia cselgáncsdöntőjére. □ □ n Valamennyi úttörőcsapatnál, úttörőházban készül a téli szünidei program. Kérünk benneteket, hogy figyeljétek a Petőfi Népe híradásait, mert folyamatosan közöljük a vakáció hasznos és érdekes eltöltésének lehetőségeit számotokra. □ □ □ A megyei könyvtár és a megyei útörőelnökség rendezésében Kecskeméten, a széchenyivárosi könyvtárban az elmúlt napokban mesemondó-, illetve orosz- és angol nyelvből fordító versenyt rendeztek. A népes mezőnyből a bíráló bizottság tagjai a következőket jutalmazták könyvvel és nyelvi szaktáborral (1983 nyarán): A mesemondó kisdobosok versenyén kiemelt első helyen végzett a nyárlőrinci Felföldi Zoltán, első helyen a szabadszállási Borók Péter. Második helyre került a kiskőrösi Szokodi Anikó és a kecskeméti Kele Anikó. A kalocsai Sáfrán Anita harmadik lett. Az úttörők közül a kiemelt első hely a kecskeméti Szokolai Pétert, az első hely pedig Országh Zsoltot ilette meg. Kovács Zoltán kecskeméti és Csvila István kiskőrösi úttörők második, Gyérítésé Beáta halasi úttörő pedig harmadik helyen végzett. A közönségdíjat Szokolai Péter, illetve Felföldi Zoltán kapta. A műfordítók népes táborából az orosz versfordítók közül tábort és kiemelt könyvjutalmat kapott Csuthi Éva. Lakatos Zsolt és Hohn Mónika kecskeméti versenyző. Az orosz mesefordítók közül a legjobbak voltak: Tus Flóra, keceli, Pettkó-Szantner Judit bajai és Sípos Dóra lajosmizsei úttörő, valamMit öt társuk, akik kiemelkedtek a mezőnyből. Az angol mesefordítók közül a kecskeméti Széki Mirella és Medgyesi Gabriella1, a soltvad- kerti Kővárfi Edit és a kecskeméti Horváth Tímea nyert könyvet és táborozást. Rejtvény fej tőknek Az elmúlt héten közölt rejtvényt sokan fejtették meg és küldték be a: Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk! — mondatot címünkre. A helyes megfejtéseket beküldők között a következőknek kedvezett a szerencse, ők nyertek. Az emblémás trikót KATUS TIBOR kunfehértavi (Kölcsey u. 7.) pajtás kapta. Könyvet nyert: Kis Valéria!. Lajosmizse; Nagy László, Fülöpszállás; Balogh Klára, Tiszakécske; Ötvös Hajnalka, Szeremle; Tóth Judit. Szánk; Zahorecz Mónika, Kecel; Németh Mónika. Kiskunhalas; Szabó János. Nyárlőrinc: Varga Éva, Kecskemét: Balázs Csilla. Páhi. N K Ö K ú Z T A T P B A R E E R J T R V / 0 / A R G A / A M / E P G E 0 á R Ü L Ezen a héten Titkosírás elnevezésű rejtvényt közlünk részetekre. A mellékelt ábrák alapján keressétek meg a titkosírás kulcsát, fejtsétek meg az elrejtett mondatot. Megfejtésül a mondatot, a mű címét és szerzőjének nevét kérjük beküldeni szerkesztőségünk címére — Petőfi Népe szerkesztősége, Kecskemét. Pf.: 76, 60001 — levelezőlapon, amelynek a címoldalára most is írjátok rá: Úttörői rejtvény. A beküldési határidő: december 20. A helyes megfejtők között tíz darab könyvet sorsolunk ki, postázunk címükre. * összeállította: Selmeci Katalin
