Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-09 / 289. szám
♦ í 1982. december 9. • PETŐFI NÉPE • 3 T assnak két arca van... OTP-TANÁCSADÓ TESTÜLET A társadalmi visszajelzés parancsoló szükség Az OTP a lakosság szolgálatában. E jelmondat eredetileg — találóan — azt fejezte ki, hogy a Magyar Nemzeti Bank létrehozása után kialakult, majd önállósodott takarékpénztárak az állampolgárok pénzügyeinek intézésére hivatottak. A pénzintézetek dinamikus fejlődése nyilvánvalóan együttjárt a jól ismert, sőt megszokott „cégér” tartalmának állandó bővülésével. S napjainkban a lakosság szolgáltatásának kiteljesedése nemcsak felgyorsult, hanem új — minőségében más — szakaszhoz érkezett. Bizonyság erre az OTP-tanácsadó testületek tevékenysége, amelyek céljáról, feladatáról dr. Szűcs Sándortól, az OTP Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának igazgatóhelyettesétől kaptunk tájékoztatást. A háromezer-húsz lakosú Tasst különös földrajzi fekvése különbözteti meg a hasonló adottságú szomszédos falvaktól. A soroksári Duna-ág legdélibb — közel ötkilométeres — szakasza tartozik a faluhoz. Több ezer pihenni, kikapcsolódni vágyó vendég ezért keresi fel, tavasztól őszig, igen gyakran. A legnagyobb termelőegység itt a Dózsa Termelőszövetkezet, ötezer-háromszáz hektáron gazdálkodik, hatszázötven dolgozót foglalkoztatva. A közös gazdaság évről évre 38—"40 millió forintos nyereséggel 'bizonyítja életképességét. Az alaptevékenységet jelentő kukorica-, lucerna- és kenyérgabona-termelés melleft hy- pófíakongyártó és -kiszerelő, valamint beton- és lakatosüzemet működtet. Itt épült a megye egyik legkorszerűbb szarvasmarhatelepe, amely egyik bázisa a környék tejellátásának. A szövetkezeten kívül munkalehetőséget ad még a Budapesti EKISZ Ruházati Üzeme, amely ötven nőt foglalkoztat. Egyre kevesebben keresnek másutt munkát. Ha mégis — a falu határán épült — kunszentmiklósi TÉMAKÖRŰ gyárba járnak. A községfejlesztés gondjairól, a községi tanács terveiről, valamint a falu és az üdülőterület kapcsolatáról kérdeztem Tenke Andrást, a községi tanács elnökét. Iskola, óvoda — nem gond! — Szerencsések vagyunk — mondta a tanácselnök —, mert az óvodai és iskolai elhelyezéssel nincs gondunk. 1977-ben fejeztük be a száz gyermek fogadására alkalmas óvoda építését, nagyrészt lakossági és termelőszövetkezeti segítséggel. Az iskoIánkban tizennégy osztályterem van és ugyanennyi tanulócsoport. Ez a megnyugtató arány az 1981- ben átadott új négytántermes iskolának köszönhető. Sok gondunk van a művelődési házzal. A falu szélén, a volt Darányi-kastélyban működik. 1977-ben újítottuk fel, de a közeljövőben újra rendbe kell hozatnunk. Tönkrement az ereszcsatorna a fűtése sem megoldott. Megérné a ráfordítást a háromhektáros botanikai értékű parkja is. E problémák ellenére — néhány területen — színvonalas közművelődési munka folyik az intézményben. Művészeti csoportok és szakkörök működnek, ismeretterjesztő és szórakoztató rendezvények próbálják „kicsalogatni” a falu lakosságát. Gázprogram 1990-ig — Nagy szenzáció a vezetékes gáz megjelenése a faluban. Egyelőre csak a termelőszövetkezeti irodáig jutott el a falu mellett haladó fővezeték . egy leágazása." Remélhető azonban, hogy a tanácsi intézmények olajfűtését rövid időn belül gázra Válthatjuk át. Ugyanígy — ha a lakosság vállalja a beruházás teljes térítését — 19.90-ig a magánlakások is gázt kaphatnak. A vezetékes vízellátás és a járdaépítés terén is pozitívumokról számolhatok be. Nem így az útépítésről. E téren évtizedes lemaradásunk van. Fejlesztési alapunk évente csak félmillió forint. így évekig kellene tartalékolni egy kisebb arányú fejlesztésre is. Erre az oktatási intézmények korszerűsítése miatt eddig nem kerülhetett sor, a következő évek fejlesztésre szánt összegeit pedig egy új egészség- ügyi központ építésére használ© őszutó a Duna-soron. juk fel, mert az orvosi rendelőink öreg, egészségtelen épületekben vannak, a község más-más pontján. Tasson a hetvenes évek végéig évente tizenöt—húsz ház épült. Ez az ütem azonban az utóbbi években lelassult. Ennek oka az árak emelkedésén kívül az, hogy. az itt építők hátrányos megkülönböztetésben részesültek a lakásépítési kölcsönigények elbírálásánál.. Ez az állapot a jövőre életbelépő rendelkezések hatására változni fog: látszik ez már most a telekvásárlásoknál. A község ellátásában nagy változást hozott az április 4-én átadott új termelőszövetkezeti ABC. Annak ellenére, hogy a Dunave- cse és Vidéke ÁFÉSZ szakemberei mindent megtesznek a lakosság érdekében, a szakboltok forgalma alacsony. Az üzletek nagyobb része bérelt, kicsi és korszerűtlen, így a készletek csak az alapvető szükségletek kielégít tésére elegendők. A népszerűség ára Az üdülőterületünk beépítésének az elmúlt évtizedben lehettünk tanúi. A Kis-Duna, illetve a Kiskunsági öntözőcsatorna mentén több mint nyolcszáz üdüloház és horgásztanya épült. Ez a tény kezdetben megzavarta a falu életét. Nyáron, hétvégenként súlyos gondok vpltak az alapvető élelmiszerek beszerzésével. Zsúfoltak voltak az utcák, sok volt a hétvégi baleset. Ma már tapasztaljuk a „népszerűség” előnyeit is. Az idegenforgalomnak köszömhető, hogy két ABC-áruház működhet. A kiépült esztétikus üdülőterület ki- kapcsolódást. pihenést nyújt a helybelieknek is. Az ottani úttörőtábor a tassi gyermekeknek kínál olcsó nyári időtöltést. Évekkel ezelőtt megszerveztük a szemétszállítást, befejeződött a villamosítás és a következő években az ivóvízellátást is megoldjuk, a községi hálózathoz kapcsolódó körvezetékkel. .Szükséges lenne az utcák szélesítése, burkolása is. de sajnos, ezt a közeljövőben nem tudja felvállalni a falu. Az üdülőterület egyre közelebb kerül a faluhoz. A helyi lakosság és a vendégek hasznára. * * * Tassnak két arca van. Másként mutatkozik az ősszel vagy télért a falut járó vendégnek, s másként a nyaralóknak, öreg horgászoktól hallottam a vízparti Duna-soron: Tass Magyarországon a legjobb hely. Vajon az itt élők megerősítenék ezt az állítást? Farkas P. József Működésük ismertetése előtt feltétlenül szólni kell arról a folytonos — ma is tartó — fejlődésről, ami az Országos Takarék- pénztárban végbement. E pénzintézet — társadalmi céljainkkal összhangban — mind szélesebb jogot kapott tevékenységi körének bővítésére. A legkülönbözőbb betét- és hitelformák, a saját beruházású lakásépítkezés, illetve a tanácsi és lakossági pénzügyi szolgáltatások bevezetésének eredménye az. hogy ma az állampolgárok 95—97 százaléka áll valamilyen módon kapcsolatban a takarékpénztárral. Ez a fejlődés azonban nem oka, hanem előzménye az 1978-ban kísérletképpen — megyénkben a bajai és a soltvadkerti fiókok mellett — létrehozott tanácsadó testületeknek. Az okok a társadalmi, gazdasági életünkben bekövetkezett változások között keresendők. Mégpedig abban a célban, hogy jelenlegi körülményeink között szükség van az egyensúlyt javító intézkedésekre, és ennek meg kell jelennie a lakosságot közvetlenül érintő pénzügyi szabályozásban, ezen belül a hitelgazdálkodásban. Aligha szorul rnagya- rázatra, hogy a hitelpolitikai irányelvekben is tükröződniök kell a külső és belső körülmények miatt bekövetkezett változásoknak. Ezeknek a folyamatoknak a felgyorsulása viszont sok feszültséget okoz, ami a lakosság közérzetében, hangulatában is érződhet. Mit tehet ez ellen a takarék- pénztár — vetődik fel a kérdés —, hiszen köztudottan pénzt nem teremthet, s olyan testület, amelynek döntési joga sincs. A tanácsadó testületek eddigi működésének tapasztalatai bizonyították, hogy igenis van lehetőség a feszültségek oldására. A hitelpolitikai irányelvek viszonylag gyors változásakor ugyanis megnövekszik a differenciálás, a lehetőségek közötti választás és az úgynevezett finomszabályozás jelentősége. Ezek pedig kellő informáltság, társadalmi visszajelzés nélkül elképzelhetetlenek. A már említett két, és ez év elején a kiskunhalasi OTP-fiók mellett létrehozott tanácsadó testületek éppen erre a társadalmi visszajelzésre hivatottak. A helyi párt-, tanácsi és tömegszervezetek képviselői a tagjai, ök azok, akik a lakosság és a takarékpénztárak közötti kapcsolatot élővé teszik, véleményezik a hitelgazdálkodást, javaslatot tesznek, bírálnak. Természetesen szó sincs arról, hogy egy rendeletet még életbe lépése előtt „megfúrjanak”, s arról sem, hogy konkrétan, személy szerint eldöntsék: ki, milyen kölcsönt kapjon. Ám közismert, hogy minden kielégített igény újabb igényeket teremt, és a 7—15 tagú tanácsadó testületek éppen helyzetismeretük alapján képesek a tapasztalatok, vélemények összegyűjtésére, mérlegelésére, továbbítására. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a már működő testületekben érdemi munka folyik, tevékenységük hasznos. Kétségtelenül hozzájárult éhhez létrehozásuk alapos előkészítése és fokozatossága. Ez év végén megyénkben a 19 fiók közül már 10 mellett működik a társadalmi „jelzőszolgálat”, jövőre pedig valamennyi helyen megalakul. Ha csak az 1983-ban életbe lépő lakásgazdálkodási rendeletekre gondolunk, már ez is érzékelteti, hogy nem kis feladat vár rájuk a lakosság tájékoztatása terén. Messzemenő következtetések levonása helyett bizonyítsa e testületek társadalmi szükségességét az OTP és a Hazafias Népfront együttműködése keretében végzett korábbi hasonló tevékenység eredménye. A tömegszervezet folyamatos jelzésének, információjának is köszönhető, hogy amint népgazdaságunk teherviselő képessége erre módot adott, kedvezőbb szociál- és hitelpolitikai feltételek segítik a lakásépítkezést, -vásárlást. Az új kedvezmények ugyan zömmel a falvak lakóit, de valamilyen módon csaknem minden állampolgárt érintenek. Végső soron az OTP-tanácsadó testületeknek is az a célja, hogy a viszonylag szőkébb lehetőségek között segítsék a takarékpénztárt a társadalmi igazságosságnak leginkább megfelelő szempontok és pénzügyi formák kiválasztásában, érvényesítésében. KK • 1981-ben adták át az új négytantermes iskolát. 13-1-1 KÉRDÉS A RENDELETRŐL Lakásgazdálkodás és -igénylés Kiskőrösön gyónnál nem rendelkezik, és a család egy főre jutó átlagos havi jövedelme a 2 ezer forintot nem haladja meg; Tanácsi értékesítést illetve OTP-iberulházásban létesített lakásnál átlagos havi jövedelmet igazolni nem kell. Itt döntő, az, hogy az együtt költözőknek nem lehet 300 ezer forint összértékűnél nagyobb ingatlan, vagy ingó vagyona. 2. Mi tartozik az átlagos havi jövedelembe? Munkaviszonyban állóknál a főállásból, másod-, illetőleg mellékfoglalkozásból, bedolgozói, vagy más rendszeres tevékenységből származó jövedelem együttes összege. Szabadfoglalkozású- aknál az adó alá eső jövedelem és az egyéb munkabér éves összegének 1/12-ed része. Ugyancsak beszámítják a bérbeadott, vagy hasznosított ingatlan jövedelmét és az esetleges tartásdíjat is: 3. Az új lakások igénylésekor letétet kell fizetni, miért? A központi jogszabályban engedélyezték a letéti díi megállapításának lehetőségé^ Azért, hogy az igénylőket bizonyos fokú elő- takarékosságra ösztönözze, és a lakásügyi hatóság nyilvántartása megbízható, naprakész legyen. 4. Mekkora lesz az igénylési le. tét összege? A lakást igénylőknek az OTP kiskőrösi fiókjánál a következő értékű letéti díjat kell fizetniük: Összkomfortos Szociális jellegű v tanácsi bérlakás OTP-lakás 1 szobás 800 forint 5000 forint 2 szobás 1300 forint 7000 forint 3 szobás 1800 forint 9000 forint komfortos 1 szobás 500 forint 4000 forint 2 szobás 1000 forint 6000 forint 3 szobás 1500 forint 8000 forint A kiskőrösi Városi Tanács lakásgazdálkodásáról szóló tanács- rendeletének alapelve, hogy a lakásigények kielégítésében az igénylők szociális helyzetének és a családlétszámnak figyelembe vételével a lépcsőzetesség, fokozatosság érvényesüljön. A rendelet foglalkozik a tanácsi lakáselosztási tervvel, a szanálással és a kisajátítással összefüggő lakásgazdálkodási feladatokkal, a bérlő- és vevőkiválasztási joggal, az igényjogosultsággal, a lakásigényléssel, igénylési letéttel, a lakásigények sorolási szempontjával, a lakásügyi társadalmi bizottsággal, a lakáskiutalási névjegyzékkel, a szociálpolitikai kedvezményekkel, a részletfizetés és halasztás engedélyezésével. Írásunkban a legfontosabb, s a lakosság széles körének közvetlen érdeklődésére számottar- tó részeket adjuk közre. 1. Ki jogosult Kiskőrösön tanácsi bér-, tanácsi értékcsítésű, illetőleg OTP-lakásra? Általános feltétel, hogy érvényes lakásigénylése legyen, vagyoni viszonyai miatt kaphasson ilyen jellegű lakást, a lakásigénylési lététet fizesse be. Érvényes a lakásigénye annak, akinek igénylését a lakásügyi hatóság elfogadta és erről az ügyfél értesítést kapott. A lakásigénylő szociális jeljegű tanácsi bérlakás kiutalására akkor jogosult, ha a családfő és a vele együtt költöző (házastárs, élettárs. egyenesági rokon) 100 ezer forint összértékűnél nagyobb, értékesíthető vaA nem szociális összkomfortos és komfortos tanácsi bérlakásnál az igénylési d>J egységesen 15 ezer forint. Azok az igénylők, akik lakásigényüket 1978. január 1. előtt adták be, az 1983. január 1. és június 30. közötti időben történő megújításkor a letéti díj összegének a felét fizetik. Szociális indokok alapján a lakásügyi hatóság az igénylési letétet egyéb esetekben is mérsékelheti. 5. Hogyan lehet megújítani az igényeket? iMínde-n nyilvántartott igénylőnek postán kiküldik a bejelentőlapot, amelyet kitöltve kell behoznia a lakásügyi hatósághoz. Ott megállapítják az igénylési letét összegét, s azt kell befizetni az OTP helyi fiókjánál. A pénz kamatozik, s azt bármikor fel lehet venni, ha az illető lemond a lakásigényéről. 6. Milyen szempontok alapján rangsorolnak? A sorrendet az igénylő lakáskörülményeinek, szociális helyzetének — különösen jövedelmi és vagyoni viszonyai, kiskorú gyermekei, eltartásra, vagy gondozásra szoruló nagykorú hozzátartozói számának — alapulvételével állapítják meg. A lakásigénylések rangsorolásakor figyelembe veszik az igénylők és házastársak azonos munkahelyen eltöltött munkaviszonyának időtartamát, kitüntetéseiket, az állandó lakosként Kiskőrösön eltöltött időt, és a lakásigénylés nyilvántartásba vétele óta eltelt időt is. 7. Ki dönt a jogos lakásigénylők között? Jogszabály alapján az éves la- káskiutalási névjegyzéket a városi tanács végrehajtó bizottsága hagyja jóvá. A névjegyzéket lakásügyi társadalmi bizottság állítja össze, amelynek tagjait a helyi politikai, társadalmi és gazdasági szervek jelölése alapján a végrehajtó bizottság bízza meg 5 étfre. A bizottság tesz javaslatot arra is, hogy az egyes igények kielégítését melyik lakásellátási formában és milyen sorrend szerint célszerű megoldani. 8. Hogyan értesül a lakosság a döntésről? Évente egyszer készül névjegyzék, azt a tanács hirdetőtábláján 30 napra kifüggesztik. Bárki, akinek ezzel kapcsolatban észrevétele van, megteheti. A hatóság a bizottság közreműködésével a bejelentést kivizsgálja, s ha indokolt, a tervezetet módosítja. Törölhet is személyeket a névjegyzékből, ha a lakosságtól érkezett észrevétel a jövedelmi, vagyoni, szociális körülményekre vonatkozó lényeges adat valótlanságát tárja fel. 9. Mi a lényeges adat, s mi a teendő, ha módosulnak a körülmények? iA változást be kell jelenteni a tanácsnál, személyesen, vagy írásban. Lényeges módosulásnak számít a lakáshasználatiban,. a munkahelyben, a családi állapotban és család létszámában bekövetkező változás, valamint a vagyoni helyzet olyan értelmű módosulása, amely kizáró oka lehet a szociális bérlakás juttatásának, Ha a bejelentés időben megérkezik, akkor az igénylőt a bizottság az új adatok figyelembe vételével átsorolja. 10. Előnyt élvez-e az, aki — noha szociális bérlakásra jogosult — lemond erről, s OTF-la- kást is elfogad? Igen. Úgyszintén azok is — vagyoni, jövedelmi helyzetüktől függetlenül —, akik jelenlegi lakásukat. leadják, és kérnek helyette azonos komfortfokozatban kisebb alapterületű, vagy szobaszámú lakást, vagy nagyobb anyagi terhet vállalnak az új lakásra. 11. Milyen kedvezményben részesülnek a fiatal házasok? Legfontosabb rendelkezés, hogy a lakások legalább 50 százalékát fiatal házaspárok részére kell kiutalni. Számukra az önálló élet megalapozásához szükséges első lakásként — meghatározott időre — megüresedett, kisebb komfortfokozatú és alacsonyabb szobaszámú lakásokat lehet juttatni, vagyoni helyzetüktől függetlenül, amennyiben vagy a lakásügyi hatóság garantálja, hogy 5 éven belül másik lakást tud adni, vagy maguk vállalják, hogy lakásgondjukat építés, vagy vásárlás útján véglegesen megoldják saját erőből. Ilyen esetekben az ideiglenes' lakás kiutalásának további feltétele, hogy az igénylői legalább havi 800 forint előta- karékosság teljesítését vállalja. 12. A tanácsi lakások bére emelkedni fog. Hogyan állnak az ehhez szükséges felméréssel? ,Az előkészítő munkák jó ütemben haladnak Kiskörösön. A feladatért. felelős költségvetési üzem a határidőket maradéktalanul tartani tudja. 13. A városban létrehoztak eltérő díjövezeteket? A rendelet különböző lakbér- övezeteket nem állapított meg, a városban egységesen a központi jogszabályban meghatározott lakbértarifákat és lakáshasználatbavételi díjakat alkalmazzák. 13+1. A tanácsrendelet mikor lép hatályba? A lakásgazdálkodásról szóló tanácsrendeletet 1982. november 16-án hirdették ki. Rendelkezéseit 1983. január 1-től kell alkalmazni.
