Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-09 / 289. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1982. december 9. események sorokban pfkinkg ___________________ Te ng Hsziao-ping, a KKP KB PB állandó bizottságának tagja, a központi tanácsadói bizottság elnöke szerdán Pekingben talál­kozott a hivatalos látogatáson Kínában tartózkodó Husszein jordániai uralkodóval. Teng Hsziao-ping kifejezte re­ményét, hogy „az arab országok egységben fognak cselekedni a hegemonizmus kihívásával szem­ben, és a közel-keleti probléma mihamarabbi megoldásán fognak dolgozni”. Teng újólag Kína tá­mogatásáról biztosította az arab nép igazságos ügyét. MOSZKVA ~ Mauno Koivisto finn államfő szerdán a Karéliában levő Kosz- tomuksába érkezett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek, valamint a szovjet kor­mánynak a meghívására. A finn vendég részt vesz a kosztomuk- sai ércdúsítómű első üzemsorá­nak ünnepélyes átadásán. A kosztomuksai üzem szovjet és finn építők együttműködésével épült. Koivisto elnököt a szovjet—finn határon Nyikolaj Tyihonov. a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a Szovjetunió több mi­nisztere fogadta. WASHINGTON Kéthónapos közel-keleti közve­títői missziója után kedden visz- szaérkezett Washingtonba Philip Habib, az amerikai elnök közel- keleti különmegbízottja. Hivata­los források szerint „konzultáció­ra" utazott haza. MUBARAK ÜZENETÉVEL Ghali Libanonban BEJRUT Hoszni Muharaik egyiptomi ál- lamlfö üzenetével szerdán várat­lanul Bej rútba érkezett Butrosz Ohali külügyi államminiszter és Oszama EliBaz elnöki tanácsadó, az egyiptomi küldöttséget fogad­ta Amin Gemajel libanoni elnök, Safik El'Vazzan kormányfő és Kamal Asszad, a parlament elnö­ke is. A néhai Szadat elnök ,1977-es jeruzsálemi látogatása óta első ízben fogadták az egyiptomi kor­mány hivatalos képviselőit a li­banoni fővárosban. A bejrúti rá­dió értesülése szerint Mubarak támogatásáról biztosította a li­banoni vezetést ..a nemzeti szu­verenitás helyreállítására irá­nyuló törekvésében.” Mubarak egyiptomi elnök a Maariv című izraeli lapnak adott interjújában szerdán megerősí­tette, hogy kormánya mindaddig nem hajlandó felújítani a cisz- jordániai-gázai palesztin auto­nómiáról folytatott tárgyalásokat Izraellel, amíg Tel Aviv ki nem vonja megszálló csapatait Liba­nonból. A Biztonsági Tanács határozata a dél-afrikai hazafiak megmentéséért NEW YORK Halálra ítélt dél-afrikai haza­fiak életének megmentéséért szállt síkra kedden elfogadott határo­zatában az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa és a közgyűlés 37. üléssza­ka. A BT-határozat felszólítja Pre­toriát, hogy változtassa meg á Dél-Afrikában betiltott Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) 6 színeslbőrű tagja ellen hozott ha­lálos ítéletet. A dokumentum sür­geti a világ államait és nemzet­közi szervezeteit, hogy befolyásuk latba vetésével, az ENSZ alap­okmányának és a BT megfelelő határozatainak szellemében sür­gősen irttézkedjenek a halálra ítéltek életének megmentése ér­dekében. A BT ellenszavazat nél­kül 15 igen szavazattal, a köz­gyűlés ülésszaka 127 igen szava­zattal ellenszavazat nélkül fo­gadta el határozatát. Az ENSZ közgyűlése 37. ülésszakának keddi teljes ülésén folytatódott a közel-keleti hely­zetről kezdett vita. Rácz Pál nagykövet, Magyarország állandó ENSZ-képviselője felszólalásá­ban hangsúlyozta: a magyar kül­döttség továbbra is úgy véli, hogy az igazságos és átfogó kö­zel-keleti béke megteremtését olyan nemzetközi értekezlet moz­dítaná elő. amelyen valamennyi érdekelt fél részt venne, beleért­ve a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet is. A magyar küldött megállapí­totta, hogy a tartós közel-keleti ibéke előfeltétele a palesztinai nép önrendelkezési és államalapítási jogának elismerése. Azt valljuk, ihogy a nemrég előterjesztett hat­pontos szovjet javaslat, továbbá a fezi arab csúcsértekezleten jó­váhagyott és az említett javas­lattal összecsengő elvek szilárd alapul szolgálhatnak korunk e fontos és égető kérdésének meg­oldásához — jelentette ki Rácz Pál. Az amerikai parlament az MX ellen szavazott (Folytatás az 1. oldalról.) vetkező napokban nem másít­ják meg, akkor az komolyan visszaveti „a nemzetbiztonsági erőfeszítéseket”, és ,,megköti a kormány kezét a fegyverzetkor­látozási tárgyalóasztalnál”. Az első amerikai értékelések szerint az MX ellenzéke nagyrészt az úgynevezett sűrű telepítés módszere ellen lépett fel. A száz MX rakéta hatalmas beton­silókban való egymás melletti el­helyezése Ed Markey demokra­tapárti képviselő szerint „olyan elméletre épül, amelyet a légi­erő már a tervezőasztalon sem képes bizonyítani”. Ed Markey azok közé a törvényhozók közé tartozik, akik Edward Kennedy és Mark Hatfield szenátorokkal az élen a nukleáris fegyverek befagyasztásáért küzdenek. Az országos befagyasztása moz­galom, amelynek keretében több millió amerikai szavazott már a kormányzat stratégiai program­jainak további felesleges szapo­rítása ellen, szintén ott volt a keddi képviselőházi szavazatok mögött. Ezért, valamint gazda­sági nehézségei miatt a Reagan- kormány várhatóan ennek a csa­tának a további részét is defen­zív pozíciókból lesz kénytelen megvívni, jóllehet, a keddi szava­zás távolról sem az utolsó szót jelentette az MX-vitában. ROMANIA Ülésezett a gazdasági tanács Bukarestben megtartotta első ülését az újjászervezett legfel­sőbb gazdasági és társadalmi fejlesztési tanács, amely egy­fajta gazdasági parlamentként működik majd. A tanácskozáson — amelyről szerdán számoltak be a bukaresti lapok — egyhan­gúlag jóváhagyták a jövő évi népgazdasági terv és a jövő évi költségvetés tervezetét, valamint az önirányítással és ör^pllátással összefüggő intézkedési tervet, amely az utolsó negyedévi és az 1983. első negyedévi közellátás megszervezésére vonatkozik. Mindhárom tervezetet a nagy nemzetgyűlés elé terjesztették. A tanácskozáson felszólalt Ni- colae Ceausesou, az RKP főtitká­ra, román államfő, a legfelsőbb gazdasági és társadalmi fej­lesztési tanács elnöke is. Beszé­dében éles hangon bírálta az energiagazdálkodás, a ■ bányászat ás a területi önellátás terén ta­pasztalható hiányosságokat, és felszólította az illetékes szerve­ket a feladatok maradéktalan teljesítésére. Nicolae Ceausescu egyebek közt leszögezte, hogy az energiaellátási korlátozásokra azért van szükség, mert nem fejeződött be időben a hőközpon­tok és erőművek javítása és át­alakítása. Mint rámutatott, az energiaellátásban az is gondot okoz, hogy a bányászat nem az előírt minőségben szállít szenet az erőművekbe. A továbbiakban nyomatékosan hangsúlyozta, hogy nincs mód élelmiszerimportra, belföldön kell megtermelni a la­kosság ellátásához 'szükséges me­zőgazdasági terményeket. A legfelsőbb gazdasági és tár­sadalmi fejlesztési tanács új­jászervezéséről a nagy nem­zetgyűlés november 12-én foga­dott el'törvényt, amely az ezzel kapcsolatos 1973-as törvényt mó­dosítja és egészíti ki. A tanács határozatait a nagy nemzetgyű­lés csütörtökön megnyíló ülésén hagyja majd jóvá, és a terveze­tek ekkor emelkednek törvény­erőre. Shultz az SPD vezetőivel találkozott BONN George Shultz amerikai kül- ügyimifiiszter szerdán reggel, NSZK-beli tartózkodásának má­sodik napján, a Német Szociál­demokrata Párt vezetésével ta­lálkozott. Shultz együtt reggelizett Willy Brandttal, az SPD- elnökével. Helmut Schmidt és Johannes Rau elnökhelyettesekkel, valamint Hans-Jochen Vogellel, az SPD kancellárjelöltjével. Az amerikai diplomácia vezetője és a szociál­demokrata politikusok a kelet— nyugati viszony jövőjét vitatták meg. A találkozó után Shultz tovább­repült európai kőrútjának követ­kező állomására, Brüsszelbe. A szerdai nyugatnémet lapok többsége azt emelte ki Shultz keddi tárgyalásaival és sajtóérte­kezletével kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok az „erő pozí­ciójából” akar tárgyalni a Szov­jetunióval. A bonni General-Anzeiger ér­tesülése szerint az amerikai kül­ügyminiszter „érezhető tartózko­dással” fogadta a nyugatnémet vezetőknek azt a törekvését, hogy a „kinyújtott kéz politikáját” kell folytatni a szocialista országok­kal szemben. A lap ugyanakkor úgy értelmezte az amerikai—nyu­gatnémet megbeszéléseket, hogy azokon Washington tett enged­ményt, amikor vállalta a „keleti kereskedelem” közös stratégiájá­nak kidolgozását. Űj izraeli vallási mozgalom JERUZSÁLEM A közel-keleti béke érdekében kedden izraeli „területi enged­ményeket” szorgalmazó vallási mozgalom alakult Izraelben. A mozgalom irányítói .első nyilatko­zatukban ‘bírálták a többi izraeli vallási párt és mozgalom „hamis messianizmusát”, amely szerin­tük a jelenlegi kormányzat mili­tarista szemléletének támogatá­sában nyilvánul meg. wmmmm Viharsarok Afrikában • Menetelnek a SWAPO harcosai. (Fotó: ZB—KS) Afrika viharsarkában változat­lanul a fegyvereké a szó. Dél- Ajfrika fajüldözői semmiképpen sem akarnak belenyugodni, hogy a kontinens arculata megválto­zott. Állásaikat évtizedek óta tartani tudják, mert egyes nyu­gati hatalmak, mindenekelőtt az Egyesült Államok támogatják őket. A főkérdés Namíbia, az egy­kori német gyarmat. Az ország immár 63 éve dél-afrikai meg­szállás alatt áll. S Pretoria, az ENSZ számtalan határozata elle­nére nem hajlandó lemondani erről a viszonylag nagy, 800 ezer négyzetkilométernyi területről. Namíbia lakóinak száma nem éri el az egymilliót. Közülük nem * egészen tíz százalék a fehér. Miért ragaszkodik a Dél-afri­kai Köztársaság ehhez az úgy­szólván sivatagos területhez? Egyrészt, mert az urán, a gyé­mánt, a kadmium, az ezüst, és a cink kiaknázásában az amerikai és angol vállalkozásokkal oszto­zik. Másrészt, s talán ez a dön­tő: a terület stratégiai fontossága miatt. Namíbia kikötőjét, Walwis Bay-t, az elmúlt években az At­lanti-óceánból az Indiai-óceán fe­lé haladó amerikai és brit flotta fontos bázisává építették ki. Na­míbia ugyanakkor fontos felvo­nulási terület Afrika független dé­li államai — Angola. Mozambik, Botswana, Zambia, Zimbabwe és Tanzánia — ellen. A dél-afrikai gyarmatosítók fel is használják ezt: évek óta innen hatolnak be a szomszédos államok területére. Azon a címen, hogy a Namíbia függetlenségéért küzdő Délnyu­gat-afrikai Népi Szervezet, a SWAPO utánpótlási bázisait akarják megsemmisíteni, pusztí­tanak, öldökölnek, rabolnak An­golában, Mozambikban, sőt Zim- babwéban is. Céljuk: a független afrikai államok gyengítése, az ott működő fegyveres ellenzéki csoportok támogatása. , Fidel Castro kubai államfő, az el nem kötelezettek mozgalmá­nak soros elnöke éppen a minap hívta fel a tagországokat arra, hogy lépjenek fel Pretoria leg­újabb mozambiki rablóhadjára­tával szemben és követeljék az ENSZ-től a Dél-Afrikára, s min­denekelőtt a Biztonsági Tanács Namíbia függetlenségére vonat­kozó 435. számú határozatának érvényesítését. A nyáron tárgyalás folyt New York-ban az öt nyugati hatalmat (USA, Franciaország, Nagy-Bri- tannia, Kanada és az NSZK) kép­viselő úgynevezett „összekötő csoport” valamint a „T” frontor­szágok és a SWiAPO között. A megbeszélés a nyugatiak maga­tartása miatt eredményteleh ma­radt. Az ENSZ-határozat ugyan­is világosan kimondja, hogy Na­míbiában a világszervezet ellen­őrzése alatt szabad és demokra­tikus választásokat kell tartani. Nem kétséges, hogy az ilyen vá­lasztásokon a lakosság túlnyomó többségét képviselő SWAPO aratna elsöprő győzelmet. Dél- Afrika és a nyugatiak ezért olyan bonyolult választási rendszert akarnak kierőszakolni, amely a Pretoriái fajüldöző kormánnyal együttműködő ólképviseletet hoz­na létre, biztosítva ezzel tovább­ra is a fehér kisebbség uralmát Namíbiában. Sam Nujoma, a SWAPO elnö­ke egy londoni sajtóértekezleten azért is támadta az Egyesült Államokat, mert az — mint mon­dotta —, „váltságdíjként próbál­ja felhasználni Namíbiát a ku­bai csapatok Angolából történő kivonásáért cserébe”. Reagan azt állította, hogy a kubai csapatok jelenléte a terület biztonságát fenyegeti. Vajon kiét? A kubai­ak egyetlen országot nem fenye­getnek, csupán védik egy afrikai állam biztonságát a dél-afrikai gyarmatosítók agressziójával szemben. Minthogy -Dél-Afriká- nak nincs közvetlen határa An­golával, nevetséges az az állítás, hogy a kubaiak Pretoriát fenye­getik. Világos, hogy az USA cél­ja e képtelen követeléssel a na- míbiai rendezés elodázása. A délnyugat-afrikai hazafiak már számtalanszor adták tanúje­lét tárgyalási készségüknek. Nem rajtuk múlt, hogy mindez nem érte el célját. Változatlanul ké­szek a megegyezésre, de mindad­dig nem adják fel a harcot, míg hazájuk, Namíbia el nem nyeri függetlenségét. Gáti István Az ember joga Harmincnégy évvel ezelőtt — s három és 1él évvel a 11. vi­lágháború befejezése után — Pá­rizsban, a Chaillot-palotában az ENSZ-közgyűlés harmadik ülés­szaka elfogadta az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. 1948. december 10-et írtak. Ez volt az első eset, hogy ilyen átfogó jellegű nemzetközi szer­vezet deklarálta a legfőbb jogo­kat, az ember alapvető jogait. A történelmi jelentőségű okmány harminc pontban fogalmazta meg minden ember egyenlőségét, jo­gaik megkülönböztetés nélküli érvényesítéséhez, az élethez, a szabadsághoz, a személyi sért­hetetlenséghez, a munkához és a pihenéshez való jogot, az egyenlő munkáért egyenlő bér el­vét, a társadalombiztosításban, az oktatásban, a társadalom kul­turális életében való részvétel jogát. A nyilatkozat fontos kiinduló­pont volt az emberi jogok nem­zetközi biztosításának útján. El­térő értelmezései azonban kez­dettől fogva viták konfrontációk forrását jelentették. A nyugati világban egyes gon­dolkodók és államférfiak meg­kísérlik a társadalmi-történel­mi környezettől elvonatkoztatva, egyes elemeket kiemelve és ösz- szefüggéseikből kiszakítva értel­mezni az emberi jogokat, és sok esetben a szocialista világ elleni ideológia-po\itika)i hadviselésre felhasználni ezt a kérdést. E jogokat azonban — mutat­nak rá a szocialista országokban — egyetemességükben kell ke­zelni. Nem szűkíthetők le az ál­lampolgári szabadságjogokra: a személyi szabadság és sérthetet­lenség jogára, a lelkiismereti és vallásszabadságra, a sajtó- és szó­lás szabadságra. a gyülekezési szabadságra, vagy emberek és eszmék oly gyakran emlegetett szabad áramlására. Legalább ilyen fontosak a gazdasági, szo­ciális és kulturális jogok, a mun­kához és a munka megfelelő dí­jazásához, a tanuláshoz és a mű­velődéshez való jog, illetve ezek intézményes garantálása, csak­úgy, mint a dolgozóknak a .tár­sadalmi és állami döntésekben való tényleges részvételi joga. E jogok egységükben értelmezhe­tők, és csak a történelem hátte­rében. E jogokat a szocialista orszá­gok társadalomépítő munkájuk gyakorlatában juttatják érvény­re, és ennek során az emberi jo­gok megvalósításának körét nap mint nap szélesítik. Az emberi jogok megfogalma­zása terén fontos dátum volt 1966, amikor az ENSZ-ben meg­alkották a gazdasági, szociális ps kulturális jogokról, illet ve a pol­gári és politikai jogokról szóló egyezségokmányokat. Ezek már olyan nemzetközi dokumentu­mok. amelyben az államok jogi kötelezettséget is vállalnak az em­beri jogoknak a törvénybe ikta­tására és tiszteletben tartására. A szocialista országok mindkét egyezségokmányt elfogadták, sa­ját jogrendszerükbe illesztették, ezáltal is elősegítve, hogy a dek­larált jogok tényleges jogokká váljanak. Az emberi jogokat nem lehet önkényesen elválasztani a népek önrendelkezésének jogától a nem­zetközi kapcsolatok demokratizá­lásától, s nem utolsósorban a be nem avatkozás elvétől sem. Nem véletlen, hogy a helsinki záróok­mány sem elvontan foglalkozik az emberi, jogok kérdésével. Az európai kapcsolatok tíz alapelve közt hetedikként az emberi jo­gok tiszteletben tartásáról szól, de úgy, hogy az egyezik a szuve­rén egyenlőség a viták békés rendezése, a be nem avatkozás, az államok közti eavüttműködés, a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítésével. Az országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése Tegnap a Parlamentben tanács­kozott az országgyűlés kereske­delmi bizottsága. A képviselők Nyers Rezsőnek (Bács-Kiskun megye), a testület elnökének ve­zetésével megvitatták a bel- és a külkereskedelem jövő esztendei költségvetési tervezetét. A -ko­rábban megküldött írásos tájé­koztatókhoz Juhár Zoltán bel- és Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter fűzött szóbeli kiegészítést. — Jelentős eredmény — mon­dotta Julhár Zoltán —, hogy gond­jaink ellenére sikerült megőriz­nünk a lakossági ellátás jó szín­vonalát. Mezőgazdaságunknak köszönhetően különösen kiemel­kedő volt az élelmiszer-kereske­delem, ezen belül a zöldség- és a gyümölcsforgalmazás teljesít­ménye. Az év azonban ném volt prob­lémamentes: import alapanyagok hiányából olykor termelési zava­rok származtak. Veress Péter expozéjában rá­mutatott: bár az importkorláto­zás bizonyos zavarokat okozott, de az ellátás -hiányosságainak keletkezésében más okok is sze­repet játszottak: akadt eset, hogy az üzemek nem rendelték meg időben a szükséges termékeket, máskor meghibásodtak különbö­ző termelőberendezések. — Az 1983-as népgazdasági terv nagymértékű kiviteli növe­kedést irányoz elő — mutatott rá a külkereskedelmi miniszter — és e cél teljesítése igen nagy erő­feszítéseket: jobb termelést, át­gondoltabb értékesítést, aktívabb piaci tevékenységet követel. Az előterjesztéseket követő vi­tában először Nyers Rezső kért szót: egyebek között arról érdek­lődött, hogy a kereskedelmi vál­lalatok jelenleg még merev mű­ködési területeinek feloldásában segítenek-e a helyi tanácsok? Te­leki lstvánné (Borsod megye) — másokhoz hasonlóan — egyes szerződéses üzletek nem éppen tisztességes módszereiről szólott: ezek ugyanis olykor nagy tételben felvásárolják a keresett cikkeket áruházakban, boltokban, nagy- kereskedőknél, majd felárral ad­ják tovább a vásárlóknak. Vitaösszefoglalcjában Juhár Zoltán elmondta: az aprófalvak ellátásának javításáért sok min­dent tesznek a jövőben is. a bol­tokba például bérpreferenciát juttatnak, bővítik választékukat. Szlameniczky István, a Fogyasz­tási Szövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöke a kereskedelem érdekeltségi rendszerének vál­toztatásából eredő pozitív hatá­sokról szólva kifejtette, hogy a különböző működési formák kö­zötti választás lehetősége, tovább javíthatja az egyes területek el­látását. Az országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése Nyers Rezső zárszavával ért véget. (MTI) Kodály-évforduló (Folytatás az 1. oldalról.) A zeneszerző születésének szá­zadik évfordulója előtt néhány nappal, természetesen a cente­náriumi ünnepségek előkészítésé­vel foglalkoztak. A figyelem a megyeszékhelyre irányult. De­cember 10-én este fél hét órakor Loisanczi Atfiklós nyitja meg az ■újikollégiumban Széky Piroska Variációk Háry János-témára című linóleummetszet-kiállítását. Ezt követően a kecskeméti ének­karok ünnepi hangversennyel tisztelegnek a nagy évforduló al­kalmából. Közreműködik a Kecs­kemét vonósnégyes és a szimfoni­kus zenekar. Valamennyi énekkar — tájékoztatták erről az emlék- bizottság tagjait — igen gondosan készül a nagy jelentőségű fellé­pésre. A Magyar Tudományos Akadé­mia és a Magyar Kodály Társa­ság nemzetközi Kodály-konferen- ciájának résztvevői — mintegy százihúszan — december 15-én Kecskemétre látogatnak. A Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet­ben lttzés Mihály tart előadást a száz esztendeje született zeneszer­ző szellemi gyökereiről. Majd az intézet növendékeiből alakított kórus ad műsort. A rendelkezé­sükre álló, viszonylag rövid idő ellenére, remélhetően megfelelő áttekintést kapnak a Kodály Zol­tán énekes iskoláról, ahol órákat és bemutató foglalkozásokat néznek, hallgatnak meg. i E nap estéjén kerül sor a Psal­mus Hungaricus immár harma­dik kecskeméti bemutatójára az Országos Filmharmónia bérleti sorozatában, az Erdei Ferenc Mű­velődési Központban. December 16-án 11 órakor ko- szorúzzák meg a nevét viselő in­tézmények, szocialista brigádok képviselői, Kodály tisztelői a vasútállomáson elhelyezett em­léktáblát. Az emlékbizottság tagjai öröm- mus Hungaricus immár harma- zán, Dunapatajon és másutt is jól haladnak az ünnepi rendez­vények előkészületei, s valameny- nyi jcecskeméti iskolában méltó körülmények között emlékeznek a város nagy szülöttjére. Dr. Mező Mihály, a megyei emlékbizottság társelnöke meg­köszönte az eddigi tevékenységet és valamennyi tagnak átadta a Pálfy Gusztáv szobrászművész által készített emlékplakettet. H. N.

Next

/
Thumbnails
Contents