Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-08 / 288. szám

4 9 PETŐFI NÉPE # 1982. december 8. „Bőrben” értékesítik a gabonát Újabb sikerek Bácsalmáson ^ SAJTOPOSTA Az egyik szemünk sír... A napraforgó és Bácsalmás neve .szinte összeforrott. A nagyköz­ségben dolgozó állami gazdaság csaknem évtizede az; ország élen­járó napraforgótermesztője, rend­szere révén segítője is több part­nerének e növény termesztésé­ben. Vetőmag-előállításra ugyan­csak legjelentősebb az országban. Az említettek miatt is gondolják sokan: ha jól síkéiül a naprafor­gó, a Bácsalmási Állami Gazda­ság „nyeregben" van. Ez valójá­ban túlzás es nagyon is félolda­las szemlélődés. A gazdaság csaknem minden évben kitünte­tésben, dicséretben részesül ki­magasló eredményeiért, terme­lésfejlesztési munkájáért, s az indoklásban nem egy növényt, a napraforgót említették. A tel­jes munkát, az ágazatokat, ame­lyek együttesen és egymással ver­senyezve is a többre, a jobbra törekedtek. Tíz tonna fölött A növénytermesztőik az idén újabb sikerek után vannak. A kukoricatermesztés hektáronként évek óta hét tonna körül mozgott. Mát-már bűvös — még inkább szerencsétlen — számnak hitték, amit elhagyni nem sikerül. De ebbe belenyugodni? Azt már nem! Egy éve, még a talajelőké- szítés idején döntöttek úgy. hogy a legnagyobb figyelmet összponto­sítják a kukoricára és többet ter­meinek hektáronként, mint eddig bármikor. A bábolnai termelési rendszerhez csatlakozva termesz­tik — ezenkívül a búzát is, — mindenki által hozzáférhető gé­pekkel, eszközökkel, technológiá­val és fajtákkal. Amivel viszont többet tettek: a pontos, precíz munka, a talaj rendszeres mély­lazítása. és az újabb, rövid te­nyészidejű fajták az. általánosnál ■nagyobb arányban történő vetése. (Ez utóbbinak köszönhető, hogy kisebb mértékben kellett száríta­ni a kukoricát, s a betakarítást ■október 25-re befejezték.) És az ■eredmény, nagy siker: 1788 hek­tár átlagában 10.57 tonna termett Maslei eyti/ed;lel ezelőtt for­dult termőre az a csaknem száz- hektáros szőlőültetvény. ame­lyet a II. ötéves terv időszaká­ban telepített a rémi Dózsa Ter­melőszövetkezet, Az ültetvény egy része korszerű, magas,műve­lésű, azonban jelentős még az a terület is. ahol hagyományos mű­velőutas kialakítást alkalmaztak a még régi igények szerint. An­iták ellenére, hogy a gazdaságban nem tekintik legfontosabb ága­zatnak a szőlészetet, a jövedel­mező termelésre mindig gondot fordítottak. Az utóbbi években rendszeressé vált a levélanalízis­re és talajvizsgálatra alapozott tápanyagvisszapótlás és az újabb, korszerű metszési módszereket is alkalmazzák. A szövetkezet gépész szakembe­rei különböző újításokkal is se­gítették az ágazatot. Egyebek kö­zött műtrágyaszórókat alakítottak át olyanná, hogy a keskenyebb székén is több hét tonnánál, vi­szont az említett terület 18 szá­zalékán meghaladta egy hektár hozama a tizenegy tonnát. Ter­mészetesen azt sem hallgatják el a bácsalmási szakemberek, hogy mindehhez kellett a kedvező idő­járás is ... aminek persze az or­szág minden üzemében hasonló hatása lehetett — kivéve az ár­víz sújtotta gazdaságokat. Nem lenne teljes a kép, a bácsalmá­siak eredményéről, ha nem ten­nénk hozzá: az ötszáz hektáron teimesztett silókukoricából 38 tonnás hektáronkénti mennyisé­get takarítottak be. A kalászos gabonák ugyancsak jól fizettek termesztőiknek. Bár búzából ..csak” 5536 kiló termett, őszi árpából viszont 6534 kilo­gramm volt — több, mint fél­ezer hektáron — a területegység­re számított átlaghozam. Ez olyan eredmény, amit az idén egyetlen hazai állami gazdaság sem ért el. Közös érdek Most rendesen az következhet­ne, hogy a nagy mennyiségű ga­bonát eladták, az árbevétel en.y- nyi meg ennyi, s ezzel a gazda­ság az elmúlt évhez képest nö­velte nyereségét. Egyszerű, sőt praktikus dolog lenne. Ugyanis, ha így gondol­kodnának a bácsalmásiak — s még jó néhány megyei mezőgaz­dasági üzemben — akkor azt kel­lene megkérdezni: kik lesznek, akik a tejet, a húst ..előállítják". Mert a kenyér mellé ez is kell. sőt... A gazdaságban így indo­kolják. Ezért grammnyi ter­ményt sem adtak el. hanem az összesét az állatok takarmányo­zására használják. Van, amit sze­mesként tárolnak, de alkalmazták a CCM néven ismert betakarítási és tartósítási módszert, ezenkí­vül elegendő silótakarmányt is tartalékoltak a szarvasmarha-, valamint a sertésállománynak. Ezért mondják: „bőrben értéke­sítjük a takarmányt", vagyis hiz­lalásra használják, és az állato­kat adják el. sorközben is alkalmazható» le­gyen. és a szőlő nyitásához is spe­ciális gépet szerkesztettek. Mind­emellett nem jelentéktelen a ké­zimunka-szükséglet a növényápo­lásban. a szüretet viszont csak így végzik. Hat évvel ezelőtt ér­tek el a legnagyobb termést, az azt követő években fagykárok miatt erre nem volt lehetőség. Az idei kedvező időjárás, a gondos munka rekorderedményt hozott a szövetkezetben. Hektáronként több mint 12 tonnát szüreteltek az ültetvényekről. A minőséggel is elégedettek, a 17 cukorfok azt jelenti, hogy jó évjáratú bor ké­szül az idei termésből. A szövet­kezet a kunbajai rendszer tagja. Ide szállították a háztáji kertek­ben termett 500 tonna szőlővel együtt a saját termésüket. Legfontosabb növény a szö­vetkezetben -a kukorica. Jó) víz- leadcképességü. középkorai, ko­rai fajtákat vetettek ebben az • Az idén minden szemestakar­mány tárolóba került. A tavaly befejezett, 47 millió forintba került sertéstelep-átala­kítással és -bővítéssel pz etetési módszeren is változtattak. A ned- vesdarás takarmányozási techno­lógiát alkalmazzák, aminek kö­vetkeztében jobb az állatok súly- gyarapodása, kedvezőbb a takar­mányértékesítés. Az idén. terveik szerint, hétezer tonna élősertést értékesítenek, és a kisüzemi in­tegrációban még 25 ezer darabot. Ugyanis az egész nagyközségre kiterjedten szervezik a háztáji sertéstartást. Az állattartókat alapanyaggal és ami ennél is fon­tosabb: rendszeresen, jó minősé­gű — saját keverőüzemükben gyártott — takarmánnyal látják el. A sertéshizlalásra vállalkozó hétszázötven községbelivel kötöt­tek szerződést, akik a hízókat az állami gazdaságnak adják el. Ér­dekeltté tették a kisüzemeket úgy is. hogy export és minőségi felárat fizetnek az arra érdemes állatokért gondozóiknak. A saját telepükön és a háztáji integráció­ban nevelt hízósertéseket a BÁCS- HÚS-nak adják át. A közös vál­lalatnak tagjai és egyik legna­gyobb szállítói. Hatékonysági gondolkodás A Bácsalmási Állami Gazdaság termelésfejlesztése és takarmány- hasznosítási módszere nem egye­dülálló a megyében, bár még ke­vés mezőgazdasági üzemben cse­lekednek hasonlóan. Azonban se­hol sem öncélúan, a látványosság kedvére. Komoly gazdaságossági számí­tások húzódnak a felszín, a té­nyekkel bemutatott valóság alatt. Egyebek között annak a ..kiszá­mítása". hogy a legolcsóbb. és így legnagyobb jövedelmet hozó a szellemi, a szakmai befektetés. Ha érdekeltté teszik a traktoro­sokat. gépészeket, növényter­mesztőket. s így jobb munkára serkentik: a költség és nyereség közötti különbség növelhető, vagyis több lesz a haszon. Azt. hogy további ráfordítással „magasabb rendű" értéket állíta­nak elő — a föld termésűből, a takarmányból húst — a nyereség gyarapításának, a hatékonyság fokozásának módszereként kell értékelni. Nem hagyva figyelmen kivül. hegy olyan kapacitások ki­használását is lehetővé teszik — mint a ház körüli sertésólak — amelyekre máskülönben nem igen kerülhetne sor. S az eredménye hasznot hoz a népgazdaságnak, a bácsalmási gazdaságnak, az ott dolgozó, és a nagyközségben lakó embereknek is. Amikor arról láthatunk kimu­tatást. hogy az ország állami gaz­daságainak átlagos nyeresége az idén 8—9 százalékkal csökken, a bácsalmásié viszont tíz százalék­kal nő. ezzel válik igazán érthe­tővé. mit jelent a hatékonysági gondolkodás és az ilyen szellemű cselekvés. Csabai István esztendőben 690 hektáron. Mar az elmúlt években is 9.5 tonna átlagtermést ártek el. az idén azonban többet akartak. Ezért a termesztésben részt vevő szakem­berek ösztönző prémiumrendszerét is kidolgozták, összesen 100 ezer forint prémiumot tűztek ki a nö­vénytermesztési ágazatban dol­gozóknak, ha az idén 6 tonnánál több búzát és 10 tonnánál több kukoricát termelnek hektáron­ként. Öröme az egész szövetke­zetnek. hogy ki lehet fizetni a prémiumot, ugyanis búzából 6.2. kukoricából pedig 10.034 tonna termett átlagosan egyeg.y hektá­ron. Korszerű gépeket használtak a termeléshez, jól szervezték a munkát, amit az is bizonyít, hogy a kukorica betakarításával har­minc nap alatt végeztek. Jövőre növelik a növény termőterületét. 700 hektáron kerül földbe tavasz- szal a kukorica-vetőmag. LEVELEKBŐL Lesz-e vásár Orgoványon? Mint köztudott, falvainkban manapság is százakat—ezreket megmozgató rendezvényeknek számítanak a meghatározott időn­ként tartandó vásárok. Sokan a Kincses Kalendárium vásárnap­tárét tekintik egyetlen, mérvadó információnak ahhoz, hogy dönt­senek, hol mit adjanak el, vagy mit vegyenek. Ilyen szándékkal 'vették kezükbe a minap az orgo- ványiak is a Hírlapkiadó Válla­lat említett kiadványát, amely ezúttal csalódást okozott szá­mukra. A többit Horváth Emilné levelezőnktől tudjuk meg: A betűrendes jegyzékből sajnos kimaradt a nagyközségünk neve. Mindez rengeteg embert tölt el bizonytalansággal. Egymástól kér­dezik: valóban lesz-e vásár Or­goványon? Jó néhányon sejtik, valami nagy baj lehet abból, ha nem lesz fóruma a szobadkeres- kedelemnek ott, ahová eddig messzi földről is elzarándokoltak az eladók és vevők. Mások azzal nyugtatgatják magukat, a nyom­da kisördögének tréfájáról van szó csupán. De hát mi az igaz­ság? , Illetékesek arról tájékoztattak bennünket, hogy megyénkben 1983-ban sem csökken, sőt nö­vekszik a vásárok száma. Az or- goványiaknak sincs tehát okuk az aggodalomra. A kalendáriumi hibát persze e'lensúlyozni kell szélesebb körű propagandával. Megjegyezzük, hogy lapunk is rendszeresen közzéteszi a megtar­tandó vásárok helyét és idejét. Mennyit köteles fizetni a bérlő a lakásberendezés felújításáért? A hetvenedik életévében járó kecskeméti Tóth Lászlónénak komfort nélküli szoba-konyhás tanácsi lakása van. Nyugdíjából eddig csak arra futotta, hogy az odahaza bekövetkezett kisebb műszaki hibákat kijavíttassa. Most azonban nagy a gondja, mert a cserépkályhájának átrakását mu­száj elvégeztetnie. Az ezzel kap­csolatos számla felét korábban ki­egyenlítette az ingatlankezelő vál­lalat, mely most közölte, hogy a megváltozott rendelet értelmében ezentúl a bérlőt terheli minden kiadás. Olvasónk így ír a továb­biakban: „Tartok attól, ha egy­szer sikerül is előteremtenem a szükséges pénzt, addigra szinte teljesen tönkremehet a fűtőeszkö­zöm, tehát ki kell cserélni, ami még borsosabbá teszi a fizetendő összeget. Mi a megoldás esetem­ben, s egyáltalán, mennyi költség­re számíthatok?" • A bizonyára másokat is érdeklő kérdésére válaszolva elmondjuk, hogy Kecskeméten jelenleg nyolc- száznúl több az egyedi fűtésű bér­lemény. Az állaguk megóvására, s a különböző berendezéseik rendel­tetésszerű használatára a jövőben is fokozott figyelmet fordít az in­gatlankezelő vállalat. Ami pedig a költségeket illeti, azok korántsem háríthatok át automatikusan mindegyik bérlőre az új lakásügyi jogszabály hatály­balépésekor, 1983. július 1-én. Tudni kell ugyanis, hogy az e na­pon fennálló és határozatlan idő­re szóló bérleti jogviszony kere­tében még egyetlen alkalommal 50—50 százalékos arányban köte­les vállalni a bérbeadó és a bérjö a lakásberendezése felújításával vagy cseréjével kapcsolatos kiadá­sokat. Ha ezután válik újra szük­ségessé e munka, annak számláját már teljes egészében a bérlő tar­tozik kifizetni. Ugyanilyen a te­herviselés az új, illetve korszerű­sített lakás esetében, ha a bérleti szerződését július elsejét követően kötik meg. Fontos megemlíteni, amennyiben a berendezés cseréjé­re, felújítására ,a bérlő karbantar­tási kötelezettsége nem teljesíté­séből eredően kerül sor, őt terheli minden költség; semmit sem kell viszont fizetnie, ha a bérbeadó mulasztása, vagy például elemi csapás az okozója az ilyen műsza­ki intézkedéseknek. Mi e helyütt természetesen nem térhettünk ki a témakörrel össze­függő valamennyi lényeges tudni­valóra. A részleteket megismerhe­tik olvasóink a postai hírlapáru­soknál beszerezhető „A lakásgaz­dálkodással kapcsolatos jogszabá­lyok" című kiadványból, valamint a Házi Jogtanácsadó decemberi és jövő év eleji számaiból. Ügy tájé­kozódtunk, a szakszervezeti.jogse­Kár lenne tagadni, mióta jelen­tősen felemelték az utazási díjak árát, a szóbeszéd gyakori tárgya a tömegközlekedés. Ezen belül is a vasút helyzete kerül sokszor napirendre. Hadd tegyük gyorsan hozzá, az emberek zöme megér­téssel nyilatkozik a költségek vál­tozásáról. Nem fér a fejükbe vi­szont a tény, hogy sajnos koránt­sem ritkán tapasztalják e szolgál­tatás minőségének a romlását. Íme néhány konkrét észrevétel a szerkesztőségünkbe érkezettekből: A Kiskunfélegyháza és Kecs­kemét között ingázók mondották, hogy a reggeli és a délutáni órák­ban nemegyszer kénytelenek alig. vagy egyáltalán nem fűtött ko­csikban utazni, ahol a mosdói csap sem működik. Vannak ret­tenetesen koszos ablakok, meg poros ülőhelyek. Aztán előfordult az is. még alig pirkadt, de a ka­lauz — hivatkozva a takarékos­ságra — már kikapcsolta a sze­relvények világítását. Fuccs az olvasásnak! Más vonalakról is kaptunk ha­sonló panaszokat. Ám nemcsak a zömmel munkásokat és diákokat szállító vonatokkal van baj. _ A november 25-én este Szegedre tartó Napfény expressz első osz­tályú kocsijait igénybe vevők is ugyancsak csodálkozhattak, ami­kor meglátták ülőhelyükön a ko­pástól szétszakadott kárpitbe­vonatot. Okkal-joggal sírhat az egyik szemünk az ilyen ellátottság „jó­voltából" — foglalta össze az egyik utazó a többiek vélemé­nyét. Mi pedig hadd tegyük hoz­zá, a másik szemünk akár zo­gélyszolgálatok is készséggel ad­nak felvilágosítást az e kérdések­kel hozzájuk fordulóknak. Kaphat-e gyest a több helyütt dolgozó nő? Izsákról, Szakmarról és Zsaná- ról fordultak hozzánk ugyanazon témakörben az első babájuk meg­születését váró kismamák. Vala­mennyien több vállalatnál vannak alkalmazásban, ám a napi foglal­koztatásuk összes ideje sem éri el a nyolc órát. S éppen emiatt ag­gódnak, mert azt hallották, ilyen esetben nem részesülhet a nő gyermekgondozási segélyben. Per­sze azzal sincsenek tisztában, me­lyik munkáltatónál kell előter jesz. teniük az igényüket. Válaszunkat a tévhit eloszlatá­sával kezdjük: a gyesre való jogo­sultságnak sohasem volt kritériu­ma a napi 8 órás munkaidő, hiszen az eredeti jogszabály is csak mi­nimum 6 órát követelt meg. Az idén május elsejétől érvényes ren­delkezés — ezt teljes terjedelmé­ben ismerteti az 1982. évi 7-es szá­mú Munkaügyi Közlöny — pedig egyebek között előírja, hogy az anyát a gyermeke hároméves ko­rának betöltéséig akkor illeti meg a szóban forgó segély, ha a szü­lést közvetlenül megelőző két éven belül összesen 270 napig állt leg­alább napi 4 órás munkaviszony­ban. Nincs mitől tartaniuk az egyide­jűleg több helyütt állásban levő leendő anyukáknak sem, ugyanis ők szintén kaphatnak gyest, amennyiben rendelkeznek az első­ként említett feltétellel és a mun­kában eltöltött idejük együttesen éri el a napi 4 órát. Olvasóinknak javasoljuk, a gyes iránti kérel­mükkel azt a munkaadót keressék fel, amelyik őrzi a munkaköny­vüket, s így kötelezett arra is, hogy elbírálja e jogosultságukat. Keresőképtelennek minősül-e a kisgyermekét gondozó szülő? A Páhiban lakó egyik fiatal anyuka több napos kórházi ápo­lásra szorult a közelmúltban. A családban levő négy kisgyermek ellátását, gondozását ez idő alatt a férj végezte, aki emiatt kereső­képtelenné lett nyilvánítva. Ami­kor megmutatta az ezzel kapcso­latos orvosi papírt a munkahe­lyén, közöltek vele, igazolják a tá­vollétét, 'de azokra a napokra sem átlagbért, sem táppénzt nem kap­hat. Olvasónk az iránt érdeklődik, jogos-e a vállalat álláspontja, s hogy betegállományba vehető-e a kisgyermekét odahaza gondozó szülő? A társadalombiztosítási törvény világosan előírja, hogy az anya, vagy az egyedülálló apa csak a koghat is. Miért? Mert egyes uta­sok csaknem úgy viselkednek, (mintha vandalizmusra lennének kiképezve. Ezzel kapcsolatban Fa­ragó József, a MÁV egészségügyi felvigyázója adott hírt a minap elgondolkodtató dolgokról. Mint a szakembertől megtud­tuk, hiába indult el szinte patyo­lattisztán 'Kecskemétről Fülöpszál- lásra a vonat, mikorra elérkezik a végállomásra, már majdhogy­nem szönyegszerűen borít be min­dent a tökmaghéj. a hamu, a ci­garettacsikk, a papírgalacsin és ki tudja, mi minden. A gátlásta­lanabbak felhasítják az ülésbőrt, rongálják a kilincset, a padlót. A többi szerelvényen sem rózsá- sabb a Helyzet. Hovatovább kü­lön alapot létesíthet a vasút, hogy fedezni tudja a károkkal kapcso­latos kiadásokat... — véli infor­mátorunk. E tarthatatlan állapotokat ille­tően óhatatlan a kérdés: meddig mehet ez így? A gyógyír megta­lálására nem vagyunk hivatottak. ■Annyi bizonyos, valamilyen mó­don szervezettebbé kellene tenni a társadalmi tulajdon védelmét a vonatokon is. Ezt a célt szol­gálhatnák például a szigorúbb hatósági ellenőrzések, eljárások, melyek tárgyilagosak lehetnének akkor, ha nemcsak az utasok vét­két fednék fel, de a személyszál­lító mulasztását is. A síró-zokogó szemek legideálisabb orvossága persze az volna, ha az említett kellemetlenségeknek az állampol­gári fegyelmezettség venné ele­jét. Az utóbbi érdekében aligha­nem mindannyiunknak vannak teendői... hatévesnél fiatalabb beteg, illetve a vörhenyben szenvedő és még a 14. életévét be nem töltött gyer­meke otthoni ápolásának idejére minősíthető keresőképtelennek. Ekkor természetesen jogosult a táppénzre. Ha azonban a nem be­teg gyermek felügyeletét látja el a szülő, a munkahelyéről csak a fizetett, vagy fizetetlen szabadsá­ga terhére lehet távol. Az előzőekből már következik, az ön munkaadója helyesen járt el, amikor csupán igazoltnak vette a munkában nem töltött idejét. Persze megértjük, hogy hiányzik a levont bér a családi költségvetés­ből, mód van azonban az elmaradt forintok némi pótlására, ugyanis az ilyen körülményt taglaló kére­lem ellenében pénzbeli támogatást adhat a vállalati szakszervezet, a helyi tanács pedig rendkívüli szo­ciális segélyt folyósíthat. Mit kell tudni a kerítés építéséről? Nagy területű kertjét szándéko­zik mielőbb bekeríteni egy háztu­lajdonos, de nemcsak a vetemény megvédése céljából, hanem azért is, hogy a szomszédja ne tudjon többé zavarni a leplezetlen, illet­len figyclgetésével, az unos-unta- lan kíváncsiságával. Olvasónk az­iránt érdeklődik: Lehet-e a kerí­tésnek tetszés szerinti formája, mérete, s valójában mit kell tudni alapvetően a létesítéséről? Mint a megyei tanács építési szakemberei elmondották, a váro­si családi házak kerítéseinek sem szabad megbontaniuk az utcai összképet. Ami annyit jelent, hogy például az alap, vagy a magasság kevésbé térhet el a többitől. Bár a kivitelezés megkezdéséhez, lebo­nyolításához már nincs szükség építési engedélyre, be kell azon­ban jelenteni a helyi építésügyi hatóságnak az építendő kerítés legjellemzőbb műszaki adatait S ha ezzel kapcsolatban nem érke­zik módosítást, vagy egyéb dön­tést tartalmazó hivatalos válasz 30 napon belül, a tulajdpnos hozzá­foghat a munkához. Annak érdekében, hogy az adott körzetet érintő rendezési tervdo­kumentációról, s az építési gya­korlatról kellően informálódjék ol­vasónk, javasoljuk, kopogtasson be a lakóhelye szerinti tanács ügy­félszolgálatához, vagy a műszaki osztályához, mely a legilletékesebb az ügyben. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1 a. Telefon: 20-111. •hektáronként. A leggvengébb ré­• Korszerű te­lepen tartják a sertéseket, ápolják az új- . szülött malaco- V kát. i* í Két rekord Rémen KÉRDEZZEN - FELELÜNK

Next

/
Thumbnails
Contents