Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-08 / 288. szám
1982. december 8. • PETŐFI NÉPE • 5 KECSKEMÉTEN ÉS BAJÁN Műszaki főiskolák a me gyében A gimnázisiták, szakközépiskolások legfontosabb, legaktuálisabb teendői között emlegetjük a pályaválasztást. Nem könnyű feladat életre szóló pályát, hivatást választani: a döntés felelősségteljes mérlegelést igényel. Az Utóbbi években egyre kevesebben választják a műszaki pályát. Nem ismerik a diákok eléggé a lehetőségeket? Megpróbáljuk röviden bemutatni Bács-Kiskun megye két műszaki főiskoláját. Vízgazdálkodási intézet A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola Vízgazdálkodási Intézetében, Baján település-vízgazdálkodás (vízellátás—csatornázás) és a területi vízgazdálkodás szakon képeznek szakembereket. Nappali tagozaton három évig, levelezőn négy évig tanulhatnak. A jelentkezőknek a felvételi vizsgán matematikai és fizikai ismereteikről kell Számot adniuk. Az idén húszéves jubileumát ünneplő intézetben végzett diákok a főiskoláról kikerülve tervezők, építő-, üzemelő-, és termelésirányítók lehetnek. Az üzemmérnök a vízügyi igazgatóságoknál. az építési beruházási intézményeknél és szerveknél, tervezési , és kutatóintézeteknél, városi, illetve megyei víz- és csatornaműveknél. közműépítő vállalatoknál, továbbá köz- és gyógyfürdőknél, a járási, városi megyei tanácsok műszaki osztályán. állami gazdaságoknál, mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. vízgazdálkodási, illetve vízműtársulatoknál helyezkedhetnek el. Foglalkoztathatók r.a• Baja. Vízgazdálkodási Intézet. tt Nagyelőadó a GAMF.on. gyobb ipari létesítményeknél (vasműben, élelmiszer- vagy gyógyszeriparban) és kórházakban is. Modern kollégiumban laknak a diákok a Sugovica partján. Az oktatók és a hallgatók is bekapcsolódnak a tudományos kutató munkába. A KISZ tevékenységét már kétszer központilag is elismerték. Diákhagyományai között kiemelkedik a szeptemberi „pondróavatás". GAMF Jólismert rövidítés a GAMF. a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola neve. Hol kaphatnak állást a végzettek? Felmérést készítettek az 1970-ben diplomát szerzők között, s kiderült, hogy a legtöbben az ipariban, kevesebben pedig a mezőgazdaság ipari—műszaki jellegű területein helyezkedtek el. A főiskolát 1964-ben hozták létre. Nyolc tanszéken harminc oktatási célú laboratórium található. a'hol az elmélettel és a gyakorlattal találkoznak a GAMF-osok. A gépipari automatizálási szakra, (ezen belül: számítástechnikai, termelésirányítói ágazatra), valamint gépgyártástechnológiai szakra, ennek szerszámkészítő és -gyártó, műanyagfeldolgozó technológiai ágazatra felvételizhetnek a diákok. Vizsgázniuk matematikából és fizikából kell. A GAMF üzemmérnöki képzésének célja, hogy a hallgatók a gépipari tudományoknak a szakterületekre eső legfontosabb eredményeit ismerjék, s így az üzemi termelés irányítására, szervezésére és . fejlesztésére is alkalmasak lesznek. Milyen munkák várnak a diplomázottakra? A gépész üzemmérnökök feladatai: a gépipari gyártástechnológiák vezetése, az automatizálási teendők megoldása, a berendezések gyártása, üzemeltetése és karbantartása, az üzemi termelőmunka részterületeinek szervezése és irányítása. A kollégiumban mintegy kétszáz diáknak adnak férőhelyet. A főiskola klubjában sok neves előadó megfordult már. Kollégiumi rádió és diákújság, a jól ismert Maró számol be szellemesen. ötletesen az iskola híreiről, eseményeiről. Sporttelepen kapcsolódhatnak ki a diákok. B. T. CENTENÁRIUMI KIÁLLÍTÁS A legműveltebb poéta emlékére A debreceni Református Kollégiumban Arany János halálának 100. évfordulójára rendezett kiállítást fél esztendőn át tekinthetik meg az érdeklődők. „Milyen jó. hogy a nagykönyvtárban nyílt meg ez a kiállítás — mondta megnyitó beszédében Bottyán János, a bemutató kitűnő rendezője. — Szép jelképe ez annak, hogy Arany tudását, amiért kortársai a legműveltebb poétának nevezték, főként könyvtárakból, az iskolák és professzorai könyvtárából szerezte”. Megilletődve haladtam felfelé a kollégium kitaposott lépcsőin. Nemcsak Arany nyomait járva, hanem azért is. mert itt volt diák nagyapám. Bencsik István (és még mennyi más rokonom!), akit később már mint ref. esperest, zsinati képviselőt ez a főiskola az egyházkerületi tanügyi tanács tagjává választott. Éppen Arany János vejével egvidőben, ahogy azt a Főiskola 1895—96-os évkönyve közli. Nagyapám egyébként Arany Jánosnak apóstársa volt. mert Arany János Júlia leányát Széli Kálmán ref. lelkész, nagyapám. Bencsik István Júlia leányát Széli György ref. lelkész vette feleségül. Nagynéném és nagybátyám így Sógornője és sógora volt Arany Juliskának. A kiállítqterem középső faláp Arany János arcképe fogad. A festmény a hajdúnánási gimnázium tulajdona. 1923-ban festette ifj. Kovács János debreceni festőművész. A kép alatt nemzetiszín- szalagos babérkoszorú. Az előtte levő tárlóból Arany János leánya. Juliska — R. Hirsch Nelli eredeti festménye néz reánk. A terem oszlopsora között 16 üveges tárló mutatja Arany János életútját. Az elsőben mindjárt szalcntai emlékek láthatók. Köztük Arany szülőházának rekonstruált képe. Petőfi Szalontán készült rajzai: Arany Jánosi, a csonkatorony, majd szalontai régi iskolájának rajza és a mai iskola. falán Arany emléktáblájával. Kisújszállásról Arany kéziratos feljegyzéseit látjuk. Például 85 tanítványának név sz.erinti felsorolását. Rendkívül érdekes eredeti kéziratban megőrzött levelezése professzoraival. A debréceni íróknak. kutatóknak — köztük Barta Jánosnak — a költőről írt munkái is itt sorakoznak. Nagykőrösön, ahol irodalmat és görögöt tanított. írta meg Arany Magyar Irodalomtörténetét, amelyet Papp Károly debreceni professzor rendezett sajtó alá. Nyolcvan érmet is bemutatnak u kiállításon Arany Jánosról, és azokról az írótársakról, akik irodalomtörténetében szerepelnek, a képek alatt Arany János rájuk vonatkozó idézetével. Az a tárló, amelyben Arany Lászlónak Arany betegségéről irt utolsó híradása is látható, a tulajdonomban levő gyűjtemény 30- egynéhány darabját őrzi. Itt vannak az Arany család korabeli fényképei, leánya tintatartója, csontfaragásos felállítható kis tükre. Arany Lászlóné szalontai földből készült kancsója, Fáy Andrásnak a kiadó által Arany Jánosnak dedikált könyve stb. Látható Arany János eredeti kéziratában a Csaba-legenda. Ezt Arany Lászlóné ajándékozta a kollégiumnak. Zsoltároskönvv, amelynek 150 zsoltárát Arany János kívülről tudta. A nagyszalontai templom képe. ahol keresztelték. eskették, ahol veje. Széli Kálmán pap volt. s ahonnan leányát is temették. Itt -van végül az az érdekes mi- nikcnvv is. Fer.v Antal szép fametszeteivel, amelyet erre a centenáriumra Bottyán János. a Confessio szerkesztője írt. Végigkíséri egész életét, a sírjára emelt emlékműig. Nemcsak egy nagv költő, hanem egy igaz. ember életét is bemutatja nekünk a debreceni kiállítás. Ahogy Gyulai Pál a temetésén mondta: ..Egy nagy költő és egy jó ember hunyt el benned; nagy elmédet csak nagy szíved múlta fölül. A költő és az ember egy volt benned”. Ez a centenáriumi kiállítás ilyen példaképet állít az emberiség, a mai fiatalok, a jövő nemzedéke elé. —a —t HONISMERET - HELYTÖRTÉNET A kiskunmajsai daloskor 9 A kct háború között. szelték át. Holczmann Róbert karnagy szakértelmének és a tagság lelkes, fegyelmezett magatartásának köszönhető, hogy már az első években megalapozták jó hírüket. A kulturált hangú négy szólamban éneklő Daloskor egyik fellépése 1926-ban Nagy Pál Károly kocsmájában 4 171 500 korona bevételt eredményezett korabeli. pénztárkönyvük tanulsága szerint. Még mielőtt bárki virág- zóan nyereséges vállalkozásnak tartaná ezt a kulturális tevékenységet. megjegyezzük, hogy a próbaterem használatáért 60 000. a karnagy havi tiszteletdíjáért 500 000 koronát fizettek ki ugyanebben az évben a kasszából. Holczmann elköltözése után Tör- tely- József iskolaigazgatónak sikerült szinten tartania a daloskedvű társaságot. Fellépéseit már a környező falvak lakossága is igényelte. Az 1927-es az egyik legsikeresebb évük. Augusztus 15-én a XXI. országos dalosversenyen kezdő kategóriában az Ojszegedi Népkor ezüstkoszorúját nyerte el a majsai énekkar 116 da-losegylet versenyében. A dalostalálkozó befejezéseként az összes kórus egyetlen karnagy vezényletével szólalt meg — erre az élményre még ma is szívesen hivatkoznak az egykori résztvevők. Az idők folyamán változott a tagság és a vezetőség, de a kórus változatlan lelkesedéssel énekelt a helybeli Iparos Otthonban, a majsai Szent István Otthonban és különböző egyéb rendezvényeken. A bevételből zongorát, kottákat, eg.vensapkákat és egyleti zászlót vásároltak, de jutott pénz utazásokra és különféle találko-í zók ünnepségeire is. Az együttdalolás szeretete kovácsolta össze ezt a társadalmilag heterogén kórust, és ez tudta együtt tartani több mint húsz éven keresztül. Majsa lakóinak sok kellemes dalos estet, élményt szereztek, sokat tettek környezetük műveltségének emelése, nemzeti érzésük növelése terén. A kórus pályáját az újabb háborús évek megtörték. A felszabadulást követő zűrzavaros koalíciós időkben még működött a többszörösen átalakított daloskor, és a közben vegyéskarrá bővült kórus. Utoljára 1948. március 15-én léptek nyilvánosság elé. Csík Antal Az első világháború okozta súlyos megrázkódtatást az ország még ki sem heverte, a normális gazdasági élet még meg sem indult, amikor 1920. május 24-én Horpáczy Ferenc tanító és Mar- chall Endre kántor hivatalosan bejelentik a Majsai Dalárda megalakulását. Ennek ellenére különösebb kóruséletnek nincs nyoma, valószínűleg nem volt kellően átgondolt és időzített a kórus életrehívása. A kortársak visszaemlékezése szerint csupán 1925- ben erősödött meg igazán ez a kulturális testület. Ez évben keletkezett jegyzőkönyvükben az elnök Törtely József elemi iskolai igazgató, karnagy Holczmann Róbert polgári iskolai tanár, jegyző Balogh Lajos anyakönyvi hivatalvezető lett. A testület 33 pontos alapszabály szerint kezdte meg működését. A 29 „működő” 'tagból álló kórus főleg iparosokból, községi alkalmazottakból. tanítókból tevődött össze. Első próbáikat a mai emeletes iskola helyén álló öreg fatornyos iskola nyikorgó padlós termében tartották. A kezdeti gazdasági jellegű nehézségeket tehetősebb alapító tagok adományozásával, és tagsági díjjal vett Az 1927-es verseny dija. HISZÜNK A VILÁGBAN Anyanyelvűk a Kodály-muzsika* A Zenei Napok hangversenysorozatának keretén belül október 30-án a zsúfolásig megtelt kultúrotthon dísztermében mutatkozott be a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar Kemény Endre vendégkarmester vezényletével. A vendégegyüttes jól összeállított műsorral lépett városunk törzsközönsége elé. Nyitószámként Beethoven Első szimfóniájának előadásával meglehetősen kellemes benyomást keltett az együttes. Előadás folyamán egyértelműen az volt a benyomásunk, hogy a kecskeméti zenekar közelről sem tartozik a világjáró zenekarok ranglistáján az elsők közé, hisz összességében produkciójukat nem a csillogás, hanem bizonyos fajta szolid alaposság jellemzi. Ez a megfontolt, kissé óvatos játékmód csak helyenként — a szimfónia utolsó tételében — hevült át, míg az előző tételek minden részletében míves gonddal kidolgozott interpretáció hatását keltették. Az est legfrappánsabb műsorszáma Robert Schumann d-moll zongoraversenyének elbűvölően szép előadása volt. amelyet — sajnos részünkre az eddig ismeretlen — Radvány Mária fiatal zongoraművésznő emlékezetes előadásában hallottuk. Ezt a Schumann-koncertet eddig számtalanszor volt alkalmunk hallgatni. Most azonban egy valóban különleges interpretációnak voltunk a tanúi, amikor a művésznő káprázatos technikája a mű érzelmi világának hangsúlyozására szolgált. Keze alatt a zongora néha emberi hangon énekelt — fiiég talán a versenymű második tételének gyönyörű előadására emlékeztetnünk. E tétel előadásában a muzsikálás minden ..földiességét”, sallangját, anyaghoz kötöttségét elvesztette, felemelő és a szó emberi és nemes értelmében: költői volt. Fiatal kora ellenére Radv^nyi Mária máris elsőrangú művész. Bizonyára sokat fogunk még hallani róla, s egyben azt kívánjuk, legyen mielőbb ismét vendégünk. A bemutatkozás Kecskemét város nagy szülöttjének jegyében Kodály Zoltán Galántai táncok című müvének remekbeszabott előadásával zárult. E mű előadásából egyértelműen meggyőződhettünk, hogy a kecskemétiek nagyon komolyan veszik azt a kötelezettséget, amit Kodály öröksége rájuk ró: ami előadási kultúrájukat illeti, e tekintetben valóban méltóak a Kodály városa címre. A zenekar kvalitásait tartva szem előtt, csiszoltan, technikailag szépen, dinamikailag differenciáltan, s ugyanakkor optimális hangzáskultúra sokszínűségével szólt e mű, amelynek előadásából egyértelműen meggyőződhettünk, hogy valamennyi zenekari tagnak anyanyelve a kodályi muzsika. Kemény Endre ütemezésszerű, statikus mozdulataival eredményesen közelítette meg muzsikusaival a művek belső problematikáját. C. F. * Megjelent az újvidéki Magyar Szó-ban. Bálint Attila képei tt Bajai utca. 9 A pillanat. Tehetséges amatőr első kiállítását nézhetik meg az érdeklődők a bajai József Attila Művelődési Központban: Bálint Attila festményeiből, grafikáiból rendeztek tárlatot. Rövid idő alatt már több mint kétszázan voltak kíváncsiak a Rudnay Gyula Képző- művészeti Kör tagjának. B. Mikii Ferenc festőművész tanítványának alkotásaira. Kettőt mi is bemutatunk közülük.
