Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-08 / 288. szám

1982. december 8. • PETŐFI NÉPE • 3 GAZDAGODOTT AZ ORSZÁG Fontos beruházások 1982-ben A népgazdasági terv 1982. évre 178—180 milliárd forintot irányzott elő beruházásra. Ez a szám ke­vesebb a tavalyinál, mivel csökkentek a felhalmo­zás pénzforrásai. Ha mérséklődött is a beruházási tevékenység, ha szerényebb, kevésbé látványos lé­tesítmények születtek a 12 hónap alatt, mint koráb­ban, azért nem lehetünk elégedetlenek: számos ipari, mezőgazdasági üzemmel, lakással, intéz­ménnyel gazdagodott az ország. A nagyberuházások közül elkészült a Szekszárdi Húskombinát, a Budapesti Szemétégetőmű, a Cse­peli Csőgyár, a Budapest Sportcsarnok, továbbá két bauxitbánya — a Bitó II. és a Halim.ba III. — is megvalósult óv végéig. Az idén adták át a Szol­noki Papírgyárat és a Dunai Vasmű konverteres acélművének második egységét. Három hónappal a határidő előtt felépült a Lenin Kohászati Művek évi 920 ezer tonna teljesítményű kombinált acél­műve; Budapesten jól halad az Árpád-híd szélesí­tése és a Flórián tér rendezése, szeptember végén forgalomba helyezték az új déli hídpályát és októ­berben átadták a Flórián téri közúti felüljáróit. Az idén év végéig mintegy 241 ezer tonna .táro­lóteret vehettek használatba a mezőgazdasági üze­mek, gabonaforgalmi vállalatok. Tovább javult a lakáshelyzet, az idén 77 ezer új otthont adtak át az építők. A tanácsok az oktatási és kulturális létesítményekre, a vízgazdálkodás, a közművek, a közlekedés fejlesztését szolgáló cé­lokra. a lakásokhoz kapcsolódó beruházásokra a tavalyihoz hasonló összeget költöttek. Az idén 11 ezer óvodai, háromezer bölcsődei férőhellyel. 1600 általános iskolai osztályteremmel. 1700 gyógyinté­zeti betegággyal, 40—50 ezer négyzetméteres kis­kereskedelmi eladó- és üzlettérrel gyarapította az intézményhálózatokat a magyar építőipar. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben — bár szigorúbb, átgondoltabb feltételek mellett — to­vábbra is szükség van a fejlődést előrevivő beru­házásokra. Jövőre kiemelt feladat lesz a folyamat­ban lévő nagyberuházások ütemes építése, és öt hagy létesítmény befejezése. Éppúgy, mint eddig, á következő évben szintén előtérbe kerülnek a la­kosságot közvetlenül érintő, élet- és munkakörül­ményeit javító beruházások. H. A. • Budapesten az Arpád-hídon októbertől az új felüljárón át hajthatnak fel az új déli hídpályára a jármüvek. A beruházás teljes befejezését 1984-re tervezik. • Több mint ezer vendég pihenhet, gyógyulhat egyszerre a SZOT új gyulai gyógyüdü­lőjében. A vár­fürdő mellett lévő szakszervezeti szállodában kényelmes, háromágyas szobákban helyezik el a vendégeket. (MTI-fotók — KS) ö November 25-e óta termel Diósgyőrben a Lenin Kohászati Művek kombi, nált technológiával üzemelő acélműve, amelyet 529 ember szolgál ki. A teljes felfutás évében — 1984-ben — 460 ezer tonna ötvözetlen tömegacélt, 301 ezer tonna gyengén és közepesen ötvözött acélt, valamint 27 ezer tonna erősen ötvözött acélt állítanak elő. BAJAI MUNKÁSŐRÖK Helytállás a munkában és a szolgálatban Nemrégiben számoltatta be az MSZMP bajai városi-járási végrehajtó bizottsága a Zalka Máté nevét viselő munkásőregy- ség parancsnokát az éves munkáról. A parancsnok elöljáróban rövid visszatekintést adott az egység történetéről: A város és já­rás kommunistái közül huszonöt évvel ezelőtt mintegy negyve­nen vettek részt a munkásőrség létrehozásában, s közülük hu­szonötén ma is aktív tagjai a testületnek. Az elmúlt negyedszá­zad alatt majdnem ezer munkás, paraszt, értelmiségi, férfi és nő, fiatal és idősebb vállalt, teljesített aktív szolgálatot. A minden­napi munka példás tettei jól tükrözik a munkásőrök helytállását: az egység minden harmadik munkásőre megszerezte a Kiváló Dolgozó kitüntetést, többségük szocialista brigádtag. Ma már köztudott, hogy a tes­tület mindenekelőtt politikai in­tézmény, ezt bizonyítja, hogy évente nyolc—tíz párton kívüli munkásönt vesznek fel a pártba, az állomány huszonnégy százalé­ka párttisztséget, húsz százaléka pedig más társadalmi megbíza­tást tölt be. Fontos jellemző: a munkásőregység az emberfor­málás jó iskolája, hiszen e ne­gyedszázad során az egység tag­jai közül sokan váltak politikai, szakmai vezetőkké, és töltenek be ma is fontos tisztségeket. Jó az arány Ebben az esztendőben igen jelentős eredményeket értek el a politikai nevelőmunkában, a ki­képzésiben, az őr- és ügyeleti szol­gálat teljesítésétoeh. Tovább erő­södött a .munkásőrök politikai szilárdsága, a párt iránti elkö­telezettsége, fegyelmi helyzete, hadrafoghatósága, s növekedett a társadalmi; közéleti munkában való részvételük. Ez év elején sokan jelentkeztek a testületbe. — de figyelembe véve a csere lehetőségét — csupán huszonhat jelentkező felkészítését kezdték meg. Velük együtt az állomány összetételében a fizikai dolgozók aránya nyolcvan, a szellemi dol­gozók aránya tizennégy száza­lék. A zászlóalj hetvennégy szá­zaléka tagja a pártnak, tizen­nyolc százaléka a KISZ-nek. öt éven belül a nők aránya meghá­romszorozódott, az újonnan fel­vett munkásőrök több mint het­ven százaléka harminc éven alu­li, pártonkívüli, fizikai dolgozó. Az életkor szerinti három gene­ráció jól ötvöződik, bár a mun­kásőregység fiatalodása jelentős­nek mondható, hiszen a huszon­hat és ötven év közöttiek teszik ki az állomány nyolcvan száza­lékát. Nőtt az általános műveltség Az előírásoknak megfelelően valósították meg a bázisra épü­lés kívánalmait, ugyanis a város­ban. járásban harminc helyen a munkásőrök nyolcvan százaléka látja el e pártmegbízatást. Üj helyeken jöttek létre munkásőr- csoportok, így a városi-járási kórházban, a húsiparnál, a taní­tóképző főiskolán, a vaskúti Bácska és a hercegszántói Le­nin Tsz-ben. Igen jelentős az előrelépés az iskolai végzettség és a politikai képzettségben. Csökkent a nyolc általános isko­lát el nem végzettek száma, a hét év előtti harminc helyett je­lenleg hét százalék. Ma már a munkásőrök huszonnégy száza­léka közép- és felsőfokú vég­zettséggel rendelkezik, öt szá­zaléka pedig egyetemet és főis­kolát. végzett. Az egység tagjai­nak húsz százaléka rendelkezik politikai végzettséggel. E jubileumi évben jelentős szerephez jutott a politikai ne­velőmunka. összevont kiképzé­seken. alegység-gyűléseken, mun­kásőr napokon megtartott poli­tikai foglalkozások, vélemény- cserék — ahol a párt és gazdasá­gi vezetők, rendőr- és katona­tisztek — mindezt szolgálták. Ezen túl több munkásőr képezi magát a marxista—leninista es­ti egyetemen és a marxista kö­zépiskola évfolyamain. A jó fe­gyelmi helyzetet tükrözi, hogy a parancsnokok helyesen éltek az elismeréssel, gyakorlatilag min­den második munkásőr dicséret­ben részesült, s csupán két eset­ben kellett felelősségrevonást al­kalmazni. Kiváló eredmények A nagyméretű generációvál­tás az utóbbi öt évben a testü­letben is éreztette hatását. A parancsnokok háromnegyed ré­sze. a személyi állomány fele kicserélődött, ami minőségi vál­tozást is eredményezett, s az ál­talános műveltség növekedésé­vel fejlődött a szakmai hozzáér­tés is. A kiképzési év feladatai­nak végrehajtását jól szolgálta az egész éves tevékenység, illet­ve az év végén kiválóra végre­hajtott harcászati gyakorlat. A lőkiképzésben jó és kiváló ered­mények születtek, javult a pa­rancsnoki munka szakszerűsége, illetve tűzvezetési készsége. Jó! hasznosították a korszerű kikép­zés módszertanát, a szakmai kép­zettség szintjének emelését. A foglalkozásokon az állomány kilencvenkét százaléka vett részt. A munkásörök igénybevétele 120 óra volt, amelynek hetvenöt szá­zaléka szabad időre, huszonöt százaléka pedig munkaidőre ju­tott. ami jobb az előírásnál. Az őrügyeleti szolgálatot úgy szer­vezték át, hogy a munkásőrök az eddigi négy helyett évente csak kettőt teljesítenek, így a szolgá­lati kötelezettség munkaidőben a felére csökkent. A párt városi-járási végrehaj­tó bizottsága úgy ítélte meg a munkásőregység munkáját, hogy kiemelkedő volt a politikai ne­velő. az állományépítő munká­ban. az igénybevételben, a kikép­zési feladatok végrehajtásában. Gémes Gábor AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL: Akik gyermekeiket veszélyeztetik Sajnos, a családi kapcsolatok rendezetlensége olyan prizma, amelyen megtörik a társadalom jó hatása. A gyermekek fejlődé­sében bekövetkezett- sok súlyos hiba vezethető vissza megromlott, érzelmileg nem kielégítő családi viszonyokra. A családnak szinte pótolhatat­lan szerepe van. hogy az újszü­lött „társadalmi lénnyé" váljon. A család alakítja ki a gyermek­ben a kultúrára jellemző elemi szokásokat és viselkedési formá­kat. Ehhez a szülők a legfonto­sabb modellek. Így, ha a szülő negatív vonásokat mutat (iszá- kosság. munkakerülés, trágárság stb.). akkor gvermekeik ezt tart­ják természetesnek. Ezzel igye- keztiek azonosulni és iszákosak­ká. bűnözőkké válnak. A veszé­lyeztetett kiskorúak nugvrésze al­koholista ^környezetből kerül ki. Azonban a gyermekeknek ilyen ..nevelése" nem „családi ügy". Tévednek azok á szülök, akik azt hiszik, hogy „belső joguk , miként viselkednek gyermekeik­kel és a négy fal között azt tesz­nek. amit éppen akarnak. Ha szép szóval, különböző gyámha­tósági intézkedésekkel nem tud­juk az ilyen embereket átnevelni, akkor kiskorú veszélyeztetése miatti eljárás és büntetés vet rryr.jd véget magatartásuknak, mert kárt tettek gyermekeik tes­ti. értelmi fejlődésében, lelkivilá­gában. Ezt sokszor már nem is lehet helyrehozni. Kiölik belőlük az emberek iránti szeretetet. Szü­lői kötelességeik súlyos megsze­gésének következménye gyerme­keik szomorú sorsa. A Büntető Törvénykönyv 195. paragrafusának (1) bekezdése sze­rint a kiskorú nevelésére. fel­ügyeletére. vagy gondozására köteles személy, aki a feladatából folyó kötelességét súlyosan meg­szegi. és ezzel a kiskorú testi, ér­telmi vagy erkölcsi fejlődését ve­szélyezteti. bűntettet követ el. és három évig terjedő szabadság- vesztéssel büntetendő. Mégis az. ilyen eseteknek kis hányada ke­rül a bíróság elé. Azonban á megelőzés szemlé­letének uralkodóvá válásával pár­huzamosan egyre nő a társada­lom tagjainak szerepe az ilyen esetek felismerésében és megelő­zésében. A szomszédok, pedagó­gusok. védőnők és gyermekorvo­sok sűrűn találkoznak a szülők által elhanyagolt, sanyargatott, fizikailag bántalmazott gyerme­kekkel, eddig azonban nem for­dult túl sűrűn elő. hogy ak ilyen eseteket a hatóságok felé jelez­zék, a szülőt, vagy a gondozót feljelentsék. Csupán a kirívóan durva esetekben. Ezen változtatni kell. mert a felelősség — a gyermekek sanyar­gatása miatt — a szülőkön túl rá­juk is hárul. A fejlődésben való elmaradott­ság. leromlott fizikai állapot szin­te mindig szülői hanyagságra ve­zethető vissza. Az életkori álla­pottól való eltérés — az esetek többségében — a kiskorú veszé­lyeztetettségére is utal. Ezt az ügyek is megmutatták. Az egyik folyamatban levő bűn­ügyünkben az apa úgy megverte az ötéves kislányát — aki testi és szellemi fogyatékos volt, és emiatt nem volt szobatiszta, — hogy a hátsó teste — feneke és dereka — kék-fekete lett és azóta a gyer­mek ordít, jajveszékel félelmében, ha látja az apját. Az orvosszak­értő szerint a gyermek csonttö­rést is elszenvedhetett volna, de ez nem az apán múlott. Sajnos, rendkívül széles skálá­ja van azoknak a szülői maga­tartásoknak, amelyek kiskorú gyermekek testi, értelmi és er­kölcsi fejlődését veszélyeztetik. Az egyik alkoholista például az iskolaköteles gyermekét magával vitte különböző napszámos-mun­kákra, hogy együtt több pénzt ke­ressenek és így több legyen neki italra. Közben a gyermekét rend­szeresen megkínálta és így az egészségi, testi fejlődését és a szellemi fejlődését is veszélyez­tette. Az. esetek többségében a roko­nok. a szomszédok, a munkatár­sak tudtak a családdal szemben tanúsított mulasztásokról, durva­ságokról, de kényelemből, nemtö­rődömségből, ellentétek elkerülé­se miatt nem jelezték ezt. így sokszor valóban bekövetkezik a különböző károsodás a gyermek­ben, a szülők és az ilyen esete­ket elnéző felnőttek miatt. Egy másik bűnügyben megálla­pították, hogy — többszörös ta­nácsi felhívás ellenére — a szü­lők nem gondoskodtak gyerme­kük iskolai felszereléséről. A gyermek tízéves. Rendkívül el­hanyagolt küllemű, panaszkodik, hogy otthon szíjjal verik ok nél­kül. Bizonyíthatóan az apa strand­papuccsal, az anya tűsarkú cipő­vel is megverte. A szülők ittas állapotban tették ezt vele. Neve­lési célzattal! Persze testi sérü­lések keletkeztek. Az „otthoni” szeretet nélküli bánásmód miatt a kiskorúban személyiségtorzulás alakult ki és a felnőttek iránti beállítódása a bűnözés felé is so­dorja. mert nem hisz a felnőttek­nek a szülői modell nyomán. Ezen nem csodálkozunk. Szomorú esetünk az a bűnügy is, amikor az anya egyáltalán nem törődött a 8, 9 és 11 éves gyermekével. A három gyermek közül egyik sem tanult meg írni- olvasni. A gyermekek iskola he­lyett a városban csavarogtak és a kukákban talált ételmaradé­kokból „biztosították” létfenn­tartásukat. A szülő felelősségre- vonása folyamatban van. Minden jóérzésű embernek meg kell érteni, hogy az ilyen esetek mellett nem mehetünk el közömbösen, szó nélkül. A gyer­mekek nevelésével kapcsolatos szülői feladatokat nemcsak csa­ládjogi, hanem szükség esetén büntetőjogi eszközök is biztosít­ják. A kiskorúak érdeke, hogy a büntetőjog eszközeivel is elérjük az ilyen emberek életszemléleté­nek gyökeres megváltozását. Tapasztalataink szerint ez azért is fontos, mert egy-egy züllött. — rossz példákkal ható — családból* kikerült, majd később családot alapító fiatal — hasonló légkört teremt a saját családjában is. Ezzel mintegy újratermeli a pél­daként magával hozott rendezet­len családi környezetet, a gyer­mek- és fiatalkorú bűnözőket, vég­sősoron a mindenkori bűnözés utánpótlását. Ezért a jövőben név és lakóhely szerint is közöljük a jogerős bírósági Ítéletek alanya­it. Azokat a „szülőket” akik sú­lyos kötelességszegéseket követ­tek el gyermekeik vagy a neve­lésükre bízott kiskorúak sérelmé­re. Erre a többi hasonló gondol­kodású, hanyag, felelőtlen szülő megnevelése. visszatartása és a sanyargatott, szomorú szemű, megfélemlített és kiszolgáltatott kisgyermekek érdeke kényszerít bennünket. Dr. Rahay Imre a fiatalkorúak ügyésze • Miskolcan a Pamutfonóipari Vállalat fonodájában hulla, dékfeldolgozó üzemrészt építettek, ahol évente 1400 tonna jó minőségű fonalat készítenek olyan alapanyagokból, amelye­ket korábban nem tudtak hasznosítani.

Next

/
Thumbnails
Contents