Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-07 / 287. szám

1982. december 7. • PETŐFI NÉPE • 3 ANKÉT AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁSRÓL Kirakodóvásár A követelményekkel arányos feltételeket! Megyénk csaknem hatszázezres lélekszámú, s aligha túlzó a vélekedés, hogy az itt élőkkel fo­gantatásuk pillanatától életük alkonyáig tízezer­nyi egészségügyi dolgozó foglalkozik a megelőző gyógyító tevékenység kereteiben. Vitathatatlan, az emberek közül legtöbben az alapellátással, vagyis a körzeti orvossal, a körzeti gyermek- gyógyásszal, a fogorvossal, és az üzemorvossal vannak szoros kapcsolatban, s ez így is van rendjén. Hiszen kisebb bajaink szerencsére kü­lönleges beavatkozások nélkül is gyógyíthatók. A lépcsőzetesség elvére épített egészségügyi szer­vezeti rendszerben (alapellátás, szakrendelés, kórház, szakintézet) a legszélesebb a piramis fundamentumát ké­pező alapellátás. A Petőfi Népe által kezdeményezett ankéton ép­pen ezért beszélgetett erről dr. Gubacsi László megyei főorvos­sal, dr. Matejka Zsuzsanna megyei főgyógyszerésszel, dr. Morva László, állami díjas tataházi körzeti főorvossal, dr. Nagy István­nal, a BRG üzemorvosával, dr. Tajthy Sándor ánegyei stomato- lógus főorvossal munkatársunk, Nagy Mária. • Dr. Matejka Zsuzsanna G. L.: Hadd bocsássam előre, hogy az ország 19 megyéjében sincs egységes szemlélet, hogy a Szorosan vett egészségügyi alap­ellátás legfontosabb tényezőit a körzeti felnőtt- és gyermekorvosi szakszolgálat, a fogorvosi és az üzemegészségügyi szolgálatok, il­letve a gyógyszerészek alkotják. Bács-,Kiskunban azonban ezt a szisztémát tartjuk a legmegfele­lőbbnek. Elmondhatom, hogy a körzeti orvosi hálózat kiépült a megyében. Már csak a városi, gyorsan növekvő lakótelepeken kell követnünk a fejlődést. A gyermekorvosi hálózat is bővül, bár az igényeknek és a lehetősé­geknek gátat emel, hogy nincs elég szakorvos. A fogorvosi el­látásból sajnos egyes kisközségek kimaradnak, s ezeknek a „fehér foltoknak” a felszámolására egyetlen lehetőség, ha a kisebb települések összefognak, úgy mint Pá'hi, Kaskantyú és Tabdi tette. N. I.: Az üzemegészségügyi szolgálat fejlődésére is jellemző a dinamikusság, de nagyok a gon­dok is. Ennek érzékeltetésére: a megye 109 termelőszövetkezeté­ből mindössze 5-ben dolgozik üzemorvos! Holott a mezőgazda­ság a gépesítettség, a kemizáció következtében veszélyes üzem immár. Mélykúton felismerték ezt, három tsz szövetkezett, a fő­állású üzemorvosuk a preventív medicina ügyét szolgálhatja. P. N.: Óhatatlanul felve­tődik a kérdés, a . körzeti orvosi szolgálatok rendsze­re mellé szükséqes-e újabb hálózatot, az üzemorvosit kiépíteni? Kivédhető párhuzamosság N. L: Feltétlenül. Életünk je­lentős hányadát töltjük munka­helyünkön és tagadhatatlan: a munkavégzés során károsodások érhetik a szervezetet. Számtalan betegséget csak megelőzni lehet. S az üzemorvosi szolgálat ebben lehet partner. Természetesen nem a jelenleg gyakori felállásban: a heti egy-két alkalommal besétáló „vendégorvos” receptíró jelenlé­tével ... Pedig lenne az üzemorvosnak dolga. Egyrészt a munkavállalók alkalmassági vizsgálatainak lel­kiismeretes elvégzésében, vagy a szakmunkásképzőbe jelentkezett fiatalok pályaalkalmasságának megállapításában. Számtalan későbbi problémát előzhetnénk meg, mert már az is megtörtént, hogy a szakvizsga előtt derült ki a villanyszerelő-jelöltről: szín­tévesztő. No és a termelőszövet­kezetek melléküzemágai! Zömé­ben olyan egészségre ártalmas munkát végeznek, amely szinte kiált az orvosi védelemért. M. L.: Ez vitathatatlan. Azon­ban tény az is, hogy a körzeti és üzemorvos tevékenysége óhatat­lanul párhuzamos: mindkettő a tökéletes kivizsgálásra, és gyógyí­tásra törekszik. Addig nincs baj, amíg működik az oda-visszajel- zés. Ha viszont ez nincs meg, ha az üzemorvos könnyedén veszi a nála jelentkező páciens dolgát, s küldi hozzám, vegyem táppénzre, holott az nem indokolt... A kol- legalitás ebben az esetben már- már ártalmas. Számokkal tudom igazolni, hogy a bajai járásban miként szaporodott a három-négy napos táppénzek száma. Emiatt is. G. L.: Ennek kivédésére szor­galmazzuk, hogy ahol a feltételek indokolják, főfoglalkozású üzem­orvos legyen, aki a táppénzbe vétel jogával is rendelkezik. N. I.: — No és az is előbbre­vinné az ügyet, ha a vállalatok élnének a táppénzesek ellenőrzé­sének lehetőségével... iM. Zs.: A párhuzamosság a gyógyszertárak forgalmában csa­pódik le. A beteg két orvostól, kétszer szerzi be, jó esetben ugyanazt a gyógyszerkollekciót. De mi van, ha olyan készítmé­nyeket kap, amelyek együttes szedése kifejezetten káros? G. L.: A megoldás tulajdonkép­pen az volna, ha mindenki ren­delkezne egészségügyi könyvecs­kével. Ez tartalmazhatná röviden az orvosoknál tett látogatást, a kórelőzményt, a diagnózist, a ka­pott gyógyszereket. Meg sem tu­dom mondani, hogy mióta vajú­dik a bevezetése ... M. L.: Az igény jogos. Az Or­szágos Körzeti Orvosi Intézet szakmai kollégiuma nemrégiben foglalkozott ezzel a kérdéssel. Sajnos a könyvecske bevezetését éppen az késlelteti, hogy nagyon tökéletesre szeretnék ... P. N.: A jelenlegi körül­mények között képes-e az alapellátás hivatását betöl­teni, a tárgyi feltételek megfelelőek-e a magas szin­tű munkához? M. L.: Az egészségügyi kor­mányzat és a helyi tanácsok évente komoly összegekkel se­gítik a munka tárgyi feltételei­nek előteremtését, korszerűsíté­sét. Bátorsággal kijelentem, hogy ahol komoly lemaradások van­nak, elsősorban az ott dolgozó orvos szakmai igénytelenségét le­het okolni. Mert, ha valamit na­gyon akar az orvos, azt be is tudja szerezni. Azonban váltig mondom, vigyázzunk a műszere­zettséggel! Mert mit ér az EKG- készülék, ha a jóhiszemű orvos nem veszi észre azt a parányi el­térést? Akkor jobb, ha vizsgálat nélkül tovább küldi oda, ahol a kardiogramot szakszerűen elem­zik. T. S.: A fogorvosi ellátás kor­szerűsítését pártfogolja a megyei tanács. A kisközségek ugyanis csekély fejlesztési alapjukból aligha volnának képesek besze­rezni százezer forintos berende­zéseket. Csupán az idén 12 fogá­szati széket, 9 turbinás fúrógépet juttathattunk a kisebb települé­seknek, a többi közt Madaras­nak, Dunaszentbenedeknek. Or- goványnak... Integráció városon és vidéken P. N.: Eszmecserénk ed­digi szakaszában nem esett szó az integrációról. Vajon az alapellátásban dolgozók élvezik-e az egészségügyi intézmények együttműkö­déséből eredeztethető elő­nyöket? M. L.: Nézze, ehhez tisztáz­nunk kell a város és a vidék (kü­lönösen a megye déli része) kö­zötti különbségeket. A városban dolgozó kollégák mögött valóban ott áll a háttér (szakrendelés, kór­ház). Lényegében ők szűkített belgyógyász feladatot látnak el. A falusi ellátás tartalmában más, hisz betegeink életét minden mozzanatában szinte végigkísér­jük. Az ihtegráció nekünk is se­gítség, csakhogy a hátrányos helyzet gátolja a kibontakozta­tását. Részint a távolság, az utak korszerűtlensége, másfelől a hír­közlés hiányosságai megnehezítik az együttműködést. Mert érzem én az elvárás jogosságát, hogy a körzeti orvos „nézzen utána” a kórházba került betegének! De felmerül a kérdés: ki fizesse a telefonszámlát? Én, a saját zse­bemből? Vagy: 26 éves praxis áll mögöttem, s vannak gyógysze­rek, amit nem írhatok fel... Fel­Dr. Nagy Ist­• Dr. Gubacsi László • Dr. Morva László # Dr. Tajthy Sándor veszem a telefont, mert a beteg további ellátását csak a szegedi klinikán látom biztosítottnak. Ak­kor a telefonközpontos is kiok­tathat, hogy a beutalást rendszer szerint nem oda tartozunk. G. L.: Látszólag igaza van Mor­va Lászlónak, de mint ^szabályo­zónak” nekem sem könnyű a dol­gom. Tudni kell, hogy a körze­tekben dolgoznak két szakvizsgás orvosok, és jóval szerényebb fel- készültségűek is. Joggal felvetőd­het a körzeti ^orvosok tekintélyé­nek a kérdése. Eretnek gondolat, de vállalom: éppen a tekintély védelmében! Igenis szigorítani kell az alkalmazási feltételeket, a körzeti orvosi állást is csak pá­lyázat útján lehessen elnyerni. Négyévenként minősítsék mun­káját, és a szakmai ^szempontok legyenek az elsődlegesek. S ha ez így lesz, akkor a szabályozások is feleslegessé válnak. M. L.: Aligha vitatható, hogy adott esetben a körzeti orvos felkészültségén élet vagy halál múlik. Vegyük például a sürgős­ségi ellátást. Ha az egyetemi ok­tatás a legkörültekintőbb képzést is nyújtaná, akkor sem várhat­nánk el, hogy egy szántóföldi bal­esetnél az odaérkező orvos úgy kösse be az infúziót, mintha hu­szonötször tenné naponta. De ha felkészítik a feladatra, — mint ahogy ezt a tavaly megtartott megyei tanfolyamon tették — akkor szakszerű ellátást tud nyúj­tani. P. N.: Nem kevésbé fon­tos a preventív medicina lényegét képező szűrővizs­gálatok helyét is megtalál­ni az alapellátásban. M. L.: Néhány igen elterjedt, népbetegségként regisztrálható betegségcsoportban, (magas vér­nyomás, diabétesz stb.) már most kötelességünk az egyszerű vizsgálatok elvégzése. * T. S.: Az Egészségügyi Minisz­térium szakmai irányelvét idé­zem: a gondozás a korszerű egészségügyi ellátás fő módszere és nem külön feladat. Ennek ér­telmében vezettük be az idén szeptembertől a felderített be­tegségben szenvedők fogászati gondozását az általános iskolás korosztályban. G. L.: A szűrővizsgálatok szé­les körű kiterjesztése azonban anyagi, személyi és kórházi ka­pacitás függvénye, melynek is­meretében törekedünk a cél, az általános gondozás kiépítésére. M. Zs.: A lehetőségek behatá­rolása már csak azért sem elha­nyagolható, mert semmit sem ér. ha például a KÖJÁL „kiszűr” hatezer férges beteget, kezelé­sükre pedig a gyógyszer nem áll rendelkezésre. N. I.: Itt feltétlenül közbe kell szólnom! A foglalkozási ártalmak felismerésében, kivédésében az üzemorvosi hálózatnak sokkal hangsúlyosabb szerepet kell kap­nia éppen azért, mert az üzemi, helyi, ismeretek növelik a mun­kálkodás hatékonyságát. P. N.: A folyamatos be­tegellátás kérdését nem érintettük még ... M. L.: Jogos igény, hogy a hét minden napján az ellátásra szo­ruló beteg megkap ia az adekvát segítséget. A készenléti szolgá­lat hétköznapi éjszakákon, a köz­ponti orvosi ügyelet pedig a hét­végeken gondoskodjon a betegek ellátásáról. Működjenek a segélyhívó telefonok G. L.: A már megszervezett 13 központi körzeti orvosi ügyelet (azonos telephellyel), hatékony működéséhez a tárgyi feltételek előteremtése szinte befejeződött, olyannyira, hogy már csak az URH-rádió összeköttetés kiépíté­sét várjuk, bízva abban, hogy még ebben az évben ez is elké­szül. De a segélyhívó telefonok működőképessége, a sürgős kap­csolások soronkívülisége nélkül tehetetlen az orvosi szolgálat! M. Zs.: A gyógyszerellátás ügyeleti rendszere csatlakozik a központi orvosi ügyeletekhez. Igyekszünk a lehetőségeken túl is „helybe menni”. Ahol nincs pa­tika, a kézi gyógyszertárat kezeli az orvos, olykor 150 forint tisz­teletdíj ellenében havi tízezer fo­rintos forgalmat lebonyolítva. Tes­sék számolni, mindezt öt-, tízfo­rintos tételekből. Ezért is szor­galmazzuk, hogy azokon a tele­püléseken, ahol az érvényben le­vő normatívák alapján gyógy­szertár nem létesíthető, gyógy- s7erszobákat hozzanak létre. Ba- lotaszálláson már működik egy, hamarosan Csői''"-'naposon is lesz. A gvógvszerész beállítása a gyó­gyító folyamatban már csak azért sem elhanyagolandó, hiszen ő az utolsó ellenőre a terápia el­indításának. Ebben a szerepük­ben bátorítani kell gyógyszeré­szeinket, mert félő. hogy a for­galmas gyógyszertárakban elgé- piesedett munkájukban már csak diplomás boltosnak tekintik őket ."í. M. L.: Az alapellátás egyértel­műen csapatmunka. Az orvosír­nok, a védőnő, az asszisztens, az orvos és a gyógyszerész „együtte­se". Ne felejtsük ki közülük a szociális gondozót sem, aki egyre több településen segíti az alap­ellátást. Mert a legszorosabban egybehangolt munka nélkül ered­ményekre sem számíthatunk. És ebben a körben a munkánk el­képzelhetetlen a gyógyszerész nélkül, aki — valóban — utolsó kontroliunk. G. L.: Ha csak egy mondat ere­jéig is. de ejtsünk szót az alapel­látásban dolgozók szerepéről az egészséges életmódra való neve­lésben. Nem részletezem, hogy személyes példamutatásukon kí­vül hányféle módszert tudnak al­kalmazni, milyen élő kapcsolatot alakíthatnak ki a célok elérésé­hez. Az orvos is ember P. N.: Szervezeti kérdésekről, a munka személyi és tárgyi fel­tételeiről, az együttműködés ke­reteiről több szempontEoi is meg­világítva beszéltünk már. Az egészségügyi ellátás minősége — ne tagadjuk — naponta megmé­rettetik. A panasz valahogy ha­marabb hagyja el a meggyógyul­tak ajkát, mint a dicséret. Rit­kán. de azért érkezik egy-egy há­latelt levél a szerkesztőségbe is. dicsérve az egészségügyiek áldo­zatos munkáját. Azt azonban feltétlenül meg kell említeni, hogy az orvosokkal, az egészségügyi dolgozókkal szemben támasztott követelmé­nyek gyakorta irreálisan előre­szaladnak. Valahogy azt várjuk, hogy a rendelőkben mindenütt féhér köpenyes varázslókat lel­jünk! A magát rosszul érző be­teg orvost hív. Természetesnek tartja, ha az záros határidőn be­lül meg is érkezik. De tud-e ar­ról az átlagpolgár, hogy a doktor, ha törikrehajtotta a kocsiját a dűlőutakon, csak felárral juthat azonnali gépkocsi-kiutaláshoz? Kiszámolta-e egyetlen beteg is. hogy hány napra elég a 700—1000 forintos fuvarátalány benzinre? Egyáltalán miért és meddig kell hadakozni azért, hogy elismer­jék: az orvos gépkocsija munka­eszköz! Vagy a védőnő, a körzeti ápolónő miért nem kaphat OTP- hitelt a gépkocsi vásárlásához? Egyet kell értenem Gubacsi László véleményével: nehéz kör­zeti orvosnak lenni. Az elvárá­sok mind magasabbak, a követel­mények növekednek. A XII. kongresszus határozata kimond­ja: „Nagyobb figyelmet kell for­dítani az alapellátásra”. Ez egy­aránt vonatkozik az egészség- ügyi dolgozók munkavégzésére, de a hivatásuk teljesítéséhez megfelelő körülmények biztosítá­sára is. És mindkettőben akad még ten­nivaló. Bőrösök, gyertyasok. gyűrű- és karperec-, valamint agyagedény- árusok éppúgy a pultokhoz tele- pedte’k vasárnap a kecskeméti piaccsarnokban, mint a karika- turista, aki 50 forintért azonnal lerajzolta a jelentkezőket, s per­sze a Télapó, aki pedig hajto­gatni tanította a gyerekeket. örömmel üdvözöljük a SZÜV fiataljainak rendezvényét, ám ugyanakkor ismét hangot adunk annak az — olvasóink által is alátámasztott — véleményünk­nek. hogy hiba belépődíjat szed­ni egy ilyen rendezvényen. A rendezők érve: ebből fizetik a bérleti díjat, sántít, mert a hely­pénzt — mindenütt a világon — az árusok fizetik, minthogy az ő érdekük, hogy bevételhez jus­sanak. Amikor az Alföld Áruház KISZ-szervezete rendezett — hasonló jellegű népművészeti ki­rakodóvásárt. eszébe sem jutott, hogy jegyet váltasson az érdek­lődőkkel, s ez így volt rendjén. Végül még oda jutnánk: azért is fizetni kéne. hogy beengedjenek bennünket a boltba, Ezt azért jó lenne elkerülni, csak nehogy úgy: a sok bába között elvesszen a gyerek. Mindenki azért fizes­sen. amiért kell: az árus a he­lyéért. a vevő az áruért • Árultak gyertyát, gyűrűt, és karperecét. (Tóth Sándor felvételei) • Volt papírhajtogatás... miközben zene is szólt, Karácsony a televízióban Kicsiket és nagyokat egyaránt képernyő elé invitáló, változatos programot kínál nézőinek a há­romnapos karácsonyi ünnepre a televízió. A délelőtti műsorok ezúttal is elsősorban a legkiseb­bek érdeklődésére tarthatnak számot, esténként pedig nagy si­kerű alkotásokat tűznek műsor­ra. Az első napon a Tizennégyen egy asztalnál című csehszlovák játékfilm fordulatos cselekmé­nyét követhetik nyomon a gye­rekek, majd A hagymácska cí­mű szovjet rajzfilmet tekinthe­tik meg. Délután a Papirsárkány különkiadása jelentkezik: a kará­csonyi készülődés közben a gye­rekek szobájukba zárva elképze­lik, mit csinálhat a Télapó és a Krampusz.. . Az esti program — hagyomá­nyosan — Beethoven IX. szimfó­niájának dallamaival kezdődik. A családi ünnep alkalmából a gyerekek szüleikkel együtt Ba- bay József: Három szegény sza­bólegény című művének adaptá­cióját tekinthetik meg. A késő éjszakai programban Szűcs And­rás: Emberek a havason című 1940-ben született nagy sikerű alkotása szerepel, amelyet a film­múzeum is többször felújított már. Sikerfilmet vetítenek a 2-es csatornán is: a hatvanas évek legjelentősebb kanadai filmjét. A boldog Leopoldot. A következő napon régi isme­rősökkel találkozhatnak az apró­ságok: Foxi Maxi és Magilla Go­rilla kalandjai után Johnny Weis- müllerrel a főszerepben újabb Tairzan-film izgalmait élhetik. A Varázsgömb című szórakoztató összeállításiban — többek között — Janikovsaky Éva az Ügy volt. .. sorozatának újabb epi­zódja látható, amelyben egy si­kerrel záruló Télapó-ünnepség viszontagságos előkészületeit meséli el az írónő. Szerepel a programban Tersánszky-Józsi Je­nő: Én fogom az aranyhalat cí­mű mesejátéka. Két további ka­landjával lepi meg a gyerekeket Süsü. a sárkány. Katkó István: Telefonpapa cí­mű írásából készült tv-játék is helyet kapott az ünnepi műsor­sorozatban: Mihályíi Sándor ren­dező alkotása, amely elnyerte az idei plovdivi nemzetközi feszti­vál fődíját, napjaink felgyorsult életritmusában vizsgálja a gye­rek—felnőtt viszonyt. Este a Volt egyszer egy vadnyugat című. a mozikban telt házzal vetített ame­rikai filmet mutatja be a televí­zió. majd Amanda Lear-nek. a Budapest sportcsarnoki vendég- szerepléséről készített összeállí­tást sugározza. A 2-es programon Ibsen: A vadkacsa című drámája látható. A harmadik na* is számos ér­dekességet kínál a gyerekeknek: lesz játékszüret, újabb parádé­val jelentkezik Szergej bohóc. Délután levetítik a Különben dühbe jövünk című olasz—spa­nyol filmet Búd Spencerrel és Terence Hill el a főszerepben. Ezután a száz éve született Kál­mán Imre emlékének adózik a televízió Meghódítom a világot című műsorával. A 2-es csatorna programja a néhány éve elhunyt kiváló színésznő, Doniján Edit alakját idézi fel — Színész és változó világ címmel.

Next

/
Thumbnails
Contents