Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-07 / 287. szám
1982. december 7. • PETŐFI NÉPE • 3 ANKÉT AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁSRÓL Kirakodóvásár A követelményekkel arányos feltételeket! Megyénk csaknem hatszázezres lélekszámú, s aligha túlzó a vélekedés, hogy az itt élőkkel fogantatásuk pillanatától életük alkonyáig tízezernyi egészségügyi dolgozó foglalkozik a megelőző gyógyító tevékenység kereteiben. Vitathatatlan, az emberek közül legtöbben az alapellátással, vagyis a körzeti orvossal, a körzeti gyermek- gyógyásszal, a fogorvossal, és az üzemorvossal vannak szoros kapcsolatban, s ez így is van rendjén. Hiszen kisebb bajaink szerencsére különleges beavatkozások nélkül is gyógyíthatók. A lépcsőzetesség elvére épített egészségügyi szervezeti rendszerben (alapellátás, szakrendelés, kórház, szakintézet) a legszélesebb a piramis fundamentumát képező alapellátás. A Petőfi Népe által kezdeményezett ankéton éppen ezért beszélgetett erről dr. Gubacsi László megyei főorvossal, dr. Matejka Zsuzsanna megyei főgyógyszerésszel, dr. Morva László, állami díjas tataházi körzeti főorvossal, dr. Nagy Istvánnal, a BRG üzemorvosával, dr. Tajthy Sándor ánegyei stomato- lógus főorvossal munkatársunk, Nagy Mária. • Dr. Matejka Zsuzsanna G. L.: Hadd bocsássam előre, hogy az ország 19 megyéjében sincs egységes szemlélet, hogy a Szorosan vett egészségügyi alapellátás legfontosabb tényezőit a körzeti felnőtt- és gyermekorvosi szakszolgálat, a fogorvosi és az üzemegészségügyi szolgálatok, illetve a gyógyszerészek alkotják. Bács-,Kiskunban azonban ezt a szisztémát tartjuk a legmegfelelőbbnek. Elmondhatom, hogy a körzeti orvosi hálózat kiépült a megyében. Már csak a városi, gyorsan növekvő lakótelepeken kell követnünk a fejlődést. A gyermekorvosi hálózat is bővül, bár az igényeknek és a lehetőségeknek gátat emel, hogy nincs elég szakorvos. A fogorvosi ellátásból sajnos egyes kisközségek kimaradnak, s ezeknek a „fehér foltoknak” a felszámolására egyetlen lehetőség, ha a kisebb települések összefognak, úgy mint Pá'hi, Kaskantyú és Tabdi tette. N. I.: Az üzemegészségügyi szolgálat fejlődésére is jellemző a dinamikusság, de nagyok a gondok is. Ennek érzékeltetésére: a megye 109 termelőszövetkezetéből mindössze 5-ben dolgozik üzemorvos! Holott a mezőgazdaság a gépesítettség, a kemizáció következtében veszélyes üzem immár. Mélykúton felismerték ezt, három tsz szövetkezett, a főállású üzemorvosuk a preventív medicina ügyét szolgálhatja. P. N.: Óhatatlanul felvetődik a kérdés, a . körzeti orvosi szolgálatok rendszere mellé szükséqes-e újabb hálózatot, az üzemorvosit kiépíteni? Kivédhető párhuzamosság N. L: Feltétlenül. Életünk jelentős hányadát töltjük munkahelyünkön és tagadhatatlan: a munkavégzés során károsodások érhetik a szervezetet. Számtalan betegséget csak megelőzni lehet. S az üzemorvosi szolgálat ebben lehet partner. Természetesen nem a jelenleg gyakori felállásban: a heti egy-két alkalommal besétáló „vendégorvos” receptíró jelenlétével ... Pedig lenne az üzemorvosnak dolga. Egyrészt a munkavállalók alkalmassági vizsgálatainak lelkiismeretes elvégzésében, vagy a szakmunkásképzőbe jelentkezett fiatalok pályaalkalmasságának megállapításában. Számtalan későbbi problémát előzhetnénk meg, mert már az is megtörtént, hogy a szakvizsga előtt derült ki a villanyszerelő-jelöltről: színtévesztő. No és a termelőszövetkezetek melléküzemágai! Zömében olyan egészségre ártalmas munkát végeznek, amely szinte kiált az orvosi védelemért. M. L.: Ez vitathatatlan. Azonban tény az is, hogy a körzeti és üzemorvos tevékenysége óhatatlanul párhuzamos: mindkettő a tökéletes kivizsgálásra, és gyógyításra törekszik. Addig nincs baj, amíg működik az oda-visszajel- zés. Ha viszont ez nincs meg, ha az üzemorvos könnyedén veszi a nála jelentkező páciens dolgát, s küldi hozzám, vegyem táppénzre, holott az nem indokolt... A kol- legalitás ebben az esetben már- már ártalmas. Számokkal tudom igazolni, hogy a bajai járásban miként szaporodott a három-négy napos táppénzek száma. Emiatt is. G. L.: Ennek kivédésére szorgalmazzuk, hogy ahol a feltételek indokolják, főfoglalkozású üzemorvos legyen, aki a táppénzbe vétel jogával is rendelkezik. N. I.: — No és az is előbbrevinné az ügyet, ha a vállalatok élnének a táppénzesek ellenőrzésének lehetőségével... iM. Zs.: A párhuzamosság a gyógyszertárak forgalmában csapódik le. A beteg két orvostól, kétszer szerzi be, jó esetben ugyanazt a gyógyszerkollekciót. De mi van, ha olyan készítményeket kap, amelyek együttes szedése kifejezetten káros? G. L.: A megoldás tulajdonképpen az volna, ha mindenki rendelkezne egészségügyi könyvecskével. Ez tartalmazhatná röviden az orvosoknál tett látogatást, a kórelőzményt, a diagnózist, a kapott gyógyszereket. Meg sem tudom mondani, hogy mióta vajúdik a bevezetése ... M. L.: Az igény jogos. Az Országos Körzeti Orvosi Intézet szakmai kollégiuma nemrégiben foglalkozott ezzel a kérdéssel. Sajnos a könyvecske bevezetését éppen az késlelteti, hogy nagyon tökéletesre szeretnék ... P. N.: A jelenlegi körülmények között képes-e az alapellátás hivatását betölteni, a tárgyi feltételek megfelelőek-e a magas szintű munkához? M. L.: Az egészségügyi kormányzat és a helyi tanácsok évente komoly összegekkel segítik a munka tárgyi feltételeinek előteremtését, korszerűsítését. Bátorsággal kijelentem, hogy ahol komoly lemaradások vannak, elsősorban az ott dolgozó orvos szakmai igénytelenségét lehet okolni. Mert, ha valamit nagyon akar az orvos, azt be is tudja szerezni. Azonban váltig mondom, vigyázzunk a műszerezettséggel! Mert mit ér az EKG- készülék, ha a jóhiszemű orvos nem veszi észre azt a parányi eltérést? Akkor jobb, ha vizsgálat nélkül tovább küldi oda, ahol a kardiogramot szakszerűen elemzik. T. S.: A fogorvosi ellátás korszerűsítését pártfogolja a megyei tanács. A kisközségek ugyanis csekély fejlesztési alapjukból aligha volnának képesek beszerezni százezer forintos berendezéseket. Csupán az idén 12 fogászati széket, 9 turbinás fúrógépet juttathattunk a kisebb településeknek, a többi közt Madarasnak, Dunaszentbenedeknek. Or- goványnak... Integráció városon és vidéken P. N.: Eszmecserénk eddigi szakaszában nem esett szó az integrációról. Vajon az alapellátásban dolgozók élvezik-e az egészségügyi intézmények együttműködéséből eredeztethető előnyöket? M. L.: Nézze, ehhez tisztáznunk kell a város és a vidék (különösen a megye déli része) közötti különbségeket. A városban dolgozó kollégák mögött valóban ott áll a háttér (szakrendelés, kórház). Lényegében ők szűkített belgyógyász feladatot látnak el. A falusi ellátás tartalmában más, hisz betegeink életét minden mozzanatában szinte végigkísérjük. Az ihtegráció nekünk is segítség, csakhogy a hátrányos helyzet gátolja a kibontakoztatását. Részint a távolság, az utak korszerűtlensége, másfelől a hírközlés hiányosságai megnehezítik az együttműködést. Mert érzem én az elvárás jogosságát, hogy a körzeti orvos „nézzen utána” a kórházba került betegének! De felmerül a kérdés: ki fizesse a telefonszámlát? Én, a saját zsebemből? Vagy: 26 éves praxis áll mögöttem, s vannak gyógyszerek, amit nem írhatok fel... FelDr. Nagy Ist• Dr. Gubacsi László • Dr. Morva László # Dr. Tajthy Sándor veszem a telefont, mert a beteg további ellátását csak a szegedi klinikán látom biztosítottnak. Akkor a telefonközpontos is kioktathat, hogy a beutalást rendszer szerint nem oda tartozunk. G. L.: Látszólag igaza van Morva Lászlónak, de mint ^szabályozónak” nekem sem könnyű a dolgom. Tudni kell, hogy a körzetekben dolgoznak két szakvizsgás orvosok, és jóval szerényebb fel- készültségűek is. Joggal felvetődhet a körzeti ^orvosok tekintélyének a kérdése. Eretnek gondolat, de vállalom: éppen a tekintély védelmében! Igenis szigorítani kell az alkalmazási feltételeket, a körzeti orvosi állást is csak pályázat útján lehessen elnyerni. Négyévenként minősítsék munkáját, és a szakmai ^szempontok legyenek az elsődlegesek. S ha ez így lesz, akkor a szabályozások is feleslegessé válnak. M. L.: Aligha vitatható, hogy adott esetben a körzeti orvos felkészültségén élet vagy halál múlik. Vegyük például a sürgősségi ellátást. Ha az egyetemi oktatás a legkörültekintőbb képzést is nyújtaná, akkor sem várhatnánk el, hogy egy szántóföldi balesetnél az odaérkező orvos úgy kösse be az infúziót, mintha huszonötször tenné naponta. De ha felkészítik a feladatra, — mint ahogy ezt a tavaly megtartott megyei tanfolyamon tették — akkor szakszerű ellátást tud nyújtani. P. N.: Nem kevésbé fontos a preventív medicina lényegét képező szűrővizsgálatok helyét is megtalálni az alapellátásban. M. L.: Néhány igen elterjedt, népbetegségként regisztrálható betegségcsoportban, (magas vérnyomás, diabétesz stb.) már most kötelességünk az egyszerű vizsgálatok elvégzése. * T. S.: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelvét idézem: a gondozás a korszerű egészségügyi ellátás fő módszere és nem külön feladat. Ennek értelmében vezettük be az idén szeptembertől a felderített betegségben szenvedők fogászati gondozását az általános iskolás korosztályban. G. L.: A szűrővizsgálatok széles körű kiterjesztése azonban anyagi, személyi és kórházi kapacitás függvénye, melynek ismeretében törekedünk a cél, az általános gondozás kiépítésére. M. Zs.: A lehetőségek behatárolása már csak azért sem elhanyagolható, mert semmit sem ér. ha például a KÖJÁL „kiszűr” hatezer férges beteget, kezelésükre pedig a gyógyszer nem áll rendelkezésre. N. I.: Itt feltétlenül közbe kell szólnom! A foglalkozási ártalmak felismerésében, kivédésében az üzemorvosi hálózatnak sokkal hangsúlyosabb szerepet kell kapnia éppen azért, mert az üzemi, helyi, ismeretek növelik a munkálkodás hatékonyságát. P. N.: A folyamatos betegellátás kérdését nem érintettük még ... M. L.: Jogos igény, hogy a hét minden napján az ellátásra szoruló beteg megkap ia az adekvát segítséget. A készenléti szolgálat hétköznapi éjszakákon, a központi orvosi ügyelet pedig a hétvégeken gondoskodjon a betegek ellátásáról. Működjenek a segélyhívó telefonok G. L.: A már megszervezett 13 központi körzeti orvosi ügyelet (azonos telephellyel), hatékony működéséhez a tárgyi feltételek előteremtése szinte befejeződött, olyannyira, hogy már csak az URH-rádió összeköttetés kiépítését várjuk, bízva abban, hogy még ebben az évben ez is elkészül. De a segélyhívó telefonok működőképessége, a sürgős kapcsolások soronkívülisége nélkül tehetetlen az orvosi szolgálat! M. Zs.: A gyógyszerellátás ügyeleti rendszere csatlakozik a központi orvosi ügyeletekhez. Igyekszünk a lehetőségeken túl is „helybe menni”. Ahol nincs patika, a kézi gyógyszertárat kezeli az orvos, olykor 150 forint tiszteletdíj ellenében havi tízezer forintos forgalmat lebonyolítva. Tessék számolni, mindezt öt-, tízforintos tételekből. Ezért is szorgalmazzuk, hogy azokon a településeken, ahol az érvényben levő normatívák alapján gyógyszertár nem létesíthető, gyógy- s7erszobákat hozzanak létre. Ba- lotaszálláson már működik egy, hamarosan Csői''"-'naposon is lesz. A gvógvszerész beállítása a gyógyító folyamatban már csak azért sem elhanyagolandó, hiszen ő az utolsó ellenőre a terápia elindításának. Ebben a szerepükben bátorítani kell gyógyszerészeinket, mert félő. hogy a forgalmas gyógyszertárakban elgé- piesedett munkájukban már csak diplomás boltosnak tekintik őket ."í. M. L.: Az alapellátás egyértelműen csapatmunka. Az orvosírnok, a védőnő, az asszisztens, az orvos és a gyógyszerész „együttese". Ne felejtsük ki közülük a szociális gondozót sem, aki egyre több településen segíti az alapellátást. Mert a legszorosabban egybehangolt munka nélkül eredményekre sem számíthatunk. És ebben a körben a munkánk elképzelhetetlen a gyógyszerész nélkül, aki — valóban — utolsó kontroliunk. G. L.: Ha csak egy mondat erejéig is. de ejtsünk szót az alapellátásban dolgozók szerepéről az egészséges életmódra való nevelésben. Nem részletezem, hogy személyes példamutatásukon kívül hányféle módszert tudnak alkalmazni, milyen élő kapcsolatot alakíthatnak ki a célok eléréséhez. Az orvos is ember P. N.: Szervezeti kérdésekről, a munka személyi és tárgyi feltételeiről, az együttműködés kereteiről több szempontEoi is megvilágítva beszéltünk már. Az egészségügyi ellátás minősége — ne tagadjuk — naponta megmérettetik. A panasz valahogy hamarabb hagyja el a meggyógyultak ajkát, mint a dicséret. Ritkán. de azért érkezik egy-egy hálatelt levél a szerkesztőségbe is. dicsérve az egészségügyiek áldozatos munkáját. Azt azonban feltétlenül meg kell említeni, hogy az orvosokkal, az egészségügyi dolgozókkal szemben támasztott követelmények gyakorta irreálisan előreszaladnak. Valahogy azt várjuk, hogy a rendelőkben mindenütt féhér köpenyes varázslókat leljünk! A magát rosszul érző beteg orvost hív. Természetesnek tartja, ha az záros határidőn belül meg is érkezik. De tud-e arról az átlagpolgár, hogy a doktor, ha törikrehajtotta a kocsiját a dűlőutakon, csak felárral juthat azonnali gépkocsi-kiutaláshoz? Kiszámolta-e egyetlen beteg is. hogy hány napra elég a 700—1000 forintos fuvarátalány benzinre? Egyáltalán miért és meddig kell hadakozni azért, hogy elismerjék: az orvos gépkocsija munkaeszköz! Vagy a védőnő, a körzeti ápolónő miért nem kaphat OTP- hitelt a gépkocsi vásárlásához? Egyet kell értenem Gubacsi László véleményével: nehéz körzeti orvosnak lenni. Az elvárások mind magasabbak, a követelmények növekednek. A XII. kongresszus határozata kimondja: „Nagyobb figyelmet kell fordítani az alapellátásra”. Ez egyaránt vonatkozik az egészség- ügyi dolgozók munkavégzésére, de a hivatásuk teljesítéséhez megfelelő körülmények biztosítására is. És mindkettőben akad még tennivaló. Bőrösök, gyertyasok. gyűrű- és karperec-, valamint agyagedény- árusok éppúgy a pultokhoz tele- pedte’k vasárnap a kecskeméti piaccsarnokban, mint a karika- turista, aki 50 forintért azonnal lerajzolta a jelentkezőket, s persze a Télapó, aki pedig hajtogatni tanította a gyerekeket. örömmel üdvözöljük a SZÜV fiataljainak rendezvényét, ám ugyanakkor ismét hangot adunk annak az — olvasóink által is alátámasztott — véleményünknek. hogy hiba belépődíjat szedni egy ilyen rendezvényen. A rendezők érve: ebből fizetik a bérleti díjat, sántít, mert a helypénzt — mindenütt a világon — az árusok fizetik, minthogy az ő érdekük, hogy bevételhez jussanak. Amikor az Alföld Áruház KISZ-szervezete rendezett — hasonló jellegű népművészeti kirakodóvásárt. eszébe sem jutott, hogy jegyet váltasson az érdeklődőkkel, s ez így volt rendjén. Végül még oda jutnánk: azért is fizetni kéne. hogy beengedjenek bennünket a boltba, Ezt azért jó lenne elkerülni, csak nehogy úgy: a sok bába között elvesszen a gyerek. Mindenki azért fizessen. amiért kell: az árus a helyéért. a vevő az áruért • Árultak gyertyát, gyűrűt, és karperecét. (Tóth Sándor felvételei) • Volt papírhajtogatás... miközben zene is szólt, Karácsony a televízióban Kicsiket és nagyokat egyaránt képernyő elé invitáló, változatos programot kínál nézőinek a háromnapos karácsonyi ünnepre a televízió. A délelőtti műsorok ezúttal is elsősorban a legkisebbek érdeklődésére tarthatnak számot, esténként pedig nagy sikerű alkotásokat tűznek műsorra. Az első napon a Tizennégyen egy asztalnál című csehszlovák játékfilm fordulatos cselekményét követhetik nyomon a gyerekek, majd A hagymácska című szovjet rajzfilmet tekinthetik meg. Délután a Papirsárkány különkiadása jelentkezik: a karácsonyi készülődés közben a gyerekek szobájukba zárva elképzelik, mit csinálhat a Télapó és a Krampusz.. . Az esti program — hagyományosan — Beethoven IX. szimfóniájának dallamaival kezdődik. A családi ünnep alkalmából a gyerekek szüleikkel együtt Ba- bay József: Három szegény szabólegény című művének adaptációját tekinthetik meg. A késő éjszakai programban Szűcs András: Emberek a havason című 1940-ben született nagy sikerű alkotása szerepel, amelyet a filmmúzeum is többször felújított már. Sikerfilmet vetítenek a 2-es csatornán is: a hatvanas évek legjelentősebb kanadai filmjét. A boldog Leopoldot. A következő napon régi ismerősökkel találkozhatnak az apróságok: Foxi Maxi és Magilla Gorilla kalandjai után Johnny Weis- müllerrel a főszerepben újabb Tairzan-film izgalmait élhetik. A Varázsgömb című szórakoztató összeállításiban — többek között — Janikovsaky Éva az Ügy volt. .. sorozatának újabb epizódja látható, amelyben egy sikerrel záruló Télapó-ünnepség viszontagságos előkészületeit meséli el az írónő. Szerepel a programban Tersánszky-Józsi Jenő: Én fogom az aranyhalat című mesejátéka. Két további kalandjával lepi meg a gyerekeket Süsü. a sárkány. Katkó István: Telefonpapa című írásából készült tv-játék is helyet kapott az ünnepi műsorsorozatban: Mihályíi Sándor rendező alkotása, amely elnyerte az idei plovdivi nemzetközi fesztivál fődíját, napjaink felgyorsult életritmusában vizsgálja a gyerek—felnőtt viszonyt. Este a Volt egyszer egy vadnyugat című. a mozikban telt házzal vetített amerikai filmet mutatja be a televízió. majd Amanda Lear-nek. a Budapest sportcsarnoki vendég- szerepléséről készített összeállítást sugározza. A 2-es programon Ibsen: A vadkacsa című drámája látható. A harmadik na* is számos érdekességet kínál a gyerekeknek: lesz játékszüret, újabb parádéval jelentkezik Szergej bohóc. Délután levetítik a Különben dühbe jövünk című olasz—spanyol filmet Búd Spencerrel és Terence Hill el a főszerepben. Ezután a száz éve született Kálmán Imre emlékének adózik a televízió Meghódítom a világot című műsorával. A 2-es csatorna programja a néhány éve elhunyt kiváló színésznő, Doniján Edit alakját idézi fel — Színész és változó világ címmel.