Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-07 / 287. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. december 7. \,IKSZ”-NAP VOLT Baleset ellen védekezz! A Szakszervezetek Megyei Tanácsa új székházát most kezdik „belakni”. Itt-ott még hurcolkodnak, költözködnek. Bár már asztalok, székek is vannak az előtérben, Gergely Imre munkavédelmi főfelügyelővel csak úgy állva kapjuk be a kávénkat. Eközben csatlakozik hozzánk'a csapat harmadik tagja: Barta Sándor munka- védelmi felügyelő. A rádió már kora reggel bemondta, hogy ezen a napon országos ellenőrzést tart a szakszervezeti munkavédelmi felügyelet. — „Iksz”-nap van — alkalmazza a szakzsargont Gergely Imre. □ □ □ Üticélunk a Kecskeméti Parkettagyártó Vállalat. Az SZMT munkavédelmi osztályáról Székely Árpád és Zentai Imre felügyelők úton vannak, vagy már meg is érkeztek Bajára, ahol a Finomposztó Vállalatot és a BRK munkaruházati boltját ellenőrzik. A Parkettagyártó Vállalat igazgatója Budapestre utazott. A műszaki igazgatóhelyettes az üzemben van; várnunk kell. A titkárnő hellyel kínál, és cseppet sincs meglepődve, amikor Gergely Imre közli, mi járatban vagyunk. — Hallgatta a rádiót? — kérdezi a főfelügyelő. A titkárnő elmosolyodik Hallgatta. Az ellenőrzés kifejezetten az előirt egyéni védőeszközök meglétére és használatára vonatkozik. Igaz, föl lehet rakatni az emberekkel gyorsan a sisakot, védő- szemüveget ott, ahol van. De, ahol nincs elegendő és megfelelő minőségű védőeszköz, a hiányt reggel 6-tól nyolc-kilenc óráig pótolni lehetetlen. □ □ □ Amíg várunk a felügyelők kézbe veszik a vállalat idén júniusban kiadott munkavédelmi szabályzatát. Ebben az évben minden cégnek új szabályzatot kell készítenie: kritikus szemmel vizsgálják, hogyan sikerült ez a Parkettagyártó Vállalatnál. De más célja is van a szabályzat lapozgatásának. Ez az a vállalati jogszabály, amelyben az igazgató a bi- zalmitestülettei egyetértésben meghatározza hol, kinek, milyen egyéni védőeszközt kell viselnie. A kérdés most már az, hogyan tesz eleget a vállalat a saját magára kirótt kötelezettségeinek? Gergely Imre néhány apró alaki hibától eltekintve elégedett a szabályzattal. Ezt meg is mondja a megérkező Kiss Imre műszaki igazgatóhelyettesnek. Keresztes Béla szb-titkárnak és Soós István munkavédelmi vezetőnek. Rövid megbeszélés, majd indulunk az üzembe. A karbantartó- műhelynél csatlakozik hozzánk Hatos István tmk-csoportvezető, a szakszervezeti bizottság társadalmi munkavédelmi felügyelője. □ □ □ Az első állomás: a raktár. Jól kezelt, elkülönített tárolóhelyen őrzik a védőeszközöket. A felügyelők megvizsgálnak mindegyik típusból egy-egy darabot. Szabványszámot, vagy a SZOT Munkavédelmi Kutató Intézet jóváhagyását jelző címkét keresnek rajtuk. Saválló védőkesztyű, fejvédő sisak, szegmentes gumitalpú bakancs elegendő van a raktárban. De nincsen érintésvédelmi gumikesztyű és szilánkmentes védő- szemüveg. Utóbbit azonban már megrendelték. Azzal búcsúzunk a raktár kezelőjétől, hogy jó lenne, ha a jövőben a megrendeléseken és a nyilvántartásokon a szakszerű megnevezés mellett a szabványszámot, vagy a munkavédelmi kutatóintézet adta típusszámot is feltüntetnék. A készletek feltöltéséről pedig célszerű idejében gondoskodni. □ □ □ Ezután a tmk-műhelyt látogattuk meg. A főfelügyelő az egyik hegesztőtől a bőrkötényt, -kesztyűt és a lábszárvédőt kéri. Az illető most éppen nem olyan munkát végez, hogy használnia kellene ezeket, de megmutatja: a szekrényében ott van valamennyi. A villanyszerelők főhadiszállásán egyetlen embert találunk: a fiatal betanított munkás a satupadnál dolgozíTc. A lábán hegyes orrú félcipő. — Bakancsa nincsen? — hangzik a kérdés. — Nincs, én még nem kaptam — feleli a fiatalember, aki augusztus óta dolgozik a vállalatnál. Közben előkerül Oláh Tibor villanyszerelő, megbízott csoport- vezető. öt is a saját félcipőjében találjuk. A villanyszerelők számára kötelező előírás, hogy szegmentes, gumitalpú bakancsot viseljenek. A raktárban van is elegendő belőle, csak ki kellene vételezni. A csoportvezető azonban új, az energetikus pedig tanfolyamon van. Ettől függetlenül megszívlelendő a műhely falán függő plakát intelme: „Használja az egyéni védőfelszereléseket!” □ □ n A szerszámélező műhelyben ugyan nincs plakát, de a gépeken plexiből készült arcvédőket találunk. Az ott dolgozó fiatalasz- szony — foglalkozása: szerszámélező köszörűs — azért megmutatja, hogy van őneki védőszemüvege is. A szalagparketta-gyártó üzemben, a lakkozóban és a lakkelőkészítőben ugyancsak van elegendő arcvédő és gumikesztyű. A munkások használják ezeket. •Nem így a fatelepen! Ellenőrző kőrútunk utolsó állomásán súlyos mulasztás szemtanúi vagyunTT. A két-három méter magas rakatok között, az iparvágányon álló megrakott vagonok mellett svájcisapkát, kalapot viselő emberek dolgoznak. Pedig a parketta alapanyagául szolgáló fahasábokból emelt rakatok könnyen megcsúszhatnak, ledőlhetnek. Sajnos, történt itt már halálos baleset is, amely nem következett volna be, fia a szerencsétlenül járt dolgozó védősisakot visel. — Kérem, a sisakot nem lehet elviselni nyáron, hőségben! — tiltakozik Kazinczi János, megbízott. brigá"3vezető. Ám ez a kifogás nem fogadható el, amiként az sem, hogy télen lehetetlen a sisak alá meleg sapkát húzni. Gergely Imre tájékoztatja a telepen dolgozókat és a vállalat illetékeseit, hogy bélelt — téliesített — védősisak is készül. A fatelep vezetője és a térmester ellen szabálysértési eljárás indul. □ □ D Délután a munkavédelmi felügyelők összegzik tapasztalataikat. A Bajai Finomposztó Vállalatnál ugyancsak volt rá példa, hogy a dolgozók nem használták a védőeszközt, amelyből pedig volt elegendő a raktárban. Az AGROKER-nél a védőeszközökből felhalmozott készlet általában kielégítő, ám hiánycikk a gumicsizma. A BRK munkaruházati boltjában ugyancsak a gumicsizma, valamint az esőkabát az, amellyel nem mindig tudnak szolgálni. Az országos ellenőrzés — így a Bács-Kiskun megyei is — nem csupán hiányosságokat tárt föl, jó módszerekkel is találkoztak a felügyelők. A közös célT hogy legyen elegendő védőeszköz, és azt használják is azok a dolgozók, akiknek egészségét, testi épségét óvni hivatott. Sitkéi Béla Az AGROKOMPLEX-rendsze- rű sertéstelepek első példányai a hatvanas évek közepén épültek. Akkor még a tartószerkezét betonból készült. Később a köny- nyebben kezelhető, ragasztott faszerkezetre tértek át. Az eltelt tizenvalahány esztendőben hazánkban 46 AGROKOMPLEX típusú kombinátot hívtak létre. Ezeken a telepeken évente 32 ezer 500 kocától, 600 ezer hízót neveltek fel. De épül a közeli szocialista országokban több mint 50 telep. A Lengyelországban és Ukrajnában felállított létesítmény — a könnyűszerkezetes építési módot kihasználva — sok jó nevű és jó hírű nyugati cég előtt, lett a versenytárgyalás győztese. Ennek eredményeként Grúziában most egy évi 54 ezer sertést „kibocsátó” kombinátot építenek, s mellé egy 25 ezer tonna kapacitású takarmánygyárat, amely képes lesz nemcsak a köztársaság nagyüzemi telepeinek egy részét, hanem a háztájit is ellátni táppal. Az AGROKOMPLEX termelési és műszaki fejlesztési osztályvezetőjével, Hrabovszky Lászlóval arról beszélgettünk, hogy beruházásínséges világunkban alkalmazzák-e a költséges, ám gyors, könnyűszerkezetes építési módot a nagyüzemi gazdaságaink. — Az általunk alkalmazott szerkezetek gyors "építést tesznek lehetővé — érkezik a válasz. — Emellett az épületeink esztétikusak is. A sertéshús termelésének fejlesztésére adott állami támogatás az utóbbi években szerencsésen találkozott az üzemek fejlesztési törekvéseivel. Főként rekonstrukciós jellegű telepbővítésekre kérnek bennünket. Amikor csökken a beruházási kedv, különösen nagy jelentősége van a gyorsaságnak. A ragasztott szerkezetnek nemcsak a gyors felállíthatóság az előnye, hanem remekül alkalmazható olyan helyeken is. ahol az épületelemeket védeni kell a korróziótól. Kalocsán például az Agráripari Egyesülésnek műtrágyatárházat építünk. Vaskúton tornaterem épült, de létesítményeink alkalmasak élelmiszeripari üzemeknek is. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság számára most gyártjuk a faszerkezeteket. amelyből pezsgő- és borpalackozót állítunk össze. A kétezer négyzetméteres csarnok egv esztendő alatt elkészül. — A műszaki fejlettség mai színvonalán már nehezen képzelhető el, fíogy egy cég egyedül elő tudjon teremteni annyi pénzt, amennyi az állandó megújuláshoz, termékkorszerűsítéshez kell. — Kooperációban vagyunk a Rába mosonmagyaróvári gépgyárával. akikkel közösen kísérleteztük ki azt a baromfitartó telepet, amely kiállja a próbát az afrikai országokban is. Egyiptomban már nyertünk egy pályázatot, amelynek alapján felépítettük az évi 15 millió tojást termelő telepeket. Ezekben a berendezések a szokatlan klimatikus viszonyok között is szépen dolgoznak. Egyiptomból további két megrendelést is kaptunk, egy 15 millió és egy 30 millió darabos tojásgyárra. Algériában pedig egy 10 ezres jércenevelő telepet szerelünk. • A hévízi termálszálló. •Hrabovszky László: Versenyképességünket a gyorsaság is segíti ... — A könnyűszerkezetes építési mód lenne a siker titka? — Korántsem, ez önmagában nem elegendő. Az állattartó egységek trágyaelhelyezése egyre nagyobb feladatot ad számunkra. Tudomásul kell vennünk, hogy a környezetvédelmi előírások egyre szigorodnak. Most azon dolgozunk, hogy akár híg-, akár alomtrágyát bocsát ki a telep, annak hasznosítását is megoldjuk. A Tatabányai Szénbányák. VIDUS (vizdúsító) vállalkozásával együtt fejlesztettük ki azt a rendszert, amely a tragya szilárd és híg fázisát szétválasztja. A szilárd fázist könnyen kezelhetővé teszi, s olyan tisztaságú vizet ad, amely már a környezetet sem szennyezi. — Szóba került már, hogy nemcsak mezőgazdasági létesítményeket építenek, hanem fürdőt, tornatermet is. — Minden gyártókapacitásnak megvan az optimális nagysága. A mi könnyűszerkezetes építési módunknak is. Ha a műszaki fejlettségünk adta lehetőségeket teljes egészében kihasználjuk, akkor több faidomot állítunk elő, mint amennyire a sertés- és baromfi- telepek építésénél szükség van. Éppen ezért az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium támogatásával az osztrák LINZER házgyártó cégnek a licencét alkalmazzuk. Ennek segítségével az AGROKOMPLEX Budapesten, az Istenhegyi úton megkezdte a minden igényt kielégítő luxuslakások építését. Első ütemben 56 lakást adunk át. Versenyképességünk nemcsak abban van, hogy a szobák négyzetméterenkénti költsége nem kerül többe 11 ezer 500 forintnál, hanem abban is. •hogy a helykijelöléstől számított másfél éven belül a tulajdonosok beköltözhetnek. Szabó Pál Miklós A TETTES NYOMÁBAN Növényvédelmi tapasztalatok Az almatermesztőknek az idei esztendő nem úgy sikerült, ahogy tervezték. Év közben már látszott, hogy nehézségek lesznek. A nyári „majd meglátjuk” fohász is megbosszulta magát. Az idei almatermés apró és színtelen maradt. Többen ezt az erős akná- zómoly-fertőzés következményének gondolják. A növényvédelmi munkák helyzetéről, a hiányosságokról, a tennivalókról beszélgettünk a MiÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ Bács-Kiskun megyei állomásának munkatársaival: Balog Béla igazgatóval, Mező Gáborral, a biológiai laboratórium vezetőjével és Dulinafka György állattani szakértővel. A csapadék meghatározó Az egyik legnagyobb körültekintést, szaktudást igénylő munka a növényvédelem. Az idén 15,7 volt a megyei átlagos védekezési szám. A növényvédelmi szakemberek alapvetően kétféle évjáratot különböztetnek meg. Nedves esztendőkben a fő kórokozó a varasodás. Száraz, meleg időjárás esetén pedig az almafa-liszíharmat jelenti a legtöbb gondot. A kártevőket gyérítő szert elég esetenként használni. Népes az almafán „lakmározók” tábora. A teljesség igénye nélkül néhány: az almamoly, a kaliforniai pajzstetű, az atkák (főleg virágzáskor terjednek el, amikor nem lehet védekezni), az aknázómolyok (több mint ötven fajt ismerünk), a vértetű, a szúbogár stb. A kemény fagyok sem pusztítják el maradéktalanul a kórokozókat és a kártevőket. Védett helyen és módon vészelik át a számukra kedvezőtlen évszakot. A gyümölcstermesztés technológiájából a korai védekezéseket hajlamosak a kistermelők, de a nagyüzemek is elhanyagolni. A tavaszi fertőzések sosem látványosak. A varasodásnál pedig, a telelő — gombaszaporító — spórák kiszabadulásakor még eredményesen permetezhetünk. Később, ha már kialakulnak a gombafonalak, a micéliumok és a spórákkal együtt fertőznek, már nehéz, sőt lehetetlen visszaszorítani a betegséget. Egyébként ugyanez jellemző a több nemzedékes kártevőkre is. Az utóbbi két esztendőben meleg, s száraz volt az időjárás. Ez a lisztharmat-típusú gombák és kártevők életfeltételeinek felelt meg legjobban. A legnagyobb pusztítást az aknázómoly okozta, pontosabban egyik faja: a lombosfa-fehérmoly. • Lipóczi Katalin laboráns vizsgálja a szétbontott virágrügyeket. Gyanúsított az aknában A kiskertek zömében, de egyes nagyüzemi almaültetvényekben is szeptemberben már úgy hullott a lomb, mintha november végén járnánk. — Az aknázómoly ... — mondották és legyintettek. — Nem tudtunk velük mit csinálni. Magyarországon 50—52 aknázómoly-faj él. Életmódjuk eltérő. Ebből négy fajt ismerünk mint ká- rosítót, ezek: almalevél-aknázómoly, az almalevél- sátorosmoly, az almalevél-törpemoly és a lombosfa- fehérmoly. Bács-Kiskun megyében az idén az utóbbi (tudományos nevén a Leucoptera scitella) okozta a legtöbb bajt. Tíz évvel ezelőtt jelentkezett első alkalommal. Életfolyamatait jól ismerjük. A moly május elején rakja tojásait. A kikelő kis lárvák rögtön védett helyre, a levél bőrszövete alá igyekeznek, ahol egyre növekedve körberágják az aknát. Egy levélen akár 40—50 is lehet. A következő, második rajzás május végén, június elején várható, a harmadik pedig augusztus első napjaiban. Idén még szeptember végén és október elején is előjöttek a lepkék. Ez egy csonka negyedik nemzedék. A moly fehér tokocskákban báb alakban telel át. Zömmel a fás részeken. Az alig 2 milliméteres molylepke elülső szárnyainak vége sárgával és feketével tarkázott. A szárnyak többi része és a test, csillogó ezüstfehér. Az ágak ütögetésére nyughatatlan légi táncba kezdenek. Hűvös reggeleken pedig a faderékban várják a nap melegítő sugarait. , A lombosfa-fehérmoly lárvája fajtársaival ellentétben vékony szálon függeszkedve elhagyja az aknát, és bábozódni indul. A hely kiválasztásában már nem olyan igényes, mint a táplálékriovény keresésében. Sorrendben az almát, a meggyet, a cseresznyét és a körtét kedveli. Nagyüzemi gyakorlatban eddig ismeretlen volt. hogy a harmadik nemzedék ilyen mérvű lombhullást képes okozni, mint az idén. Első számú közellenség ? A közvélemény, a kistermelők javarésze az idei almagondokat az aknázómoly „nyakába” varrta. — Lombnélküli fák, apró alma — állították gyakran párhuzamba a keserű képet. Számos vizsgálattal a kutatók megállapították, hogy a fa termésének mennyiségét, minőségét a kötött virágrügyek száma, és az általános kondíció közötti kapcsolat határozza meg. Az idei apró és színtelen gyümölcsök kialakulásában gyakorlatilag ártatlanok az aknázómolyok. Az ok, (amit többször is megírtunk) a csapadék, a bőséges harmat hiánya, az augusztusi, a szeptemberi száraz meleg, és a sok kötött termés volt. Ha számba vennénk a minőséget befolyásoló tényezőket, a lombosfa-fehérmoly kártétele a sor legvégén szerepelne. Egyébként az egész megyében csupán néhány ládányi almát kellett az értékesítés során, a kocsány melletti bábok miatt átválogatni. A növényvédelmi és agrokémiai állomás szakemberei már megvizsgálták két gyümölcsösben a következő évben virágzó — de már kialakult — rügyeket. A soltvadkerti József Attila Termelőszövetkezet szinte teljesen lombját vesztett almását hasonlították össze a Hosszúhegyi Állami Gazdaság egyik kertjével, ahol október végén_ is levelet hoztak a fák. Míg az utóbbiban a rügy'ek 34 százaléka virágrügy, addig a soltvadkerti gyümölcsösben ez az arány 67,5 százalékos. Tehát az augusztus végi lombhullás, egyelőre úgy tűnik, nem veszélyezteti a következő évi termést. Teendők A kis- és nagyüzem által használható szerekkel megvédhető az alma majdnem minden betegségétől és kártevőtől! Emellett nagyobb a jelentősége a permetezések időzítésének. A lombosfa-fehérmoly esetében például minden nemzedék ellen — Chi- netrin 25 EC-vel — egyszer szükséges védekezni. Ezt akkor kell elvégezni, amikor az akna mérete nem haladja meg a 2. milliméter átmérőt.' A Chinet- rin az összes rovarkártevőt tökéletesen elpusztító piretroid-származék. Éppen ezért csak ritkán használható, hiszen a káros rovarokon élősködő parazitákat is elpusztítja. A rajzó lepkék ellen nagy gázhatású szerekkel, például az Unifosz típusokkal lehet eredményesen védekezni. A bábozódni vonuló hernyók ellen pedig a hagyományos kontakt hatású vegyszerekkel, ilyen a Ditrifon, az Unitron, a Fiiból E stb. A nyugalmi, a téli állapotban, főleg fatisztogatással lehet gyéríteni a bábokat a kiskertekben. Kilencven százalékuk a fás részeken telel, a maradék 10 százalék pedig a leveleken, vagy pedig a fa alatti növényeken. Az év nagy részéről elmondható, hogy elegendő mennyiségű növényvédő szer állt a termelők rendelkezésére. Sajnos, a csomagolás már több gondot okozott. A kistermelők csak az ampullában forgalomba hozott Chinetrinből vásárolhatnak. Ebből öt darab 46 forintba kerül. Öt-tizenöt fa esetében a magas ár ellenére megéri. De mit csináljon az. akinek 100, vagy ennél is több almafája van? Egy vagyont költ a vegyszerre, vagy kerülő úton — pus/.tan a csomagolás miatt — jut hozzá. Egyébként egy liter vegyszer, így — ampullában forgalomba hozva -T 1840 forint, míg a nagyüzemek számára készült" csomagolásban 865 forint. Megváltozott a termelés szerkezete. Korszerűbb, belterjesebb lett. Ehhez meglepően gyorsan alkalmazkodott az élővilág is. Aki eredményt akar elérni, annak változtatni kell az évtizedes rutingazdálkodáson. A munkahelyi vezetőknek is jobban kell támaszkodni a szakemberek javaslataira. Czauner Péter • A pöttömnyi lombosfa-fehérmoly a mikroszkóp italt. A sertéskombináttól a luxuslakásig...
