Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-30 / 305. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DÍSZÜNNEPSÉG A FŐVÁROSBAN Hatvanéves a Szovjetunió AZ MSZMP B.ÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf 305. szám Ára: 1,40 Ft 1982. december 30. csütörtök A Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója alkalmából szerdán este Budapesten, a Vígszínházban díszünnepséget ren­deztek. Az elnökségben ott volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, a Központi Bizottság titkára, továbbá a Politikai Bizottság, az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány több más tagja, a politikai, a gazdasági és kulturális élet sok más vezető személyisége, a munkásmozgalom több veteránja, a kiemelkedő munkát végző szocialista brigádtagok. Jelen volt az ünnepségen V. Ny. Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és a budapesti diplomáciai képviseletek számos ve­zetője és tagja is. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után a díszünnepségen elnöklő Losonczi Pál köszöntötte a meg­jelenteket, majd Lázár György mondott megnyitó beszédet. A Minisztertanács elnökének nagy tapssal fogadott szónoklata után Losonczi Pál mondott zárszót, majd a díszünnepség máso­dik részében művészi műsor következett. Az ünnepség végén az Internacionálé hangjai csendültek fel. A SZOVJET ÁLLAM MEGALAKULÁSÁNAK ÉVFORDULÓJÁN Nagygyűlés a megyeszékhelyen Szerdán délután Kecskeméten az Erdei Ferenc Művelődési Köz­pontban rendezett ünnepi nagy­gyűlést az M1SZMÍP megyei és kecskeméti városi bizottsága, va­lamint a megyei és a kecskeméti városi tanács. Az aulában a MÁV Tamburica együttesének kellemes muzsikája fogadta a meghívottakat. A színházterem­ben négy órakor hangzott fel a magyar, majd a szovjet himnusz. A nézőtéren foglaltak helyet Katanics Sándor és Tér be Dezső, a megyei pártbizottság titkárai, a megyei pártbizottság osztály- vezetői, a járási pártbizottságok titkárai, a fegyveres testületek, a megyei és városi tanácsok, va­lamint a járási hivatalok kép­viselői, az üzemek, vállalatok, intézmények dolgozói, s a ha­zánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulat parancsnokai. Egy versblokk vezette be az ünnepi műsort, majd a halasi Líra együttes énekszámai követ­keztek. Magyar és szovjet költők verseit szavalták ezután a kecs­keméti Katona József Színház művészei, s a halasi Líra együt­tes énekszáma után a kecskeméti Kodály Kórus műsora követke­zett. Egy szavalat zárta az ün­nepi műsor első részét. Az ünnepi nagygyűlés szónoka. dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke lépett ezután a színpadon lévő emelvényre, s mondta el ünnepi beszédét. (A beszédet lapunk harmadik olda­lán közöljük.) A beszédet követően a Katona József Színház művészének sza­valata következett. A szovjet ál­lam megalakulásának 60. évfor­dulója alkalmából rendezett ün­nepi nagygyűlés az Internacio- nálé hangjaival ért véget. G. G. • Dr. Gajdócsi István ünnepi be­szédét mondja. 8 Az ünnepi nagygyűlés közönsége. (Tóth Sándor felvételei) Lázár György beszéde Az 1922. december 30-án meg­alakult Szovjetunió léte, súlya és szerepe az emberiség sorsának alakításában gyökeresen megvál­toztatta a világ politikai arcula­tát — mondotta elöljáróban. — Örökre véget ért az imperializ­mus egyeduralma, visszafordít­hatatlanná vált a gyarmati rend­szer felszámolásának, a kapita­lizmusból a szocializmusba való átmenetnek napjainkban is tartó folyamata. A Szovjetunió hat évtizedes története a tények ere­jével igazolja: létezik olyan ál­lamforma, amelyben megvalósít­ható a népek, nemzetek és nép­csoportok egyenjogúsága, testvé­ri együttműködése. Ezért lett a világ első munkás—paraszt álla­ma reményt adó példa, biztos tá­masz a szabadságukért, nemzeti függetlenségükért küzdő népek számára. Leniné az érdem, hogy a Szov­jetunió az egyenjogú köztársasá­gok önkéntes szövetségének for­májában született meg. Így jött létre az az állam, amely a bolse­vikok vezetésével felszámolta a különböző nemzetiségek — ko­rábban nemegyszer mestersége­sen is szított — viszálykodásának politikai és gazdasági bázisát. Olyan politikai és társadalmi kö­rülményeket teremtett, amelyek biztosítják a nemzeti és a közös­ségi érdekek összehangolásának lehetőségét és érvényre jutását. A fiatal szovjet államnak mér­hetetlen nehézségekkel kellett megbirkóznia. A legmélyebb tisz­telettel gondolunk azoknak a munkásoknak és parasztoknak a millióira, akiknek a szocializmus igazságába vetett hite erőt adott a nehézségek leküzdéséhez. Nekik köszönhető, hogy a népek sorsát addig kényük-kedvük szerint ala­kító imperialista hatalmak a fegyveres orvtámadás kudarca után hiába próbálták nemzetközi elszigeteléssel, gazdasági blo­káddal, diverziók szervezésével térdre kényszeriteni a szovjet­hatalmat — a világ első munkás —paraszt államát nem téríthet­ték le a maga választotta útról. Azokban az években, amikor a világ új veszélyek felé sodródott, az imperializmus burkolt és nyílt támogatásával megjelent a színen a fasizmus, érlelődtek egy pusz­tító gazdasági válság feltételei, a Föld egyhatodán, a Szovjetunió­ban hatalmas lendülettel folyt az újjáépítés, megszületett a szocia­lista tervgazdálkodás, hozzáfog­tak az elmaradott gazdaság mo­dernizálásához. A Szovjetunió, miközben hosszú időn át egyedül nézett szembe a nemzetközi reak­ció fenyegetéseivel, mindenkinél nagyobb terheket vállalt a máso­dik világháborút kirobbantó fa­siszta Németország leveréséből, tízszer gyorsabban érte el a gaz­dasági fejlettségnek azt a szint­jét, amihez a tőkés országoknak két-hár'om évszázadra volt szük­ségük. A továbbiakban a kormány el­nöke részletesen szólt a szovjet állam hat évtizedes ipari, mező- gazdasági fejlődéséről, a tudo­mány, a kultúra eredményeiről. A többi között kiemelte: —.Az elmúlt hat évtized gazdasági fejlődésével párhuzamosan, azzal termékeny kölcsönhatásban mély­reható társadalmi-politikai vál­tozások mentek végbe a Szovjet­unióban. Valóra vált az a lenini jövendölés, -hogy a szocializmus az emberi együttélés új. maga­sabb rendű formáit teremti meg. Fejlődött, gazdagodott maga az államszövetség is. A szövetséges köztársaságok száma az alapító négyről tizenötre emelkedett. Ez önmagában is kifejezi, hogy mennyire vonzó a népek számára a lenini nemzetiségi politika gya­korlata, milyen összetartó erőt je­lent az eszmék, a célok azonos­sága, egymás jogainak, érdekei­nek tiszteletben tartása, a prole­tár internacionalista eszme és gyakorlat. A Szovjetunió népei ma a XXVI. kongresszus határozatai­nak végrehajtásán munkálkod­nak. A feladat hatalmas. Meg kell oldani a gazdaság átvezeté­sét a fejlődés intenzív szakaszá­ba, tovább kell korszerűsíteni az ipart, meg kell valósítani az élelmiszerprogramot, növelni kell a közlekedés teljesítőképességét, tovább kell haladni a nép anyagi és kulturális felemelkedését je­lentő úton. Mindezt olyan körül­mények között, amikor a szovjet haza védelme, a világbéke meg­őrzésében vállalt felelősség ma­ga is óriási erőfeszítéseket kí­ván. Senkinek sem lehet azon­ban kétsége afelől, hogy a szov­jet nép, mint története során mindig, most is, a jövőben is si­keresen megbirkózik a legnehe­zebb feladatokkál is. Leninnak az a felismerése, hogy az új társadalmi rend megjelené­se új típusú nemzetközi kapcso­latok kialakítását teszi lehetővé, legteljesebb formában a szocia­lista országok és a Szovjetunió kapcsolataiban valósul meg — ál­lapította meg ezután Lázár György. A történelemben először alakult iki olyan viszony nagy és kis államok között, amely men­tes a kapitalista világra jellem­ző alá- és fölérendeltség min­den megnyilvánulásától. Ezek a kapcsolatok a proletár internacio­nalizmus elveire, az érdekek és célok azonosságára épülnek, és az egyenjogú, kölcsönösen elő­nyös együttműködésben öltenek testet. Ugyanakkor éppen az egyenjogúságra alapozott együtt­működésből merített erő teszi le­hetővé, hogy az új társadalmat építő népek a közös cél felé ha­ladva a lehető legteljesebben ér­vényre juttassák nemzeti sajá­tosságaikat. így születik meg a szocialista építés formáinak és módszereinek gazdag sokfélesé­ge. A testvéri szövetségen alapuló kapcsolatrendszer, a Varsói Szer­ződésbe tömörült országok együt­tes ereje és a béke védelmében betöltött pozitív szerepe, a Köl­csönös Gazdasági Segítség Taná­csának működése — ezek a leg­fontosabb forrásai annak, hogy szüntelenül növekszik a szocia­lista országok . közösségének po­litikai és gazdasági súlya a vi­lágban, ami végül annak a fel­ismerésére késztette az imperia­lista hatalmakat, hogy a szocia­lizmus, mint világrendszer, rea­litás. Tetszik, vagy nem tetszik, együtt lehet és kell élni a szocia­lizmussal. A szovjethatalom, amelynek a nemzetközi politikában a lenini békedekrétum volt az első meg­nyilatkozása, fennállása óta kö­vetkezetesen fellép a nemzetközi kapcsolatok általános elveine«, normáinak tiszteletben tartásá­ért. Állásfoglalásai világosan tükrözik, hogy külpolitikáját a béke és a haladás melletti inter­nacionalista elkötelezettség ha­tározza meg. Napjaink nemzetközi helyzete ismét komoly feszültségekkel és veszélyekkel terhes. Az imperia­lizmus szélsőséges körei fokoz­zák a fegyverkezést azzal a nem titkolt céllal, hogy katonai erő­fölénybe kerüljenek. Megsértik a békés egymás mellett élés élveit, beavatkoznak más országok és népek belügyeibe. Minden ürü­gyet felhasználnak, hogy vissza­vessék a kelet—nyugati gazdasá­gi, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokat. Ezek a törekvések azonban csakúgy, mint a rossz emlékű hidegháború éveiben, ku­darcra vannak ítélve. A Szovjet­unió, a szocialista országok közös­sége összefogva a béke és a ha­ladás más híveivel, elegendő erő­vel rendelkezik ahhoz, hogy a há­ború megszállottjait megakadá­lyozza őrült terveik megvalósítá­sában. Ez jut kifejezésre abban is. hogy világszerte egyre na­gyobb tömegek és egyre határo­zottabban lépnek fel a fegyver­kezési hajsza megfékezéséért, a háború veszélyének csökkentésé­ért. A Varsói szerződés országin so­hasem hagytak kétséget afelől, (Folytatás a 2. oldalon.) N épszabadság-emlékplakett a pártsajtó legjobb terjesztőinek • Katanics Sándor köszöntötte a Népszabadság-emlékplakett új tu­lajdonosait. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa szerdán ülést tar­tott. Módosította az 1961. évi III. törvény egyes rendelkezéseit és szabályozta a tecWhikusképzést. A középfokú műszaki munkakö­röket betöltő technikusok képzé­se 1973 óta tanfolyami rendszer­ben történt. A tapasztalatok sze­rint a megfelelő színvonalú tech­nikusi szakképzettség megszer­zése csak erre alkalmas iskolatí­pusban történhet. Az új jogi sza­bályozás szerint az iskolarend­szerű technikusképzés öt évfolya­mon át tart és képesítő vizsgával zárul. Az I. és II. évfolyamon megvalósuló alapképzésre építve a III—V. évfolyamon a képzési célnak megfelelő szakmai, elmé­leti és gyakorlati képzés teszi le­hetővé a technikusi pályára fel­készülést. Az Elnöki Tanács a képzőmű­vészeti és iparművészeti alkotá­sok, valamint a dekorációs anya­gok többszörösítéséről és forga­lomba hozataláról szóló 1955. évi 12. számú törvényerejű rendele­tet hatályon kívül helyezte; az elmúlt évtizedek társadalmi, gaz­dasági változásai nyomán a ben­ne foglalt rendelkezések ma már nem indokoltak. A továbbiakban az Elnöki Ta­nács kitüntetés adományozásáról határozott és tábornoki kineve­zésről döntött. Végül bírákat mentett fel és választott, kegyel­mi ügyben döntött és egyéb idő­szerű témákról tárgyalt. (MTI) A Népszabadság főszerkesztője immár hagyományosan, minden év végén emlékplakettel jutal­mazza a pártsajtó legkiemelke­dőbb munkát végző terjesztőit. Bács-Kiskun megyében az idén öten részesültek ebben az elis­merésben, melyet tegnap délelőtt a megyei pártbizottságon vet­tek át. Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a kitüntetetteket, s a többi kö­zött a következőket mondotta: — Rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy a pártsajtó, el­sősorban a Népszabadság és a Petőfi Népe napjainkban — a felgyorsult információáramlás időszakában — gyorsan eljusson az olvasók tömegeihez. Bár az emberek többsége vizuális típu­sú, de nem elégíti ki őket a leg­nagyobb tömegkommunikációs eszközök — a rádió, a televízió — rendszerint szűkre szabott közlései. Ennél többet akarnak tudni, s e többletet a nyomtatott sajtótól várják, mely az esemé­nyeket. folyamatokat, jelensége­ket többoldalúan értékelve, ele­mezve tárja az olvasó' elé. A továbbiakban igényként em­lítette meg. hogy a terjesztők — az előfizetők szervezésén, illetve . kiszolgálásán tűi — törődjenek többet a pártsajtó népszerűsíté­sével. Ennek természetesen az az alapvető feltétele, hogy növeked­jék a lapok színvonala, hogy nap mint nap olyan kérdésekkel foglalkozzanak, melyek valóban érdeklik a közvéleményt, me­lyekkel valós igényeket elégíte­nek ki oly módon, hogy alakít­ják, formálják is az emberek gondolkodását. A megyei pártbizottság titkára ezután a következőknek adta át a Népszabadság-emlékplakettet és a lap főszerkesztőjének, Be- recz Jánosnak a köszönő levelét: A szabadszállási postahivatal kézbesítő szocialista brigádjának (Nosza Ferenc brigádvezető vet­te át a plakettet), Németh Ist­vánnak, a szalkszentmártoni pos­tahivatal vezetőjének, Szente Márknak, a bácsalmási postahi­vatal vezetőjének. Makai László­nak, a bajai postahivatal veze­tőjének, Dalmati Józsefnek, a Bács-Kiskun megyei Lapkiadó Vállalat terjesztési főelőadójá­nak.' A ‘ bensőséges hangulatú, elv­társi összejövetel eszmecserével folytatódott, melynek során a pártsajtó terjesztésével kapcsola­tos időszerű feladatokról esett szó. Végül Preiszinger András, a Bács-Kiskun megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója a Népszabad­ság, valamint a Petőfi Népe szer­kesztőségeinek és a kiadóválla­latoknak a köszönetét tolmácsol­ta a lapterjesztőknek, a postai dolgozóknak, a sajtópropagandá­ban közreműködő pártmunká­soknak. R. M. Kiskőrösi önarckép 5. oldal Tavaszy Noémi grafikusmű­vész kiállításának tegnap dél­utáni megnyitásával újabb len­dületet vettek a Petőfi Sándor születésének 160. és a várossá nyilvánítás 10. esztendejét kö­szöntő kiskőrösi ünnepségek. Az állami zeneiskola növendé­keinek közreműködésével Lo­sonczi Miklós művészettörté­nész nyitotta meg a Petőfi-, Ady-, Bartók-, Kodály-alkotá- sokra készített rajzokból össze­állított tárlatot. Kiskőrös — erről az 5. olda­lon levő írásainkban bővebben is olvashatnak — legfiatalabb városaink közé tartozik. Lé­nyegében ma is agrárjellegű település, ahol a népesség 55 százalékát még a mezőgazda­ság foglalkoztatja, és csupán 26 százalék az ipar, illetve az épí­tőipar részaránya. A város 30 ipari munkahelyén foglalkoz­tatottak fele a környező tele­pülések lakója. Tíz év nem nagy idő — tör­ténelmi léptékkel mérve, azaz egy város életében: még in­kább nem az. Ám, ahogy azt dr. Oláh Pál tanácselnök mondja: a fejlődés szempontjá­ból az eltelt évtized — éppen mert első, a várossá formáló­dás kezdetét jelentő — mégis hosszú ideig a legfontosabb marad. A magyar településfejlődés­nek továbbra is fontos útja a városiasodás Ilyen szempont­ból is jó példa a kiskőrösi, je­lezve, hogy a városi státusz sok fontos előfeltételét gondos munkával kell megteremteni, előkészíteni. • Felvételünkön; a hatvanezer kötetes könyvtárban válogatnak az ifjú olvasók. ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents