Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-03 / 284. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. december 3. HÁZUNK TÁJA Ismét a növényvédelem A gondos gazda már elvégezte a késő őszi tennivalókat a kiskertben. A mostani időszak alkalmas arra, hogy átgondolja az elmúlt esztendő tapasztalatait, és felkészüljön a következő évre. Célszerű, ha már most tájékozódunk, milyen növényvédő szerek kaphatók a kiskerti munkához, s az adatok alapján állítsuk gondosan össze a jövő évi permetezési tervet. Bár az almaía-varasodás ellen őszi lombkezeléssel védekeztek a kiskertekben, jövőre erős, korai fertőzésveszéllyel kell számolni. Ez fokozottan érvényes azokra a területekre, ahol nem fertőtlenítették, nem vágták le a lombokat. A várható veszély oka: a kórokozók az idén július végén és augusztusban felhalmozódtak a leveleken; ennek következményeit országszerte tavasszal tapasztaljuk majd. A. meleg, száraz időjárás nagyon kedvezett a másik, szintén kora tavasszal fellépő kórokozónak, a vesszőkön, rügyekben áttelelő lisztharmatnak. Tavasszal számítsunk a szokásosnál erősebb takácsatka-kártételre, mert ez a kártevő a nyár végén és az ősszel nagy tömegben rakott tojást. Egész esztendőre kihat majd az első tavaszi védekezés, amelyet a kikelő atkalárvák ellen jól kell időzítenünk. Ezen az őszön a nagyüzemekben és a kistermelők gabonavetéseiben nagy gondot okoz a gabonafutrinka lárvája. A megye egész területén fellépett és nagy egyedszámmal károsít. A felmérések alapján a legfertőzöttebb területek a megye déli részén Tompa, Csikéria (6—7 db/m2), az északi részén Szalkszentmárton, Tass, Szabadszállás (6—9 db/m2). A jelenlegi enyhe ősz különösen kedvező a kártevő számára. Az ellene való védekezést a jövő évi nagyobb termés érdekében, minden fertőzött területen el kell végezni. ! Kisüzemben felhasználható és az AG ROK ER - bo 1 tokban kapható a Ditrifon 50 WP permetező, és a Ditrifon 5 porozó. A nagyüzemek számára a fent leírt két készítményen kívül a Dimecron 50, a Wofatox SP 30, és a 50 EC felhasználása javasolt. Felhívjuk a figyelmet az óvó- és környezetvédelmi rendszabályok szigorú betartására! Mi a pergola? — Mikor virágzik a pergola? — kérdezhetik sokan. A furcsa nevű pergola egy olyan kerti építmény, amely tulajdonképpen „alapellátást” biztosít a kertben, parkban. Fő célja és szerepe, hogy kúszó-futónövények támasz- tékául szolgál. Tervezésénél, megépítésénél vigyázni kell arra, hogy a pergola ne éljen önálló „életet”. Nem elhanyagolható, hogy esztétikus, ízléses legyen és megfeleljen a műszaki, statikai követelményeknek is. Pergolát, lugast ott célszerű építeni, ahol szűk a hely arra, hogy térigényes fák vessenek árnyékot. Alkalmas arra is, hogy sivár, egyhangú falfelületeket megbontson a hordozott lombtömeg. De térelválasztó szerepe is lehet, amikor különböző kert-, illetve parkrészleteket határol el egymástól. A lényeg minden esetben az, hogy a pergola, elsősorban a növények tartója, támasza legyen. Mérete, szerkezete egyszerű, harmonikusan illeszkedő legyen a környezetbe. Elsősorban fából készüljön, vízszintes és függőleges elemekből. Megépítésénél gondoskodni kell a megfelelő felületvédelemről, a fa- és fémrészeknél egyaránt. Nem árt figyelembe venni a pergola anyagának megválasztásánál, a ráfuttatott növény jellegét sem. Nehézkes, vaskos építményekre, nehéz lombozató, nagy levelű futónövény illik. Ilyenek például az Aristolochia durior (farkasalma) és a Vitis (szőlő) fajok. Karcsú, kecses oszlopokra, lécekre, könnyű lombozatú, finom levélzetű növény való, például Clematis montana, Akebia stb. Rusztikus, primitív szerkezetű tartókra a vadhoz hasonló megjelenésűeket futtassunk, például a Celastrus scandens-t. A finoman kidolgozott, precízen megépített pergolán különleges kertészeti fajok mutatnak jól, mint például az igen kedvéit, népszerű Clematis jackmannii különféle színváltozatai. Szép, mutatós futónövények még a Wisteria sinensis (lila akác), Pe- riploca graeca és különféle Loni- cera-fajok, melyek közül mutatós például a Lonicera caprifolium és a Lonicera brovnii .Fuchsioides’. Ezek a futónövények mind támasztékot, tartószerkezetet igényelnek. Futó-kapaszkodó növények támasztékául fáira szerelt rács is szolgálhat. Itt is fontos, hogy a rács anyaga, szerkezete összhangban legyen az épülettel. A falhoz való csatlakozásnál ügyeljünk az esővíz elíeni védelemre. Kecskeméten, a széchenyiváro- si ABC-áruház előtt található például pergola. Szerepét, funkcióját nem tölti be: árnyékol, de nincs mit, hiszen alatta padok is lehetnének. A futórózsa, amit tartania kellene, nem ér fel a tartószerkezetig — fenntartói bosszúságára. Szép példát láthatunk a pergolák alkalmazására a Margitszigeten, a Rózsakertbén. B. K. KM 156 A KM 156 fajtajelöltet 1963T-ban dr. Szegedi Sándor, Erős János és Ésik Andrásná állította elő Katonatelepen a Muscat candia és Cegléd szépe fajták keresztezésével. Leginkább Balatonszárszó, Eger. Gyöngyös és Tardosbánya környékén terjedt el ez az 1976 óta üzemi kísérletre ajánlott fajtajelölt. Tőkéje közepes növekedésű. Vesszői középvastagok, rövid ízközűek, sárgásbarna színűek. Vitorlája pókhálós, fényes bron- zoszöld. Levele kicsi, széle csipkés, csipkés-fűrészes, erezete pirosas. Virága hímnős, fürtje ágas, laza szerkezetű, ótlagtömege pedig 305 gramm. Bogyói oválisak, fehéressárgák, ropogósak, különösen finom fűszeres ízűek, nem repednek és nem rothadnak. Szeptember első napjaiban érik, homoktalajon bőven terem, hektáronként tizenegy tonnát „hoz”. Értékes tulajdonságai közé tartozik a tetszetős fürtfelépítése. a szép színeződése, kellemes íze és nagy bogyója. Emellett jól csomagolható és szállítható. Sza- kítási szilárdsága közepes, a nyomást jól bírja, rugalmas. Alkalmas a magasművelésre is. É. A. Szobában nevelt szőlővesszők • A legügyesebb kistermelők nem bízzák a véletlenre a szőlőtelepítés sikerét. Ladányi Endre kiskunfélegyházi kerttulajdonos például a szobában te- nyésztálcán előneveli a tavasszal telepítendő szőlővesszők. oltványok egy részét. A „kihajtási" arányból következtethet a majdani telepítés sikerére. (StraszeT András felvétele) A terebélyesedő mozgalom A kétszáz-háromszáz négyszögöl kis terület, mégis egész esztendőre elegendő munkát ad tulajdonosának és családjának. Bács-Kiskun megyében sok ezerre tehető az ilyen parcellák száma. Arra a kérdésre, hogy megéri-e, különbözőek a válaszok. Van, aki esküszik rá: igen. Hozza a füzetét. Szabályos könyvelés: kiadás—bevétel. A rubrikákban forintok. A végösszeg ennyi vagy annyi ezer forint... Más szitkozódik. AZ időjárás „tréfáin” bosszankodik. — Nem csinálom, abbahagyom — mondja.- Elégedetlen a zöldség- gyümölcs-átvétellel. Néhány kerttel odébb ősz hajú, idős ember javítja a szerszámos- kamra tetejét. — Ha egy fillér hasznom sem lenne, akkor sem hagynám abba — említi három méter magasból. — Nekem az egészségemet adta vissza a kerti munka. Jogosan kérdezheti az olvasó, kik mondták el mindezt és hol? Nos, történhetett mindez a megye bármelyik városának szélén, ahol az elmúlt években gombamód nőttek a földből a szerszámos- kamrák. Körülöttük a virágzó kis gazdaságok. Néhány esztendeje a vonaton, az autóbuszon, ahol hosszabb-rö- videbb időt kellett ismeretlen útitársainkkal eltölteni, a kényszeredett beszélgetés témája általában a hét végi focieredmények elemzése volt. Napjainkban inkább a kertészkedésről beszélgetnek. Mondják azt is: amatőr „profik”. A nyugdíjas tanítónő, a gyári munkás, aki beköttetett Kertészet és Szőlészet folyóiratokból tanulta a szakmát, a katonatiszt, -akinek segített a szomszéd, az iskolaigazgató két infarktus után ... Ha a kertészkedés gondjairól, örömeiről szeretnék beszélgetni, nem is kell messzire mennem, az egyik kollégám, aki még tavaly megmosolyogta az ásót, kapát, facsemetét cipelő szomszédait, már tojásnagyságú saját termelésű fehér retkeivel dicsekszik ... A politikai és gazdasági vezetésünk a lehető legszélesebb körben támogatja a maguknak, a családjuknak és a piacra termelőket. A népgazdaságunk — csak forintban számolva — sokmilliós hasznot hoznak. Nem beszélve a szabad idő hasznos eltöltéséről. összeállította: Czauner Péter a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat Önálló exportjog gyakorlására készül Nemrég hírt adtunk arról, hogy az ország huszonhat más gazdasági szervezetével együtt önálló exportjogot kapott a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat. A külkereskedelmi jogkör gyakorlása igen felelősségteljes, gondos, körültekintő munkát igényel. Dr. Kuczik Istvánnal, a cég igazgatójával arról beszélgettünk, hogyan készül fel erre a fontos feladatra a MEZŐGÉP. — Vállalatuk az elmúlt években is jelentős exportot bonyolított |Ie. Kérem, mondja el, milyen ütemben fejlődtek eddig külföldi Ikapcsolataik. — Vállalatunk exporttevékenysége az utóbbi években valóban sikeresen fejlődött. Jellemző erre, hogy míg 1976-ban bruttó termelésünk 10 százalékát értékesítettük külföldön, addig 1980-ban már 40 százalékát. Ehhez hozzá kell tennem, hogy kezdetben a megrendelések kilenctized része a szocialista országokból érkezett, három évvel ezelőtt viszont már exportunk felét a nem rubelelszámolású piacon adtuk el. 1980 óta ez az arány állandósult. Az idén például a baráti országokba 15 millió rubelért, a tőkés piacra 7,4 millió dollárért szállítunk termékeinkből. Ugyancsak az előzményekhez tartozik — folytatta dr. Kuczik István —, hogy 1980 óta exportunk mintegy felét a fővállalkozási tevékenységre alapoztuk. Ennek keretében a vállalati szakemberek aktívabban vették ki részüket a piacképes termékek létrehozásából. Ennek eredményeként Spanyolországban konzervgyárat szereltünk fel, Algériában szemestermény-tároló telepeket építettünk, a Szovjetunióba és az NDK-öa konzervipari gépsorokat szállítottunk. — Végül is mi érlelte meg a vállalat vezetőiben azt a gondolatot, hagy önálló külkereskedelmi jogot kérjenek? — A fővállalkozás alapján kialakult a közvetlenebb kapcsolat- tartás a vásárlókkal, igy elmondhatjuk, hogy az önálló exportjog gyakorlásához a szakgárda java része rendelkezésünkre áll. Ugyanakkor egy 300 millió forintos üzemi beruházással is igyekeztünk megalapozni törekvéseinket. Ezek után, ez év júniusában — összhangban az ország gazdaságpolitikai célkitűzéseivel — kérte vállalatunk vezetése a két fővállalkozási tevékenységre, a konzervipari gépek és gépsorok, valamint a szemestermény-táro- lók szállítására az export-, és a hozzá kapcsolódó nem rubelelszámolású anyagok beszerzésére az importjogot. A Külkereskedelmi Minisztérium október végén arról értesített bennünket, hogy 1983. január 1-től félruházta vállalatunkat a kért joggal. — Valóban úgy érzik, hogy most már minden a legnagyobb rendben van, s a tőkés piacokon nem érheti különösebb meglepetés a MEZŐGÉP-et? — Most a felkészülés újabb — egyáltalán nem könnyű — időszaka következik. Meg kell teremtenünk a külkereskedelmi jog gyakorlásához szükséges tevékenységi rendszer végleges szervezeti és személyi feltételeit. Miután már korábban jelentősen fejlesztettük szellemi kapacitásunkat, mintegy száz, fővállalkozásban jártas szakemberünk van. Az üzlet előkészítését és megkötését 85—90 százalékban ők végzik el, a munka további részéhez kellenek speciális külkereskedelmi ismeretekkel rendelkező szakemberek. Ezek feladata a szerződéskötés utáni fázisban a szállítmányozás, a pénzügyi lebonyolítás, a devizaügyek intézése stb. Ugyanakkor a KOMPLEX Külkereskedelmi Vállalattal — amellyel korábban igen gyümölcsöző volt az együttműködésünk, továbbra is szoros kapcsolatot kívánunk tartani. Az önálló exportjog egyáltalán nem jelenti azt, hogy a jövőben mindent magunk akarunk intézni a külföldi piacokon. Azért sem. mert megrendeléseket kapunk különböző egyéb termékek gyártására Dániából, az NSZK-ból, Svédországból, Franciaországból, Iránból, a' szocialista országok közül Csehszlovákiából és Lengyelországból. — Térjünk vissza a külkereskedelmi jogra, s arra, hagy építenek, szerelnek is külföldön. Vannak erre a munkára tapasztalt szakembereik? — Szólnom kell még a külföldi kivitelezési gyakorlattal rendelkező munkás és irányító gárda megszervezéséről. Jelenleg 220 dolgozónk és mintegy 20 termelésirányítónk rendelkezik ilyen jellegű gyakorlattal. Jó részük most Algériában gabonatárolók építésén fáradozik, ök képezik majd a magvát a továbbiakban a bővítésre kerülő külföldi kivitelezői állománynak. A konzervipari gépsorok szerelésére is már tapasztalatokkal rendelkező vezető szerelőket és szakembereket küldünk. — Mit várnak az önálló exportjogtól? — A külkereskedelmi tevékenység, a termelés és a vállalkozás összekapcsolásától jelentős hatékonyság-növekedést várunk. Az exportjog azt az előnyt jelenti számunkra, hogy más vállalat közbeiktatása nélkül, közvetlen kapcsolatba kerülünk a megrendelőkkel. Fővállalkozási szakembereink — a világpiacon megismerve a korszerű megoldásokat — össze tudják hasonlítani a konkurrens cégek gyártmányait a mi termékeinkkel. Ha szükséges, a fejlesztés gyorsítására is hatni tudnak, ami növeli vállalatunk versenyképességét, s előmozdítja exportunk fokozását. — Vannak-e már biztató jelei annak. hogy sikerül a vállalkozásuk? — Nem indulunk rossz kilátásokkal a jövő évnek. 1983-ra már 3,5—4 millió dollár értékű tőkés exportra kötöttünk szerződést. Tárgyalunk arról, hogy az ÉL- GÉP-pel közösen 4 takarmánykeverő üzemet építünk Algériában, ami újabb több millió dolláros üzletet jelentene. Konzervipari gépek iránt is van érdeklődés, néhány millió dollár bevételre ennek alapián is számíthatunk. További piaci lehetőségeket látunk még néhány afrikai, ázsiai és nyugat-európai országban. Ezekről azonban még korai lenne beszélni. Nagy Ottó AZ ÉLELMISZER VEGYÉSZ Megtaláltam a helyemet... — A helyemet elég nehezen találtam meg. 1965-tol 1971-ig a Kecskeméti Konzervgyárban dolgoztam. Voltam gyakornok és termelési főosztályvezető. Azt hiszem, a mostani munkámhoz szükséges igazi alapokat ott szereztem meg. 1971-től 1973-ig a Ceglédi Szeszipari Vállalat főmérnöke voltam. A vállalat neve ne tévesz- szen meg, mert a pálinka mellett legnagyobb munkát a gyümölcs- aszalványok és zöldségszárítmá- nyok előállítása adta. Abban az időben még nem volt akkora becsülete a dollárnak, mint manapság. Máig is sajnálom, hogy milyen sok lehetőséget hagytunk kihasználatlanul. Sok millió dollár értékű aszalványt adtunk el a nyugati piacon, s mégis maradt bennem egyfajta hiányérzet. A minőségre jobban ügyelve, nagyobb sikereket érhettünk volna el. Kecskeméten 1974-ben kezdődött el a Márka üdítőital-program. Ekkor hívtak vissza a megyébe dolgozni. Örömmel jöttem, mert egy új üzem indítása minden szakember számára nehéz, de szép feladat. Ne csodálkozz hát, hogy 77-ben elvállaltam a juice- programot. Nem tartozom a nyugodt emberek közé. De úgy érzem, megtaláltam a helyemet... Lehet, hogy azért is, mert menedzsertípusú igazgatónk jóvoltából, a mai közgazdasági viszonyok mellett is, ideális körülmények között dolgozhatunk. A korszerű technológia a biztosítéka annak, hogy termékeink eladhatóságával nincs baj. Persze ehhez az kell, hogy állandóan keressük az újat. Ennek szellemében született meg a Piroska szörpcsalád, amelyet Szaúd-Arábiába és Kuvaitba exportálunk. A termék nevének külön története van. Piroska keresztnévre hallgat az a külkereskedőnő, aki a terméket először propagálta. Az araboknak tetszett a név, s úgy döntöttek, legyen a termék neve is Piroska ... Kérdezed, hogy milyen a kuvaiti piac? Nos, röviden: a kereskedők korrektek, viszont megkövetelik a világszínvonalú, hibátlan terméket. A szaúdiaknak exportált háromféle gyümölcslevet például 54 mintából választották ki. Nagy dolognak tartom, hogy „saját erőből” vagyunk bent az arab piacon. Kuvaiti megrendelésre gyártjuk a 140 grammos tépőzáras dobozos juice-t is. Csak az idén több mint félmillió dollárért szállítottunk ebből a termékből. Azt mondod, beszéljünk az almáról? Nos, rendben van. Az egyik legértékesebb gyümölcsnek tartom, remek alapanyag. Sok mindenre használható. Alaplének is kiváló, jól Ízesíthető és fűszerezhető. Az almavermuth, az almapezsgő keresett cikk. Foglalkozunk már az almaalapú koktélok gyártásával is. A gazdaságban termett négyszáz vagon alma sorsa az Idén is megoldódott. A szakirodalom tanúsága szerint a jövő a folyékony gyümölcsöké, amely megtartja eredeti ízét, zamatát, beltartalmi értékét. Romlás nélkül tárolható, számítsd csak ki, gyors feldolgozással mekkora értékeket menthetünk meg. A nyugati országokban már a gyümölcslevek mellett sláger a zöldséglé, s a zöldségkoktél is. Gondolom, hogy előbb-utóbb nálunk is nagy keletje lesz. A paprikakoktélunk például a BNV keretében rendezett üdítőital-versenyen már aranyérmet nyert. Nézd, ha nem is tartom magam sikerembernek, de úgy gondolom, elégedett lehetek. Munkámat elismerik, megbecsülnek. S nemcsak a financiális dolgokra gondolok. A Kiváló Űjitó cím arany fokozatának birtokosa vagyok. Még ceglédi főmérnök koromban szabadalmaztattunk egy válogatásra, szelektálásra alkalmas légszepara- tort. A 10—12 újításom több millió forint megtakarítást hozott eddig. Hogy melyikre vagyok legbüszkébb? Mindig a legutolsóra. Most például a paprikakoktélra ... Járhatom a világot, próbálok is hozni egy-egy földrészről hasznosítható dolgokat. Kubából például a citrusok levének technológiáját. A kubai grape-fruitot nálunk is keresni fogják majd. Ausztriából, Nyugat-Németországból az aromákkal kapcsolatos tapasztalatokkal térek vissza. A kuvaiti tárgyalások arról győznek meg, hogy mennyire fontos a korrekt kereskedelem. A szerződés aláírása után, mire hazahozott bennünket a repülőgép, addigra már itt volt a magyar bankban a dollár. Tudod, ha ügyelünk a minőségre, akkor sok-sok hazai árut szállíthatunk még az „olajországokba”. Lehet, hogy nekünk is szerepünk van abban, hogy honi termékeink iránt nő az érdeklődés .. . Az Egyesült Arab Emírségekből a dubai emír léüzemével egyre szorosabb a kapcsolatunk, számukra juice-alapanyagokat szállítunk, s mi adjuk a technológiát is. A szerződés szerint hatszázezer dolláros üzletet jelent ez számunkra. Az utazás, a kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatos felkészülés, sok-sok időt vesz igénybe. Fáradsággal is jár, de vallom, hogy igazi eredményt csak úgy lehet felmutatni, ha az ember tevékenyen részt vesz nemcsak a technológia kialakításában, a termék gyártásában, hanem a forgalmazásban is ... (Elmondta: Balogh Sándor, a Szikrai Állami Gazdaság termelési főmérnöke.) Szabó Pál Miklós
