Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-29 / 304. szám
4 • PETŐFI NÉPE 9 1982. december 29. Gondok és remények A tőkés gazdaság második világháború utáni legsúlyosabb válsága már eddig is igen nehéz helyzetet teremtett. A nyugati világ legtöbb országában az 1929—33-as nagy világválság jelenségei kísértenek. A munkanélküliek száma meghaladja a fejlett nyugati országokban a 32 milliót, és ez a szám tovább nő, 1983 közepére elérheti a 40 milliót. Az ipar 60—70 százalékos kapacitással működik. Hétről hétre gyárak tucatját zárják be. Jelentős nagyvállalatok mentek tönkre vagy jutottak a csőd szélére, s csak az állami segítség rántotta vissza őket. Csökken az ipari termelés. Érdekkülönbségek — konfliktusok A mai világgazdasági válság súlyossága mindenekelőtt azzal függ össze, hogy olyan hosszú távú változások talaján bontakozott ki, amelyek eleve zavarokat okoztak a világgazdasági fejlődésben. A gazdasági növekedés a világ valamennyi országában lassúbbá és ellentmondásosabbá vált az 1970-es évek közepe óta. Az államok gazdaságpolitikája egyre nehezebben képes a felmerült belső problémákkal megküzdeni. A nemzetközi együttműködés messze nem bizonyult elegendőnek. Nem elég hatékonyak a nemzetközi szervezetek és nem segítik kellően az egyes államokat problémáik megoldásában. A világon ma létező 160 állam döntő többsége nagymértékben iügg a világgazdasági viszonyoktól, gazdaságuk sebezhető, és világgazdasági környezetüket formálni nem képesek. Az országok egy része viszont — amelyek a világgazdasági fejlődés fő tendenciáit meghatározzák — nem. vagy alig vannak tekintettel a többiekre. Túl súlyos belső zavarokkal küzdenek és fő erőfeszítéseiket ezek megoldására összpontosítják, nem a nemzetközi gazdasági viszonyok javítására, amelyet esetenként figyelembe sem vesznek nemzeti gazdaságpolitikájuk meghatározásában. A világgazdasági érdekkülönbségek — a nehéz gazdasági viszonyok, a stagnáló világkereskedelem körülményei között — igen súlyos nemzetközi konfliktusok kialakulásához vezetnek. Élesehbé válik a verseny, amelyben a minőség és a technikai- szint szerepe különösen nagy a piacon maradás szemszögéből. Fizetési nehézségek Az 1979—80 óta tartó válság a nemzetközi pénzügyi viszonyok súlyos problémáival is párosul. Ezek nemcsak az elmúlt esztendőben kialakult magas amerikai kamatláb következményei. Általánosak a fizetési gondok. Miután a fejlődés lassult, sóik ország kényszerült importjának csökkentésére. Az exportot növelni a keresletcsökkenés é6 az éles verseny feltételei mellett nehéz vagy szinte lehetetlen. Azok az országok, amelyek a korábbi időszakokban, főleg a 70-es években jelentős nemzetközi hiteleket vettek fel, számottevő gazdasági fejlődésre és kiviteli lehetőségekre számítva, súlyos fizetési gondokkal küzdenek és sokan közülük a fizetésképtelenség határaira jutottak. Mindezekhez járulnak a korábbi években kialakult strukturális zavarok. A tartós ipari túltermelés, amely ma bolygónk ipari szektorainak mintegy negyedrészét sújtja, hihetetlenül nehéz feltételeket teremtett sok fontos iparágban és országban. Nem egyszerű, hagyományos ciklikus túltermelési válság tehát a jelenlegi, mert sajnos, különböző, egymással szorosan összefonódó tényezők hatására alakult ki. A válság sújtja bolygónk valamennyi országát és a köztük intenzívebbé vált kapcsolatok közvetítésével láncreakciók sorozatát váltja ki a gazdasági élet különböző területein, egyszersmind súlyos társadalmi megrázkódtatásokat idéz elő. Eltérő lehetőségek Mikor változnak meg. válnak kedvezőbbé a világgazdasági fejlődés tendenciái? A fellendülés közvetlen közeledtét az elmúlt hónapok során sokan és sokszor jósolták a nyugati világban. Ez azonban nem következett be. Valószínű, hogy az Egyesült Államokban különböző tényezők hatására 1983 során a gazdasági tevékenység valamivel élénkebbé válik. Ez 1984 körül szélesebb, a fejlett ipari tőkés országok többségére kiterjedő, mérsékelt fellendülés kialakulásával is párosulhat. Ennek hatását a világ többi része azonban csak késéssel érzi majd. A szocialista országokban is csak hosszabb távon hatnak azok az intézkedések, amelyeket gazdasági helyzetük javítására, problémáik enyhítésére hoznak. Az együttműködés — létfeltétel Az olyan típusú országok számára. mint Magyarország, mindez nem sok biztatót jelent a következő egy-két esztendő során a fejlődés külső feltételeit illetően. Ilyen helyzetben is ,,talpon kell maradnunk", s arról sem szabad lemondanunk, hogy hosszabb távú problémáink megoldásában előrelépjünk a lehetőségek szerint. Most különösen arra kell törekedni, hogy a rendkívül nehéz világgazdasági környezetben az éles nemzetközi verseny feltételei mellett a tőlünk függő minőségi, szervezeti és más feltételeket úgy alakítsuk, hogy kedvezően hassanak belső és nemzetközi gazdasági helyzetünkre. Fokozottan kell vigyáznunk arra, hogy egyre nehezebben biztosít ató kivitelünket ne zavarják minőségi problémák vagy olyan határidős túllépések, amelyek betartása elsősorban tőlünk függne. Jelentős erőfeszítéseket kell tennünk, más szocialista országokkal közösen, a KGST keretei közötti együttműködés hatékonyságának növelésére és annak érdekében, hogy az jobban segítse valamennyi szocialista ország belső és nemzetközi problémáinak megoldását. Keresnünk kell az együttműködést mindazokkal az országokkal, amelyek számunkra elfogadható feltételekkel új kapcsolatok kiépítését ajánlják. Rugalmasabban, aktívabban kell kezdeményeznünk a nemzetközi együttműködés formáit tekintve is. A tapasztalatok arra utalnak, hogy még ilyen nehéz világgazdasági viszonyokban sem reménytelen az olyan országok helyzete, amelyek képesek ügyesen, gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni, s ahol a közvélemény megérti a gondok súlyosságát, és a vezetéssel közösen keresi a kiutat. Simái Mihály akadémikus, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatóhelyettese [><] SAJTOPOSTA AZ OTTHONUKAT BŐVÍTŐK FIGYELMÉBE Még egyszer a hiteligényről A toldaléképítkezés miatt pórul járt és az összedőlt helyett új családi házat létesítő, majd eközben anyagi zavarba került egyik kiskunhalasi olvasónk kérdésére válaszolván többi között megírtuk az elmúlt héten, hogy nincs akadálya az ilyen munkával kapcsolatos hiteligény módosításának, viszont ekkor sem lehet eltekinteni a kötelezően előírt adminisztrációs ügykezeléstől. Közlésünk nyomán Kiskőrösről. Kiskunfélegyházáról és Kecskemétről fordultak hozzánk a tulajdonosok. akik mostanában foglalkoznak a gondolattal, hogy bővítik a régi. elavult és a főleg szűkössé vált otthonukat. Szinte egybehangzóan mondották: a tervük megvalósításának döntő feltétele az OTP-kölcsön, nem világos azonban számukra, miféle iratok birtokában áll velük szóba a pénzintézet. És kifejezték félelmüket, hogy a kivitelezés során kárt szenvedhet az ő ingatlanuk is. A közérdekű ügyben beszéltünk az Országos Takarékpénztár Bács-Kiskun megyei Igazgatósága építésügyi csoportvezetőjével. Kiss Lászlónéval, aki legelőször ezt hangsúlyozta: a rendszerint bontással járó toldaléképítkezés roppant felelősségteljes munka, meglepetést is tartogathat. ha nem szakszerű és alapos az előkészítése, illetve elvégzése. Mindenekelőtt a tervező feladata pontos ..diagnózist” készíteni az épületről, s dönteni arról, kibírja-e a műszaki átalakítást. Természetesen nagyon sok múlik a kivitelező hozzáértésén, gyakorlottságán is. Ha e teendőkre vállalkozók a hivatásuk magaslatán állnak, nem fordulhat elő a halasihoz hasonlóan sajnálatos eset. Ami pedig a kölcsönigénylési feltételeket illeti, azok viszonylag egyszerűek. A kérelmezőnek csupán hárorp iratot, a tulajdonlapot. az elfogadott tervrajzot és az érvényes építési engedélyt kell benyújtania az OTP-hez. amely rövid időn belül bonyolítja le az ügyintézést. Fontos még tudni, hogy a toldaléképítkezö. vagyis a lakóházát bővítő maximum 100 ezer forint hitelt kaphat évi 3 százalékos kamat mellett. január elsejétől azonban mód nyílik arra, ezt az összeget bankkölcsönnel még megtoldhatja, ami után növelt mértékű a kamat. CIKKÜNK NYOMÁN Nincs építési tilalom A november 24-i Sajtóposta rovatunkban adtuk közre az egyik kunszentmiklósi idős olvasónk panaszát, miszerint régóta nem rendelkezhet a saját telkével, melynek kisajátítását évek óta csak ígéri a tanács. Szóltunk arról, hogy a szabad forgalmazást is gátló tilalom ráfizetést jelent a tulajdonosjvak. Végezetül javasoltuk a hatóságnak, hogy adásvétel révén jusson hozzá a kérdéses ingatlarihoz. Cikkünkre az alábbiakat válaszolta a kunszentmiklósi Nagyközségi Tanács elnöke. Bognár László. A szóban forgó terület a nagyközség központjában van, ahol az általános rendezési tervnek megfelelően helyezhetők el új épületek. Arrafelé alakítjuk ki a Kötő utcát is, mellyel kapcsolatosan nem tervezünk kisajátítást, vagy megvásárlást — nehéz pénzügyi körülményeinkre tekintettel — ebben az ötéves tervidőszakban. Egyébként korlátlanul értékesíthetők e térségben levő telkek, s azokra — a szabályozási vonalon belül — építhetnek is a tulajdonosok, hiszen nincs érvényben ilyesféle tilalom. VISSZHANG A hengerezés hiányzott December 1-én e hasábokon írtunk arról, hogy a Kecskemét— Hetén.vegyháza közötti utat zúzott kővel borították be nemrégen, a repedések, gödröcskék betömése, s végső soron a fagyár okozta rongálódás csökkentése, megszüntetése céljából. Közöltük, a szakemberek is csak ..jó közepesének minősítették e munkát, .így fordulhatott elő pár héten át. hogy az aszfaltmezőbe az esős időjárás miatt kellően nem rögződött követ felpörgették a járművek kerekei. E sorainkra a község sok lakója nevében így reagált Ádám János olvasónk: Az útburkolás során feltűnő volt, hogy a szokásos hengerezés- re egyáltalán nem került sor. Bár ez az eszköz hosszú ideig vesztegelt az egyik ottani kanyarban, majd — mintha dolga végeztével tenné — eldöcögött ip környékről. Alighanem kissé elnézőek lehettek, akik az ilyen javítókarbantartó tevékenységet „jó közepes"'-ként ítélték meg. Szerintem a minimális szakmai követelményeknek is alig megfelelő színvonalról van szó, melynek egyenes következménye, hogy a igödrök egy része most is éktelenkedik, hiszen a feltöltésére szánt kőmennyiség már régen szerteszét szóródott az autók „jóvoltából A cikk szerint a KPM egy ideig előírta a 40 kilométeres sebességhatárt ezen az útvonalon. S a valóság? E jelzőtáblát már a burkolás után közvetlenül sem találtaim a helyszínen, ahol jelenleg is balesetveszély van, hiszen a burkolóanyag szüntelenül pörög. Jobb híján csak kapkodják a fejüket a gépkocsi mellett elhaladó gyalogosok, biciklisek. Rossz rágondolni, milyen baleset származna abból is, ha a szélvédő hirtelen elrepedése következtében veszítené el valaki uralmát a volán fölött. S e hetényegyhá- zi út mentén lévő házak lakóit sem kell irigyelni, akiknek ablakain gyakorta csattan a repülő kődarab. Mint az újság hírül adta, a burkolati hibából eredő anyagi károkkal és személyi sérülésekkel kapcsolatos térítést szervezetten intézik az illetékesek. Mennyire más lenne a helyzet, ha az említett kellemetlenségek megelőzése érdekében is hasonló gondossággal jártak volna el... KÉRDEZZEN - FELELÜNK mm JÓ KAPCSOLAT, GYÜMÖLCSÖZŐ EG YÜTTMŰKÖDÉS Partner a KPM Közúti Igazgatóság A KPM Közúti Igazgatóságának tevékenysége két irányú: egyrészt a költségvetésben biztosított összegekből új utakat építenek, fenntartják azokat, másrészt megrendelésre, főleg községi, lakótelepi utakat terveznek, építenek, karbantartanak. Az utóbbi túl azon, hogy lehetővé teszi az igazgatóság gépi kapacitásának jobb kihasználását, bizonyos bevételi forrást is jelent. Nem véletlen tehát, hogy a KiPM Közúti Igazgatósága igen jó kapcsolatokat épített ki a megyében a községi, városi tanácsokkal, termelőszövetkezetekkel, állami gazdaságokkal. Takarékos útépítési technológiával, helyi anyagok felhasználásával olcsó lakótelepi utakat, utcákat építettek már ebben az esztendőben. Bócsán például a községi tanács kérésére az úgynevezett bel- 60 főgyűjtőút tervezését végezték el, s a kivitelezésre a következő években kerül sor, amikor a községi tanácsnak erre már rendelkezésre állnak az anyagi eszközök. Szabadszálláson két utcát, összesen 1,2 kilométer hosszúságban készítenek el tanácsi meg>- remdelésre. A nagyközségi tanács bölcsen gondolkodott, amikor ezt a munkát a KPM Közúti Igazgatóságára bízta, hiszen a rövid távolság megdrágította volna egy nagyobb útépítő szervezet igény- bevételét. A döntésnek azért is örülnek a helybeliek, mert e két utcában van az óvoda, a bölcsőde. illetve az orvosi rendelő. Baján már régóta igen nagy gondot jelentett a városi tanácsnak a Mártonszállási út rendkívül rossz állapota. Gyorsan létrejött az egyezség a közúti igazgatósággal, s 1,1 millió forintos költséggel ez az út Is elkészült a bajaiak legnagyobb örömére. Kiskőrösön — miután itt nincs tanácsi útépítő szervezet — a városi tanács szerződést kötött az igazgatósággal a belső úthálózat karbantartására, azaz a felületi javítások elvégzésére. A kiskőrösiek elégedettek a munkával. Hasonló szerződés, vagy alkalmi felkérés teszi lehetővé Baján, s más városokban, községekben is az utaik rendtoentartását, felújítását. Az Igazgatóság emellett a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok számára — amennyiben megrendelik — megtervezi, megépíti a belső úthálózatot. Ebben az évben például a Városföldi Állami Gazdaság egymillió forint értékű útépítést rendelt meg, amely határidőre, jó minőségben elkészült. Mint Pogány Károlytól, a KPM Közúti Igazgatóság igazgatójától megtudtuk, 1982-ben 20—25 millió forintos árbevételt értek el a lakótelepi utak, utcák tervezésével, kivitelezésével, vagy éppen a tanácsi útépítő szervezetek számára eladott aszfalttal. A jövő esztendőben megpróbálják tovább szélesíteni ezt a tevékenységüket, és az igényeknek megfelelően terveznek, építenek, hosszabb, rö- videbb községi, üzemi, lakótelepi utakat. G. G. Export Jászberényből Szocialista és tőkés piacokra egyaránt szállít berendezéseket a Jászberényi Aprítógépgyár. Most szovjet, osztrák és indiai megrendelésre készítenek szénőrlő és érczúzó malmokat, amelyeket még az idén útnak indítanak rendeltetési helyeikre. Hazai igényeknek is eleget tesznek: timföldgyári forgókemencékhez gyártanak golyósmalmokat. Mikor kaphat szabadságot a bedolgozó? i Vaskúton lakik Körmendi Im- réné, aki ez év eleje óta keresi kenyerét bedolgozóként az egyik bajai ipari szövetkezetben. Nemrég vett igénybe tíz nap szabadságot, az erre való jogosultságát azonban szabályellenesnek minősítette utólag a cég. mely most részletekben vonja le tőle a távoliét idejére kifizetett bért. Az emiatt nagyon elkeseredett levélíró szeretné tudni: mikor kaphat szabadságot, s hogy helyes-e a munkaadó intézkedése? A munkaügyi miniszter 10/1981. (IX 29.) számú rendelete értelmében — ez megtalálható a Magyar Közlöny 1981. évi 60-as számában —, ha a bedolgozó a munkáltatója által igényelt mértékben és az előírásoknak megfelelően teljesíti a munkamennyiséget, biztosítottá válik. Ami azzal jár, hogy megilleti az évi 15 nap alap-, valamint a három évenként egy nappal szaporodó pótszabadság. Megjegyzendő, hogy a naptári évben elért teljesítmény után járó szabadságot csak a következő esztendőben veheti ki. Az előzőekből következik, olvasónk legelőször 1983-ban mehet majd rendes szabadságra az idei termelési eredménye alapján. Ám mégsem vagyunk meggyőződve az említett visszafizettetés törvényes voltát illetően. Ha ugyanis a téves kifizetésről az attól számított 30, vagy — amennyiben ezt írja elő a kollektív szerződés — maximum 60 napon belül nem küldött írásban értesítést a munkaadója, akkor nem követelheti vissza az ősz- szeget. Kivétel, ha ön tudott a bérfolyósítás helytelenségéről, netán maga idézte elő. Minthogy ezzel kapcsolatosan semmit nem közölt a szerkesztőségünkhöz érkezett soraiban, tanácsoljuk, gondolja át a történteket, s ha úgy véli, a levonás jogsértő, kérje ügye orvoslását a munkahely vezetőitől, szükség esetén pedig az ipari szövetkezetek megyei központjától! Ki, mekkora lakásra jogosult? A kiskunhalasi Varga József 1966-ban költözött be ötödmagával a Szilády utcai, 52 négyzetméter alapterületű szolgálati lakásba, amit hamarosan átalakított, s ennek eredményeként a nagyméretű konyhából újabb szoba, az előtérből pedig konyha lett. Az évek során azonban csökkent a család létszáma — a gyerekek felnőttek, máshová kerültek —, de megváltozott a földszintes épület állaga is, mégpedig a falak folyamatos vizesedése miatt. Ez az egészségtelen otthon került a közelmúltban tanácsi kezelésbe, amikor Is minőségi cserével kapcsolatos kérelmet nyújtott be a közben nyugállományba vonult olvasónk. Bár ragaszkodott az eddigi lakás méretéhez, a tanács mégis csupán 30 négyzetmétereset volt hajlandó rendelkezésére bocsátani. A továbbiakat hadd idézzük a lapunk, hoz küldött levélből: „A szintén nyugdíjas feleségemmel együtt betegeskedem gyakorta, ezért van szükségünk a különszobára. Ám az érvünket nem értette meg a hatóság, mely törölt az igénylők listájáról is. A megyéhez fellebbeztünk e határozat ellen, sajnos hiába. Felfoghatatlan számunkra ez a merevség. Persze, jó lenne tudni: egyáltalán hogyan döntenek a lakásigény mértékéről?” Az 1971 júliusa óta hatályos lakásügyi szabályok szerint az illetékes hatóság kizárólag olyan szobaszámú tanácsi bérlakást utalhat ki. amely nem haladja meg a kérelmező jogos igényének mértékét. Két személy esetében ez egy-két lakószoba lehet. A döntésnél természetesen figyelembe veendő — például az együttlakók egészségi állapota is. Amennyiben szükséges a tartósan beteg családtag elkülönítése, vagy felmerül a méltányosság kérdése, mód van az igény felső határát jelentő, vagy azt meghaladó szobaszámú lakáshoz juttatni a minőségi csere kérőjét. Ami az ön konkrét panaszát illeti, a rendelkezésre álló információk alapján az a véleményünk, helyesen jártak el a városi és a felügyeleti hatóságok. Ugyanis lehetőséget teremtettek arra, hogy a műszaki szempontból elavult bérleménye helyett másikat, jobbat kapjon. Igazán kár volt annak kisebb méretét kifogásolni, s közben megfeledkeznie arról, hogy a régebbi nagyobb lakását is sokadmagával kapta meg. (Itt mondjuk el, hogy a tény, miszerint bizonyos helyiségeket eltérő rendeltetéssel használt még nem ok a lakás eredeti szobaszámának módosítására, s főleg nem képezhet alapot a jogosultságát meghaladó igény előterjesztésére.) Végezetül szólni kell arról, hogy kéttagú családjában háromezer forintnál több az egy főre jutó jőve. delem, ami nem teszi indokolttá a kedvezményes lakáshoz jutást, vagyis a bérlemény kiutalását. Persze szó sincs róla, hogy ügye megoldhatatlan. Javasoljuk, hogy a tervezett lakáscserét az ön szociális helyzetének megfelelő módon, tehát a tanácsi értékesíté- sű lakás igénylése révén bonyolítsa le. Az igény mértékének előírásai ez esetben is alkalmazandók. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111.
