Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-29 / 304. szám

1982. december 29. • PETŐFI NÉPE S 3 Több mint hét és fél milliárd forint az élelmiszeripar fejlesztésére Az élelmiszeripar vállalatai az idén mintegy 7,6 milliárd forint értékű beruházást hajtottak végre — ez derül ki a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban most elkészített összesítésből. Na­gyobb új létesítmény építését nem kezdték meg, ám a korábbi évek­ben megindított fejlesztés nyomán néhány üzem most lépett a terme­lésbe. Emellett a rekonstrukciók, felújítások, és a gépcserék is je­lentős anyagi áldozatokat követel­tek a vállalatoktól. Az idei fej­lesztések hozzájárultak ahhoz, hogy az ipar az idén is jó színvo­nalú, kiegyensúlyozott ellátást biztosított, továbbá az exportter­veit is teljesítette, és jövőre to­vább javítják a termelés feltéte­leit. Az 1982. évi beruházásokat a szőkébb pénzügyi lehetőségek, il­letve a nagyobb arányú vállalati önállósulás nyomán általában a korábbi éveknél nagyobb fokú céltudatosság jellemzi. A fejlesz­tések többsége közvetlenül az el­látás színvonalának emelését és az exportfeltételekhez a fokozott iga­zodást szolgálja. E törekvések mellett viszonylag gyakran hát­térbe szorultak a járulékos beru­házások, a szállítás, az anyagmoz­gatás korszerűsítése, s az indokolt gépcserék, ami viszont a továb­biakban éppen azoknak a progra­moknak a teljesítését nehezítheti meg, amelyeket a fejlesztéseknél szintén előirányoztak; hatéko­nyabb gazdálkodást, az önköltsé­gek csökkentését. Ugyanakkor ör­vendetes, hogy éppen azok az ága­zatok hajtottak végre nagyobb arányú korszerűsítést, amelyek alapvetően meghatározzák a ha­zai ellátást, és a kivitelt — így elsősorban a hús-, a tej-, a ba­romfi-, a konzerv-, a gabona-, a cukor, és a bőripar. A kaposvári húskombinát új üzemében elsősorban a hazai ki­nálat bővítésére évi hatezer ton­na hentesáru készítésére rendez­kedtek be. Termel a debreceni és a pásztói új tejüzem is, ezek na­ponta 200, illetve 100 ezer liter tejet dolgoznak fel, jelentősen ja­vítva a környék ellátását A bajai 10 ezer tonna kapacitású mirelit­üzemet is ez évben adták át, in­nen elsősorban mélyhűtött zöld­ségféléket szállítanak exportra. Kecskeméten és Székesfehérvárott a gabonaipar új keverőüzemét, il­letve száraztészta-gyárát adták át. Ugyancsak ez évben kezdte meg a termelést a sütőipar észak­pesti kenyérgyára és orosházi üze­me. Több baromfiipari üzemben je­lentős korszerűsítést fejeztek be. A kecskeméti gyár új fagyasztó alagutat, az orosházi folyamatos fagyasztót kapott, a sárvári fel­dolgozóban pedig», a csomagolási vonalat korszerűsítették, ezzel is fokozva az exportképességet. WSSSS ír-xNryííiíííiííft VIRSLI, KOCSONYA, PEZSGŐ Szilveszteri áruellátás Az ipar és a kereskedelem a ka­rácsonyihoz hasonló, jó színvona­lú áruellátásról gondoskodik szil­veszterre is. A kínálat minden élelmiszerféleségből megfelelő lesz Budapesten és vidéken egyaránt. A sütőipar jó előre felkészült; a kemencék kapacitásának jobb ki­használására nyugdíjas dolgozói is munkába állnak. Nagy válasz­tékban kaphatók a különféle ita­lok. A budafoki Törley Pezsgő­gyár például 18-féle itait gyárt, s összességében 2,5 millió palackkal szállított az elmúlt hetekben a ke­reskedelemnek. Jelenleg is teljes kapacitással dolgoznak az üzem­ben, naponta 100—120 ezer palack pezsgő készül. A Kőbányai Sörgyár összesen 10 millió üveggel szállít az üzle­tekbe, s az igények maradéktalan kielégítésére most az év végén esedékes karbantartási munkákat is elhalasztották Sokféle vermut és minőségi bor is kapható és a korábbi éveknél jobb a kínálat az olcsóbb asztali és pecsenyeborok­ból. Kiegyensúlyozott az ellátás égetett szeszes italokból. A hazai készítmények mellett elsősorban szovjet és kubai italok bővítik a választékot. Igény szerint kínál­nak díszcsomagolású italokat. (MTI) ,,Néger csók” Abonyból » Az abonyi Újvilág Termelőszövetkezetben immár több mint két éve gyártják a „Négercsók’' néven közkedvelt édességet. Nagy a ke­reslet, napi tizenöt—tizenhatezer kartonnal készítenek, amelyet fo­lyamatosan szállítanak a megrendelőknek. (Fotó: MTI — Király Krisztina felvétele — KS) Az időjárás-szabályozó gép Barnabás, az ezermester és feltaláló rendkívül lelkes lo­kálpatrióta volt. így aztán ért­hető, hogy az időjárás-szabá­lyozó gép elkészítése közben állandóan szülőfaluja szebb jövője lebegett lelki szemei előtt, ez vezérelte nehéz mun­kájában. Mert a munka nem volt könnyű. Barnabás csak hosz- szú, türelmes és állhatatos kemény munka után jutott el addig, hogy az időjárást tet­szése szerint tudta befolyásol­ni. Weki sok álmatlan éjsza­kájába, a falunak pedig szám­talan váratlan záporba, hó­esésbe és hasonló viszontag­ságokba került, míg végre — egy szocialista relációból szár­mazó regulátor beszerelése után — a gép egy szabályozó­kar célirányos mozgatásával tetszés szerint alakította az időjárást — egynapi járóföl­dön belül. A Mester első útja a ta­nácsházára vezetett, ahol szer­kezetét Ifi községnek adomá­nyozta, azzal a nemes célzat­tal, hogy az időjárás-szabályo­zó gép elsőként a feltaláló szülőfalujának aranykorát hozza el. Az esemény híre futótűz­ként terjedt el a faluban. Je­lentőségének megfelelően azonnal rendkívüli végrehajtó bizottsági ülést hívtak össze. A testület döntése is percek alatt megszületett: köszönet­tel elfogadták az ajándékot, és bizottságot hoztak létre an­nak tervszerű működtetésé­re. A testületnek hetente kel­lett összeülni, meghatározan­dó a következő időszak időjá­rását ... Barnabás álma megvalósul­ni látszott. A község életében az aranykor jött el. Éjszakán­ként langy permet áztatta a zsenge vetést, reggelente an­nak rendje-módja szerint ki­sütött a napocska, a madarak csiviteltek, az emberek dalol- tak, egyszóval mindenki bol­dog volt. .Áldották a Mestert, aki mindezt lehetővé tette. Májusban a bizottság bölcs döntése nyomán eljött az ara­nyat érő esőzés. Ennek har­madik napján azonban várat­lan esemény következett be. Barnabás a gép meghibásodá­sára gyanakodott, mikor az egyik reggel perzselő hőség zúdult a vidékre. Lelkiisme­reti urdalástól gyötörve azon­nal kapta szer számostáskáját és lóhalálában igyekezett a községházára. Itt azonban megtudta, hogy műszaki hibáról szó sincs. Az időjárás fi bizottság döntése alapján változott meg. Barna­bást megnyugtatták: csak egy napról van \szó, ugyanis a ta­nácselnök elvtárs felesége megvette az új fürdőruhát és azt akarta felpróbálni. Barna­bás megnyugodott, főként, amikor másnapra valóban el­takarodott az esőzés, de azért valami rossz érzés csak ma­radt benne. És nem hiába. Ügy látszik, a feltalálók meg­érzéseire nem árt odafigyelni. Hamarosan az időjárás tel­jesen elszabadult. A bizottsá­gon belül egyenetlenségek je­lentkeztek, a kezdeti „egy­hangúlag” döntéseknek már a híre sem maradt. Azt ugyan még megszavazták (szótöbb­séggel), hogy a titkár elvtárs szabadsága alatt borongás idő legyen, mert olyankor tudva­levőleg jobban kapnak a ha­lak, de fi tsz elnökének kéré­sét, mely szerint jégesőt kért a rosszul metszett almáskert­re, már csak hosszú vita után hagyták jóvá. Bolond időszak következett. Derűre ború és borúra derű, időnként rekkenő meleg jött, majd disznóölésre való idő, már csak a legbennfenteseb- bek tudták, hogy voltaképpen kinek az akaratából... Bar­nabás most látta csak, mit szabadított rá forrón szeretett szülőföldjére. Hosszas tépelő- dés és önmarcangolás után végletes elhatározásra jutott: egy viharos, sötét éjszakán — melyet a gyógyszerésznő ren­delt, hogy feltűnés nélkül fo­gadhassa a délceg agronómust — Barnabás besurrant a ta­nácsháza épületébe és a ka­bátja ;alatt becsempészett ka­lapáccsal ripityomra törte szét élete egyik nagy művét, az időjárás-szabályozó gépet, legnagyobb örömére a községi állatorvosnak, kinek ifjú (har­madik) felesége másnapra ter­vezte be az új csengős szán kipróbálását. Barnabás előre számot ve­tett tettének következményei­vel, felkészült a mártíromság- ra. Egy igaz lokálpatriótának ez nem is olyan nehéz. Most azonban nem vált be előér- zete. A bizottság könnyű szív­vel feloszlott, az ellentétek lassan elsimultak, a korábbi megszokott rend helyreállt és lassan n falu népe is ismét megszokta, hogy csak a jóis­tent szidja a rossz időért. Dániel Z. Pál KISIPAROSOKNAK, MAGÁNKERESKEDŐKNEK Mit kell tudni az adóbevallásról? Az év vége nemcsak ünnep. Számadás is a gazdálkodásban. Megyénk magánkereskedőinél és kisiparosainál egyfajta, ismét­lődő pénzügyi munka: az évi jövedelem összegzésének — és be­vallásának — ideje. SZOLNOKI KÖRZETI STÚDIÓ Színházi előzetes január 1-re Nyolcvan esztendeje — Szép Ernő prológjával — avatták fel a szolnoki állandó kőszínház épületét. Az évfordulóra emléke­zik a Magyar Rádió szolnoki kör­zeti stúdiója január elsején. A műsor felidézi az itteni színját­szás mintegy másfél évszázados történetét. Szó esik majd Jászai Mari hí­res találkozásáról, és arról, ho­gyan bukott meg Fedák Sári a régi színház épületében. Marihá- zy Miklós korábbi kecskeméti direktor lett a szolnoki kőszínház igazgatója 1912-ben. Az egyik legjobb vidéki társulatot vezette a tiszaföldvári születésű hajdani földbirtokos. Származásáért tá­madta is az 1919-ben megjelent Szolnoki Munkás. A kecskeméti munkásság lapjában, a Magyar Alföldben nyilatkozta Mariházy Miklós: „18 éve nevemet megvál­toztattam, egy egész társadalmi rend dacára színész-proletárrá lettem . . .” Az 1920-as évek végén játszott először Szolnokon Erdődy Kál­mán, és néhány esztendővel Ké­sőbb a Sziklay-társulat prima­donnájaként Patkós Irma. Mind­ketten megszólalnak a műsorban. A felszabadulás után Kecske­méttel, később pedig Békéscsa­bával vojt közös társulata Szol­noknak. 1954-ben lett önálló: szol­noki Szigligeti Színház néven. Ak­koriban került a Tisza-parti város­ba egy fiatal színésznő: Győri Ilona, öt vennél több szerepben láthatta a közönség. Sajnos, na­gyon régen játszott utoljára a szolnoki színpadon, ott, ahol a pályáját kezdte. Mindent természetesen nem lehet előzetesen elárulni, de aki kíváncsi az ötvenperces összeállí­tásra, az hallhatja többek között Mensáros Lászlót, Örkény Ist­vánt, Svéd Sándort és Upor Pé­tert is. A műsort összeállította és szerkesztette: Szabó Margit. Az ehhez szükséges tudniva­lókról kérdeztük meg dr. Hegedűs Jánost, a megyei tanács pénz­ügyi osztályának csoportvezető­jét. — Kiket érint kötelezően az adóbevallás? — A megye hétezernégyszáz kisiparosa közül elsősorban azt a másfél ezret és a magánkeres­kedők közül azt a kétszázötven személyt, aki 1982-ben adóelőleget fizetett; aki változó jövedelmű szakmában tevékenykedik; aki­nek az egyévi bevétele több mint százötvenezer forint; vagy, aki csak töredék esztendőt — tehát nem egy teljes évet — dolgozott. Alapvetően tehát azoktól vár be­vallást 1983. január 15-ig a KIOSZ és a KISOSZ adóközössé- v ge, akiknek az adóját átalány- összegben nem lehet megállapí­tani, mivel ehhez hiányoznak a feltételek. — Az átalány egy meghatáro­zott összeg. (Fizetése vajon min­den esetben felmentést ad a be­vallási kötelezettség alól? — Nem. Ha az átalányozásra nincsenek meg a feltételek, mi­vel az idei év jövedelme példá­iul meghaladta a 150 ezer forin­tot. a kisiparos és a kiskereske­dő egynél több alkalmazottat foglalkoztat, vagy munkájával túlnyomórészt nem lakossági szükségletet elégít ki, ezekben az esetekben új bevallás szükséges. Ez a kötelessége annak az adózó kisiparosnak, illetve magánke­reskedőnek is, akinek az adó­alapját képező jövedelme 1982- ben 20 százalékkal volt maga­sabb az előző évinél. Ezenkívül az adóközösség bevallást kérhet a jövedelem alakulásáról a KIOSZ és a KISOSZ bármelyik tagjától, akinél ezt indokoltnak látja. — A pontos adóbevallás mind­egyik kisiparosnak és -kereske­dőnek érdeke. — Ez így van! Hiszen az adó­közösség ezáltal szerez értesülést azokról a változásokról, amelyek év közben történtek az adózónál és családjánál, s amelyek — ese­tenként — különböző kedvezmé­nyekre jogosítják az új évben a bevallást tevő állampolgárokat Erre és más lehetőségekre idejé­ben, a megyében 15 alkalommal tartott tájékoztatón hívtuk föl az érdekeltek figyelmét. A me­gyei tanács pénzügyi osztályának munkatársai, a jelenlevő adókö­zösségi és illetékhivatali dolgo­zókkal együtt, ezeken az előadá­sokon sokféle kérdésre válaszol­tak, amelyeknek egy része a kö­zelmúltban hozott jogszabály- módosításokból adódott. — Mondana arra példát, hogy miről volt szó :a tájékoztatókon? — Néhány lényeges dolgot megemlítek. Nagy érdeklődést váltott ki az az , új rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy a kis­iparosok — az egyébként adókö­teles jövedelemből — termelőesz­közeik és műhelyük korszerűsíté­sére, állóeszköz-vásárlásra adó­mentesen tartalékolhassanak va­lamennyi összeget. A pénzt kü­lön, ebből a célból nyitott bank­számlán helyezhetik el, három- százalékos kezelési díj ellenében. Többen a munkában segítő csa­ládtagok névleges bérének költ­ségként való elszámolásáról ér­deklődtek. Mások pedig az áru­termelő kisiparosokat érintő vál­tozásokról kértek információt. — Mit javasol végül az adó­bevallás előtt álló kisiparosoknak és magánkereskedőknek? — Forduljanak minden, tisztá­zatlan kérdésben az érdekképvi­seleti szerveik (KISOSZ, KIOSZ) mellett dolgozó — segíteni kész — adóközösséghez, vagy a taná­csok pénzügyi szakembereihez — mondta befejezésül dr. Hegedűs János. K—L ÚJ JOGSZABÁLYOK Alkoholisták kötelező gyógykezelése Az utóbbi évek statisztikai ada­tait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy hazánk szilárdan tartja él­vonalbeli helyét az alkoholfo­gyasztó országok nem túl dicső rangsorában. Közhely, de nagyon igaz, hogy az alkohol emberi sorsok, családok tragédiáját, ösz- szeom'lását okozza, és az alkoho­listák megkeserítik környezetük, lakóhelyük életét, nyugalmát. Az is köztudott, hogy az alkoholiz­mus betegség, amelynek gyógyí­tására társadalmunk nagy gon­dot fordít. Ezért is alkotta meg az Elnöki Tanács az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezelését szabályozó 1974. évi 10. sz. törvényerejű ren­deletet, amelyet 1983. január 1-i hatállyal az 1982. évi 41. sz. tör­vényerejű rendélet vált fel. Az új jogszabály lényegesebb, érdek­lődésre számottartó rendelkezését az alábbiakban ismertetjük. Az új rendezés alapja az volt, hogy eddig többféle jogszabály is módot nyújtott az alkoholizmus elleni fellépésre. A jogszabályok mindeddig csak a polgári bíró­ság által elrendelt gyógykezelés­ről szóltak, ezért szükségessé vált olyan új szabályozás, amely egy keretbe foglalja mind a polgári, mind a büntető eljárás során el­rendelt intézeti gyógykezelésre vonatkozó előírásokat. Intézeti kezelésre az az alko­holista kötelezhető, aki a rend­szeres és túlzott alkoholfogyasz­tásálból eredő magatartásával csa­ládiát. kiskorú gyermekének fej­lődését. környezete biztonságát veszélyezteti, vagy a közrendet, a munkahelyén a munkát, ille­tőleg a munkafegyelmet ismétel­ten és súlyosan zavarja. Nem lehet az intézetbe beutal­ni. aki a 18. életévét még nem töltötte be, vagy olyan betegség­ben szenved. amely "miaU kórhá­zi gyógykezelésre van szüksége, vagy az intézeti kezelés nem al­kalmazható. továbbá, aki sorka­tonai szolgálatot teljesít, és azt, akit 6 hónapot' meghaladó végre­hajtandó szabadságvesztésre ítélték. Az intézeti kezelés legfeljebb 2 évia tart. Az intézet vezetője az intézeti kezelést meghatározott időre felfüggesztheti, és a beutal­tat az intézetből ideiglenesen el- bocsáj tihatja, ha az intézeti ke­zelés tartamából 1 év eltelt, de 3 hónapnál több van halra. és az intézeti kezelés tapasztalatai, így különösen a beutalt magatar­tása és munkája alapján arra lehet következtetni, hogy az in­tézeti kezelés eredményes, a be­utalt rendszeres munkavégzése és létfeltételei biztosítottak. Ha a beutalt az intézeti keze­lés felfüggesztésének ideje alatt olyan, életmódot folytat, amely az intézeti kezelés eredményte­lenségére utal, az intézet veze­tője intézkedik a kezelés folyta­tása iránt. Az intézeti kezelést meg kell szüntetni, ha annak folytatása á kezelés eredményes­ségére tekintettél szükségtelen, vagyis a beutaltat kigyógyították az alkoholizmusból, vagy a be­utalt egészségi állapota miatt az intézeti kezelés nem folytatható. Az eddigiekből kitűnt, hogy kit lehet ilyen kezelésre beutal­ni. A továbbiakban vizsgáljuk meg, hogy ki és milyen eljárás­ban kérheti a környezetében élő alkoholista munkaterápiás in­tézetbe történő beutalását. Az intézeti kezelés elrendelése iránt az eljárást az alkoholista lakóhelye, vagy munkahelye sze­rint illetékes tanács egészség- ügyi feladatot ellátó szakigazga­tási szervénél, bármely állami szerv, szövetkezet, társadalmi szervezet, illetőleg az alkoholista által veszélyeztetett személy (csa­ládtag, lakótárs stb.) kezdemé­nyezheti. Az egészségügyi szerv megvizs­gálja, hogy az eljárás alá vont személlyel szemben milyen keze­lés indokolt, és ha a vizsgálat eredményeként az intézeti keze­lés elrendelése indokoltnak lát­szik, az egészségügyi szerv ja­vaslatot tesz a területileg ille­tékes ügyésznek. Amennyiben az ügyész az egészségügyi szerv ja­vaslatával egyetért, az intézeti kezelés elrendelése iránt indít­ványt nyújt be a járásbíróság­hoz. A járásbíróság az intézeti ke­zelést elrendelő végzésében — függetlenül attól, hogy a beutal­tat korábban gyermektartásdíj fizetésére kötelezték-e — a be­utalt tartásra szoruló gyermekei részére az intézeti kezelés tarta­mára gyermektartásdíjat állapít meg. Ha a beutalt gyermektar­tásdíj-fizetési kötelezettségét ko­rábbi bírósági határozat megál­lapította, a járásbíróság az inté­zeti kezelést elrendelő végzésé­ben úgy rendelkezik, hogy a ko­rábbi határozattal megállapított tartásdíj-fizetési kötelezettség az intézeti kezelés tartamára nem áll fenn. A járásbíróság által megállapított gyermektartásdíj összege egy gyermek után a be­utaltat az intézeti kezelés alatt végzett munkáért megillető díja­zás fele, két gyermek után a kétharmada, három gyermek után a háromnegyede, míg négy vagy ennél több gyermek után a teljes összege. A beutalt köteles az intézeti kezelésnek magát alávetni, az intézet rendjét megtartani, a ki­jelölt munkát elvégezni, és az intézettel együttműködni, az in­tézeti kezelés után a társadalom­ba való beilleszkedésének előké­szítésében. . A beutalt az intézeti kezelés tűrésére kényszeríthető. Az intézeti kezelés alatt a be­utalt munkaviszonya, illetőleg a szövetkezeti tagsági viszonyán alapuló jogai és kötelezettségei szünetelnek; a munkaviszony­ban., illetőleg a szövetkezeti tag­sági viszonyban töltött idő szá­mításánál azonban figyelembe kell venni az intézetben töltött időt. A beutalt az intézet rendjének megtartásával a szabad idejét kötetlenül használhatja fel. Az intézetet engedéllyel elhagyhat­ja. Ha jogszabály nem tesz ki­vételt a munkavégzés, munka­időre és a pihenőidőre, a mun­ka díjazására, és a juttatásokra, az egészség és a testi épség vé­delmére, valamint a munkavég­zéssel összefüggő anyagi felelős­ségre, a munkajogi szabályok az irányadók. Az intézet vezetője a beutalt­nak — a magatartására és az intézeti kezelés eredményességé­re tekintettel — eltávozást enge­délyezhet. Az eltávozás általában legkorábban az intézeti kezelés megkezdése után 3 hónappal en­gedélyezhető, a tartama az inté­zeti kezelés első évében legfel­jebb 16. a második évben leg­feljebb 24 nap lehet. Az ismertetett jogszabályból úgy vélem megállapítható, hogy a munkaterápiás alkoholelvohó intézet nem büntetésvégrehajtási intézet. Az ide beutaltak nem el­ítéltek, hanem olyan káros be­tegségben szenvedő emberek, akiket rendszeres és folyamatos gyógykezeléssel, valamint mun­ka végeztetésével igyekeznek ' meggyógyítani és a társadalom hasznos tagjává tenni. Dr. Varga Miklós bíró

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents