Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-28 / 303. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE ..n. '• ■- \ ■ ' \ ' AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvii. évf. 303. szám Ára: 1,40 Ft 1982. december 28. kedd Megyei fotótárlat nyílt Huszonöt szakkör több mint négyszáz képéből. válogatott, a me­gye művelődési intézményeinek, munkahelyeinek fotóéletét széleskö­rűen reprezentáló tárlatot nyitott meg tegnap délután Kecskemé­ten, az SZMT Művelődési Központjában Hegedűs István, az SZMT me­gyei titkára. Az immár hagyományos — kétévenként sorra kerülő —■ kiállítás fő céljának, a szakszervezet által is támogatott fő feladatának ■ ■ tömegek nevelését, a látáskültúra fejlesztését nevezte Hegedűs Ist­ván, majd ürömmel állapította meg. hogy az< alkotók legszívesebben most is a dolgozó embert ábrázolják, A megyei fotótárlaton átadták a legjobban szereplő szakköröknek, egyéni alkotóknak az elismerő okleveleket. A többi között az SZMT Művelődési Központ, a bajai Tanítóképző Főiskola, a BLÉVISZ, a csá- volyi művelődési ház szakköre érdemelt jutalmat, az egyéni kiállítók között Lakos Kálmán, Kereskedő Sándorné, Koczka István' Varga Im­re. Szokatlan, de hatásos színfoltja volt a megnyitónak a befejezése: Tóth István, Balázs Béla-díjas, az évszázad kiváló fotóművésze ele­mezte a falra került képeket, a beküldött anyagot, örvendetesnek tar­totta a tartalmi változatosságot, de felhívta a figyelmet a technikai ki­dolgozás fontosságára, és nem utolsósorban: hiányolta a tehetséges fiatalokat. Gromiko az NSZK-ba utazik Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere a Német Szövetségi Köztársaság kormányának meghívására 1983. januárjának második felében hi­vatalos látogatást tesz a Német Szövetségi Köztársaságban — jelentették be vasárnap Moszk­vában. Ma kezdődnek az izraeli- libanoni tárgyalások BEJRÜT Libanoni hivatalos körökben vasárnap este megerősítették: az izraeli—libanoni tárgyalások ma megkezdődnek a Bejrúttól délre levő Khalde városkában, a Liba­non Beach szállodában. Bejrúti értesülés szerint az első tanács­kozáson áttekintik a megvitatan­dó kérdéseket és megállapodnak a következő, csütörtöki ülés na­pirendjében. A második tanács­kozás az észak-izraeli Kirjat Smonában lesz. Elie Szalem libanoni külügy­miniszter vasárnap azt mondta, hogy Libanon „pozitív szellem­ben fog részt venni a tárgyalá­sokon, amelyek célja a teljes iz­raeli kivonulás az ország terüle­téről és Libanon szuverenitásá­nak helyreállítása” . A külügymi­niszter azt is közölte, hogy „más libanoni küldöttségeket” is ösz- szeállítanak, amelyek a szíriai és a palesztin erők kivonását vizs­gálják majd meg. Safik El-Vazzan miniszterel­nök vasárnap kijelentette: „Liba­non nem mond le jogairól és nem veti alá magát az (izraeli) köve­teléseknek. Álláspontunk válto­zatlan: ragaszkodunk a független és szuverén Libanonhoz, amely­nek területén nincs helyük kül­földi csapatoknak” — mondotta. Ezek a nyilatkozatok nem cá­folták Ariel Sáron izraeli had­ügyminiszternek a vasárnapi mi­nisztertanácson elhangzott is­mertetőjét. Elmondta, hogy a hét végén ismét találkozott Bejrut­ban általa nyilvánosan meg nem nevezett libanoni személyisé­gekkel, s azt állította, hogy a li­banoni fél ezúttal is elfogadta a tárgyalások Izrael által előter­jesztett napirendjét — bár az ezt igazoló dokumentumot a libano­niak nem akarták aláírni. Az iz­raeli napirend a két ország vi­szonyának „normalizálását”’, az Izrael által követelt „biztonsági intézkedéseket” — főként a Li­banon területén „ideiglenesen” hátrahagyni óhajtott megfigyelő­pontokat — helyezi előtérbe, s csak harmadsorban szól az izrae­li erők kivonásáról. JÖVŐRE ÚJABB TELEPÜLÉSEKRE JUT EL Gázprogram — lakossági segítséggel • Néhány hét óta gázzal fűtik a kunsz- ntmiklósi új óvodát. (Méhesi Éva felvétele) „Az idei év végére jelentős ál­lomásához érkezik a vezetékes gázszolgáltatás: fogyasztóinak száma országosan eléri az egy­milliót” — jelentette december 1-én a Magyar Távirati Iroda. Majd így folytatódik a közle­mény: „A vidéki gázellátás fej­lesztéséhez jelentősen hozzájá­rult. hogy Bács-Kiskun és Csong- rád megyében a Dél-Magyaror­szági Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat körzetében a lakosság aktívan bekapcsolódott a föld­gázprogram megvalósításába. Társadalmi munkával segítették a vezeték földárkainak kiásását s anyagilag is hozzájárultak u hálózat bővítéséhez.” Chikán Tibort, a DÉGÁZ. kecs­keméti üzemegységének vezető­jét kértem meg. kommentálja a hírt, és tájékoztassa olvasóinkat részletesebben is arról, mi tör­tént gázügyben az idén. és mire számíthat a megye lakossága 1983-ban? — Sok minden történt és a dolgok jelenlegi állása szerint jövőre sem lesz megtorpanás — válaszolta az üzemegység-vezető. — Az köztudott, hogy az állam a költségeknek csak egy részét tudja vállalni. Szükség van tehát a vállalatok és a lakosság se­gítségére is. A településeket a gázellátásba bekapcsoló távvezetékek megépí­téséhez az érdekelt gazdaságok, üzemek, intézmények; a városon, községen belüli hálózatbővítés­hez az utcában, téren, lakótele­pen lakók járulnak hozzá pénz­zel és társadalmi munkával. Ahol pedig indokolt, még külön, úgy­nevezett energiaracionalizálási hitelt is kapnak a banktól a vál­lalkozók. — A kecskeméti, a bajai üzem- igazgatóság, a kiskunfélegyházi és halasi kirendeltség területén — ez együtt Bács-Kiskun megye — 1982-ben egyaránt terebélyeseb­bé vált a hálózat — folytatta az üzemegység-vezető. — Kecske­méten 6 kilométer. Kunszent- rniklóson 4 kilométer, Kiskunfél­egyházán 1600 méter, Jászszent- lászlón 3 kilométer, Baján 3850 méter, Kiskunhalason 8300 méter, Kiskunmajsán 1900 méter gázve­zeték épült, s a jövő évi tervek­ben is jelentős bővítés szerepel. Kecskeméten 400-zal nőtt a fo­gyasztók száma, gázt kapott egye­bek között a kunszentmiklósi Pe- tőfi-lakótelep, s ugyanitt a két­ezer adagos konyha és a száz személyes óvoda. De a felsorolás nem is teljes, jó néhány községet említhetnék még. A továbbiakban Chikán Tibor elmondta, hogy az Ipari Minisz­térium, a megyei tanács és a DÉGÁZ közös elképzelései sze­rint 1983—84-ben Tiszaalpár, La­kitelek, Tiszakécske, Lajosmi- zse, Tass, Kerekegyháza és Já­noshalma bekapcsolása válhat — az ország gazdasági helyzetétől függően — lehetővé. A vállalat e távvezetékek megépítéséhez há­rommillió forint állami célcsopor­tos beruházási kerettel rendelke­zik. Végül az üzemegység-vezető említést tett arról is, hogy az igények nagyobbak, mint ameny- nyi munkát a kivitelezők el tud­nak végezni. Sajnos, anyaghiány is akadályozza az építést: a csö­vek, szerelvények nem mindig szerezhetők be időben. Ezért pél­dául a kecskeméti Kullai közben nem készülhetett el a fűtési idény kezdetére a gázvezeték. Várhatóan januárban juthatnak gázhoz az itt lakók. S. B. Már az új eszteindore készülnek az ipari szövetk ezetek A megye ipari szövetkezetei számára nem volt könnyű az idei esztendő. Jó néhány közű ilük azonban sikerrel küzdötte le a gazdasági ne­hézségeket, sőt számottevő eredményeket ért el. Arról, hogy milyen gondok nehezítették az idei tervek teljesítését, elérték-e célkitűzései ket, s van-e elegendő megrendelésük a jövő évre: — két szövetkezetben érdeklődtünk. A Kecskeméti Ezermester Ipa­ri Szövetkezetben Gebula József műszaki vezető arról adott szá­mot, hogy ez évi megrendeléseik­nek december 9-ig eleget tettek. — Árbevételünk — mondotta — a tervezett 86 millióval szem­ben 110 millió forint lesz. Dol­gozóink már hozzákezdtek a jövő évi megrendelések teljesítéséhez. A vegyifülkék különböző alkat­részeit gyártják, hogy az új esz­tendő első napjaiban megkezd­hessék az összeszerelést. Január végéig ugyanis 15 millió forint értékű készterméket kell átad­nunk a bel- és külföldi vásár­lóinknak. Az idei év azért is jelentős szö­vetkezetünk életében, mert meg tudtuk valósítani a szalagszerű termelést. A kézi munka nagy részét gépesítve, növeltük a ter­melékenységet. Vegyifülkéinkből az idén — a közel-keleti válság hatására — mindössze 5 millió forint érté­kűt exportáltunk. Remélhetően jövőre ennél többet rendelnek a fejlődő országok. Ugyanakkor nö­vekedett a szovjet exportunk, tavaly 52, az idén pedig 80 mit- liós megrendelést elégítettünk ki. Gazdálkodásunk javításában is-előbbre léptünk, ily módon a tervezett 23 millió forint nyere­ség helyett 32 millióra számítunk. Ez, valamint dolgozóink szorgal­ma tette lehetővé azt is, hogy si­került erőteljes bérfejlesztést végrehajtani, s a tavalyi 48 ezer forintról az idén az átlagbér 52 • Fodor Tibor és Fésűs Ferems, az Ezerm ester ISZ villany­szere lői a vegyifülkék elektr omos szer elését v égzik. V-f ezer forin tra emelkedett — mond­ta befejezésül Gebula József. A kerelkegyházi Fa- és Szolgál­tató Ipari Szövetkezet ez év ele­jén átalakult kisszövetkezetté. Ennek hatásáról kérdeztük Mono- ri Erzsébet főkönyvelőt. — Szövetkezetünk az élűzű években igen sok gonddal küz­dött — mondta a főkönyvelőnő. — Amikor megjelent a kormány- rendelet, hogy a száz főnél ke­vesebbet; foglalkoztató szövet­kezetek átalakulhatnak kisszö­vetkezetté. kihasználtuk a lehető­séget. Nem bántuk meg. Sokkal kedvezőbbek a szabályozók. s lehetővé vált az is. hogy az ad­minisztratív létszámot tízzel csökken tsük. Azóta bebizonyo­sodott, Logy a mostani kilenctagú gárda ifi el tudja végezni a ..pa­pírmunkát”. Az a Tény egyébként, hogy tag­jaink a;z átalakulás után kéthavi keresetű knek megfelelő össze­gű részjegyet jegyeztek, növelte anyagi érdekeltségüket, és termé­szetesen a szövetkezet iránti fe­lelősségüket. Tavaly 10.8 millió forintos ár­bevétellel zártuk az évet, az idén pedig — kisebb létszámmal — el­érjük a 11,9 milliót. Faipari rész­legünk évek óta készít különböző bútoralkatrészeket egy fővárosi társszövetkezetnek. Ez a kapcso­latunk hosszú távú. Az idén lát­tunk hozzá a Szék- és Kárpitos­ipari Vállalat kecskeméti gyára részére a Vénusz fotel támlakere-’ tek készítéséhez. Az év végéig 1 millió forintot hoz ez a kooperá­ció, s jövőre újabb 6 millió fo­rint értékű munkát végzünk a gyárnak. Lakatosaink a TÜZÉP- vállalat és a lakosság megrende­lésére mintegy hatszázezer fo­rint értékű vaskaput és kerítést készítettek. Szolgáltató részle­günk villany-, víz- és egyéb sze­reléseket végzett, árbevétele eléri az 1,1 millió forintot. Ami a jövő évet illeti — mond­ta befejezésül Monori Erzsébet — kapacitásunk 95 százaléka már le van kötve, s bízunk abban, hogy árbevételünk az ideinél is magasabb lesz. O. L. KERESETTEK AZ ALFÖLDI-CIPŐK Magyar termékek — külföldi piacok Az 1983. évi népgazdasági terv legfőbb feladataként a külső egyensúlyi helyzet javítását írja elő: ehhez a kivitelt mintegy 7 százalékkal kell növelni. Ugyan­akkor fontos cél a kiegyensúlyo­zott hazai ellátás megőrzése. Az MTI munkatársai néhány válla­latnál érdeklődtek, hogyan érvé­nyesítik ezeket a követelménye­ket a jövő évi tervprognózisaik­ban. A Medicor Művek 1982-ben megtartotta állandó piacait: Ni­gériát, Kínát, az NSZK-t és Fran­ciaországot. Algériáiban — az áru- szállításon túl — kórház terve­zésével szellemi exportot is meg­valósítottak. Nigériában vérellá­tó hálózatot építenek ki. Üj pia­caik: Argentína és Jordánia. Lí­biába 1983-ban érkeznek meg az első Medicor-szállítmányok. Ugyancsak jövőre nagyobb ex- portm(sgrendeléseknek t-eszriek eleget Brazíliában is. s ezzel Dél-A merika a korábbi évek gyengie forgalma után a követke­ző szállításoknál ismét előtérbe kerül. A Medicor piaci hálózatát bővítve önálló és vegyes válla­latokat hoz létre, illetve képvise­letet nyit Venezuelában, Kínában és Eg yiptomban. A gyár export- választékát új fejlesztésekkel bő­víti: Uöbb mikroprocesszoros be- rende zést, moduláris orvosi ké­szüléket ajánlanak. Ilyen új be­rendezéseket egyébként a magyar egészségügynek is szállítanak. A Budapesti Konzervgyár, amely a konzervipari húskészít­mények csaknem felét adja, tel­jesítette idei tervét, ütemesen szállított a belföldi és külföldi megrendelőknek. A piac meg­tartására a gyár előirányozta a szállítási gyorsaság fokozását. Célul tűzték ki — s erre a világ­piaci verseny is kényszeríti a vállalatot —, hogy még jobb szervezéssel a rendelések felvé­tele u tán egy hónapon belül szál­lítanak. 1982-ben sikerült javíta­ni készítményeik minőségét. Az (Folytatás a 2. oldalon.) A cselekvés időszaka j Munkahelyeken és az ottho­nokban állandó témává lépett elő hazánk gazdasági helyze­te. Szinte mindenki politizál, sőt közgazdasági vitákba bo­csátkozik. A többség elfogad­ja, s még ! hangsúlyozza is, hogy az országot kívülről érő kedvezőtlen hatások nagy ne­hézségeket okoznak gazdasági életünkben és némi büszke­séggel teszi hozzá, hogy a ne­hézségek ellenére nálunk még viszonylag jó a helyzet. Az utóbbi hetek eseményei még csak fokozták a vitatkozó­kedvet. A párt Központi Bi­zottságának ülése, a megyei pártbizottság tanácskozása, majd iaz országgyűlés is hatá­rozott jövő évi népgazdasági feladatainkról. Valamennyi magasszintű fórumon hang­súlyt kapott az, hogy 1983-ban igen nehéz feladatok várnak ránk, is ezek jó végrehajtásán múlik, meg tudjuk-e őrizni eddig elért vívmányainkat. A Központi Bizottság fel­hívta a pártszervezeteket, a kommunistákat, hogy tegye­nek meg minden tőlük telhe­tőt a szocialista építomunka töretlen folytatásáért, a jövő évi terv teljesítéséért. A me­gyei pártbizottság pedig azzal fordult a pártszervekhez: tu­datosítsák, hogy a gazdasági építőmunka feladatai csak kellően felkészült, az új fel­adatokhoz gyorsan alkalmaz­kodni képes vezetőkkel és kollektívákkal teljesíthetők. Mindebből egyértelműen ki­tűnik, hogy nemcsak vitat­kozni. beszélgetni kell a fel­adatokról, hanem cselekedni is.-’S most erre kell, hogy moz­gósítsanak mindenütt a párt- szervezetek, a kommunisták. Azzal is, hogy maguk járja­nak elöl jó példával. A párt, története folyamán többször oldott meg kritikus helyzetben nehéz feladatokat. Azé:rt volt képes erre, mert mindig megtalálta az adott korszak legsúlyosabb gond­jaira a helyes választ. Termé­szetesen minden esetben más és inás kérdésekről volt szó. Közös vonást csupán a nehéz­ségeik leküzdésében találha- tunl'e; történetesen azt, hogy a párt tagjai cselekvő egység­ben harcoltak a politikai, gaz­dasági célkitűzések eléréséért. Az idei esztendőről már tudjiuk, hogy nehéz volt a ter­vek teljesítése. A jövő évről csalt sejtjük, hogy még na­gyobb helytállást követel tő- lünlk. A nehézségeket — mi ­ntám nem látjuk azokat előre — tervbe iktatni sem lehet. Felkészülni rájuk azonban egyáltalán nem elhanyagolha­tó kötelességünk. Ezek a gon­dolatok hangot kaptak az el­múlt hetekben a pártalap- sze.rvezetek beszámoló taggyű­lésein is. A pártmunka megjavításá­nak, élénkítésének kérdése mtegyeszerte minden pártszer­vezetben terítékre került, ön­kritikusan elemezték a párt és a gazdasági vezetés együtt­működésének helyzetét, a ká­derekkel való gondosabb fog­lalkozás kérdéseit. A legtöbb szó mégis a mindennapi pali- tilkai munka fontosságáról esett. S ebben a tekintetben — mint kiderült — a párt­csoportok tevékenységének erőteljes javítására van szük­ség. Erőteljesen vetődött fel ez különösen azoknál iaz ilze- m éknél, ahol szétszórtan, egy­mástól távol lévő munkahelye­kéin végzik termelő munkáju­kat a dolgozók. Ilyenek a ter­melőszövetkezetek, az építő­ipari vállalatok, vagy az olaj­bányászat. A Kőolaj- és Föld­gázbányászati Vállalat szanki üzemének párttaggyűlésén mondták például a felszóla­lók, hogy az alapszervezet ve­zetőségi üléseire hívják meg a bizalmiakat is. Ily módon, a tennivalók ismeretében konkrétabb feladatokkal tud­nák megbízni a pártcsoportok tagjait. Ezáltal hatékonyabbá válna politikai nevelőmunká­juk is, amellyel a termelési tervek végrehajtására mozgó­sítják az olajbányász kollek­tívákat. Természetesen az ilyen jel­legű politikai tevékenységre a gazdasági élet minden terü­letén szükség van, nemcsak a szétszórt munkahelyű vállala­toknál. Hogy a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára az idén a nagyarányú líbiai meg­rendelésnek idejében és jó minőségben tett eleget, abban oroszlánrésze van a pártszerf- vezetek politikai nevelő mun­kájának, a kommunisták pél­damutatásának is. A népgazdaság fizetőképes­ségének megőrzése azt igazol­ja, hogy a termelés különbö­ző területein, nehéz körülmé­nyek között is értünk el si­kereket. Ezek megismétlése azonban :— s legjobb, ha ez­zel számolunk —, jövőre jó­val több erőfeszítést igényel. Éppen ezért nem árt, ha to­vábbra is beszélünk a gon­dokról, azok megoldásának lehetőségeiről. Ennél is fonto­sabb azonban, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket, mert olyan időszak következik, amikor a hatékonyabb cselekvés nélkül üressé válnak a szavak. N.

Next

/
Thumbnails
Contents