Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-22 / 300. szám
4 • PETŐFI NÉPE 9 1982. december 22. Erdészek között... ..Az erdő a természet temploma. Az erdész a természet templomának papja. Egyben védelmezője, gyarapítója.” A szomszédos megyében. Ásotthalmon, valamikor az évszázad elején alapítottak egy erdésziskolát. Annak falán olvasható a fenti szöveg. Az ott leírtak jártak eszemben, amikor elindultam, hogy megismerjem az erdőt járók életét, világát. * A megye dél-keleti csücskében van Balotaszállas. A környéken valamikor a kórón kívül más alig termett. Sok köszönhető a balotaszállási termelőszövetkezetnek is, hogy a táj képe jelentősen megváltozott. Lassan vágás alá érő fenyőerdők mellett új telepítésekkel is találkozunk. A környék gazdája. Födi András erdész, nyugdíjba készül. Egyelőre nehezen tudja elképzelni. hogyan lesz meg majd fái nélkül. Beszélgetünk az ifjúkorról, majd később arról is, hogyan lett erdész. — Cseléd voltam, istállóban laktunk. Évente egy öltözet ruha. meg az étel volt a fizetség. Arról az időről semmi jót nem mondhatok... 1944. augusztusában beöltöztették leventének. Délvidék Ma- gyarkanizsa, aztán októberben Kaposvár. Később fogság, majd negyvenöt végén érkezik haza a Kelebia alatti tanyára ... S decemberben már az erdőgazdaságban dolgozik. Aztán 1950-ben szakmunkásképző iskola Mozso- kon, 1952-ben szakiskola Ásotthalmon. A sikeres vizsgáktól, 1953. júniusától számítja magát erdésznek. Hogy mi a szép a szakmájá- banj? Aki benne él éveken át. az tudja csak igazán. Gyönyörű az erdő ősszel. Lombsárguláskor, de szép májusban is dús lombozattal, amikor majd kicsattan az egészségtől, és szemkápráztató akkor is, amikor zúzmarásak a fák, s úgy csikorog-nyikorog a hó, mint a kenetlen ólajtó ... Az évtizedeken át történő er- döbarangolást is megunhatja az ember— gondoltam. Különösen akkor, ha egy-egy ösvényen so- kadszorra jár. Födi András tiltakozik. — Egy szélihordta buckán ha megkapaszkodik néhány fenyő, azt óvjuk mindentől. Egy kicsit a tulajdonunknak érezzük. Ha megszeret az ember egy mélyfekvésű tölgyet, annak sorsát lesi. A megyehatáron van egy liget. Tusák nyárcsoport a neve. Valóságos természeti csoda, hogy a sívóterületen néhány négyzet- méteren mekkorára nőtt az a huszonhárom óriás. Koruk ötven- hatvanéves lehet. Nyaranta egy- egy villám meghasitja a sok évtizedes fák derekát, de így pusz- tultában is szép. Kérdezheti joggal: miért nem termeljük ki az ott levő faanyagot? Nemcsak azért, mert természetvédelmi nevezetesség. hozzátartozik a táj képéhez, lakóhelyet ad a rovarpusztító énekesmadaraknak, hanem azért is mert az igazi erdész becsüli, tiszteli az öreg fákat. egy'kicsit saját magát látja túlélni benne .. . * Balotaszállásról Mélykútra tartva, útitársam Szathmáry László, a kecskeméti erdőfelügyelőség kelebiai körzeti felügyelője, aki évtizedek óta járja a környéket. Ismer minden fát és bokrot. Szavain érzik, hogy szerelmese az erdőnek. Mutatja az egyik mélyebb fekvésű helyen álló tölgyerdőt. Sajnálattal. Tudja, hogy a vízigényes tölgyek élettere megszűnik. Az öregfák még gyökereikkel uténamennek az egyre lejjebb található nedvességnek, de az új telepítésű csemeték erre már képtelenek volnának. Dehát a vízrendezés, a melioráció fontosabb, mint a tölgyek élete ... A bajai úton. az 56-os kilométerkőtől nem messzire az árok túloldllán gallyat égetnek. Legalábbis az útról úgy látszik. Szathmáry László dohog. — Mindent elkövettünk annak érdekében, hogy több fája, erdeje legyen az országnak. Itt meg. nézze, a fatönköt drága olajjal leöntik, fölé meg karvastagságú gallyakat raknak, hogy a tuskó kiégjen. A tűz csak többszöri nekirugaszkodás után végzi el dolgát. Az így felégetett területekre évtizedek múltával sem telepíthetünk ... Elmondja még Szathmáry László, hogy az erdészek makacs emberek és konokok is. „Ha te kivágod a fát, én ültetek helyette másikat...” A mélykúti erdészháznál két, zöld uniformisba öltözött férfivel találkozunk. Kothencz Károly, aki nyugdíjba ment már, és Gárdián Imre, aki átvette a stafétabotot. Karcsi bácsi meséli, nyugdíjba- menetelének történetét. Azt mondja az új igazgató, szeretné megismerni, s látni, milyen erőben van még? Hogyan néz ki egy hatvanéves ember, aki ennyire szeretne továbbdolgozni. Aztán beszélgettek sok mindenről. Panaszkodott neki az igazgató, mennyi gond, baj van manapság. — Aztán úgy döntöttem, hogy nem sokasítom problémái számát, elmentem nyugdíjba . . . Kothencz Károly 1918-ban született Tompán. 1930. júniusában fejezte be a hat. általánost. S másnap már munkába állt. — Tízen ültünk az asztalnál, kellett minden krajcár ... A vasúthoz szerződött vízhordónak. Majd a pályamunkások után hordta a krampácsot. Néhány hónap elteltével aztán megtalálta igazi munkahelyét, az erdőt. — Nyáron kapáltunk a csefhe- tésben, meg szedtük a nyiladékokban a zöldet, hogy legyen téli takarmány a vadaknak. Hó• Kothencz Károly esés után várt ránk a neheze, a favágás... 1939-ben behívják katonának. VégigszenvéSi a háborút. Illetve nem egészen végig. — 1944. március elején már hallgattuk a fronton a moszkvai rádiót. Akkor elhatároztuk jó néhányan, hogy megadjuk magunkat az oroszoknak. (Március 19-én, amikor a németek megszállták az országot, mi a nagy gubancot kihasználva az éj leple alatt átmentünk... A béke első napja, május 9-e Debrecenben éri. Szakaszvezetőként szerel le, még azon a napon. Indul haza Tompára, tagja a földosztó bizottságnak, majd Öltől betölti az erdőgazdaság part- titkári tisztjét is ... — Beszélgetésünk során szóba került az erdészek munkájának szépsége is. — Még 1963-ban hoztam Hadák- ról kilenc vöröstölgy-csemetét. Elültettem, gondoztam, óvtam bicskától, késtől, meg ügyeltem arra is, hogy a vad ne jusson hozzá. Most már a törzsük 20 • Födi András • Szathmáry László • Gárdián Imre centi. Kell annál nagyobb öröm, mint látni, hogy itt a homokon megél egy kényes tölgy? S mindez az én kezem munkája? Karcsi bácsi Gárdián- Imrével, az utóddal dolgozott Kéleshal- mon is még 1965-ben. A „gyakornok” beosztott erdészként ott tanulta a szakmát. Á kéleshalmi 400 hektár erdőtelepítés már az ő keze munkáját dicséri. Büszkén vallja, hogy ez a munka művészet. Az alkotás művészete. Látni kell előre, hogy milyen lesz majd az erdő felnőtt korában, alakítani úgy, hogy sok fát adjon, s védelmet madárnak, vadnak ... • Az erdészek munkahelye a szabad természet. Távol élnek a világ zajától, hangjuk is sokkal csendesebb, mint a városon élőké. A téli zimankó, az őszi sárban való erdőjárás keménnyé, edzetté teszi őkét. Munkaidejük napi huszonnégy órából áll. Any- nyit dolgoznak, amennyi szükséges, vagy valamivel többet is talán, mert vallják, az ásottfialmi iskola falára írottakat: védelmezői, gyarapítói az erdőnek ... Szabó Pál Miklós 3SAJTOPOSTA LEVELEKBŐL RÖVIDEN „Várakoztam és fáztam...” A dunaegyházi Csorba Sándor szerződéses alapon hizlal sertéseket. Már tapasztalatból tudja, hogy a hiányos teljesítés éppúgy gondot okoz a felvásárlónak, mint amikor a vállalásán felüli állatok átvételére akarja őt rábírni. Most is négy plusz hízó van olvasónk gazdaságában, s az állatok szállítása előtt akarta megtudni, elfogadja-e ajánlatát az illetékes vállalat, vagy sem. A helyi postahivatalt december 6-án azért kereste fel, hogy telefonon beszélje meg a dolgot a kalocsai kirendeltséggel. Az ott történtekről így számol be levelében : Körülbelül 40 kilométerre van tőlünk a járási székhely, az oda történő kapcsolásra mégis több mint 1 órát kellett várnom. MégKi segíthet a nem rehabilitálhatóan csökkent munkaképességű emberen? Mindössze 31 éves a felsőszent- iváni B. I-né, de betegsége következtében már hosszabb ideje alkalmatlan a munkára, s kimerítette a táppénzre való jogosultságát is. A közelmúltban állapították meg az 50 százalékot meghaladó mértékű csökkent munkaképességét, sőt azt, hogy nem rehabilitálható. Minthogy az eddig igazolt szolgálati ideje kevés a nyugállományba kerüléshez, így nem részesülhet ilyen társadalom- biztosítási ellátásban. De máshonnan sem kap támogatást legalább fél éve, következésképp nehéz anyagi helyzetben van, pedig gondoskodnia kell a háztartásában levő két kiskorú gyermekéről is. Az iránt érdeklődik: kitől kaphat érdemi segítséget? A csökkent munkaképességű dolgozók helyzetével foglalkozó 1 1967. (XI. 22.) MŰM—EüM— PM számú együttes rendelet, valamint a módosítási jogszabályai lehetővé teszik az ön panaszának orvoslását. Mégpedig úgy, hogy pénzbeli támogatásban részesüljön. Ez az intézkedés az átmeneti segély, a rendszeres járadék, vagy a rendszeres szociális segély folyósítását jelentheti. Az elsőként említett segélyezés egyik döntő feltétele a minimum 10 évi szolgálati idő, amely híján ön nem tartozhat e kategóriába. A rendszeres járadékra jogosultak közé viszont annál inkább, feltéve, ha megfelel az ezzel kapcsolatos legalapvetőbb kritériumnak, vagyis rendelkezik a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő felével, ami az ön életkorát tekintve 4 évet jelent. A munkáltató kezdeményezheti eme ellátás megállapítását, s a döntés az állandó lakhely szerinti városi tanács, vagy járási hivatal egészségügyi szakigazgatási szer. vének hatáskörébe tartozik. Ha netán még ennyi munkaviszonynyal sem rendelkezne ön, akkor a - rendszeres szociál i s segély iránti kérelmét nyújthatja be szintén a tanácshoz. Javasoljuk, hoév ügvében vegye igénybe a munkahelyi szakszervezet közreműködését ! Módosítható-e a hiteligény? Kiskunhalason lakik az a háromgyermekes olvasónk, aki a szűkösnek bizonyult másfél szobás otthona hivatalosan engedélyezett nagyobbítását kezdte meg a közelmúltban, melyhez OTP-hi- telt vett fel. A régi épület tető- szerkezetének megbontása azonban váratlan következménnyel járt, kidőlt a fal, s emiatt nem lehetett folytatni a bővítési munkát. Megoldásul egy új ház létesítése kínálkozott. Jobb híján vállalta e feladatot a család, mely jelenleg tele van aggodalommal, ugyanis már fogytán a rendelkezésre álló anyagi erőforrása, ám újabb kölcsönt nem ad részére a pénzintézet, mondván, ez az ösz- szeg csak egyféle jogcímen folyósítható. „Helyénvaló-e az OTP álláspontja, s egyáltalán módosítható-e a hiteligény?” — kérdezi a szerkesztőségünkhöz érkezett levél írója. pedig olyan, előtérben, ahol egyáltalán nincs fűtés. Mit tagadjam, a tétlenség közepette alaposan átfáztam. Meg azok is, akik hozzám hasonló sorsra voltak kényszerítve. | Elmondtam a postahivatal vezetőjének, s leírom ezúttal is, hogy tűrhetetlen ez az állapot. Egy forgalmas szolgáltatóegységben, mint a posta, illenék gondoskodni télen arról, hogy az ügyfelek ne dideregjenek. míg várniuk kell. Igaz, ezzel összefüggésben már az is némi megoldás lenne, ha gyorsabban kapnánk meg a hívott számot ... Bevásárlókocsi kellene Az élelmiszerüzletekben gyakori látvány a gyermekét karján vivő kismama, aki a másik kezében a vásárlói kosarat szoronAz ön panaszáról úgy tájékozódtunk, hogy az OTP korántsem azért utasította vissza a kölcsönkérelem teljesítését, mert nemsokkal korábban már'kapott hitelt a toldaléképítéshez. A nemleges válasz igazi oka az volt, hogy a tönkrement lakása állagával és az új háza építésével kapcsolatosan nem juttatta el a megfelelő igazolást, illetve hatósági engedélyt az OTP helyi fiókjához. Ha pótolja e mulasztását, megkaphatja a házépítéshez adható kölcsönt. Egyébként nincs akadálya a hiteligény indokolt megváltoztatásának, viszont ez esetben sem lehet eltekinteni a kötelezően előírt adminisztrációs ügykezeléstől. Kötelező-e emelni a bért nyugdíjazás előtt? Két okból is elkeseredett a kiskunhalasi Müller Ferencné. Hosz- szan tartó betegsége már eleve sok kellemetlenséggel jár, melyre csak ráadás, hogy évek óta nem részesült béremelésben a munkahelyén, holott nemsokára nyugállományba kerül. A lapunkhoz küldött levelében ezt irja még kedves olvasónk: „Takarítási munkára alkalmaznak, amit igyekeztem eddig is kifogástalanul ellátni. Az igaz, hogy sokszor voltam betegállományban, de gondolni sem mertem arra, éppen emiatt zárnak ki azok közül, akiknek emelik a bérét. Nem tudom, mennyire humánus az ilyen döntés. Nyugdíjazásomra készülök, most van szükség minden forintra. Szeretném megtudni: az ilyen helyzetben köteles-e növelni az alapbért a vállalat?” A Munka Törvénykönyve szerint a dolgozó által végzett munka bérét és egyéb díjazását az egyéni teljesítménye, valamint a vállalat eredményes működéséhez való hozzájárulása alapulvételével kell meghatározni. Voltaképpen ezekre a feltételekre épül a béremelés rendje is. amely nem tartalmazhat kivételezést. Ez annyit jelent, hogy a nyugdíjba vonuló ember sem élvezhet .előnyöket a többiekkel szemben. Általánosan kötelező béremelés tehát nincs előírva a nyugállományba kerülőkre. Mi több, olyan rendelkezés lépett életbe nemrégen, amely egyenesen megtiltja a különféle juttatásaik indokolatlan növelésének a körét. Mindezek ellenére jogosnak véljük az ön panaszát. Ugyanis, ha valóban hibájául róják fel a betegségét, ez antihumánus felfogás, s ha az ilyen okokra hivatkozva marad ki a béremelés, ben részesülők közül, ez a munkaadói döntés felérhet akár jogsértéssel is. Hiszen általános gyakorlat az, hogy a bérrendezések alkalmával a végzett munka minősége, a szorgalom, a példa, mutatás stb. figyelembevételével kell differenciálni elsősorban, s nem pedig kizárólag a betegség miatti távoliét alapján. Azt tanácsoljuk önnek, hogy ügyének igazságos és méltányos rendezéséhez kérje a szakmai szakszervezet megyei bizottságé, nak a segítségét! gatja. Igen körülményes így a polcok mentén közlekedni, s árut választani, vagy éppen sorban állni. A kecskeméti Széchenyivá- rosban van már egy üzlet, ahol bevásárlókocsi áll az ilyen anyukák rendelkezésére. Rengetegen veszik igénybe nap mint nap ezt a praktikus eszközt. Lehetne be. lőle több, de nemcsak ott, hanem másutt is... — derül ki egyebek között mindez a megyeszékhely központjában lakó Tóth Petemé leveléből, melynek további részében ezeket olvassuk: Az UNIVER Szövetkezet városközponti ÁBC-áruházát is százak, talán ezrek keresik fel naponta. Ahol a kisbabáikat jobb híján szintén a kezükben fogó anyukák—apukák vásárolnak. Többen ugyan használják a ba. bakocsijukat, de azzal jönni- menni, ráadásul cipelni a kosarat, alig-alig lehet. Ha néhány bevásárlókocsival meglepnék a rászoruló embereket... Szabályozott-e a galambtartás? Az utóbbi időben több bejelentés érkezett lapunkhoz a kecskeméti galambtulajdonosok furcsa magatartásáról, kárt okozó cselekedeteiről. A közös udvarral rendelkező lakók például szóvá tették, hogy az ottani galambászofc szinte mindig másutt alakítják ki a szárnyasok etetésére, tartására alkalmas helyet, s e technikai művelet következtében fokozatosan rongálják a házak tetőzetét. Mások elmondották, attól félnek, hogy hozzájuk pattanhat egy eltévedt kődarab, vagy légpuskagolyó, melyek a röptetéssel foglalkozó környékbeliek gyakorta használatos eszközei. Es akadtak olyanok, akik a szűkebb lakhelyükön szerteszét heverő galambtrágyát találják közegészségügyileg megengedhetetlennek. Olvasóink a sérelmeik ismertetésével egyidejűleg arra kértek bennünket, járjunk utána: szabályozott-e a galambtartás a megyeszékhelyen? A közérdekű kérdésről a kecskeméti Városi Tanács mezőgazdasági osztálya főelőadójával, Ritter Imrével beszélgettünk. Ennek során megtudtuk, hogy a kisállatok között roppant nép. szerű a galamb, amit városszerte igen sokan tenyésztenek. Gondot csak a kevés hozzáértéssel galambászkodók jelentenek, akik erőszakos módon (pl. kalickába történő befogással) növelik állományukat, a tartás legelemibb követelményeinek (az állatok megfelelő etetése, tisztántartása, stb.) sem tesznek eleget és kavi. csőt, követ, vagy egyéb nehéz tárgyakat dobnak az idegen háztetőkre, hogy elriasszák onnan a galambokat. E megengedhetetlen módszerek között legdurvábbnak számít a légfegyver igénybevétele. Az érvényben levő régi tanácsi rendelet pontosan meghatározza, a város melyik körzetében mennyi galamb tenyészthető. (A részletekről készséggel ad felvilágosítást a mezőgazdasági osztály.) Az általános szabályt viszont illik ismernie mindegyik tulajdonosnak: fontos a galambok egészségvédelme (fertőzést nem terjeszthetnek), s az olyan tartási feltételeik megteremtése, hogy az ne sértsen közegészség- ügyi és környezetvédelmi előírást. Ahol ezekkel kapcsolatban alapvető hiányosságokat állapít meg a hatóság, elrendelheti az állomány csökkentését, vagy felszámolását is. A légpuskát jogtalanul használókkal szemben Redig külön eljárást kezdeményezhet. Egyébként rövidesen a helyi ta. nácsülés elé kerül a kecskeméti állattartás korszerűsített rendeleté, mely elfogadás után a közzététel napján lép hatályba. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. KÉRDEZZEN - FELELÜNK
