Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-21 / 299. szám

1982. december 21. • PETŐFI NÉPE • S Elfogadta a jövő évi költségvetést a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról.) menyeikhez szükséges első felsze­relés kivételével szigorú tilalom lépett életbe valamennyi költ­ségvetési szervnél az olyan vásár­lásokra, amelyek a lakosság áru­alapját csökkentenék. További területeken is keres­nünk kell az ésszerű megtakarí­tások lehetőségét. A tanácsoknál való végrehajtásra már van konk­rét megyei intézkedés. Bár ezek a megtakarítások nem változtat­ják meg a felsőbb tanácsi hozzá­járulás összegét, mégis érdemes és kell szólni róluk. A közpénzek felhasználására vonatkozó átfogó takarékossági intézkedések mel. lett folyamatosan fel kell kutat­nunk azokat a lehetőségeket, amelyek a bevételek növelését biztosítják. Az intézmények ki­adási megtakarításokban való ér­dekeltségét kívánjuk ösztönözni a megyében azzal, hogy az energia­racionalizálásból elért többletet nem vonjuk el, hanem ott ma- radnak az adott szervezetnél, ta­nácsnál, módot adva ebből más problémák helyi rendezésére. Az ágazati minisztériumok fel­adatul kapták, hogy a tanácsi költségvetéssel összefüggő szak­mai igényeiket vizsgálják felül és igazítsák a mérsékeltebb pénzügyi lehetőségekhez. A költségvetés jelenlegi gazdasági körülmé­nyeink között a meglevő intéz- mények ellátóképességének, a közszolgáltatások elért színvona­lának megtartására törekszik Ez azonban nem biztosítható -auto­matikusan- Az előzőekben ismer­tetett takarékossági követelmé­nyek mellett szükség van az ak­tív bevételi munkára, a tevé­kenységek rangsorolására, a fon­tosságuknak megfelelő kiválasz­tásra. Megyénk kiadási tervé tar­talmazza az ez évi központi ár- intézkedéseknek az intézményi élelmezésre gyakorolt hatását mintegy 10 millió forintos nagy­ságrendben- Jelentősebb növelő tényezők még az egészségügyi és az oktatási szakmai programok. A költségvetésnél még szüksé­ges szólni az állóeszköz-gazdálko­dás új rendjéről. Az egységes pénzügyi előirányzat a karban­tartási és a felújítási munkálatok fedezetét teremti meg. A fő cél az, hogy a tanácsok és az intéz­mények az eddiginél fontosabb feladatuknak tekintsék az álló­eszközök karbantartását, kijaví­tását. Előzzék meg a nagyértékú épületek és gépek, műszerek álla­gának olyan mérvű leromlását, amely később csak igen költsége­sen hozható helyre. A viszonylag nagy összegű korábbi felújítások ellenére még mindig sok az el­avult, rossz műszaki állapotban levő épület. Fejlesztések A tanács 1983. évi fejlesztési alap tervjavaslatán még éleseb­ben mérhető le a népgazdaság egyensúlyi helyzete javításának követelménye. A középtávú terv­ben eredetileg számítotthoz képest 16 százalékkal kevesebb szabályo­zott bevételi lehetőség mellett közel 17 százalékkal kisebbre tervezhettük beruházási kiadá­sainkat. A 985,5 millió forint ösz- szes bevételből a saját bevételek 153,2 millió forintot tesznek ki- Lényegesen változott a tanácsi értékesítésű lakások bankhitele az átrendezett lakásarányok kö­vetkeztében. Az állami hozzájáru­lás részben céljellegű, 242 millió forintot biztosít a célcsoportos la­kás- és kórházberuházásokihoz, 216,5 millió forintot pedig forrás- kiegészítő jelleggel kap a megye­A fejlesztési alap kiadási lehe­tőségeit alapvetően befolyásolja, hogy a nemzeti jövedelem belföl­di felhasználása csak a mai reali­tások alapján határozható meg, és ez kevesebb, mint amivel előző­leg számoltunk. Infrastrukturális fejlesztésekre tehát nem kelthe­tünk annyit, mint amennyit sze­retnénk. A lehetőségek alapján fejlesztési szándékaink újraérté­kelésére van szükség. Minden le­hetséges eszközzel és módon meg kell keresnünk a most rendelke­zésre álló feltételekhez való al­kalmazkodás útjait. Az alkalmaz­kodás a pénzügyi lehetőségek új­bóli számbavétele, a beruházások csillapítása és visszafogása mel­lett csak a kibontakozás útjainak körvonalazása lehet nem pedig lemondó beletörődés. Az elkölthető beruházási javak 1983. évi szintién szükség van a terv területi és ágazati belső ará­nyainak változtatására, pénzesz­közök elvonására, korábban ter­vezett támogatások mérséklésére. A területi módosulás azt jelenti, hogy a feszültségek levezetését döntően a megyei és a városi ta­nácsi fejlesztéseknél tartjuk le­hetségesnek. A nagyközségi és a községi tanácsok fejlesztéseit ál­talában nem indokolt korlátozni, mert túlnyomó többségük eleve az alapellátás javítását célozza. Az ágazati fejlesztési célok meg­fogalmazásánál az a dömtő, hogy a kiemelt társadalmi programok folytatódnak a jövőben is- A la­kosság életkörülményeinek javí­tása szempontjából leglényege­sebb beruházásokat tehát nem adjuk fel, megvalósításuk tovább­ra is feladat. A tervben biztosított pénzesz­közök lehetővé teszik, hogy amely fejlesztéseket elkezdtünk, azokat be is fejezzük. Ékre kellő figyel­met is kell fordítani. Igaz, átme­neti ütemcsökkentés egyes beru­házásoknál előfordulhat. Csak hangsúlyozni tudom azoknak a helyi törekvéseknek a> hasznossá­gát, amelyek az épületek olyan megvalósítását szorgalmazzák, hogy több funkció betöltésére is alkalmasak legyenek. Elsősorban az oktatási és a közművelődési célú közös hasznosításra vannak jó példák. A jövő évi terv nemcsak a költ­ségvetésben, a beruházásoknál is szigorúbb fegyelemre int bennün­ket. A megyei tanács tervosztályá­nak vezetője leszögezte a gondos előkészítés és a gyors megvalósí­tás szükségességét, majd ezt mondta: — A kórházfejlesztések a tervezett szinten maradnak, hi­szen a megkezdett, vagy az elő­készítés szakaszában álló fejlesz­tések nélkülözhetetlenek a kór­házak biztonságos üzemeltetésé­hez. A lakásberuházásoknál vi­szont indokolt a gyökeres átérté­kelés két okból is. Egyrészt a la­kásgazdálkodásról, -építésről és -elosztásról hozott párt- és álla­mi döntések nyomán a lakásigé­nyek kielégítésére van más mód is, mint az állami lakásépítés- Ezt egy összehangolt intézkedéssoro­zat hivatott elősegíteni, amelyből külön kiemelném a hitelezési le­hetőség szélesítését és a szociális támogatás kiterjesztését. Másrészt az állami lakásépítés előirányzatának változatlanul tartás® elviselhetetlen feszültsé­get okozott volna a többi ágazat­ban- A célcsoportos lakásépítés pénzeinek átrendezésével bizto­sítható a sajáterős lakásépítés jobb területelőkészítése, a telek­ellátás javítása. A városi taná­csok terveinek számításánál már figyelembe vehettünk a telekki­alakítás. a telekgazdálkodás javí­tásához jelentős, átcsoportosításo­kat, a megyei tanács központi ter­ve ezen túl külön tartalmaz 25 millió forintot, amelynek célja a települések telekprogramjának fellendítése, a szociális célú te­lekjuttatás ösztönzése. A tanácsoknak minden lehető­séget meg kell ragadniuk arra. hogy a lakosság anyagi eszközeit bevonják a kommunális fejlesz­tések közös finanszírozásába. Az a tapasztalat, hogy ahol a lakos­ság gondjaira, jogos igányejre ér­zékenyen reagálva helyesen fo­galmazzák meg a fejlesztési célo­kat, és a helyi szándékoknak mintegy elébe menve kérik a la­kosság tehervállalását a tanácsi eszközök kiegészítéséhez, ott az emberek még most is szívesen ál­doznak erre megtakarítása ókból Jól bevált forma a társulatok szervezése. Szorgalmazzuk, hogy a tanácsok támogassák a társulá­sok szervezéséit pótlólagos forrá­sokból is. A tanácsok terveinek demokratikus előkészítése fontos feltétele annak, hogy ismét kér­hessük a lakóhelyi és a munka­helyi közösségek alkotó, cselekvő támogatását. A továbbiakban dr. Array Ár­pád, a megyei tanács vb-titkára a hatósági munkáról és törvé­nyességének helyzetéről készített jelentést terjesztett elő. Mint mondotta: Bács-Kiskun megyé­ben a tanácsok szakigazgatási szervei évente mintegy 700 ezer hatósági ügyet intéznek él. Ez annyit jelent, hogy ennyi eset­ben állapítanak meg ügyfeleket érintő különböző jogokat vagy kö­telezettségeket, illetőleg végeznek natósági ellenőrzést, más eset­ben szükséges adatokat igazolna. Az államigazgatási szervek tehát a lakosság széles körével min­dennapos kapcsolatban vannak. Elsőrendű társadalompolitikai je­lentőségű tehát, hogy az állam­polgárok miként vélekednek a szocialista államszervezet műkö­déséről. A politikai irányítás en­nek tudatában tette és teszi meg azokat az intézkedéseket, ame­lyek a társadalmi viszonyok fej­lődésének megfelelően az állami munka tökéletesedését eredmé­nyezik. Mindenkori cél. hogy az állam- igazgatási apparátus a társadal­mi követelményeknek megfelelő hatásfokkal végezze munkáját. E feladatok megoldásának a módja Fontos felhívni a tanácsok fi­gyelmét még két változásra a jö­vő évet illetően. Egyrészt módosul a tartalékképzés rendje és vala­mennyi beruházás után — bele­értve a célcsoportos fejlesztése­ket is — kell majd egységesen, elkülönítetten 4 százalék tartalé­kot képezni. Ennek szabályait külön központi intézkedésiben közzéteszik- A másik fontos do­log, hogy jövőre az új induló be­ruházások, építési felújítások zö­mét — a 2 .millió forint érték fö­löttieket — versenytárgyalás út­ján kell a kivitelezőknek vállal­kozásba adni. Ezzel is segítenünk kell a vállalkozói magatartás erő­sítését a kivitelező szervezeteknél­összességében a megye jövő évi pénzügyi terve tükrözi azt, hogy tudomásul vesszük a nép­gazdaság helyzetét, továbbá azt a szándékunkat is tartalmazza, hogy alapellátási kötelezettsé­geinket teljesíteni akarjuk, és eh­hez mozgósítani kívánjuk a ren­delkezésre álló eszközeinket — mondotta beszédének végén az előadó. * Gaöorják József beszédét köve­tően kérdések, hozzászólások kö­vetkeztek. Szendrei Sándor, az átszervezendő AFIT és GELKA vállalatokkal, Márton Istvánná a felsőbb tanácsi támogatás elosz­tásával kapcsolatban tett fel kér­déseket. Kvalla Ferenc, a szám- vizsgáló bizottság tagja néhány fontos megállapítással gazdagí­totta a vitát. Egyebek között az­zal, hogy a költségvetést jelentő­sen befolyásoló térítési díjak né­hol szembetűnően és indokolat­lanul alacsonyak; a bizottságban nem látják az eszközöket, ame­lyekkel a tanácsok hatni tudná­nak a tárcavállalatokra. Az össze­foglalót követően dr. Gajdócsi István hangsúlyozta, hogy a meg­levő adottságokat kell jobban ki­használni, a célok között helye­sen rangsorolni, és tovább javí­tani a szociális és alapellátást. Fontos a saját erő bevonása, a társadalmi munka, a lakossági társulások ösztönzése, támoga­tása. A testület a költségvetés és a fejlesztési alap tervét elfogadta, s ugyancsak megszavazta a vég­rehajtó bizottság 1981—82- évi te­vékenységéről készült beszámolót. Ezután jóváhagyta a megyei ta­nács jövő .évi munkatervét tar­talmazó előterjesztést, és tudomá­sul vette a vb 1983-as munka- programját rögzítő tájékoztatót' csak azon az úton képzelhető el, hogy a szocialista demokratiz­mus, a képviseleti testületek irá­nyító és ellenőrző szerepe erő­södjön. Az új követelményekhez iga­zodva, kidolgoztuk a tanácsi fel­ügyeleti ellenőrzés, vizsgálat me­gyei rendjét- Ennek lényege, hogy kiterjed a tanácsi szakigazgatási szervekre, a végrehajtó bizottsá­gokra, és a tanácsi ellenőrzés alá vont szervek állami törvényessé­gi felügyeleti vizsgálatára. Törvé­nyességi felügyeletünk szerves részét képezi az állami ellenőrzés megyei rendszerének. Jelentős eredményekről adha­tok számot a felügyeleti vizsgá­latok tervezését, tervszerűségét il­letően. A megyei és a helyi ta­nácsi szervek ötéves ellenőrzési tervet készítenek. Ennek alapján az adott év ellénőrzési feladatait éves ellenőrzési tervben, illetve munkatervükben rögzítik. Ma már szinte teljes bizton­sággal meg lehet határozni azok­nak az ügyintézési hiányosságok­nak a körét, amelyekkel ismétel­ten találkozunk. Ezek szabják meg további feladatainkat is. így javítani kell az ügyintézési ha­táridők betartását, továbbra is problémát jelent a tényállások felderítetlensége, sok pótolnivaló van a határozati indoklások kul­turáltságát, differenciáltságát il­letően, a jogpropaganda e lehető­ségének a kihasználását tekintve. E hibák kiküszöbölése érdekében megfelelő jelzéssel, szükség ese­tén felelősségrevonás kezdemé­nyezésével élünk. Az előadó foglalkozott a ta­nácsrendelet alkotás megyei hely­zetével, előrebocsátva, hogy 1977 óta nem volt szükség ta­nácsrendelet felfüggesztésére, il­letve hatályon kívül helyezésére. Ez az eredmény mindenekelőtt annak köszönhető, hogy a megyei szakigazgatási szervek kellő ala­possággal végzik a tervezetek fe­lülvizsgálatát. Javítani kell a já­rási hivatalok tevékenységét, de a városa tanácsokét is, a tanács­rendeletek érvényesülése vizsgá­latának a szempontjából. El kell érni, hogy egyetlen helyi tanács, nál se legyen idejétmúlt, hatá­lyát vesztett tanácsrendelet. Amint az előadó mondotta: az államigazgatásnak egyre bonyo­lultabb feladatokat kell megol­dani. Ugyanúgy, mint az élet más területén, a közigazgatással szemlben is nőnek a követelmé­nyek. A bonyolultabbá váló fel­adatok megoldására a páft, a kormány politikáját jól értő, szakmailag képzett emberekre van szükség. Nem többre, hanem képzettebbekre. Ezért a személyi feltételek állandó javítása vala­mennyi tanácsi szervnél kulcskér­dés. Komoly felelősséggel tarto­zunk a szakmai színvonal fejlesz­téséért, a kulturált ügyintézésért. A tisztviselőknek, a szakigazga­tási szerv vezetőknek következe­tesen fel kell lépniük közhivatal­ba nem illő magatartás, hangnem ellen- Szocialista állami szervezet dolgozója kizárólag kulturált, em­bert becsülő magatartást tanúsít­hat, Viszont megilleti a védelem minden olyan esetben, ha bárki részéről éri sérelem emberi, köz- hivatalnoki méltóságában. Végezetül az államigazgatási munka korszerűsítésének felada­tairól szólott a megyei tanács vb- titkára. * Dr. Árvay Árpád vitaindítója után Berta Somogyi László a já­rási hivatalok szerepét vizsgál­ta, és kitért az államigazgatási főiskoláin végző diplomások veze­tői posztra kerülésének problé­máira is. Tér be Dezső, a megyei pártbizottság titkára hozzászólá­sában kifejtette. hogy a hivatal­tól a hatóságtól, az állampolgár eligazítást, támogatást, ügyei­nek korrekt elintézését várja. Ez megköveteli az igényes, pontos államigazgatási munkát. Ennek érdekében a tanácsoknál is ke­rüljön jobban előtérbe — a ható­sági feladatok ellátása mellett — a szolgáltatási tevékenység. A la­kossággal való gyakori találkozás legyen az ügyintézésen kívül al­kalom a tájékoztatásra, a meg­győzésre, a jogpropagandára, ugyanakkor az állampolgári fe­gyelem, kötelezettség tudatosítá­sára is. Dr. Gajdócsi István aláhúzta, hogy a jobb munkához szükséges a világos és egyértelmű központi irányítás, ugyanakkor a helyi ta­nácsok döntési jogkörének, önál­lóságának szélesítése, és ehhez a feltételek megteremtése. A beszámolót a testület elfo­gadta. majd — megköszönve ed­digi munkáját — jóváhagyta Zámbó Imréné, özv. Gémes Lösz- Ióné és dr. Simon Sándor megyei tanácstagságról való lemondását. A tanács — saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt — felmentette megyei egyházügyi tanácsosi tisztéből Fekete Jánost, s helyére Polgár Istvánt nevezte ki. Ezután a testület egyéb ügyek­ben döntött, maid végezetül Bene András interpellált a kerekegyhá­zi bekötőút régóta húzódó korsze­rűsítése ügyében, s ígéretet ka­pott. hogy a KPM Közúti Igaz­gatósága a szükséges munkákat 1983-ban elvégzi. A tanácsülésről F. Tóth Pál és Váczi Tamás tudósított, a fotókat Tóth Sándor készítette. A hatósági munkáról és törvényességéről MENTESÍTŐ JÁRATOK, GYORSVONAT Autóbusz- és vonatközlekedés karácsony hetében Karácsony előtt növekvő forgalom­ra számítanak a Volán és a MÁV vo­nalain. Az Iskolai szünet kezdete és az ilyenkor szokásos rokonlátogatá­sok indokolják, hogy a közlekedési váUalatok mentesítő járatokkal és más, forgalomszervező intézkedések­kel javítsák a személyszállítást, A 9. sz. Volán az idén novem. bér 30-ig 62 és fél millió utast szállított. Az év végéig, várha­tóan, még mintegy hétmillióval nő ez a szám. Ennek része lesz a — távolsági viteldíjak emelke­dése következtében feltehetően mérséklődő — ünnepi utasforga­lom, amelyre a Volánnál — mint dr. Torna László személyforgalmi és kereskedelmi osztályvezetőtől megtudtuk — felkészültek. December 22-én kisegítésül tíz autóbuszt indítanak a menetrend szerinti távolsági járatokon fe­lül. Ezek a Baja—Kecskemét, va­lamint Kecskemét—Baja; Baja— Székesfehérvár, Kecskemét— Bácsalmás és a megyeszékhely— Budapest útvonalon közlekednek. Ezeken a mentesítő kocsikon kí­vül. Kecskemétről, Kalocsáról és Bajáról 22-én délig — a helyi igényeknek megfelelően — több buszt irányítanak azokra a ki­sebb útvonalakra, amelyek össze­kötik e városokat a város kör­nyéki községekkel. Kecskeméten a Volán a helybeli utasszállítás­ban 42 autóbusszal vesz részt, amelynek a fele csuklós rend­szerű. A zavartalan szállítás érdeké­ben a vállalat megerősíti műsza_ ki, ügyeleti és információs szol­gálatát. Az ünnepek előtti torló­dás elkerülésére a pályaudvari pénztáraknál, elővételben is áru­sítanak menetjegyet, amelyet célszerű már az utazás előtti na. pókban megvenni. A MÁV kecskeméti körzeti üzemfőnöksége 35 állomásán ezer- háromszázötven vasutas készül legfontosabb év végi feladatára, a karácsony előtti csúcsforga­lomra. Petrák Mihály, körzeti üzem­főnök tájékoztatott bennünket, hogy milyen változás várható a jövő héten a megye lakosságát érintő vonatközlekedésben. De­cember 22-én. szerdán a menet­rendszerűen Szegedről Budapest­re induló (12 óra 5 perces) sze­mélyvonatnak lesz egy mentesítő párja, amely Kecskemétről 13 óra 20 perckor halad tovább. Akik ezen a napon kora délután gyorsvonattal akarnak Szegedről, vagy a közbeeső nagyobb állö- ma'okrol Budapestre utazni, két lehetőség közül választhatnak. Vagy a menetrend szerinti, Sze­gedről 13 óra 50 perckor induló, ' vagy a kissé korábbi mentesítő gyorsvonatra válthatnak jegyet. Több utas szállítására készülnek fel 23-án a szeged—miskolci gyorsvonaton. Növelik a kocsik számát. Az így meghosszabbított vonat egy szakaszán a Budapestre utazók foglalnak majd helyet, akik Cegléden át jutnak el a fő­városba. Ez a kétrészes gyorvo- nat Kecskemétbe 17 óra 55 perc­kor érkezik meg. Javul a karácsony előtti sze- j mélyszállítás a főváros és a me- ! gye között is. December 23-án a ] Nyugati .pályaudvarról 9 óra 12 : perckor Szegedre érkező személy, vonat mentesítő szerelvénnyel együtt közlekedik. Budapest-Jó- zsefvárosból Kiskunhalasra ugyanezen a napon két pótjára­tot indít a MÁV. Az egyik a me­netrendszerű (16 órai) gyors-, a másik pedig az előtt a személy- vonat előtt indul megyénk vá­rosába, amely 17 óra 55 perckor hagyja el a józsefvárosi pálya­udvart. December 25-én és 26-án, ami­kor az utasforgálom a legcseké­lyebb, Budapest—Szeged, Sze­ged—Budapest, Lakitelek—Szol­nok, Kiskunfélegyháza—Csong- rád és Kecskemét—Lajosmizse— Budapest között egyes vonatok nem közlekednek. Nem indítják — egyebek mellett — december 25-én reggel a szeged—budapesti gyorsvonatot sem. Változatlanul közlekedik viszont a Napfény expressz, amely — kivételesen — ezen a napon 7 óra 14 perckor megáll Kiskunfélegyházán. A zökkenőmentes utasszállítás érdekében a MÁV több intézke­dést hozott. A kecskeméti vasút­állomáson a csúcsforgalomban négy pénztárat tartanak nyitva. Vasutas dolgozók, menetrend, könyvvel a kezükben, mint moz­gó felvilágosítók adnak tájékoz­tatást az utasoknak az őket ér­deklő menetrendi adatokról. Fel. hívják a figyelmet arra is. hogy az expresszvonatokról táviratoz­hatnak, s a végállamásra való megérkezés előtt, útközben taxit rendelhetnek. A nagyobb forgalomban na­gyobb óvatosság szükséges. Elő­fordul, hogy egyik-másik vonat nem' a megszokott vágányra ér­kezik, illetve nem onnét indul. A váratlan helyzetekben ezért kü­lönösen hasznos útravaló az óva­tosság! K—1 • Tizenegy hónap alatt hatvankét és fél millió utast szállítottak a 9- es Volán autóbuszai. A Fáklya összevont száma Decemberben összevontan je­lent meg a Fáklya 23—24. szá­nta. A lap a Szovjetunió meg­alakulásának 6Ű. évfordulója tisz­teletére az év folyamán 14 szov­jet köztársaságot mutatott be, e dupla számnak pedig az Orosz- országi Föderáció a „főszereplő­je”. Érdekesen megírt kisportrék mutatják be az első történelem alakítóit: az egykori frontnövért, a barátság elmélyítésén munkál­kodó funkcionáriust, a tudóst, akiről a nemrég felfedezett új ásványt elnevezték, és másokat. Az emberiség, a családi összetar­tozás megindító példájáról szól az a képes riport, amelyben a Nagy Honvédő Háború árváit felneve­lő üzbég családról olvashatunk. Moszkvában a szocialista or­szágok tudósai, vezető politiku­sai és újságirói nemrég kerek- asztal-beszélgetésen ítélték el a háborús feszültséget előidéző mai imperializmust. A testvérmegyék — testvérvá­rosok rovat ezúttal olyan bulgá­riai és romániai kollektívákat is bemutat, amelyek hosszú ideje ápolják barátságukat szovjet üzemek dolgozóival. A lap egyik riportja arról szól, hogyan segí­tette a falu életszínvonalának fellendítését az agráripari egye­sülés modern termelési rendsze­rének bevezetése. David Kugul- tyinov, a kalmük nemzetiségű neves szovjet költő vallomásá­ban megragadó tisztasággal be­szél költőegyénisége gyermekko­ri eszméléséről, a szavakkal, az emberekkel, a jósággal való mély­séges kapcsolatáról! a fiatal szovjet festők tárlatáról tudósító riport pedig jellemző képet ad az új törekvések esztétikai minősé­géről. Tudományos hipotézis a témá­ja a víz és az élet keletkezése kap­csolatának, ezeket a feltételezé­seket igazolják, hogy az egyes kezdetleges élőlények, probakté- riumok „termelték meg” a Föld mai vízmennyiségét, tehát az élet az alapja a víz keletkezésének. Kis képes anyagok adnak hírt az időszerű színházi, könyvkiadói és más kulturális újdonságokról. Közli a lap Alekszej Tolsztoj A hóban című novelláját. Szokásos nyelvlecke. Fáklya­fotó, színes nyomású svéd ke­resztrejtvény s a Szovjet Kultú­ra és Tudomány Háza program- ajánlatát tartalmazza a lap de­cemberi kettős száma. I

Next

/
Thumbnails
Contents