Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-19 / 298. szám
198*. december 19. • PETŐFI NÉPE 9 3 HETI JEGYZET Összefüggések A hazafias-honvédelmi nevelésről Kecskeméten a pedagógusok; az üzemek-vállalatok jövő évi kilátásairól ugyancsak a megyeszékhelyen. a gazdasági szakemberek; hazánk 1983-as költségvetéséről Budapesten a honatyák tanácskoztak a héten. Mi a közös e három — még csak nem is fontossági sorrendben említett — eseményben? A párt Központi Bizottságának munkatársa a hazafias nevelés folyamatosságát hangsúlyozta, a jövő évi szabályozók szerepe állt a közgazdászok véleménycseréjének középpontjában, míg egész népünk további boldogulása szerepelt az országgyűlés napirendjén. Jobban, hozzáértőbben, felelősebben ma, mint tegnap — ez mindhárom tanácskozás végső kicsengése. Mit jelent ez az általánosítás — konkrétan? A legegyszerűbben fogalmazva annyit: ha nemcsak többet, hanem jobban is dolgozunk, ha többet használjuk az eszünket, akkor jövőre — hacsak nem romlanak még tpvább a gazdaság működésének nemzetközi feltételei — majdnem úgy élhetünk, mint az idén. Nem kis jelentőségű, nem kis horderejű program ez! Az elfogulatlan értékeléséhez segítség a Frankfurter Allgemeine Zeitungban közölt összeállítás — mondta országgyűlési felszólalásában Kerényi József, s erre a mondatkezdésre még a legmagasabb tisztséget betöltő politikus arcán is redők futottak át: vajon mit akar bizonyítani fejből mondott szövegében egy nyugatnémet lap cikkével az országszerte közismert építész. Azt: Magyarország 1981-ben a 47. volt az országok fizetőképességét tükröző ranglistán, míg az idén a 42. helyre lépett. Ebben a gazdasági helyzetben olyan eredmény ez, amit nem árt tudatosítani, már csak azért sem, hogy mindenki tudja: volt értelme az év közbeni — a pénzügyminiszter szavai szerint: nem mindenkitől és nem mindig helyeselt — intézkedéseknek, amelyek végső soron ugyanazt a célt szolgálták: fizetőképességünk megtartását. Olyan gazdasági feladat ez, amely — és ezt nyilván nem kell magyarázni — politikai célunk is: az építőmunka feltételeinek megteremtése. Ehhez elsősorban béke kell, s hogy azt megvédhessük, nemcsak fegyverekre van szükség — erről több mint tízen mondták el véleményüket a pedagógusaktíván. Belső és külső egyensúlyunk áttol függ, hogy menynyiben tudunk megfelelni a világ által is diktált feltételeknek, hogyan vagyunk képesek jobban kihasználni lehetőségeinket. Ismét Kerényi Józsefet idézzük: a szellemi tartalékokra hívta fel a figyelmet. Teljes joggal: a huszadik század utolsó ötödében Magyarországon egymillió ember van. aki korábban és idejében nem végezte el a nyolcadik osztályt — ez az egyik oldal — ugyanakkor előfordul, hogy segédmunkát végez a mérnök — ez a másik oldal — a milliós megtakarítás így válik „milliárdos” pocsékolássá — érzékeltette szemléletesen országgyűlési képviselőnk az összefüggéseket. A végső kicsengés a három — véletlenszerűen „egy kalap alá hozott” — tanácskozás kapcsán ugyanaz: a s^bb holnapot csakis ma alapozhatjuk meg — s ehhez a tegnap teljesítménye kevés. Ballal József KÖRKÉRDÉS KÉPVISELŐKHÖZ A terv ismeretében hogyan tovább? A jövő évi költségvetést csütörtökön hagyta jóvá az országgyűlés. A javaslatot megszavazták a Bács-Kiskun megyei képviselők is. Közülük kérdeztünk meg négyet: vajon hogyan látják 1983-at, milyen lehetőségek vannak az elfogadott terv feladatainak (helyi) megvalósítására? SELYEM ZSIGMOND: — Az idei esztendő második felében már igencsak éreztük — iparban és mezőgazdaságban egyaránt — a kedvezőtlen külpiaci hatásokat. Ezért a termények és termékek előállítása minden vezetőtől nagyabb odaadást kíván 1983-ban. Az a meglátásom, hogy összefogással le tudjuk küzdeni a nehézségeket, de azit mindenkivel meg kell értetni, hogy ugyanolyan munkát várunk a közösben, mint a háztájiban! A mi gazdaságunk, a kunszent- miklósi Egyetértés Tsz 13 ezer hektáron dolgozik. Fontos célunk az energiával és a gépalkatrészszel való takarékosság. A beruházásokat minimálisra csökkentjük, a meglévő állattenyésztési és egyéb telepeinket akarjuk észszerűen és gondosan kihasználni. Gazdaságunk fő feladata, hogy exportképes termékeket állítson elő, mégpedig kevesebb anyag felhasználásával. Egy példa: inkább 210 napig hizlaljuk a sertéseket 180 nap helyet, de így i:m- porttakanmányt és fehérjét takarítunk meg. TÓTH ISTVÁN: — Két megyében is érdekelt a Kiskunmajsa és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat. Az alaptevékenység — bel/víz- károk megelőzése és elhárítása — továbbra is nagy jelentőségű. De a beruházások csökkenése a mezőgazdasági vízrendezési, s az egyéb meliorációs és vízügyi munkákat is érintette. Ezért a meglévő állóeszközök jobb kihasználását kellett megszerveznünk a korábbinál bonyolultabb köz- gazdasági és bizonytalanabb gazdasági körülmények között. Ennek érdekében tevékenységi körünket bővítettük szennyvízcsatorna-, vízhálózat-építési, valamint szállítási munkák vállalásával. Azon lakossági szolgáltatásainkat is növelni kívánjuk, amelyek a magánerős lakásépítést és az alapvető közmű, út, járda létesítését segítik. Szélesítjük a vállalatokkal a kooperációkat, de társulatunknál a legfontosabb: munkáinkat jó minőségben és határidőn belül elvégezve legyünk versenyképesek ; . a piaci értékítélet alapján olyan termékszerkezetet és vállalati árpolitikát tudjunk kialakítani, amely a megfelelő jövedelmezőséget biztosítja. DR. MÁTYUS GÁBOR: — Az 1983-as év nem előzmények nélkül való. S nöha — összhangban az irányelvekkel — a fejlesztésben nálunk, a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban is szünet lesz, befejezzük, s hatékonyan működtetjük korábban elkezdett — elkészült létesítményeinket. Ez a lehetőség, s egyúttal a feladat is. Mi időben végrehajtottuk a konvertálható árualap-bővítő beruházásainkat (például az új szőlőtelepítésekkel együtt létrehoztuk a korszerű palackozót, osoma- golót is). A gyártásban rugalmasan tudunk alkalmazkodni a kedvező szállítási, értékesítési feltételekhez. Éppen ezért nem az egyenletes termelésre, hanem a piaci kereslethez alkalmazkodó, esetenként, eltérő ritmusú munkára törekszünk. Belép a termelésbe a komposzt- üzem, a sertéstelep bővítésével pedig felkészültünk tenyész- anyag előállítására is, Ez akár szerkezetváltozásnak is tekinthe. tő, mert ugyanazzal a takarmány, nyal magasabb minőséget állítunk elő. Korszerűsítettük azon eszközeinket — présgép, söprűfeldolgozó berendezés —, amelyekkel így nagyobb hatásfok ér. hető el. Hat—nyolc millió forintos megtakarítást jelent az. hogy a fűtőolajat háromnegyed rész-ben más tüzelőanyaggal helyettesítjük. Szervezeti intézkedéseinkkel növeljük a vállalaton belüli egységek önállóságát. 1983-ban minden egyes dolgozónak személyre szóló tervet akarunk adni, hogy tudja mi a feladata, mit várunk tőle. Ennek alapján igazságosabb-, teljesítményarányos bérezést vezetünk be. A jobb munkamorál megteremtésében számítunk a gazdaság társadalmi szerveinek segítségére is. NYERS REZSŐ: — Általános igazság, hogy minden vállalatnál van lehetőség a javításra. Amelyiknek jó a piac, ott a termelés bővítése, és egyidejűleg a ráfordítások csökkentése a cél, míg rossz piac esetén csak az utóbbi. E feladat az 1983-as esztendő problémája, de eközben minden vállalatnak gazdaság} és erkölcsi kötelessége, hogy felkészülten várja a következő éveket. Korábban a fejlődést szinte azonosították a beruházásokkal. S noha a beruházás ma is jelentős, előtérbe kell kerülnie a szervezésnek, mégpedig a piac, a termelés és a munka szervezésének. Ez is segíthet az export növelésében, atmi az egész népgazdaságnak érdeke, s mint ilyen, nem lehet csak a végtermék-előállítók ügye. Fontos tehát ösztönözni, támogatni, növelni a vállalatok közötti kooperációt. Igaz, hogy az export és a külkereskedelem az elsődleges, én azonban azt gondolom, hogy a belső ellátás javítására is van mód. A termelők viszont nem keresik eléggé a lehetőségeket, hanem megrendelésre várnak. Holott elengedhetetlen, hogy nő. vekedjék a házai piacra való termelés amivel mennyiségi, választéki igényéket léhet kielégíteni, és új keresletet kialakítani. Azzal reálisan számolni kell, hogy 1983-ban szűkebbek a lehetőségek, de ezéken belül is meg kell keresni, és meg lehet találni az újabb erőforrásokat! Például a szellemi energiáét, amelynek megbecsülése még nem kielégítő. A kormányzat egyik tennivalója: nyújtson nagyabb segítséget a vállalatoknak a külföldi piacra jutáshoz. Váczi Tamás Üdítőújdonság a ribiszkedzsúsz Az utóbbi években nőtt a kereslet a vitaminokat és más természetes alapanyagokat tartal_ mazó üdítő italok iránt. A választék bővítésére a Dél-alföldi Pincegazdaság — őszibarack-, al_ ma-, kajszi- és egyéb gyümölcslé vei mellett — most feketeribiszkéből készült dzsúsz palackozását kezdte meg szegedi üzemében. Mintegy háromszáz mázsa ribiszkéből készítenek úgynevezett csendes, vagyis szénsavmentes üdítőt; gyártásához festéket, tartósítószert egyáltalán nem használnak, mégis évekig megőrzi üde=égét. vitamintartalmát az üdítő ital. (MTI) « Klímavizsgálat Jósvafőn A föld gyomrában levő természetes sziklaüreg szellőztetése- vel készülnek a jövő májusban kezdődő új szezonra a jósvafői klímaiterápiás gyógybarlangban. A felszín alatt mintegy negyven méter mélységben 1959-ben kezdték meg a gyógyító kúrákat; a barlangot 1969-ben nyilvánították gyógyhellyé. Azóta évről évre májustól szeptemberig hat csoportban fogadják a légzőszervi és asztmatikus megbetegedésben szenvedőket, elsősorban bányaüzemekben (dolgozókat. A téli hónapokban is végzett klimatikus vizsgálatok azt a célt szolgálják, hogy ellenőrizzék, nem változtak-e a barlangi levegő gyógyté- nyezői. Ezek alakulása szabja meg ugyanis, mennyien tartózkodhatnak egyszerre a kényelmesen be. rendezett föld alatti barlangüregben a gyógykúrán. (MTI) Hosszúra növesztették szőrüket a macskák, kemény télre számíthatunk — mondogatják a régi tapasztalatokat is számon tartó ba- jaiak, és a jelek szerint sokak előtt van még tekintélye az efféle bölcsességnek, mert a kellemes őszi időjárás dacára, egyre sűrűbben kocog tátják az Alföldi TÜ- ZÉP Vállalat helyi kirendeltségén a mázsaház ablakát: igaz, hogy déltől lehet Íratni brikettet is? Both József, a kirendeltség vezetője kicsit más — és kétségtelenül gyakorlatiasabb — összefüggésekben látja ezt a tény: szerinte a tavalyinál lényegesen nagyobb érdeklődés magyarázata az, hogy (ismert okok miatt) az olajról sokan visszatértek a szilárd anyagú energiahordozókra — a szénre, a brikettre. Ezek beérkezése viszont egyelőre eléggé hullámszerű — legalábbis ami a nagyon keresett brikettet illeti. Az előző hónapban eladtak belőle 8 ezer mázsát, s TARNAZSADÁNYTÓL JÁNOSHALMÁIG a gyakorlatban igazolta a Magyar Tudományos Akadémián zenei nevelésünkről elmondottakat. Kiskunfélegyházától Dunapa- tajig, a Tanár Űr által is nagy- rabecsült népzenekutatót meghívó Lakitelekig, illően emlékeztek a 20. század egyik legnagyobb művészére. Jánoshalmán óvodások, általános iskolások és gimnazisták egyaránt pódiumra léptek az új sportcsarnokban rendezett ünnepségen. Gerhát László vezényletével együtt énekelték Kodály—Bérzsenyi a Magyarokhoz című művét a meghívott bajai Liszt Ferenc, a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium és Szak- középiskola énekkarával, a szekszárdi szövetkezetek madrigálkó- rusával. (5) A legfontosabb fővárosi eseményekről már beszámoltunk, így Varga Imre új Kodály-emiékmű- vének avatásáról (6). Valamennyi vidéki lap részletesen tudósított a helyi ünnepi rendezvényekről. Mohácson föi- avatták Borsos Miklós Kodály- portréját. Debrecenben a Kodály Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója méltatta a világhírű magyar muzsikus, tudós munkásságát a, Kodály és Kardos utca sarkán elhelyezett emléktábla avatásán. Még olyan kis településen. mint Tarnazsadány is rendeztek emlékünnepséget. H. N. Mindig esemény a Magyar Ál-, lami Hangversenyzenekar koncertje. Ferencsik János vendég- szereplése ritka öröm. A krónikában följegyik a magasan szárnyaló és a mélységeket följajdító PsaLmus Hungaricus minden bemutatását. Alkalom és jó sors ritka találkozása : a legjobb magyar szimfonikus zenékar, a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (1) Gulyás Dénes tenorista, annak a karmesternek (2) az irányításával adta elő Kecskeméten. Kodály születésének 100. évfordulója, a centenárium tiszteletére a Magyar Zsoltárt, akinek „keze alá” több müvét ajánlotta a zeneszerző. A Bács-Kiskun megyei és a kecskeméti Kodály-emlékbizott- ság méltó életműveket, kimagasló teljesítményeket becsült meg Ko- dály-emlékplakettek átadásával. (A koncertet követő fogadáson vette át Gulyás Dénes is dr. Major Imrétől az emlékérmet.) (3) A Magyar Kodály Társaság nemzetközi konferenciájának több résztvevőjétől tudjuk, hogy a kecskeméti látogatás a magas színvonalú ■tanácskozás egyik nagy élménye volt. Amit itt tapasztaltak a zenepedagógiai intézetben. az énekes iskolában, és hallottak — többek között Ittzés Mihály főiskolai docenstől (4) —. Lehet fűteni, építeni is Baján mégis türelmetlenül várják azt a két vagonnyit, amit mostanában küld majd a mecseki brikettgyár. Ezzel szemben szénből csak 5 ezer mázsa kelt el novemberben, jóllehet a készletekből többre is futotta volna: a kályhákat is remekül fűtő, lengyel haldexből mintegy ezer mázsa, a kazánfűtésre használható daraszénből 5 ezer mázsa, az iszapszénből pedig szintén 5 ezer mázsa áll a telep udvarán. Igaz, hogy ez utóbbi használata megfelelő tárolást kíván, hiszen a friss iszap ugyancsak képlékeny halmazállapotú, s egy-egy csöpp- je könnyen tönkreteheti a szoba legszebb díszéül szolgáló szőnyeget. A kényelemre, a könnyen kezelhetőségre való törekvés dominál a tűzifa beszerzésében is: a fűrészelt fából 1200 mázsát adtak el addig, amíg a fűrészeletlenre 300 mázsa erejéig akadt csak vevő novemberben. Sokan megfordulnak a telepen azok közül is, akik' egyelőre még nem az otthon melegéről, hanem a majdani meleg otthonról kívánnak gondoskodni: ők különféle építőanyagokat keresnek — és nem is hiába. Akik téglát akarnak vásárolni, válogathatnak a mészhomokból készült kisméretű téglák, a tetszetős fényű burkolótéglák és a különböző méretű blokktéglák között. Korlátlan mennyiségben kapható a cement is — 15 ezer mázsát tárolnak belőle. Sajnos, a tetőfedő anyagokról — a gömbfáról, a cserépről és a hullámpaláról — már nem mondható el ugyanez, sőt ezek kifejezetten hiánycikknek számítanak. Ami viszont jó hír: a nyílászáró-szerkezetekből nincs hiány. Jönnek is a nagy választékban kapható áruért, messzi földről: ablakkeretből 556, ajtókeretből pedig 668 darabot adtak el, csak novemberben. K. J. Jogszabályok kötetben A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó A gazdálkodás egyes szervezeti formáira vonatkozó jogszabályok címmel önálló kötetben gyűjtötte össze és jelentette meg az új gazdasági szervezeti formákkal, köztük a kisvállalkozásokkal, gazdasági társulásokkal, kapcsolatos jogszabályokat. A kötet közli a vállalati és szövetkezeti részlegek szerződéses üzemeltetésének szabályait, a különböző ipari és szolgáltatóegységek bérletére vonatkozó rendeletek szövegét. Magánszemélyek gazdasági tevékenysége című részben a kisiparral, a gazdasági munkaközösségekkel kapcsolatos rendeleteket, azok végrehajtási utasításait közreadva egyebek közt a magánszemélyek gépjárműhasználatát, a jövedelemszabályozás, -adózás, a kisüzemi termelők árképzését, a társasági adót, a másodállás, mellékfoglalkozás és egyéb munkavállalás feltételeit meghatározó speciális munkajogi szabályokat ismerteti részletesen. (MTI)
