Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-19 / 298. szám

19855. december 19. % • PETŐFI NÉPE • HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: A lengyel szejm megkérdi a vitát a szükségállapot-törvé­nyek felfüggesztéséről, Jaruzelski beszéde. — A jobboldali pár­tok visszaszorulása a portugál helyi választásokon. KEDD: Tárgyalások és előzetes, megállapodás a PFSZ, valamint Jor­dánia között. Belső viták a palesztin mozgalomban. — A Görög Kommunista Párt kongresszusa. — Provokációk Nicaragua ellen. SZERDA: Megnyitják a Gibraltár és Spanyolország közötti határt. Púja Frigyes római tárgyalásai. Külügyminiszterünket fogadja II. János Pál pápa is. — Az amerikai külügyminiszter folytatja európai körútját. CSÜTÖRTÖK: Befejeződik a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások 28. fordulója. — A közalkalmazottak általános sztrájkja Japánban. — Pártkonferencia Bukarestben. — A vietnami külügyminiszter Indiában. PÉNTEK: Kohl kancellár kormánya leszavaztatja magát, hogy meg­nyissa az utat a rendkívüli választásokhoz. — Tömegtüntetés Buenos Airesben. SZOMBAT: Utolsó előkészületek a hamburgi tartományi választá­sokra. — A szenátus, bizonyos fenntartásokkal, elfogadja Reagan kompromisszumos MX-programját. — Nyilatkozatok a vasárnap kezdődő OPEC-ülés előtt. A hét három kérdése: Mit jelent a nyugatnémet kormány önbuktatása? Tekervényesek az NSZK alkot­mányként szolgáló alaptörvényé­nek útjai. Nem teszik lehetővé például a parlament egyszerű feloszlatását, rendkívüli válasz­tások kiírását. Mindez csak bo­nyolult bizalmatlansági vita után lehetséges. Ez végül is önbuktatással sike­rült. A különben biztos több­séggel rendelkező, s formailag 1984 őszéig kormány.képes Kohl- kabi.net leszavaztatta magát. így, minden valószínűség szerint, már­cius 6-án — az NSZK történeté­ben először — rendkívüli vá­lasztásokat tartanak. A választási kampány gyakorlatilag már meg is kezdődött s erre jó alkalom volt a jövő évi költségvetés vitá­ja. Jóllehet a nyugatnémet gaz­daság még jobban bírja a válság- terheket, mint a 'legtöbb európai ország, a visszaesés, a kétmilliót meghaladó munkanélküliség, ■ a hétszázmilliárd márkás állam- adósság sokkot okoz a máshoz szokott nyugatnémet polgárnak. A keresztény uniópártok termé­szetesen mindent a szociáldemok­raták nyakába akartak varrni — azok viszont a CDU—CSU meg­oldásait bírálták, amelyekkel a dolgozó tömegek rovására szeret­nének kilábalni a bajokból. A sors iróniája, hogy vala­mennyi párt saját követelésének, illetve ígéretének foglya volt, s erkölcsi kényszert érezhetett az új választások kiírására. Az NSZK közvéleményében ugyanis rendkívül nagy ellenérzést kel­tett a szabaddemokraták pálfor- dulása és a sokak által „alkotmá­nyos puccsnak” nevezett kor­mányváltás. A rendkívüli válasz­tások bizonytalansági tényezője viszont kockázatokat rejt magá­ban minden politikai erő számára. Ha az uniópártok abszolút több­séget kapnának, az alkancellár- ságot és külügyminiszterséget Strauss kérhetné magának, ez­zel azonban Kohl kancellár sze­mélyes helyzete is gyengülhetne. Amennyiben a koalíciós partnert kell keresni, ki legyen az, hiszen könnyen lehet, hogy a szabadde­mokraták számára politikai ön- gyilkosságot jelentett az átállás és kiesnek a következő Bundes­tagból. Az előrejelzések szerint a „zöldek” inkább bekerülhetnek, noha elképzelhető, hogy a vá­lasztók megrettennek égy labilis parlamenttől s végül csak a két nagy pártot juttatják mandátum­hoz. De a szociáldemokraták kilá­tásai sem mindenben . rózsásak. Schmidt visszalépése mínusz szá­zalékokat jelenthet, s változatla­nul visszaütnek a párt követke­zetlenségei, például a vezetés egy része támogatta és támogatja az eurorakéták telepítését. Mi a helyzet a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások újabb fordulója után? A bécsi haderőcsökkentési tár­gyalásokon immár kilencedik éve folynak az érdemi tárgyalások: a hét csütörtökjén, a 326. össze­jövetellel. befejeződött a huszon­nyolcadik forduló. Megegyezés nem történt, minden előrelépés elmaradt. A helyzet mégsem olyan egy­szerű, hogy megelégedhetnénk a • Tömegtüntetésekre került sor Angliában az amerikai rakétatelepí­tési tervek ellen. Képünkön: 12 ezer brit nő alkotott 14 kilométeres élő sorfalat a greenhami légitámaszpont körül a cirkálórakéták miatti tiltakozásul. sommás negatív ítélettel. Bécsben ugyanis minden készen áll egy kölcsönösen előnyös megállapo­dásra. A NATO hét, valamint a Varsói Szerződés négy tagja (nyolc másik ország, közte ha­zánk különleges tanácskozási stá­tusszal vesz részt a megbeszélé­seken) abban már egyezségre ju­tott, hogy a közép-európai stra­tégiai térségben a két szövetség­hez tartozó erőket 900 ezer főben kellene maximálni, oly módon, hogy a szárazföldi erők létszá­mának felső határa 700—700 ezer, a légierőké 200—200 ezer legyen, míg a haditengerészet kiesik a csökkentés hatálya alól. (A jel­zett térség egyébként az NSZK és a Benelux-országok területe, valamint az ott állomásozó ame­rikai kanadai és brit haderők: a másik oldalon az NDK, Lengyel- ország és Csehszlovákia területe, s az ott tartózkodó szovjet egy­ségek.) A csökkentés több ütem­ben történne. Mi gátolja akkor a további ha­ladást? Az, hogy három éve fo­lyik a vita a létszám-adatokról. Á NATO és a Varsói Szerződés hivatalos bejelentése alapján 980 —990 ezer katonája van egy-egy szövetségesnek a térségben. A NATO azonban magasabb varsói létszámról beszél, anélkül, hogy ezt bármiképpen indokolta vol­na. Atlanti oldalról ezért a Var­sói Szerződés 260 ezer katonájá­nak leszerelését követelik 90 ezer NATO-katonával szemben. Bécsben nem lenne boszor­kányság a megegyezés. csupán egy valami szükségeltetik hozza, komoly tárgyalási szándék, és a kölcsönös biztonsági érdekek fi­gyelembevétele az Egyesült Ál­lamok. s a NATO részéről is­Milyen eredményre vezettek a jordániai—palesztin tárgyalások? Karácsony előtt valószínűleg Husszein jordániai király lesz a Fehér Ház utolsó magas rangú vendége. Kedden kezdi meg tár­gyalásait Washingtonban, miután előzőleg az Arab Liga delegáció­ját vezette Moszkvában és Pe- kingben. Tömören összegezve, ma három javaslat fekszik az asztalon a palesztin-kérdést illetően. A Be­gin—Sáron-féle izraeli vezetés elzárkózik minden területi en­gedmény elől, sőt gyarapítja a településeket a megszállt CiSz- jordániában és Gázában. így leg­feljebb homályos palesztin auto­nómiára hajlandó, Izraelen be­lül. A fezi arab béketerv, s ez­zel lényegében összecseng a szov­jet rendezési elképzelés is, füg­getlen palesztin állam mellett száll síkra Izrael 1967. június 4-i határain kívül, s az önálló Pa­lesztina különleges kapcsolatokat létesíthetne Jordániával. A Rea- gan-terv elveti a független Pa­lesztinát, s értelemszerűen az iz­raeliek visszavonulása után, jor­dániai—palesztin konföderációt javasol, lényegében jordániai ke­retek között. A PFSZ diplomáciája nincs könnyű helyzetben. Az első lépés ugyanis a megszállás felszámolá­sa, ez viszont ma aligha lehetsé­ges amerikai nyomás nélkül ha Washington egyáltalán hajlandó erre. Arafat nyilván ezért nem vetette el mindenestől a Reagan- tervet, noha erőteljesen bírálta azt. A PFSZ elnöke több ízben tár­gyalásokat folytatott Husszein királlyal. Ezek során egyetértett az államszövetséggel, de oly mó­don, hogy az államok szövetsége legyen, tehát alakuljon meg egy önálló palesztin állam. A felsza- badítási .szervezet radikális tag­csoportjai azonban ellenzik a Jordániával folytatott, ilyen jelle­gű tárgyalásokat. Bizalmatlansá­gukat csak fokozza Husszein múltbeli ténykedései az 1970-4:8 fekete szeptemberre való emlé­kezés. Tovább bonyolítja a hely­zetet, hogy a Szilárdság Frontja sem tűnik egységesnek, Dél-Je- men vállalkozott volna például a közvetítésre a PFSZ és Szíria kö­zötti nézeteltérések enyhítése cél­jából. A hírek ellentmondóak: a je­lentések palesztin—jordániai elvi megegyezésről szólnak, de annak részleteit nem közölték, s a pa­lesztinok nem fogadták el egy­ségesen. Réti Ervin A HALÁSZBÁRKÁTÓL A TARTÁLYHAJÓIG... 7 60 köztársaság második legnagyobb városa. A 2 millió 512 ezres lélekszá­mú Lettország a Szovjetunió né­pességének csak egy százalékát teszi ki, de olyan fejletit ipar­ágakról híres, mint ai gépgyár­tás, rádiótechnika, elektronika, híradástechnika. A köztársaság a Daugaván épült erőművektől kapja a villamos energiát. Az egyik legismertebb erőmű a pljavinszki, amelyet moszkvai szakemberek terveztek, leningrá- di és ukrán gépgyáraik berende­zéseivel szerelték fel. Több mint 2,5 millió rádiót gyárt évente. 1985-re az első osztályú és osz­tályon felüli rádiókészülékek gyártása a jelenleginek három­szorosára növekszik. Tovább fej­lesztik a tengeri szállítást és a halfeldolgozó ipart: bővítik a ri­gai kikötőt, ezenkívül a főváros­ban két nagy halfeldolgozó gyárat helyeznek üzembe. A nyolc év­százada növekvő és fejlődő lett főváros lakóinak száma rövide­A Szovjetunió északnyugati ré­szén, Észtország, Belorusszia és Litvánia között fekszik Lettor­szág. Partjait a Balti-tenger mossa. Zászlaján kék szalag jelképezi a tengert. Régi mondákban Bo­rostyán-tengernek nevezték, mert nagy viharok után a parti fö­venyben keresték Riga lakói a szerencsét hozó „napsugárköve­ket” ... A köztársaság 63 ezer hétszáz négyzetkilométernyi terű. létének majdnem a felét tölgye­sek, ligetek, parkok és erdők foglalják el. Kék vizű folyója a Daugava, amelyről sok száz nép­dal született. A sekély zátonyo­kat és fenyveserdőket elhagyva, a széles folyó Daugavpils város­hoz ér. A régi, jellegtelen vidéki hely ma fontos ipari központ, a © A Lett Tudományos Akadémia atomreaktora. Lett Szocialista Szovjet Köztársaság • A rigai dóm világhírű orgo­nája. sen eléri az egymilliót. Jövőjét a tervezők a Daugava folyó szige­teinek beépítésével képzelik el. A folyó felett átívelő hidak, a gránittal borított rakpart és a műemlékházak mellett magas­épületek, iskolák, kórházak, üz­letek épülnek. Új rádió- és tévé_ központ, 60 ezer fős stadion, jég­pálya és nyitott sportuszoda, va­lamint vidámpark építését ter­vezik. A gyárakat fokozatosan kitelepítették a városközpontból. Régebben a Sztraume-gyár ké­ményei 26 kerület levegőjét szennyezték, most valamennyi részlegét a városon kívüli ipar­telepre vittek. Jövőre több kistraktor • (Folytatás at 1. oldalról.) Az előzetes tárgyalások arra utalnak, hogy 1983-ban javul a háztáji gazdaságokban alkalmaz­ható, mindent tudó ROBI moto­ros kapa kínálata. Ezeket a veszprémi MEZŐGÉP gyártja, és jövőre 3 ezer jugoszláv kismo­tort kap hozzájuk. Eddig ugyan­is meghajtó motor hiányában ké­sett a gépek szállítása. Bacs-Kis- kun megyébe négyszáz 'jut élőből a típusból. Évek óta nem kapható a cseh­szlovák kistraktor amelynek a pótlására a brassói traktorgyár­ral egyezett meg a kecskeméti AGROKER. az AGROTEK válla­lat közvetítésével. Jövőre száz darab 44 lóerős, ugyanennyi 30 lóerős gép kerül forgalomba. Ez utóbbiakat a kistermelők is meg­vásárolhatják. Ezzel a géppel nemcsak szántani, permetezni le­het, hanem kiegészítő berende­zéssel füvet kaszálni és a szőlő­ben sorközt művelni is. A kecskeméti AGROKER. min­den próbálkozása ellenére, 1983- ban már nem forgalmazhatja a RÁBA traktorokat és azok tarto­zékait. Ezt a tevékenységet a ter­melési rendszerek végzik a rend­szeren kívüliek részére is. A be­hozatalból származó RÁBA-al- katrészeket azonban változatlanul árusítja majd a kecskeméti vál­lalat. Az AGROKER tárgyal cseh­szlovák partnerekkel, hogy nagy­teljesítményű talajművelő eszkö­zöket, kombinátorokat vásároljon tőlük. Szó van arról is, hogy a következő években forgalmazza az öt ekefejű, ugyancsak szocia­lista gyártmányú munkaeszközt. A szükségállapot felfüggesztéséről tanácskozott a lengyel szejm (Folytatás az 1. oldalról.) Ugyancsak megszűnik az állami vállalatok katonai irányítása, to­vábbra is lesznek azonban hadi­üzemnek számító munkahelyek, főként olyan vállalatok, amelyek operatív kormányprogramokat, vagy kormánymegrendeléseket teljesítenek. Az előírások második csoport­ja olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek a szükségállapot felfüg­gesztése idején is érvényben ma­radnak. Ide tartozik a vállalatok egy kis részének már említett vál­tozatlan katonai irányítása. Ezek­ben az üzemekben továbbra is kö­telezni lehet a dolgozókat a hat­napos munkahétre, amely azon­ban nem lehet heti 46 óránál hosszabb. A törvénytervezetben foglalt jogszabályok harmadik csoportja azokat a jelenleg is érvényes ren­delkezéseket sóról ja fel, amelye­ket nem érint a szükségállapot felfüggesztése. Ide tartozik pél­dául az általános hadkötelezett­ségről szóló, 1967-ben hozott tör­vény, valamint a jegyrendszer működését szabályozó összes ed­digi iAtézkédés^sAetervezetbeo :vé- ftúl jS/i^epelneki -ííly.'^n.'.Yáltozt^tá;? - sok- is, amelyek , hosszú távra, nemcsak a felfüggesztett szükség- állapot tartamára vonatkoznak. Ezek között a legjelentősebb a büntető törvénykönyv egyes pa­ragrafusainak módosítása, min­denekelőtt a vesztegetési ügyek­nek az eddiginél szigorúbb elbí­rálása. — A két törvénytervezetről foly­tatott vitában 19-en szólaltak fel. Több képviselő elismerését fejez­te ki a nemzeti megmentés kato­nai tanácsának, és méltatta a hadsereg, valamint más fegyveres testületek egyéves, kitartó mun­káját, helytállását. Szóltak arról, hogy a szükségállapot felfüggesz­tése új jelentős szakaszt nyit majd az ország életében, a szo­cialista demokrácia elmélyíté­sében. A tervezetek tartalmával a lényeget tekintve valamennyi fel­szólaló egyetértett. Végül a szejm egyhangúlag megszavazta a szükségállapot kü­lönleges intézkedéseiről szóló törvény módosítását. Ugyancsak elfogadta — kilenc tartózkodás mellett — a felfüggesztett szük­ségállapot időszakára érvényes különleges rendelkezésekről szóló törvényt. Rögzítették azt is, hogy a szükségállapotot az Államta­nács függeszti majd fel a mi- nlSfetérfab’ács javaslatává.' Erre' minden -' bizonnyal még ,+az. >idel. év végén sor kerül: Ezzel a lengyel parlament be­fejezte egynapos ülését. ENSZ Három határozat az emberi jogokról N.EW YORK Az ENSZ-közgyűlés XXXVII. ülésszaka pénteken három hatá­rozatban fejezte ki mély aggo­dalmát amiatt, hogy Chilében, Salvadorban és Guatemalában megsértik az embéri jogokat. A Chilére vonatkozó határoza­tot a közgyűlés 85 szavazattal, 17 ellenében, és 41 tartózkodás mellett fogadta el. A dokumen­tum felszólítja a chilei- hatósá­gokat: szüntessék meg a rend­kívüli állapotot az országban, ál­lítsák vissza a demokratikus in­tézményeket, s vessenek véget az önkényes letartóztatásoknak, a foglyok kínzásának. A határozat tervezetét előzőleg módosító indítvánnyal egészítet­ték ki, amelyet Algéria, Bolívia, Kuba és Jugoszlávia támogatá­sával Mexikó terjesztett elő. E módosítás lényege: kérjék fel az ENSZ emberi jogok bizottságát, hogy téki.ntettel az emberi jogok súlyos és rendszeres megsértésé­re Chilében, tegye tüzetes vizs­gálat tárgyává az ottani helyze­tet, és amíg szükséges, tartsa fenn ottani különleges megbízott­jának’ mandátumát. Több tőkés ország — így az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia, Belgium és Kanada — ellenezte mind a mexikói módosítást, mind a ha­tározatot, de a szavazáskor ki­sebbségben maradt. A Salvadorra vonatkozó hatá­rozattervezetet a közgyűlés ülés­szaka 71 szavazattal, 18 ellené­ben, és 55 tartózkodás mellett fo_ gadta el, miután előzőleg szintén módosítással . egészítették ki. A módosító indítványt ezúttal is Mexikó terjesztette elő — Fran­ciaország, Algéria, Görögország, Svédország és Jugoszlávia támo­gatásával. A módosítás értelmé­ben a közgyűlés újólag felszó­lítja El Salvador kormányát más politikai erőit, hogy a békés ren­dezés elérése érdekében közösen keressenek átfogó, tárgyalásos politikai megoldást... A hatá­rozat egyidejűleg felkéri a világ- szervezet összec tagállamát: tar- tózkodianak a Salvador belügyei- be való beaavatkozástól, Salvador mindennemű katonai támogatá­sától. A Guatemalára vonatkozó ha­tározattervezetre a világszervezet 79 tagállama szavazott; 16 elle­nezte. 49 pedig tartózkodott a szavazástól. Befejeződött az RKP országos konferenciája Szombaton befejeződött a Román Kommunista Párt orszá­gos konferenciája. A záróülésen egyhangúlag elfogadták a tanács­kozás elé terjesztett dokumentu­mokat: a párt programdokumen­tumaként fogadták el Nicolae Ceausescu RKP-főtitkár június 1-én elhangzott beszédét a szo­cializmus romániai építésének je­lenlegi szakaszáról, az RKP ideo­lógiai feladatairól, a párt főtit­kárának a konferencián elhang­zott beszédét, a konferencián meg­vitatott különprogramokat, az önellátásról, és az önirányításról szóló programot, valamint a kon­ferencia határozatát. A konferencián kilenc személyt beválasztottak a központi bizott­ságba, mint teljes jogú tagokat. A KB tagja lett többek közt Manea Manescu, az államtanács alelnöke, valamint Nicu Ceauses­cu, a Román KISZ Központi Bi­zottságának titkára. Az új köz­ponti bizottság 251 tagú — eddig a testület 245 tagból állt. Meg­választottak 25 új póttagot, s ez­zel a póttagok száma 163-ról 174- re nőtt. Az RKP országos konferenciá­ja Nicolae Ceausescu zárszavá­val ért véget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents