Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-18 / 297. szám

1982. december 18. • PETŐFI NÉPE • 3 A VILÁGON AZ ELSŐ ..Az öröm nem más, mint a fájdalmak közti szünet.” John Seiden angol orvos találó megálla­pításának igazát talán a reumás—mozgásszervi be­tegek tanúsíthatják a legjobban, hisz éveken, év­tizedeken, sőt néha egész életükön át melléjük szegődött a fájdalom. E sok kórképű betegség a Föld különböző égtáján élőket egyaránt sújtja. Brazíliában a pszichés, a szív- és érrendszeri betegségek után harmadik helyre sorolják a re­umát, angliai felmérések szerint szintén népbe­tegségnek számít, a manchesteri bányászok 30 szá­zaléka szenved ebben a bajban. Az Egyesült Ál­lamokban a 70-es évek adatai szerint 22 millió reumás—mozgásszervi elváltozású ember él, beteg­ségük évente 13 milliárd dolláros kárral jár. Finnországban a reumás—mozgásszervi panaszok miatt rokkantosítottak aránya: 23 százalék. Az NSZK-nak éves átlagban 17 százalékos munka­idő-vesztesége van e betegség miatt, amely 1,5 milliárd márka összegű gazdasági terhet von ma­ga után. Egy WHO-vizsgálat alapján kimutatták, a vilá­gon a tartós munkaképtelenséget okozó betegségek 7—20 százaléka reumás—mozgásszervi bajokból ered. (4 Víz alatti sugár­masszázs. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÜLÉSE L .'TÁN Szervezett reumás—mozgásszervi hálózat Magyarországon S mi a helyzet nálunk? Semmi­vel sem jobb, mint más európai országban. A 70-es években több felmérést végzett az Országos Reuma- és Fizioterá- piás Intézet, s az eredmények lát­tán sürgetően vetődött fel a szer­vezett országos reumahálózat lét­rehozásának gondolata. Társadalmi gond Ugyanis kitűnt, hogy a lakos­ság jelentős részét érintő beteg­ség gyógyításának eddig nem tu­lajdonítottak akkora fontosságot, mint amit ez a cseppet sem le­becsülendő társadalmi probléma követel. A helyzet tarthatatlansá­gát bizonyította a reuma-szak­rendelők zsúfoltsága, a kórházi reumaosztályok több mint 95 szá­zalékos ágykihasználása, amely minden más betegséghez mérten a legnagyobb. (1976-ban még csak nyolc megyében működött megyei feladatokat ellátó reumaosztáíy, országos viszonylatban összesen 325 ággyal.) Hazánkban a csontváz- és izomrendszeri kóros elváltozások miatt leszázalékoltak, rokkanttá nyilvánítottak száma alig marad el a szív- és érrendszeri betegsé­gekben szenvedő munkaképtele­nek mögött. A táppénzes napok­nak — megyénként kisebb elté­réssel — átlagosan 10—15 száza­léka a reumás mozgásszervi be­tegségek rovására írható. A szervezett reumahálózat első állomása Baranya megyében jött létre, itt alakították ki a megyei szervezeti rendszert, mely beve­zetésével megvalósult a kórház és a rendelőintézetek organizá­ciós egysége. Azóta minden vá­rosi. járási rendelőintézetben fő- foglaLkozású reuma-szakorvos látja el a betegeket, ők adják a kórházi-szanatóriumi beutalókat. Vagyis a reuma-szakorvosok let­tek a terület gazdát rendelkez­hetnek a harkányi eyógykórház ágyainak 50 százalékával, a fenn­maradó helyre az ország külön­böző részéből és külföldről fogad­nak betegeket. A baranyai pél­dát először Budapesten követték. 1977-ben az ORFI 12 osztálya és a kerületek között, egy funk­cionális integráció alakult ki, komplex (ambulanciás, diagnosz­tikus, fizioterápiás, rehabilitá­ciós) feladatkörrel. Hol tartunk ma? 1982-ben elju­tottunk odáig, hogy minden me­gyei kórházban van reumaosz­tály vagy részleg, országos vi­szonylatban az ágyak száma csak­nem megháromszorozódott, össze­sen 928 ágyat tartanak fenn a • A csoporttornát szakképzett gyógytornászok vezetik. reumás betegek számára. (Csak néhányat említve: Szolnokon 35, Kerepestarcsán 70, Gyulán 21, Kiskunhalason 20, Szombathelyen 20 fekvőbetegnek van hely.) Amennyiben a megyei kórházak­ban nincs mód a komplikált ese­tek gyógyítására, akkor a bete­get az Országos Reuma- és Fizio­terápiás Kórházba utalják. Az ORFI ágyainak 50 százalékát er­re a célra tartja fönn. Képzett szakorvosok kellenek! A világon elsőként sikerült lét- • rehozni ezt a szervezett hálóza­tot, amelyről még korántsem mondható el, hogy már teljes mértékben betölti szerepét. Ugyanis a reumásbeteg-ellátáshoz jól képzett szakorvosok kellenek, a magyar orvostudományi egye­temeken viszont nincs reuma- szakorvos-kápzás, pedig a gya­korlat nagyon is indokolná. Te­hát ez a képzési feladat most még a regionális központok kór­hazaira hárul, sőt a körzeti és üzemorvosok továbbképzésé, szak- >mereteik bővítése is a megyei intézetekben oldható meg. Csak kellő felkészültségi orvosok tud­ják megállapítani a sokrétű be­tegség — ízületek, idegek gyulla­dása, porckopás, izmok elhaszná­lódása, csontritkulás, gerincelvál­tozás — kórképét, s eszerint kül­dik a pácienst reumatológiára, se­bészetre, ortopédiára. Rajtuk múlik a betegség korai felismeré­se, kiszűrése azoknál is, akik más bajjal jelentkeznek. A kör­zeti orvost felkeresők egyharma- da reumás, mégis a betegeknek csak 10 százaléka panaszkodik reumás fájdalmakra. A megelőzés, a felvilágosító munka is az alap­ellátásban dolgozókra hárul. Csak szervezett keretek között lehet megvalósítani a beteg gyó­gyítását, gyógyszeres, fizioterá­piás, vízgyógyászati stb. kezelé­sét, a műtéteket, esetleg mind­ezek kombinált alkalmazását, be­leértve a pszichés gondozást, fog­lalkozást is. Ha az üzemorvos javasolja A jövőben az egészségügy szo­rosabban akar együttműködni a SZOT Üdülési- és Szanatóriumi Főigazgatósággal, oly formában, hogy az eddigieknél nagyobb szerepet kapjon az üzemorvos a szakszervezeti szanatóriumok, gyógyüdülők beutalóinak elosz­tásában, vegyék figyelembe a ja­vaslatát. Bár gyógyvizekben gaz­dag hazánk, de mégsincs annyi hely, hogy minden rászorulót be­utalhassanak az állami szanató­riumokba. Ezért fontos, hogy a szakszervezeti gyógyüdülőkben a regenerálódni, felépülni vágyók helyét ne foglalják el az egész­ségesek. A reumatológia az ember cse­lekvőképességének megőrzésére, illetve visszaadására törekszik, s az egyre hatásosabb gyógymódokkal egyre több betegnek sikerül visz- szaadni egészségét. Ezt szolgálja a létrehozott országos szervezett reumahálózat, amelynek tovább­fejlesztése nemcsak az egészség­ügy feladata, érdeke, hanem az egész társadalomé. H A. Gyorsabb alkalmazkodás a növekvő követelmé nyekhez M indig rangos eseménye szű- kebb hazánk közéletének a megyei pártbizottság ülése. Még inkább azzá vált napjaink­ban, amikor rendkívül gyorsan változó körülmények között ke­ressük a helyes utat, módszere­ket a politikai társadalmi, gazda­sági életben. A testület e héten tartott ta­nácskozásán a szocialista gazda­sági építőmunka idei számbavé­teléről és jövő évi feladatairól volt szó. Olyan helyzetben tár­gyaltak erről, amikor szerte a nyugati világban drámai gyorsa­sággal követik egymást a ked­vezőtlen gazdasági események, s a válságjelenségek hatása alól a szocialista országok sem vonhat­ják ki magukat teljes egészé­ben. Van, amiről nem tehetünk — állapította meg a megyei párt- bizottság ülése —, de lehet és kell is minél gyorsabban alkal­mazkodni a változó feladatokhoz. F egyverünk tehát a gazdasá­gi élet küzdelmeiben a vál­tozó körülményekhez való rugalmas és dinamikus alkalmaz­kodás. S vajon van-e erre meg­felelő készség, leleményesség, erő itt Bács-'Kiskunban? A válasz is elhangzott, mégpedig tényekkel alátámasztva. A megye iparának teljesítménye, az előzetes adatok alapján, ebben az évben 3.5—4 százalékkal növekszik a tavalyi­hoz képest. Ehhez hasonló az épí­tőipar eredménye, s a mezőgaz­dasági termelés is eléri a terve­zettet. Igaz viszont, hogy termé­keink exportja nem egészen az elképzeléseink szerint alakult. Az adatok mégis azt igazolják, hogy az igen nehéz körülmények elle­nére is értünk el eredményeket. Ami a jöyő évi gazdasági ter­veinket illeti, nem lesz könnyebb a valóraváltásuk. A megyei párt- bizottság — megfontoltan, körül­tekintően elemezve a lehetősége­ket — úgy döntött, hogy az ipar újabb 3—4 százalékkal emelje tel­jesítményét. az építőiparnak is fokoznia kell a termelékenységét, javítani a munkája minőségét, s a mezőgazdaságra is 2.5—3.5 százalékos termelésnövelés vár. A feladatokat megvitató tanács­kozásra hozzászólási joggal meg­hívót kaptak a városok, járások politikai és állami vezetői, több nagy ipari vállalat, gazdaság igazgatója, pártszervezetének tit­kára, részt vett a munkában az ipari, illetve mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca egy-egy mi­niszterhelyettese is. Ily módon egyfajta párbeszéd alakulhatott ki politikai és gazdasági életünk képviselői között, egészen a leg­magasabb aliami szintig. I smertté vált egyebek közt, hogyan születtek meg az eredmények a megye gaz­dasági szervezeteiben, s milyen gondok hátráltatták a termelést, az értékesítést. A Kecskeméti Konzervgyárnak például 10 szá­zalékkal sikerült növelnie terme­lését, ugyanilyen arányban a nyugati exportját. Ehhez nagy se­gítséget nyújtott az üzem kollek­tívája munkaverseny-kezdemé- nyezéseivel, áldozatos helytállá­sával. Ámde azt sem mulasztot­ták el, hogy állandó gondot for­dítsanak a dolgozók továbbkép­zésére. Jövőre viszont ez már ■ kevés lesz ahhoz, hogy megismé­teljék az idei eredményeket. Lé­nyegesen javítani kell a termelő gazdaságokkal a' kapcsolatokat, hogy megfelelő menn^ségű és minőségű árut vehessenek át fel­dolgozásra. A gazdasági változásokhoz való alkalmazkodás magasiskoláját járta ki a bajai Finomposztó Vál­lalat is az idén. Alapos belső át­szervezést kellett végrehajtani ahhoz, hogy talpon maradjanak. Üzemeket telepítettek át. sok dol­gozójuk új szakmát tanult, a párt­ós a szakszervezet folyamatos po­litikai munkát végzett hogy mindezt sikerrel megvalósíthas­sák. A kemény munka eredmé- 'nye. hogy 70—80 millió forint nyereséggel zárják az 1982-es esztendőt. Nem számolnak könv- nvebb helyzettel jövőre sem. de már kialakították elképzeléseiket a nehézségek leküzdésére. H angot kapott az a vélemény is, hogy nagy tartalékok rejlenek az üzemek közöt­ti együttműködés további javítá­sában. Ennek útját meg kell tisz­títani a különböző, esetenkénti bürokratikus akadályoktól, rugal­masabb ügyintézésre van szükség. Megújuló tartalmat és lendületet kell adni a szocialista munka- versenynek. A célok sikeres tel­jesítésének egyik előfeltétele, hogy a dolgozók mind szélesebb köre tudja megérteni, elfogadni azokat. A Kiskunhalasi Baromfi- feldolgozó Vállalatnál például a szocialista brigádok az idén 3.8 millió forint értékű gazdasági- eredmény-javításra tettek válla­lást. amit kétmillióval megtetéz­tek . Az egyik mezőgazdaságban dől gozó felszólaló is azt 'hangsú­lyé 'Zta, hogy a terméseredmények ne m csupán az időjárás függvé­ny ei: gondosan és jól egzett mi inkával sokat lehet — kell — a hozamokon javítani. Az 1983-as tervcélokat kollek- tí\ ’ bölcsességgel, felelősséggel al: akitóttá ki a testület. N agyon fontos, hogy valóban közüggyé váljanak és cselekvő aktivitást vált­sa nak ki a gazdaságpoliti- kt n feladatok — mondot­ta nyomatékkai az egyik hozzá- sz óló. — Kiemelte, hogy a társa- dí ilmi és tömegszervezetek is se- gí tsenek az úgynevezett emberi te nyezők, egyáltalán társadal- rr .unk politikai, gazdasági ereje rr lozgósításában. A meghívott állami vezetők ti ibb fontos: információval segí­ti nték elő a testület megyehatá- r okon is túltekintő döntéseit. Az i pari tárca miniszterhelyettese f elhívta a figyelmet: a jövő évi 1 érv megvalósítása annyiban tér i íl az ideitől, hogy még nagyobb 1 -cövetelményekkel jár. A mező- Igazdasági tárca miniszterhelyette­se pedig hangsúlyozta: Bács-Kis- kun megye mezőgazdaságának az export növelésén, s az importtal való takarékosságon túl az is el­sődleges feladata, hogy hozzájá­ruljon az ország lakosságának jó. színvonalas élelmiszer-éliátáss hoz. A megyei pártbizottság az MSZMP Központi Bizottsá­gának idei decemberi ha­tározatában megfogalmazott nép- gazdasági feladatok messzemenő figyelembevételével döntött Bács-Kiskun jövő évi gazdasági célkitűzéseiről. Nehezedő feltéte­lek mellett is hozzá kell járul­nunk az ország fizetőképességé­nek fenntartásához, a népgazda­ság egyensúlyi helyzetének javí­tásához és szocialista vívmá­nyaink megőrzéséhez. A társadalom politikai érzé­kenysége fokozódott. A párt és tömegszervezetekre a tervcélom megvalósítása során az a feladat vár. hogy folyamatosan végzett politikai munkával nap mint nap értsenek szót a lakossággal. Já­ruljanak hozzá a dolgozók önte­vékenységének, alkotókészségé­nek növeléséhez, " hiszen mind­annyiunk közös ügyéért, érde­keiért, egész népünk boldogulá­sáért fáradozunk. Nagy Ottó Körzetesítik a közúti közlekedési i gazgatás munkáját Az ügyintézés egyszerűsítése érdekében jövő év január 1 -tői körzetesítik a rendőrhatósági közúti közlekedési igazgatást. Ennek értelmében az elsőfokú ügyekkel a járási, városi-járási, illetve a városi rendőrkapitány­ságok közlekedési alosztályai foglalkoznak. A másodfokú ügyekkel kapcsolatos feladatokat a megyei rendőr-főkapitányság közbiztonsági és közlekedési osz­tálya végzi. Fontos tudnivaló: az elsőfokú hatóságok — a megyé­ben a járási, illetőleg Kiskunfél­egyházán a városi rendőrkapi­tányság — végzik a vezetői en­gedélyek kiállítását, az újabb vizsga esetén a járműkategória érvényesítését, meghatározott esetekben ezek visszavonását , visszaadását. Ott intézik majd ; i külföldön kiállított jogosítva nyo! < cseréjét, a tanuló-, illetve ideig ;- lenes vezetői engedélyek kiadf i- sát. E szervek feladata lesz a tanfolyam nélküli vizsga enged' é- lyezése, valamint a forgalmi e n- gedélyekkel és rendszámtáblá k- kal, a tulajdonjogokkal kapcs io- latos ügyek intézése. Az ügyintézéshez szüksé ges nyomtatványokat minden jái ási székhelyen, illetve Kiskun fél­egyházán a kijelölt boltokban le­het megvásárolni. Változik a;: il­letéklerovás módja is. A ren dőr- hatóságtól kapott pénzbefizetési lapon kell a kirótt összege :t a postán befizetni Gondoskodtak arról, hogy a nyomtatványárusi- tás és a postai befizetés, vala­mint a rendőrhatósági ügyinté­zés ne szenvedjen csorbát, ezek egyidőben tartanak nyitva, áll­nak az állampolgárok rendelke­zésére. Az elsőfokú hatóságok döntése ellen továbbra is az államiga,' gatási eljárás általános szabályai szerint lehet fellebbezni. Január 1-től tehát minden járásban, Kiskunfélégyházán a környező községekben lakók, az illetékes rendőrkapitányságon intézhetik a jogosítvánnyal. rendszámmal, jármű adás-vétellel, forgalmi en­gedéllyel kapcsolatos ügyeiket. A Kóta ünnepi száma A Kóta idei 10. számát a Ko- dály-centenárium, a születésnap jegyében szerkesztették. Az első oldalon Fodor András Az énekmondó című, a mester előtt tisztelgő költeményét közlik. Bárdos Lajos rövid, kottarészle­tekkel gazdagon illusztrált tanul­mányában Kodály prozódiai ki­emelésre alkalmazott eszközeit veszi számba Évtizedekig tartotta magát az a legenda, hogy Kodály maga bukkant a boroszlói könyv­tárban Kecskeméti Végh Mihály zsoltárának kéziratára. E legenda szertefoszlatásának lehetünk ta­núi Breuer János A Psalmus Hun- garicus verséről című cikkében. „ ... a vérségi kapcsolatoknál, a születési hely esetlegességénél szorosabb, ösztönzőbb, gazdagabb kapcsolat alakult ki Kecskemét és nagy fia között” — írja Heltai Nándor Kodály és szülővárosa, Kecskemét című írásában, amely lépésről lépésre végigkíséri a mes­ter és a város között szövődött kapcsolat minden egyes állomását. Kodály Zoltán 1962-ben Agócsy Lászlónak dedikálta Az éneklő ifjúsághoz című körusművét. C. Szalai Ágnes az ajánlás történe­tének kedvéért kereste fel a ne­ves pedagógus-karnagyot. A Ko­dály-művek bemutatóiról sorozat harmadik részében Forrai Miklós karnagy eleveníti fel a számára legemlékezetesebb ősbemutatókat, köztük a Missa brevis-ét. A IX. népzenei találkozónak szeptember 10 és 12. között Kecs­kemét adott otthont. A háromna­pos eseménysorozat részeként szakmai tanácskozást is tartottak, ahol rangos előadók olvasták fel értekezéseiket. A találkozóval fog­lalkozik a folyóirat Kritika rova­ta, részletesebben is elemezve a legszínvonalasabb előadásokat — köztük Szokolay Sándorét, Var. gyas Lajosét, Vikár Lászlóét, Lő- rincze Lajosét és Erdeiné Szeles Idáét. Természetesen a kritika számba veszi a találkozón szerepelt kórusok, együttesek és népművé­szek produkcióit is. H. K. E. Bekopogtatnak a kérdezőbiztosok Élelmiszerg yártó gazdaságok Az idősek nemzetközi éve al­kalmából a Vöröskereszt Kecs­kemét városi vezetősége — a vá­rosi pártbizottság akcióprogram­jának megvalósítása érdekében — a megyeszékhelyen élő nyug­díjasok éíetkörülményeit felmé­rő vizsgálatot végez. Az előké­születek már megtörténtek, s mintegy 17 ezer nyugdíjas kor­ban lévő férfihez és nőhöz fog­nak hamarosan bekopogtatni a kérdezőbiztosok. A felmérés célja, hogy össze­gezzék mindazokat az igényeket, amelyek alapján a város taná­csának szociálpolitikai intézke­déseit hatékonnyá tehetik, azaz, hogy az idős korúak megkapják mindazt a segítséget, amelyet a társadalom életkörülményeik ja­vításához nyújthat. A kérdőívek kitöltését a vörös­keresztes aktivisták végzik. Két­százan vállalták ezt a nem kis feladatot. Az elvégzendő mun­kához azonban még segítségre lesz szükségük, számítanak a lakóterületi népfront-, és párt- szervezetek aktivistáira is. A nagy körültekintéssel megfo­galmazott, az életkörülményeket jól tükröző kérdések megvála­szolása után az adatlapot gépi feldolgozásra továbbítják. Ennek tanulságai alapján hatékony, hosszú távú szociálpolitikai terv készülhet. Mindazonáltal a sür­gető problémákat „menet közben” is továbbítják a felmérők, hiszen a kirívó esetek megoldása nem tűrhet halasztást. A szociálpolitikai felmérésben részt vevők részére pénteken megbeszélést tartottak a városi tanács dísztermében. Nem kis feladatra vállalkoztak a kérdező­biztosok, hiszen rajtuk is múlik, hogy minden rászoruló idős em­ber megkaphassa, élvezhesse a társadalom együttérző, támogató segítségét. N. M. Egyre több ‘ helyen foglalkoz­nak élelmiszer-feli lóig* ozással,-gyártással a meitőga zdasági nagyüzemek, amelyek ezz el a te­vékenységgel az alapanyag-ter­melést egészítik ki. A fejlődés viszonylag egyenletes, évről éyre ütemesen nő részesedésű k az élel­miszeripar összes termeléséből, és ennek megfelelően árt levételeik is szépen gyarapodnak ■ — ez de­rül ki a MÉM össze sítéséből, amely a mezőgazdasági üzemek­nek ezt a tevékenységé t elemzi. A mezőgazdasági na| »yüzemek több, mini 100-féle é lelmiszert gyártanak. Többnyit- e saját nyersanyagaikat haszná lják fel. Gyakran a romlandó í trut dol­gozzák fel helyben, mt :gelőzve a minőség romlását. 197 9-ben az élelmiszeripari termeié s értéké­nek 14 százalékát adt ák a gaz­daságok, ez a részesedési arány egy év alatt 1 százalé kkal nőtt, 1980—1981. között pedig további 2 százalékkal gyarapodott. A me­zőgazdasági élelmiszer-feldolgo­zók termelésének értéke évente már meghaladja a 31 milliárd fo­rintot. Egy év alatt hússzal nőtt az élelmiszer-feldolgozásra vállal­kozó mezőgazdasági nagyüzemek száma. Különösen sokan foglal­koznak — több mint 1150 helyen — tartósítással, savanyítással Szép Számmal vannak már tej- feldolgozóik az állami gazdasá­goknak és a tsz--eknek. összesen 65 működik az országban. Ennél kevesebb helyen dolgoznak fel baromfit, mindössze 20 üzemet tartanak számon. A baromfifel­dolgozó üzemek export minőségű árut állítanak elő, és egyre na­gyobb mértékben részesednek az ország baromfiexportjából. Az üzemekben évente több mint egymillió sertést dolgoznak fel. A különféle húskészítmények ize tájjellegű, és igen kedveltek a vásárlók körében. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents