Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-18 / 297. szám
ZZZ ZZ] TUDOMÁNY Ä száz éves vasút • TECHNIKA ítki in,» Budapesten személy vonatra szád, két és fél óra múl - t. íí rflt íérkezik Kiskunhalasra S?sáz esztendővel ezelőtt 5 óra t 1 pere >i; a menetidő. Aki pedij r még egy évvel korában, 1881-bei > akart v .«a vonatr- ülni.... no: » akkor .ég ezen a tájon nem U * vezetett vasút. A budapest—zimonyi vasútvonal Szabadkáig megépített szakaszát 1882. december 5-én adták át a forgalomnak. Kunszentmik- lóst Szabadszállást. Fülöpszállást, Csengoóö't, Vadkertet. Halast és Keieölát érintve vitt Szabadkáig; A centenárium tiszteletére vasút- tórténeti kiállítás nyílt Kiskunhalason, amely nem .- apán e vonul történeterői tudósít a megnyitástól a néhány évvel ezelőtti villamos/tusig, hanem betekintést nyújt a magyarországi vasútépítések hőskorába is. az dső vaspályák Az első magyar gőzüzemű vasút pest -váci szakasza 1846. július 13-án nyílt meg. A gőzmozdonyok üelgiamoo.1 érkeztek. A szabad■ aghu’-c uukása után a magvar vasutakat az osztrák kormány beolvasztotta az összebirodalmi ' as úthálózatba, amelynek köz■ ni.ia -cs volt. Az államvasút- í er. tszer csak 1854-ig tartott, ezt kö -dem hazánkban is a magán- vasúti vállalkozás lett uralkodó. Valóságos vasútépítési láz ntakozoit ki, amelynek ered- r iényekétn a kiegyezés előtt. Iú66-ban 'magyarországi hálózd több mint 2200 kilométert tett ki. i.-68-ban megalakult a MÁV. egy 1887-ben megnyitott, anyagi nehézségekkel küszködő magún- vási t. a Magyar Északi Vasút 126 kilométer hosszú pest—hatvan— salgótarjáni vonalának meg vállasával. 1878-tcjf a MÁV Gép- g.yároan megindult a hazai gőz- mozdony-gvártás. Az első típus j MÁV 335. sorozatú gőzrnozdo- n • volt : lazánk vasúti Hálózata az első világháború eiótl teljesen kifejlődött. megvalósult a Budapestről su járásán kiinduló fővonalak rendszere A normái nyomtávol- .. gú vonalak hossza meghaladta a 21 ezer kilométert. Keskeny nyomtávú pálya húzódott mintegy 160 kilométeren. ,,Mozsarak durrogása A pest—zimonyi vasút megvalósításának terve már az 1832— 36, évi pozsonyi országgyűlésen fel derült, es törvénybe is iktatták annak mielőbbi kiépítését. A végrehajtassa azonban nem került sor. Később, az 1640-es években egy magánvállalkozó, Beke Gábor fülöpszállási ügyvéd rész• A kiskunhalasi ..vasúti indóház" letes tervet és költségvetést dolgozott ki. kérve az érdekelt varosok. falvak, uradalmak támogatását. A Beke-féle terv kivitelezésére nem került sor. Az ország gazdasági és politikai helyzete miatt az .!alföldi vasút" építésének gondolata majd csak az 1860- a:; evekben került újra napirendre. A magánvasút-társaságok konkurrenciaharca azonban továbbra is gátolta a vasút kiépítését. Végül a magyar kormány a Szerbiával kötött államközi szerződés értelmebeh 1880-ban tör- v ényerőre emelte a vasút meg- é öltésének tervét és az 1882-ben ) 67 kilométer hosszan el is készült. Nagy Szeder István kiskunhalasi építész, helytörténész visszaemlékezésében ez olvasható: „A vasúti fővonal építéséhez nagy anyagi áldozatot kellett a városnak. hozni, mert a kalocsai érsek és Baja. Zombor varosok mindent elkövettek, hogy a Duna mentén épüljön ki a vasút, ötvenezer forintot adott a város, ezen fölül magara vállalta a határbeli kisajátítások költségeit és kiállított több ezer napszámost. 1881. március 5-én kezdték meg a vasúti vonal közigazgatási bejárását Soroksáron. Tizenegy nappal ké- isőbb ért a bizottság Kiskunha- | íasra. Augusztus 8-án kezdték í -ne» a földmunkát a Bükkönyös l neílett, és október 23-án nagy i in népséggel, mozsarak durrogása 1 ;özt tették le az állomásépület i ilapkövét. . ." A vasútállomás neve sokáig I falas, majd Kis Kun Halas, s a íz első állomásfőnök Steiner Ká- r oly volt. A vonal államköltségen é pült, a fővállalkozó a párizsi C lompagnic des Fives-Lille cég v olt. A vasútvonal megnyitásáról tj :y adott hírt az egyik szabadkai ú; iság: „A budapest—zimonyi vi ispálya gözmozdonya f. hó 9-én ré ggel 8 órakor robogott be elö- sz őr Halasra. Ezer és ezer ember- bő 1 álló néptömeg várakozott ér1902-ben. keztünkre, mely a diadalkapu alá robogó vonat megpillantásakor egetverő ,éljen’-ben tört ki . . Párizstól a Balkánig A budapest—kiskunhalas—ke- lebiai fővonal kezdettől fogva jelentős nemzetközi forgalmat bonyolított le. 1893-tól ezen az útvonalon közlekedett az Orient expresszvonat. amely Párizst kötötte össze Münchenen. Salzburgon, Bécsen, Pozsonyon. Budapesten keresztül a Balkán-félsziget államaival. A tuíromtengelvű kocsikból álló szerelvényen két 14 személyes hálókocsi és egy 24 személyes étkezőkocsi közlekedett. A vonat hosszú útján többször cserélt mozdonyt. A pálya magyarországi szakaszán az 1890- es években a MÁV Gépgyárban gyártott négyhengeres gyorsvona- ti mozdony továbbította. A fővonallal egvidőben adták át a kiskörös—kalocsai szárnyvonalat, majd újabb szárnyvonalak létesültek. A második világháború pusztítása ezt a fővonalat sem kímélte, romok. felrobbantott vasúti hidak maradtak hátra. Ám a Halasi Hírekben 1945. január 27-én már az alábbi közlemény jelent meg: „örömmel értesítjük a lakosságot, hogy az orosz katonai parancsnokság engedélyével f. hó 23-án, vasárnap megindul a személyforgalom". Az újjáépítés éveiben a vonalat helyreállították, majd 1960 után megkezdődött a MÁV üzemeinek korszerűsítése. A vasút rekonstrukciójának eg^ik fő iránya a gőzvontatás megszüntetése, a villamos- és dízelvontatás teljes bevezetése. A budapest— kelebiai fővonalon a vasút villamosítása 1979. december 8-ra készült el. a kis- kunfélegyháza—kiskunhalasi szakasz 1980. december 19-én került felsővezeték alá. S. B. MTESZemlékérmesek A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Bács-Kiskun megyei Szervezete tudományos egyesületeinek tagjai közül társadalmi munkájáért az idén háromnak adományozott MTESZ megyei emlékérmet. A kitüntetettek tevékenységét az alábbiakban ismertetjük. Dr. Horváth György, az Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet igazgatója 28 éve aktív tagja a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesületnek. Az 1965-ben megalakult MTESZ megyei szervezetének egyik fő szervezője volt, tíz éven át titkári teendőit is ellátta. Azóta is tagja az elnökségnek, s titkára a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának. A kecskeméti Tudomány és Technika Házának létrehozásánál is igen nagy munkát végzett. Bánó Sándor, a DUTÉP számviteli osztályvezetője 1968 óta vesz részt a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság munkájában, s több mint tíz éve tölti Szerdán reggel a Nap 7 óra 25 perckor kelt. Majd az elvékonyodó ködfüggönyön keresztül a Hold takarásában sarló alakúvá vált. Részleges napfogyatkozást figyelhettek meg szerte az országban. Az égi jelenség tizenegy óráig tartott A Földtől 150 millió kilométerre levő Napot csaknem félig takarta el a Hold. A napfogyatkozás nem ritka, i. e. 1208-tól 2000-ig kereken nyolcezer volt és lesz. A történeti munkák során fel szokták jegyezni a kínai Hi és Ho udvari csillagászok esetét. Szerencsétlenségükre elmulasztották megjósolni i. e. 2137-ben a teljes fogyatkozást. Ez életükbe került, mível a hirtelen sötétség váratlanul érte a császárt és az egyház hatalmasságait. A hiedelem — Indiában még most is bizonyos csoportok — szerint sárkány támadja meg az égitestet és teljes elnyeléssel fenyegeti. Általában veszélyes jelnek tekintik a hirtelen elsötétedö napkorongot. Ennek köszönhették i e. 603-ban a már régóta háborúzó lidek és médek, hogy vezéreik az égi jel figyelmeztetésére békét kötöttek. A múlt század derekán fedezték fel, hogy a' teljes fogyatkozáskor a Nap színképében meglevő sötét vonalak hirtelen felvillannak, kivilágosodnak. Ez nagy segítséget jelentett éltető csillagunk kutatásában. Mivel egy-egy teljes napfogyatkozás csupán 250 kilométer szélességű sávban észlelhető, költséges expedíciókat szerbe a MTESZ megyei elnöksége mellett működő ellenőrző bizottság elnöki tisztét. Az SZVT-ben számos rendezvény fő szervezője volt, s az egyesületen belül a társadalmi munka szokásos kereteit meghaladó tevékenységet végez. Riavetz János, a bajai Finom- posztó Vállalat gyártmányfej- lesztési osztályának vezetője húsz éve tagja a Textilipari Műszaki Tudományos Egyesületnek. 1973 veztek ezekre a területekre. Einstein relativitáselméletének egyik legfontosabb pontját, a gravitáció végső okát is ilyen alkalommal bizonyították 1919-ben Afrikában, illetve Dél-Amerikában. A részleges napfogyatkozásnak —, amilyen a szerdai is volt — az érdekességen kívül nincs különösebb tudományos jelentősége. Nem mérhető ösáze a teljes fogyatkozás megdöbbentő látváóta a TMTE bajai .csoportjának titkára. Eredményes munkát végzett a Baján és környékén élő textilipari szakemberek egyesületbe tömörítésében és szakmai továbbképzésük megszervezésében. Hatékonyan segíti a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsának tevékenységét, aktívan kapcsolódott be a megyei műszaki hónapok szervezésébe. N. O. nyával. Ilyenkor a természet — az állatok — döbbent csendben. ,,megzavarodva’' várják az újból előbukkanó Napot. Magyarországon ilyen időszámításunk kezdete óta először 1999. augusztus 11-én délelőtt lesz. A Hold árnyéka Észak-Amerika keleti partjától a Dunántúl közepét is érintve a Bengáli-öböl északi partjáig száguld majd Cz. P. Összeállította: Sitkéi Béla Részleges napfogyatkozás hazánkban * A kecskemétiek ilyennek látták a szerdai napfogyatkozást (Pásztor Zoltán felvétele) GLECCSEREK FÖLDJE Kirgiz Szocia lista Szovjet Köztársaság Kirgizia 198 és fél ezer négyzetkilométeres területének több mint háromnegyede a tengerszint felett másfél ezer méteres magasságban fekszik. Kétszer akkora, mint Ausztria, négyszer akkora. mint Svájc. A 3 millió 692 ezer lakosú köztársaság túlnyomó részét a Tien-San hegység foglal ja el. amelynek legmagasabb csúcsa a 7439 méteres Győzelem, .csúcs. Fővárosa: Frunze. Ezt a hegyi köztársaságot rendkívül . sok napsütés éri. Az éghajlat idl íális lenne szőlő, gyapot, dohánj> termesztésére, de itt soll A togloguli M/.eroimi hasem volt elegendő víz a földműveléshez. Ha a gleccsereket felolvasztanák. Kirgizia területét háromméteres vizréteg borítaná. A köztársaság tudományos akadémiájának tudósai új módszert dolgoztak ki a gleccserek vizének hasznosítására, amellyel virágzó kertekké és termőföldekké változtathatják a sivatagokat. Kirgizia hegyi lejtőin a juhtenyésztés mellett az utóbbi években a kertészet és a növénytermesztés is fejlődik. A forradalom előtt itt gyakorlatilag egyetlen erőmű sem volt, A kirgiz főváros, Frunze is sokat fejlődött. Képünkön: a kereske delin: központ. • A kirgiz hegyek között tovább él a híres ősi juhtenyésztés. ma viszont az egy főre jutó vil- lamosenergia-fogyasztás terén vezető helyen áll. Az energiatermelés a köztársaság sebes hegyi folyóiban rejlő gazdag vízenergiakészletek alapján fejlődik, s e készletet 135 milliárd kilowattra becsülik. Csupán a Nayin folyón 23 vízerőmű felépítését tervezik. Négy már jelenleg is működik. Elkészült és már üzemel az egymillió 2ÜÜ ezer kilowatt teljesítményű togtoguli vízerőmű. Valamivel több mint fél évszázad alatt Kirgizia a kézművességtől fejlett iparú országgá változott. Ma gépeket, fémet, építőanyagokat, szövetet gyárt, szenet, kőolajat és földgázt termel ki. Itt találhatók a Szovjetunió legnagyobb ólom- és antimon-lelő- helyei. A Brüsszeli Nemzetközi Kiállításon a kirgiz antimont ismerték el etalonként. A tizedik ötéves tervben a nemzeti . jövedelem hórommil- liárd rubellel növekedett a megelőző időszakhoz képest. Ennek jelentős részét lakásépítésre, kulturális célokra, az emberek mindennapi életét szolgáló létesítményekre fordítják. A családok 40 százaléka 5—7, vagy ennél is több gyermeket nevel. A köztársaságban több mint egymillió az iskolások és a főiskolai hallgatók száma. A szakemberképzést és az általános műveltségi szintet tekintve, Kirgizia nemcsak több ázsiai, de jó néhány nyugat-európai országot is megelőzött. Világhíresek a kirgiz művészeti alkotások a kiváló kirgiz író, Csingiz Ajtmatov müveit 70 országban olvassák. Az ipari termelést 1985-ig 22. a mezőgazdasági termelést pedig 9' százalékkal kívánják növelni Kirgiziában. / • Dr. Horváth György • Bánó Sándor • Riavetz János
