Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-18 / 297. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1982. december 18. LEHETŐSÉG AZ ÚJ VÁLASZTÁSOK KIÍRÁSÁRA A nyugatnémet parlament leszavazta Kohl kancellárt Follinus Könyvei János, az MTI tudósítója jelenti: BONN A nyugatnémet parlament pénteki ülésén megvonta a bizalmat Helmut Kohl kancellártól. A szavazáson a CDU—CSU és az FDP 248 képviselője tartózkodott, 218 szociáldemokrata képviselő pedig „nem”-mel szavazott. Nyolc képviselő „igen” szavazatot adott le. Az eljárást maga a nyugatnémet kormányfő kezdeményezte azzal az indoklással, hogy a keresztény-liberális koalíció fennállásának tíz hete alatt — az 1983-as költségvetés! elfogadásával — teljesítette eredetileg kitűzött, tartalmában és időtartamában „korlátozott” feladatát. Kohl érvelése szerint az NSZK eddigi legsúlyosabb gazdasági válságának megoldásához teljes, négyéves törvényhozási időszakra van szükség, és ezt csakis a szavazók biztosíthatják a keresztény-liberális koalíciónak a jövő márciusi, idő előtti választáson. A bizalmi kérdés felvetésével éppen választás kiírá_ sát kívánja elősegíteni, amelynek megtartását az NSZK lakosságának túlnyomó többsége és a Bundestag összes pártja is támogatja — mondta a kancellár. Kohl leszavazásával a nyugatnémet parlament gyakorlatilag beszünteti tevékenységét, és Kari Carstens államfőnek három hét áll rendelkezésére, hogy legkésőbb január hetedikéig feloszlassa a • Helmut Kohl kancellár (képünkön) maga nyújtotta be a bizalmi indítványt a parlamentbe, hogy lehetővé tegye az új választások kiírását. parlamentet, amennyiben egyetért a keresztény-liberális koalíció eljárásával. Carstens már korábban jelezte, hogy január első hetében kívánja meghozni döntését. A nyugatnémet alkotmány értelmében a parlament feloszlatását követően hatvan nap múlva meg kell tartani az új választást. A kormánypártok 1983. március 6-át javasolták a választás napjának. Az ENSZ-fcözgyőlés népirtásnak minősíti a bejrúti tömegmészárlást NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés 37. ülés-, szaka a Közel-Keletről folyó vitája során csütörtökön határozatban ítélte el a bejrúti Sabra és Satila palesztin menekülttáborokban szeptember közepén elkövetett tömegmészárlást. A határozat népirtásnak minősíti a palesztin lakosság légyilkolását. A bűnösöknek, az öldöklésben részt vevőknek — hangsúlyozza a határozat — felelniük kell tettükért, függetlenül attól, hegy magánszemélyekről vagy állami vezetőkről van-e szó. Ismeretes, hogy a vérengzésnek több száz áldozata volt. Izrael, az Egyesült Államok és a nyugat-európai országok döntő többsége éppen a 123 á'llam által elfogadott határozat fentebb említett része miatt tartózkodott a szavazástól. Libanon kérdésében a közgyűlés egyhangúlag foglalt állást a közel-keleti ország integritásának, szuverenitásának és politikai függetlenségének . szigorú tiszteletben tartása mellett. A csütörtökön elfogadott határozat követeli minden Libanonban lévő külföldi erő kivonását az ország területéről. (A határozatot sajátos módon Izrael is támogatta). Új szovjet belügyminiszter MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége felmentette tisztségéből — más megbízatása miatt — Nyikolaj Scsolokov szovjet belügyminisztert. Vitalij Fedorcsukot felmentették a Szovjetunió állambiztonsági bizottságának elnöki tisztéből, ás kinevezték a Szovjetunió belügyminiszterévé. A Szovjetunió állambiztonsági bizottságának elnökévé Viktor Csebrikovot nevezték ki. LENGYELORSZÁG i A konszolidáció jegyében A konszolidáció jegyében készül Lengyelország a szükségállapot ez év végére kilátásba helyezett felfüggesztésére — ugyanakkor folytatódik a küzdelem a meglévő gazdasági és politikai problémákkal. Az ország különböző részeiből olyan jelentések érkeznek, amelyek szerint számos üzem már teljesítette idei tervét. Ha olykor vontatottan is, de sorra újjáélednek a munkás önkormányzati szervek, alakulnak az új szak- szervezetek, egyre határozottabb szervezeti körvonalakat ölt a tényleges népfront igényével fellépő Hazafias Nemzeti Üjjászü- letési Mozgalom. (PRON). A pártban egyébként félidejéhez érkezett a beszámolási kampány, amelynek eddigi eredményeit csütörtökön összegezték a fővárosban tartott tanácskozásukon a vajdasági bizottságok szervező titkárai. Ügy értékelték, hogy a LEMP az utóbbi időben eredményesen törekszik a társadalom bizalmának visszaszerzésére és erősíti sorainak egységét. Lengyelország belső és külső politikai ellenfelei arra számítanak, hogy a jövőben nem politikai, hanem gazdasági indítékokkal lehet nyugtalanságot kelteni. Erre összpontosítják tevékenységüket a nyugati ellenséges rádióállomások, és a megfogyatkozott, de továbbra is működő illegális államellenes csoportok. Az ellenséges propaganda azt súlykolja az emberekbe, hogy a válságból való kijutás „reménytelen”. Kihasználva a lengyel gazdaság hetvenes években kialakult mértéktelen Nyugat-orientáltságát, már előre azt igyekeznek — nem minden hatás nélkül — elhitetni, hogy a szükségállapot felfüggesztése nem lesz jelentős lépés, és hogy az ország ezzel nem fogja „kiérdemelni” a nyugati szankciók megszüntetését. Az egyévi következetes rendcsinálás után azonban növekszik azoknak a száma, akik bizakodók. Jaruzelski hadseregtábornok a közelmúltban erről így nyilatkozott: „Egy évvel ezelőtt azt mondtam, hogy a helyzet rossz, és még sokkal rosszabb is lehet. Ma még nem mondhatom, hogy jó, csak azt, hogy már jobb”. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT * Elhalasztották a madridi találkozót A madridi, európai biztonsági értekezlet pénteki ülésén a találkozót 1983. februárjáig elhalasztották. 44 Kosárlabda A női kosárlabda NB I. pénteki fordulójában a Kecskeméti SC 87—72 (39—35) arányban vereséget szenvedett a TFSE-től. Kecskeméten, 500 néző előtt. A mérkőzést Weidingtr és Hajniss vezette. A népgazdaság 1983. évi terve (Folytatás az 1. oldalról.) Beruházásokra a tervezettnél valamivel többet fordítanak, mennyiségük így is számottevően csökken. Az állami beruházások körében a teljesítés a tervezetthez közel áll, az előző évinél kisebb. A nagyberuházások közül jelentős az elmaradás a Paksi Atomerőmű építésében. A vállalati beruházásokra a tervezettnél nagyobb, az előző évihez hasonló ráfordítás várható. Az évközi intézkedések a vállalati beruházásokat az év második felében lefékezték, a túlteljesítést azonban rhár nem tudták teljesen megakadályozni. A vállalatok eszközeik zömét a folyamatban levő fejlesztésekre fordították. A külkereskedelmi forgalomban a behozatal — a tervezett kismértékű növekedés helyett — számottevően csökken, a kivitel a számítottnál kevésbé emelkedik. Az 1983. évi terv fő céljai és előirányzatai A gazdasági munka fő célja 1983-ban a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítása. A termelés és a belföldi felhasználás színvonalát és szerkezetét ennek a célnak kell alárendelni. A termelés növekvő mértékben járuljon hozzá a külkereskedelmi mérleg javulásához. Ezért erőteljesen javítani kell a termelés exportképességét, növelni — főként a ráfordítások mérséklésével — hatékonyságát. A termelés növekedése — elsősorban a műszaki színvonal emelése, a termékszerkezetnek a kereslethez való rugalmasabb hozzáigazítása, a rendelkezésre álló kapacitások kihasználásának fokozása révén — főleg a gazdaságos kivitel bővülését és a behozatal ésszerű helyettesítését szolgálja. Fontos követelmény, hogy az energia- és anyagtakarékosság, a másodlagos nyersanyagok hasznosítása hatékony akciókkal fokozódjon, a fajlagos anyag- és e nergiaráf ordí tások gyorsabba n csökkenjenek, mint a korábbi években, a munka termelékenysége a termelésnél gyorsabban növekedjék. A készletgazdálkodás javításával el kell érni, hogy a készletnövekedés minimális mértékű legyen, a készletek ösz- szetétele és elhelyezkedése javuljon. A külgazdasági egyensúly javítását a belföldi végső felhasználás további mérséklése is segíti. Az 1983. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai: 1982=100 Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építési és szerelési teljesítmény Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó reál- jövedelem Lakossági fogyasztás 100,5—101,0 96.0— 97,0 101,0—102,0 97.0— 98,0 101,0—102,0 98.0— 98,5 99.0— 99,5 A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 170—172 milliárd forint fordítható. A termelő ágazatok fejlődése Az ipari termelés növekedésének feltételei az ez évihez hasonlók lesznek. Az ipari termékek fogyasztása kismértékben, beruházási célú felhasználása jelentősen csökken. Ez lehetővé teszi, hogy a kivitel a termelést meghaladóan növekedjék, a termelés nagyobb hányada szolgálja a külkereskedelmi egyenleg javulását. Ez — a nehéz külpiaci feltételek között — megkívánja, hogy a gazdálkodás minőségi jellemzői javuljanak. A terv számításba veszi, hogy a vállalatok — az eddig ki nem használt kapacitások hasznosításával is — növelik a versenyképes, gazdaságosan értékesíthető termelést, fokozzák az importot gazdaságosan helyettesítő, ezen belül a háttéripari termékek előállítását; az anyagfel'használási és technológia-korszerűsítési. valamint az energiagazdálkodási programban foglalt feladatok megvalósításával is csökkentik a termelés fajlagos anyag- és energiaigényét; visszaszorul a gazdaságtalan termelés, és gyorsabban javul az alacsony hatékonyságú vállalatok tevékenységének gazdaságossága: fejlődik a vállalatok közötti i'gvüttműködés és a vállalatok belső irányítási rendszere. Az iparban foglalkoztatottak száma várhatóan tovább csökken, a termelés növelését a termelékenység javításával kell megalapozni. A teljes energiafelhasználás nem, vagy csak kismértékben emelkedhet. A szükségletek növekvő hányadát hazai forrásokból kell fedezni, a szénhidrogének részesedése az 1982. évihez hasonló lehet. A terv szerint a széntermelés 26 millió tonna, a kőolajtermelés 2 millió tonna, a földgáztermelés 6,8 milliárd köbméter, a kőolaj-feldolgozás 8,5 millió tonna lesz. A villamosenergia-ipar- ban maximálisan ki kell használni a széntüzelésű erőművek kapacitását, üzembe kell állítani a Paksi Atomerőmű I. számú egységét. A külpiaci helyzethez igazodva az alumíniumkohászat termelése várhatóan növelhető, a vaskohászaté valószínűleg csökken. Ez utóbbin belül a magasabb feldol- gozottságú termékek termelése növekedhet. A gépipari termelés — a kivitelre alapozva — az ipari átlagnál gyorsabban növekedhet. A transzferábilis rubelben elszámolt forgalomban legdinamikusabban a vegyipari és az élelmi- szeripari gépek, a mikrohullámú berendezések, a távbeszélő-központok, a félvezető eszközök, a számítástechnikai berendezések kivitele bővülhet. A konvertibilis valutákban elszámolt kivitel növekedését főleg a fényforrások, a vákuumtechnikai gépek, a közúti járművek, az orvosi műszerek, a tartós fogyasztási cikkek, a kikötői és az energetikai berendezések, valamint a komplett ipari technológiák és komplex rendszerek exportjának fokozása szolgálja. A híradástechnikai és a műszeriparban, valamint a szer- számgépiparban a korszerű gyártmányokkal bővíthető a kivitel. Ehhez a gépiparban ki kell terjeszteni a külföldi vállalatokkal való együttműködést, jobban kell megszervezni a piacfeltáró munkát és a szervizszolgáltatást. A belföldi kereslet várható mérséklődése mellett a könnyűiparban — ha a választék és a minőség javul — mód lesz a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel dinamikus növelésére, valamint a hazai kereslet kielégítésében nagyobb szerep vállalására. A mezőgazdasági termeléssel és az értékesítés lehetőségeivel összhangban az élelmiszeripari termelés növekszik. Az exportcélokat figyelembe véve az átlagosnál jobban nő a termelés a húsipari, a növényolajipari és a szeszipari vállalatoknál. Az építési kereslet tovább mérséklődik és szerkezetileg átalakul. Az igényekhez igazodóan az építőipar termelése összességében csökken. A beruházási jellegű építés kisebb lesz az 1982. évinél, a fenntartási és felújítási építés és a lakosság részére végzett lakásépítés nő. A külföldön végzett építés — jó előkészítő és szervező munkával, s versenyképes árakkal — erőteljesen növekedhet. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma tovább mérséklődik, az egy dolgozóra jutó termelés emelkedik. A gazdasági szabályozók módosítása és az elhatározott szervezeti változások lehetőséget adnak arra, hogy a kapacitások kihasználása javuljon, átképzéssel, a munkaerő megfelelő átirányításával csökkenjen a munkaerőhiány. Az 1983. évi lakásépítés az ez évihez hasonló lesz, az építőiparban 75—77 ezer lakás építésére kell felkészülni. Az állami építőiparnak nagyüzemi módszerekkel 35—36 ezer lakást kell felépítenie. A mezőgazdasági termékek termelése az ez évinél lassabban emelkedik. A mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége továbbra is erőteljesen nő. A terv a gabonafélék vetésterületének kisebb emelkedésével számol. Az idei terméseredményeket is figyelembe véve a gabonakivitel nagyobb lehet az 1982. évinél. Az olajos növények termelésének növelése elsősorban az export bővítését szolgálja. A kedvezőtlen külpiaci árak miatt a cukorrépa vetésterülete csökken. de a hazai igények kielégíthetők. A szántóföldi zöldségtermelés a feldolgozóipar igényeihez igazodó összetételben növelhető. Az ideinél valamivel kisebb gyümölcstermés várható. A növény- termelés megalapozását segíti a műtrágya-felhasználás, és az, hogy a meliorációs beruházások növekednek. Az ez évihez közelálló szarvas- marha- és tehénállományon belül jelentősen nő a húshasznú tehenek száma. A tejtermelés a hozamok javításával növelhető. A nagy sertés- és kocaállomány lehetővé teszi, hogy a vágósertéstermelés emelkedjen. Jövőre is jó lesz a takarmányellátás. A termelés hatékonyságának javítása. az erőforrások jobb kihasználása. az anyag- és energiatakarékosság a mezőgazdaságban is alapvető feladat. Többek között ki kell terjeszteni a szemestermények nedves tárolását, a melléktermékek sokirányú hasznosítását. Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből a belföldi kereslet megfelelő színvonalú kielégítése mellett a kivitel tovább bővül; e termékek külkereskedelmi forgalmának az ez évinél jobb egyenlege érhető el. Az áruszállítási igények várhatóan nem növekednek. A vasúti és a közúti járműkapacitás némileg mérséklődik, ezért fokozódik a korszerű szállítási módoknak, a szállítások ésszerűsítésének jelentősége. A személyszállításban a távolsági forgalom várhatóan tovább csökken. Az év folyamán befejeződik a Ferihegyi repülőtér fejlesztésének első üteme. Lassúbb ütemben épül tovább az Ml-es, az M3-as és az M5-ÖS autópálya. A villamosított vasútvonalak hossza tovább nő. Foglalkoztatottság, a lakosság jövedelme, fogyasztása, életkörülményei A munkaképes lakosság és az aktív dolgozók száma kismértékben tovább csökken. Intézkedések segítik, hogy a munkaerő az alacsony hatékonyságú vagy a termelésüket nem növelő vállalatoktól olyan tevékenységekhez áramol- jék, ahol a gazdaságos foglalkoztatás biztosítható. A foglalkoztatottak száma az iparban várhatóan kisebb, az építőiparban nagyobb mértékben csökken. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma tovább nő. A szolgáltatások színvonalának javítása az egészségügyi-szociális és a kulturális ágazatokban a létszám növelését indokolja. A középfokú végzettségű, nem szakképzett fiatalok elhelyezkedési lehetőségei az adminisztratív jellegű munkakörökben várhatóan tovább mérséklődnek, ezért egy részük fizikai munkakörben helyezkedhet el. A külkereskedelmi egyenleg javítása érdekében szükségessé válik a lakosság fogyasztásának 0,5—1 százalékos mérséklése. Az egy lakosra jutó reáljövedelem 1,5—2 százalékkal csökken. A jövő év január elsejével új keresetszabályozási rendszer lép életbe. Ez a munkások, az alkalmazottak és a termelőszövetkezetekben dolgozók átlagkeresetének egyaránt 3,5—3,8 százalékos emelkedését teszi lehetővé. A költség- vetési intézményeknél a bérnövekedés 3,5 százalék lehet. A havi 7000 Ft feletti keresetek nyugdíjjáruléka emelkedik. A pénzbeli juttatásokra a terv az ez évinél több mint 9 százalékkal nagyobb összeget irányoz elöiH A gyermekes családok fokozottabb támogatása érdekében 1983. július 1-től emelkedik a kétgyermekesek és az eddig jogosult egygyermekesek családi pótléka. Az intézkedés körülbelül 1.4 millió gyermeket érint. Az egygyermekesek jelenlegi 130 forintos jövedelempótléka a gyermek 6 éves koráig megemelt összeggel családi pótlékká alakul át. az intézkedés körülbelül 140 ezer gyermekre terjed ki. Szeptember 1-től a régebben megállapított. legalacsonyabb nyugdíjak emelkednek. Az egyedülálló időskorúak fokozottabb támogatása érdekében bővül a tanácsok szociális segélyezési kerete. A mérsékelt belföldi kereslet hatására a kiskereskedelmi forgalom nagysága várhatóan csökken. A terv fontos célja a kiegyensúlyozott áruellátás megőrzése, az alapvető fontosságú termékekből a jó árukínálat fenntartása. A fogyasztói árszínvonal kb. 7,5 százalékkal lesz magasabb az ez évinél. Ennek nagyobb része az idén bevezetett, illetve meghirdetett központi ár- és egyéb — az árszínvonalat érintő — intézkedésekből, kisebb része a jövő évi árváltozásokból adódik. A terv nem tartalmazza az alapvető fogyasztási javakat és szolgáltatásokat érintő jelentősebb, a már közzétetteken túlmenő központi árintézkedéseket. A terv előirányozza, hogy a lakosság életkörülményei. infrastrukturális ellátottsága tovább javuljanak. Számít arra, hogy ebben — a tanácsok szervező munkájának eredményeként is — fokozódik a lakosság részvétele. Az infrastruktúra fejlesztése során elsőbbséget kapnak a társadalmi programokban kiemelt területek, így a lakásépítés és kapcsolódó létesítményei, valamint az egészségügyi ellátás és az alapfokú oktatás. A terv szerint ösz- szesen 75—77 ezer, ezen belül 17 ezer állami és 58—60 ezer személyi tulajdonú lakás épül. Növekszik a szervezett formában, többszintes lakóházakban épülő lakások száma, javulnak a személyi tulajdonú lakások építésének feltételei, elsősorban a telek- és közműellátás. Az elosztható tanácsi bérlakások száma a lakásgazdálkodás javításával, a szervezett lakáscserékkel is bővül. A terv 19 —20 ezer tanácsi lakás felújítására és 13—14 ezer lakás korszerűsítésére biztosít fedezetet. Folytatódik a gyógyintézeti hálózat korszerűsítése, a betegellátás feltételeinek javítása. Az óvodai ellátottság aránya az ez év végi 86 százalékról a jövő év végére közel 90 százalékra nő, miközben a zsúfoltság mérséklődik. Az általános iskolákban a nagyszámú új osztályterem ellenére az egy tanulócsoportra jutó tanulók száma várhatóan még némileg növekedik. Napközis ellátásban több általános iskolai tanuló részesíthető. Nő a középiskolai tantermek és a szakmunkásképző ■osztálytermek száma is. Beruházások A szocialista szektor beruházásaira az ez évinél kevesebb fordítható, a beruházások volumene mintegy 10 százalékkal csökken. Az állami és a vállalati beruházások csökkenése majdnem azonos mértékű. Elsősorban a kezdődő beruházások száma mérséklődik, de néhány megkezdett beruházáson is lassul a kivitelezés üteme. Üj nagyberuházás 1983-ban nem > kezdődik. Az ez évinél nagyobb a szénhidrogénipari célok, az országos távbeszélő-hálózat, valamint a kiemelt társadalompolitikai célok (kórházak és klinikák fejlesztése, lakásépítés kapcsolódó létesítményei, oktatási, egészségügyi alapellátás) előirányzata. A vállalatok és a szövetkezetek beruházásainak mérséklése érdekében a szabályozórendszer egyes elemeit módosító intézkedések történtek. Az állami támogatás kisebb az ez évinél A vállalatoknak nyújtott támogatás és hitel növekvő hányada szolgálja az exportárualapokat növelő. az energiafelhasználást ésszerűsítő, a hulladékokat és a másodlagos nyersanyagokat hasznosító. az anyaggazdálkodást javító fejlesztéseket. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok Az 1983. évi népgazdasági terv elsődleges célja az, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővítése révén javuljon a külgazdasági egyensúlyi helyzet. A terv ezt elsősorban a kivitelnek az ez évinél számottevően nagyobb, mintegy 7 százalékos növekedésére alapozza. A behozatal növelésére összességében nincs lehetőség. Ez mind a termeléssel, mind a felhasználással szemben fokozna a hatékonysági követelményeket. A férv számol azzal, hogy a termelés szerkezetének átalakításával, a ráfordítások csökkentésével és jobb ármunkával a kivitel gazdaságosabbá, a termékek versenyképesebbé válnak, a behozatalban pedig nagyfokú takarékosság érvényesül. Ezzel elérhető, hogy a transzferábilis rubelben elszámolt áruforgalom behozatali többlete csökkenjen, a konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalom kiviteli többlete pedig számottevően növekedjen A végrehajtást szolgáló intézkedések Az 1983. évi népgazdasági terv megalapozása érdekében a gazdasági szabályozórendszer egyes elemei, illetve mértékei — az alapelvek és fő irányok megtartása mellett — módosulnak. A már életbe lépett és az 1983 elejétől érvényesülő változtatások a külgazdasági egyensúly javítását, a hatékonysági követelmények növelését, a népgazdasági, a vállalati és a személyi jövedelmek közötti tervszerű összhang megteremtését, a felhalmozási vásárlóerő mérséklését szolgálják. A bér- és keresetszabályozási rendszerben a gazdálkodó szervezetek bérfejlesztési lehetősége szorosabban kapcsolódik tevékenységük hatékonyságához. Emelkedik a vállalatokat terhelő bérjárulék, a saját fejlesztési források egy részét elvonják, módosulnak egyes árképzési szabályok. Az alacsony hatékonyságú vállalatok működésének lényeges javítását kiváltó kényszer erősítése érdekében fokozatosan szigorodó pénzügyi feltételeket teremtenek. Folytatódik a vállalatirányítás és a vállalati szervezeti rendszer korszerűsítése. Az intézkedések szelektívek, az egyensúlyi célok eléréséhez jelentősen hozzájáruló vállalatokat viszonylag kedvezőbb helyzetbe hozzák. A kormány az 1983. évi gazdaságpolitikai célok és gazdasági feladatok megvalósítása érdekében a gazdasági szabályozás és az érvényben levő intézkedések kiegészítéséül meghatározta az állami gazdaságirányító szerveknek a kivitel növelésével, a behozatal helyettesítésével, az energia- és az anyaggazdálkodás javításával kapcsolatos teendőit és feladatait is A Minisztertanács felkéri a vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények vezetőit és dolgozóit, hogy tevékenységüket az 1983. évi népgazdasági terv fő céljaival és döntéseivel összhangban végezzék, hozzájárulva ezzel annak sikeres megvalósításához. (MTI)
